ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 2007-ben az alapszabályában, a évi pénzügyi tervében megfogalmazott céloknak és a tagság érdekeinek megfelelő gazdálkodást folytatott. A pénztár az alapszabályában, pénzügyi tervében megfogalmazott célkitűzéseket összességében teljesítette. 1. Az általános működés jellemzői A pénztár testületei a Küldöttgyűlés, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság a törvényi előírások szerint működtek. Az Igazgatótanács törvényben előírt gyakorisággal tartotta meg üléseit, az Ellenőrző Bizottság éves vizsgálati program alapján végezte ellenőrzéseit a Pénztárnál. A pénztár a könyvvezetést és tagi nyilvántartást saját szervezettel látja el. A Pénztáriroda munkatársai rendszeresen részt vettek az év során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és más szakmai szervezetek által nyugdíjpénztárak részére szervezett szakmai konferenciákon, oktatásokon. A pénztár könyvvizsgálója a Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft. számlavezető bankja az OTP Bank Rt. vagyonkezelői az OTP Alapkezelő Rt. és az ERSTE Alapkezelő Rt. letétkezelője a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 2. Taglétszám A pénztár taglétszáma a nyitó és záró létszám adatokat tekintve ben 97 fővel, azaz 2,3%-kal csökkent. A 2007 év végére kialakuló fős taglétszám szinte teljesen megegyezik a évi pénzügyi tervben rögzített fős várakozással. A csökkenés alapvetően a már a pénzügyi tervben is előrevetített nagymértékű szolgáltatás igénybevétel, valamint a vártnál jóval nagyobb mértékű kilépés következménye. A szolgáltatás igénybevétellel történő jogviszony megszűnés az előző évhez képest pontosan 50 1

2 %-kal növekedett. Ilyen ugrásszerű növekedés a tárgyévet megelőzően csak 2004-ben volt, amikor a növekedés (2003-hoz képest) elérte a 70 % -ot. A kilépések magas száma alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy akik a 10 év várakozási idő leteltével már korábban kivették a hozamukat és ismételten kifizetést igényeltek, azok részére az újabb kifizetés csak a jogviszony megszűnésével (kilépéssel) volt lehetséges. A másik ok pedig az, hogy azok a pénztártagok, akik tagdíjukat eddig nem fizették és letelt a várakozási idejük, a számlájukon felhalmozódott összegekhez a Pénztárból való kilépéssel kívántak hozzájutni. (A tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számlák száma így 18 %-kal, összegük 14 %-kal csökkent.) A létszámalakulást mindezek mellett még az is befolyásolta, hogy az előző évhez képest kevesebben léptek be, illetve léptek át a Pénztárba, mint az előző évben, ami alapvetően a Pénztár zártságával függ össze. A taglétszám alakulása Nyitó létszám Új belépő Átlépő más pénztárból Szolgáltatásban részesült Átlépő más pénztárba Elhalálozott Egyéb megszűnés (kilépés) 43* 38* Záró létszám Megjegyzés: 2002-ben és 2003-ban az egyéb megszűnés soron volt kimutatva a tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számla 3. Gazdálkodás Bevételek, ráfordítások, eredmény A pénztár gazdálkodására 2007-ben is az ONYF és területi igazgatóságai mint a legjelentősebb tagdíj hozzájárulást nyújtó munkáltatók, és mint a pénztár működését pénzbeli adománnyal és a tárgyi feltételek megteremtésével támogató intézmények voltak a legnagyobb befolyással. Ezt jól érzékelteti az a tény, hogy a eft-os munkáltatói hozzájárulás és a eft összegű adomány 98 %-át az ONYF és területi igazgatóságai nyújtották. Az összes munkáltatói hozzájárulásnak ( eft) az összes tagdíjbevételhez ( ) viszonyított aránya az előző évi 66,2%-ról 67,4 %-ra nőtt, a 2007-es pénzügyi terv is közel azonos, 68,7%-os aránnyal számolt. A tagdíjbevételek a évhez képest közel 3 %-kal növekedtek, a tervtől alig 1 %-kal maradtak el. A tagok egyéb befizetése az előírányzottnak több, mint kétszerese, az előző évhez képest azonban mintegy 9 %-kal csökkent, de még így is jelentős összeg: a tagdíjbevételek 28 %-át teszi ki. Ez részben már az utóbbi években is megfigyelhető a maximális adókedvezmény, illetve adóvisszatérítés kihasználása végett egyre magasabb összegű eseti befizetéseknek, 2

3 részben a 10 év utáni kifizetésekből (szintén az adóvisszatérítés miatt) a Pénztárba visszaáramoltatott összegeknek köszönhető. Az adományok összege a tervezettnek is és az előző évinek is csak mintegy 60 %-a volt a miatt, hogy ellentétben a korábbi évekkel től nem kapják a támogatást személyenként a munkáltatói hozzájárulásnak megfelelő összegben azok a pénztártagok, akik az ONYF és igazgatási szerveitől nyugállományba vonultak, de a tagdíjukat továbbfizetik. A eft összegű adományból 13 mft-ot az ONYF a működési tevékenység támogatására juttatott, a fennmaradó 494 eft egy munkáltatói tag - munkáltatói hozzájárulás helyett nyújtott - adománya saját dolgozói javára, valamint egy másik munkáltatói tagnak a munkáltatói hozzájárulás mellett nyújtott évi egyszeri adománya. (A Pénztárnak december 31-én 49 munkáltatói tagja volt.) Fentiek következtében a tartalékok céljára befizetett összegek az előző évitől 3 %-kal elmaradtak, ugyanakkor a tagdíjbevételek 3 %-os növekedéséből és a taglétszám 2,3 %-os csökkenéséből az is látható, hogy a taglétszám csökkenése nem járt együtt a tagdíjbevételek csökkenésével. A főbb bevételi tételek terv és tényadatait az alábbi táblázat tartalmazza: Működési tartalék tény 2007 terv tény Tény/terv 2007/2006 Működési célú bevételek összesen, ebből: ,0 0,9 Tagdíjbevétel ,0 1,0 Tagok egyéb befizetése ,2 0,5 Adomány ,9 0,9 Befektetési tev. eredménye ,2 1,2 Fedezeti tartalék Likvidit. tartalék Tartalékok együtt Szolgáltatási célú bevételek összesen, ebből: ,1 1,0 Tagdíjbevétel ,0 1,0 Tagok egyéb befizetése ,4 0,9 Adomány ,1 0,1 Adóhatósági visszautalás Befektetési tev. eredménye ,7 0,8 Likviditási célú bevételek összesen, ebből: ,0 0,9 Tagdíjbevétel ,0 1,0 Tagok egyéb befizetése ,2 0,5 Adomány Befektetési tev. eredménye ,9 1,3 Bevételek összesen, ebből: ,1 1,0 Tagdíjbevétel ,0 1,0 Tagok egyéb befizetése ,3 0,9 Adomány ,6 0,6 Adóhatósági visszautalás Befektetési tev. eredménye ,8 0,8 Mivel a tagdíjbevételek és az egyéb befizetések együttesen mindössze 0,03 %-kal növekedtek, a taglétszám viszont 2,3 %-kal csökkent az előző évhez képest, a tagdíjjellegű befizetéseknek (tagdíj + tagok egyéb befizetése) az átlagos taglétszámra vetített összege az előző évihez képest 1,2 %-kal növekedett: 3

4 Év Átlagos havi befizetés (Ft/hó/fő) Előző év = 100 % , , , , , ,2 A tartalékok összbevételén belül a befektetési tevékenység eredménye, a hozam forintban kifejezve összességében az előző évinél közel 55 mft-tal, (17 %-kal) volt kevesebb, mint az előző évben. Ez azonban az egyes tartalékok vonatkozásában nagyon különböző képet mutat. A fedezeti tartalék esetében a csökkenés 18 %-os volt, a működési tartalék esetében azonban 21 %-os növekedés, a likviditási tartalék esetében pedig 32 %-os növekedés volt. A fedezeti tartalék esetében ez a forintban mért - csökkenés annak eredménye, hogy a évi százalékos hozammutató (a vagyonkezelés eredménye) a évinél kedvezőtlenebbül alakult. Ez a forintban kimutatott hozamcsökkenés jelenik meg a hozamnak a fedezeti céltartalékképzésen belüli, valamint a fedezeti tartalék éves hozamának a tartalék záróállományán belüli arányának az előző évhez viszonyított csökkenésében is. Ez utóbbi arány éppen a korábbi évek (figyelmen kívül hagyva a mutató átlagának meghatározásában a és évek kiugróan magas arányait) - 6,0-ás átlagával egyenlő. Év A fedezeti tartalék befektetési tevékenységének eredménye (nettó hozam) Éves hozam Fedezeti tartalék záró állománya (ezer Ft) Éves hozam / fedezeti tart. záró állománya Fedezeti céltartalékképzés (CT) ezer Ft Hozam / CT (%) Kumulált nettó hozam az év végén A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9 A fedezeti tartalék hozamtartalma (és ezzel a kummulált nettó hozam) csökkenésének azonban nem a hozam adott évi céltartalékképzésen belüli arányának előző évhez képest 4

