RENDSZERÉLETTANI ALAPISMERETEK (BMEVIEUM200) (Tantárgyfelelős: dr Ivanics Tamás egy. doc. SE)

Átírás

1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar és Semmelweis Egyetem Budapest, Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Mérnök Mesterképzés RENDSZERÉLETTANI ALAPISMERETEK (BMEVIEUM200) (Tantárgyfelelős: dr Ivanics Tamás egy. doc. SE) Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Kisérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Igazgató: dr Benyó Zoltán egyetemi tanár 2015/2016. tanév I. félév RENDSZERÉLETTAN ELŐADÁSOK Ideje: Péntek délutánonként 14:30-18:30 között Helyszíne: A Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központja, Békésy György tanterem 1094 Budapest Tűzoltó u (A Tűzoltó utca és a Thaly Kálmán utca sarkán. A Metró Klinikák állomásánál az Üllői út túloldalán, kissé a Körút felé haladva az első mellékutca a Thaly Kálmán utca, ennek első keresztutcája Tűzoltó utca..a földszinten a bejárattól szemben, jobbra van a Békésy tanterem. Az épületbe való belépéshez diákigazolvány szükséges.) A szögletes zárójelben szereplő témák csakis a Mesterképzésben résztvevők számára (6 kreditpontos képzés) szerepelnek kötelező anyagként, a tárgyat szabadon választott tárgyként választó illetve Biomérnök hallgatóink (4 kreditpontos képzés) számára nem. 1. hét Előadás 1-5. óra, szept. 11. Az élettan tárgya és kapcsolata a klinikai és a mérnöki tudományokkal. A fiziológiai szabályozás. A sejt- és membránélettan alapjai. Prof. Monos Emil és Prof. Benyó Zoltán SE (A) Az élettan helye a természettudományokban és a klinikai tudományokban, kapcsolata a műszaki tudományokkal. Az élettani kutatások történelme. Az élettani tudományok vizsgáló módszerei. Élettani megfigyelés, kísérletek, élettani jelek mérése, jelfeldolgozás, következtetés. A test összetétele, homeosztázis-homeokinézis. (B) A fiziológiai folyamatok jellegzetességei. Negatív és pozitív visszacsatolás. Elemi szabályozás-dinamikai jelenségek. [Bonyolultabb hatásláncok, hatásvázlatok.] (C) Celluláris szintű adaptáció. A sejtmembrán általános fiziko-kémiai tulajdonságai és élettani funkciói. Anyagtranszport a membránon keresztül. Diffúzió, ioncsatornák, facilititált diffúzió, kotranszport, antiporterek, ionpumpák, pinocitózis, szekréció. Információáramlás a sejtmembránon keresztül. Sejtfelszíni receptorok. Másodlagos hírvivő rendszerek. [(D) Citoplazmatikus és nukleáris receptorok. A fehérjék termelődésének (expresszió) élettani szabályozása. Citoszkeleton, sejtmozgás.] 2. hét Előadás óra, szept. 18. Ingerlékeny szövetek elemi működésének jellegzetességei: idegsejt, harántcsíkolt-, szív- és simaizom dr Szigeti Gyula egy. doc. (A) Nyugalmi- és akciós potenciálok. Ionkoncentráció különbségek a sejt-belső és a külső folyadék között. Nyugalmi potenciál, lokális jelenségek. Akciós potenciál, típusai, intra- és extracelluláris elvezetések. Az ingerületvezetés. (B) Szinapszisok szerkezete, működése. A főbb szinaptikus transzmitterek, a posztszinaptikus receptorok típusai, másodlagos hírvivő mechanizmusok. (C) Izomműködés: Aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a vázizomban, a szív és a simaizomsejtekben. A kontraktilis apparátus felépítése, működése. Az izomműködés biomechanikája: Izomrángás és tetanusz. Izometriás és izotóniás kontrakció, jelleggörbéik.

