B-A-Z. M. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája

Átírás

1 B-A-Z. M. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája 3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1. Tel: (06-48) ; Fax: (06-48) Helyi tanterv 1

2 I. Az iskola képzési rendje Szakmacsoport Beiskolázási terv SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK 8. osztály utáni általános műveltséget megalapozó képzés (képzési idő: 4 év) Évfolyamonkénti osztályok száma Összes osztály közgazdasági 1 4 közgazdasági * 1 5 elektrotechnika-elektronika 1 4 informatika 2 8 ÖSSZESEN: 5 21 * Öt évfolyamos, a kilencedik osztályban angol kezdő és haladó nyelvi előkészítő képzéssel Az egyes szakmacsoportokban indítandó osztályok száma minden évben a jelentkezések arányától függ. I.1 A képzés szakaszai Az 1998/99. tanévtől megkezdődött a szakképzési rendszer átalakulása. A legfontosabb változás, hogy a szakképzés, a konkrét OKJ szerinti szakképesítés megszerzése csak az érettségi vizsga után kezdődik. A szakközépiskolákban ezért megváltozik az iskola szerkezete, a képzés ideje és tartalma. Iskolánknak az 1998/99. tanévtől négy általános műveltséget megalapozó, úgynevezett középiskolai évfolyama - melyen középiskolai nevelés és oktatás folyik - és szakképzési évfolyama van. Az iskolánkba jelentkező 8. osztályos tanulók először befejezik a (13.) évfolyamot, melyen általános műveltséget megalapozó oktatás és ennek keretében szakmai előkészítő ismeretek átadása, érettségi vizsgára való felkészülés, felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészülés, valamint szakképzésbe való bekapcsolódás előkészítése folyik. Az általános műveltséget megalapozó 4 (5) év alatt (középiskolai évfolyam) főként közismereti tantárgyakat, idegen nyelvet (nyelveket), informatikai és számítástechnikai ismereteket, és széleskörű, jól konvertálható, több szakterületen is felhasználható szakmai előkészítő ismereteket tanulnak a tanulók. Így a fiatalok felkészülhetnek a gyors munkaerő piaci irányultságú szakképzésre és az életpályán többször szükséges szakmaváltásra. 2

3 A 12. (13.) évfolyam befejezése után a tanuló felsőoktatási intézményben vagy a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait. A szakképzési évfolyamon iskolánk az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében felkészít szakmai vizsga letételére. I.2 Képzési specialitások, irányok Az 2004/2005. tanévtől kezdve a megyei fejlesztési tervvel összhangban az alábbi osztályok működnek az intézményben: Idegen nyelvi előkészítő évfolyam: Az idegen nyelvi előkészítő évfolyam célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, vagyis a használható nyelvtudás biztosítása. A 13. évfolyam végére legyenek képesek a tanulók az adott nyelvet használni személyes, oktatási, közéleti és szakmai környezetben, alakuljon ki bennük igény az adott nyelven beszélő népek kultúrájának a megismerésére, valamint legyenek képesek önállóan fejleszteni tudásukat. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók tudásának el kell érnie a nemzetközi A2 szintet, a 13. évfolyam végére a B2 szintet. A nyelvi előkészítő évfolyamon (9. évfolyam) egy angol és egy német nyelvi csoport indul, fővel. Mindkét csoportot két-két tanár oktatja. Ezen az évfolyamon a nyelven kívül informatikát oktatunk, illetve a készségfejlesztés a cél magyarból és matematikából. Elengedhetetlen a kommunikációs készségek fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés miatt a testnevelés órák biztosítása. 10. évfolyamtól a nyelvi előkészítő évfolyam közgazdasági szakmacsoportos osztályként működik tovább. Elektrotechnika - elektronika szakmacsoport: A képzés célja, egy nemzetközileg elismert minősítésének megfelelő, korszerű általános műveltség és elektronikai szakmai alapismeretek nyújtása. Intenzív idegen nyelv oktatással, és európai színvonalú eszközháttérrel. A képzés során a tanulók szakmai elméleti és természettudományi ismereteket sajátítanak el. Az alapképzésre differenciált képzési idővel ráépíthető szakmunkás -, vagy technikus képesítés és különböző villamos szaktanfolyami képesítés. Közgazdasági szakmacsoport A képzés célja, hogy a kor igényeinek megfelelően általános műveltséggel rendelkező fiatalokat képezzenek, akik a közigazgatás valamilyen területén, pénzintézetekben, a bankszakmában, állami vagy magán vállalkozóknál jó szakemberekként megállják a helyüket. Alapos képzést kapnak a közismereti tárgyakból és megismerkednek az úgynevezett széles alapú szakmai ismeretekkel. Magas óraszámban tanulnak számítástechnikát és idegen nyelvet. A szakmai alapozó képzés során megismerkednek az ügyintézés folyamataival, gyakorlatával, az államigazgatás eljárásaival, a szakmai specializációkkal. A szakmai 3