5 történő csökkenése az oka - az legfeljebb az előző évinél kisebb növekedési ütemet eredményezett volna -, hanem a 10 év utáni kifizetésekkel és a nagymértékű szolgáltatás igénybevételekkel a Pénztárból kivont hozam. A 10 év utáni kifizetést 2007-ben 451 pénztártag igényelte összesen eft összegben. (Ez az összeg az előző évinek mintegy 40 %-a.) Az igénylő tagok 70 %-a csak a számláján lévő hozam kifizetését kérte. Nem történt tehát a Pénztárból jelentős tőkekivonás. Ez részben annak is köszönhető, hogy a Pénztár Igazgatótanácsa még 2006-ban, a pénztártagok többségét érintő 10 éves várakozási idő letelte előtt egy mindenre kiterjedő tájékoztatót tartott a pénztármegbízottaknak és rajtuk keresztül a pénztártagoknak a 10 év utáni kifizetésekről, továbbá az Erste Bankkal megkötött együttműködési megállapodás aláírásával megteremtette annak lehetőségét, hogy a pénztártagok a 10 év utáni kifizetések igénylése helyett az egyéni számlájuk fedezete mellett a Banktól igen kedvező feltételek mellett hitelt vehessenek fel (tagi lekötés). Míg 2006-ban ezzel a lehetőséggel három pénztártag élt, a számlájukon lekötött összeg együttesen eft volt, addig végére a lekötött összeg már több, mint 31 mft volt. Év A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása Kifiz. jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg A működési és likviditási tartalék forintban kimutatott hozama növekedésének oka a lekötött betéteken elérhető és az előző évihez hasonló kamatfeltételek, továbbá a két tartalékhoz tartozó lekötött betétek állományának a tagdíjbevételekből a működési tartalék esetében ezen túlmenően még az adományból - származó folyamatos növekedése. A működési tevékenységet részletesebben vizsgálva látható, hogy a pénzügyi (befektetési) eredmény nélküli, úgynevezett szokásos működési eredmény a es évekre rendre veszteséget mutatott. A 2001-es és 2002-es nagyobb veszteség további növekedésének megakadályozására a Pénztár második félévétől a tagdíjbevételek működési tartalékra jutó részét 15 %-kal megemelte, az ONYF pedig jelentős összegű (2003-ra 6 mft, a évre 5 mft, a évre 9 mft, majd a és évre 13 mft) támogatást (adományt) nyújtott a tartalék javára. A 15 %-os emelés évente hasonló tagdíjfizetési mértékek mellett - kb. 2-2,5 MFt többletet jelent. A működési bevételek és kiadások nagyobb összhangját, ill. a hosszabb távon is stabil egyensúly megteremtését a munkáltatói hozzájárulás összegének a évtől előirányzott jelentős, mintegy 80 %-os emelése teremti meg. 5

