ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE év

Átírás

1 ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE év

2 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a különböző állami intézkedések. Az utóbbi évek fontosabb szabályváltozásai: Az egészségpénztári bevételekre és működésre jelentős hatást gyakorló adó- és társadalombiztosítási jogszabályok 2012-ben változtak. Az ún. kedvezményes, 19,04 %-os kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó kulcs mellett fizethető munkáltatói hozzájárulás összege havonta maximum a mindenkori minimálbér 30 %-a lehet. Ez a szabályozás a évben is változatlanul maradt, a minimálbér január 1-től Ft-ra emelkedett ban a munkáltató által adott béren kívüli juttatásokat kifizetői személyi jövedelemadó kötelezettség, valamint 14 % EHO fizetési kötelezettség terhelte, melynek együttes mértéke az ún. kedvezményes körben összességében 35,7 %. A 263/2003. Kormányrendelet előírásainak az Öpt-be való beemelésével egyidőben az egészségpénztáron keresztül adómentesen finanszírozható szolgáltatások köre jelentősen csökkent (a változások június 1-jével léptek hatályba), annak ellenére, hogy az Egészségpénztárak erős érdekérvényesítő munkájának köszönhetően az eredeti jogszabályi szigorításokhoz képest sikerült egy-két szolgáltatást visszahelyeztetni az adómentes körbe. Az Öpt január 1-től hatályos módosítása nyomán az egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások köre jelentősen tovább szűkült; nem finanszírozhatók a fürdőszolgáltatások, a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása, gyógyüdülés, egészségügyi üdülés, rekreációs üdülés és az életmódjavítást elősegítő kúrák. Bár az egyéni befizetés után igénybe vehető adókedvezmények mértéke nem változott, azt azonban 2007-től nem igényelheti vissza a pénztártag közvetlenül, csak arról rendelkezhet, hogy az adójából ezen részt egészség-, vagy nyugdíjpénztári egyéni számlájára a NAV visszautalja. Az egészségpénztárak számára ez előnyt jelentett, hiszen a nyugdíjpénztári befizetés utáni adóvisszatérítési lehetőség egy részét is 2.oldal

3 az egészségpénztárba utalták a tagok a rugalmasabb felhasználhatóság miatt. Hátrányosan érintette az egészségpénztárakat a 2012-ben életbe lépett szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatói hozzájárulás bekerült azon béren kívüli juttatások körébe, melyből a munkáltató éves viszonylatban az ún. alacsonyabb kulcsú adó és járulékteherrel (az összterhelés mértéke: 35,7 %) maximum évi 500 e Ft-ot nyújthat egy munkavállalója részére. Országos szinten az egészségpénztári működés anyagi hátterét egyre nehezebb előteremteni, mivel a tagdíjfizetések, munkáltatói hozzájárulások adókedvezményeinek csökkentése, az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének megnyirbálása következtében az egészségpénztári szférában egyre kevesebb az egy főre jutó pénztári befizetés. Pénztárunknál köszönhetően a tőkeerős munkáltatói háttérnek - ez a tendencia még csekély mértékben érvényesült. A tagdíjbevételeinek alakulását az alábbiakban szemléltetjük: Év Tagdíjbefizetés (e Ft) Létszám (fő) Egy főre eső tagdíjbefizetés (Ft/fő/év) e Ft Tagdíjbefizetések alakulása oldal

4 2) A TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA Megnevezés évi taglétszám alakulása az egészségpénztári szektorban és a ban: Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok főben Piaci részesedés (%) Nyitó taglétszám január ,19% Új belépő Átlépő másik pénztárból Kilépő Elhunyt Átlépő másik pénztárba Egyéb megszűnés Technika eltérés Záró taglétszám december ,24% * Forrás: TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA év A Pénztár taglétszáma december 31-én fő volt, az Egészségpénztár a taglétszám tekintetében 2013-ban is megőrizte piaci pozícióit. A taglétszám alakulását 2004-től kezdődően az alábbi ábra mutatja: Taglétszám alakulása évek Fő Évek 4.oldal