2 2 3. hét Előadás óra szept. 25. A vér és a testnedvek összetételének szabályozása dr. Portörő István egy. tanársegéd és dr. Monori-Kiss Anna PhD SE Vér-sejtek: Vörösvérsejtek, [vörösvérsejt képzés]. Fehérvérsejtek, [fehérvérsejt képzés] és funkció. Makrofágok, granulociták T és B típusú limfociták funkciói. [Humorális és celluláris immunitás.] A vér alakos elemeinek laboratóriumi vizsgálata. Vér-plazma: Plazmafehérjék, [véralvadás]. Folyadékterek, a plazmavíz organikus és anorganikus oldott anyagai [laboratóriumi vizsgálatuk]. Vércsoportok. (A) A hemodinamika általános törvényszerűségei. A vér. Vérviszkozitás. A véráramlás törvényszerűségei, Hagen-Poiseuille törvény, nem-newtoni folyadékok, lamináris és turbulens áramlás, konstans és periodikusan változó áramlás. Nyomás- és áramlás mérése. Sorba- és párhuzamosan kapcsolt hidrodinamikai ellenállások. (B) Nyomás- és áramlás az érrendszer sorbakapcsolt szakaszain. Érmechanika. A pulzatil nyomáshullám. Szélkazán funkció. Osztóerek. Rezisztencia-erek. A rezisztenciaerek tágasságának miogén, metabolikus, humorális és neurális szabályozása. Kapacitás erek. A vénás áramlás sajátosságai. (C) Mikrocirkuláció. Kapilláris szfinkterek. Hidraulikus és kolloid ozmotikus nyomás a kapilláris különböző szakaszain. Anyagáramlás a kapilláris falon keresztül, Starling egyensúly. [Ödéma. Nyirokkeringés. Transzkapilláris transzport a vese-glomerulusokban, a máj-szinuszokban és a csontvelőben. A véragy gát.] (D) Áramlás az érrendszer párhuzamosan csatolt szakaszain. 4. hét Előadás óra, okt. 2. A szív élettana. A szív-érrendszer működésének szabályozása dr Miklós Zsuzsanna egy. adj. és dr. Portörő István egy. tanársegéd SE (A) A szív pumpa funkciója. A szív üregei, a billentyűk élettana. A szívizom kontraktilis apparátusa. A szívciklus mechanikai eseményei. A bal kamra nyomás- és térfogati görbéi, P-V hurokgörbék. Jobb pitvari nyomásgörbe. Nyomások a jobb kamrában és a bal pitvarban. Perctérfogat nyugalomban és izommunkában, mérése. A szívkontrakció erejének automatikus szabályozása, a szív Starling törvénye. Elő- és utóterhelés, kamrafunkciós és vaszkuláris funkciós görbék. [A jobb kamra és a bal kamra katéterezése. A kamrafali- és billentyű mozgások ultrahangos és egyéb képalkotó eszközökkel történő vizsgálata. Szívelégtelenség.] (B) A szívizomzat elektromos aktivációja. A nodális szövet akciós potenciálja, szabályozása. A munkaizomrostok akciós potenciálja. Ingerületképzés és terjedés. Elektrokardiográfia, Einthoven elvezetések. A normális elektrokardiogram, az egyes hullámok jellegzetességei, keletkezésük magyarázata. [Bradikardia, tachikardia, a pitvar-kamrai átvezetés zavarai, pitvari és kamrai extraszisztolék, pitvari és kamrai fibrilláció. Defibrilláció és pészméker. A szívinfarktus.] (C) A keringésszabályozás integrációja. A szívfrekvencia és a kontrakciós erő automatikus, humorális és neurális szabályozása. Vagális és szimpatikus hatások a szíven. Az agytörzsi keringésszabályozó központok. Hipotalamikus, limbikus és kortikális keringésszabályozás. A szív perctéfogatának szabályozása. A vérnyomás szisztémás szabályozása. Keringési reflexek (magas nyomású baroreceptorokból, alacsony nyomású baroreceptorokból, kemoreceptorokból kiinduló, hőszabályozással, izommunkával, szexuális aktivitással, mentális izgalommal kapcsolatos reflexek). [Magas vérnyomás és sokk.] 5. hét Előadás óra, okt. 9. A szív-érrendszer működésének lokális szabályozása. Szervkeringés. dr Ivanics Tamás egy. doc. és Prof. Benyó Zoltán SE A vérkeringési rendszerben kialakuló lokális vérellátási szabályozó mechanizmusok ismertetése. Az egyes szervek, szervrendszerek keringése. Agykeringés. Koronária keringés. Izomkeringés nyugalomban és izommunkában. Zsigeri szervek keringése. Bőrkeringés, szerepe a hőszabályozásban. A kisvérköri (pulmonális) keringés. [Az embrionális keringés születést követő átrendeződése]. 6. hét Előadás óra, okt. 16. A légzés élettana dr Kissné dr Horváth Ildikó egyetemi tanár SE (A) Légzésmechanika. A fölső és az alsó légutak, a tüdő funkcionális anatómiája. A tüdőtérfogatok mérése, spirometria, légzési térfogat és vitálkapacitás, légzési holttér. Nyomásváltozások az alveoláris

