ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁHOZ...3 ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁRÓL...12

Átírás

1 MELLÉKLET A AM MA AG GY YA AR RT TE EL LE EP PÜ ÜL LÉ ÉSS-- É ÉSS T TE ER RÜ ÜL LE ET TF FE EJJL LE ESSZ ZT Tİ İK K SSZ ZÖ ÖV VE ET TSSÉ ÉG GÉ ÉN NE EK K D DR R.. F FA AZ ZE EK KA ASS SSÁ ÁN ND DO OR RM MIIN NIISSZ ZT TE ER RÚ ÚR RN NA AK K K KÜ ÜL LD DÖ ÖT TT TL LE EV VÉ ÉL LH HE EZ Z

2 TARTALOMJEGYZÉK: ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁHOZ...3 ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁRÓL...12 /AZ EDRS GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI DIMENZIÓJA/...13 /DUNA-MENTI ORSZÁGOK, KÖZÉP- ÉS DÉLKELET EURÓPAI DIMENZIÓ/...17 JEGYZİKÖNYV VIDÉKFEJLESZTÉSI ORSZÁGOS FÓRUMRÓL...19 /VOF KARCAG KONFERENCIA JEGYZİKÖNYVÉBEN HIVATKOZOTT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET/...48 /A VOF KARCAG KONFERENCIA JEGYZİKÖNYVÉBİL HIVATKOZOTT 2. SZÁMÚ MELLÉKLET /

3 Állásfoglalás az új Közös Agrárpolitikához Az EM-DAT nemzetközi katasztrófaadatbázis szerint az közötti idıszakban elıfordult események 43%- a árvíz. Ebben az idıszakban Európát körülbelül 100, komoly károkat okozó árvíz sújtotta, amely mintegy 700 halálos áldozattal, körülbelül félmillió ember kitelepítésével és a biztosított gazdasági javak legalább 25 milliárd eurónyi veszteségével járt. Szinte évente, más-más idıszakban jelentıs árvizek fordulnak elı az EU több régiójában, országában tönkretéve a mezıgazdasági termelést, a földek elázása miatt a gazdák még a termıterületüket sem tudják megközelíteni. A víz- és aszálykár sújtotta vidékek gazdái önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe az egységes európai piacon. A kárenyhítési, kockázatcsökkentési rendszer nem mőködik megfelelıen. Becslések szerint egymillió négyzetkilométer területet sújtottak árvizek (az idıszak alatt ismétlıdı árvízzel borított területeket többször számítva). A huszadik század folyamán a folyók vízhozama jelentısen csökkent sok dél-európai vízgyőjtın, miközben Kelet-Európában nagymértékben emelkedett. B i z t o n s á g o s é s e g y e n lı esélyő termelési és piaci f e l t é t e l e k e t! No.I. Az EU 2020 stratégiai alapvetéséhez, valamint a lisszaboni szerzıdés [3.b cikk (3) pont] szubszidiaritásról szóló rendelkezésének hatályába tartozik az, hogy a KAP és más uniós politikák forrásainak koordinációjával az Európai Unió biztosítson költségvetési, 3

4 intézményi és intézkedési feltételeket az árvíz- és más természeti katasztrófák megelızéséhez és negatív hatásainak mérsékeléséhez. Nem csak hozzájáruló, hanem megoldást biztosító mőszaki, technikai, technológiai, meliorációs, erdészeti, folyamszabályozási, stb. beavatkozásokkal érje el az Európai Unió a mezıgazdasági termelés éghajlati és árvízi kockázatának minimalizálását a leginkább érintett tagországokban a KAP 2020-ig következı idıszakában, és biztosítsa ehhez a szükséges intézményi, infrastrukturális, finanszírozási feltételeket! No.II. A KAP belsı rendszerében az elsı pillér fenntartandó, azonban azt szükséges korrigálni és megreformálni. Az EU15-ök és az EU12-ök termelıi között a piaci esélyegyenlıség és a gazdasági potenciál tekintetében a KAP elsı pillére nem eredményezett érdemleges kohéziót. Az újonnan csatlakozott tagországok gazdáinak nyújtott kisebb mértékő területalapú támogatás nem szolgálta rugalmasan a kiegyenlítıdést, az egyenlı esélyeket és az integrációs folyamat ellen hat, divergenciához vezethet. A területalapú támogatások egységesítése, nivellálása önmagában viszont tovább fogja mélyíteni közöttük a gazdasági fejlettségbeli különbséget, számos anomáliát eredményez a tagországok között. Az egységesítés csak úgy hajtható végre, ha az EU12-ök gazdáinak a gazdasági ereje és/vagy az állami beavatkozás egyenlı esélyt teremt számukra a korábbi és más tagállamok gazdáinak és a nem szakmai befektetık potenciáljával 1. különösen a saját tagországukban és az üzemi központjukhoz közel esı földtulajdon megvásárlásában, bérlésében, továbbá 2. a piacra jutás képességében. Szükséges ezért valamennyi releváns tényezıre kiterjedı pozitív diszkriminációs (támogatási és adminisztratív) eszközöket alkalmazni a területalapú támogatásoknál, amelyek a kohézió megvalósulásának mértéke szerint késıbb fokozatosan leépülnek. 4

5 Ezt indokolják továbbá a vidékfejlesztés követelményeinek stratégiai biztosítékai: a helyi önfoglalkoztatás, a vidéki lakosság és tájak identitásának, a biodiverzifikáció és a falusi turizmushoz szükséges tradicionalizmus fenntarthatósága. * A k ö z ö s a g r á r p o l i t i k a a z e g é s z t á r s a d a l o m ü g y e n e m c s a k a m e zıgazdasági termelıké. No.III. Az EU lakossága két állandóság fenntartását igényli: egészségét szolgáló és nemzeti táplálkozási szokásaihoz igazodó, elégséges élelmiszerrel való biztonságos ellátást, ezekhez való egyszerő hozzáférést, mindegyik réteg számára elérhetı áron; a természeti környezet, az élhetı vidék megtartását, identitásának fennmaradását a termelı, gazdálkodó és egyéb beavatkozások során. Az új KAP-nak ezért arra kell összpontosítania, hogy az Európai Unió lakosságának a mindennapi, egészséges élelmezéséhez szükséges élelmiszerek termelése és a fogyasztóhoz való eljuttatása a lehetı legteljesebb mértékig helyben történjen, vagy urbánus környezet esetén az agglomerációs térségbıl, illetıleg a közvetítıi lánc lerövidítésével megoldható legyen. Ez hozzájárul a vidéki lakosság fogyasztására alapozó mikro-, kis- és közepesvállalkozások fejlıdéséhez, a rövidebb szállítási utak csökkentik a logisztikából (fuvarozás, csomagolás, stb.) fakadó környezeti terhelését és a költségeket, valamint vonzóvá teszi a vidéki életet és identitást. Az Európai Unió mennyiségi és biológiai, táplálkozás élettani szempontból minıségi önellátó élelmiszergazdaságának fejlesztése, fenntartása kell legyen a KAP prioritása. 5

6 A termelési felesleget felhasználó export, illetve a táplálkozási szokásokhoz igazodó és változatosságot szolgáló, vagy hiányt pótló import e prioritás után jöhet, nem írhatja felül a szabadkereskedelmi szempont. * Összefoglalva, az európai közös agrárpolitika minden elemében érvényesítendı horizontális szempontok: 1. a mezıgazdasági termelés árvízi és éghajlati kockázatának minimalizása; 2. az unió polgárainak élelmiszerbiztonsága és minıségi élelmezése; 3. a biológiailag egészséges és minıségi élelmiszerrel való regionális szinten is önellátásra képes európai mezıgazdaság és élelmiszer-termelés fenntartása, fejlesztése; 4. a tájak karakterének, identitásának, a vidék közjavainak és az élhetı vidéknek a fenntartása; 5. a környezet és az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentése, 6. a munkalehetıségek és versenyképesség együttes fejlıdését szolgáló beavatkozások, 7. a kohézió megvalósítása o az EU15-ök és az EU12-ek gazdáinak támogatása közötti különbségek felszámolása úgy, hogy az csak az utóbbiak tényleges felzárkóztatása és egyenlı feltételő versenyhelyzetbe hozása mellett történhessen, o a fejlettebb infrastrukturális, foglalkoztatási, piaci és humán-szolgáltatással rendelkezı poliszok és a falu, a perifériális, hátrányos vidékek között. * Ö s s z e f ü g g é s e k a z E U S t r a t é g i á v a l A fentiekbıl következıen és abból a ténybıl kiindulva, hogy a gazdasági és foglalkoztatási válság, a klímaviszonyok, a globalizáció kihívásai és a fenntartható fejlıdés további követelményei az Európai Uniótól új és hatékony megoldásokat kívánnak, az EUB és az EP által elfogadott EU 2020 irányelveket megvalósító egyik legfontosabb uniós politikának a KAP-nak a reformja mára már evidencia, a reformnak nincs alternatívája. 6

7 Az Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiáját az új KAPnak is tartalmaznia kell a rurális térségekre, a mezıgazdaságra és az élelmiszeriparra vonatkozóan. A következı évtized szociális piacgazdaságának kialakításához szükséges három terület: 1. az intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, 2. fenntartható növekedés, azaz erıforrás-hatékonyabb, környezetbarátibb és versenyképesebb gazdaság létrehozása, 3. az inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és területi kohéziót eredményezı gazdaság ösztönzése érdekében teendı intézkedéseket. * S z e m p o n t o k a K A P b e l sı struktúrájához, programjaihoz, i n t é z k e d é s e i h e z A KAP felosztása I. és II. pillérre újragondolást igényel a fenntartható fejlıdés, az európai táj és vidék örökségének megtartása, a klímaváltozás, a foglalkoztatás, a globalizáció, a gazdasági hatékonyság és eredményesség összefüggı, egymásra ható kritériumai miatt. A KAP jövıbeli funkcióját ezek a kritériumok új dimenzióba helyezik. * A területalapú támogatások fenntartása indokolt a cross-complience követelményekkel kombinálva. A vidéki foglakoztatás fenntartása számos országban problémát okoz. Ezért mérlegelendı, hogy a támogatások egy része a legális foglalkoztatott létszámhoz lenne köthetı. Célszerő megfontolni a foglakoztatás elismerését és az agrárfoglalkoztatottak szociális biztonságának szolgálatát összekapcsolni. Ebben az esetben a foglalkoztatottak alapján nyújtott támogatás közvetlenül az agrárnépesség egészség biztosítását és/vagy nyugdíj biztosítását szolgálná. A föld tulajdonlása és használata szempontjából fontos, hogy a tagállamok önrendelkezési jogot kapjanak a földpiaci szabályaik megalkotásában. 7

8 A termıföldhöz kapcsolódó támogatások feltételei kombinálódjanak a foglalkoztatásbıvítéssel, biodiverzifikációs és a cross-complience, valamint a tájmegırzéssel, a természeti károk megelızésével kapcsolatos tevékenységekkel. A programokat és intézkedéseket tekintve, azoknak a jövıben érzékelhetı és nagyságrenddel nagyobb eredményt kell elérni a természeti erıforrásokkal való optimálisabb gazdálkodásban, a globális felmelegedés és klimatikus viszonyok következményeinek, illetve a piac negatív hatásainak csökkentésében a tájgazdálkodásban, mezıgazdasági és élelmiszeripari termelésben, az európai tájak identitásának és természeti, kulturális értékeinek fennmaradásában és fenntartható hasznosításában a vidéki gazdasági potenciál versenyképessé tételében a vidéken lakók gazdasági migrációjának csökkentésében a vidéki életközösségek fenntarthatóságában. * Összefüggésben a biodiverzifikációs, a biológiai - és élelmiszerbiztonsági prioritással a KAP a GMO növények termelését és importját nem preferálhatja, hasonlóképpen nem az olyan mezıgazdasági és élelmiszer importot, amely olyan országból származik vagy érkezik, ahol az élelmiszerbiztonsági elıírások az Európai Unióénál kevésbé szigorúak. Ez a követelmény nem rendelıdhet alá a szabadkereskedelemnek. * Az új KAP az állattenyésztést az Európai Unió mezıgazdaságának stratégiai jelentıségő ágazatának ismerje el. A világ népességének dinamikus növekedésével folyamatosan bıvül az állati termékek iránti kereslet. A mezıgazdaságnak elsısorban a helyi lakosság élelmiszerellátását kell környezetbarát módon megcéloznia. Az Európai Unió éghajlati és földrajzi adottságai kedveznek az állattenyésztésnek, így a közösség a legtöbb állati termékbıl önellátásra képes. 8

9 Ezek ellenére az elmúlt évtizedben az EU önellátási képessége sokat romlott (nem önellátó marhahúsból, juhhúsból). Ezt a veszélyes tendenciát meg kell állítani és hatékony intézkedéseket kell elfogadni az élelmiszerfüggıség minimalizálására. A környezetvédelmi, az állatjóléti vagy a nyomon követhetıséggel kapcsolatos beruházások nem termelı fejlesztések, a jövedelmezıséget rontják. A jövıben el kell ismertetni a piaccal ezeket a többlet költségeket vagy úgy, hogy a piacra (lakosságra) hárítjuk vagy úgy, hogy központi költségvetésbıl finanszírozzuk, de akár ezek kombinációja is elképzelhetı. Az állati termék elıállítás nemzetközi versenyképességének, hatékonyságának fokozása is elengedhetetlen fenntarthatósági követelmény. A termeléstıl elválasztott támogatásokat olyan ágazatokban ne lehessen alkalmazni, amelyek esetén az EU behozatalra szorul. A legelıre alapozott állattartás (anyatehén, anyajuh tartás) fejlesztése, amely ráadásul kiemelten fontos környezetvédelemi, biodiverzitást fenntartó célokat is szolgál. Ezeknél az ágazatoknál termeléshez kötött támogatásokra van szükség. Felül kell vizsgálni a bázis alapon fizetett támogatásokat, hiszen azok egy múltbéli állapotot tükröznek és nincsenek tekintettel a jelenlegi helyzetre. * Az erdınek, az erdıgazdálkodásnak nagy szerepe van a vidékfejlesztésben, munkahelyteremtésben. Az erdık szerepe a talaj-, víz-, és a klímavédelemben vitán felüli. Az erdıállományok pozitív szénmegkötéssel, bírnak és a megkötött szenet mintegy 120 éven keresztül tárolják is. Az erdei biomassza a megújuló energia egyik bıvítetten újratermelhetı forrása. Az erdı többcélú szerepének megerısítéséhez szükséges az új KAP-ban: Az erdıtelepítések megfelelı szintő támogatása. A különbözı erdıfunkciók fenntartását meg kell téríteni az erdık tulajdonosának, fenntartójának (az erdık immateriális haszonvételeinek ellentételezési módszerét az Unió szintjén ki kell dolgozni). 9

