ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklet

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklet A pénztár adatai Név: Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Bírósági bejegyzés: Fővárosi Bíróság 11.Pk.61279/1996/2 ( ) Tevékenységi (felügyeleti) engedély: E/286. ÖKBPF/4310/96 ( ) A pénztár tisztségviselői Az igazgatótanács tagjai (lakcímük): Borbélyné Bakos Zsuzsanna elnök (2040 Budaörs, Domb u. 1.) Balogné Czirok Anikó (6728 Szeged, Algyői út 16.) Berta Istvánné (1021 Budapest, Tárogató út 92.) Czirokné Csányi Mária (6500 Baja, Rezét u. 1.) Dr. Feketéné Dr. Sági Katalin (8000 Székesfehérvár, Károly J. u. 9.) Kristyák Veronika (2800 Tatabánya, Réti út 77.) Mayer Péter (1156 Budapest, Nádastó park 14.) Dr. Fürediné Kerkai Valéria (8900 Zalaegerszeg, Lépcsősor u. 29.) Dr. Vizhányó Mihály (5741 Kétegyháza, Toldi u. 84.) Az ellenőrző bizottság tagjai (lakcímük): Mintál Mihály elnök (7632 Pécs, Nagy Imre út 84.) Balogh Csabáné (1108 Budapest, Tavas u. 3/b.) Flamichné Kárpáti Györgyi (1131 Budapest, Madarász Viktor u. 13.) Szapu Matild (1081 Budapest, Népszínház u. 22.) Dr. Smahulya György munkáltatói képviselet (1048 Budapest, Tófalva u. 6/b.) A pénztár könyvvizsgálója: Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft., 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 6., MKVK000580, a személyében felelős könyvvizsgáló Hlogyik Zsuzsa MKVK A évi beszámoló auditálásáért megállapított könyvvizsgálói díj Ft, mely tartalmazza az általános forgalmi adót. A könyvviteli szolgáltatásért felelős személy: Semperger Csilla, regisztr. száma:

2 Bevezető A Pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31i fordulónappal készíti el. A Pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő év február 15. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (pénztár tagság), a Pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a Felügyelet részére a Pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a Pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható és valós összképet tükrözik. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a keltezés feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A Pénztár az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, amelyben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a Pénztár vagyoni, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a Pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a Pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a Pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza továbbá a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a Pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel. A Pénztár mérlege, eredménykimutatása, cashflow kimutatása, tartalékainak állományváltozási és taglétszámkimutatása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott formátumban, a számvitelről szóló évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény szabályainak figyelembevételével, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendeletek előírásai szerint készült el. A mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet a pénztár működését a jogszabályi követelményeknek megfelelően mutatják be. A Pénztár a jogszabályokban meghatározott könyvvezetési, értékelési és beszámolási elvektől, eljárásoktól nem tért el. A számviteli törvény 54. (8) (9) által lehetővé tett értékelési eljárást a lejáratig tartott állami illetve jegybanki kibocsátású értékpapírokra a Pénztár nem alkalmazza. A Pénztár befektetései között értékpapírkölcsönzési ügyletből származó követelések 2008ban nem voltak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítésére vonatkozó előírások az előző évekhez képest nem változtak. Az értékelési különbözet 2003tól magában foglalja az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyamkülönbözetet, valamint az egyéb piaci árhatásból (értékítéletből) adódó értékkülönbözetet, így az értékelési különbözet összege negatív előjelű is lehet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten értékelési különbözetként, a források között a működési, fedezeti, illetve likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg előjelének megfelelően. Az eszközök könyv szerinti értéke 2

3 nem tartalmazza az értékelési különbözetet, az eszközök piaci értéke a könyv szerinti érték és az értékelési különbözet összege. Az értékelési különbözet az egyéni számlákon és szolgáltatási tartalékon jóváírásra kerül. A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a diszkontértékpapírok, valamint a továbbértékesítés céljára beszerzett, áruk között kimutatott ingatlanok esetében a könyv szerinti érték a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, a tartós befektetési célú ingatlanok esetében pedig az értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési érték. A) A mérleg és az eredménykimutatás adatainak magyarázata A pénztár mérlegét a 73OME és a 73OMF táblák, eredménykimutatását a 73OAC táblák tartalmazzák. A mérleg és eredménykimutatás egyes soraiban található adatok a Bevezetőben elmondottak alapján az előző év megfelelő adataival összehasonlíthatók. Mérleg A mérlegben eszközként kell kimutatni a pénztár rendelkezésére bocsátott, a pénztár működését szolgáló, valamint a nyugdíjszolgáltatás és a likviditás fedezetéül szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. A mérlegben szereplő valamennyi eszközt céljuknak megfelelően működési, fedezeti és likviditási célú eszközökbe kell sorolni és az analitikus nyilvántartásban is ennek megfelelően kell kimutatni. A mérlegben szereplő befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a pénzeszközök közül az elkülönített betétszámlák (vagyonkezelői alszámlák), valamint a tagdíjkövetelések egy része (a tagdíjak fedezeti tartalékra jutó része) és a tagi kölcsön fedezeti, minden más eszköz működési és likviditási célú eszköz. A befektetett eszközök, értékpapírok és pénzeszközök értékelési különbözete (ÉK) kizárólag azonos összegben és egyidejűleg változhat a mérleg forrás oldalán kimutatott működési (M), fedezeti (F) és likviditási (L) céltartalékain belül kimutatott értékelési különbözetből képzett céltartalékokkal (CT). A tagi kölcsönök időarányosan járó kamata külön nincs kimutatva a mérlegben, azt a mérleg tagi kölcsön sorában feltüntetett összeg tartalmazza, így a Pénztár mérlegében a fenti összefüggés az alábbiak szerint teljesül: Eszköz Forrás Befektetett pénzügyi eszk. ÉK: M portfólió. ÉKből képz. CT: 469 Forgatási célú értékpapírok ÉK: F (egyéni szl) p.ékből k. CT: Pénzeszközök ÉK: F (szolg. szl) p.ékből k. CT: Tagi kölcsön időarányosan járó L portfolió. ÉKből képz. CT: 230 Határidős ügyletek ÉK 198 Összesen:

4 a) Eszközök A pénztár saját tulajdonában lévő immateriális javak a pénztárügyviteli szoftverek (tagnyilvántartó, könyvelő és bérprogram), tárgyi eszköz pedig 1 db páncélszekrény, 4 db lemezszekrény, 1 db scanner, 1 db hordozható winchester (pen drive), 1 db kétrészes iratszekrény 2 db irattartó polccal, 2 db különálló irattartó polc és egy IBM/3500 fileszerver. Értékük kizárólag a terv szerinti lineáris értékcsökkenés mértékével csökkent. A tárgyévben a minden évben megvásárlandó bérszámfejtési szoftvert ( Ft értékben) a Pénztár használatba vételkor egyösszegben leírta. Az IBM/3500 fileszerver az előző évben (a vásárlás évében) a beruházások között volt kimutatva, tekintettel arra, hogy üzembehelyezésére (használatbavételére) én került sor. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése nettó értéken történt. Sor került a 0ra leírt eszközök könyvekből való kivezetése az alábbi eszközöket érintően: bérprogram, pénztárügyviteli program, scanner, pendrive és 2 db iratszekrény. Immateriális javak Szellemi termékek évi alakulása: Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés ezer Ftban Záró állomány Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték Tárgyi eszközök Ügyviteli és számítástechnikai berendezések, egyéb gépek, berendezések, felszerelések, beruházások évi alakulása: Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés ezer Ftban Záró állomány Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték A Pénztár befektetésein belül a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapírok, jelzáloglevelek) évi 70%os aránya a év végi 67 %hoz képest némi emelkedést mutat. A pénztár tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak a mérleg fordulónapjától számítottan legalább 1 év hátralévő futamidejű értékpapírokat minősíti, míg forgatási célú hitelviszonyt megtestesítőnek a mérleg fordulónaptól számított 1 éven belüli a következő mérleg fordulónapig hátralévő futamidejűeket. A mérleg értékpapír soraiban a beszerzési (könyv szerinti) értékek szerepelnek. A mérlegben a befektetett eszközök és értékpapírok értékelési különbözet soraiban található összegek az eszközök piaci értékének és könyv szerinti (beszerzési) értékének különbözete, amely évtől kezdődően negatív érték is lehet. 4

5 A befektetett pénzügyi eszközök és forgatási célú értékpapírok értékelési különbözetének (ÉK) alakulása mérlegtételek szerint: Összesen ezer Ftban Nyitó állomány Változás Záró állomány Egyéb Ebből: Járó Ebből: Járó Ebből: piaci Összesen piaci árh. piaci árh. osztalék. Egyéb Egyéb Járó Felh. osztal Felh. osztal Összesen Felh. árh. kamat ék. kamat ék. kamat Bef.e F.Ért.p Össz Az eszközök értékelési különbözetének alakulása az értékelési különbözet összetevői szerint: ezer Ftban Időarányos Egyéb piaci Járó oszt. Összesen kamat árhatás Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelési különbözetén kívül még a pénzeszközöknél, valamint a határidős ügyleteknél került sor értékelési különbözet elszámolására. A pénzeszközök esetében ez ezer Ft, amely a három tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos, a határidős ügyletek értékelési különbözete 198 ezer Ft összegben került kimutatásra. (Értékelési különbözet jellegű a tagi kölcsön időarányosan járó kamata ezer Ft is, azonban a számviteli előírások miatt ez a nyújtott tagi kölcsönökkel együtt került kimutatásra.) Értékhelyesbítés elszámolására egyetlen eszköznél sem került sor. A követelések között a tagdíjkövetelések összege eft a évre előírt, de csak a mérlegfordulónapot követően február 15ig befolyt tagdíjakat ( eft), valamint az előírt, de meg nem fizetett tagdíjak összegét tartalmazza. Ez utóbbi eft. A tagi kölcsönökből eredő követelések állománya eft, ami az előző évihez ( eft) képest ezer Ftos (5 %os) csökkenést jelent. Az eftos követelésállományból az időarányosan járó kamat összege e Ft. 2007ben a kölcsöntartozásnak vissza nem fizetés miatt az egyéni számla terhére történő elszámolására 20 esetben, összesen ezer Ft összegben került sor. A tagi lekötések száma és összege folyamatosan nő: míg 2006ban ezt 4 pénztártag vette igénybe 6,5 mftos összegben, addig 2007ben 28 főnek volt tagi lekötése 31 mft összegben, 2008ban pedig 39 főnek volt 41 mft összegben. Egy esetben került sor hitelezői igényérvényesítésre, ennek összege 344 eft volt. 5