6 Év Szokásos működési tevékenység eredménye Működési célú bevételek összesen ebből: tagdíjbevételek Szokásos működési tevékenység eredménye a működési bevételek %- ában Befektetési tevékenység eredménye Működési tev. mérleg szerinti eredménye , , , , , , , A pénztár gazdálkodásában az üzleti jelentés elkészültéig nem történt olyan esemény, amely a mérlegben és a kiegészítő mellékletben foglaltak megítélését jelentősen befolyásolná. Vagyon és befektetések A pénztár vagyona az előző évhez képest a mérleg-főösszeget tekintve 5,3 %-kal, a pénztár befektetett pénzügyi eszközeinek és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírjainak értékét tekintve 5,2 %-kal nőtt az előző évhez képest. (A mérleg-főösszeg növekedés valamivel magasabb szintjének magyarázatát a tárgyi eszközök értékének növekedése adja.) A 4,6 Md Ft-os mérleg-főösszeg 97 %-át a fedezeti tartalékhoz tartozó befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök kimutatott értékpapírok teszik ki, 3 %-át a működési és likviditási tartalékhoz tartozó pénzeszközök és az egyéb mérlegtételek (időbeli elhatárolás, tárgyi eszközök, követelések) összege. A pénztár a évre vonatkozó befektetési politikájában a fedezeti tartalék vonatkozásában tovább emelte a portfolió részvényhányadának felső határát az addigi 20 %-ról 25 %-ra és ezen belül megemelte a külföldi részvények súlyát, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő eszközökön belül megnövelte a hosszabb futamidejű kötvénybefektetések részarányát. Ennek egyenes következménye volt a fedezeti tartalék referencia portfoliójának módosítása is: 58% MAX + 19% RMAX + 7% BUX + 14% Külföldi részvény + 2% hazai ingatlan (BIX) Külföldi részvény = 38% MSCI EMU + 32% MSCI World + 30% CETOP20 A pénztár befektetéseit a vagyonkezelők (az OTP Alapkezelő Rt. és az Erste Alapkezelő Rt.) a tárgyévi befektetési politika elveinek és a rájuk vonatkozó befektetési irányelveknek megfelelően végezték. A befektetési irányelvekhez tartozó referencia portfoliók az alábbiak voltak: OTP: 55% MAX + 20% RMAX + 3% BUX + 15% Külföldi részvény + 7% CETOP20 Külföldi részvény = 60% MSCI EMU + 40% MSCI World Erste: 80% MAXC + 12,5% BUX + 2,5% MSCI World + 5% Hazai ingatlan 6

7 A befektetési politikában és a befektetési irányelvekben rögzített keretek között a Pénztár befektetéseinek összetétele a év során az alábbiak szerint alakult: A befektetési arányok alakulása Megnevezés IV I II III IV. Magyar Állampapírok 68,18 63,96 64,20 57,77 64,32 Külföldi állampapír 1,46 1,45 0,00 0,00 0,00 Hitelintézeti kötvények 0,00 0,00 0,00 7,61 0,16 Magyar részvények 5,53 5,07 5,77 5,85 4,86 Külföldi részvények 0,50 0,43 0,89 0,86 0,82 Mo-i befektetési alap 11,36 15,70 16,53 15,59 14,91 Külföldi befektetési alap 1,70 2,05 2,01 2,03 0,79 Jelzáloglevél 7,95 7,98 7,69 7,60 9,37 Tagi kölcsön 1,30 1,23 1,01 1,24 1,15 Lekötött betét 2,24 2,10 1,63 1,55 3,46 Bankszámlák, kp.,be nem sorolt -0,22 0,03 0,27-0,11 0,16 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Megjegyzés: az arányok a tárgynegyedév végén meglévő, piaci értéken vett eszközök alapján kerültek meghatározásra A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt. A befektetési arányok évközi alakulására a következő volt jellemző: az állampapírok aránya a harmadik negyedévig fokozatosan csökkent, majd a negyedik negyedévben (az árfolyam csökkenése miatt) emelkedett. A külföldi állampapírok kikerültek a portfolióból; a magyar hitelintézet által kibocsátott kötvény a 3. negyedévben került a Pénztár eszközei közé, de az utolsó negyedévben jelentősen csökkent a részaránya; a magyar részvények aránya csökkent, míg a külföldi részvényeké nőtt; a magyarországi és a külföldi befektetési alapok arány nőtt az előző évhez képest. A befektetések alakulása Eszközérték (MFt) A Pénztár eszközeinek értéke OTP A Pénztár eszközeinek értéke Erste A Pénztár eszközeinek értéke Összesen

