ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE ÉV

Átírás

1 ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE ÉV

2 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a különböző állami intézkedések. Az utóbbi évek fontosabb szabályváltozásai: Az egészségpénztári bevételekre és működésre jelentős hatást gyakorló adó- és társadalombiztosítási jogszabályok 2012-ben is változtak. Az ún. kedvezményes, 19,04 %-os kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó kulcs mellett fizethető munkáltatói hozzájárulás összege havonta maximum a mindenkori minimálbér 30 %-a lehet. Ez a szabályozás a évben is változatlanul maradt, a minimálbér január 1-től Ft-ra emelkedett ben a munkáltató által adott béren kívüli juttatásokat továbbra is kifizetői személyi jövedelemadó kötelezettség, valamint 10 % EHO fizetési kötelezettség terhelte, melynek együttes mértéke az ún. kedvezményes körben összességében 30, 94 %. Ez az előző évhez képest közel 12 %-os emelkedést jelentett, melyet a munkáltatók nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kigazdálkodni. A munkáltatói befizetéseket terhelő EHO kötelezettség január 1-től 14 %-ra emelkedett, így a béren kívüli juttatásokat terhelő adó- és járulékteher összességében 35,71 %. A 263/2003. Kormányrendelet előírásainak az Öpt-be való beemelésével egyidőben az egészségpénztáron keresztül adómentesen finanszírozható szolgáltatások köre jelentősen csökkent (a változások június 1-jével léptek hatályba), annak ellenére, hogy az Egészségpénztárak erős érdekérvényesítő munkájának köszönhetően az eredeti jogszabályi szigorításokhoz képest sikerült egy-két szolgáltatást visszahelyeztetni az adómentes körbe. Az Öpt január 1-től hatályos módosítása nyomán az egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások köre jelentősen tovább szűkült; nem finanszírozhatók a fürdőszolgáltatások, a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása, gyógyüdülés, egészségügyi üdülés, rekreációs üdülés és az életmódjavítást elősegítő kúrák. Bár az egyéni befizetés után igénybe vehető adókedvezmények mértéke nem vál- 2.oldal

3 tozott, azt azonban 2007-től nem igényelheti vissza a pénztártag közvetlenül, csak arról rendelkezhet, hogy az adójából ezen részt egészség-, vagy nyugdíjpénztári egyéni számlájára az APEH/NAV visszautalja. Az egészségpénztárak számára ez előnyt jelentett, hiszen a nyugdíjpénztári befizetés utáni adóvisszatérítési lehetőség egy részét is az egészségpénztárba utalták a tagok a rugalmasabb felhasználhatóság miatt. Hátrányosan érintette az egészségpénztárakat a 2012-ben életbe lépett szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatói hozzájárulás bekerült azon béren kívüli juttatások körébe, melyből a munkáltató éves viszonylatban az ún. alacsonyabb kulcsú adó és járulékteherrel (az összterhelés mértéke: 30,94 %) maximum évi 500 e Ft-ot nyújthat egy munkavállalója részére. Országos szinten az egészségpénztári működés anyagi hátterét egyre nehezebb előteremteni, mivel a tagdíjfizetések, munkáltatói hozzájárulások adókedvezményeinek csökkentése, az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének megnyirbálása következtében az egészségpénztári szférában egyre kevesebb az egy főre jutó pénztári befizetés. Pénztárunknál köszönhetően a tőkeerős munkáltatói háttérnek - ez a tendencia még nem érvényesült. A egy főre eső tagdíjbevételeinek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Egy főre eső tagdíjbefizetés Év Tagdíjbefizetés (e Ft) Létszám (fő) (Ft/fő/év) oldal

4 2) A TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA évi taglétszám alakulása az egészségpénztári szektorban és a ban: A Pénztár taglétszáma december 31-én fő volt, az Egészségpénztár a taglétszám tekintetében 2012-ben is megőrizte piaci pozícióit. A taglétszám alakulását 2003-től kezdődően az alábbi ábra mutatja: 4.oldal