6 Az aktív időbeli elhatárolások közül a bevételek aktív időbeli elhatárolásaként 63 eft úton lévő osztalék került kimutatásra. A költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásaként kimutatott 404 ezer Ft a évre megrendelt és 2008ban kifizetett bérletek árát (376 eft), valamint a évre szóló szaklap előfizetést (28 eft) tartalmazza. b) Források A tartalék tőke (működési tartalék) a működési tevékenység eredményének halmozott összegét, valamint a közvetlenül a tartalék javára jóváírt tételeket a nem fizető tagoktól levont működési tagdíjhányadot tartalmazza: Tartaléktőke nyitó értéke: Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése: Nem fizető tagok hozamából levont összeg: 120 Tartalék tőke: A saját tőke 2003tól csak a tartalék tőke és a működési tevékenység (tárgyévi) mérleg szerinti eredményét tartalmazza. (A korábban a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartaléka megszűnt, 2003tól az a céltartalékok között az adott tartalékhoz tartozó értékelési különbözetből képzett céltartalékokban jelenik meg.) Megnevezés Ezer Ft Tartaléktőke : Működési tartalék mérleg szerinti eredménye: Saját tőke: A saját tőke nyitó értékéből levezetve: Saját tőke nyitó értéke: Működési tartalék mérleg szerinti eredménye: Nem fizető tagok hozamából levont összeg: 120 Saját tőke: A Pénztárnak nincs olyan jövőbeni kötelezettsége, melyre céltartalékot kellett volna képeznie, így a működési céltartalék csak a működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék összegét tartalmazza, amely a működési tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált 469 eft kamat összegével azonos. A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék az előző évhez képest efttal csökkent az alábbi levezetés szerint: 6

7 Hozambevételekből képzett céltartalék év végén (Nyitó): ban felosztott realizált hozam (céltartalék képzés) / (+): A tagdíj nemfizetőktől a működési és likviditási tartalékba a hozam terhére átvezetett összeg (): 122 Átlépők hozott hozama (+): Átlépőknek, kilépőknek kifizetett hozam () Tagi és hozzátartozói kifizetések realizált hozam tartalma (): Realizált hozam terhére tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetett értékelési különbözet (): Szolgáltatási tartalékba átvezetett hozam () : Egyéni szlák és azonosítatlan befiz. közötti hozamátvez. () 885 Realizált hozambevételekből képzett céltartalék végén: Hasonló levezetéssel adódik a szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételek eftos növekedése: ezer Ft Hozambevételekből képzett céltartalék év végén (Nyitó): ban felosztott realizált hozam (céltartalék képzés) / (+): 832 Egyéni számla hozamából átvezetés a szolg. tartalékba: Tagi és hozzátartozói kifizetések realizált hozam tartalma (): Realizált hozam terhére járadékosoknak kifizetett ÉK (): 0 Realizált hozambevételekből képzett céltartalék végén: A likviditási céltartalékon belül a likviditási portfolió értékelési különbözete a tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamatot tartalmazza 230 eft összegben. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának eft összege a tagdíjkövetelésként ( eft) előírt (és tagdíjbevételként elszámolt), de a mérlegkészítés időpontjáig még meg nem fizetett tagdíjak összegét jelenti. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek eft összegéből eft az egyéb rövidlejáratú kötelezettség, amely a én teljesített eft adókötelezettséget, eft vagyonkezelővel szembeni kötelezettséget és 243 eft felügyelettel szembeni kötelezettséget tartalmazza. A fennmaradó eft az azonosítatlan függő befizetések záró állománya, amelyből eft a nyugdíjágazatba tartozó munkáltatói tagok által átutalt munkáltatói hozzájáruláselőlegek a és évekre. Ezek a havi tagdíjlisták beérkezését követően kerültek 2008ban és kerülnek majd 2009ben az egyes tárgyhónapokra elszámolásra, illetve azonosításra. A pénztártaghoz nem rendelhető téves utalások 7

8 december 31i állománya 16 eft. Az azonosítatlan befizetések állományának levezetését az alábbi két táblázat tartalmazza (a táblázatokban *gal vannak jelölve a 30 napon túl azonosított tételek): Dátum Pénztártaghoz nem rendelhető téves utalások Befizetett összeg Dátum 8 Visszautalt összeg * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Különbözet én

9 /a /a * * * /a /a összesen: én: *30 napon túl azonosított befizetés Téves pénztári kiutalás következtében a tagi visszafizetés dátuma későbbi, mint a pénztári utalás dátuma Munkáltatói hozzájáruláselőlegek Régiók Dátum Befizetések Dátum Felhasználás Maradvány ( Ft ) ( Ft ) Délalföldi Nyitó (Csongrád): * Nyitó (Bács): 60 * Nyitó (Békés): (Csongrád) * (Bács) összesen: Északalföldi Nyitó (Hajdú): * Nyitó (Jász): Nyitó (Szabolcs): *

