Egyéb költségtérítések, juttatások
|
|
- József Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egyéb költségtérítések, juttatások A költségtérítésekről általában Költségtérítésnek az a bevétel számít, amelyet a személyi jövedelemadó törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással összefüggésben kap a magánszemély. A költségtérítések egy része amely kormányrendeletben vagy annál magasabb szintű jogszabályban meghatározott mértékű igazolás nélkül elszámolható, másik részüket névre szóló számlával kell bizonylatolni. Fogalommeghatározás Költségtérítést bármilyen ténylegesen felmerülő kiadás megtérítésére fizethet a vállalkozás, azonban az adótörvények csak azokat fogadják el, amelyek kizárólag a bevétel elérése érdekében merülnek fel, és részben sem szolgálnak személyes, illetőleg családi szükségleteket. E személyes célú juttatások a magánszemély olyan bevételének számítanak, amelyet teljes egészében jövedelemnek kell tekintetni akkor is, ha a juttatást, illetőleg annak mértékét jogszabály határozza meg, akár átalányban, akár számla alapján fizetik azt ki. Kivételt képez ez alól, ha maga a személyi jövedelemadó törvény állapít meg költségtérítést, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. A kifizetett költségtérítés mértékét az adótörvények nem korlátozzák, az jellemzően a juttató pénztárcájától függ. Korlátozás alá, a költségtérítéssel szembeállítható kiadások tartoznak. Elszámolásra adott összeg A munkavégzés során felmerülő olyan költség, amelyről a magánszemély a kifizető részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy ha a költséget a magánszemély előlegezi meg, és a kifizető ezt utólag, bizonylatok alapján megtéríti, nem számít a magánszemély bevételének. Az ilyen költségtérítés
2 folytán ugyanis a magánszemély jövedelemhez nem juthat, hiszen a költségtérítés csak a megbízónál ténylegesen felmerült költségeket fedezi. Ezzel szemben minden olyan költségtérítés, amellyel a magánszemélynek nem kell elszámolnia a juttató felé, a magánszemély bevételének számít. Jogszabályon alapuló költségtérítés Jogszabályon alapul a költségtérítés akkor, ha a vonatkozó jogszabály meghatározza a költségtérítésre jogosultak körét, valamint a költségtérítés fizetésének feltételeit. A jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a kifizetett öszszegből azt a részt, amelyet a jogszabályban meghatározott feltételek szerint de legfeljebb az abban meghatározott mértékben fizetnek ki, igazolás, azaz bizonylat nélkül lehet költségként levonni. Ha a kapott költségtérítés összege nem haladja meg a jogszabályi mértéket, akkor a magánszemélynek ilyen címen adóköteles jövedelme nem keletkezik. Igazolás nélkül elszámolható költségek Az igazolás nélkül elszámolható költségeket a személyi jövedelemadó törvény tételesen felsorolja: a bedolgozó részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett évi munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összeg, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el; a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését 50 százalékát meg nem haladó összeg; a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma; az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyelő és az európai parlamenti tag számára fizetett költségtérítés;
3 a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; a külföldi kiküldetéshez (külszolgálat) kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza; a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint figyelembe vehető költségátalány. Jogszabályi mértéket meghaladó térítések Ha a kapott költségtérítés összege a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, akkor a költségelszámolást illetően a magánszemély választhat: vagy a kapott összegből a jogszabályban meghatározott mértéket vonja le bizonylat nélkül, és az e feletti rész után a más forrásból származó jövedelmével összevontan adózik; vagy a kapott költségtérítés teljes összegével szemben tételes bizonylatok alapján történő költségelszámolást alkalmaz. Ez utóbbi választása esetén a kiadás igazolására az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott számla, egyszerűsített számla felel meg abban az esetben, ha a magánszemély olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója, a szolgáltatás teljesítője bármely oknál fogva ezek adására kötelezett.
4 Költségnyilatkozat Költségtérítés kifizetésekor a munkáltatónak, kifizetőnek fel kell hívnia a magánszemély figyelmét, hogy költségnyilatkozatot tehet. A nyilatkozat egy példányát a juttatónak meg kell őriznie. A költségnyilatkozatnak az adóelőleg megállapításánál van jelentősége. Az adóelőleg megállapítása: 1. Ha a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tesz: Adóelőleg alap = (költségtérítés költségnyilatkozat szerinti költség) 1,27 2. Ha a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot nem tesz: A) A költségtérítésből a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható költség: Adóelőleg alap = (költségtérítés jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható költség) 1,27 B) Az igazolás nélkül elszámolható költség figyelembevételére külön jogszabályi rendelkezés nincs. Adóelőleg alap = költségtérítés 1,27 Bírság kötelezettség Ha a kifizető felé tett tételes költségelszámolásról tett költségnyilatkozat szerint figyelembe vett kiadás nagyobb, mint az év végén ténylegesen felmerült költség, akkor a magánszemélynek 39 százalékos bírságot kell fizetnie. A bírság alapja a nyilatkozott és a ténylegesen produkált költség különbözete. Nem kell a bírságot megfizetni akkor, ha a költségkülönbözet nem több 5 százaléknál.