5 3) PÉNZTÁR VAGYONI HELYZETE a) Tagdíjbevételek Az egészségpénztári szektor, valamint a tagdíjbevétele évben a következők szerint alakult: TAGDÍJJELLEGŰ BEVÉTELEK ÉS SZOLGÁLTATÁSI KIFIZETÉSEK év Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Tagok által fizetett tagdíj ,43% Munkáltatói tagdíjhozzájárulás ,72% Tagdíjbevételek összesen ,33% Tagok egyéb befizetései ,11% Támogatóktól befolyt összeg ,16% Befizetések összesen ,45% Szolgáltatások kiadásai ,08% * Forrás: Pénztárunk a befizetéseket tekintve 2013-ban a szektoron belül 5,45 %-os, míg a szolgáltatási kiadások tekintetében 5,08 %-os piaci részesedéssel bírt. 5.oldal

6 b) Egészségpénztári szolgáltatások Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Egészségpénztári szolgáltatások összesen ,08% Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások ,08% ebből: társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető eü.szolg.kiegészítése otthoni gondozás támogatása gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés támogatása vak személyekkel kapcsolatos ellátások vak személy részére vásárolt speciális könyvek vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő spec.eszközök vételárának tám sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások szenvedélybetegségekről való leszoktatás egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében nyújtott szolgáltatás ebből: gyógyszer vételárának támogatása gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása betegség miatti keresőképtelenség esetén hátramaradottak segélyezése halál esetén OÉTI által nyilvántartásba vett gluténmentes élelmiszerek vásárlásának támogatása szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díjának fizetése Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások ,44% ebből: természetgyógyászati szolgáltatások sporteszközök vásárlásának támogatása gyógyteák, fog- és szájápolók vételárának támogatása * Forrás: Az egészségpénztár szolgáltatási adatai év Tagjaink összesen alkalommal vettek igénybe szolgáltatást e Ft értékben. A gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök vásárlásához igénybevett támogatás a szolgáltatási kiadások közel 80 %-át adja, értéke e Ft, tételszámot tekintve pedig ez az arány még magasabb. Ebben a szolgáltatási csomagban egy esetszám átlagosan Ft-ot képvisel. Jelentős, 16,36 %-os részarányt képviselnek a szakorvosi, magánorvosi ellátások finanszírozásához igénybevett támogatások, 6.oldal

7 melyre e Ft-ot fordítottak a pénztártagok. A sporteszköz vásárlás támogatásának igénybevétele e Ft volt 2013-ban, ez a szolgáltatási kiadások 1,69 %-a. Összességében a szolgáltatások kiadásai az előző évinél 3,34 %-kal alacsonyabb, a tervezettnél 23,3%-kal magasabb szinten alakultak. A tagok az általuk igénybe vett szolgáltatásról, illetve a szolgáltató kiválasztásáról maguk döntenek, így az igénybe vett szolgáltatásért kifizetett összeg és a szolgáltatás színvonala közötti összhang érvényesülését a kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján a piaci mechanizmusok biztosítják. A piaci részesedése az egészségpénztári szolgáltatásokat tekintve 5,08 %. A szolgáltatási kiadások szolgáltatáscsoportonkénti megoszlását években az alábbi diagram szemlélteti: Szolgáltatások megoszlása években % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Gyógyszer árkiegészítés Gyógyászati segédeszköz árkiegészítés Egészségügyi szolgáltatások Sporteszközök, sporttevékenység Eü. rehab. kapcs. szolgáltatások Táppénz kiegészítés Természetgyógyászati ellátások Haláleseti támogatás 7.oldal