10 A szén-dioxid kvótából származó bevételek egy részét az erdık megújítására, fenntartására kell visszaforgatni. Az éghajlatváltozás magával kell hozza a fafajpolitika és az ıshonosság kérdésének felülvizsgálatát. Az erdık képviseletének megerısítése az Unióban önálló erdészeti egység kialakításával * A különbözı jogcímek támogatása utófinanszírozású, ezért a támogatásokhoz kötıdı adminisztrációt az éppen szükséges szintre kell csökkenteni, ahhoz hogy a gazdák a támogatást a program teljesítése után mielıbb megkapják. Így elkerülhetı lesz a több éves kifizetési késlekedés. * Érdemes mérlegelni, hogy a KAP reformja nemcsak a következı költségvetési ciklusra készüljön, hanem egy elsı tíz éves ciklusra, majd 2050-ig több szakaszra bontva, akár a ig tartó ciklust is tıl kezdve átmenetre van szükség már csak az érvényes szerzıdések és az intézmény-rendszer átállása miatt is. Az elsı szakasz nyílván 2020-ig az EU 2020 stratégiai program megvalósítására vonatkozzék. Budapest, AMOSZ - Agrármunkaadók Országos Szövetsége, FATOSZ - Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetsége, IPOSZ Ipartestületek Országos Szövetsége, MEDOSZ - Mezıgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, MEGOSZ - Magán Erdıtulajdonosok És Gazdálkodók Országos Szövetsége, MTTSZ - Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége, SZÖVET - Szövetség az Élı Tiszáért Egyesület * * * * * * 10

11 11

12 ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁRÓL Alulírott magyarországi érdekképviseletek, civil szervezetek eleget téve az EU Bizottsága felhívásának, tanulmányozván 1. az Európa Tanács június 19-i, 2. az Európa Parlament január 20-i állásfoglalását, 3. az EU Bizottsága direktívái 4. az EU Regionális politikát irányító biztosainak nyilatkozatait, 5. az eddigi részvételi (stakeholder) konferenciáin elhangzottakat, 6. a tagállamok eddigi hozzátételi javaslatait, valamint 7. a Duna stratégiával foglalkozó más dokumentumokat (ulmi, budapesti nyilatkozat), továbbá 8. az Európa Tanács március án elfogadott az Europe 2020 c. dokumentumát az Európai Duna Régió Stratégiáról /EDRS/ az alábbi közös állásfoglalást teszik, és egyben kérik az Európa Tanácsot, az Európa Parlamentet, az Európa Bizottságot és az EU tagállamait, hogy ezzel kapcsolatos döntéseik során azt vegyék figyelembe. * I. Azonosulva az Európa Tanács június 19-i és az Európa Parlament január 20-i határozatában foglaltakkal, szükségesnek tartjuk, hogy globális és európai dimenzióban, valamint a Duna vízgyőjtı területére kiterjedıen, illetve az EU Bizottsága Európa 2020 c. dokumentumának direktívái alapján. Az EU intézményei meghatározzák az EDRS prioritásának elemeit A fenti dokumentumok és a Bizottságban a témát kezelı Regionális Fıigazgatóság által kiadott tájékoztatók, az uniós politikák és stratégiai célok, program irányelvek szinte mindegyike hozzárendelhetı az EDRS-hez. 12

13 Ezért tőnik logikusnak, hogy az EU Bizottsága elsı megközelítésben nem helyezett kilátásba nevesített forrás allokációt, új intézményt és jogi szabályozást az EDRS programjához és intézkedéseihez. Ugyanakkor számításba véve az össz-európai fejlıdés szempontjából, és éppen az Európa fejlesztési irányelvben megfogalmazott konkrétumokhoz igazodó, lehetséges EDRS prioritás elemeit, látható, hogy két olyan prioritási elem van, amelyek úgynevezett megoldás programok keretében valósíthatók csak meg, és ezekhez uniós szinten nevesített forrás és intézmény szükséges. Az EDRS-nek azon a prioritási elemeire utalunk, amelyek megvalósításához a lisszaboni szerzıdés 3.b cikkének (3) pontjában foglaltak szerint az Európai Unió szintjén szükséges azok megvalósításáról intézkedni. 1 Az Európai Unió szintjén lehet csak kezelni és érdemi eredményt, megoldást elérni az EDRS prioritásaként kezelendı, következı, a Duna-vízgyőjtı területén túlmutató és össz-európai hatású elemeit. /Az EDRS globális és európai dimenziója/ 1) A lehetıségekre és a folyamatokra, továbbá a területi, népességi, gazdasági és a társadalmi potenciál méretére figyelemmel, jelentısen de lehet, hogy döntıen fogja meghatározni egész Európa, az Európai Unió helyét, szerepét a globális térben a Duna vízgyőjtı területén található környezet, az itt élı lakosság és dolgozók életminıségének, valamint az itt lévı államokban az EU közösségi vívmányoknak a jövıbeli alakulása, fejlıdése. 1 A Lisszaboni szerzıdés 3. cikk (3) bekezdése szerint: a szubszidiaritás elvének megfelelıen azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítıen megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. 13

14 Tekintettel arra, hogy az EU keleti szomszédsági politikájába sorolt, vagy integrációs programjába tartozó, illetve a legutóbb csatlakozott országok mindegyike a Duna vízgyőjtı területén helyezkedik el. Ezért az EDRS nem csupán az EU egyik makro-regionális programja, hanem az Európai Unió megújulásának és a globális térben való versenyképes fejlıdésének indukciós programja kell legyen. Az EDRS tehát jelentısen elısegítheti, felerısítheti a Duna vízgyőjtı területének, és azon túlmenıen az Európai Unió versenyképességét és fejlıdését, továbbá a geopolitikai stabilitását (különösen Kis-Ázsia és Balkán tekintetében). Az EDRS prioritásának egyik legfontosabb és legkonkrétabb eleme ugyanis a fenntartható mőszaki, technológiai, ökológiai feltételekkel az, hogy a Föld észak-atlanti és ázsiai térségei között, az Unió leghosszabb folyója, a Duna a Rajnával, a Majnával együtt Európát délkelet-északnyugat irányban, majd évtizedek múlva a Fekete tengertıl a Donon és a Volgán keresztül az Uralig átívelve (mint egy újfajta selyemút ), létrehozza, kiteljesítse az áruk, személyek biztonságos és hatékony áramlásának intermodális folyami és (vasúti, közúti, légi) partmenti összeköttetését. Hozzátéve, hogy ehhez a közlekedési módok között a vízi és vasúti közlekedés arányát lényegesen növelni szükséges a fenntarthatóság érdekében és határain belül. Javasoljuk, hogy e célnak a teljesítése legyen az EDRS európai szintő prioritásának az egyik eleme 2020-ig. Ennek a stratégiai prioritásnak legyenek elsıbbségi projektjei az Európai Unió Bizottsága által koordinálva, egységes szemléletben a Duna teljes hajózható hosszában a korszerő belvízi hajózási követelményeket megvalósító folyamszabályozás ésszerősítésével, fenntarthatóságával. 2) A másik prioritási elem a Duna és vízgyőjtı területén az ivóvíz kincs megırzését, 14