5 Példa Magánszemély megbízási szerződés alapján végzett munkájáért Ft díjazásban részesült, a költségeivel tételesen kíván elszámolni, mely nyilatkozata szerint Ft lesz. Év végén csak Ft költséget tudott igazolni a magánszemély. Kell-e bírságot fizetnie? Költségkülönbözet Költség 5 százaléka Ft , Ft A költségkülönbözet több 5 százaléknál, ezért bírságot kell fizetni. Költségkülönbözetet terhelő bírság , Ft
6 A költségtérítések számviteli elszámolása A költségtérítések, egyéb juttatások számviteli elszámolása során első lépésben fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a bérköltség és az egyéb személyi jellegű kifizetések között. A magyar számviteli törvény a személyi jellegű ráfordításokon belül külön nevesít bérköltséget, személyi jellegű egyéb ráfordításokat és bérjárulékokat. A bérköltségbe azok az állományba tartozó és állományon kívüli munkavállalóknak, alkalmazottaknak, tagoknak bérként számfejtett, elszámolt összegek tartoznak, amelyek megfelelnek a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. A kereset magában foglalja az alapbért vagy törzsbért, természetbeni munkabéreket, bérpótlékot különleges munkavégzési körülmények ellentételezésére (például műszakpótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék, illetve veszélyességi pótlék), kiegészítő fizetést törvényi előírás vagy kollektív szerződés szerint (például fizetett szabadság, tanulmányi szabadság, fizetett ünnepnap, 13. havi vagy további munkabér), egyéb béreket (ösztöndíj, tiszteletdíj, felmondási időre járó bér, külső előadók, tanácsadók, megbízottak díja stb.), prémiumot, illetve a jutalmat. Az ezen felüli egyéb kifizetések, amelyeket a munkáltató közvetlenül vagy közvetetten a természetes személynek fizet jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján, azaz a költségtérítések is, a személyi jellegű egyéb kifizetések csoportjába tartoznak. Itt kell elszámolni az ezen kifizetésekhez kapcsolódó, a vállalkozó által fizetendő személyi jövedelemadót is. A bérköltség és a személyi jellegű egyéb kifizetések között azért is fontos különbséget tenni, mert a szakképzési hozzájárulás alapja csak a bérköltség. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a Számviteli törvény értelmező rendelkezései alapján az alábbiak: szerzői jogdíj lakhatási költségtérítés lakásépítésre nyújtott támogatás étkezési térítés munkába járással kapcsolatos költségtérítés jubileumi jutalom dolgozó kötelezettségvállalásának költségtérítése
7 tárgyjutalmak bányászati keresetkiegészítés egyéb természetbeni munkajövedelmek a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése betegszabadság díjazása munkáltatót terhelő táppénz munkavállaló javára kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, életés nyugdíjbiztosítás díja önkéntes pénztárba, magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás a munkáltatót terhelő, illetve átvállalt személyi jövedelemadó jóléti és kulturális költségek végkielégítés munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíjhoz napidíj, különélési pótlék sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett alapbér találmányi, szabadalmi és újítási díj, az ezekkel kapcsolatos közreműködői díj munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói díj reprezentáció költségei minden egyéb munkajövedelem, szociális költség. Az ilyen jellegű egyéb kifizetéseket személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni függetlenül attól, hogy azt a munkáltató az állományhoz tartozónak, vagy az állományba nem tartózó munkavállalónak fizette ki, illetve jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján családtagnak, örökösnek, aktív dolgozónak vagy nyugdíjasnak fizette ki. A juttatások teljesíthetők pénzben, illetve több esetben természetben is (például utalványok, étkeztetés, munkaruha biztosítása stb.). A személyi jellegű egyéb kifizetések egy részével a társasági adó alapját is növelni kell.
8
9 Munkahelyi eszközök telefon használata A személyi jövedelemadó törvény szerint Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány 1 dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg. [szja-tv. 4. (2) bekezdése] Feltételrendszer A munkahelyi eszközök ingyenes használatának biztosítása akkor tekinthető nem adózó juttatásnak, ha egyrészt a használat eredeti rendeltetése minden esetben a tevékenység végzése, másrészt ha a tevékenység ellátásának hatókörében van szükség e használatra. Ez azt jelenti, hogy az olyan eszköz, szol- 1 Ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére.
10 gáltatás biztosítása, amelyre a munkavégzéshez, a tevékenységben történő közreműködéshez nincs szükség, már felveti az adókötelezettség kérdését. Ugyancsak adóköteles lehet az olyan dolog, szolgáltatás, amelyet a dolgozó elsősorban nem a tevékenység végzése közben használhat. Magáncélú használat Ha a feladat ellátását szolgáló javak használata, vagy szolgáltatás igénybevétele révén a munkafeladat ellátása mellett a személyes szükséglet is kielégíthető, illetve a magánhasználat nem zárható ki, az esetleges magáncélú használat csak akkor adóztatható, ha azt a törvény kifejezetten adóztatni rendeli. Ennek megfelelően adóköteles juttatásnak számít: a telefonszolgáltatás biztosítása szeptember 1-jétől.