8 c) Működési jellegű kiadások Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Anyagjellegű kiadások Személyi jellegű kiadások Kisértékű tárgyi eszközök beszerzése Egyéb kiadások Felügyeleti díj Beruházások, felújítások Összesen ,68% Szolgáltatások kiadásai ,08% Ezer Ft szolgáltatásnyújtás működési költsége (Ft) 81,86 59,22 - * Forrás: MŰKÖDÉSI JELLEGŰ KIADÁSOK év Míg a bevételek, illetve a szolgáltatási kiadások tekintetében 5 % körüli részesedéssel bír a Pénztár, a működési kiadásokat tekintve ez az arány 3,68 %, azaz a magas színvonalú szolgáltatás nyújtása mellett igen alacsony működési költséggel üzemel. Ezt bizonyítja, hogy míg az országos adatok alapján a pénztárak átlagosan Ft értékű szolgáltatást 81,86 Ft költséggel biztosítottak évben, Pénztárunk ugyanezen mutatója 59,22 Ft/ezer Ft szolgáltatási kiadás, mely jelentős hatékonyságkülönbséget jelez a javára. d) A tartalékok alakulása A vagyon tekintetében a 4,94 %-os részesedéssel bír a szektor piacán. Az alapok alakulását részletesen az alábbi táblázat mutatja be: 8.oldal

9 Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Fedezeti alap ,50% Működési alap ,73% Likviditási alap ,03% Összesen ,94% * Forrás: EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI VAGYON ALAPONKÉNTI ÖSSZETÉTELE december 31. Mint a táblázatokból látható, évben az alapok tartaléka összességében e Fttal csökkent. A fedezeti alap tartaléka e Ft-tal, a működési alap tartaléka e Fttal csökkent, míg a likviditási alap tartaléka e Ft-tal nőtt. A tartalékokon belül a fedezeti tartalék 83,37 %-ot, a működési tartalék 14,29 %-ot, míg a likviditási tartalék 2,34 %-ot képvisel. Az egészségpénztári szféra átlagos adataihoz képest a Pénztár megnyugtató mértékű működési és likviditási tartalékkal rendelkezik. 9.oldal

10 e) Pénztári befektetések alakulása A Pénztár eszközeit az egészségpénztári működés specialitásából adódóan csak megfelelően likvid, biztonságos értékpapírokba tudja befektetni. A vagyon így diszkontkincstárjegyekbe, illetve rövid lejáratú bankbetétbe került befektetésre. Ezek összetételét és alapok közötti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: A Pénztár letétkezelője 2006 óta az Erste Bank Hungary Zrt. A Pénztár vagyonkezelőt nem alkalmaz, vagyonát maga kezeli. f) A Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt évi tevékenysége A Pénztár a Küldöttközgyűlés 30/2011 (2011.XI.29.) számú határozatának megfelelően november 30-án a működési alap terhére finanszírozott 5 millió Ft alaptőke hozzájárulással megalapította a SZÉP Magyarország ZRt-t, a társaságot a Cégbíróság cégjegyzékszámon bejegyezte. Időközben a Igazgató- 10.oldal

11 tanácsának javaslata alapján a SZÉP Magyarország ZRt. Igazgatósága a részvénytársaság névváltoztatásáról döntött, a társaság elnevezését Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt-re változtatta. Ennek oka, hogy ez a név áll összhangban a társaság által végzett tevékenységgel. Ezt követően a Küldöttközgyűlés 31/2011 (2011.XI.29.) számú határozata alapján a Pénztár megkezdte a kártyarendszer üzemeltetésének kiszervezését a SZÉP Magyarország ZRthez. Ennek keretében a Pénztár a megújított szolgáltatási szerződéseket a mintegy kártyaelfogadó szolgáltató partnernek kiküldte és a visszaérkezést követően a Pénztárszolgáltató megkezdte a szerződések feldolgozását. Ezzel párhuzamosan a Pénztár kezdeményezte a banki partnereknél a POS terminál elfogadói szerződések módosítását, melynek értelmében a banki tranzakciós díjakat a bankok április 1. napjától a Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt. nevére számlázzák ki, ezt követően pedig azok a megújított szolgáltatói szerződésben foglaltaknak megfelelően - továbbszámlázásra kerülnek a szolgáltatói partnerek felé. A banki tranzakciós díjak ÁFA terhe így nem az Egészségpénztárt terheli, az ebből adódó működési költség megtakarítás évben meghaladta a 1 millió Ft-ot. A társaság aktív piaci keresésének eredményeként megbízási szerződést kötött egy vállalkozással egészségpénztár alakulásához és működéséhez szükséges dokumentumok elkészítésére. Az alapítással kapcsolatos feladatok 2013-ban történt teljesítése után E Ft nettó árbevétele keletkezett a ZRt-nek. A szerződés alapján az egészségpénztár működéséhez szükséges szabályzatok elkészítése folyamatban van. Az ebből származó bevétel realizálása a pénztár tevékenységi engedélyének megszerzésének függvénye. Amennyiben a pénztár a tevékenységi engedélyt megkapja, az engedély jogerőre emelkedését követő naptól a társaság látja el az egészségpénztár pénztári adminisztrációs feladatait. A vállalkozás összességében eredményes évet zárt, üzemi (üzleti) eredménye 2013-ban E Ft volt. Az átmenetileg szabad pénzeszközeit bankbetétbe helyezte el a társaság, mellyel 100 E Ft-tal növelte bevételeit. A ZRt. adózás előtti eredménye E Ft volt, melyből 281 E Ft társasági adófizetési kötelezettség levonása után E Ft adózott eredménnyel zárta az évet. Tőkeemelésre nem került sor. 11.oldal

