Társadalomismeret tantárgyi program

Átírás

1 LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógia Program Társadalomismeret tantárgyi program 2010.

2 TÁRSADALOMISMERET évfolyam Célok és feladatok Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán műveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. Fejlesztési követelmények Állampolgári és társadalmi ismeretek A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése. Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. A demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete. Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásakor. Gazdasági ismeretek A vállalkozói szemléletű, az egyéni és társadalmi előnyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói magatartás kibontakoztatása. Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elősegítése. Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. A gyártó a kereskedő és a fogyasztó különböző szemléletének megismerése. A fogyasztói érdek érvényesítés szerepe és lehetőségei Lovassy László Gimnázium

3 Jelenismeret A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önálló tájékozódás képessége. A diákoknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival. A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése. Fejlesztési feladatok A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek. Alkalmazás ismert vagy új szituációban. Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések 1. Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. Előadás önálló jegyzetelése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. 2. Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása Lovassy László Gimnázium

4 Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban 4. Tájékozódás térben-időben A térbeli és időbeli folyamatok ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján Lovassy László Gimnázium

5 5. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technikavagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozzanak; további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek köztük a romák történetéről; ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről; megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival; megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. Egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. Váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. 6. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? Lovassy László Gimnázium

6 Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik? Mi az erőszak szerepe a történelemben? Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban? A tantárgy által alapfeladatként vállalt kompetenciafejlesztés: Szociális és állampolgári kompetencia: A társadalmi folyamatok, struktúrák, a demokrácia alapelveinek ismerete. Államformák. Beilleszkedés a közösségbe. Állampolgári jogok és kötelességek. A közjó iránti cselekvő elkötelezettség. Részvétel a közügyekben. Tolerancia. Szolidaritás. Állampolgári ismeretek. Állam működése. Az államirányítás szervei. Választások. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: Tervezés. egyéni és páros, csoportos munkavégzés. Értékelés. Kreativitás fejlesztése. Vitakészség, érvelés. Önálló véleményalkotás. Érvelés. Természettudományos kompetencia: Fenntartható fejlődés, felelősségteljes magatartás. Globalizáció és annak következményei. Környezetvédelem fontossága. A tantárgy által kiegészítő feladatként vállalt kompetenciafejlesztés: Anyanyelvi kompetencia: Hallott és olvasott szöveg értése, szóbeli és írásbeli szövegalkotás különböző beszédhelyzetekben, az érvelés képessége, az esztétikai minőség iránti tisztelet. Idegen nyelvi kompetencia: A kulturális sokféleség iránti érdeklődés, annak tiszteletben tartása. Különböző típusú források összevetése. Érvelés. Matematikai kompetencia: Grafikonok, táblázatok készítése, elemzése, alkalmazása. Digitális kompetencia: Az IST kritikus használata az információszerzés terén, használata a kommunikációban. Hatékony, önálló tanulás: Kitartó tanulás. Tanulásszervezés. IST eszközök használata. Saját tanulási stratégia. Együttműködés a társakkal, a tudás megosztása. Önálló ismeretszerzés, kiselőadás. Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Befogadás és önkifejezés különböző művészeti ágakban. A társadalmi és gazdasági folyamatok hatása a művészetekre. A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési célok közül a tantárgy a következőkhöz járul hozzá Környezettudatosságra nevelés: A környezettudatos magatartás, az ökológiai szemléletmód kialakítása és erősítése a Gondolkodj globálisan cselekedj lokálisan elv értelmében. Ne csupán problémaérzékenységre neveljük a diákokat, hanem láttassuk velük a ma már egyre nyilvánvalóbb megoldások lehetőségeit is. (Itt feltétlenül rá kell mutatnunk arra is, hogy nem a tudomány fejlődése okolható a környezet rombolásáért, hanem azok, akik felelőtlenül, a kellő ismeretek hiányában alkalmazzák az élővilágot károsító anyagokat és technológiákat.). Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra: Európához való kötődésünk kihangsúlyozása, összekapcsolva nemzeti önbecsülésünk erősítésével. (Erre jó lehetőséget jelent pl. ismert, kiváló magyar tudósok életének és munkásságának rövid bemutatása.) Mutassunk rá a szellemi tőke, a kiművelt emberfők minél nagyobb számának fontosságára, mert ezeknek a jelenleginél jóval fontosabb szerephez kell jutniuk hazánk sorskérdéseinek megoldásában Lovassy László Gimnázium