11 Fontos, hogy a magáncélú használatnak is a feladatvégzés hatókörén belül kell történnie, és a dolognak eredeti rendeltetése szerint a feladatellátást kell szolgálnia. Céges telefon magáncélú használata január 1-jétől A személyi jövedelemadó törvény 70. (1) bekezdésének b) pontja kifizetői adófizetés mellett adható, egyéb nevesített nem pénzben adott vagyoni értéknek minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem. A személyi jövedelemadó törvény definiálja a telefonszolgáltatás juttatása esetén keletkező jövedelem meghatározásának módját is a 70. (5) bekezdés c) pontjában. E szerint c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része. Kire vonatkozik az adófizetési kötelezettség? A kifizető tulajdonában, használatában lévő telefon, illetve a közvetített szolgáltatásként vásárolt telefonhasználat miatt minden kifizetőnek keletkezik adókötelezettsége, függetlenül attól, hogy milyen cégformában működik, il-
12 letve milyen adótörvény hatálya alatt teljesíti adókötelezettségét. Ezért az adókötelezettség vonatkozik minden intézményre, cégre, egyszemélyes társaságra, egyszerűsített vállalkozói adózás alatt adózó egyéni és társas vállalkozóra, non-profit szervezetre stb. Az egyéni vállalkozót a saját telefonhasználata miatt adókötelezettség nem terheli, mivel önmagával szemben nem kifizető, de természetesen ha az egyéni vállalkozó másnak alkalmazott, más közreműködő személy lehetővé teszi az általa biztosított telefonhasználatát, akkor adófizetési kötelezettség terheli. Amennyiben az egyéni vállalkozó telephelye a lakásán van, vállalkozásához és személyes célra egy telefonvonalat használ, akkor a telefonköltségek a tevékenységgel arányosan számolhatók el. Az arányosítást a telefonszámla mellékletét képező híváslista alapján lehet elvégezni. Abban az esetben, ha a telephelyen alkalmazottak is dolgoznak, akkor az alkalmazottakra tekintettel a vállalkozónak a híváslista alapján megállapított üzleti használatra vonatkozóan vizsgálnia kell az alkalmazottak magáncélú telefonhasználatát. Ha az egyéni vállalkozó által biztosított telefon használatára az egyéni vállalkozó mellett más magánszemély is jogosult, az adókötelezettség megállapításához olyan nyilvántartást kell vezetni, amely az adó alapjának megállapítására és ellenőrzésére alkalmas. Erre megfelelő lehet minden olyan módszer, amely a kifizető terhére számlázott díjjal egybevetve ellenőrzés esetén csak akkor kérdőjelezhető meg, ha az adóhatóság bizonyítja a módszer alkalmatlanságát vagy valótlanságát. Az adóköteles telefonszolgáltatás Adóköteles telefonszolgáltatásnak minősül a helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás. A törvény szolgáltatásjegyzék számokat nem párosít az adóköteles szolgáltatás meghatározásához. Az adókötele-
13 zettség a kifizető tulajdonában álló, vagy általa fenntartott telefonok után keletkezik. Nem szolgál adóalapul a számlaértéknek az a része, amelyet a kifizető közvetített szolgáltatásként továbbszámláz más kifizetők felé. Ugyancsak nem adóznak azok a korlátozott hívásirányú telefonok, amelyekről kizárólag segélyhívó számok vagy meghatározott üzleti, hivatali partner számok érhetők el. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség a beérkező telefonhívások fogadására használt ingyenes vagy kedvezményes hívást biztosító telefonok után, ha kimenő hívás nem kezdeményezhető. Az adókötelezettség a magánszemély magáncélú használatának a szolgáltatás értékéből meg nem térített részére keletkezik. Ha a tényleges magáncélú használat nem állapítható meg, akkor a juttató választhatja, hogy a telefonszolgáltatás 20 százalékát számítja adóköteles bevételnek. A szabályok értelmezésével az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: A kifizető tételes elkülönítéssel hívásnapló, részletező számla megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt bevételnek tekintve fizet adót kifizetői adófizetés mellett adható, egyéb nevesített juttatásokra vonatkozó szabályokkal. A kifizető tételes elkülönítéssel hívásnapló, részletező számla megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt a magánszemélyekkel megtérítteti. Ekkor nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg, és a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A kifizető tételes elkülönítés hiányában a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ez után a kifizetői adófizetés mellett adható, egyéb nevesített juttatásokra vonatkozó szabályok szerinti közterheket megfizeti. Ugyancsak 20 százalékát kell adóalapnak tekinteni a kifizetőt terhelő költségnek akkor, ha a beszélgetés díját tartalmazza az alapdíj, ezért a beszélgetési díjak nem állapíthatók meg. A kifizető tételes elkülönítés hiányában a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ezt a magánszeméllyel (magánszemélyekkel) megtérítteti. Ekkor a PM értelmezése szerint nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg.