3 3 térben és a pleurális térben a légzés során. A tüdő és a mellkasfal rugalmasságának jelentősége. A reziduális volumen és a funkcionális reziduális kapacitás. A légúti áramlás. Áramlás-térfogat és áramlás-nyomás jelleggörbék. Légúti ellenállás és Tiffeneau index. [Az egésztest pletizmográfia. Restriktív tüdőbetegségek, asztma és pneumotorax.] (B) Gázcsere. Sejtlégzés, a szervezet oxigénfogyasztása és széndioxid termelése. A külső levegő összetétele. Alveoláris ventilláció. Az alveoláris gázok összetétele, a kilégzett levegő analízise. Az alveolo-kapilláris membrán szerkezete, diffúzió az alveólusfalon keresztül. A vénás és artériás vér széndioxid és oxigén tartalma, parciális nyomásai. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. A hemoglobin oxigén disszociációs görbéje. (C) Légzésszabályozás. A légzőmozgások, be- és kilégző izmok működése nyugodt és erőltetett légzés során. A rekeszmozgások szerepe, a nervus phrenicuson észlelhető akcióspotenciál sorozatok. Légzési központok a nyúltvelőben és a hídban. A tüdő feszítési receptorainak szerepe. A légzés kémiai szabályozása, centrális és perifériás kemoreceptorok. A légzés alkalmazkodása izommunkához. [Hipoxiák formái. Gépi lélegeztetés, könnyű- és nehézbúvár munka, keszonmunka, keszonbetegség. A respiráció problémái magaslaton, repülés és űrhajózás közben.] 7. hét Előadás óra, okt Nemzeti ünnep miatt elmarad 8. hét Előadás óra, okt. 30. Táplálkozás. Az emésztő szervek felépítése és működése dr Ivanics Tamás egy. doc. SE (A) Táplálkozás: A szervezet energiaigénye alapállapotban és különböző intenzitású munka közben. A tápanyagok energiatartalma, előfordulása az egyes táplálékokban. A szervezet fehérjeigénye, fehérje az egyes táplálékokban. Esszenciális aminosavak. Anorganikus tápanyagok, vitaminok. [Éhezés, alul- és túltápláltság, fehérjehiány, hiánybetegségek.] (B) A gyomor-bél traktus mechanikája, emésztés és felszívódás. A fogak. A nyelés. Gyomor- kontraktilitás, bél-perisztaltika, humorális és idegi szabályozása. Defekáció. Ileusz. A nyál, a gyomornedv, az epe és a pankreasznedv összetétele, elválasztásának humorális és idegi szabályozása. A bélhámsejtek emésztő enzimjei. A szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztése, felszívódása. 9. hét Előadás óra, nov. 6. A veseműködés és húgyhólyagműködés szabályozása. dr. Margittai Éva SE Vese-glomerulus-működés: A vese véráramlása. A glomerulusok szerkezete. A filtrációs erők. A glomeruláris barrier. A molekuláris filtráció jellegzetességei. A glomeruláris filtráció értéke, mérése, változásai élettani és patológiai körülmények között. (D) Nefron-működés: Reabszorpció és szekréció mechanizmusai a nefron egyes szakaszain (E) A vizelet és a testnedvek összetételének szabályozása. A vizelet mennyisége, ürítése, a hólyagműködés szabályozása. A vizelet laboratóriumi vizsgálata. Ozmoreguláció. Volumenreguláció. A ph szabályozás. A klírensz elv. [Veseelégtelenség, művese kezelés, hemabszorpció.] 10. hét Előadás óra, nov. 13. A neuroendokrin reguláció alapelvei és mechanizmusai. dr Szigeti Gyula egy. doc. Az endokrin reguláció általános jellegzetességei. Hormonok kémiai szerkezete, szintézise, szekréciója, hormonok a vérben, metabolizmus, hormonreceptorok, celluláris hatásmechanizmusok. A parakrin szekréció. A hipofízis hormonjai, szekréciójuk szabályozása, hatásaik. Túltermelés és hormonhiány. 11. hét Előadás óra, nov.20. Az endokrin rendszer működése. dr Szigeti Gyula egy. doc. A vegetatív idegrendszeri szabályozás. dr. Margittai Éva SE A mellékvesekéreg, a mellékvese velő és a pajzsmirigy hormonjai, termelésük, szabályozásuk, hatásaik. A stressz. Szteroid kezelés. Jódforgalom. Hiper- és hipotireózis. Nemi működések. A nemi hormonok, termelésük, szabályozásuk, hatásaik. A hormontermelés zavarai. A menstruációs ciklus,