15 a felszín alatti és felszíni vizek, vízjárások ökológiai állapotát, biztonságát - a lehetı legteljesebb mértékben szavatoló és megvalósító, az Európai Unió által összehangolt, épített és természeti környezeti beavatkozások programja, amely által teljesíthetık a Natura 2000 és a Bizottság által az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitőzések. A Dunára és mellékfolyóira ennek keretében, valamint ezek partmenti térségére kiterjedıen az árvízvédelem, a szennyvízkezelés, a többfunkciós mellékágak és folyami csatorna-hálózat az öntözéses mezıgazdaság, a halgazdaság és a természeti örökségvédelem olyan, megoldás jellegő és 2020-ig megvalósítható beavatkozásai, programjai és makro-projektjei kerüljenek nevesítésre, amelyek multiplikátor hatással lesznek a Duna térsége, vízgyőjtı területe makro régiójában, és azon túl adaptálhatók lehetnek a teljes unió területén más régiókban is. Szükséges, hogy a stratégia megalkotásának további fázisaiban a prioritás e két eleméhez kapcsolódó és azok méretezésére legyenek elfogadott és közvetlenül ható indikátorok. Nyilvánvaló tény, hogy minél távolabb van Bécstıl egy adott leszakadó vagy felzárkózni igyekvı régió, település, illetve folyó, folyam-szakasz kelet, dél-kelet felé haladva a Duna és vízgyőjtı területén, annál kevésbé tud bekapcsolódni az EU ösztönzı jellegő fejlesztési programjaiba. Ezért sem lehet csak a meglévı iniciatívákra, a tag-, kandidáló, illetve szomszédos országokra hagyni és csupán az interregionális területi együttmőködésre építeni az EDRS prioritási elemeihez szükséges koordinációt, forrás biztosítást, intézményi és jogi hátteret. A legerıteljesebb, legdinamikusabb fejlıdést elsıdlegesen a Duna és vízgyőjtı területén lévı államokban, régiókban szükséges elérni az Európa stratégiájának megvalósítása során. Különben Európa divergenciája gazdasági, társadalmi, politikai és biztonsági értelemben valós veszéllyé válhat. 15

16 Legyen az EDRS az Európa 2020 Stratégia nevesített programja! Az EDRS-en belül szükséges a fenti prioritási elemek megvalósításáról az Európai Unió szintjén határozni, és ehhez idılegesen (pl ig) forrást, intézményt hozzárendelni. Megoldás lehet az intézményi háttérhez egy, kellı kompetenciával bíró, a Bizottság Fıigazgatóságainak és Szolgálatainak, az EDRS vonatkozásában elvégzendı tevékenységek koordinálására hivatott, illetve belılük szervezett, kis létszámú koordinációs ügynökség mőködtetése. A közötti idıszak költségvetésében e prioritási elemek finanszírozási forrását megkülönböztetett módon is számításba kell venni. A költségvetési idıszak hátralévı részében szükséges a meglévı, tervezett keretek között forrásokat az EDRS két prioritási elemének paraméterezésére, indikátorainak megtervezésére, valamint a projektek elıkészítésére fordítani. 16

17 /Duna-menti országok, közép- és délkelet európai dimenzió/ 3) A fenti két prioritási elemet kivéve, illetve ezeket követıen, egyetértünk azzal, hogy az EDRS további, makro-regionális elemei az Európai Parlament január 18-i határozatában foglaltak szerint és a Balti makro-regionális stratégiához hasonlóan kerüljenek meghatározásra és inter-regionális, bilaterális, nemzeti, regionális szinten programozásra. Az EDRS tekintetében nem a térbeli lehatárolást, hanem a kiterjedés meghatározását szükséges a hangsúlyozni. Ennek során fontos a támogatás-politikában kifejezésre juttatni a Duna-menti régiók és országok lényeges fejlettségi különbségét. Ezért fıképpen kohéziós szemlélető programozás és megvalósítás szükséges, mivel a Duna-menti országok és régiók fejlettségi jellemzıje nyugatról kelet felé haladva: ii. fejlett, versenyképes (vö.: Ulm-Budapest) ii. feltörekvı, fejlıdı iii. leszakadó, felzárkóztatandó szakasz-régiókból álljanak. A Duna folyam és a mellékfolyók középvonalától mindkét irányban egyre szélesedı sávba haladva tájgazdálkodási szemlélettel célszerő összefoglalni és meghatározni az EDRS szakági szintő makro-regionális programjait: o a vidékfejlesztés o a természetvédelem o az örökségvédelem o a fenntarható urbanizáció turizmus energetika és ipar terén. 4) Nem tartjuk reálisnak és helyénvalónak mindezek alapján azt az orientációt, mely szerint az EDRS megvalósításához nevesített EU források, program-intézmény és jogi háttér nem párosulnának. 17

18 5) Az EDRS tervezésében, szabályozásában, megvalósításában és monitoringjában az érdekképviseletek és civil szervezetek, a gazdasági és szakmai kamarák releváns részvételét a vonatkozó politikák szerint az eddigieknél jelentısebb súllyal biztosítani szükséges. Budapest, március 29. Fenti közös állásfoglalásunkat az Európai Duna Stratégiáról az alábbi szervezetek adják ki és képviselıi hitelesítik: 1. Európa Ház Egyesület/Alapítvány 2. Ipartestületek Országos Szövetsége 3. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 4. Logisztikai Egyeztetı Fórum 5. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 6. Magyar Hajóbrókerek és Hajózási Ügynökök Szövetsége 7. Magyar Hajózási Országos Szövetség 8. Magyar Szálloda Szövetség 9. Magyar Tartalomipari Szövetség 10. Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége 11. Magyar Utazási Irodák és Utazás Szervezık Szövetsége 12. Magyar Vasúti-, Vízi- és Légiközlekedési Szövetsége 13. Magyar Víziközmő Szövetség 14. Mezıgazdasági Termelık és Szövetkezık Országos Szövetsége 15. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 16. Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 17. Személyhajósok Szövetsége 18. Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége 19. Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége * * * * * * * * * * 18

19 Jegyzıkönyv Vidékfejlesztési Országos Fórumról KÉSZÜLT A MÁJUS 21-ÉN KARCAGON A DÉRYNÉ MŐVELİDÉSI ÉS IFJÚSÁGI KÖZPONTBAN P R O G R A M N A P I R E N D I P O N T O K 1) Az Európai Unió közös agrárpolitikájának reformja és a magyar vidék, mezıgazdaság, élelmiszeripar Elıadó: Papp Gergely Agrárkutató Intézet 2) ÚMVP félidejő teljesítésének értékelése az érdekképviseletek, szaktanácsadók és kedvezményezettek szempontjából. Tájékoztató az értékelés rendszerérıl ELİADÓ: DR. RITTER KRISZTIÁN ADJUNKTUS, SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLİ 3) FELKÉRT ELİADÓK, HOZZÁSZÓLÁSOK ELİADÓK: A VOF SZERKESZTİBIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI DR. KAPUSI LAJOS: (KARCAG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁRSADALMI MEGBÍZÁSÚ ALPOLGÁRMESTER) SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A RÉSZTVEVİKET. MEGTISZTELTETÉS SZÁMUNKRA, ÖRÜLÜNK ÉS BÜSZKÉK VAGYUNK ARRA, HOGY A VIDÉKFEJLESZTÉSI ORSZÁGOS FÓRUM VÁROSUNKAT, KARCAGOT VÁLASZTOTTA A KONFERENCIA HELYSZÍNÉÜL. VÁROSUNK BÜSZKE ARRA, HOGY AZ ELMÚLT IDİSZAKBAN KÉT POLITIKUSUNK: VARGA MIHÁLY, ÉS DR. FAZEKAS SÁNDOR URAK AZ ALAKULÓ KORMÁNY KÖZELÉBE KERÜLTEK. MA EZÉRT NEM TUDNAK ITT LENNI A KONFERENCIÁN. 19