5 3) PÉNZTÁR VAGYONI HELYZETE Üzleti jelentés év a) Tagdíjbevételek Az egészségpénztári szektor, valamint a tagdíjbevétele évben a következők szerint alakult: TAGDÍJJELLEGŰ BEVÉTELEK ÉS SZOLGÁLTATÁSI KIFIZETÉSEK év Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Tagok által fizetett tagdíj ,39% Munkáltatói tagdíjhozzájárulás ,30% Tagdíjbevételek összesen ,27% Tagok egyéb befizetései ,25% Támogatóktól befolyt összeg ,29% Befizetések összesen ,34% Szolgáltatások kiadásai ,28% * Forrás: Pénztárunk tagdíjbevételeit tekintve 2012-ben a szektoron belül 5,34 %-os, míg a szolgáltatási kiadások tekintetében 5,28 %-os piaci részesedéssel bírt. 5.oldal

6 b) Egészségpénztári szolgáltatások Üzleti jelentés év Az egészségpénztár szolgáltatási adatai év adatok e Ft-ban Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár Piaci részesedés (%) Egészségpénztári szolgáltatások összesen ,28% Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások ,29% ebből: társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető eü.szolg.kiegészítése otthoni gondozás támogatása gyógyterápiás kezelések és gyógyterápiás intézet egészégügyi szolgáltatása közfürdő által nyújtott gyógykezelés vak személyekkel kapcsolatos ellátások vak személy részére vásárolt speciális könyvek vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő spec.eszközök vételárának tám sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások szenvedélybetegségekről való leszoktatás egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében nyújtott szolgáltatás ebből: gyógyszer vételárának támogatása gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása betegség miatti keresőképtelenség esetén hátramaradottak segélyezése halál esetén gyógyüdülés, egészségügyi üdülés Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások ,91% ebből: természetgyógyászati szolgáltatások rekreációs üdülés sporteszközök vásárlásának támogatása életmódjavítást elősegítő kúrák gyógyszer vételárának az életmódjavító körbe tartozó támogatása gyógyászati segédeszköz vételárának az életmódjavító önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása * Forrás: Tagjaink összesen alkalommal vettek igénybe szolgáltatást e Ft értékben. A gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök vásárlásá- 6.oldal

7 hoz igénybevett támogatás a szolgáltatási kiadások közel 80 %-át adja, értéke e Ft, tételszámot tekintve pedig ez az arány még magasabb. Ebben a szolgáltatási csomagban egy esetszám átlagosan Ft-ot képvisel. Jelentős, 14,48 %-os részarányt képviselnek a szakorvosi, magánorvosi ellátások finanszírozásához igénybevett támogatások, melyre e Ft-ot fordítottak a pénztártagok. A sporteszköz vásárlás támogatásának igénybevétele e Ft volt 2012-ben, ez a szolgáltatási kiadások 1,92 %-a. Összességében a szolgáltatások kiadásai az előző évinél 5,23 %-kal alacsonyabban, közel a tervezett szinten alakultak. A tagok az általuk igénybe vett szolgáltatásról, illetve a szolgáltató kiválasztásáról maguk döntenek, így az igénybe vett szolgáltatásért kifizetett összeg és a szolgáltatás színvonala közötti összhang érvényesülését a kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján a piaci mechanizmusok biztosítják. A piaci részesedése az egészségpénztári szolgáltatásokat tekintve 5,28 %. A szolgáltatási kiadások szolgáltatáscsoportonkénti megoszlását években az alábbi diagram szemlélteti: 7.oldal

8 c) Működési jellegű kiadások Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Anyagjellegű kiadások Személyi jellegű kiadások Kisértékű tárgyi eszközök beszerzése Egyéb kiadások Felügyeleti díj Beruházások, felújítások Összesen ,28% Szolgáltatások kiadásai ,28% Ezer Ft szolgáltatásra eső működési kiadás (Ft) * Forrás: MŰKÖDÉSI JELLEGŰ KIADÁSOK év 87,57 54,29 - Míg a bevételek, illetve a szolgáltatási kiadások tekintetében 5,3 % körüli részesedéssel bír a Pénztár, a működési kiadásokat tekintve ez az arány 3,28 %, azaz a magas színvonalú szolgáltatás nyújtása mellett igen alacsony működési költséggel üzemel. Ezt bizonyítja, hogy míg az országos adatok alapján a pénztárak átlagosan Ft értékű szolgáltatást 87,57 Ft költséggel biztosítottak évben, Pénztárunk ugyanezen mutatója 54,29 Ft/ezer Ft szolgáltatási kiadás, mely jelentős hatékonyságkülönbséget jelez a javára. 8.oldal