4 specializációk köre a társadalom igényeihez alkalmazkodva állandóan bővül, alakul. Informatika szakmacsoport: A képzés célja olyan emberek képzése, akik az élet minden területén széleskörűen alkalmazott számítógépek működéséhez szükséges korszerű szoftver és hardver ismeretekkel rendelkeznek, műveltek és idegen nyelven kommunikálni képesek. Szakterületükön ez a nyelv célszerűen az angol. Nyitottak az új dolgok iránt, és kellő kitartással, szorgalommal, önállósággal rendelkeznek azok megismeréséhez. A képzés első négy évében a hangsúly a közismereti, általános műveltségi szintet növelő tárgyak tanulásán van. Szakmai területen a szakmai orientációt az első két évben az informatika segíti. A évfolyamon folyó szakmai alapozás biztosítja az érettségi utáni szakmai képzéshez szükséges számítástechnikai, elektronikai és mérési ismereteket. A képzés során a tanulók alkalmassá válnak arra, hogy az informatika szakmacsoporthoz tartozó szakmákban szakképesítést, illetve informatikára épülő szaktechnikusi képesítést szerezzenek. Alkalmazási szinten elsajátítják a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő, a műszaki rajzoló, a kiadványszerkesztő, a folyamatirányító, az adatbázis kezelő programok használatát, bevezetést nyernek a programkészítés világába, elektronikai, telekommunikációs és adatátviteli rendszerismereteket szereznek. A modulrendszerű tananyag felépítés hozzájárul ahhoz, hogy a képzés rugalmas legyen, a munkaerő piaci igényekhez igazodhasson. II. A tanulók munkájának ellenőrzése A KT a rendelkezik a tanulók tudásának, előmenetelének magatartásának értékeléséről és osztályzatokról. Ennek érdekében a tanulók munkáját folyamatosan, rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. Az ellenőrzés történhet szóban és írásban, a tanulói aktivitás értékelésével, témazáró dolgozatok, tematikus tesztek, feladatlapok íratásával, félévkor és évvégén hatékonysági vizsgálattal. A tanulók jeggyel történő osztályzatát a szaktanárok minden esetben szóbeli értékeléssel egészítik ki. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1-2 órás tantárgyakból félévenként 3, 4, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy legyen! Csak így osztályozható a tanuló. A tanulók értékeléséről a szülőket az ellenőrző útján, szülői fogadóórákon és szülői értekezleten tájékoztatni kell. A tanulók tudásának értékelése félévkor illetve évvégén az évközi érdemjegyek, osztályzatok alapján történik. Ezt a szaktanár végzi el. Ha az év végi osztályzat lényegesen eltér az évközi érdemjegyektől - a szaktanár véleményének kikérése után - a tantestület azt módosíthatja. Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatokat a tanulóknak betekintésre vissza kell adni. Írásbeli dolgozatok értékelésénél lehetőleg pontozást kell alkalmazni. Elégséges érdemjegy 30 %- os teljesítményre adható. Közepes 50%-ra, jó 75 %-ra, jeles 90 %-os teljesítményre adható. 4

5 II.1 A tanulók magatartásának értékelése Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) ha a munkájával, jó kezdeményezésével tesz valamit a közösségért, vagy ha a rábízott feladatokat kifogástalanul elvégzi. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletlenül sem használ. A házirend előírásait betartja. Nincs igazolatlan órája, fegyelmező intézkedésben nem részesült. iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirendben leírtakat betartja. Igazolatlan órája egynél nem több, csak szaktanári illetve osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. ha a házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, ha többször kapott osztályfőnöki intőt, illetve igazgatói figyelmeztetést, intést, igazolatlan órája öt óráig terjed. ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat, fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan óráinak száma ötnél több. II.1.1 A tanulók szorgalmának értékelése Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) ha a tanítási órákra való felkészülése képességeihez mérten kifogástalan, tanórákon aktív. ha iskolai tanulmányi munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Jóval képességei alatt teljesíti tanulmányi kötelezettségét. Egy-két tantárgyból megbukik. ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Három vagy több tantárgyból megbukik. Maximum két jegy eltérés lehet a magatartás és szorgalom jegyek között. 5

6 III. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe III.1 Írásbeli és szóbeli beszámoltatás Egy-egy nagyobb téma feldolgozását általában témazáró dolgozat zárja le. Az írásbeli témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal legalább egy héttel előre közölni kell. A megbeszélt időpontot a szaktanár - ceruzával - bejegyzi a naplóba. Alapelv, hogy egy tanítási nap maximum két témazáró dolgozatot írjanak a tanulók. A több óra anyagát átfogó témaközi dolgozatok íratását is be kell jelenteni: 1-2 órás tárgyak esetében egy héttel előre; több órás tárgy esetén a dolgozat íratása előtt két tanítási órával. Ezek időpontja nem eshet egybe a témazáró dolgozatok írásának időpontjával. Itt is szem előtt kell tartani, hogy legfeljebb két témaközi dolgozatot írhatnak a tanulók egy napon, (vagy egy témaközi és egy témazáró dolgozatot). Az időpontját szintén jegyezzük be a naplóba. Az érettségi esztendejében a tanulók számára ajánlatos kis érettségi dolgozat írása, de ennek időtartama nem haladhatja meg a 3 tanítási órát. Évente egy vagy két alkalommal sor kerülhet ún. évfolyamdolgozat íratására, amelynek eredményei alapján elemezni lehet az egyes csoportok munkáját. A témazáró illetve témaközi dolgozatok mellett az adott napon a többi tantárgyból, kizárólag az aktuális tananyagból rövid írásbeli vagy szóbeli számonkérés lehetséges. A számonkérések tartalmát, rendszerességét, a javítás egységességét az egyes munkaközösségek külön szabályozták. A tanulók munkájának év végi vagy félévi értékelése az alábbi alapelvek szerint történjen: Az írásbeli dolgozatok közül a témazáró dolgozatok értéke kétszeres súllyal szerepel. Hasonlóképpen a "kisérettségi" és az évfolyamdolgozatok érdemjegye is. A tanulók teljesítményének mérésekor figyelmet kell fordítani az önmagukhoz és képességükhöz mért fejlődésre. Az egyéni szóbeli és tanórai írásbeli számonkérések legyenek személyre szabottak. III.2 Értékelés moduláris oktatás esetén Az egyes modulokra egy jegyet kapnak a tanulók. Az osztályzatok kialakításánál az alábbi elveket követjük: Ha azonos óraszámban szerepelnek a résztárgyak, akkor egyszerű számtani átlaggal képezzük az érdemjegyeket, kivéve, ha valamelyik résztárgyból elégtelenre áll. 6

7 Ha nem azonos a résztárgyak óraszáma, akkor a heti óraszámok adják a súlyozás alapját, kivéve, ha a tanuló az egyik résztárgyból elégtelenre áll. Amennyiben a komplex tárgy bármelyik részéből a diák elégtelent szerez, akkor a félévi vagy évvégi érdemjegye elégtelen. Javítóvizsgát a tárgyat alkotó valamennyi modulból tennie kell. III.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok Az élethosszig történő tanulás megalapozása csak úgy lehetséges, ha a tanuló megfelelő képességek és készségek, valamint alapvető tárgyi ismeretek birtokában van. Tanév közben szükséges az otthoni felkészülés szóban és írásban egyaránt. Ez lehet különböző formájú: pl. kiselőadás, házi dolgozat, projekt munka, feladatmegoldás, kísérletelemzés. A házi feladat lehet differenciált. A munkaigényesebb feladathoz adjunk több időt. A beadási határidőket a feladatok kiadásakor tisztázni kell. A házi feladat elkészítését azzal ösztönözhetjük, ha az órán számon kérjük a tanulótól. A házi feladat el nem készítéséért elégtelen nem adható, kivéve, ha előre jeleztük, hogy a házi feladat osztályozásra kerül. Az iskolai szünidő idejére az aktuális anyagból való felkészülést követeljük meg IV. Továbbhaladás az iskolában A tanulók magasabb évfolyamra történő lépéséről a tantestület dönt. Magasabb évfolyamra léphet az a tanuló, aki az évfolyamra vonatkozó tantervi követelményeket teljesítette, tanév végén elégtelen osztályzata nincs, beleértve a javítóvizsga eredményét is. Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet az a tanuló, akit a tantestület javítóvizsgára utasított. Három vagy több tárgyból tantestületi határozattal tehet javítóvizsgát a tanuló, ha azt írásban kéri. Kérelmét az év végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé. A javítóvizsga anyaga megegyezik a tárgy adott tanévre vonatkozó teljes anyagával. Ez vonatkozik összetett tárgyakra is. A javítóvizsga nem ismételhető. Az a tanuló, aki a javítóvizsgán igazolt okból nem jelent meg, vagy azt igazolt okból megszakította, az igazgató által kitűzött időpontig, legkésőbb a vizsga napját követő három hónapon belül pótló vizsgát tehet. A javítóvizsgák időpontja augusztus15. és 31. között van. A javítóvizsga bizottságokat az igazgató jelöli ki. Osztályozóvizsga A tantestület határozata alapján a tanuló osztályozóvizsgát tehet, ha hiányzása miatt nem osztályozható. (250 óra, vagy 30%) Ha az osztályozóvizsgán a tanuló igazolt okból nem jelent meg, vagy azt igazoltan megszakította, illetve egy-két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a vizsga napjától számított három hónapon belül pótló, illetve javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időpontban. 7

8 Az osztályozóvizsga időpontja: félévkor - január év végén : 12. és 14. évfolyamon április vége és 13. évfolyamon május vége A kötelező tanulói foglalkozások részvétele alól felmentett tanulók a szorgalmi időszak fent meghatározott időpontjában adnak számot tudásukról. A mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló osztályozó vizsgáját ugyancsak a fenti időpontban teheti le. Az osztályozóvizsga bizottsága megegyezik a javítóvizsga bizottságával. Átlépés a évfolyamok elvégzése után: A 9. és 10. évfolyamon teljes az átjárhatóság, különbözeti vizsgát nem kell tenni. A 11 és 12. évfolyamon az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő a szakmai előkészítő tárgyakból. Az átlépésre jelentkezni március 31-ig lehet. A különbözeti vizsgák időpontja augusztus15. és 31. között van. A különbözeti vizsga elégtelen osztályzata nem javítható. A vizsgabizottságot (3 fő szaktanárt) az igazgató jelöli ki. Az átlépés igazgatói engedéllyel évfolyam ismétléssel is történhet. A tanuló 11. évfolyamra való felvételének feltétele, hogy a 10. évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítse. A felvételnek nem feltétele az alapműveltségi vizsga. V. Érettségi vizsga A tanuló a 12. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. V.1 A középszintű érettségi vizsga tárgyai: Kötelező tárgyak: Kötelezően választható tárgyak: magyar nyelv és irodalom történelem matematika, idegen nyelv szakmai előkészítő tárgyak informatika testnevelés fizika A középszintű érettségi vizsga témaköreit 40/2002 (V.24) OM rendelet határozza meg. V.2 Emelt szintű érettségi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsga tehető: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv szakmai előkészítő tárgyak informatika fizika 8

9 Az érettségi vizsgák lebonyolításának rendjét, időpontjait az érettségi vizsgaszabályzat és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. Az érettségi vizsga tantárgyainak kötelező követelményeit az illetékes minisztérium határozza meg. VI. A tanulók fizikai állapotának mérése A közoktatásról szóló törvény 41. (5) kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérések bevezetése biztosítja a nevelési, oktatási intézményekben a tanulók fizikai állapotának megítélését. A mérési módszer kiválasztása és maga a mérés a testnevelők és testnevelést tanítók feladata. A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában a mérési eredmények alapján adott érdemjegy csak részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel a tanuló önmagához mért fejlődésére! El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének mérésére közzétett próbák minden intézményben elvégezhetők. A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapunk az aerob kapacitásról, amely a kardiorespiratórikus (keringési-légzési) rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlesztésének fő célja Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szintet elérje és megtartsa. Az egészségügy területén: A testnevelők által mért adatok a védőnők, az iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve, együttesen nyújtanak felvilágosítást a tanulóifjúság kardiorespiratórikus állóképességéről, izomerejéről vagy gyengeségéről ezzel is segítve a gyógyítást, a betegségmegelőzést. A fizikai fitness-szint a legegyszerűbb módon: az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. 9

10 Az aerob állóképesség mérésére ajánlott a - Cooper teszt : 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással (úszással) Az általános testi erő, erő-állóképesség méréshez az alábbi motorikus próbák ajánlottak - Helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése) -Helyből 5-ös sorozatugrás, páros lábbal (alsó végtag dinamikus erejének mérése) - Egykezes labdalökés helyből, tömött labdával, az ügyesebb kézzel (a kar-, törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése) - Kétkezes dobás hátra, tömött labdával fej fölött (váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése) - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (a vállövi és a karizmok dinamikus erő- és állóképességének mérésére) - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (csípőhajlító- és hasizmok erő- és állóképességének mérése) (120 db) - Hasonfekvésből törzsemelés és lengetés folyamatosan (hátizmok dinamikus erő- és állóképességének) (100 db) Az értékelés az alábbi pontrendszer alapján történjen: 0-20,5 pont = igen gyenge 21-40,5 pont = gyenge 41 60,5 pont = elfogadható 61 80,5 pont = közepes pont = jó ,5 pont = kiváló pont = extra VII. A tankönyvek kiválasztásának elvei és a tankönyv ellátás rendje Államilag jóváhagyott tankönyv használható, amelynek kiválasztását a munkaközösség véleménye alapján a szaktanár végez a szülők véleményét kikérve. Figyelembe kell venni: a tankönyv tartalma a helyi tantervvel szinkronban legyen, alkalmas legyen a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, nyelvezete a tanulók életkorának megfelelő legyen, szerkezete áttekinthető a tanulást elősegítő legyen, szülők által megfizethető legyen tartós legyen. Az intézmény az ingyenes tankönyvek egy részét eleget téve a jogszabályok által előírt kötelezettségnek az intézmény könyvtárából való kölcsönzéssel biztosítja. 10

11 VIII. Óratervek nyelvi előkészítő évfolyam Tantárgy Óraszám Idegen nyelv 15 Informatika 4 Testnevelés 2,5 Osztályfőnöki 1 Magyar nyelv és irodalom 2 Kommunikáció 1 Matematika 3 Összesen: 28,5 11

12 Közgazdasági szakmacsoport antárgy Óraszám osztályonként Megjegyzés Magyar nyelv és irodalom KÉ Idegennyelv KÉ Történelem és társ. ism KÉ Matematika KÉ Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika KVÉ Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Gazdasági és jogi ism*. 2 2 Viselkedéskultúra** Kommunikáció Gépírás** Közgazdasági alapismeretek (elméleti KVÉ gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) KVÉ Összesen 29,5 29,5 30,5 30,5 Szabad órakeret: Csoportbontásra felhasználva nyelv informatika, gépírás viselkedéskultúra/kommuniká ció szakm.alapi KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy A közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) szakmacsoportos alapozó tantárgy moduljai: Elmélet Gyakorlat Számvitel 1 2 (csoportbontásban) Statisztika 1 - Marketing 1-12

13 Elektronikai szakmacsoport Tantárgy Óraszám osztályonként Megjegyzés Magyar nyelv és irodalom KÉ Idegennyelv KÉ Történelem és társ. ism KÉ Matematika KÉ Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika KVÉ Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Elektronika-elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektronika- elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok KVÉ Összesen: 31,5 31,5 30,5 30,5 Tanórán kívüli órakeret Szabad órakeretből felh: Nyelv informatika gyakorlat* KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ=kötelezően választható érettségi tárgy 13

14 Informatika szakmacsoport Tantárgy Óraszám osztályonként Megjegyzés Magyar nyelv és irodalom KÉ Idegennyelv KÉ Történelem és társ. ism KÉ Matematika KÉ Fizika KVÉ Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó ism KVÉ Szakmacsoportos alapozó gyak KVÉ Összesen 30,5 30,5 30,5 30,5 Szabad órakeret: Csoportbontásra felhasználva nyelv alapozó gyak.. informatika KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy 14

15 Oktatás szakmacsoport 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1 1 Idegen nyelv (csb) Matematika Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika 2 2 Földünk és környezetünk Biológia 2 2 Kémia 2 2 Informatika (csb) 2 2 Szakmacsoportos alapozás Kötelező órák száma Választható foglalkozás / felzárkóztatás, érettségi felkészítő /

