Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Átírás

1 Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

2 Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul ki. A sérülést követően azonnal a sérüléstől lefelé (kaudálisan) az érzőműködés megszűnik a vázizmok bénulnak (izomtónus megszűnik) a gerincvelői reflexek nem válthatók ki a vegetatív reflexek nem válthatók ki artériák konstriktor tónusa megszűnik (vérnyomásesés) A sérülést követően változó időtartamú (8-10 hónap) helyreállási folyamat, amelyiknek a végén kaudálisan az érzőműködés megszűnik kaudálisan a bénulás megmarad, az extenzor izmok tónusa megnőhet (rigiditás) gerincvelői flexor reflexek fokozódhatnak feszítési reflex kiváltható vegetatív reflexek visszatérhetnek szimpatikus tónus visszatér, esetleg fokozott tömegreflexek alakulhatnak ki kóros reflexek jelenhetnek meg (release)

3 A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agytörzs Legfontosabb szerep a testtartás szabályozása Különféle afferens információk integrálása és összehasonlítása -látási -vestibuláris -szomatoszenzoros

4 Az agytörzs mozgáskoordinációban játszott szerepének tanulmányozása: átmetszéses kísérletek Alacsonyan decerebrált állat (átmetszés a n. ruber alatt); decerebrációs rigiditás = a feszítő izmok fokozott tónusa, gátló hatások nem tudnak érvényesülni, az állat nem képes helyváltoztatásra Sir Charles Scott Sherrington Magasan decerebrált állat (átmetszés a középagy fölött); a decerebrációs rigiditás kialakul, de néhány nap után megszűnik, az állat képes normális testhelyzetet változtatni, felállni és járni is Dekortikált állatnál nem észlelhető decerebrácios rigiditás, a köztiagyi struktúrák serkentik a középagyi testtartást szabályozó központok működését Dekortikáció embernél is megfigyelhető, a kép a decerebrációra emlékeztet, de ebben az esetben a flexor és extenzor izmok tónusa különféle mintázatoknak megfelelően fokozódik

5 A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: kisagy Legfontosabb szerep a mozgások összerendezettségének biztosítása Szerepet játszik a testtartás, az izomtónus és az egyensúlyozás szabályozásában A koordináció alapjai: - a kiadott mozgási parancs - a végrehajtásról érkezett visszajelzés - összehasonlítás után szükség esetén a motoros parancs módosítása

6 A kisagy sérülésének következményei Alapvető probléma az egyes izmok, izomcsoportok összerendezettségének megszűnése Ataxiak: az izomtónus nem megfelelő eloszlása következtében jönnek létre, testtartási és mozgási zavarok (pl. részegségre emlékeztet) Beszédzavar: skandáló jelleg Dysmetria: a mozgások méretezésének zavara (túlnyúlás) Intentios tremor: a mozgások kivitelezése során jelentkező remegés, amelyik nyugalomban nincs jelen Adiadochokinesis: gyorsan váltakozó ellentétes irányú mozgások kivitelezésének képtelensége

7 A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: törzsdúcok Nucleus caudatus, nucleus lentiformis (globus pallidus, putamen, striatum), substantia nigra Legfontosabb szerepük a mozgások tervezésében és indításában van, esetleg mozgási programok tárolása is itt történik A funkció alapját a kéreg, törzsdúcok, thalamus részvételével kialakuló körök képezik

8 A törzsdúcok sérülésének következményei Pozitív jelek (mozgástöbblet) nyugalmi tremor, mozgás közben csökken izmok, izomcsoportok koordinált, de céltalan mozgásai fokozott izomtónus (rigiditás) Negatív jelek (mozgáscsökkenés) mozgásszegénység, kifejezéstelen arc monoton beszéd mozgásindítás nehézsége James Parkinson A negatív és pozitív tünetek együtt vannak jelen a kórképekben Parkinson-kór nigrostriatalis pálya dopaminerg neuronjainak pusztulása Huntington-kór choreiform hyperkinesis autoszomális domináns öröklődés George Huntington

9 A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agykéreg Elsődleges mozgatókéreg (praecentralis gyrus) Feladata a mozgások végrehajtásának koordinációja Az egyes izmoknak, izomcsoportoknak megfelelő kérgi terület nagysága nem az izmok tömegével, hanem működésük finomságával arányos

10 A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agykéreg Másodlagos mozgatókéreg posterior parietal cortex kiegészítő motoros terület premotor cortex Feladatuk képi információk mozgatási parancsokká történő átalakítása összetett mozgások tervezése távolabbi, illetve a törzsben található izmok koordinálása

11 A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agykéreg Leszálló pályák Pyramis pálya (tractus corticospinalis) a gyrus praecentralisból közvetlenül a gerincvelő mellső szarvi mozgatóneuronokhoz kereszteződik (nyúltvelőben vagy szegmentálisan) akaratlagos finom mozgások Extrapyramidális rendszer (pályák) elsődleges és másodlagos mozgatókéregből (törzsdúcok), nucleus ruber, subtantia nigra, nucleus subthalamicus, formatio reticularis útvonalon a gerincvelő mellső szarvi motoneuronjaihoz, átkapcsolódás valamely szinten félig vagy teljesen automatizált mozgások

12 Leszálló pályák sérüléseinek következényei Leggyakoribb okok gerincvelő harántsérülése (lásd korábban) agyvérzés daganatok Pyramis pálya kiesése izoláltan ritka petyhüdt bénulás pyramis-jelek (Babinski) Extrapyramidális sérülések a különféle mozgáskoordonációs központok kiesésének kevert tünetei izomtónus zavarai bénulások (spasztikus)