N 293/2008. sz. állami támogatás Magyarország Multifunkcionális közösségi művelődési központoknak, múzeumoknak, közkönyvtáraknak nyújtott támogatás

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2008) 7040 végleges Tárgy: N 293/2008. sz. állami támogatás Magyarország Multifunkcionális közösségi művelődési központoknak, múzeumoknak, közkönyvtáraknak nyújtott támogatás Tisztelt Miniszter Asszony, I. AZ ELJÁRÁS június 18-i, még aznap iktatott jükben a magyar hatóságok új támogatási programot jelentettek be a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok keretébe tartozó, túlnyomórészt kulturális célú támogatás vonatkozásában. 2. A Bizottság július 29-én, október 9-én és végül október 23-án kiegészítő tájékoztatást kért. A magyar hatóságok augusztus 15-én, október 10-én, illetve november 4-én válaszoltak. II. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA 3. Jogalap: Az intézkedésre vonatkozó, megfelelő jogalap a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról szóló 27/2007. (X.10.) önkormányzati és területfejlesztési miniszteri (ÖTM) rendelet (a továbbiakban: a rendelet). A rendelet meghatározza a támogatás célját, a támogatásban részesíthető projekteket, továbbá megállapítja a támogathatóságra és a támogatási intenzitásokra vonatkozó alapvető feltételeket. A pályáztatásra, az értékelési eljárásra, a kedvezményezettekkel való szerződéskötésre, a támogatások kifizetésére és az ellenőrzésre vonatkozó konkrét eljárási szabályokat külön rendelet tartalmazza. 4. Célkitűzés: A program célja a kultúra támogatása. 5. A támogatási program tartalma: A program célja multifunkcionális művelődési központok, múzeumok, valamint közkönyvtárak korszerűsítésének és létrehozatalának támogatása. Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Europese Commissie, B-1049 Brussel Belgium Telephone: (0)

2 6. Először is a művelődési központok vonatkozásában a támogatás korszerűsítésre azaz a meglévő művelődési központok, kibővítésére, felújítására és átalakítására vehető majd igénybe. Kivételesen új központok létrehozatala is finanszírozható. A program részletesen meghatározza a támogatható beruházásokat. Ezek a következők: szakkörök, tanfolyamok, tudományos ismeretterjesztő előadások lebonyolítására alkalmas terek kialakítása; nemzeti és etnikai kisebbségi kulturális események lebonyolítására alkalmas terek kialakítása; színházi, táncművészeti, zenei stb. előadások befogadására alkalmas, megfelelő hang- és világítástechnikai berendezésekkel ellátott rendezvénytermek kialakítása; képzőművészet, azaz festészet, szobrászat stb. művelésére alkalmas, az ehhez megfelelő felszereltségű helyiségek kialakítása; korlátozott, kulturális tartalomhoz való hozzáférést biztosító számítógépes terminálok telepítése; a művelődési központok irányítására és igazgatására szolgáló, a szükséges informatikai infrastruktúrával ellátott helyiségek kialakítása; térítésmentes köznevelési környezetvédelemmel, egészségmegőrzéssel, családi élettel kapcsolatos tevékenységeknek helyet adó termek kialakítása; általános és középiskolai tanulók tanórán kívüli oktatására szolgáló osztálytermek és laboratóriumok kialakítása, ami az állami közoktatási kötelezettség részét képezi; mobil színpadok kialakítása, az ezekhez szükséges hang- és világítástechnikai berendezésekkel; kis könyvtárak és egyéb közgyűjtemények kialakítása; kávézó és étterem számára alkalmas terek kialakítása; a regionális innovációs tevékenységről szóló díjmentes, interaktív kiállításokhoz szükséges terek kialakítása és eszközök telepítése; ingyenes internet-hozzáférés nyújtása; kisgyermekek számára játszószoba, illetve kerékpártároló kialakítása. 7. Másrészt a múzeumok vonatkozásában a támogatás a következő beruházások finanszírozására vehető majd igénybe: oktatótermek, pihenősarkok, gyermekfoglalkoztatók kialakítása; a múzeumok felszerelése audiovizuális szemléltető eszközökkel; a raktárak átalakítása a közönség számára nyitott látványtárakká; szemléltetési célú interaktív multimédia-eszközök telepítése; a múzeum digitalizált anyagához való hozzáférést biztosító számítógép-terminálok telepítése; hozzáférés biztosítása a múzeum anyagához digitális formában az interneten. 