16 IX. Részletes tantervek tantárgyi bontásban IX.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Közgazdaságtan, elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokra. Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy állandó értékeket és változó kultúrát közvetít. Tanításunknak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen. A magyar nyelv feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv és gondolkodás viszonyáról, a nyelv társadalmi szerepéről, az anyanyelv változásairól. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szöveg pontosabb értőivé válhatnak, megismerhetnek, olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, helyzetek iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, az átélt élménnyel gazdagodhatnak. Megszerezhetik a magyar és európai kultúra hivatkozási alapjául szolgáló műveltségi anyagot. Modellt kaphatnak az igényes önművelődésre. Kiemelt cél, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Fontos, hogy a tanulók a 21. század információs világában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, személyes gondolat semmivel nem pótolható értékét. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg, és mondatfonetikai eszközök és a testbeszéd sikeres összehangolása, a megfelelő stílust és magatartást a különböző kommunikációs helyzetekben. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult ismeretekkel, és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmin kívül egyéb szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Fontos, a szövegek közötti kapcsolatok vizsgálata, a különböző megközelítések és műértelmezések összehasonlítása. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. Kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában, a kreatív szövegalkotó tevékenységben. A változás szövegelemző eljárások önálló 16

17 használata biztosítja a művek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, egyéni véleményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása /együttműködés a társakkal; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggései /. Feladat a kognitív képességek tevékenységben való alakítása is. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek felismerését, fogalmi szintű meghatározását, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és a társadalom viszonyáról, a nyelvi folyamatokról szerzett tudás. Ezek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését az aktív nyelvművelést, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Fontos a kellő tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, korszakairól; a magyar nyelv és művelődés kapcsolatáról. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában követelmény annak megértése, hogy milyen érzelmeket, élményeket, jelentéseket közvetít az irodalom. Igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók életproblémái között, valamint a kreatív, játékos feldolgozás is. Elvárható a művek tágabb kontextusban való látása. A teljesebb irodalomtudáshoz tartozik a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának felismerése eltérő szemléletű művekben. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére és szakszerű megfogalmazására; ennek résez a tájékozottság a magyar irodalom történetében és az európai irodalom kapcsolódási pontjaiban. Idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány magyar klasszikus életútja, portréjának bemutatása. Fontos kiegészítő a tájékozódás a régió nevezetes emlékhelyeiről. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység meghatározó tulajdonság. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre; segíti a konfliktusok felfogását; ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. Értékelés magyar nyelv: szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből megnyilatkozás a tanórán kreatív feladat a nyelv használatáról írásbeli: témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente) helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai, szövegalkotási és elemzési feladat irodalom fogalmazás nagydolgozat nyelvi szempontú értékelése (évi 3) kreatív feladat a nyelv használatáról. egyéb: tanulói gyűjtőmunka versenyen, pályázaton való részvétel. magyar irodalom: szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből tanórai aktivitás, kreativitás kiselőadás memoriter irodalmi szövegek, szövegrészletek elemzése írásbeli: témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente) 17

18 Tárgyi feltételek: elemző és értelmező feladat a tanult anyagból házi fogalmazás adott szempont alapján értekező fogalmazás nagydolgozat (évi 3) kreatív feladat, szövegalkotás egyéb: tanulói gyűjtőmunka versenyen, pályázaton való részvétel részvétel az iskola, a város, a megye kulturális életében műsoron való aktív közreműködés segédkönyvek: az iskolai könyvtár megfelelő állománya (folyóiratok is) NAT és kerettanterv alapú tankönyv, szöveggyűjtemény, illetve feladatlap és munkafüzet tanulónként és tanáronként 1-1 tanári kézikönyvek hangzó anyagok: CD lemezek / műsorosak / kazetták / versekkel, versmegzenésítésekkel / videó kazetták / irodalmi anyagok feldolgozásaival, ismeretterjesztő jellegűek / képi anyagok: diák / művészettörténeti, irodalmi, szemléltető jellegűek / reprodukciók eszközök: CD lemezjátszó kazettás magnó videó magnó diavetítő számítógép / programokkal / internet egyéb: színházlátogatás szereplési lehetőség / iskolai, városi műsorok / versenyek, pályázatok 9. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációról tanultak felhasználása a tömegkommunikációs műfajok befogadása. A manipulatív szándék, a kommunikációs zavarok felismerése Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására A szereplők testbeszédének értelmezése a színpad, a film világában Szövegértés Szöveg-átalakítás, feldolgozás, tömörítés megadott szempontok alapján A szöveg makro- és mikroszerkezetének vizsgálata Az olvasott szépirodalmi művek többletjelentéseinek megkülönböztetése Műértelmezések összevetése Gyakorlatok a köznyelvitől elütő szövegek megértésére Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek megfelelő szabatos szövegalkotás 18