10 Középdunántúli Északmagyarországi Déldunántúli (Hajdú) összesen: összesen: Nyitó: (Komárom) * Nyitó: (Fejér) Nyitó: (Veszprém) (Veszprém) * (Veszprém) (Komárom) * (Veszprém) összesen: összesen: Nyitó (Nógrád): * Nyitó (Borsod): * (Borsod): összesen: összesen: Nyitó (Tolna): * (Tolna): * 10

11 összesen: összesen: Nyugatdunántúli Nyitó (Zala): * Nyitó (Győr): 90 * (Győr) (Vas) összesen: összesen: Középmagyarországi Nyitó: * összesen: összesen: NYUFIG Nyitó: * összesen: összesen: ONYF Nyitó: * összesen: összesen: i nyitó előlegek évközben be/kifiz.összesen Nyitó+évközi be/kifiz.:

12 Az azonosítatlan ( függő ) befizetések állományának alakulása a tárgyévben: Ft Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Azonosítatlan ( függő ) befizetések A passzív időbeli elhatárolások között a költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásának eft összege a könyvvizsgáló évet megillető IV. negyedévi díját (290 eft), az egyik vagyonkezelő 4. negyedévi vagyonkezelési díját (1 333 eft), valamint a letétkezelői díjat (754 eft) tartalmazza. A bevételek passzív időbeli elhatárolásának e Ft összege évi működési támogatás, mely decemberében került átutalásra. Eredménykimutatás A befektetési tevékenység bemutatásában az alapvető szempont az, hogy az adott bevétel vagy ráfordítás pénzügyileg realizálte, vagy sem. A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csak a pénzügyileg is realizált kamatbevételeket tartalmazhatják. A felhalmozott kamatot pedig az értékelési különbözetben elszámolt várható hozamon belül az időarányosan járó kamatok között kell kimutatni. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni az adott (működési, fedezeti, likviditási) befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkontértékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. A befektetések értékelése során kimutatott negatív különbözetet (ha a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete az értékelés során negatív) az értékelési különbözetben elszámolt várható hozamok között, egyéb piaci értékítéletből adódó (veszteségjellegű) különbözetként kell kimutatni. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménye A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménykimutatását a 73OA tábla, az éves pénzügyi terv és a működési eredménykimutatás adatainak összehasonlítását az 1. sz. melléklet A) táblája tartalmazza. A pénztár működési célú bevételei a tervadatoktól 5 %kal marad el, a évi bevételekhez képest viszont 24 %kal magasabb a munkáltatói hozzájárulás és az egységes tagdíj évi emelése következtében. Ezen belül a tagdíj jellegű bevételek a tervtől mintegy 4 %kal maradtak el, a évhez képest viszont 49 %os növekedést mutatnak. Ugyanakkor a tagok egyéb befizetései a tervtől 40%kal, a évitől mintegy 12

13 46 %kal maradtak, vélhetően annak következtében, hogy a gazdasági válság hatására a befektetéseken elszenvedett veszteségek miatt a pénztártagok inkább a kockázatmentes betétlekötésekbe helyezték el szabad pénzeszközeiket. A működési célra juttatott, összesen ezer Ft adomány a legnagyobb munkáltatói tagnak a Pénztár működési tevékenységének évi támogatására nyújtott 13 mftot, valamint a fennmaradó rész összegében az ágazaton kívüli munkáltatók adomány címén juttatott hozzájárulását tartalmazza. Az adomány összege megegyezik a évivel. A befektetési tevékenység bevétele amely a tartartalék tőke betétlekötésének kamatbevételéből származik a tervhez viszonyítva 18 %kal, az előző évhez képest 22 %kal növekedett. A tartalék összbevétele tekintetében a tervtől való elmaradás 3 %os volt, évhez képest viszont a bevételek 23%kal növekedtek. A működési tevékenység összes ráfordítása a tervtől 18 %kal maradt el, az előző évhez képest pedig mindössze 1,7 %kal növekedett, ami a évi 6,1 %os inflációt tekintve kedvezőnek mondható. Összességében a működési tevékenység bevétele jelentősen meghaladta a működési ráfordításokét, amelynek következtében a pénztár működési tartalékának mérleg szerinti eredménye a tervezett ezer Ft helyett ezer Ft nyereség lett. Jövőbeni kötelezettségre céltartalék képzés vagy felhasználás a tárgyévben nem történt, nincs a Pénztárnak biztos jövőbeni kötelezettsége. A pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Egyebek Az ellenőrzések nem tártak fel jelentős összegű hibát a pénztár kimutatásaiban. B) Cashflowkimutatás A pénztár cashflow kimutatását a 73OD tábla tartalmazza. Ennek egyes tételeire a mérleg és eredménykimutatásadatoknál adott magyarázatok érvényesek. A kimutatás az eszközök és források változásának a készpénzállomány változására gyakorolt hatását mutatja. 13