9 d) A tartalékok alakulása A vagyon tekintetében a 4,92 %-os részesedéssel bír a szektor piacán. Az alapok alakulását részletesen az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Fedezeti alap ,45% Működési alap ,67% Likviditási alap ,25% Összesen ,92% * Forrás: EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI VAGYON ALAPONKÉNTI ÖSSZETÉTELE december 31. ALAPOK ALAKULÁSÁNAK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATA év adatok e Ft-ban Megnevezés Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Tárgyévi változás Tárgyévi záró Összes alapon belüli arány Fedezeti alap tőkeváltozása ,61% Fedezeti alap tartaléka ,50% Fedezeti alap összesen ,89% Működési alap tőkeváltozása ,56% Működési alap tartaléka ,37% Működési alap összesen ,94% Likviditási alap tőkeváltozása ,00% Likviditási alap tartaléka ,17% Likviditási alap összesen ,17% Alapok tőkeváltozása ,05% Alapok tartaléka ,05% Alapok összesen ,00% Mint a táblázatokból látható, évet mindhárom alap pozitív eredménnyel zárta, mely a Pénztár stabil likviditási helyzetét, kiegyensúlyozott működését mutatja. A tartalékokon belül a fedezeti tartalék 83,89 %-ot, a működési tartalék 13,94 %-ot, míg a likviditási tarta- 9.oldal

10 lék 2,17 %-ot képvisel. Az egészségpénztári szféra átlagos adataihoz képest a Pénztár megnyugtató mértékű működési és likviditási tartalékkal rendelkezik. e) A Pénztári befektetések alakulása A Pénztár eszközeit az egészségpénztári működés specialitásából adódóan csak megfelelően likvid, biztonságos értékpapírokba tudja befektetni. A vagyon így diszkontkincstárjegyekbe, illetve rövid lejáratú bankbetétbe került befektetésre. Ezek összetételét és alapok közötti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés ÉLŐ BEFEKTETÉSEK ÁLLOMÁNYA ALAPONKÉNT december 31. Befektetés időpontja Lejárat Fedezeti alap Működési alap Likviditási alap adatok e Ft-ban Összesen D D Diszkont kincstárjegyek összesen: LCA LRV LRV LRV LRV LRV LRV Rövid lejáratú betétek összesen: ÉLŐ BEFEKTETÉSEK MINDÖSSZESEN: Vételár A Pénztár letétkezelője 2006 óta az Erste Bank Hungary Zrt. A Pénztár vagyonkezelőt nem alkalmaz, vagyonát maga kezeli. f) A Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt évi tevékenysége A Pénztár a Küldöttközgyűlés 30/2011 (2011.XI.29.) számú határozatának megfelelően november 30-án a működési alap terhére finanszírozott 5 millió Ft alaptőke hozzájá- 10.oldal

11 rulással megalapította a SZÉP Magyarország ZRt-t, a társaságot a Cégbíróság cégjegyzékszámon bejegyezte. Időközben a Igazgatótanácsának javaslata alapján a SZÉP Magyarország ZRt. Igazgatósága a részvénytársaság névváltoztatásáról döntött, a társaság elnevezését Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt-re változtatta. Ennek oka, hogy jelenleg ez a név áll összhangban a társaság által végzett tevékenységgel. Ezt követően a Küldöttközgyűlés 31/2011 (2011.XI.29.) számú határozata alapján a Pénztár megkezdte a kártyarendszer üzemeltetésének kiszervezését a SZÉP Magyarország ZRthez. Ennek keretében a Pénztár a megújított szolgáltatási szerződéseket a mintegy kártyaelfogadó szolgáltató partnernek kiküldte és a visszaérkezést követően a Pénztárszolgáltató megkezdte a szerződések feldolgozását. Ezzel párhuzamosan a Pénztár kezdeményezte a banki partnereknél a POS terminál elfogadói szerződések módosítását, melynek értelmében a banki tranzakciós díjakat a bankok április 1. napjától a Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt. nevére számlázzák ki, ezt követően pedig azok a megújított szolgáltatói szerződésben foglaltaknak megfelelően - továbbszámlázásra kerülnek a szolgáltatói partnerek felé. A banki tranzakciós díjak ÁFA terhe így nem az Egészségpénztárt terheli, az ebből adódó működési költség megtakarítás évben meghaladta a 2 millió Ft-ot. A 2012-es üzleti évet a Pénztárszolgáltató mintegy 400 e Ft adózott eredménnyel zárta, mely a tulajdonos döntése alapján osztalékként kifizetésre kerül az Egészségpénztár részére. Az aktív piackeresés eredményeként a pénztárszolgáltató profiljába tartozó megkeresés érkezett a VITAMIN egészségpénztárhoz. Várhatóan második félévétől lehetőség nyílik egy újonnan alakuló pénztár adminisztrációjának kiszolgálására. Tőkeemelésre nem került sor. g) Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján a Pénztár az alábbi kiegészítő vállalkozási tevékenységek végzésére jogosult: A Pénztár tagjai részére a pénztárral szerződésben álló egészségpénztári szolgáltatókat, azok szolgáltatásait, valamint egészségügyi tárgyú kiadványokat hirdethet. 11.oldal