8 A pénztári befektetések évi hozamát az első negyedévi 1,25%-os a második negyedévi 4,25%-os a harmadik negyedévi 1,5%-os ill. a negyedik negyedévi 0,77%-os hozamok alakították ki. A 2007-es év igen mozgalmas volt a hazai kötvénypiacon. Magas árfolyam ingadozás jellemezte mind az állampapír, mind a devizapiacot.a forint az euróval szemben egy 20 forintos sávban mozgott, de az évet nagyjából ott zárta, ahol kezdte. A kötvényhozamok emelkedtek, hiszen a nemzetközi befektetési környezet romlott, a hazai inflációs kilátások pedig jóval rosszabbak voltak, mint az év elején. Az egyensúlyi mutatók javultak, de ennek ára a magasabb infláció és az alacsony gazdasági növekedés. Az éven túli futamidejű állampapírok árfolyam-alakulását mutató MAX index jelentős mértékben, több mint másfél százalékponttal alulteljesítette az egy évnél rövidebb állampapírok mozgását leíró RMAX indexet. A hazai és a régiós részvénypiac számára a 2007-es év első és második féléve teljesen különbözően alakult. Míg az év első felében viszonylag kis ingadozással értékelődtek fel az indexek, addig az év második felében hatalmas kilengések után végül negatív eredményt értek el - különösen a BUX. Az első félév magas hozamai után július közepén a régiót is elérte a korrekció, és ezzel kezdetét vette a második félévet alapvetően meghatározó magas árfolyam ingadozás. Ebben a periódusban az árfolyamot leginkább mozgató egyik tényezőt, a közelgő recessziót egyre inkább valószínűsítő amerikai munkaerőpiaci és lakáspiaci adatok jelentették, a másik jelentős tényezőt a legjelentősebb pénzintézetek sorozatos veszteségleírásai adta. A 2007-es év a globális fejlett részvénypiacokon két jól elkülönülő részre volt osztható: az első félévet pozitív hozamok és kis árfolyam ingadozás, míg a második félévet negatív hozamok és magas árfolyam ingadozás jellemezte. A piaci eseményeket leginkább az amerikai másodlagos jelzálogpiaci probléma, illetve annak továbbgyűrűzése befolyásolta. Mindezek hatására a fejlett piaci részvények a hosszú távú átlagtól elmaradó hozamot produkáltak. Az S&P500-as amerikai részvényindex 3,5%-os, az Eurostoxx50-es index 6,8%-os,míg a japán TopixCore30-as index 12,9%-os saját devizában mért hozamot ért el év második felében a leggyümölcsözőbb befektetésnek a feltörekvő piacok értékpapírjai bizonyultak. A piacot reprezentáló MSCI Emerging Markets forintban számolva 12,5%-os hozamot ért el. A negyedik negyedévben eluralkodó kockázatkerülő magatartás azonban itt is éreztette a hatását, ebben az időszakban már nem folytatódott a korábban jellemző dinamikus emelkedés. Figyelembe véve a pénztár befektetési politikáját, amely a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket részesíti előnyben a Pénztár a teljes vagyonra vonatkozóan 6,81 %-os bruttó hozamot ért el az OTP vagyonkezelő 7,04 %-os, az Erste 6,22 %-os teljesítményével. A KSH által közölt, évi fogyasztóiár-index 8 % volt, így a pénztár bruttó hozamrátája az infláció mértékénél 1,19 százalékponttal alulmaradt. 8

9 A hozamráták alakulása év teljes pénztári vagyon fedezeti tartalék bruttó nettó bruttó nettó referencia -hozam Fogyasztói árindex Reálhozam ,35 35,96 118,3 6, ,08 17,45 19,12 19,12 114,3 3, ,26 16,14 17,59 17,59 110,0 7, ,8 9,36 9,8 9,36 109,8 0, ,19 7,59 8,35 7,72 109,2-1, ,72 8,16 8,85 8,26 6,77 105,3 3, ,92 4,32 5,2 4,55 4,70 104,7 0, ,48 16,10 16,52 16,12 15,78 106,8 9, ,03 15,49 13,84 13,26 12,92 103,6 12, ,14 7, ,77 103,9 4, ,81 6, ,56 108,0-1,19 Megjegyzés: A 2001-es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a évi beszámolóban megadottaktól tól a fedezeti tartalék hozamrátái nem kerülnek kiszámításra 4. Szolgáltatások A szolgáltatásban részesülők száma 2007-ben 46,6 %-kal haladta meg az előző évit. Ez a nagymértékű növekedés részben annak volt köszönhető, hogy azok a pénztártagok, akik az ONYF és igazgatási szerveitől nyugállományba vonultak, de a tagdíjukat továbbfizették ellentétben a korábbi évekkel től nem kapják a személyenként a munkáltatói hozzájárulásnak megfelelő összegű adományt, és amelynek következtében egy részük igénybe vette a nyugdíjszolgáltatást. Mivel ezen pénztártagok száma az évek során folyamatosan növekedett, így várható, hogy az elkövetkező év(ek)ben támogatás hiányában közülük egyre többen kérik majd a szolgáltatást: 2006-ig adományban részesült nyugdíjasok száma