8. Harmadrészt a közkönyvtárak vonatkozásában a támogatás a következő beruházások finanszírozására vehető majd igénybe: az online szolgáltatásokhoz szükséges hardver, szoftver, adatbázisfejlesztési és felismerő eszközök telepítése; az elektronikus olvasóazonosítási szolgáltatásokhoz szükséges eszközök telepítése; az önkiszolgáló kölcsönzéshez szükséges eszközök telepítése; olvasói terek bővítése, átalakítása, képzésekre alkalmas terek kialakítása; iskolai, családi foglalkozásokra alkalmas terek kialakítása; mozgókönyvtárak (valójában könyvtári buszok) kialakítása a csekély népességű vidéki területek igényeinek kiszolgálására; a fogyatékkal élők könyvtárhasználatához szükséges eszközök telepítése; a közkönyvtárak országos hálózatát lehetővé tevő integrált informatikai rendszer kialakítása, beleértve az egységes olvasókártyát és olvasónyilvántartási adatbázist; biztonsági rendszerek telepítése; a könyvtári tartalom digitalizálásához szükséges eszközök így a szerzői jogvédelem biztosításához szükséges szoftver telepítése; az elektronikus távoktatáshoz szükséges rendszerek telepítése; az online kölcsönzési szolgáltatásokhoz szükséges elektronikus olvasóazonosítási rendszer kialakítása; új bútorok, archiváló berendezések telepítése. 2

3 9. Végül a támogatást kulturális tartalom digitalizációjára és a nagyközönség számára való hozzáférhetővé tételére nem csupán a művelődési központok, hanem a múzeumok és a közkönyvtárak is igénybe vehetik. 10. Eredetileg tágabb volt az intézkedés alkalmazási köre, amelybe két további támogatható projekttípus is beletartozott. Ezek a következők: egyrészt álláshelyek adatbázisát tartalmazó, díjmentesen használható számítógépes terminálok telepítése a művelődési központokban, másrészt pedig konferenciatermek és létesítmények kialakítása ugyanott. A magyar hatóságok a bejelentés erre vonatkozó részeit visszavonták. Biztosítékot adtak arra, hogy az álláshelyek adatbázisát tartalmazó, díjmentesen használható számítógépes terminálok telepítését a művelődési házakra bízott közszolgáltatásként kezelik, és a finanszírozás megfelel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra szóló évi határozat 1 feltételeinek. Ilyen esetben az intézkedés mentes a bejelentési kötelezettség alól, illetve összeegyeztethető támogatásnak tekintendő. Hasonlóképpen, a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a konferencialétesítményekkel kapcsolatos projekttípusok megfelelnek a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletnek 2, és közelebbről a regionális támogatási térképen 3 megállapított támogatási intenzitásoknak. Ez azt is eredményezi, hogy e projektek finanszírozása mentes a bejelentési kötelezettség alól, illetve összeegyeztethető támogatásnak minősül. 11. Bár a 6 9. pontban található felsorolás a támogatható projekteket illetően majdnem kimerítő, nem mindegyik fajta beruházást végzik majd el valamennyi művelődési központban, múzeumban vagy könyvtárban. Továbbá a program költségvetése korlátozott (abban az értelemben, hogy a támogatás iránti kérelmek várható összértéke meghaladja az intézkedés költségvetését), és pályáztatás alapján, a bírálóbizottság által a legjobbaknak értékelt projektek részesülnek támogatásban. A programból csak a kezdeti befektetéseket finanszírozzák, működési támogatást nem nyújtanak. A beruházások részét képező munkálatok és tárgyi eszközök beszerzése tekintetében a kedvezményezettek jogilag kötelesek nyílt és átlátható pályázati eljárást lefolytatni. A szóban forgó programra a támogatás odaítélésre vonatkozó általános horizontális szabályok alkalmazandók. Ezek előírják, hogy kizárólag a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó költségek számolhatók el, továbbá hogy a kiadások csak eredeti számla ellenében téríthetők vissza. A támogatás odaítélését követő ellenőrzési folyamatot is létrehoznak, amely alapján a kedvezményezettek kötelesek jelentést készíteni, valamint a támogatás megfelelő felhasználásáról kérelemre számot adni. E szabályok további részleteit a támogatás elfogadása után megkötött támogatási szerződések tartalmazzák. Ezekben a támogatási intenzitások is szerepelnek. 1 A Bizottság határozata (2005. november 28.) az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról, Hivatalos Lap L 312., , o. 2 Hivatalos Lap L 302., , 29. o. 3 N 487/2006. sz. állami támogatás Magyarország; 3

4 12. Földrajzi hatály A program földrajzi hatálya Magyarország hat konvergenciarégiójára terjed ki, vagyis a fővárosi régió kivételével valamennyire. 13. A támogatás intenzitása Ami támogatás intenzitását illeti, a beruházások az elszámolható költségek 100%-áig finanszírozhatók. 14. Halmozhatóság A támogatás nem halmozható az ugyanazon elszámolható költségek fedezése céljából más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi támogatási programból kapott támogatással. 15. Időtartam, költségvetés, valamint a támogatás formája Az intézkedés a szeptember 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozik, és a teljes költségvetése 35,863 milliárd HUF, megközelítőleg 138 millió EUR. A támogatás formája közvetlen támogatás. 16. A támogatás kedvezményezettjei : A program elsődleges kedvezményezettjei a regionális és helyi önkormányzatok, azonban végső soron a művelődési központok, múzeumok és könyvtárak részesülnek abból. Az intézkedés által érintett művelődési központok, valamint a múzeumok és a könyvtárak némelyike önkormányzati tulajdonban áll és nem rendelkezik az önkormányzattól különálló jogi személyiséggel. Néhányat az önkormányzatok közvetlenül is irányítanak, míg más esetekben nonprofit szervezeteket így alapítványokat, közhasznú társaságokat stb. kivételesen pedig nyereségorientált vállalatokat bíznak meg az intézmények üzemeltetésével. Szerződéses működtetés esetén mindig nyílt, átlátható pályázati eljárás útján választják ki az üzemeltetőt. Más múzeumok és könyvtárak szintén a közszférába tartoznak (azaz közforrásból finanszírozottak), azonban a helyi vagy regionális önkormányzattól különálló jogi személyiséggel rendelkeznek. III. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE Állami támogatás fennállása az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében 17. A Bizottság először azt vizsgálta, hogy a bejelentett intézkedés jellemezhető-e állami támogatásként az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely szerint [h]a e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. 18. A támogatás fennállása tekintetében az a legelső feltétel, hogy a kedvezményezettek vállalkozásnak minősülnek-e. Amennyiben nem, a támogatás kizárólag azáltal merülhet fel, hogy közvetetten előnyben részesítenek bizonyos árukat vagy szolgáltatásokat. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint bármely, gazdasági tevékenységet végző jogalany vállalkozásnak tekintendő, függetlenül a jogalany jogállásától és finanszírozásának módjától 4. Ez azt jelenti, 4 C-41/90. sz. ügy, Klaus Höfner és Fritz Elser kontra Macrotron GmbH, EBHT 1991., I o., 21. pont 4

5 hogy önmagában az a tény, hogy egy jogalany nonprofit alapon vagy ilyen jogi formában működik, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy vállalkozásnak minősüljön. Ennek megfelelően egy jogalany még akkor is lehet vállalkozás, ha szolgáltatásait teljesen térítésmentesen nyújtja a felhasználói vagy ügyfelei részére, továbbá működését teljes mértékben az állam finanszírozza. Tehát a művelődési központokat, múzeumokat és könyvtárakat ezen az alapon nem lehet kizárni a vállalkozás fogalmából. Ezenfelül az állandó ítélkezési gyakorlat azt is kimondja, hogy a gazdasági tevékenység fogalma funkcionális 5. Vagyis még amennyiben az adott jogalany tevékenységeinek döntő többsége nem is gazdasági jellegű, és így egészében nem minősül vállalkozásnak, bizonyos gazdasági jellegű funkciói tekintetében mégis annak minősülhet. Általában ez valósul meg akkor, ha az állam közvetlenül folytat gazdasági tevékenységeket. Jellegéből adódóan az állam egésze nem tekinthető vállalkozásnak, azonban amennyiben közvetlenül (azaz nem olyan bejegyzett vállalat útján, amelynek a tulajdonosa) folytat gazdasági tevékenységet, ennek az adott funkciónak a vonatkozásában vállalkozásnak tekintendő. Ebből az következik, hogy a művelődési központok még akkor is vállalkozásnak minősülhetnek, ha közvetlenül az önkormányzat irányítása alatt állnak és nem szerződéses úton üzemeltetik azokat. Végső soron tehát a művelődési központok, múzeumok és könyvtárak egyaránt lehetnek vállalkozások, annak függvényében, hogy a tevékenységeik gazdasági jellegűek-e. Mindez nem függ a jogi formájuktól, attól, hogy szerződés útján üzemeltetik azokat vagy sem, illetve hogy nonprofit formában működnek-e. Következtetésképpen valamennyi ilyen jogalany esetében meg kell vizsgálni, hogy tevékenységei gazdasági jellegűek-e. A gazdasági tevékenység fogalmának az ítélkezési gyakorlatban szereplő meghatározása szerint ez olyan tevékenység, amely egy adott piacon áruk és szolgáltatások nyújtására irányul 6. Ebben a vonatkozásban az az egyik fontos elem, hogy létezik-e valamilyen verseny, azaz például vannak-e olyan magánszervezetek, amelyek hasonló vagy helyettesítő árukat