PRECÍZ Információs füzetek

Átírás

1 PRECÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez 2. Előleg és barter 1999 augusztus (mod )

2 Előleg Az előleg ÁFA köteles ezért számla adási kötelezettséggel jár, ezért első lépés az előleg számla elkészítése és könyvelése. Előleg számla kiállítás: T31 Vevők (B) (*) K441 V.Előleg (N) (*) K 467 Fiz. ÁFA (Á) Az előleg befizetésre kerül bankban vagy pénztárban. Előleg befizetés T38 Pénz eszk. (B) K31 Vevők (B) (*) A teljesítés követően elkészülő végszámlán feltüntetjük a befizetett előleget és így a számlán levezetjük az előleg könyvelést. Végszámla kiállítás T31 Vevők ( E) K9 Árbevétel (N) K467 Fiz. ÁFA (Á) T441 V.Előleg (E) (*) K467 Fiz. ÁFA (EÁ) Használt kódók: (B): Bruttó érték (N): Nettó érték (Á): ÁFA érték ( E): Előleggel csökkentett számlaérték (E): Előleg értéke (EÁ): Előleg ÁFA értéke (*): Folyószámla analitika (partnerkód) 2

3 Barter A barter szerződést (megállapodás) követően beérkezik a költség számla. A barter szerződés egyedi azonosítójával kell a számlaszámot (folyószámla rendezéshez) rögzíteni. Beérkező számla könyvelés T1,5 Beruház., Költség (N) K449 Barter ügyfél (B) (*) T466 Visszaig.ÁFA (Á) Barterhez kapcsolódó teljesítés Kimenő számla könyvelése K449 Barter ügyfél (B) (*) K9 Árbevétel (N) (*) K467 Fiz. ÁFA (Á) A közös analitikus vezérszámla alatt a barter szerződéshez tartozó beérkező és kimenő számlák egymáshoz, szerződésszámmal kapcsolva megtalálhatok. A folyószámla analitikában pontosan nyomon követhetők, hogy még mennyi és milyen értéket képviselnek a nyitott barter szerződések. Működési feltétel, hogy barter ügylethez kapcsolódó kimenő és beérkező számlák különálló iktató könyvben kerüljenek rögzítésre. 3

4 53/1999. Számviteli kérdés A vevőtől kapott előleg áfa tartalmát nem szerepeltetjük könyveinkben a vevőtől kapott előlegek között. Eljárásunk megfelel e a számviteli törvény előírásainak? A kérdésben megfogalmazott előlegkönyvelési módszer nem felel meg a számviteli előírásoknak. A számviteli törvény 1. számú mellékletének 19. pontja szerint ugyanis a vevőktől kapott előleget a befolyt összegben kell kimutatni. A törvényi előírás szerint tehát a vevőktől kapott előleg áfáját is tartalmazó teljes összegét kell a kötelezettségek között a könyvekben szerepeltetni. Az előleg könyvelése a következő módon történhet: (A feltüntetett számlaszámok a javasolt számlatükör szerint értendők.) T K 441 Az előleg jóváírásának könyvelése a számlát helyettesítő okmány és a pénztárbizonylat, illetve a bankbizonylat alapján, teljes összegben. T 369 K 467 Az előleg összegében levő, fizetendő általános forgalmi adó könyvelése a számlát helyettesítő okmány alapján. T 31 K A számlázott, elismert teljesítés könyvelése a számla alapján, az általános forgalmi adó felszámításával. T 441 K 31 A vevőtől kapott előleg levonása (beszámítása) a vevőkövetelésből. T 467 K 369 A fizetendő általános forgalmi adó helyesbítése az előleg összegében lévő, már elszámolt általános forgalmi adó összegével. (A számlázás könyvelésekor a 467 es számlán az ellenértékhez kapcsolódó teljes általános forgalmiadó fizetési kötelezettség megjelent.) 4

5 34/2000. Számviteli kérdés Hogyan kell az anyagvásárláshoz kapcsolódó előlegről adott "előlegszámlát" értelmezni és elszámolni? A számviteli törvény adott előlegre vonatkozó előírásai szerint készletekre adott előlegként csak a szállítónak ilyen címen átutalt, kifizetett a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegeket lehet kimutatni. [Számviteli törvény 1. számú mellékletének 6. pontja] Erről a gazdasági eseményről pedig nem "előlegszámlát", hanem számlát helyettesítő okmányt kell kiállítania az előleg átvevőjének [áfatörvény 43. ának (3) bekezdése]. A számlát helyettesítő okmány tartalmi kellékei az áfatörvény 13. ának 18. pontjában találhatóak. "Előlegszámlát" sem a számviteli törvény, sem az áfatörvény nem nevesít, elnevezése indokolatlan. Ebben az esetben a számla a gazdasági esemény (a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás) teljesítésének, a számlát helyettesítő okmány az előleg átvételének a bizonylata. A realizált teljesítményről a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás teljes ellenértékét tartalmazó számlát kell kiállítani abban az esetben is, ha ezt megelőzően már történt előlegfizetés. A fizetett előleget a kapott számla elszámolásával egyidejűleg kell visszavezetni a termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettség csökkentésével (beszámításával). A készletekre adott előleg könyvelése a következő módon történhet: (A feltüntetett számlaszámok a javasolt számlatükör szerint értendők.) 1. T 352 K A készletekre adott előleg levonható előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó összegének elszámolása, a számlát helyettesítő okmány alapján. 2. T 466 K Az előleghez kapcsolódó levonható előzetesen felszámított áfa elszámolása. 3. T K A számlázott, elismert teljesítés könyvelése a számla alapján, illetve a levonható előzetes en felszámított áfa teljes (a számla összege utáni) összegének elszámolása. 4. T K 352 A készletekre adott előleg könyv szerinti értéke átvezetésének könyvelése a készletek szállítói számláinak kiegyenlítésére, a készletek szállítói számlájának könyvelésével egyidejűleg. 5. T K 466 A levonható előzetesen felszámított áfa helyesbítése (a 2. tétellel azonos összegben). 6. T K A fennmaradó szállítói kötelezettség kiegyenlítése. A készletekre adott előleg összegébe (az átadott, átutalt összegbe) az áfatörvény rendelkezései miatt beleértendő a levonható előzetesen felszámított áfa összege, de azt nem lehet (a vevőktől kapott előleg elszámolásától eltérően) a készletekre adott előlegek számla egyenlegében szerepeltetni, hanem a fenti módon az adott előlegből levonva kell elszámolni. Az előleg számviteli elszámolásával, illetve az előleg áfatörvény szerinti értelmezésével kapcsolatban további információkat kaphatnak az ISZ 52/1999/6. és az ISZ 53/1999/6. időszerű kérdésekből. 5