4 4 ovuláció, terhesség, laktáció. [Koitusz, megtermékenyítés, fogamzásgátlás lehetőségei.] (E) A szénhidrát- zsír- fehérje- és kalciumanyagcsere endokrin szabályozása. Vércukor, szénhidrát- és zsírraktározás, lebontás, fehérjebeépülés és lebontás endokrin kontrollja.[az elhízás és a diabetesz. Alkalmazkodás éhezéshez.] Csontépítés és lebontás, [oszteoporózis]. (A) A szimpatikus perifériás idegrendszer. Felépítés, preganglionáris neuronok és rostok, ganglionok, posztganglionáris rostok. Terminális végkészülékek, neurotranszmitterek, farmakológiai receptorok. A mellékvese velő. Szimpatikus aktiváció hatásai a szemben, a nyálmirigyekben, a bronchusokban, a bőrben, a szívben, a különböző érterületeken, a gasztrointesztinális rendszerben, a hólyagban, metabolikus hatások a májban, izomban, szívben és a zsírszövetben. (B) A paraszimpatikus perifériás idegrendszer és a zsigeri idegrendszer. Agyidegek vegetatív funkciói, hatások a szemben, a vagusz hatásai a szívben, bronchusokban és a gasztrointesztinális rendszerben. Transzmitterek, farmakológiai receptorok. A gasztrointesztinális idegrendszer, komponensei, funkció. Gasztrointesztinális hormonok. (C) Vegetatív integráció. Vegetatív reflexek, axon-reflexek, ganglionáris és spinális vegetatív reflexek. A nyúltvelő, a híd és a középagy vegetatív működései. A hipotalamusz integráló szerepe. Hipotalamikus keringési reflexek (izommunka, izgalom, szexuális, gasztrointesztinális, hőszabályozás). A hipotalamusz szerepe a testsúly és az anyagcsere, a folyadék- és ionháztartás, a hőháztartás, a szexuális funkciók és az affektusokkal kapcsolatos vegetatív reakciók szabályozásában. A hipotalamusz mint a neurondokrin funkciók fő szabályozója. 12. hét nov. 27. A BMGE Nyílt Nap miatt az előadások elmaradnak. 13. hét Előadás óra, dec. 4. Szenzoros működések dr Miklós Zsuzsanna egy. adj. SE (A) Receptorok, érzékszervek és a szenzórium élettana. Receptorsejtek, receptor potenciál. A szenzoros információ kódolása, jelfeldolgozás, a szenzoros idegek és pályák alapvető sajátosságai. Kiváltott potenciálok. (B) Fájdalomérzés receptorai, pályái. [A fájdalomcsillapítás lehetőségei]. (C) Bőrreceptorok, szomatoszenzoros pályák, kérgi központ. A helyzetérzékelés receptorai, pályái. Vesztibuláris rendszer. Kémiai receptorok: ízérzékelés és szaglás. (D) Hallás élettana. A hallható hangok, a közép- és a belsőfül élettana. Szőrsejtek működése. A hallópálya, hallásközpont. Hangfrekvencia- és hangintenzitás diszkrimináció. (E) Látás élettana. A látható fény. A szem optikája. A retina működése. Fotonok felfogása a fényreceptorokon, kémiai és membránpotenciál változások. Jeltovábbítás és jelfeldolgozás a retinán, receptív mezők. A látópálya és a látóközpont. Jelfeldolgozás a látóközpont sejtjeiben. Színlátás. [Látásélesség. Sötétalkalmazkodás. Szemizmok működése. Térlátás.] 14. hét Előadás óra, dec. 11. Motoros működések dr Ivanics Tamás egy. doc. SE (A) Az izomerő szabályozása (motoros egységek verbuválása, akciós potenciál frekvencia a motoros idegen). A harántcsíkolt izom típusai. A gerincvelői mellső szarvi motoros neuron, afferentációja. Miotatikus és flexor gerincvelői reflexek. Renshaw gátlás, reciprok beidegzés és keresztezett extenzor reflex. A gamma hurok. (B) Izomtónus, antigravitáció, testtartási reflexek. Agytörzsi izomtónus szabályozás: retikuláris rendszer, vesztibuláris magvak, decerebrációs rigiditás. A bazális ganglionok szerepe, [Parkinson kór, chorea]. (C) Akaratlagos mozgások szerveződése, a motoros kéreg és a piramis pálya [az un. piramis lézió]. Kisagy funkciója, neuronhálózata, [a kisagylézió tünetei]. Bonyolultabb motoros működések szerveződése.[motoros károsodás sztrókban.] (D) A simaizom kontrakció és szabályozása. Tónusos és fázisos öszehúzódás, spontán és latch kontrakció. Humorális és neuronális szabályozás lehetőségei.