19 A címzettnek, a témának, a szituációnak megfelelő szóbeli megnyilatkozás Önálló állásfoglalás különféle műfajokban Kreatív gyakorlatok különféle helyzetekből, nézőpontból Jelenetek előadása, szövegek újraalkotása, átalakítása Szereplők feltételezhető gondolatainak megfogalmazása Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben Ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása Önálló könyvtári kutatás A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről tanultak fogalmi szintű megnevezése, Az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban; szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása Különféle szövegek önálló elemzése A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele Önálló hibajavítás a helyesírásban A szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése és igényes alkalmazásuk Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ Ismeret a jelentés és hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és jelentésadás történetiségéből Tapasztalatszerzés a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásáról Toposzok, vándormotívumok felismerése, motivikus kontextusban való elhelyezése Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet felismerése; a cselekményszálak szétválasztása; esemény- és szövegszerkezet viszonyának vizsgálata A szerző, az elbeszélő, a szereplők megkülönböztetése; nézőpontok érzékelése; a szituáció azonosítása és értelmezése. Az előreutalások és késleltetések felismerése A leírások funkciójának értelmezése; a jellemzés eszközeinek azonosítása A vers beszédhelyzetének, a kompozíció meghatározó elemeinek, a ritmus és a rím, valamint egyéb jellemzők megállapítása, ismerete A dráma sajátosságainak / cselekmény, idő- és térkezelés, a tragédia és a tragikus hős, a konfliktus / A dráma és a színház kapcsolata az európai színjátszás története tükrében. Az olvasott művek elhelyezése korban, illetve a korokhoz kötődő témák problémák, meglátása a tanult művekben Egy-egy mű fogadtatása, jelentősége Kapcsolatok felismerése az európai és a magyar irodalmi alkotások, valamint az irodalom és más művészeti ágak között Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása A művekben megjelenő emberi szerepek, normák és értékek felismerése és azonosítása Eltérő igazságok, különböző magatartásválaszok jellemzése Állásfoglalás írása egy-egy szereplő vagy egy egész mű értékrendjéről 19

20 MAGYAR NYELV Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatok A tömegkommunik áció 7 óra A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése Az információközvetítés műfajai, nyelvi A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. Megértésük (dekódolásuk) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. kifejezés- formáinak, eszközeinek jellemvonásai. Helyesírás 12 óra Helyesírási alapelvek A központozás A nyelvtani szintek grammatikája 24 óra Hangtani ismeretek: hangállomány, hangtörvények Alaktan: szóelemek és kapcsolódásaik Szófajtan: a szófaj fogalma, a szófaji rendszer A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Alapvető ismeretek felidézése a nyelvtípusokról. 20

21 A szövegek szerkezete és szintaktikai szintje A szöveg jelentése összefüggése Könyv- és könyvtárhasznála t Mondattan: osztályozás; a szintagma Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya 12 óra A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, egységei A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés kapcsolóelemei A logikai kapcsolat, a hiány szerepe A szórend és az aktuális tagolás 10 óra A szemantikai és a pragmatikai szint A szöveg és a kommunikáció folyamata Szótári és lexikális jelentés Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak A szövegfonetikai eszközök szerepe 4 óra Témafeldolgozás különböző információhordozók felhasználásával Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata különböző szövegek kritikai megközelítésében. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. Megértésük (dekódolásuk) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése; a tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése). 21

22 Témazáró Irodalom dolgozatok javítása 2 óra 3 óra 22

23 Fogalmak: A tömegkommunikáció műfajai A szövegtan alapfogalmai (pl. szövegegységek, -kapcsolódó elemek, -kohéziófajták, tagolás) A központozás A helyesírás alapelvei IRODALOM Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatok Szerző-műbefogadó Mítosz és irodalom 6 óra Az antikvitás irodalma 6 óra Műelemzés, műértelmezés művek kreatív feldolgozásával Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások /pl. Júlia szép leány/ 10 óra Részletek az Iliászból és az Odüsszeiából A görög dráma Szophoklész A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása (pl. a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések, jelentésrétegek feltárása). A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása A Biblia és hatása 6 óra Részletek az Ó- és Újszövetségből Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti 23