12 g) Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján a Pénztár az alábbi kiegészítő vállalkozási tevékenységek végzésére jogosult: A Pénztár tagjai részére a pénztárral szerződésben álló egészségpénztári szolgáltatókat, azok szolgáltatásait, valamint egészségügyi tárgyú kiadványokat hirdethet. PSZÁF határozat száma: E-IV/22/2008, kelte: szeptember 16. A hirdetési tevékenységből a Pénztárnak a beszámolási időszakban kiadása nem keletkezett, bevétele nem származott. A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében a Pénztár részbeni tulajdonában álló gazdasági társaság útján más egészségpénztárak, illetve egészségpénztári pénztárüzemet ellátó gazdasági társaság részére a gazdálkodás nyilvántartását, ezen belül az egészségpénztári számlák fogadását és azok feldolgozását végezheti. PSZÁF határozat száma: E-IV/M-37/2009, kelte: december 17. Az engedélynek megfelelően a Pénztár közvetlenül nem végzett évben más pénztárak, illetve egészségpénztári pénztárüzemet ellátó gazdasági társaság(ok) részére ellenérték fejében szolgáltatást, tekintettel arra, hogy azt a résztulajdonában álló E2K Kft. végzi. A Pénztárnál évben a tevékenységgel kapcsolatban ráfordítás nem merült fel, bevétele semmilyen jogcímen nem keletkezett, ennek következtében a kiegészítő vállalkozási tevékenység eredménye nulla Ft volt évben. A Pénztár az E2K Kft-ben 20 % tulajdonrésszel rendelkezik, melyet a vásárláskori számla szerinti értéken (6 millió Ft) a befektetett pénzügyi eszközök között üzletrészként tart nyilván. Az E2K Kft. mérlegbeszámolója szerint évben 31,8 millió Ft nyereséget realizált, melyből 20 millió Ft a tulajdonosok döntése alapján osztalékként májusban kifizetésre került. Így a Pénztár az üzletrészére jutó mértékű, 4 millió Ft-os osztalékbevételt realizált, mely az E2K Kft ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a as év üzleti eredménye (amely megközelítően 35 millió Ft) alapján 2014-ben is hasonló nagyságrendű lesz. A 2009-ben befektetett 6 millió Ft májusban már 100 %-ban megtérült és az osztalék kifizetés a további években tisztán nyereséget 12.oldal

13 jelent a Pénztár számára. h) Befektetési környezet értékelése Állampapír-piac 2013-ban az állampapír-piacon a leghosszabb, 15 éves lejáratot leszámítva minden lejáraton jelentős mértékben csökkentek a hozamok. Az év elején mind a rövid, mind a hosszú hozamok stagnáltak, majd májusig fokozatosan csökkentek. A rövid oldali hozamcsökkenésben jelentős szerepet játszott az, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa óvatosan, havi 25 bázispontos ütemben csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ezt az ország javuló kockázati megítélése amiben szerepet játszott a szigorú költségvetési politika és a visszafogott inflációs kilátások tették lehetővé. Ebben az időszakban az állampapír-piac számára a külföldi folyamatok, a Fed piaci műveletei kedvezőek voltak. Az év első felében a hosszú hozamok együtt csökkentek a rövid hozamokkal. Májustól jelentős változás állt be a külső környezetben, mivel a Fed elnöke bejelentette, hogy a mennyiségi lazítás visszafogására a korábban vártnál hamarabb kerülhet sor. A fejlett piaci hozamemelkedés és a korábbinál gyengébb kockázatvállalási hajlandóság következtében a magyar állampapírok hozamai megemelkedtek. Az MNB Monetáris Tanácsa folytatta bár ütemét augusztustól havi 20 bázispontra mérsékelte a kamatcsökkentési ciklust, így a rövid állampapír-piaci hozamok az év közepétől ismét egyenletes csökkenő trendet mutatnak. A hosszú állampapír-piaci hozamok ezzel szemben szeptemberig emelkedtek. Ekkor jelezte a Fed, hogy a korábbi bejelentésekkel ellentétben nem kezdi meg a mennyiségi lazítás visszafogását, ezt követően jelentős mértékben csökkentek a hosszú állampapír-piaci hozamok. Az év utolsó hónapjaiban a hosszú oldalon a hozamok stagnáltak, míg a rövid oldalon miközben a jegybank Monetáris Tanácsa 3,00%-ig csökkentette a jegybanki alapkamatot tovább folytatódott a hozamcsökkenés. Mindezzel a hozamgörbe meredeksége is soha korábban nem látott szintre nőtt, az éven túli futamidejű állampapírok árfolyam alakulását mutató MAX Index pedig jelentős mértékben, 4,3 százalékponttal felülteljesítette az egy évnél rövidebb állampapírok mozgását leíró RMAX Indexet. A beszámoló készítés időpontjában az aktuális jegybanki alapkamat 2,7 %. 13.oldal

14 A rövid oldali referenciahozamok 2013 decemberének végén az egy évvel korábbinál 2,3-2,5 százalékponttal alacsonyabb szinten álltak. Az év eleji és a májusi stagnálást leszámítva az év folyamán fokozatosan csökkentek a rövid hozamok. Az éven túli lejáratok a 15 éves lejáratot leszámítva 0,6-1,6 százalékponttal csökkentek, míg a 15 éves lejáraton 0,1 százalékponttal emelkedtek 2013 év egészében. A rövid hozamokkal ellentétben a májusi hozamemelkedés jelentős mértékű volt és az év végi hozamcsökkenés ezt csak részben tudta ellensúlyozni. Az aukciós hozamok alakulása a referenciahozamok mozgását követte. Az éven belüli aukciós hozamok (a likviditási kincstárjegy aukció nélkül) 2,3-2,5 százalékponttal csökkentek az év végéig. A 3, 5 és 10 éves lejáratokon 1,0-1,6 százalékponttal, a 15 éves lejáraton 0,1 százalékponttal csökkent az aukciós átlaghozam. 14.oldal

15 Állampapírhozamok változása 2013-ban: (%) 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év ,33 5,28 5,4 5,61 5,89 6,11 6, ,86 2,85 3,04 4,01 4,66 5,61 6,26 Hozamváltozás -2,47-2,43-2,36-1,6-1,23-0,5 0,15 7,00 Állampapír-piaci hozamok alakulása 6,00 Hozam (%) 5,00 4,00 3,00 2, ,00 0,00 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év Mindez azt jelenti, hogy a kockázatmentes hozam immár jóval kisebb hozadékot biztosít a befektetők, így Pénztárunk számára is, mint azt korábban megszokhattuk. Mind e mellett a kockázatmentes hozam és az infláció viszonylatára is figyelemmel kell lenni, e tekintetben Pénztárunknak nincs oka a szégyenkezni, a évben realizált 4,5 %-os hozam magasan a KSH által közzétett 1,7 %-os inflációs szint felett van. Talán kissé túl gyorsan történtek a folyamatok, hogy ez természetesnek hasson, így vélhetően egy kis időre szükség lesz még ahhoz, hogy megszokjuk az új helyzetet, illetve az is kérdés, hogy ez tartósnak fog-e bizonyulni. Pillanatnyilag a biztonságos befektetésnek tartott rövid futamidejű állampapírokban kifejezetten alacsony, 3 % alatti a hozamlehetőség, s aki magasabb hozamra vágyik, annak veszélyesebb vizekre kell eveznie. A Pénztár pénzügyi eszközeit a beszámolási évben is a jogszabályi rendelkezések keretei között fektette be, biztosítva a Pénztár folyamatos fizetőképességének fenntartását, a 15.oldal

16 befektetések összhangját rövid lejáratú és hosszú távú kötelezettségekkel, valamint a kockázat-hozam optimális viszonyát. A beszámolási évben hatályos befektetési politika alapvető célkitűzése volt, hogy a Pénztár minimális kockázat mellett a lehető legmagasabb hozamot realizálja. Részvényeket nem vásárolt, határidős és opciós ügyleteket nem kötött, ebből adódóan az üzleti év mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügylete nem volt. 4) A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK A mérleg fordulónapja óta a Pénztár alapvető működését befolyásoló esemény nem történt. 5) VÁRHATÓ TENDENCIÁK Egészségpénztárunk 2014-re vonatkozó üzletpolitikájában nincs lényegi változás, tartalékképzésünk, Befektetési Politikánk megegyezik a 2013 évre kialakítottal. A sávos tartalékképzés a tagdíjvolumen függvényében emelkedő fedezeti arányt eredményez, ezzel is ösztönözve a befizetési/megtakarítási hajlandóságot. Befektetési Politikánkban továbbra is kizárólag állampapír befektetésekre korlátoztuk a mozgásteret, miután a tagi befizetésekként rendelkezésünkre bocsátott pénztári vagyontömeg átlagos futamideje alapvetően rövid futamidejű befektetéseket és magas likviditást indokol. Ezt támasztja alá, hogy a évet tekintve az egészségpénztári számlának méginkább a pénzforgalmi jellege tehát, hogy alapvetően a szolgáltatási igények finanszírozására szolgál, sem pedig a befektetési funkciója dominált. A szolgáltatásra fordított összeg meghaladta a fedezeti alap tárgyévi bevételeit, a pénztártagok korábbi megtakarításaikból is felhasználtak. A befizetett összegek tehát rövid időn belül szolgáltatási igényként kifizetésre is kerülnek a pénztári számlákról. A tevékenység jogszabályi környezetét tekintve a minimálbér Ft-ra történt emelése következtében 2013-ban a munkáltatók által egészségpénztárba fizethető hozzájárulás összege havi Ft-ra emelkedett, a hozzájárulást a személyi jövedelemadón felül 14 % 16.oldal

17 EHO fizetési kötelezettség is terheli, mely összességében a munkáltatók számára 35,71 %- os adó és járulékterhet jelent. Az egyéni befizetések adójóváírási lehetősége 2014-ben kedvezően változott, az egyes pénztártípusok egyéni befizetései, adományai után igénybe vehető adókedvezményekre külön-külön - a korábbi évekkel ellentétben -, nincs korlátozás. Az adójóváírás egy adóévben Ft lehet, mértéke továbbra is 20%, ezt a hozzáadott értéket megfelelő súlyán érdemes kezelni. A jelenlegi kamatkörnyezetben gondolunk itt a jegybanki alapkamat 2,75 %-os szintjére ugyanis a 20%-os hozzáadott érték immár egy közel 7 éves kockázatmentes kamatjövedelemnek feleltethető meg. A cafeteria rendszerén belül az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás a növekvő terhek ellenére egy olyan juttatási forma, mely nemcsak anyagi, de erkölcsi szempontból is fontos a munkavállalók számára, hiszen munkáltatójuk az egészségük finanszírozásához járul hozzá. Feladat továbbra is népszerűsíteni az egészségpénztárakat az egyéni befizetők körében, hiszen a magánszemély tagdíjbefizetése után immár magasabb öszszegben igénybe vehető az adójóváírás. Budapest, április 25. Schmidt Péterné IT-elnök 17.oldal