14 C) A pénztár céltartalékainak alakulása Tartalékképzési arányok 2008ban a tagdíjak, munkáltatói hozzájárulások és az egyéb tagi befizetések tartalékok közötti megosztásának arányai változatlanul az alábbiak voltak: Tartalékok Megoszlási arány Fedezeti tartalékra 95,0 % Működési kiadások 4,9 % fedezetére Likviditási tartalékra 0,1 % Az adományok esetében nem voltak egységesen érvényes arányok, a támogató rendelkezett a támogatása tartalékok közötti megosztásáról, ha a támogatási szerződés mást nem tartalmazott. A pénztár fedezeti céltartalékának alakulása A pénztár fedezeti céltartalékának alakulását a 73OEA tábla mutatja be. Az egyéni és szolgáltatási számlákon jóváírt realizált hozambevételek a céltartalék táblázatban (73OEA) bruttó módon, a bevételek ( Egyéni számlákat megillető hozambevételek, Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek ), illetve a ráfordítások ( Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások, Szolgáltatási számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos kiadások ) kimutatásával szerepelnek. A pénzügyileg realizált hozam a bevételek és ráfordítások különbözete: az egyéni számlák esetében eft, a szolgáltatási tartalék esetében 832 eft. A táblázat egyéb változás sorában az egyéni számlák esetében negatív tételként került kimutatásra a tagdíjukat nemfizető tagok hozamából levont és a tartaléktőkébe, valamint a likviditási tartalékba átvezetett 122 eft, továbbá az azonosítatlan befizetések hozamának a likviditási tartalékba átvezetett eft, a vissza nem fizetett tagi kölcsönök egyéni számlával szemben érvényesített Ft összege, valamint a tagi kölcsön nyújtásának 3 eft összegű postaköltsége. Pozitív tételként került kimutatásra az átlépőkkel, elhunytakkal szembeni kötelezettség eft összegének kifizetésekor az egyéni számlával szembeni visszavezetése. Az egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között mutatja ki a Pénztár a tagdíjukat nem fizető pénztártagokhoz kapcsolódó tagdíjköveteléseknek hitelezési veszteségként történő leírását (1 044 eft). A fedezeti céltartalék tárgyévi nyitó állománya eft, záró állománya eft volt a csökkenés eft, illetve 14 %. A évi pénzügyi terv eft nyitó és eft záró állománnyal, illetve eft növekedéssel számolt, vagyis a növekedés helyett annak kétszeresét kitevő csökkenés következett be, elsősorban a 10 év utáni kifizetések és a szolgáltatások tervhez képest is jóval magasabb összege, valamint a gazdasági válsággal összefüggésben a befektetéseken elszenvedett nagymértékű veszteség miatt. 14

15 A pénztár likviditási céltartalékainak alakulása A pénztár likviditási céltartalékainak alakulását a 73OEB tábla mutatja be. Az egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás egyéni számláról tételsoron mutatja ki a Pénztár a tagdíjukat nemfizető tagok hozamából 2008ban levont és a likviditási tartalékba átvezetett 2 eft összeget. A likviditási tartalék tárgyévi nyitó állománya eft, záró állománya eft. A záróállományból 230 eft az értékelési különbözet, amely a likviditási tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos, 403 eft az azonosítatlan befizetések hozamára képzett és eft az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék. A tartalék esetében a növekedés 757 eft. A évi pénzügyi terv eft nyitó, eft záró állománnyal és eft növekedéssel számolt a tényleges növekedés ennek csak mintegy a fele, elsősorban a tagdíjbevételek és a tagi egyéb befizetések tervtől való elmaradása következtében. Működési céltartalék A Pénztár jövőbeni kötelezettségekre céltartalékot nem képzett, így a működési céltartalék csak a működési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék összegét tartalmazza. A működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék záró állománya 2008ban 469 eft, ami a működési tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos. D) A pénztár gazdálkodása A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló körülmények A pénztár munkahelyi pénztár. Tagsági viszony létesítésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) és igazgatási szerveivel, valamint a Pénztárral személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, vagy ilyen személyek hozzátartozói jogosultak. Megtarthatják a tagságukat azok a tagok és családtagjaik is, akiknek a foglalkoztatási jogviszonya a tagság kezdete után szűnt meg. A családtagok, illetve a már más szervezetnél foglalkoztatottak vagy önálló egyénileg fizető tagok száma a tagság mintegy 20 %át teszi ki. Ezekből a sajátosságokból eredően a pénztár gazdálkodásában az ONYFtől és igazgatási szerveitől, mint a legnagyobb munkáltatói tagoktól érkező munkáltatói hozzájárulás meghatározó szerepet tölt be. A beszámolási évben a munkáltatói hozzájárulás összege március hónapig Ft/fő/hó volt, áprilistól kezdődően pedig Ft/fő/hó. 2008ban a munkáltatói kötelezettségvállalások teljesítése mind az ONYF és igazgatási szervei, mind a kisebb munkáltatók részéről a megállapodásoknak megfelelő volt, sőt az előző évhez hasonlóan jelentős összegű munkáltatói hozzájáruláselőleg átutalására is sor került mind 2008re, mind pedig már a évre én a Pénztárnak 48 munkáltatói tagja volt. A pénztár működéséhez, ügyviteléhez szükséges irodahelyiséget, valamint a tárgyi és forgóeszközök túlnyomó részét a Pénztár részére az ONYF és a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság térítésmentesen biztosítja. 15