24 az irodalomra A középkor irodalma Alkotások az európai és a magyar reneszánszból A magyar barokk irodalmából Az európai színház történetéből Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban 9 óra Szemelvények az európai és a magyar középkor irodalmából / himnuszok, legendák / - minimum 5, pl. da Toldi, Szent Ágoston, Dante, illetve a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, Margit-legenda 18 óra Szemelvények a XIV. - XVI. század irodalmából, pl. Petrarca, Boccaccio Janus Pannonius / 2 vers / és Balassi Bálint költői portréja /Egy katonaének és 2 vers / 6 óra Zrínyi Miklós és a barokk eposz / Szigeti veszedelem részletek / Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen egy műve részlet 5 óra Shakespeare drámái /minimum 1 mű /, illetve Molière munkássága / 1 mű / kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön. A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben. Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön. A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott és alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában. Színház- és drámatörténeti események, alakok, korszakok feltáró feldolgozása történetépítéssel, komplex drámaórák segítségével. A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. 24

25 Dolgozatírás 6 óra Könyvtárhasználat 2 óra Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). 25

26 Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése, illetve az idézet megfelelő alkalmazása szóban és írásban (minimum 5 vers, egy-egy soros próza, illetve drámarészlet.) Fogalmak Művelődéstörténeti korszakok Eposzi kellékek Bibliai, illetve antik, középkori, reneszánsz és barokk műfajokban A drámai műnem alapfogalmai Verstani alapfogalmak /pl. Balassi-strófa / Értelmezés, érték, értékelés A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás A szöveg megértését biztosító olvasás Megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség Világos fogalmazás a személyes érintettség kifejezésével Kellő ismeretek birtokában véleményalkotás Jártasság szövegelemző eljárásokban / pl. szerkezet és témahálózat felismerése, a szó szerinti és a többletjelentés megkülönböztetése, szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése Kreatív szövegalkotás A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, alkalmazása A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, illetve alapvető helyesírási készség Jegyzet és vázlat készítése Jártasság a könyvtár használatában A tanult műfajok, formák azonosítása Verstani alapfogalmak Az olvasott művek elhelyezése a korban A szerző-elbeszélő-szereplő megkülönböztetése, illetve a nézőpontok és a szituáció értelmezése 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata A stílusváltás képességének bizonyítása Szónoklat, alkalmi beszéd előadása Különböző álláspontok követése, vélemények összevetése A közéleti kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával 26

27 Szövegek különbségeinek felismerése, értelmezés /pl. eltérő korstílus / Irodalmi szövegek hajdani, illetve mai olvasata, értelmezése A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotási Szónoklat, alkalmi beszéd, illetve részleteik kidolgozása Egyszerűbb értekezés és önálló műelemzés készítése Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal A számítógépes adatbázisok, az Internet felhasználása az önálló adatgyűjtésben; illetve az információk feldolgozásának, valamint az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete, alkalmazása. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, majd döntés nyelvhelyességi kérdésekben, illetve a saját nyelvhasználat kontrollja Közéleti és hivatalos írásművek, beszédek, az értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése, értékelése Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása A retorikai eszközök megnevezése, hatásuk értékelése A nem latin betűs tulajdonnevek, illetve az új keletű idegen szavak. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása kiemelkedő alkotóktól, illetve a szerző-műolvasó történetileg változó kapcsolatáról és az irodalom-közönség alakulásáról Alapművek hatásának, olvasatainak önálló ismertetése A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok bemutatása Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésekben A tanult korszakok és stílusirányzatok bemutatása Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban A tanult művek jelentésének, erkölcsi tartalmának feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult művekben a szereplők rendszerének motivációinak bemutatása Értékek és viselkedési minták azonosítása Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata 27

28 MAGYAR NYELV Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatok Nyelvváltozatok 8 óra Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban A nyelvváltozatok és a stílusrétegek A magán és a nyilvános kommunikáció; a dialogikus és a monologikus forma különbsége Alapvető retorikai ismeretek 10 óra Az érvelés technikája A meggyőzés és véleménynyilvánítás eszközei a különféle szövegműfajokban A beszéd előkészítésének, elrendezésének, kidolgozásának lépései, előadásának követelményei A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Megfelelő gazdálkodás a hangerővel. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására és a beszéd lehetőségeinek tágítására. A szünet, a hangsúlyváltás, a beszédtempóváltás, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. 28