7 Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik ezeket: bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. Értékelés Az értékelés és ellenőrzés az elsajátítási folyamat egészét magába foglalja. Ennek értelmében az értékelés kiterjed a tanuló tudására (ismereteire és képességeire), valamint a tanári képességre (didaktikai, metodikai eljárások és módok) egyaránt. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A tanuló előrehaladása szempontjából a következő értékelési események tervezhetők: Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon ellenőrzés céljából. Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például a források használatának és értékelésének képessége) minősítés céljából. Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából. Egyéb számonkérési formák: Pl. önálló kutatás, program szervezése, hivatalos ügy elintézése, hivatalos levél és kérvény írása, házi dolgozatok, projektmunka. Az elégséges szintet a továbbhaladási feltételekhez igazítottuk. Negyedévente min. a heti óraszámának megfelelő osztályzata legyen a tanulónak. Feltételek egyetemi végzettségű társadalom - és állampolgári ismeretek szakos kollega, tankönyvek, módszertani folyóiratok, videó, szakkönyvek, A munkaközösség által javasolt és használt tankönyvek: Kukorelli István- Szebeni Péter: Állampolgári ismeretek Bernek Ágnes- Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz Egyéb tankönyvek, könyvek, tanári segédletek: Bácskai Júlia: Magánélettan 1-2. Balla Árpád: Társadalom és állampolgári ismeretek Erkölcsi esettanulmányok Történelem tanári kincsestár forrásai és anyagai (pl.: EU modulhoz) Tanulás tanítása Mező- Nagy- Tóth: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak Európa kézikönyv Illemtan könyvek Egyéb kiadványok Lovassy László Gimnázium

8 Tartalom ötosztályos képzés 2010-től 9. évfolyam évfolyam évfolyam önálló tantárgy, heti 1 óra Gazdasági ismeretek Állampolgári ismeretek Társadalmi ismeretek évfolyam önálló tantárgy, heti 1 óra Jelenismeret Csak a német nemzetiségi tagozaton jelenik meg. A tanítás nyelve: német. 13. évfolyam Jelenismeret A matematika, az informatika és az angol specializáción az idegen nyelvbe építve jelenik meg, az AJTP képzésben külön tantárgyként. Megjegyzések: A tananyag minden osztálytípusban ugyanaz, A német nemzetiségi osztályokban a 12. évfolyamon szerepel a tárgy heti 1 órában. Az oktatás német nyelven folyik. A 13. évfolyamon a Jelenismeret az első idegennyelv tantárgy gondozásában jelenik meg az AJTP képzést kivéve.. A tárgyat társadalomismeret szakkal rendelkező tanárok tanítják. A feltüntetett óraszámokba beleértendők a számonkérésekre fordított órák számai is. Amennyiben lesznek jelentkezők (maximum 25 fő), a magasabb évfolyamokon a kétszintű érettségi vizsgára felkészítő csoportot szervezünk. A középszintű vizsga követelményeinek teljesítéséhez is (!) (az összóraszámok miatt) feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a csoportok indításának a lehetőségét kevesebb, mint 8 jelentkező esetén is kérjük biztosítani. A 11. évfolyamon a helyi tanterv készítése során az A. vagy a B. változat között választhatnak az iskolák. Az A változatot választottuk: Gazdasági ismeretek. Ez a tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoport tanmenetét, ezt a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, illetve a szaktanár dolgozza ki. Az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettanterv alapján készült. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes Külső kapcsolataink: Veszprém megyei Családvédelmi Hivatal, Veszprém megyei Rendőrség bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi csoportja, Drogambullancia, prevenciós órák, Megyei Levéltár, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprémi Honismereti Szövetség, a helyi Német Nemzetiségi Szervezetek, Öregdiák Baráti kör, helytörténeti kiállítások, helyi rendezvények, Csalán helyi környezetvédelmi Egyesület, Bakonykarszt, Tourinform helyi irodája, MTA Veszprém megyei Szervezete, stb Lovassy László Gimnázium