12 PSZÁF határozat száma: E-IV/22/2008, kelte: szeptember 16. A hirdetési tevékenységből a Pénztárnak a beszámolási időszakban kiadása nem keletkezett, bevétele nem származott. A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében a Pénztár részbeni tulajdonában álló gazdasági társaság útján más egészségpénztárak, illetve egészségpénztári pénztárüzemet ellátó gazdasági társaság részére a gazdálkodás nyilvántartását, ezen belül az egészségpénztári számlák fogadását és azok feldolgozását végezheti. PSZÁF határozat száma: E-IV/M-37/2009, kelte: december 17. Az engedélynek megfelelően a Pénztár közvetlenül nem végzett évben más pénztárak, illetve egészségpénztári pénztárüzemet ellátó gazdasági társaság(ok) részére ellenérték fejében szolgáltatást, tekintettel arra, hogy azt a résztulajdonában álló E2K Kft. végzi. A Pénztárnál évben a tevékenységgel kapcsolatban ráfordítás nem merült fel, bevétele semmilyen jogcímen nem keletkezett, ennek következtében a kiegészítő vállalkozási tevékenység eredménye nulla Ft volt évben. A Pénztár az E2K Kft-ben 20 % tulajdonrésszel rendelkezik, melyet a vásárláskori számla szerinti értéken (6 millió Ft) a befektetett pénzügyi eszközök között üzletrészként tart nyilván. Az E2K Kft. mérlegbeszámolója szerint évben 23 millió Ft nyereséget realizált, melyből 20 millió Ft a tulajdonosok döntése alapján osztalékként májusában kifizetésre került. Így a Pénztár az üzletrészére jutó mértékű, 4 millió Ft-os osztalékbevételt realizált, mely az E2K Kft ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a 2012-es év üzleti eredménye alapján 2013-ban is hasonló nagyságrendű lesz. Ez esetben a 2009-es befektetés 2013 májusában 100 %-ban megtérül és a 6 millió Ft feletti osztalék kifizetés már tisztán nyereséget jelent a Pénztár számára. h) Befektetési környezet értékelése Állampapírpiac év egészében az állampapírpiacon minden lejáraton jelentős mértékben csökkentek a hozamok és ez a tendencia folytatódni látszik 2013-ban is elején egy átmeneti növekedés után kismértékű hozamcsökkenés valósult meg. 12.oldal

13 A hozamcsökkenésben jelentős szerepet játszott az Európai Központi Bank bejelentése, mivel ennek következtében nagy mértékben csökkentek egyes eurózóna tagországok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok. Mind az eurózónában, mind a tengerentúlon javult a likviditási helyzet és nulla közelébe csökkentek a kockázatmentesnek tekintett eszközök hozamai, ami növelte a kockázatosabbnak tekintett eszközök, köztük a régiós állampapírok iránti keresletet. A régión belül Magyarország megítélését javította a kormányzat 3% -os maastricht-i deficitcél melletti elkötelezettsége is. Mind az érzékelt kockázatok csökkenése, mind a kockázatvállalási hajlandóság emelkedése növelte a magyar állampapírok iránti keresletet és az év közepétől újabb, nagyobb ütemű hozamcsökkentési trend kezdődött. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa augusztustól decemberig 25 bázispontos lépésekkel fokozatosan 7,00%-ról 5,75%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot, mely szintén hozzájárult a hozamcsökkenéshez. A beszámoló készítés időpontjában az aktuális jegybanki alapkamat 5%. A rövid oldali referenciahozamok 2012 decemberének végén az egy évvel korábbinál 2,2-2,5 százalékponttal alacsonyabb szinten álltak. Az év eleji kiugrás után az év folyamán fokozatosan csökkentek a rövid hozamok. Az éven túli lejáratok esetében 3,4-3,7 százalékponttal csökkentek a referenciahozamok 2012 év egészében. A rövid hozamokhoz ha- 13.oldal