5 5 December 11-én fejeződik be a tanév 14.hét Konzultáció óra, dec. 12. Az agy integratív működése dr Nádasy György L. egy. doc. SE (A) A központi idegrendszer működésének szerveződése. A neuron. Szinapszisok, neurotranszmisszió. Konvergencia, divergencia, reverberációs körök, a jelfeldolgozás és az információ tárolás lehetőségei neuronhálózatokon. [Transzmitter specifikus pályarendszerek, gyógyszeres befolyásolásuk lehetőségei.] (B) Kiváltott potenciálok, EEG. A figyelem intenzitás, az alvás és ébrenlét szabályozása.[epilepszia.] (C) A központi idegrendszeri memória: rövidés hosszútávú memória. Asszociatív és nonasszociatív memória. Explicit, implicit, deklaratív és nondeklaratív memória. Retrográd és anterográd amnézia, a hippokampusz szerepe. Érzelmek, a limbikus kéreg és a hipotalamusz integratív működése. Jutalmazási és büntetési pontok az agyban. Motiváció. (D) A neokortex sejttípusai, kapcsolatai, élettana. Primer érző- és mozgatóközpontok. Másodlagos kérgi jelfeldolgozás, asszociatív kéregterületek. [Beszédszenzoros, beszédmotoros areák, afáziák, apraxia.] A domináns és a szubdomináns félteke. Feltétlen és feltételes reflexek. Asszociációk az egyes kéregterületek között. [A központi idegrendszer plaszticitása.] RENDSZERÉLETTAN GYAKORLAT dec. 16. (kedd) Gyakorlat 14:30-18:30 Helyszíne: A Klinikai Kisérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet gyakorló helyiségei, Semmelweis Egyetem, új Elméleti Orvostudományi Központ 1094 Budapest Tűzoltó u , A fésű, első emelet (Gyülekezés az első emeleti galéria Tűzoltó utcai oldalán) Gyakorlat óra Élettani rendszerek működésének komputeres szimulációja. EKG, spirometria és állatkisérletes bemutató dr Nádasy György L egy. doc. SE, dr Miklós Zsuzsanna egy. adj. dr Ivanics Tamás egy. doc. SE és dr Benkő Rita egy. ts. Akciós potenciál terjedésének komputeres modellezése - SimNerv. Izolált emlős szív működésének komputeres modellezése - SimHeart. EKG regisztrátum felvétele az Einthoven féle elvezetésekkel, a görbe értékelése - BIOPAC. Spirometriás vizsgálat, értékelése - BIOPAC. Hemodinamikai vizsgálat altatott nyúlon. A baroreceptor reflex, vagusz stimuláció és szimpatikus agonisták hatása az arteriás vérnyomásgörbére. Bal kamrai nyomásgörbe felvétele (bemutatás). A gyakorlat anyagáról jegyzetet osztunk ki és ez az Intézet honlapján is fellelhető lesz. Pótgyakorlat Igény esetén később kihirdetendő időben. TOVÁBBI FONTOS TUDNIVALÓK Adminisztráció A kurzusra való jelentkezés, a szemeszter elfogadása, a vizsgáztatás a BMGE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata alapján történik. Az Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Szakbizottság elnöke Dr Jobbágy Ákos egyetemi tanár (BMGE Villamosmérnöki és Informatikai Kar). A Rendszerélettani alapismeretek tantárgy felelőse dr Ivanics Tamás egy. doc. (Semmelweis Egyetem, Klinikai Kisérleti Kutató és Humán Élettani Intézet, 1094 Budapest, Tűzoltó u sz. szoba. Tel: /60308, fax: , ivanics.tamas@med.semmelweis-univ.hu mobil: ), a tantárgyi adminisztrációt Oraveczné Murányi Ildikó asszisztens ( /60316, muranyi.ildiko@med.semmelweis-univ.hu) intézi. Az előadások programja, hírek, vizsgaidőpontok