16 Rendkívüli események A pénztár tárgyévi gazdálkodásában nem következett be rendkívülinek minősülő esemény. A pénztár alkalmazottai és vezető testületei A Pénztár alkalmazottai Változás (előző Megnevezés évhez) Létszám (fő) Bérköltség (e Ft) ebből ügyvez.(e Ft) Szem. jell.e.kifiz.(e Ft) Bérjárulékok (e Ft) Összesen (e Ft) A személyi jellegű egyéb kifizetésekből 632 eft reprezentáció (IT, EBülések, KKGY), eft üdülési csekk, 83 eft kis értékű ajándék, 515 eft munkáltatói hozzájárulás, 476 eft foglalkoztatót terhelő táppénz hozzájárulás, 457 eft útiköltség, bérlet. A pénztárnál 4 fő dolgozik munkaszerződéssel és 2 fő (biztosítás matematikus, informatikai munkatárs) megbízási szerződéssel. A Pénztár Igazgatótanácsának és Ellenőrző Bizottságának tagjai feladataikat ellenszolgáltatás nélkül látják el. A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása Szolgáltatás típus tagok száma (fő) Egyösszegű Járadék Összesen Szolgáltatás típus összeg (e Ft) Egyösszegű Járadék Összesen Szolgáltatás típus átlagos érték (e Ft/fő) Egyösszegű Járadék Összesen

17 Az év eleji 5 fő járadékosból 1 fő elhunyt, a számláján lévő összeg örökösei részére kifizetésre került. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban a pénztár nem számolt el költségeket a szolgáltatási számlák terhére. A folyósítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat (banki, illetve postai átutalás díja) a Pénztár a működési alapból fedezi. A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása Év Kifiz. jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg (eft) (eft) (eft) (eft) A 10 év utáni kifizetésekkel kapcsolatban a Pénztár a kifizetésre kerülő összeg 0,5%ának megfelelő, de legfeljebb Ft összegű költséget számít fel. Ennek összege a évi eft összegű számlaterhelésből eft volt. 17

18 A gazdálkodást jellemző egyéb mutatók Előző év Tárgyév Tartalék tárgyévi tagdíjbevétele/ Tartalék összes bevétele*: működési tartalék ( eft / eft) 47,1% 56,7% fedezeti tartalék ( eft / eft) 49,7% 808,8% likviditási tartalék (556 eft / eft) 31,9% 33,9% Tartalék tárgyévi befektetési eredménye (hozam)/ Tartalék összes bevétele: működési tartalék (4 799 eft/ eft) 10,2% 9,8% fedezeti tartalék ( eft / eft) 35,9% 830,8% likviditási tartalék eft / eft) 63,7% 64,2% Személyi jellegű ráfordítások/ Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások: ( eft / eft) 82,5% 85,6% Igénybevett és egyéb szolgáltatások kiadásai/ Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek: és ráfordítások (3 380 eft / eft) 13,5% 9,5% Tartalékok befektetésével kapcsolatos igénybevett szolgáltatások tárgyévi kiadásai/ Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások: ( eft / eft) 47,5% 40,1% Likviditási tartalék egyes tartalékai/ Likviditási tartalék záróállománya: L portfolió értékelési különbözetére 230 eft / eft) 0,3% 1,7% egyéb likvidítási célokra ( eft / eft) 95,9% 101,3% azonosítatlan befizetések befektetésének hozamára 3,8% 3,0% (403 eft/ eft) Az egyéni tagi számlák (analitika) év végi átlagos záró állománya (Ft/tag): ( Ft / 4 268) Egy tagra jutó átlagos havi befizetések értéke (Ft/tag): (összes tagdíjbefizetés és egyéb tagi befizetés/éves átlagos taglétszám/12) eft / / 12) * Tartalékok összes bevétele = M tartalék esetében: működési célú bevételek összesen + befektetési tev. eredménye + ÉK F tartalék esetében: egyéni számlán jóváírt szolg. célú bev. + befektetési tev. eredménye L tartalék esetében: likviditási célú bevételek összesen + befektetési tev. eredménye 18

19 E) A pénztár tagsága A taglétszám változása Nyitó létszám Új belépő 251 Átlépő más pénztárból 19 Szolgáltatásban részesült 140 Átlépő más pénztárba 15 Elhalálozott 13 Egyéb megszűnés (kilépés) 54 Záró létszám A negyedévenkénti záró taglétszámok alakulása (fő) Év Nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév A negyedévenkénti átlagos taglétszámok alakulása (fő) Év I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Az évi átlagos taglétszám (fő) A tagdíjfizetők létszáma korévenként: 2. sz. melléklet A) tábla. A szolgáltatást igénybe vevők létszáma korévenként: 2. sz. melléklet B) tábla. Az egyéni számlák állása (főkönyvi adatok ezer Ftban ) Évközi befizetés Év elején Befizetés, Áthozott Hozam Egyéb adomány fedezet Évközi kifizetés Szolgáltatási Átvitt fedezet Visszatérítés fedezetre Egyéb Év végén átcsoportosítás