14 Az adó alapja A kifizetőnek nemcsak a forgalommal arányos kiadások után keletkezik adófizetési kötelezettsége, hanem a forgalomtól független kiadások után is adót kell fizetnie (vagy meg kell téríttetnie a magánszeméllyel) olyan arányban, amilyen arányban a forgalomarányos kiadás magáncélú. Az adóalapot mindig a szolgáltatás áfával növelt értéke után kell meghatározni. Ha például a telefonszámlából az előfizetési díj áfával 5 ezer forint, és a beszélgetések után 10 ezer forintot kell fizetni, akkor 15 ezer forint 20 százaléka után kell adót fizetni, vagy a magánszemélyeknek ennyit megtéríteni. Tételes elkülönítés esetén, ha a magáncélú beszélgetés 1 ezer forint, amely a beszélgetések díjának 10 százaléka, akkor az előfizetési díj 10 százaléka, azaz 500 forint is adóalap, vagy a magánszemélyek által megtérítendő rész. 20 százalékát kell adóalapnak tekinteni a kifizetőt terhelő költségnek akkor, ha a beszélgetés díját tartalmazza az alapdíj, ezért a beszélgetési díjak nem állapíthatók meg. Hogyan lehet a magáncélú használatot megállapítani? A magáncélú használat tételes megállapításakor olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből az adó alapja megállapítható, és ellenőrzésre alkalmas. Lehetséges, de nem elégséges, ha belső szabályzatban rögzítik a céges telefon magáncélú használatának tilalmát. E mellett azonban olyan nyilvántartást is kell vezetni, amely a telefonszolgáltató által számlázott díjjal egybevethető, és ellenőrzés esetén csak akkor kérdőjelezhető meg, ha az adóhatóság bizonyítja a módszer alkalmatlanságát vagy tartalmának valótlanságát. A magáncélú, illetve üzleti célú használat tételes kimutatására alkalmas lehet a hívásnapló vezetése, amelyben a felhasználók feltüntetik a felhívott számot, a hívott fél nevét és a beszélgetés okát. Megfelelő lehet, ha az üzleti és magánbeszélgetések eltérő kódolása alapján a házi telefonközpont híváslistáját vetik össze a részletező számlával. Mindkét esetben a magánszemélyek vá-
15 lasztása, közlése a hívás céljára vonatkozóan olyan nyilatkozatnak minősül, amelyet ellenkező bizonyításig az adóhatóságnak el kell fogadnia. Teszttelefonálás adókötelezettsége A távközlési szolgáltatással foglalkozó vállalat egyes munkavállalóinak kötelezettsége a vállalat által működtetett hálózat tesztelése a használatukba adott telefonnal és a szolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő kártyával. A kártyával a vállalat által működtetett hálózatban korlátlan belső hívás lehetséges, míg a más telefonszolgáltatók hálózatába irányuló külső teszthívások úgynevezett tesztösszegben korlátozottak. Ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni. A kifelé irányuló forgalom más telefonszolgáltatók által számlázott értékét teljes egészében figyelembe venni, és döntéstől függően a más telefonszolgáltatók által számlázott teljes értékből vagy 20 százalék, vagy a magáncélú használat értéke számít kifizetői adófizetés mellett adható, egyéb nevesített juttatásnak, kivéve azt a részt, amelyet a vállalat a magánszemély felé továbbszámláz. Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? A cégtelefon utáni adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a kifizető az őt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékét megállapítja, és dönt arról, hogy azt megtérítteti-e vagy sem a magánszeméllyel. Ez az időpont értelemszerűen a telefonszolgáltató által megküldött számla ellenértékének megfizetése esedékességének időpontjával esik egybe, attól függetlenül, hogy az milyen időszakok díját tartalmazza. Ha a telefon magáncélú használatának ellenértékét a kifizető megtérítteti, nem kell a közterheket megfizetnie akkor sem, ha elszámolási okok miatt az adófizetés esedékességének időpontjáig az elszámolás még nem történt meg.
16 A telefonjuttatás közterhei Az adókötelesnek minősülő telefonjuttatás után a kifizetői adófizetés mellett adható nem pénzben juttatott vagyoni érték juttatásra vonatkozó közterheket kell megfizetni. A személyi jövedelemadó mértéke a juttatás 16 százaléka, melyet a juttatás értékének 19 százalékkal növelt értékére mint adóalapra kell megállapítani. Emellett a juttatót terheli még egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is, melynek mértéke 27 százalék, és a személyi jövedelemadó alapjával azonos adóalapra, azaz a juttatási érték 19 százalékkal növelt értékére kell meghatározni. Gyakori kérdések Céges telefonról hívott segélyvonal Kérdés Ha egy cég munkavállalói a cég által biztosított mobiltelefonon, a Nemzetközi Segélyvonalon keresztül ajánlottak fel adományt az árvízkárosultaknak, akkor kell-e a kifizetőnek a telefonszámla 20 százaléka után személyi jövedelemadót fizetnie vagy a telefonszámla végösszegéből ezen adományok összege levonható-e? Válasz A cég által biztosított telefonon keresztül juttatott adomány értéke az adókötelezettség szempontjából magáncélú használatnak minősül, így az adófizetési kötelezettséget is teljesítenie kell a munkáltatónak, vagyis az adományvonalra érkezett összeggel a számla értéke nem csökkenthető.