14 sonlóan a hosszú hozamok is átmenetileg megemelkedtek januárban, ám az év hátralévő részében fokozatosan és nagymértékben csökkentek. A különböző lejáratok hozam-változásának mértékét az alábbi táblázat mutatja be: Állampapírhozamok változása 2012-ben: (%) 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év ,55 7,6 7,95 9,06 9,64 9,75 9, ,33 5,28 5,4 5,61 5,89 6,11 6,11 Hozamváltozás -2,22-2,32-2,55-3,45-3,75-3,64-3,65 Az aukciós hozamok alakulása lényegében a referenciahozamok mozgását követte. Az éven belüli aukciós hozamok 2,0-2,5 százalékponttal csökkentek az év végéig. A 3, 10 és 15 éves lejáratokon 2,6-2,9 százalékponttal, az 5 éves lejáraton 3,6 százalékponttal csökkent az aukciós átlaghozam. Az egészségpénztári megtakarítások jellege és a likviditás folyamatos biztosítása miatt Pénztárunk továbbra is kizárólag rövid, éven belül lejáró diszkont kincstárjegyekbe és bankbetétbe fektet be. Pénztárunk a tavalyi év során is megfelelt a vonatkozó törvényi-, jogszabályi előírásoknak, a tagok megtakarításait szabályozottan, körültekintően, a maximális biztonság mellett elérhető legjobb hozam érdekében fektette be. 4) A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK A mérleg fordulónapja óta a Pénztár alapvető működését befolyásoló esemény nem történt. 5) VÁRHATÓ TENDENCIÁK Egészségpénztárunk 2013-ra vonatkozó üzletpolitikájában nincs lényegi változás, tartalékképzésünk, befektetési politikánk megegyezik a 2012-re kialakítottal. A sávos tartalékképzésünk a tagdíjvolumen függvényében emelkedő fedezeti arányt eredményez, ezzel is ösztönözve a befizetési/megtakarítási hajlandóságot. 14.oldal

15 A befektetési üzletpolitikánkban továbbra is kizárólag állampapír befektetésekre korlátoztuk a mozgásteret, miután a tagi befizetésekként rendelkezésünkre bocsátott pénztári vagyontömeg átlagos futamideje alapvetően rövid futamidejű befektetéseket és magas likviditást indokol. Ugyanakkor az egészségpénztári számlának még mindig inkább a pénzforgalmi jellege tehát, hogy alapvetően a szolgáltatási igények finanszírozására szolgál, sem pedig a befektetési funkciója dominál. Ezt bizonyítja, hogy a fedezeti alap tárgyévi bevételéből a szolgáltatásra fordított összeg aránya 97,86 %. A befizetett összegek tehát rövid időn belül szolgáltatási igényként kifizetésre is kerülnek a pénztári számlákról. A tevékenység jogszabályi környezetét tekintve a minimálbér Ft-ra történt emelése következtében 2013-ban a munkáltatók által egészségpénztárba fizethető hozzájárulás összege havi Ft-ra emelkedett, viszont a hozzájárulást a személyi jövedelemadón felül 14 % EHO fizetési kötelezettség is terheli, mely összességében a munkáltatók számára az előző évi 30,94 %-kal szemben 35,71 %-os adó és járulékterhet jelent. Ez a közel 5 %-os emelkedés kedvezőtlenül érintheti a pénztári befizetéseket. Az egyéni befizetések adójóváírási lehetősége 2013-ban is megmaradt, mértéke 20%-, ezt a hozzáadott értéket megfelelő súlyán érdemes kezelni. A jelenlegi kamatkörnyezetben gondolunk itt a jegybanki alapkamat 5 %-os szintjére ugyanis a 20%-os hozzáadott érték immár egy közel 4 éves kockázatmentes kamatjövedelemnek feleltethető meg. A cafeteria rendszerén belül az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás a növekvő terhek ellenére egy olyan juttatási forma, mely nemcsak anyagi, de erkölcsi szempontból is fontos a munkavállalók számára, hiszen munkáltatójuk az egészségük finanszírozásához járul hozzá. Feladat továbbra is népszerűsíteni az egészségpénztárakat az egyéni befizetők körében, hiszen a magánszemély tagdíjbefizetése után változatlanul igénybe vehető az adójóváírás. Budapest, április 24. Schmidt Péterné IT-elnök 15.oldal