20 A szolgáltatási számlák állása (főkönyvi adatok ezer Ftban) Évközi kifizetés Egy. szlra Év elején Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról R. hozam ÉK Átcsop likv Év végén Hozam: realizált (nettó) hozam és értékelési különbözet együtt Ebből: 3 éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Évközi befizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Egy. szlra Év elején Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén Egyösszegű szolgáltatás: Évközi kifizetés Egy. szlra Év elején Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén A tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege A tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számlák (az ún. felelős őrzésbe vett egyéni számlák) száma az év zárónapján 147, összesített értékük eft. Az előző évhez képest a bennhagyott számlák száma 9,8 %kal (16 dbal), összegük 15,8 %kal ( efttal) csökkent. 20

21 Biztosításmatematikai mérleg Legutóbb évi beszámolóhoz készült biztosításmatematikai mérleg, így a évihez azt nem kell elkészíteni. Várakozási idő leteltét követő kifizetésekre jogosultak A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok száma én fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege eft. (Ezek az adatok már nem tartalmazzák a várakozási idő leteltével 2008ben kifizetettekét.) 21

22 F) Befektetési tevékenység A pénztár befektetett eszközei és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok, részesedések értékének változása a tárgyévben könyv szerinti értéken és piaci értéken, valamint az értékelési különbözet Befektetett eszközök Forgóeszköz értékpapírok Befektetett és forgóeszk. (é.p) együtt könyv sz. érték Pénztár összesen Tárgyévi nyitó érték értékelési piaci érték különbözet könyv sz. érték e Ftban Tárgyévi záró érték értékelési piaci érték különbözet A befektetett pénztári eszközök negyedéves értékének változását eszköztípusonként a 4. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár eszközeinek értékelése a hatályos előírásoknak megfelelően történt, a könyvszerinti érték a 223/2000. Korm. rendelet, a piaci érték a 281/2001. Korm. rendelet szerint került meghatározásra (ez tartalmazza az értékelési különbözetben elszámolt hozamot, melynek elemei az időarányosan járó kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyamváltozásból adódó értékkülönbözet és az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet). 22

23 A pénztár eszközeinek értéke az év utolsó napján a letétkezelő értékelése szerint (piaci értéken) Tárgyévi záró érték Ftban OTP Alapkez. Erste Bef. Rt. Összesen A pénztár eszközeinek értékelése a hatályos előírásoknak megfelelően, a 281/2001. Korm. rendelet szerint történt. Megjegyzés: A letétkezelő a vagyonkezelők által kezelt vagyont, továbbá a pénzeszközöket értékeli. (Nem tartozik tehát a letétkezelői eszközértékelés körébe a pénztári vagyon egyéb elemeinek, mint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek, a készleteknek és a követeléseknek az értékelése.) A letétkezelő által értékelt összvagyon és a két vagyonkezelő együttes eszközértékének különbsége adja az elszámolási számla, a házipénztár, a lekötött betét és a tagi kölcsönök együttes összegét (ez az ún. pénztár által kezelt vagyonrész). A tárgyév során a vagyonkezelők részére nem történt új pénzeszköz átadás. A 10 év várakozási idő letelte utáni kifizetések és a szolgáltatások fedezetének biztosítására az OTPtől 170 MFt összegben került sor vagyonkivonásra. 23

24 A hozamráták alakulása Év Teljes pénztári vagyon bruttó nettó Fedezeti tartalék bruttó nettó referencia hozam Fogyasz tói árindex (előző év=100) ,35 35,96 118, ,08 17,45 19,12 19,12 114, ,26 16,14 17,59 17,59 110, ,8 9,36 9,8 9,36 109, ,19 7,59 8,35 7,72 109, ,72 8,16 8,85 8,26 6,77 105, ,92 4,32 5,2 4,55 4,70 104, ,48 16,10 16,52 16,12 15,78 106, ,03 15,49 13,84 13,26 12,92 103, ,14 7,73 8,77 103, ,81 6,41 6,56 108, ,82 12,13 10,40 106,1 Megjegyzés: 1./ A 2001es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a évi beszámolóban megadottaktól. 2./ A hozamráta 2006tól csak a pénztár egészére kerül kiszámításra. Év OTP Alapkezelő Rt. Erste Befekt. Rt. Referenciahozam Referencia Bruttó nettó bruttó nettó hozam ,59 8,10 7,24 9,51 9,28 6, ,50 4,92 5,36 2,54 2,33 2, ,17 15,55 14,66 17,81 17,47 18, ,56 13,06 12,74 12,99 12,67 13, ,06 8,86 8,29 8, ,04 6,75 6,22 6, ,51 12,97 7,47 7,03 Megjegyzés: 2006tól a vagyonkezelők nettó hozamrátája nem kerül meghatározásra. Év Vagyonnövekedési mutató 10 éves átlagos mutatók Nettó Referenciahozam hozamráta Fogyasztói árindex ,36 7,61 6,14 6,72 A KSH által közölt, évi fogyasztói árindex 6,1 % volt, így a pénztár bruttó és nettó hozamrátája az infláció mértékét messze alulmúlja. Ennek oka az egész világra kiterjedő pénzügyi, gazdasági válság, amely valamennyi piaci szegmensben éreztette hatását. A pénztári befektetések évi hozamát az első negyedévi 6,45%os a második negyedévi 0,31%os a harmadik negyedévi 0,19%os ill. a negyedik negyedévi 5,85% os hozamok alakították ki. A piaci hangulatot a globális világgazdasági válság és következményei határozták meg. A kötvénypiac egészét jellemző MAX Composite index a januári értékéhez képest az I. negyedév végére 5 %os esést mutatott, ezen a II. negyedév végére 2,78 %os 24

25 emelkedéssel tudott javítani, majd a III. negyedév végére a januári értéket sikerült 2%al meghaladnia. A szeptemberben bekövetkező Lehman Brothers befektetési bank csődjét követően a MAXComposite index 1 hónap alatt 10%ot gyengült. Év végére konszolidálódott a helyzet és december végére a januári értéket meghaladóan teljesítettek az állampapírok. Az éven túli papírok piacát jellemző MAX index hasonló hullámzást mutatott az év során. A rövid futamidejű állampapírok RMAX indexe azonban a IV. negyedév elején bekövetkező visszaesésétől eltekintve egész évben folyamatos növekedést mutatott. Éves teljesítményét tekintve az RMAX index 8,45% növekedésével jelentősen túlszárnyalta a 2,59%al növekedő MAX indexet. Az OTP Alapkezelő a év végi magas hozamszintek kialakulása óta a hosszú lejáratú állampapírok portfolióbeli arányát a benchmarkbeli arányhoz képest magasabb értéken tartotta (felülsúlyozta). Ez a túlsúlyozás a rövid lejáratú kötelezettségek terhére történt. Az Erste Alapkezelő az év során folyamatosan a között lejáró 24 éves futamidejű állampapírok súlyát növelte. Az eredetileg jelzálogpiacinak, majd pénzügyinek tekintett válság fokozatosan átterjedt a gazdaság egyéb területeire is, súlyosan érintve ezzel a részvénypiacokat. A középeurópai részvénypiac teljesítményét mérő CETOP20 forintban mért hozama a 2007.évi 10,43 % ról az év folyamán folyamatosan csökkenve (az év egészét tekintve) 50,2%ra zuhant. A IV. negyedév során vált kézzelfoghatóvá a recesszió, a munkanélküliség emelkedése, a befektetők régiónk iránti érdeklődésének csökkenése. A hazai tőzsdei részvények teljesítményét mérő BUX forintban mért eredményét tekintve a II. negyedévben teljesített a legjobban (6,09%!),de a IV. negyedéves 35,12%os és az éves 53,34%os teljesítményével a legnagyobb esést produkáló piac volt. A részvénypiacok értékeltsége az év során olyan szintekre esett, ahol már egy hosszútávon gondolkodó befektető számára kedvező vételi lehetőségek adódtak. A jelentősebb vásárlások ellen azonban legfőbb érvként a magas vállalati és állampapír kamatok szóltak. Az OTP Alapkezelő az év során a hazai részvények arányát csökkentette, míg a többi középeurópai részvény arányát növelte. Decemberre az Erste Alapkezelő szintén csökkentette a hazai részvényportfolió nagyságát, melyen belül a MOLt, OTPt és a Magyar Telekomot felül, míg a Richtert alulsúlyozták. A fejlett részvénypiacokon az év során az S&P500as amerikai részvényindex 28,7%os, a japán TopixCore30as index 11,2%os, az Eurostoxx50es index 39,3%os,az MSCI Europe 42,39%os, az MSCI World 35,70%os hozamot ért el. Az OTP Alapkezelő az utolsó negyedév során az OTP Zártkörű Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja vásárlásával megnövelte a fejlett részvénypiacok portfolión belüli súlyát, megtartva a portfolióban az OTPUBS Alapok Alapja és az ETF befektetéseket. A feltörekvő részvénypiacok évi jó teljesítménye és a 2008as első félévi korrekciója után a harmadik negyedévben kiderült, hogy a fejlődő piacok sem tudják függetleníteni magukat a nyugati világ gazdasági visszaesésétől. A piacot reprezentáló MSCI Emerging Markets forintban mért éves hozama 49,25% volt. Oroszországban az olajár csökkenése gyakorlatilag megállította a gazdasági növekedést. A fejlett piacok recessziója miatt Tajvan, DélKorea, Kína, Brazília exportja jelentősen csökkent, mely gazdaságuk jelentős visszaesésével járt. Figyelembe véve a pénztár befektetési politikáját, amely a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket részesíti előnyben a Pénztár a teljes vagyonára vonatkozóan 11,82 %os bruttó hozamot ért el az OTP vagyonkezelő 16,51 %os, az Erste 7,47 %os teljesítményével. A két vagyonkezelő eredményessége közötti különbség alapvetően az általuk kezelt portfolió eszközösszetételében rejlik. Az Erste által kezelt portfoliószegmensben az OTP által kezelt eszközökhöz képest jóval kisebb részarányt képviselnek a fejlett és fejlődő részvénypiacok értékpapírjai, másrészt az Erste ingatlan 25