20 DR. FAZEKAS SÁNDOR ÚR, VÁROSUNK POLGÁRMESTERE ENGEM KÉRT MEG ARRA, HOGY KARCAG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ TESTÜLETE NEVÉBEN TISZTELETTEL KÖSZÖNTSEM ÖNÖKET. POLGÁRMESTER ÚR ÉS A MAGAM NEVÉBEN IS EREDMÉNYES, JÓ TANÁCSKOZÁST, SIKERES MUNKÁT KÍVÁNOK. SZILVÁSSY ISTVÁN: (MTTSZ, ELNÖK) Szeretettel köszöntöm a VOF résztvevıit. Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat, és örömmel üdvözlöm a Román Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, Sebestyén Csaba urat, aki elıadást is tart a romániai magyar gazdák helyzetérıl. Köszöntöm továbbá a Vidékfejlesztési Országos Fórum Szerkesztıbizottságában részt vevı érdekképviseletek megjelent képviselıit, egyik társszervezetünk részérıl Szőcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét, aki egyben a második rész levezetı elnöke is lesz. A mai programban az Agrárkutató Intézet részérıl Papp Gergely úr fog elıadást tartani, áttekintve az Európai Unió formálódó új közös agrárpolitikáját. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak október 1-ig van egy félidejő értékelési határideje, amelyre vonatkozóan a magyar kormány mellett az érdekképviseletek az eddigi három év alapján véleményt kívánnak formálni. Ennek során nemcsak a múlt értékelésérıl van szó, hanem a még 2013-ig terjedı idıszakban a programra vonatkozó elgondolásokról, javaslatokról is. Mint a Monitoring Bizottság tagja, Szövetségünk, a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége felvetette, hogy a vidékfejlesztést is jobban meg kellene jeleníteni ebben a bizottságban, és ezek voltak azok a motívumok, amelyek arra késztetettek minket, hogy megkeressük a Monitoring Bizottságban lévı többi szervezetet. Többször találkoztunk, és tavaly novemberben Budapesten egy indító konferenciát tartottunk. A megkeresésünk arra vonatkozott, hogy az EU bizottság által kiadott, minden intézkedés teljesítésére vonatkozó kérdések kapcsán, mely szervezet, melyikhez kíván véleményt nyilvánítani. Az interneten kiadott kérdıívre azok a szervezetek jelentkeztek, akik ott fel voltak sorolva. Volt, akivel a kapcsolat személyes lett, volt, akivel csak internetes. Nagyobb apparátussal nem rendelkezvén, úgy gondolom, hogy interneten eddig egész jól tudtuk ezt az egész programot menedzselni. A mai programunk egyik fı eleme az új, közös agrárpolitika 2013 után. 20

21 VÉGÁLLAPOT JÚLIUSÁBAN, A LEZÁRT TÁRSADALMI PÁRBESZÉD UTÁN A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési EU biztos április án az Európai Parlamentben meghirdette a társadalmi nyilvánosság vitát. Ugyanez zajlik egyébként a többi EU-s politikát illetıen. Örülök annak, hogy a Vidékfejlesztési Fórum Szerkesztı Bizottsága júniusban kész az ezzel kapcsolatos együttmőködésre. Ezt nagyon pozitívnak tekintem. Miért fontos az együttmőködés itthon és a környezı országok vidékfejlesztési érdekképviseletei között? Magyarország a lehetséges geopolitikai és a elsı félévi uniós elnöki szerepének megfelelıen most tud egy olyan határozott javaslati csomaggal és erıteljesen megjelenni az európai intézmények elıtt, amelyik kiegyenlíti azt a nagy különbséget, ami jelenleg van, akár az agrártámogatások terén, akár a táj, a vidék fejlesztése tekintetében. Az együttes fellépés eszközét más országokban már gyakorolják, tehát a közép-kelet európai térségbelieknek is kell használni ezt az eszközt. Az interneten szétküldtem, hogy - a legfrissebb állapot szerint - mely országok hogyan jelentkeztek már az új KAP társadalmi vitájára, hányan adtak be javaslatot. El tudom mondani, hogy Németországról és Franciaországról nagyon sok, javaslatot, Magyarországról tizenvalahányat, Szlovákiából nulla, Romániából három vagy négy, de Magyarországról az a tizenegy az kb. annyi, mint Portugáliáé. Általában magánemberek küldtek még be hozzászólást, országos érdekképviselet még 21

22 nem küldött. Örömteli azonban az, hogy elindult egy folyamat. Budapesten volt egy konferencia a fenntartható fejlıdésrıl, és ott már 2-3 országos érdekképviselet megfogalmazta javaslatait a KAP-hoz. Nyilván meg tudjuk találni azt a minimumot, ami együttesen is elfogadható és képviselhetı úgy az agrártermelıknek, a fogyasztóknak, a vidékfejlesztıknek, a környezetvédıknek egyaránt. Errıl kellene ma beszélgetnünk. És arról, hogy próbáljunk meg összefogni azért, hogy valóságos értékeinknek és súlyunknak megfelelıen tudjuk képviselni magunkat az EU-nál a KAP témában. Lehet, hogy ez naiv dolog, lehet, hogy ez túlzott optimizmus, de ha már egy kicsit elıbbre tudunk lépni, akkor már érdemes volt ezt a fórumot megtartani. PAPP GERGELY: (AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET) SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT. A téma, melyrıl beszélni szeretnék a közös agrárpolitika jövıje, mely rendkívül bonyolult, szerteágazó és összetett. Természetesen az elıadásom csak nyilvános adatokra épül. Elöljáróban néhány szót mondok a kutatóintézetrıl: nem egy hagyományos kutatóintézet vagyunk, hanem az MTA-nak vagyunk a háttérintézménye. A kutatóintézet úgy épül fel, hogy hivatalosan kb. 130 alkalmazottunk van, ennek nagyobbik része adatgyőjtéssel foglalkozik. Az APEH-el is van szerzıdésünk adatgyőjtésre. A lényeg, hogy nagyon sok adatot összegyőjtünk, és erre épülve van három kutatási osztály, melynek az a feladata, hogy értelmet adjon ennek a sok adatnak, hogy a Brüsszelbe kijáró tárgyaló delegációnak legyen érvanyaga.. Én is az egyik kutatási osztályon dolgozom. Tegnap kaptunk egy megbízást, mely szerint július 1-én lesz a következı informális agrár miniszteri találkozó Spanyolországban, és a spanyolok küldtek egy 10 oldalas anyagot, hogy mirıl szeretnének ezen az informális találkozón egyeztetni, és a kutatóintézetnek is három kérdésben állást kellett foglalnia, véleményt kellett adnia. Én már négy éve a közös agrárpolitika jövıjével foglalkozom. Azzal foglalkozom, hogy 2014 és 2020 között hogyan fog alakulni a közös agrárpolitika. Ez nagyon távolinak tőnik, de aki ismeri az EU mőködési rendszerét, költségvetési-tervezési rendszerét, az tudja, hogy már 2013-ig a kérdések eldıltek. 22

23 Azt már tudjuk, hogy Magyarországnak mennyi pénz jut. Azt is tudjuk, hogy a vidékfejlesztésre mennyi pénz jut, és amikor vitatkozunk, a vita arról szól, hogy ezek hogyan változzanak között. Mindig el szoktam mondani, hogy a legtöbb tagországban azzal tisztában vannak a termelık, hogy 2013-ig mi lesz. Van egy pontos jövıkép azzal kapcsolatosan, hogy a következı három év pontosan hogyan fog alakulni. Sajnos mi pont abban az országban élünk, ahol nem olyan nyilvánvaló ez a jövıkép. Szeretnék arról beszélni, hogy mi várható, hogyan fog változni a közös agrárpolitika az elkövetkezendı 10 évben? Nagyon-nagy változások lesznek. Elıször is tisztázni kell azt a kérdést, hogy mi az a közös agrárpolitika? A közös agrárpolitika jogszabályok halmaza, nagyon bonyolult, összetett, komplikált téma. Megítélésem szerint az Európai Uniónak ez a legfontosabb szimbóluma. Ez az élet egyetlen területe, ami teljesen közösségi szabályozás alá esik, mert míg más területeken kiad az EU bizonyos fajta irányelveket, amihez tartani kell magunkat, addig az agrárterületén teljes közösségi szabályozás mőködik. Ez nem csak azt jelenti, hogy a pénz Brüsszelbıl jön, hanem azt is, ha Magyarország bármit akar tenni ebben az ágazatban, akkor mindent engedélyeztetni kell Brüsszellel. Ez egy nagyon fontos dolog. Lehet, hogy van egy fantasztikusan jó elképzelésünk, de nem biztos, hogy keresztül tudjuk vinni. Tudnék mesélni arról, hogy nálunk nagyobb országok hogyan buktak el olyan elképzeléseket, melyeket nagyon jól kitaláltak. (pl. Franciaország sertéstartás). A közös agrárpolitika egyre több dolgot enged meg. Most nagyon erısek a határok, melyek pontosan leszabályozzák, hogy meddig lehet elmenni, mi az, ami még szabályos, mi az, ami még belefér, és mi az, ami nem. Azt szoktam mondani, hogy azért is jó szimbólum a közös agrárpolitika, mert pont ugyanolyan, mint az EU: rendkívül bonyolult, iszonyatosan bürokratikus, nehezen átlátható, és emiatt hajlamos az ember rosszat gondolni róla, átoknak tekinteni. Azonban sokszor elfelejtjük azt, hogy pozitív hatásai is vannak, hogy kb. már 50 éve mőködik egy ilyen közösségi politika az EU-ban. Vannak olyan vívmányai a közös agrárpolitikának (pl. biztonságos élelmiszereket fogyasztunk, minıségileg a legjobbak az élelmiszerek, hogy a jövedelmünkhöz képest olcsók az élelmiszerek), ami egyértelmően megkönnyíti az életünket. Az tény, és, amitıl nem lehet elvonatkoztatni az az, hogy amit közös agrárpolitikának nevezünk az egy folyamatosan változó dolog. Egészen más volt a közös agrárpolitika évvel ezelıtt, mint napjainkban. Az elıadásom azt is elemzi, hogy a as években miért kellett különbözı változásokat meghozni. 23

24 Összefoglalva azt lehet mondani, hogy folyamatosan voltak olyan belsı motivációk, amelyek egyrészt abból fakadtak, hogy az adófizetı állampolgárok elvárásai változtak, a mezıgazdasági termelık elvárásai változtak a közös agrárpolitikával kapcsolatosan, másrészt voltak olyan motivációk, melyek folyamatosan nyomást gyakoroltak az EU-ra azzal kapcsolatosan, hogy a közös agrárpolitikát úgy alakítsák át, hogy a lehetı legkevésbé legyen versenyben. Ennek köszönhetı, pl. a legutóbbi reform-sorozat is, melynek keretében az EU-ban a termelést függetlenítették. De most van az a helyzet, hogy pillanatnyilag a mezıgazdasági termelıknél kifizetett támogatásnál nincsen semmilyen termelési kötelezettség. Sokszor felmerül az a kérdés, hogy mennyibe is kerül nekünk az, hogy van közös agrárpolitika? Erre többféle választ is lehet adni, attól függ, hogy honnan nézzük. Az EU-ban a vita most arról szól, hogy vajon megéri-e ez nekünk, hogy kifizetünk 30 ezer forintot azért, hogy legyen közös agrárpolitikánk. Azt gondolom, ha szétnézünk a tagországoknál, a legtöbb ember azt gondolja, hogy igen, megér 30 ezer forintot az, hogy legyen közös agrárpolitika, de ne ebben a formában, ahogy most van. Tehát legyen közös agrárpolitika, de változzon. Milyen kiadásai vannak a közös agrárpolitikának? (projektort használ, ott mutatja az ábrákat) A GDP egyre kisebb része megy el a közös agrárpolitikára, de az abszolút összeg milliárdban kifejezve folyamatosan növekedett az elmúlt években. Az intervenció az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkent. Az exporttámogatások legkésıbb 2013-ra teljesen meg fognak szőnni. Ma már a támogatások legnagyobb része független a termeléstıl. A vidékfejlesztés támogatásának növekedése akkortól indult be, amikortól az új tagok elkezdtek csatlakozni az EU-hoz. A pénz 90%-a a mezıgazdasághoz kötötten került kifizetésre. Vidékfejlesztésre összesen 10-15%-ot költenek. Van ma már olyan ország pl. Lengyelország, ahol majdnem annyi pénz került kifizetésre vidékfejlesztésre, mint mezıgazdasági termelésre. Mit is ért az EU vidékfejlesztés alatt? Amikor vidékfejlesztést mondunk, mindenki a vidéki életminıség javításra gondol, a falufejlesztésre, pedig a valóságban, az EU-ban a vidékfejlesztési pénzek legnagyobb részét nem erre költik el. (kivetítıt használ, ott mutatja az ábrákat) Az oszlopoknál azt látjuk, hogy az EU-ban az összes vidékfejlesztési támogatás több mint 30%-a ilyen célokra ment el. Magyarországon a teljes vidékfejlesztési forrás 47-48%-át fogjuk ezekre a beruházási támogatásokra elkölteni.!!! Azt lehet mondani, hogy az összes pénzbıl, ami 58 milliárd euró, ennek a 78%-a a mezıgazdasági termelık közvetlen támogatására, 22% az, ami a vidékfejlesztés támogatására marad. Ebbıl a 22%-ból kb. 8% az, ami elmegy beruházási támogatásokra, 24