17 Dolgozó mobiltelefon-vásárlásának elszámolása Mi az adójogi megítélése annak a helyzetnek, amikor egy dolgozó akit üzletkötőként alkalmaznak vásárolt mobiltelefont 12 hónapos részletre? A készülékre az előleget a dolgozó fizeti meg, a dolgozó előfizetői számára egy adott díjcsomagra azonban az előfizetői szerződést a munkáltató köti meg. A szolgáltató az előfizetői díj mellett a törlesztő részletet is a munkáltatónak számlázza ki, amelyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. A konkrét példából az következik, hogy a készülék a dolgozó tulajdonát képezi, annak díját a cégnek megtéríti, így azzal összefüggésben nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A társaság a szolgáltató által helytelenül a dolgozó helyett a nevére számlázott törlesztő részletet mint közvetített szolgáltatást számlázza tovább a dolgozó felé, a dolgozónak ez alapján a számla alapján kell befizetnie a pénzt a pénztárba. A társaság a számla alapján számolja el a tovább számlázott összeget árbevételként, a szolgáltató számlája szerinti összeget pedig a közvetített szolgáltatás ráfordításaként szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás akár vonalas, akár mobil ingyenes, vagy kedvezményes juttatása nevesítetten is adóköteles. Az adó alapját a magánhasználat tételes elkülönítésével lehet meghatározni, mégpedig úgy, hogy a forgalomarányos kiadásokat tételesen el kell határolni, a nem forgalomarányos kiadásokból pedig a forgalomarányos kiadásoknak a magáncélú használatra jutó értékét kell figyelembe venni. Ennél egyszerűbb a megoldás, ha a kifizető a számlaértékből 20 százalékot tekint adóköteles jövedelemnek.
18 Feltöltőkártya vásárlása A mobiltelefon-használat témakörében nemcsak az az eset fordul elő, hogy a magánszemély a cég előfizetéses mobiltelefonját használja, hanem az is, hogy a munkavállalók a saját telefonjukat használják, azonban az abba szükséges feltöltőkártyát a cég vásárolja meg. A munkavállalóknak munkakörükből adódóan szükségük van a telefon használatára szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás így a feltöltőkártya vásárlása is adóköteles juttatásnak számít, ha a magánszemély azt nem téríti meg. Az adó alapját a magánhasználat tételes elkülönítésével lehet meghatározni, mégpedig úgy, hogy a forgalomarányos kiadásokat tételesen el kell határolni, a nem forgalomarányos kiadásokból pedig a forgalomarányos kiadásoknak a magáncélú használatra jutó értékét kell figyelembe venni. Ennél egyszerűbb a megoldás, ha a kifizető a számlaértékből 20 százalékot tekint adóköteles jövedelemnek.
19 Telefonszolgáltatáshoz kapcsolódó áfa Az áfatörvény rendelkezése szerint a helyi és távolsági távbeszélő szolgáltatás (SZJ és ), a mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ ), továbbá az internetprotokollt biztosító beszédcélú adatátvitel (SZJ ból) igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó meghatározott százaléka nem vonható le [áfa-tv. 33. (4) bekezdés]. Tételes levonási tiltás Akkor mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább a 30 százalékát közvetített szolgáltatásként, vagy továbbértékesített szolgáltatásként számlázza tovább. Ez az áfatörvényben lévő különös szabály azt jelenti, hogy az adóalany azzal nem mentesülhet a részleges levonási tilalom alól, ha bizonyítja, hogy 30 százaléknál kisebb mértékben használta a telefont adóalanyiságán kívüli célra. A törvény egyébként nem indokolja a levonási tiltást a magáncélú használattal, hanem él a levonás korlátozási jogával hasonlóan például a személygépkocsival kapcsolatos tiltásokhoz. Nem szabad elfelejtkezni arról az alapszabályról, hogy adólevonási joga csak adóalanynak lehet. Így csak az adóalanyi minőségben eszközölt telefonszolgáltatás potenciálisan levonható áfájának 30 százalékára vonatkozik a levonási tiltás. A rendelkezés szerint nem kizárólag a magánhasználat ellenértékének továbbszámlázása mentesít az áfa levonási tilalom alól, csupán az a feltétel, hogy a telefonköltség 30 százalékát ellenértékért továbbnyújtsák (akár közvetített szolgáltatásként). Ezért az ezen összeget elérő, vagy meghaladó továbbszámlázás mentesít az áfa levonási tilalom alól akkor is, ha a magánhasználat kiszámlázása történik, például a munkáltató a magánbeszélgetések ellenértékét megtérítteti a dolgozóival vagy egy másik adóalany adóköteles tevékenységéhez kapcsolódik a továbbterhelt közüzemi díj.
20 Továbbszolgáltatás áfa-kötelezettsége Az adóalany az általa más részére biztosított telefonvonal-használat ellenértéket áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásként köteles továbbszámlázni, amelynek adómértéke 25 százalék. Ez persze csak akkor alkalmazható, ha nem kapcsolódik járulékos költségként más adómértékű szolgáltatáshoz. A továbbértékesített szolgáltatást az áfa hatálya alá tartozó bizonylattal tehát legalább nyugtával szükséges bizonylatolni. Az adókötelezettség és a bizonylatkiállítási kötelezettség akkor is fennáll, ha a telefonszolgáltatás továbbszámlázott ellenértéke nem éri el az igénybe vett telefonszolgáltatás ellenértékének 30 százalékát, és így az adóalany a részleges levonási tilalom alól nem mentesül. A továbbszámlázott szolgáltatás áfa tartalma nem használható fel a 30 százalékos levonási tilalom csökkentésére. Ha az adóalany például az igénybe vett telefonszolgáltatásnak csak a 20 százalékát közvetíti ellenértékért, a 30 százalékos levonási tilalom akkor is sújtja, a le nem vonható adó nem csökkenthető a 20 százalékos továbbszámlázott összeggel. Ugyanúgy csak 30 százalékos levonási tilalmat kell alkalmaznia annak is, aki az adóalanyiságához használt telefonköltségből semmilyen hányadot nem terhel tovább. Telefonszolgáltatás tartalma Az áfatörvény szerinti levonási tilalom csak a már jelzett, a törvényben felsorolt SZJ-számú szolgáltatásokra, az SZJ os szolgáltatáscsoportból pedig csak az internetprotokollt biztosító beszédcélú adatátvitelre vonatkozik. A törvényben nem nevesített SZJ-számú távközlési szolgáltatásra, illetve a nem beszédcélú adatátviteli internetszolgáltatásra az általános szabályok vonatkoznak, vagyis amennyiben az adóköteles gazdasági tevékenység érdekében veszi az adóalany igénybe a szolgáltatást, úgy annak teljes áfa tartalmát levonhatja. A jelzett szolgáltatásoknál szolgáltatásfajtánként helyi és távolsági távbeszélő szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, beszédcélú internet-adatátviteli szolgáltatás külön-külön szükséges vizsgálni a 30 százalékos továbbszámlázást. Amennyiben az adózó nem mentesül a részleges levonási tilalom alól, úgy a telefonszolgáltatás áfa tartalmának 70 százalékát a megfelelő adóalap-
Céges telefon használat, adó és elszámolás 2011-ben - BÉRKALKULÁTOR Nettó bér számítása március 23. szerda, 15:54
Céges telefon használat, adó és elszámolás 2011ben. A munkáltatónak a telefonhasználattal kapcsolatban komoly döntéseket kell hoznia, hogy a dolgozó és a maga számára is a legkedvezőbb módszert tudja alkalmazni.
RészletesebbenA Pénzügyminisztérium és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatója a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggő adókötelezettségről
A Pénzügyminisztérium és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatója a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggő adókötelezettségről 1. Személyi jövedelemadó, járulékok, társasági adó 2006.
RészletesebbenAz általános levonási tiltástól függetlenül nem vonható le: a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ és ),
Telefonköltség elszámolása 2011 - Telefonköltség elszámolás 2011-2012 az ÁFA-törvény alapján, a NAV (APEH) tájékoztatása alapján. A telefonszolgáltatás jellegéből adódik, hogy általánosságban feltételezhető
RészletesebbenNem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
A személyi jövedelemadó változásai 2019-től Családi kedvezmény A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: -egy eltartott
RészletesebbenTájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS
Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,
RészletesebbenNagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy részemre óvodapedagógusi/ tanítói/ tanári díszoklevelet kiállítani szíveskedjenek.
RészletesebbenAbc a telefonköltség elszámolásához
Dátum: 2015.08.15., 06:24:00 Dokumentum: Abc a telefonköltség elszámolásához Abc a telefonköltség elszámolásához A telefonköltség a konkrét szituációtól függően többféleképpen is elszámolható. Olvasónk
RészletesebbenPÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA
PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Érvényes: 2013. augusztus 1-től A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben
RészletesebbenÉlethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől
Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018.01.01-jétől Azon kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére
RészletesebbenPénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele
Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen
RészletesebbenA százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása
EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség
RészletesebbenI. Általános rendelkezések
ELJÁRÁSREND A REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEMEN Az Eszterházy Károly Egyetem (továbbiakban: Egyetem) az Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA
A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról
RészletesebbenEGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.
EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:
RészletesebbenA SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina
A SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina Adómentes juttatások 2019- ben MEGSZŰNIK az adómentes juttatások közül: - munkáltatói lakáscélú támogatás, - mobilitási célú
RészletesebbenPénzügyi számvitel VII. előadás. Kötelezettségek
Pénzügyi számvitel VII. előadás Kötelezettségek Kötelezettségek Szerződésből, jogszabályi előírásból Pénzben kifejezett Teljesített, elismert Kötelezettségek fajtái Mérlegben megjelenítve Hátrasorolt Hosszú
RészletesebbenDTM Hungary Tax Intelligence
VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA BUDAPEST 2012 (2016. június 25. napjától hatályos változat) H-1149 Budapest, Buzogány utca 29-31. www.uni-bge.hu A Budapesti Gazdasági Egyetem (továbbiakban:
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA SOPRON 2010 TARTALOMJEGYZÉK Általános rendelkezések... 3 Értelmező rendelkezések... 3 Az egyes telefonnal kapcsolatos
RészletesebbenA járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]
Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,
RészletesebbenŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL
Adóhatóság tölti ki! Adóhatóság megnevezése:. Bevallás benyújtásának időpontja:. Azonosító szám: ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA 2009. ÉVRŐL 2003. december 31-e előtt kezdett őstermelők részére,
RészletesebbenCAFETERIA Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető
CAFETERIA 2017 Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria adózás szempontjából nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. számú melléklet: Gépjármű-használati szabályzat Készítette: Nagy Gábor, elnök Jóváhagyta: Nagy Gábor, elnök 2010. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. A szabályzat
RészletesebbenKafetéria juttatások változása január 01-től
Kafetéria juttatások változása 2017. január 01-től Az előző évekhez hasonlóan megmaradt a három csoport, ebben nincs változás. A kedvezményesebben adózó csoport neve a béren kívüli juttatások, a magasabb
RészletesebbenSzja bevallás a 2012-es évről
Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :46:34 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
A védőital Időállapot: 2014-10-24-2014-12-31 Szerző: Csonkáné Bauer Judit, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-11-20 17:12:11 Tartalomjegyzék: 1. A védőital 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták,
RészletesebbenHatározza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)
SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott
RészletesebbenBelföldi kiküldetési szabályzat
Testnevelési Egyetem Belföldi kiküldetési szabályzat A Szenátus elfogadta a 43/2015. számú határozatával. 2016. december 15-ig elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben. Módosító határozatok: 90/2016.
RészletesebbenADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÉS A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÉS A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Budapest, 2018 Szerző: Dr. Andrási Jánosné Sorozatszerkesztő Vágvölgyi Júlia ISBN 978-963-638-546-0 ISSN 2416-2310 (Tanácsadói könyvek) ISSN
RészletesebbenEGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK
Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett
RészletesebbenEgészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől
EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott
RészletesebbenCafetéria Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla évente Ft-ig. - Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla évente 225.
Cafetéria 2019 Adómentes juttatások: A 2018-ban használt az óvoda, bölcsődei szolgáltatás térítése marad az adómentes kategóriában. Ennél a juttatásnál újdonság lesz 2019-re, hogy nem csak a munkáltató,
RészletesebbenReprezentáció és üzleti ajándék
Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a
RészletesebbenTartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. A Szabályzat hatálya... 2 3. Általános rendelkezések... 4
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. A Szabályzat hatálya... 2 2.1. A Szabályzat személyi és tárgyi hatálya... 2 3. Általános rendelkezések... 4 3.1. Az egyes telefonnal kapcsolatos szolgáltatásokhoz való
RészletesebbenDTM Hungary Accounting Intelligence
AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok
Részletesebben4.1. Étkezési hozzájárulás
4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi
RészletesebbenADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK CAFETÉRIA Munkáltatói, kifizetői juttatások 2019-ben
ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK CAFETÉRIA 2019 Munkáltatói, kifizetői juttatások 2019-ben Budapest, 2019 Cafeteria_2019_tana_tordelt.indd 1 2019.01.07. 17:25:38 Szerző: Surányi Imréné Sorozatszerkesztő: Kökényesiné
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
RészletesebbenÖsszehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I
Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től
VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2017. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 15 % Minimálbér, bruttó: 127 500 forint Garantált bérminimum,
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/625.) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság MSZP frakcióhoz tartozó tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/625.) A bizottság MSZP frakcióhoz tartozó tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási
RészletesebbenA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA
A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG
G NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky utca 4. postacím: 9401 Sopron, Pf: 132. telefon: 0699 518-162 fax: 0699 341-004 e-mail: gazdfoig@nyme.hu internet:
RészletesebbenHogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja
Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó
RészletesebbenMunkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás
Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály
RészletesebbenAz egyéni vállalkozó átalányadózása
Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő
RészletesebbenEgyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália
Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott
RészletesebbenKedvezmények, külön adózó jövedelmek ADÓZÁS I.
Kedvezmények, külön adózó jövedelmek Hol tartunk Az SZJA jellemzői A törvény alanyi hatálya A bevallási kötelezettség A jövedelemadó általános sémája Jövedelmek csoportosítása Összevonás alá eső jövedelmek
RészletesebbenPéldák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás
Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge
RészletesebbenMUNKAERŐKÖLTSÉG-FELVÉTEL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1117 MUNKAERŐKÖLTSÉG-FELVÉTEL 2016 Adatszolgáltatók:
RészletesebbenJárulékok, biztosítási kötelezettség
Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
RészletesebbenADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO
ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak
RészletesebbenSzabályzat a. Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről. Cegléd 2013.08.01.
Szabályzat a Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről Cegléd 2013.08.01. A Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola
RészletesebbenVállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet
Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
Részletesebben2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012
2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves
RészletesebbenElvárt adó - nyilatkozat
Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további
RészletesebbenCAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások
CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített
RészletesebbenMAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)
MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.
RészletesebbenSZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL
SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL Miskolc 2012. 6.17. sz. Egyetemi Szabályzat SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL
RészletesebbenAz, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március
RészletesebbenEGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó
EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról
RészletesebbenDUNASZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEK SZABÁLYZATA
DUNASZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEK SZABÁLYZATA Hatályos:2017.augusztus 1. Dunaszentmiklós Község Önkormányzata belföldi kiküldetések szabályzatát a Közszolgálati tisztviselőkről
RészletesebbenEGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK
Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett
Részletesebben1 Szja-törvény 74. (2) bekezdés. Szja-törvény 74. (3) bekezdés.
Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2008 10 A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adókötelezettségét elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi
RészletesebbenAdatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...
Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét
RészletesebbenA helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )
Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (
RészletesebbenElőadó: Bódi Ilona pénzügyi referens Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztály
Előadó: Bódi Ilona pénzügyi referens Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztály A kifizetés alapja a mindkét fél által aláírt Megbízási
RészletesebbenKülönadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója
Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.
RészletesebbenKÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS
KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,
RészletesebbenGYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
RészletesebbenDUNAÚJVÁROSI EGYETEM REPREZENTÁCIÓ FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYZATA
DUNAÚJVÁROSI EGYETEM Dunaújváros 2017 2. kiadás 0. módosítás 2(5). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 51-2013/2014.(2014.04.01.) határozatával elfogadva Hatályos: 2014. április 02. napjától A 2.
RészletesebbenÚtmutató. az SZJA- bevalláshoz
Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke
RészletesebbenAdatlap Budapest, János utca 55. Budapest, Bíbor utca 22
Adatlap 212 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét
RészletesebbenBéren kívüli juttatások (adó- és járulékteher összesen: 34,22%)
Tisztelt Ügyfelünk! Az Országgyűlés elfogadta a 2017-re vonatkozó új cafeteria szabályokat. Az alábbiak szerint lehet tervezni a jövő évi juttatásokat. Cafeteria 2017. Adómentes juttatások( nincs adó-
RészletesebbenBelföldi kiküldetési szabályzat
Testnevelési Egyetem Belföldi kiküldetési szabályzat Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 43/2015. sz. határozatával 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A szabályzat célja, tartalma A Testnevelési Egyetem (továbbiakban:
RészletesebbenTájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl
Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe
RészletesebbenKapcsolt vállalkozások
Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások
RészletesebbenPéldák a személyi jövedelemadóra
Példák a személyi jövedelemadóra Magyar állampolgár itthon és külföldön szerzett jövedelme egyaránt adóköteles Miről volt szó? SZJA kiszámítása Társadalombiztosítási kötelezettségek Kifizetők szerepe SZJA
RészletesebbenKEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011
3.sz. melléklet KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011 Névszerinti nyilvántartást azokról a juttatásokról kell vezetni: a) amelyről
Részletesebben54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról
TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában
RészletesebbenTájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
RészletesebbenKitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor
Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)
RészletesebbenA kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva
RészletesebbenSzemélyi jövedelemadó
Adótörvény változások 2015-től Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Adótanácsadók Egyesülete alelnök Személyi jövedelemadó SZJA 1 Alapelv az szja-ban A magánszemélynek bérként adott juttatás nem tartozhat
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
RészletesebbenÍrta: Administrator június 07. kedd, 11:17
Külföldi szervezet magyarországi adózása, külföldiek adófizetési kötelezettsége. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2. (4) bekezdésének 2010.
RészletesebbenSzemélyi jövedelemadó és a non-profit szervezetek. Dr. Orbán Ildikó
Személyi jövedelemadó és a non-profit szervezetek Dr. Orbán Ildikó Reprezentáció üzleti ajándék Nem pénzben adott vagyoni értéknek minősül Adófizetésre kötelezett: a kifizető Mentes reprezentáció, üzleti
RészletesebbenKörösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.
Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
RészletesebbenBetegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla
19.) Határozza meg a jövedelem elszámolás alapfogalmait (béralap, jövedelemalap, levonások)! Ismertesse a vállalkozást terhelő járulékokat és elszámolásukat! Mutassa be a jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó
RészletesebbenSzemélyi jövedelemadó 2013
Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a
RészletesebbenSZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL
SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL Miskolc 2016. 6.17. sz. Egyetemi Szabályzat SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL
RészletesebbenMAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ
MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított
Részletesebbenügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,
A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a
RészletesebbenAz adókötelezettség, az adó alanya
Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XII. 30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 18/2002 (XII. 20.) számú rendelettel módosított 17/1999 ( XII. 22. ) számú
Részletesebben