6 6 stb. megtalálhatók lesznek az Intézet honlapján a Oktatás Oktatási adminisztráció-egészségügyi mérnökképzés link alatt. A honlapon az Előadások letölthető diái kóddal nyithatók, melyet hallgatóinkkal az előadáson fogunk közölni. Itt a IV. Biomérnök link alatt lesznek az egészségügyi mérnök előadások anyagai, melyek alapos tanulmányozását hallgatóinknak erősen javasoljuk. Szerzői jogi szempontok alapján hallgatóinktól elvárjuk, hogy a kapott kódot bizalmasan kezelik. Vizsga A szemeszter végén a hallgatók kötelezően vizsgát tesznek. A gyakorlaton való részvétel igazolása (jelenléti ív aláírása) a vizsgára bocsájtás feltételei között szerepel. A vizsgán egy tíz kiskérdésből álló tesztet írnak a hallgatók és két szóbeli tételt húznak. A teszt megírására és az szóbeli kérdések kidolgozására a hallgatók egy órát kapnak. A szóbeli tételek a fenti előadás tematika alfejezeteinek megfelelőek. A Mesterképzésben résztvevők számára (6 kreditpontos képzés): 1A, 1B, 2A, 2B...14D, 14E, összesen 50 tétel). A tárgyat szabadon választott tárgyként választó résztvevők számára (4 kreditpontos képzés): 1A, 1B, 2A, 2B...13C, 13D, összesen 44 tétel és nem szerepelnek az előadásprogramban zárójelbe tett egyéb témakörök sem. A három jegy átlagából számítódik a vizsgajegy. Elégtelen részjegy, a tétel visszaadása automatikusan bukást von maga után. A vizsgák időpontja: dec :00, jan :00, jan :00, jan :00 és jan :00. A vizsgára való jelentkezés, a vizsga lemondása a Műegyetem Vizsgaszabályzata alapján kizárólag a Neptun rendszeren keresztül történhet. A vizsgák helyszíne: a Klinikai Kisérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet gyakorló helyiségei, Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ 1094 Budapest Tűzoltó u , A fésű, első emelet. (Gyülekezés az első emeleti galéria Tűzoltó utcai oldalán.) Felkészülés, tankönyvek A számonkérés alapja az elhangzott előadások anyaga. Célszerű az előadásokon való jegyzetelés. Az előadás anyagát legkésőbb pár nappal az előadást követően a Semmelweis Egyetem, Klinikai Kisérleti Kutató- Humán Élettani Intézet honlapjára ( is felhelyezzük, s onnan ezek a letölthetőek. (ld. fenn). Ajánlott tankönyv: Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest kötetnek az előadásokhoz kapcsolódó fejezetei. Ambiciózus hallgatók számára hasznos lehet a Berne-Levy: Physiology ill. Guyton-Hall: Textbook of Medical Physiology (angol nyelven) kötetek, illetve az Eke A-Kollai M: Fejezetek az élettan tantárgyból, Monos: A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai c. jegyzetek forgatása is. Mindenféleképpen ajánlatos a kiadott tételek végiggondolása, kidolgozása. A szemeszter végén a hallgatóknak rövid gyakorlati jegyzetet is kiosztunk, ennek az anyaga is rajta lesz az intézeti honlapon. Kedves hallgatóinknak jó tanulást és sikeres vizsgázást kívánunk! A tantárggyal, a programmal, az előadott anyaggal kapcsolatos észrevételeiket, megjegyzéseiket, kérdéseiket szívesen fogadjuk a ivanics.tamas@med.semmelweis-univ.hu címen. Budapest, szept. 1. Dr Jobbágy Ákos egyetemi tanár az Eü. Mérnök Mesterképzés Szakbizottság elnöke BMGE dr Ivanics Tamás egyetemi docens a Rendszerélettani alapismeretek tantárgy felelőse SE