Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet

Átírás

1 A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban, a szenzoros információ kódolása a neuronokban Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet 1

2 Szenzoros rendszerek információ a kül- és belvilágról, reflexek afferens szárát képezik tudatosul, ébren tart, emléket képez affektív tartalmuk van inger...transzformáció...válasz kódolt információ modalitás hely intenzitás időzítés 2

3 A szenzoros rendszerek az inger négy alapvető tulajdonságát közvetítik modalitás hely intenzitás és időbeli lefolyás aff. rost inger 3

4 TTX TTX Receptorpotenciál (generátorpotenciál) akciós potenciál 4

5 A modalitást az ingerelt szenzoros rendszer szabja meg mennydörgést látni, villámot hallani (a labeled line elv) receptor, receptorpotenciál, ingertranszdukció, receptor specificitás, adekvát stimulus, szenzoros rendszer a receptorok elektromos jellé konvertálják az ingert mechanikai, kémiai, hő, elektromágneses (fény) receptorok az ingerek szűk tartományára reagálnak szubmodalitások, szűrés, hangolási görbe 5

6 A receptorok specializálódtak fájdalmas inger primer érzősejt vibráció kémiai szekunder érzősejt receptorpotenciál posztszinaptikus potenciál akcióspotenciál 6

7 Az ingerelt szenzoros neuronok térbeli eloszlása az inger helyét adja meg az inger térbeli vagy testfelszíni lokalizációja az inger alakja és mérete az inger vagy környezet finom részleteinek detektálása a receptív mező fogalma térbeli felbontás vs. hely 7

8 A receptív mezők mérete és sűrűsége meghatározza a térbeli felbontókészséget a receptorok sűrűsége ott nagy, ahol kell A ~ törzs B ~ alkar C ~ tenyér D ~ ujjbegy 8

9 Az érzet intenzitását az inger amplitúdója határozza meg 9

10 Az érzet intenzitását az inger amplitúdója határozza meg Weber et al., a szenzoros küszöb (JND) az ingerintenzitást az afferens rost AP frekvenciája (hűen) kódolja 10

11 Az érzet időtartamát - részben - a receptorok adaptációs sebessége adja meg lassan adaptálódó gyorsan adaptálódó receptor morfológia és adaptáció tartós nyomás 110 Hz rezgés 11

12 Hallás: külsőfül, középfül, belsőfül cochleáris erősítő 12

13 A szőrsejtek fejlődése és morfológiája!!! 13

14 A szőrsejtek szerkezete felfelé felfelé lefelé 14

15 A szőrsejtek működése adaptációs miozin motor Ca ++ belépés helye 15

16 Most hallasz? (erősítés a (külső) szőrsejtekben) elektromotilitás a sejtestekben prestin: feszültségfüggő szerkezetváltozás aktív szőrmozgás Ca ++ függő, frekvenciaszelektív 16

17 Speed ribbon synapse posztszinaptikus GluR2 17

18 Látás (elektromágneses hullám) 20x20 60x60 1 pixel ~1 receptív mező 120x x400 18

19 Szem, receptorok, rétegek Sung C, Chuang J. JCB 2010;190:

20 Szem, receptorok, rétegek Sung C, Chuang J. JCB 2010;190:

21 21

22 receptív mező centrum periféria fény fény receptor hyperpolarizáció depolarizáció hyperpolarizáció bipoláris sejt ganglion sejt ON OFF n. opticus ON OFF A központ megvilágítása A periféria megvilágítása 22

23 Szaglás 23

24 Figure 2 Picture of the University of Pennsylvania Smell Identification Test, the most widely used quantitive test for evaluating smell function. This test has been administered to nearly 200,000 persons over the past 15 years. Photo courtesy of Sensonics, Inc., Haddon Heights, NJ. 24

25 A szaglás perifériás szerveződése 25 DeMaria S, Ngai J. JCB 2010;191:

26 Transzdukció a szaglóhámban DeMaria S, Ngai J. JCB 2010;191:

27 A szaglási információ kódolása ingerszelektivitás, ingerpreferencia, populáció kód DeMaria S, Ngai J. JCB 2010;191: DeMaria S, Ngai J. JCB 2010;191:

28 Ízlelés (oldható anyagok) íztérkép nincs! 28

29 29

30 Az ízlelőbimbó és szerkezete Chaudhari N, Roper S. JCB 2010;190:

31 Az ízlelésben szerepet játszó sejttípusok glutamát felvétel ATP bontás K + felvétel ízérzés szinapszis! savanyú íz szénsavasság serotonin NA Chaudhari N, Roper S. JCB 2010;190:

32 Transzdukció az ízérzésben II. típusú sejt III. típusú sejt receptor?? I. típusú sejt?? Chaudhari N, Roper S. JCB 2010;190: