Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

2 Bevezetés A Magyar Köztársaság Országgyűlése 14 évvel ezelőtt alkotta meg az időközben többször módosított, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.). A törvényalkotók szándéka az volt, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása a nemzetközi egyezményekben rögzítettekkel összhangban (ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya), valamint az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében a társadalmi szolidaritás alapján a jövő nemzedékéért és szociális segítségre szorulókért érzett felelősségét átérezve valósuljon meg. A törvény kimondja, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségnek a tagjaiért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint annak érvényesítési garanciáit. A társadalom rendszereinek és alrendszereinek működése során az egyén, a kisebb-nagyobb közösségei és a különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, melyek következtében önmagukról átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni elfogadható szinten. Ezek az egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák a normális életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociális gondoskodás egyik legfőbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthető, de az egyének életében jelentkező speciális élethelyzeteket feltárja és azokra a jog által kínált segítő lehetőségek keretei között minél hamarabb és minél hatékonyabban reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetők, biztosítva egyidejűleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség (a nem veszélyeztetett állampolgárok) védelmét. A modern szociálpolitikai gondolkodás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak, és egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a prevenció és a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. Szeretnénk elérni, hogy a békéscsabai társadalom mind szélesebb köre váljék a település aktív, cselekvő, egymásra figyelő, másokat segíteni akaró, és segíteni tudó tagjává. Törekvésünk, hogy a szolidaritási elv jegyében - akár többfajta eszköz együttes alkalmazásával is a bármilyen oknál fogva segítségre szorulók (munkanélküliség, családi körülményekben bekövetkezett negatív változás, vagy a család hiánya, betegség, munkaképesség megváltozása, szenvedélybetegség, hajléktalanság esetén, stb.) minél rövidebb időn belül hatásos segítséget kaphassanak. Egy közösségen belüli szociális védelmi rendszer kiépítése természetesen hosszabb folyamat, a változásokat a folyamatosan átalakuló gazdasági és társadalmi környezet is befolyásolja. A rendszert nem egy-két intézmény, sokkal inkább szervezet-rendszerek együttműködése jelenti. Tehát a szociális háló önmagában nem egyetlen intézményt jelent, hanem szervezeti rendszerek és intézményi rendszerek szoros együttműködését takarja. A kooperációban végzett segítő tevékenység révén hatékonyabb feladatellátás valósítható meg a jelentkező ellátási problémákkal szemben. 2

3 Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális védőháló szövésén örvendetes módon egyre több szervezet dolgozik. Munkájuk szerves része Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének, tevékenységüket a lakosság mindinkább megismeri és igénybe veszi. Az ellátó rendszerben jelen vannak a helyi szinten szerveződött szolgáltatók csakúgy, mint megyei és országos szolgáltató hálózattal rendelkező szervezetek (állami és nem állami fenntartók egyaránt). Az ellátási területek azonossága és a szolgáltatások elérhetőségének, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása is hozzájárul ahhoz, hogy a koncepció készítésekor a megyei ellátórendszer szolgáltatásait is figyelembe vettük. Ilyen értelemben Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója több ponton kapcsolódik Békés Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója elkészítése is hozzájárul ahhoz, hogy városunk minden lakója számára elérhetőek legyenek olyan (jogszabályban rögzített) ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és a minőségi ellátást biztosítják. Cél, hogy a szociális szféra működése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 80/2004.(II.26.) sz. közgyűlési határozatával fogadta el. A koncepciót a jogszabályi rendelkezés szerint felül kell vizsgálni. Ennek megfelelően a dokumentum tartalmazza az adatok frissítését, az elmúlt időszakban elért eredményeket, a belépett új feladatokat, a jelenlegi helyzet bemutatását és fejlesztési szükségleteit. A koncepció felülvizsgálatának érdekében az adatok, a vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeit, valamennyi, a településen működő szociális szolgáltató szervezetet, az Egészségügyi Alapellátási Intézményt, a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézetet, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségét, a Békés Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsabai Képviseletét, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békéscsabai, Békési és Szeghalmi Intézetét, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalát, valamint a Békés Megyei Önkormányzatot. Ezúton is megköszönjük valamennyiük közreműködését, akik adatszolgáltatásukkal, tájékoztatásukkal és véleménynyilvánításukkal segítették munkánkat. Békéscsaba, augusztus Tisztelettel: Herczeg Tamás tanácsnok Uhrin Nándonré szociális szakreferens 3

4 I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) megalkotása óta a jogszabály többször módosult, illetve tartalmában új elemekkel egészült ki, igazodva a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezethez. Az évi módosítás (1999. évi LXXIII. törvény) szabályozza az intézményfenntartó fogalmát, és átfogóan határozza meg a fenntartói feladatokat, valamint az azokkal kapcsolatos felelősséget és teendőket. A feladatellátásra kötelezett önkormányzat szerepe az ellátás szervezésében meghatározó. A törvényi szabályok alapján biztosítani kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos működés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenőrzési szerep is jelentős. Az Szt megalkotása óta több területen bővültek a feladatellátásra kötelezett önkormányzat kötelezettségei, s így került bele a jogszabályba - többek között - a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének feladata is. I.1. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma A szolgáltatástervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó gyűjtőfogalom. Kiindulópontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekről, a szükségletekről és az ellátási kötelezettség teljesítéséről. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek vagy infrastruktúra-fejlesztési, vagy pedig egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggő szakmai fejlesztési feladatokból tevődnek össze. A szolgáltatástervezési koncepció tehát egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott, reális terv, amely a települési feladatellátás megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére és a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból a szolgáltatástervezési koncepció mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre vonatozó részeket tartalmaz. I.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Törekedni kell arra, hogy az ellátásszervezés, a stratégiai tervezés esetében a helyi társadalom folyamatainak elemzése kerüljön előtérbe. Célkitűzés a feladatellátás szervezésekor, hogy lényegesen nagyobb szerepet kapjanak a partnerség elve alapján a nem állami, önkormányzati szolgáltatók, a civil szervezetek, valamint az egyház. További fontos elérendő cél, hogy a lakossági szükségletek alapján kiépített szociális szolgáltatást nyújtó rendszer a szolgáltatók együttműködésén alapuló, könnyen hozzáférhető, adekvát ellátást nyújtson az igénybe vevő részére. A koncepciónak stratégiai szempontból figyelembe kell venni a jövőben fellépő új szükségleteket. A szolgáltatások folyamatos szervezeti, szakmai korszerűsítése által nagyobb társadalmi hasznot tud nyújtani az ellátórendszer. 4

5 II. Helyzetkép II. 1. A társadalmi környezet II.1.1. Demográfia Egy adott település demográfiai folyamatai döntő hatást gyakorolnak egy közösség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére és ezen tényezők együttes hatásának változásával a munkaerőpiacra is. Békéscsaba Megyei Jogú Várost sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fős megyeszékhelyen ma már alig 64 ezer fő él állandó lakosként. A lakónépesség száma fő, bár meg kell jegyezni, hogy ez az adat is csökkenő tendenciát mutat. Békéscsaba város állandó lakosainak száma sz. ábra állandó lakosok száma évszám Forrás: Polgármesteri Hivatal A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évről évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. 5

6 A természetes fogyás mértéke Békéscsabán sz. ábra természetes fogyás Forrás: Központi Statisztikai Hivatal évszám A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre költözők, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követő években hullámozás figyelhető meg. A táblázat évtől mutatja az állandó vándorlások egyenlegét is. 3. sz. ábra Vándorlási egyenleg Békéscsabán vándorlási egyenleg évszám vándorlási egyenleg állandó vándorlások egyenlege Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 6

7 A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A fa karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban, annak ellenére, hogy a Ratkó-korszak ma éves korcsoportjának gyermekei, a éves fiatalok még szülőképes korban vannak. Az ábra jól érzékelteti azt az országos tendenciát is, mely a gyermekvállalási szokások megváltozására utal. E szerint ma a fiatalok későbbi életkorban alapítanak családot, mint évvel ezelőtt, és egy kitolódik a szülők életkora az első gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve radikális csökkenés figyelhető meg, amely a reprodukciót sem biztosítja. 4. sz. ábra Férfitöbblet Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint január 1. Férfi éves 90 X Nő Nőtöbblet ezer fő ezer fő Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 főnél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma bár nem ilyen ütemben és nagyságrendben nő. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létező probléma Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idősebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a főt, míg a 60 éven felüliek száma több mint fő. 7

8 Az öregedési index Békéscsabán sz. ábra 2,00% 1,80% öregedési index 1,60% 1,40% 1,20% 1,25% 1,29% 1,32% 1,36% 1,41% 1,46% 1,53% 1,59% 1,65% 1,00% évszám Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A csecsemőhalálozás (az 1 éven alul meghaltak száma) az élve születés ezrelékében mért adat. A csecsemőhalálozás mutatóit alkalmasnak tartják egy-egy terület fejlettségi szintjének értékelésére. Az alacsony születésszámok miatt az alacsony mutató csalóka lehet, mert egy haláleset akár több egységgel is növelheti a mutatót. Ez elmúlt tíz év átlagát tekintve 3,4 a mutató nagysága. Összegezve megállapítható, hogy az alacsony születésszám, a természetes fogyás, valamint a negatív vándorlási egyenleg közös eredményeként Békéscsaba Megyei Jogú Város népessége egyrészt fogyó, másrészt öregedő tendenciát mutat. II.1.2. Foglalkoztatás Békéscsaba lakossága elsősorban a kereskedelemben, jelentős mértékben az iparban és a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezőgazdaságban dolgozik. A településen elsősorban a térség nyersanyag-előállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetőséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követő gazdasági szerkezet-átalakulás Békéscsaba Megyei Jogú Várost is érzékenyen érintette (az alapanyag-termelés csökkenése, az export-támogatások minimalizálása és a keleti piacok összeomlása). Az átmeneti állapotot leginkább a jó eszköz felszerelésű, stabil pénzügyi pozíciójú vagy a már korábban is exportra termelő vállalatok és 8

9 gazdálkodó szervezetek tudták a legkevesebb veszteséggel átvészelni, de kisebb-nagyobb mértékű munkaerő elbocsátásokra ezek is gyakran rákényszerültek/rákényszerülnek. A termelés terén a privatizáció utáni megtorpanást bizonyos fellendülés követte. Van példa arra is, hogy ipari tevékenységet végező nagy vállalkozások folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre a településen, számuk azonban még mindig kevés. Annak ellenére, hogy az önkormányzat is rendelkezik ipari munkahelyteremtésre alkalmas területekkel, láthatóan ez a lehetőség sem gyorsította fel nagymértékben a további iparosodást és fejlődést. Az okok a közlekedési infrastruktúra korszerűtlenségére, a tőkehiányra, az alacsony szintű nyereség elérhetőségére és a piaci problémákra vezethetők vissza. Az agrárszektor valamennyi területét rendkívül súlyosan érintette, érinti az ágazat általános válsága. A végbement szerkezet átalakulás itt is jelentős munkaerő felszabadulással járt. A városban jelentős a szolgáltatási szektor. Ezen belül a legdinamikusabban fejlődő ágazat a kereskedelem. A szolgáltató szektor növekedésének egyik pillére a kisszervezetek tevékenysége. Rugalmasságuk miatt a gazdaság fontos szereplői, de ha nem tudnak alkalmazkodni a fokozatosan erősödő versenyhez, jelentős részük hátrányos helyzetbe juthat. A másik pillért a hipermarket láncolatok és az iparszerű kereskedelem képezik. Tevékenységüknek a kisszervezetekre gyakorolt negatív hatása már Békéscsabán is mutatkozik. II.1.3. Munkanélküliség A rendszerváltást követő gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség novemberéig a regisztrált munkanélküliek ezt követően a nyilvántartott álláskeresők megnevezést használják a szakemberek. A Békéscsabán évi adatok alapján a területi mutató 1 6,64% (48% férfi, 52% nő). A foglakoztatási arány 2 38%, míg az aktivitási arány 3 40,7% fő azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nő). Ők tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) tekinthetők. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az elmúlt 3 évben jelentősen nem változott (286, 275, 252 fő) évben havi átlagban a békéscsabai kirendeltségen 199 volt a sikeres kiközvetítések száma. Ebből támogatott állásra átlagban 116, nem támogatott állásra 83 fő került kiközvetítésre I. félév végén a nyilvántartott álláskeresők száma 2690 fő. Az elmúlt 9 évet tekintve 2006-ban a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma. 1 A területi mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség százalékában 2 A foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 3 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül 9

10 Nyilvántartott álláskeresők száma Békéscsabán sz. ábra nyilvántartott álláskeresők évszám Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlását vizsgálva legnagyobb arányban (28,5%) 21-30, illetve a éves (27,4%) korosztályhoz tartozók keresnek munkahelyet. A éves korosztályhoz tatozók alkotják a nyilvántartott álláskeresők 22,2 %-a. A 20 év alattiak a nyilvántartott álláskeresők 4,6 %-a. Magas az 51 év felettiekhez tatozó korcsoport munkanélkülisége is, ők alkotják a nyilvántartott álláskeresők 17,3%-át. A nyilvántartott álláskeresők 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresők számától függetlenül évről évre megmarad. Munkaközvetítéssel nem csak a Munkaügyi Központok, hanem profit orientált szervezetek is foglalkoznak. Békés megyében 11 ilyen cég működik, kettő békéscsabai székhellyel. Többségük (10) belföldre történő munkaközvetítéssel foglalkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy több békéscsabai lakos fordul a megyehatáron kívüli munkaközvetítőhöz, elhelyezkedés - különösen külföldi munkavállalás céljából. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresők valamivel több, mint egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők, illetve a szakiskolát végzettek aránya. Hasonló nagyságrendű az érettségizettek aránya, míg a felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt. Jelentős változás a évi koncepcióban szereplő adatokhoz képest, hogy a magasabb iskolai végzettségűek (szakközépiskolától felfele) számaránya nőtt az alacsony iskolai végzettségűekhez képest. 10

11 A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsabán június 7. sz. ábra Főiskola 6% Gimnázium 12% Technikum 5% Egyetem 2% 8 általánosnál kevesebb 1% 8 általános 19% Szakközépiskola 19% Szakiskola 2% Szakmunkásképző 34% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az ellátásból kikerültek számarányáról, sorsuk további alakulásáról nem áll rendelkezésre adat, erről csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Szintén nem áll rendelkezésre kutatási adat arra vonatkozóan, hogy a családi minta hatására a munkanélküli státuszt milyen arányban öröklik, illetve viszik tovább a munkanélküli szülők gyerekei. II.1.4. Oktatás Az oktatás helyzetét az elmúlt évek során és napjainkban is két tendencia formálja: egyrészt az óvodások és az általános iskolások számának visszaesése, másrészt a felsőfokú szaktudás felértékelődésével a továbbtanulásra felkészítő középiskolák népszerűségének növekedése, ami szinkronban áll a felsőoktatásban tanulók számának emelkedésével. Férőhely problémák - a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) szabályozott - a gyermekek napközbeni ellátásához tartozó bölcsődei ellátási formánál figyelhetők meg, ahol évben a 195 bölcsődei férőhelyre 307 gyermeket írattak be. A évi adatok alapján Békéscsabán a 2015 volt az óvodai férőhelyek száma. A 77 óvodai gyermekcsoportba összesen 1836 gyermeket írattak be szüleik. A 213 általános iskolai osztályba 4779 gyermek jár, akiknek mintegy 60%-a napközis tanuló fő középiskolai tanuló van városunkban. Ebből 2292 tanuló gimnáziumi oktatásban vesz részt. A békéscsabai felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma minden tagozatot (nappali, esti, levelező, távoktatás) figyelembe véve 2438 fő. Nemzetiségi, etnikai oktatásban vesz részt 137 fő általános iskolai, és 63 fő középiskolás diák. 11

12 Békéscsaba Megyei Jogú Városban a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai és iskolai ellátása több fogyatékossági típusnál is biztosított. A Napsugár Integrált Óvodában és a Szabó Pál Téri Általános Iskolában mozgás-, érzékszervi- és beszédfogyatékos gyermekek ellátása folyik. Valamennyi oktatási-nevelési intézményben megoldott a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása. Az intézményekben a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók integrált ellátása is folyik. A nevelési és oktatási intézmények hatékonyabb és racionálisabb működését segíti az intézmények integrálása. A folyamatok társadalmi szempontból negatív következményeként pedagógusállások szűntek meg, és már néhány esetben teljes intézményi épületet is kivont a fenntartó az oktatási ágazatból. II.1.5. Nemzetiségek Békéscsabán cigány, lengyel, román, és szlovák kisebbségi önkormányzat működik. Munkájukat a Polgármesteri Hivatalon belül két szakember, kisebbségi referens és kisebbségi ügyintéző is segíti. A cigány etnikumhoz, a lengyel, román és szlovák kisebbséghez tartozók számát megbecsülni nagyon nehéz. A KSH két adatsorra rendelkezik erre vonatkozóan ben volt a népszámlálás, itt bárki nyilatkozhatott, hogy etnikumhoz, vagy kisebbséghez tartozónak vallja-e magát. A évben megrendezett kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az vehetett részt, aki előzetesen regisztráltatta magát a névjegyzékben. Statisztikai adatok a kisebbséghez és etnikumhoz tartozók számáról Békéscsabán és évben Kisebbség/etnikum megnevezése Népszámlálás adatai év Kisebbségi választói jegyzéken regisztrált választópolgárok száma év Cigány Lengyel Román Szlovák Összesen: Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békéscsaba helyi és társadalmi viszonyait csak felületes ismerők számára is nyilvánvaló hogy az adatok torzak, és ne tükrözik a valóságot. A kisebbségi önkormányzatok működése leginkább közösségfejlesztő, hagyományőrző szerepük miatt jelentős. Emellett érdekvédelmi, érdekképviseleti feladataik egyre nagyobb hangsúllyal jelentkeznek. Nagy jelentőségű lengyel, a román és a szlovák kisebbségi önkormányzat esetében az anyaországgal történő kapcsolatok ápolása, erősítése, mely nem csak kulturális, de gazdasági előnyökkel is járhat. 12

13 A cigány kisebbségi önkormányzat közreműködik a roma etnicitáshoz tartozók speciális problémáinak megoldásaiban is. Ennél az önkormányzatnál a szociális jellegű problémák is megjelennek. Ennek keretében az önkormányzat segít munkalehetőségek felkutatásában, közvetítésében, hivatali nyomtatványok kitöltésében, támogatja kiemelkedően teljesítő cigány származású tanulókat. II.1.6. Egészségügy Békéscsabán alapellátásként működik a felnőtt-, és gyermek háziorvosi, a védőnői, a fogorvosi, foglalkozás egészségügyi és az ügyeleti, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat. Békéscsaba Megyei Jogú Városban az önkormányzat saját tulajdonában lévő egészségügyi intézményben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás is biztosított. Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet működő kórházi ágyak száma június 30. Aktív fekvőbeteg szakellátás Krónikus fekvőbeteg szakellátás Összesen Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet 352 ágy 167 ágy 519 ágy Az országos statisztikai adatokkal megegyezően a leggyakoribb halálokok a békéscsabai dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet adatai szerint is a keringési rendszer betegségei, de a vezető halálokokhoz tartozik a daganatos betegségek és az emésztőrendszer betegségei. Vezető halálokok a dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet adatai alapján évben Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Vezető halálokok fő %-ban Keringési rendszer betegségei ,41 % Egyéb halálokok ,77% Daganatos megbetegedések 73 10,04 % Emésztőrendszer betegségei 65 8,94 % Légzőrendszer betegségei 43 5,91 % Erőszakos halálokok 14 1,93% Összesen ,00% A város lakosságának egészségügyi problémái szorosan összefüggnek a korstruktúrával, valamint a foglalkoztatási és szociális helyzettel, érződik az alacsony jövedelem miatti helytelen táplálkozás és életmód, valamint a szenvedélybetegségek főleg az alkoholizmus és a dohányzás hatása. A statisztikai adatok alapján valószínűsíthető, hogy a mindennapi életvitel szintjén szenvedélybetegként élők töredéke jut megfelelő szakellátáshoz. 13

14 Addiktológiai gondozó Békéscsaba évben Évszám Ellátott betegek száma Forgalom (beavatkozás) Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet A gazdasági rendszer változásával együtt járó bizonytalanság, a stressz, a munkahely féltése, vagy éppen reménytelennek tűnő elérése sok mentális probléma okozója. E betegséggel kapcsolatos előítéleteket levetkőzve mind több érintett kéri szakember segítségét gyógyulásához. Emellett a mentális problémák egy észe szomatizálódik és testi betegségben jelentkezik (pl. magas vérnyomás, gyomorfekély). Pszichiátriai gondozók Békéscsaba Évszám Ellátott betegek száma Forgalom (beavatkozás) Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretében működő Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 2004 novembere óta OEP támogatással, heti 30 órában (10 pszichiátriai és 20 pszichológiai, mentálhigiénés ellátás) beutalási kötelezettség nélkül fogadja Békéscsaba lakosait. Hiánypótló szolgáltatás Békéscsabán a gyermekpszichiátriai rendelés, azonban a rendelkezésre álló óraszám nem fedezi a valós lakossági szükségletet, ezt jó lenne a közeljövőben tovább emelni ban a Tanácsadó esetforgalma 512 fő volt, a beavatkozások száma Alacsonyküszöbű telefonos szolgáltatás a prevenció és segítő tevékenység mérföldköve lehet. Telefonos Lelkisegély Szolgálat 1989 óta működik a városban az Egészségügyi Alapellátási Intézmény önálló szakmai egységeként. A telefonos hívásokat a feladatra szakmailag felkészített 30 fő önkéntes segítő fogadja ban közel 3000 hívás érkezett a szolgálathoz, a beszélgetéssel töltött időtartam hívásonként átlag 30 perc. A szolgálat 24 órás, vonalas telefonról térítésmentesen hívható A) SOS Tini Telefonos Alapítvány feladatai: - pszichoaverzív attitűd oldása, krízisintervenció, öngyilkosság megelőzés, diszpécser funkció - kortárs segítő telefon működtetése - közösségi munka ellátása rendezvényeken - rendhagyó osztályfőnöki órák (drogprevenció, szociális intelligencia fejlesztése, diszpécser szolgálat) 14

15 B) SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat feladatai: - mentálhigiénés prevenció - öngyilkosság megelőzés - krízisintervenció - diszpécserfunkció (a megfelelő ellátóhely felé irányítani a hívókat). Hiányos a rendszere bizonyos betegségcsoportok utókezelésének a szanatóriumi férőhelyek korlátozott száma miatt. Kevés a lehetőség és a munkáltatók részéről az igény is a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására. Ez egyrészt szociális problémaként jelentkezik, másrészt egészségügyi problémákat is magában hordoz, hiszen az érintetteknek mentális szempontból is szüksége lenne gyógyulásuk záloga a megfelelő speciális munkakörülmények és feltételek biztosítása mellett a rehabilitációra. Az egészségügyi ellátás speciális részét képezi a hajléktalanok ellátása. A vizitdíj bevezetése tovább nehezítette helyzetüket. Nagy előrelépést jelentene higiéniai és közegészségügyi szempontból egyaránt, ha az OEP által finanszírozott térítésmentes, sajátos hajléktalan ellátás megszervezésre kerülne Békéscsabán. II.2. A szociális gondoskodás főbb sajátosságai A rendszerváltozás előtt a szociálisan rászorulók ellátása alapvetően állami-tanácsi feladat volt. A kilencvenes évektől az ellátórendszer többszereplőssé vált, de továbbra is az állami feladatvállalás dominanciája a jellemző. Ez azt jelenti, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális ellátó rendszer jó részét továbbra is állami, önkormányzat fenntartású, illetve működtetésű. E szempontból a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények működtetési formája a legszínesebb. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a nem állami, önkormányzati fenntartású tartós elhelyezést nyújtó intézményekben megyei, illetve országos beutalási jogkör érvényesül. A szociális ellátórendszer működtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás elvének biztosítása. Ez az alapelv azonban minden igyekezet és jó szándék ellenére a gyakorlatban sérülhet. Van olyan ellátási forma, amely jelenleg teljesen hiányzik a városban, pl. szenvedélybetegek átmeneti otthona. Egyes ellátási formáknál - bár működik Békéscsaba Megyei Jogú Város területén, - a rendelkezésre álló férőhelyek száma nem elegendő, pl. fogyatékosok nappali intézményében, idősek otthonában. Területi ellátás hiányáról beszélünk, ha a működő intézmény elérése a távolság miatt jelent nehézséget a szolgáltatást igénybe venni szándékozó számára, pl. Erzsébethely nyugati részén nincs idősek klubja, az itt lakók csak a településrésztől nagyobb távolságra lévő Orosházi Utcai Idősek Klubjában tudják a szolgáltatást igénybe venni. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének további sajátossága, hogy a speciálisan elsősorban az idősek ellátására létrehozott Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény kérelem, és a jogosultsági feltételek fennállása esetén étkeztetés keretében ellátja gyakorlatilag Békéscsaba város minden rászoruló állampolgárát. Ezt az ellátási formát jelentős számú aktív korú nem foglalkoztatott, egészségi és mentális problémával küzdő veszi igénybe. 15

16 II. 3. A szociális szolgáltatások alanyai Az Szt. alapján a rászorultak pénzbeli és/vagy természetbeni ellátás, illetve személyes szociális szolgáltatás formájában kaphatnak segítséget. A személyes szociális ellátások alapvetően öt ellátotti csoport idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok részére nyújtanak szolgáltatásokat. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyainak a kedvezőtlen szociális körülmények között élő lakosok tekinthetők. Magyarországon és között 11 %-kal csökkent a házasok, és 27 %-kal nőtt az elváltak száma. Békéscsabán napjainkban 3 házasságkötésre két válás jut. A családszerkezet kedvezőtlen változására utal, hogy egyszemélyes háztartás az összes háztartás valamivel több, mint egynegyede. A szociális szolgáltatást igénylők problémáinak oka leginkább anyagi természetű, de adódhat az életkorból, egészségi állapotból, családi állapot változásból vagy az egyén mentális állapotából. Gyakran több elem van egyszerre jelen és köztük ok okozati összefüggés is van. A szociális szolgáltatás megszervezésére kötelezett önkormányzat feladata koncepcionális szinten a meglévő és a várható problémák meghatározása, és felkészülés azok hatékony kezelésére. Számtalan oka, sokféle előzménye lehet annak, hogy valaki szociális szolgáltatást igénylővé váljon. Vannak olyan helyzetek, körülmények, amelyeknél már a segítségkérés időpontjában szükséges a beavatkozás. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a 60 évnél idősebb lakosság aránya a teljes népességen belül jelenleg 21,8%. Kiemelkedő az úgynevezett legöregebb öregek, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylő társadalmi réteg. Ők a település teljes népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemző, hogy mintegy kétszer annyi nő éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó előrejelzései szerint az idősek aránya a jövőben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nőni, és hosszabb távon az eltartottak számának további emelkedése várható. A rendszerváltás után lezajlott gazdasági átalakulás egyik fájdalmas következménye, hogy a korábban megszokott teljes foglalkoztatás rendkívüli ütemben alakult át, munkahelyek szűntek meg tömegével egyik napról a másikra. Az állását vesztett aktív korú népesség jelentős része azonban nem munkanélkülivé vált, hanem a munkaerőpiacra való kivonulás legális formájaként igénybe vette a korkedvezményes és a rokkant nyugdíjazás lehetőségét. Ezáltal relatíve széles társadalmi réteg jutott viszonylag alacsony, de rendszeres jövedelemhez. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes lakosságának közel egyharmada részesül nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Az ellátások nagyságrendjére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy azok átlaga csak a vizsgált időszakban mintegy két és félszeresére nőtt, míg az ellátásban részesültek száma 12 %-os növekedést mutat. 16

17 Nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerű ellátásban részesülők Békéscsabán sz. ábra ellátások száma ellátások átlaga (Ft) évszám ellátások száma ellátások átlaga (Ft) 0 Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba A táblázatban szereplő összes ellátott 57 %-a részesül öregségi, öregségi jellegű nyugellátásban, 20 % korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, és közel 10 %-uk megváltozott munkaképességűek járadékára jogosultak. Hozzátartozói nyugdíjban 6 %, egyéb ellátási formában az ellátottak 7 %-a részesül. 9. sz. ábra Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán évben Hozzátartozói nyugdíjak 6% Megváltozott munkaképességűek járadéka 10% egyéb 7% Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjellátás 57% Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak 20% Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba 17

18 A rendszeres szociális segélyben részesülők száma az utóbbi években dinamikusan megemelkedett. 10. sz. ábra Békéscsaba város önkormányzata által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma ügyfelek száma évszám Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévők csökkentik a rendszeres szociális segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhető meg. Az elmúlt évben közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az időlegesen felajánlott munkalehetőséget a segélyben részesülők 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló nagyságrendű azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre felajánlott munkakört. A különböző foglalkoztatási programban több mint 100 fő vett részt évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez. 226 fő jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végző nagykorú hozzátartozóként ápolási díj igénybe vételére. Az ápolási díjban részesülők egyharmada méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban részesül a 2461 fő. Számuk növekedést nem mutat, aminek valószínűleg az az oka, hogy a jogosultsági határok nem követik a nyugdíjemelést, és emiatt nagyon sok viszonylag alacsony jövedelmű és magas gyógyszerköltséggel rendelkező család nem jut hozzá ehhez az ellátási formához. A kirekesztettnek tekinthetjük a fogyatékkal élőket. Az integrációjukat segítő közintézmények és a közlekedési eszközök teljes akadálymentesítése még ma sem megoldott. Foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának évben több mint kétezren részesültek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményével kapcsolatos támogatásban. A fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek helyzetében jelentős változást lehet elérni megfelelő oktatásuk, illetve rehabilitációs foglalkoztatásuk révén, mellyel együtt sok más szociális szférát érintő probléma is könnyebben kezelhetővé válik, ami nem csak közvetlenül a fogyatékkal élő személyre, hanem családjára és környezetére is kihat. Követendő cél, hogy az önkormányzat és intézményei - lehetőségei szerint - törekedjenek arra, hogy bizonyos munkakörökben fogyatékkal élőket alkalmazzanak. 18

19 III.1. Az alapellátások III. A személyes szociális szolgáltatások típusai Az alapellátás, mint szociális szolgáltatás biztosításának célja, hogy a települési önkormányzat segítséget nyújtson a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A jogszabály öt ellátotti csoportot nevez meg, - időskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek mely csoportok ellátásának megszervezéséről az alapellátás keretében is gondoskodni kell. Ugyanezen öt ellátotti csoport köré épülnek fel alapvetően az Szt. személyes szociális szolgáltatást nyújtó nappali, átmeneti és tartós bentlakásos ellátási formái. Az ellátandók köre az Szt évi módosításakor jelentősen bővült. A települési önkormányzat az alapellátást biztosító szociális intézményei (szolgáltatók) együtt kell működjenek a szociális, az egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szervezetekkel. A tevékenységének összehangolása - a szolgáltatást igénybe vevő személy szociális ellátása érdekében - a települési önkormányzat feladata. A települési önkormányzat az alapellátás feladatainak biztosítására ellátási körzetet alakít ki. Az alap ellátás során az egyes szolgáltatást igénylők esetében a szociális szolgáltatást végző személy gondozási tervet készít az ellátott részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességéről, időtartamáról. III.1.1. Tanyagondnoki szolgáltatás A tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. III.1.2. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik ezt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. 19

20 III.1.3. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, valamint a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. III.1.4. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését. A Családsegítés eleme a családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését segítő folyamat. A családsegítő szolgáltatás feladata közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. Tevékenységi körébe tartozik a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, valamint a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok, és a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások biztosítása. III.1.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitele fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. III.1.6. Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését. A háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotát folyamatos figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell az ellátott számára a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, 20