10 Ugyanakkor a kormegoszlásból a nyugdíjkorhatárhoz közel esők száma alapján, valamint annak alapján, hogy az elmúlt években és 2007-ben is a legtöbb szolgáltatást igénybevevő életkora év volt, és jelenleg is 445 olyan tagja van a Pénztárnak, akik 57 évesek és afölötti életkorúak, az valószínűsíthető, hogy az elkövetkező 5 évben a szolgáltatásban részesülők száma folyamatosan és nagy mértékben emelkedni fog. Ezt jelzi a tagság átlagéletkorának folyamatos növekedése is: Átlagéletkor , , , , ,30 Taglétszám korévenkénti megoszlása Létszám (fő) Korév Míg a szolgáltatásban részesülők száma az előző évihez képest 46,6 %-kal nőtt, addig a szolgáltatások összege több, mint kétszeresére növekedett, így az 1 fő szolgáltatásban részesülőre jutó összeg az előző évihez képest 46 %-os emelkedést mutat. A szolgáltatások típusait vizsgálva látható, hogy az egyösszegű kifizetések még mindig dominálnak, a járadékosok száma messze elmarad mögöttük. A 2007-ben újonnan igényelt szolgáltatások között mindössze 2 fő új járadékos volt. Az egyösszegű szolgáltatások magas aránya megfelel a nyugdíjpénztári piac egészére jellemzőnek ez az összes szolgáltatásnak kb 98%-a. Továbbra is az határozza meg a pénztártagok döntését, hogy minél előbb teljes egészében a pénzükhöz jussanak, hacsak a személyi jövedelemadózás szabályai a legalább 3 éves tagsági viszony hiánya nem kényszerítik őket 3 éves járadék igénybevételére. 10

11 A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása Szolgáltatás típus tagok száma (fő) Egyösszegű Járadék Összesen Szolgáltatás típus összeg (e Ft) Egyösszegű Járadék Összesen Szolgáltatás típus átlagos érték (e Ft/fő) Egyösszegű Járadék Összesen A pénztár tervei az elkövetkező időszakra vonatkozóan A pénztár továbbra is elsődleges céljának tekinti, hogy működése során minden téren biztosítsa a pénztártagok öngondoskodó, nyugdíjkiegészítő megtakarításainak jó gazda módjára történő kezelését, a tagság érdekeit szolgáló működést a jogszabályi előírások betartása mellett. A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok száma én 633 fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege mintegy 800 mft. Így 2008-ban továbbra is különös gondot kíván fordítani a Pénztár a 10 év utáni kifizetésekkel összefüggésben a pénztártagok megfelelő tájékoztatására, a tagok rendelkezésére álló lehetőségek mindenki számára hozzáférhető megismerésére. A pénztár 2001-ben vezette be a kétszereplős vagyonkezelést, majd 2005-ben fontolóra vette egy harmadik vagyonkezelő bevonását is. A 10 év utáni kifizetések előre nem látható nagyságrendje miatti bizonytalanság következtében azonban az erről szóló döntést az Igazgatótanács későbbre halasztotta. Bár 2007-ben a 10 év utáni kifizetések összege az előző évhez képest lényegesen kisebb (annak már csak 40 %-a) volt, azonban az igénybevett nyugdíjszolgáltatások összege több, mint kétszeresére növekedett. A kifizetések fedezetére az év során a vagyonkezelőktől 50 mft vagyonkivonásra került sor, és ugyanakkor 55 mft került részükre átadásra, így összességében csak nettó 5 mft volt a vagyonkezelőknél a tőkenövekmény. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a évhez hasonló nagyságrendű kifizetésekre, szolgáltatásnyújtásra kerülne 2008-ban is, úgy egy harmadik vagyonkezelő alkalmazása csak a jelenlegi vagyonkezelőktől történő eszközátcsoportosítással lenne megvalósítható. Mindazon által a Pénztár vezetése továbbra is szem előtt tartja egy újabb vagyonkezelő bevonását részben a vagyon nagysága miatt, részben a kockázatmegosztás 11

12 eddigi eredményessége miatt, hiszen a befektetési döntési kockázat további megosztása tovább növelheti a befektetések biztonságát, másrészt pedig ösztönző versenyhelyzetet teremthet, ami hatékonyabb és eredményesebb vagyonkezeléshez vezet, s így összességében a befektetési politika célkitűzéseinek megvalósulását segítené elő. A Pénztár tevékenységében, szervezetében alapvető változás nem vártható. Budapest, május 6. Borbélyné Bakos Zsuzsanna az Igazgatótanács elnöke 12