25 illetve az agrárpolitika támogatásokra. A 22%-nak a 17-18%-a az, ami valós vidékfejlesztésre megy el. Azt lehet mondani, hogy a teljes EU-s közös agrárpolitika költségvetésének kb. 3,5-4%-a az, amit elköltünk vidékfejlesztésre. A 96,5% pedig a mezıgazdasághoz kötötten kerül kifizetésre. Azt gondolom, hogy a maradék rész, amit elköltenek vidékfejlesztésre egy nagyon jó marketing eszköz, amivel el lehet adni a közös agrárpolitikát. Látjuk a tagországoknál, hogy azért lehet másképp is cselekedni. (pl. hollandok, románok) Az EU nem ad teljesen egyértelmő utasítást azzal kapcsolatosan, hogy a vidékfejlesztési összegeket, hogyan kell a különbözı tengelyek között megosztani. Bizonyos fokig ezt a döntést átadja a tagországoknak. Semmi nem zárja ki, hogy Magyarország is a következı tervezı periódusban másképp döntsön a támogatás elosztásáról. Most arról szeretnék beszélni, hogy ez a közös agrárpolitika miért nem maradhat így. A kérdést le kell tisztázni, hiszen, ha nem lenne ok, amiért változtatnánk, akkor mondhatnánk azt is, hogy maradjon így. Sajnos, látni kell minden tagországnál, hogy ez a mostani rendszer igazságtalan. Mi olyan tagország vagyunk, a számításaink szerint, hogy nyertese vagyunk ennek a rendszernek. Nemcsak országonként van különbség, nemcsak arról van szó, nálunk kevesebb van, mint Ausztriában, hanem arról is szó van, hogy egy adott országon belül óriási különbség van két gazdálkodó támogatása között, még akkor is, ha ugyanakkora területet mővelnek meg. Ezt sokan igazságtalannak tartják, ráadásul úgy gondolják, hogy alapvetıen rontja a piacot. Ha valaki kiharcolt magának egy kedvezményezettebb pozíciót, az abból nehezen enged, senki sem szeretne kevesebb összeget kapni. Az EU arról szól, hogy mindenki a saját érdekeit akarja érvényesíteni. Minden tagország arra törekszik, hogy az ı érdeke a lehetı legkevésbé sérüljön. Többen kimutatták már azt, hogy jelenleg úgy mőködik a közös agrárpolitika, hogy aki gazdag, annak jó. Az agrárpolitika szektorsemleges, nem tesz különbséget kicsi és nagy, gazdag és szegény között. Ha megnézzük a kifizetett összegeket, akkor azt látjuk, hogy a gazdagabb régióba több jutott, mint a szegényebb régióba. Ez elég furcsa, mert azt gondolnánk, hogy nem azt kellene támogatni, akik egyébként is jómódúak, pláne a vidékfejlesztésnél. Amikor közös agrárpolitikáról beszélünk, akkor nem arról beszélünk, hogy egy adott gazdálkodó hektáronként mennyi pénzt kap, hanem arról is szó van, hogy az adott tagországnak hogy alakul a költségvetési pozíciója. 25

26 Az, hogy mennyi pénzt kap Brüsszelbıl egy adott tagország, abban a legnagyobb összeg, az az, hogy mennyit kap a közös agrárpolitikából. Ha megváltoztatjuk a közös agrárpolitikát, ha megváltoztatjuk a támogatások feltételét, azzal nem csak azt változtatjuk meg, hogy az adott gazdálkodó mennyi pénzt kap, hanem azt is, hogy az adott tagország mennyi pénzt kap, és ennek nagyon komoly hatásai vannak. Például ez Magyarország esetében megváltoztathatja Magyarország pozícióját az EU-ban. Tudomásul kell vennünk, hogy a döntést, ami a mi szempontunkból fontos, a pénzösszeggel kapcsolatban, nem a mezıgazdasági miniszterek fogják meghozni az EUban, mert ha ık hoznák meg a döntést, akkor nem lenne különösebb problémánk. Nyugodtan merem mondani, hogy akikkel nekünk kapcsolatunk van, ık is azon az állásponton vannak, hogy nem szabadna csökkenteni a közös agrárpolitika költségét 2013-ig. A pénzösszegekkel kapcsolatos döntést azonban a pénzügyminiszterek fogják meghozni. Sajnos a közös agrárpolitika költségvetése 2013 után csökkeni fog. Vitát is kezdeményeztek, kérdéseket tettek fel arról, hogy milyen legyen a közös agrárpolitika. Ezeket a dokumentumokat összegyőjtöttük és ennek kapcsán próbáljuk meghatározni a közös agrárpolitikát 2013-tól. Az emberek többsége támogatja a közös agrárpolitikát, de a probléma az, hogy vannak olyanok is, akinek fogalma sincs az egészrıl. Sajnos az EU-ban is kevés az olyan ember, aki érti, hogy mi a közös agrárpolitika és támogatja is azt. Látnunk kell, hogy 2008 után minden tagország elkezdett azon gondolkodni, hogy neki milyen közös agrárpolitika felel meg a legjobban. Most már azt lehet mondani, hogy minden tagország tudja hova helyezkedjen. Nem minden tagország adott ki hivatalos álláspontot, mint ahogy Magyarország sem. A kérdés: hogyan fog alakulni a közös agrárpolitika között? A legfontosabb kérdés, a legitimáció. Mivel tudjuk a társadalom számára elfogadhatóvá tenni azt, hogy a mezıgazdasági termelıknek támogatást adunk. Az alapfeltételezés az az, ha holnap megszüntetnék a mezıgazdasági termelık támogatását - ezzel kapcsolatban nagyon sok kimutatás készült -, akkor az EU-ban a mezıgazdasági területen kb. 30%-án abba maradna a mezıgazdasági termelés. A másik kérdés a KAP forrása, hogy mennyi pénzt költünk el? Azt azonban látjuk, hogy az 58 milliárd eurónál kevesebb pénzbıl kell kijönni. A KAP szerkezete, finanszírozása egymással összefüggı dolog. Minden tagország álláspontjában abba az irányba próbálja tolni a közös agrárpolitikát, hogy az un. új 26

27 kihívásoknak, a klímaváltozásnak, zöld mezıgazdaságnak, a bioenergia ellátásnak, stb. egyre fontosabb szerepet kell adni a közös agrárpolitikában. És a támogatási rendszert is ennek mentén kell átalakítani, hogy ezekre az új kihívásokra a közös agrárpolitika által támogatott mezıgazdaság választ tudjon adni. (kivetítın ábrákat mutat). Néhány szó a társfinanszírozásról: úgy gondolom, hogy Magyarország azt az álláspontot fogja képviselni, hogy ne legyen társfinanszírozás, a költségvetési helyzetünk miatt. Ez azt jelenti, hogy hiába érjük el a 100%-ot, hiába vagyunk ugyanazon a támogatottsági színvonalon, mint Nyugat Európa, megint kialakul egyfajta verseny közöttünk. Szerintem ez ellen minden ország küzdeni fog. A társfinanszírozás kérdésében különbség van gazdasági fejlettségi szinten. Pl. Hollandiában magasabb a fejlettség, Magyarországon alacsonyabb. És ık azt szeretnék elérni, hogy olyan célok esetében, mint pl. a klímaváltozás, stb., ahol nem az számít, hogy milyen a gazdasági fejlettség az egyes tagországok között, az ilyen támogatások esetében ne legyen különbség a társfinanszírozás mértékében. Gondolkoztak azon is, hogy létre hoznak egy harmadik pillért is. De mégsem lesz harmadik pillér, ez bele fog férni a második pillérbe, (ábrákon mutatja) és valószínő, hogy a társfinanszírozás mértéke nem fog függni a gazdasági fejlettségi szinttıl. Az Európai Parlament Mezıgazdasági Bizottsága megkért egy skót képviselıt 2, hogy készítsen egy jelentést arról, hogy mi legyen az Európai Parlament véleménye az agrárpolitika jövıjével kapcsolatosan. Ez a jelentés (magyarul 22 oldal) egy olyan jelentés, amely a mi szempontunkból sokkal jobb, mint amit mi magunk készítettünk volna. Szinte minden pontjával egyet lehet érteni, az egész dokumentum elfogadható. Probléma csak egy ponttal van, ami arról szól, hogy a mezıgazdasági termelık közvetlen támogatását úgy kell átalakítani, hogy meg kell szüntetni a termelık közötti különbséget. Magyarország ezzel teljesen egyet tudna érteni. Mi azt szeretnénk, ha az EU-ban mindenhol ugyanazt az összeget fizetnénk ki hektáronként, de természetesen, érthetı okokból, ık ebbe nem akarnak belegyezni. Azt találták ki, hogy vásárlóerıvel kvalitásosan súlyozzuk a támogatások összegét. Ez azt jelenti, hogy ahol magasabb a vásárlókvalitásos GDP, ott többet fizetünk ki, ahol alacsonyabb, ott kevesebbet ban Magyarország éppen az átlag fölött lesz. (ábrán mutatja az oszlopokat és a hozzá tartozó számokat) Furcsán hangzik, de a számok azt mutatják, hogy Magyarország méreteihez, termeléséhez képest túltámogatott. De azért nem szeretném azt a látszatott 2 JELENTÉSTERVEZET a közös agrárpolitika 2013 utáni jövıjérıl (2009/2236(INI) Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság - Elıadó: George Lyon //EP//NONSGML+COMPARL+PE DOC+WORD+V0//HU&language=HU 27