9 11. évfolyam 1. Gazdasági ismeretek: 13 óra 2. Állampolgári ismeretek: 11 óra 3. Társadalmi ismeretek: 13 óra Társadalomismeret tantárgyi program Részletes tanterv 1./ ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Belépő tevékenységformák Kérdések önálló megfogalmazása a témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Beszélgetés és vita egy-egy témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének meghallgatása, érvelésük összefoglalása és figyelembevétele. Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása. Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása. Az elemzésből levont következtetések, illetve különféle társadalmi összefüggések szóbeli kifejtése. Témakörök A társadalmi szabályok 2 óra Jogi alapismeretek 3 óra Állampolgári ismeretek 8 óra Tartalmak A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Fogyasztói jogok. Kihez forduljunk? Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe. A fogyasztói szokások (öltözködés, zenei ízlés, táplálkozási szokások) szerepe a társadalmi szerepekben. Márkaválasztás jelentősége Lovassy László Gimnázium

10 2./ TÁRSADALMI ISMERETEK Belépő tevékenységformák Információk gyűjtése könyvtárban, médiatárban, interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése. Különféle társadalmi jelenségek összehasonlítása. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok, intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Kérdések önálló megfogalmazása a témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Beszélgetés és vita egy-egy témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének meghallgatása, érvelésük összefoglalása és figyelembevétele. Témakörök A család és a felnőttéválás 3 óra Kultúra, közösség 3 óra A társadalmi viszonyok 5 óra Tartalmak Nemzedékek együttélése. A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság. Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében. A szocializáció kérdései. Konfliktushelyzetek a családban. A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon. Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Az élő hagyomány. Kultúrák párbeszéde: önismeret és nyitottság. Önazonosság és társadalmi hovatartozás. A nemzet. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetek. Előítélet, tolerancia, szolidaritás. Az életmód elemei. Munkaidő, szabadidő. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. A helyi társadalom fogalma. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Az oktatás, az egészségügy, az önkormányzat működésének fogyasztóvédelmi aspektusainak megértése Lovassy László Gimnázium

11 3./ GAZDASÁGI ISMERETEK ( A változat) Belépő tevékenységformák Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés). Rövidfilmek elemzése. Különféle információk gyűjtése az internetről, ezek elemzése, az elemzésből levont következtetések kifejtése. Témakörök Tartalmak Vállalkozások szerepe, a vállalkozó 3 óra A munka világa 3 óra Nemzetgazdaság 4 óra Világgazdaság 3 óra A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. A tulajdonformák. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források). Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. Marketingszemlélet, marketingeszközök. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Vállalkozói tulajdonságok. A vállalkozás működésének fogyasztóvédelmi szempontjai (a korrekt partneri viszony kialakítását a szolgáltató és a fogyasztó között). Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés. A pénz szerepe. Az alapvető gazdasági törvényszerűségek. A költségvetés. Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra. A gazdaság főbb sarokpontjai gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók (személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO volt GATT). EU- tagság gazdasági nézőpontból. EU- tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján (pl. a munkaerő, a tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszerét. A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről Lovassy László Gimnázium

12 12 illetve 13. évfolyam JELENISMERET Belépő tevékenységek Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés, az információforrások kritikus kezelése. Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása, a jelenségek összehasonlítása. Társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Témakörök Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Az életmód átalakulása A növekedés határai Tartalmak A technológiai-gazdasági fejlődés sajátosságai és világnézeti előfeltevései. A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai. A láthatatlan kéz és a közlegelők tragédiája. Állam és piac. Ökonómia és ökológia. Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). A tanulás és a tapasztalatszerzés, a személyközi érintkezés átalakulása az informatikai és távközlési rendszerek hatására. A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A munka világának átalakulása. Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A fogyasztó szabadsága és kiszolgáltatottsága. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. A feminizmus törekvései. Civilizációs és környezeti ártalmak. Biztonságkultúra. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A fogyasztói társadalom, valamint a fogyasztókat védő jogok ismerete. (A fogyasztó kultúra, a fogyasztói szokások) A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A fenntartható fejlődés elvei. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a harmadik világban. A népesség csökkenése és elöregedése, ennek problémái hazánkban és más európai országokban. A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban Lovassy László Gimnázium