28 kelteni, hogy a magyar mezıgazdaság a csatlakozás nyertese lenne. Véleményem szerint 2013-ra a teljes KAP-nak a 3,5%-a Magyarországra fog jönni. A tagországokat, az EU 12-eket figyelembe véve, ha hektárra lebontjuk a támogatásokat, akkor messze Magyarországnak van a legnagyobb támogatása. Amikor a KAP jövıjérıl beszélünk a legnagyobb riválisaink Portugália és Spanyolország lesz. Valószínőleg a spanyolok lesznek azok, akikkel a legtöbb konfliktusunk lesz azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakul a közös agrárpolitika. A legnagyobb viták 2011 elsı félévében fognak elıjönni, amikor Magyarország fogja adni az elnökséget. Ezért is fontos, hogy legyen egy jó, erıs, kiforrott, jól felépített álláspontunk, mert a szokásosnál kicsit nagyobb hatásunk lesz arra, hogy ez a kérdés hogyan alakul, hiszen a tárgyalásokat mi fogjuk levezetni. Azt azért tudomásul kell venni, hogy a németek, és a franciák szava számít a legtöbbet mivel az EU büdzséjének ık a legnagyobb befizetıi - ebben a kérdésben. Ennek kapcsán beadtunk egy dokumentumot a Földmővelésügyi Minisztériumnak, melyben leírtuk, hogy mi lenne a praktikus álláspont Magyarország számára, mit képviseljen Magyarország ezeken a tárgyalásokon. Azt gondoljuk, hogy az lenne a legjobb álláspont Magyarország számára, ha azt képviselnénk, hogy a közös agrárpolitika költségvetési forrása ne csökkenjen. Látva a többi tagország véleményét, az állásfoglalásnak azt kell tartalmaznia, hogy változnia kell a két pillér (ábra) arányainak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nem a modulációval kellene ezt az arányt megváltoztatni, hanem csökkenteni kellene az egyes pillért (ábra). Azért nem tartjuk jónak a modulációt, mert a moduláció azt jelenti, hogy elvesszük a támogatásnak egy bizonyos százalékát. Ha ezt így tesszük, akkor ez azt jelenti, hogy a gazdagabb tagországokba csoportosítjuk át a pénz nagy részét. Így nem ott kerül elköltésre a pénz, ahol a vidékfejlesztésre a legnagyobb szükség van. (ábrán mutatja be a pénz alakulását - pillérek) Magyarországon kb. egyforma a mezıgazdasági termelık támogatása. A cél az az, hogy mindenki egyforma támogatást kapjon. Az ábrán lehet látni, hogy óriási különbségek vannak. A vidékfejlesztési támogatás olyan célzott támogatási forma, melyrıl azt gondoljuk, hogy jobban szolgálják a mezıgazdaság versenyképességének, életképességének, a vidéki térségek életminıségének javítását, mint a sima, egyszerő területalapú támogatás. A következı ábrán azt lehet látni, hogy a különbözı tagországoknak költségvetési pozíciójára milyen hatást gyakorol, pl. Románia (ábra) Személyes véleményem, hogy Magyarországnak olyan támogatásért érdemes küzdeni, amely nekünk megfelelı. Magyarországon a következı 10 évben egy nagyon erıs generációváltásra van szükség. Magyarország számára nagyon fontos a vidékfejlesztés. 28

29 Sebestyén Csaba: (Romániai Magyar Gazdák Szövetsége, elnök) Jogosan kérdezhetnék, hogy miért szerepel napirendként az Önök konferenciáján a romániai vidékfejlesztéssel, a közös agrárpolitikával kapcsolatos elıadás? Az elıttem szóló elıadó azonban meggyızött arról, hogy helyes volt az az álláspont, mely szerint vannak közös problémáink a közös agrárpolitika jövıjével kapcsolatban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl Románia így nevezi a as programját szeretnék elıadást tartani. Az elıadásomat három részre osztom. 1) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv struktúrájának bemutatása 2) A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv struktúrájának alkalmazása és az alkalmazással kapcsolatos gondok, problémák 3) Néhány javaslat a közös agrárpolitikával kapcsolatban, együttmőködés a Kárpátmedencével Mielıtt a romániai vidékfejlesztési tervrıl beszélnék, fontosnak tartok az erdélyi magyar gazdák számára néhány mondatot kiemelni a piaci intézkedésekrıl, ennek hatásáról Erdélyben, illetve Romániában. Nem szeretnék ezzel nagyon részletesen foglalkozni, de a következıket szeretném elmondani. A közös agrárpolitikát nem Romániában, nem az erdélyi, mezıgazdasági- és birtokviszonyokra, termelési struktúrákra írták. Probléma volt Romániában a csatlakozási tárgyalásokkal, hiszen Románia olyan csatlakozási feltételeket fogadott el, amely hosszú távon tönkreteszi a mezıgazdaságot, fıleg a kis gazdaságokat. Papp úr elıadásában nagyon diplomatikusan fogalmazott, hogy a közös agrárpolitika egységes, de nem egyforma. Mi úgy szoktuk mondani: a közös agrárpolitika úgy osztja a területalapú támogatást, mint az orosz katona a kenyeret. Testvériesen, de nem fele-fele. A kialakult erdélyi viszonyok nem alkalmasak a közös agrárpolitika alkalmazására. Ezért fontos számunkra a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Egyesületünk is részt vett a megalkotásában, bár nem kértek fel, hogy részt vegyünk a bizottság munkájában. Nagy reményekkel indítottunk, és túl nagy reményeket főztünk hozzá. Nagyon sok javaslatot küldtünk és a kormány sokat be is épített a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe. Egyesületünk köszönılevelet is kapott a kormánytól a 15 javaslatért júniusában-júliusában Románia nehezen alkotta meg a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, ekkor hagyta jóvá Brüsszel, 2007 helyett. 29