és szolgáltatásokat nyújtanak. Ha a szóban forgó tevékenységnek bármilyen korlátozottan is de van piaca, akkor az adott tevékenység piaci elvek szerint szerveződik és gazdasági jellegűnek kell tekinteni Ebből a nézőpontból szemlélve, a 6. pontból az tűnik ki, hogy a művelődési központokban folytatott tevékenységek némelyike különösen a konferencia-szervezés, a színházi előadások, a könnyűzenei koncertek stb. nagyszámú fogyasztót vonzhatnak és egyértelműen versenyeznek a magánkézben lévő konferenciaközpontokkal, színházakkal, vagy zenei klubokkal, nem is említve a helyettesítő szolgáltatások nyújtó létesítményeket, pl. a mozikat. Tehát a Bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a művelődési központok még akkor is vállalkozásnak minősülnek, ha néhány tevékenységük pl. az általános iskolai tanulók részére szervezett tanórán túli foglalkozások egyértelműen nem gazdasági jellegűek. 20. A múzeumokat illetően a Bizottság megállapítja, hogy azok nagy erőfeszítéseket tesznek korszerűsítésük, anyagaik népszerűsítése és multimédia-eszközök segítésével való hozzáférhetővé tétele stb. érdekében. Noha a hatóságok közvetett közcélból, a köznevelés 5 118/85. sz. ügy, az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság, 10. pont 6 C-35/96. sz. ügy, az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság, EBHT 1998., I o., 36. pont C-180/98 C/184/98. sz. egyesített ügyek, Pavlov és társai, EBHT 2000., I o., 75. pont 7 Főtanácsnoki indítvány, C-205/03. sz. ügy, Federación Española de Empresas de Tecnología Sanitaria (FENIN) kontra az Európai Közösségek Bizottsága, 31. pont 5

6 érdekében ösztönözhetik ezeket a projekteket, a múzeumok azonban végeredményben a magánszemélyek idejéért és pénzéért versengő vállalkozásként lépnek fel. Továbbá egyre több az olyan kiállítás, amely nyereségorientált, üzleti alapon is könnyen megszervezhető, mivel a témája gyakran a tömegkultúrához kapcsolódik, és többnyire a kereskedelmi árucikkek értékesítése is szerves részét képezi a projektnek. Ráadásul néhány tekintélyes múzeum számára ténylegesen nehézséget jelent, hogy az összes látogatót befogadja, akiknek így gyakran sorba kell állniuk a bejutáshoz. Magántulajdonú versenytársak is léteznek: nemcsak pl. magángalériák, hanem alternatív szabadidős szolgáltatások formájában is. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a múzeumok tevékenysége általában gazdasági jellegű, tehát vállalkozásoknak minősülnek. A Bizottság rámutat, hogy lehetnek olyan múzeumok is, amelyek nem vállalkozások. Például egy kis faluban működő múzeum helytörténeti kiállítása nem jellemezhető az adott piacon való áru vagy szolgáltatásnyújtásként. Viszont a szóban forgó esetben valamennyi típusú múzeum jogosult támogatásra és ezért nem zárható ki, hogy a végső kedvezményezettek ekként minősülnek. 21. Ami a közkönyvtárakat illeti úgy tűnik, hogy nincsenek olyan magántulajdonú könyvtárak, amelyekkel versenyben állnának, ami arra utal, hogy nincs olyan piac, amelyen szolgáltatásokat kínálhatnának. Azonban vannak olyan egyéb magánszereplők, közelebbről könyvesboltok, amelyek feltehetően hasonló, helyettesíthető árukat nyújtanak. Ennélfogva úgy látszik, hogy nem zárható ki, hogy a könyvtárak tevékenysége szintén egy adott piacon való áru és szolgáltatásnyújtásként jellemezhető, következtetésképpen az állami támogatási jogszabályok alkalmazásában vállalkozásnak minősülnek. A Bizottság ismét hangsúlyozza, hogy sem az a tény, hogy nonprofit jogi formában működnek, sem az, hogy teljes mértékben állami finanszírozásúak, nem jelenti azt, hogy nem minősülhetnek vállalkozásoknak. 22. Következtetésképpen a legtöbb kedvezményezett (a művelődési központok, bizonyos kivételekkel a múzeumok, illetve esetleg a könyvtárak) esetében, legalább tevékenységeik egy része tekintetében a Bizottság azon az alapon, hogy ezek nem vállalkozások nem tudja kizárni az EK-Szerződés 87. cikke szerinti állami támogatás fennállását. Vagyis ebben a vonatkozásban meg kell vizsgálni az EK-Szerződés 87. cikkének további feltételeit. Állami források nyilvánvalóan jelen vannak, továbbá a közvetlen támogatás nyújtása révén kétségtelenül előnyben részesítik a kedvezményezetteket. Az intézkedés szelektív, mert csak bizonyos ágazatok számára nyújt előnyt. Továbbá a művelődési központok vonatkozásában csak az állami tulajdonban lévőket részesíti előnyben, noha léteznek hasonló magánintézmények. A verseny torzul, hiszen a szóban forgó támogatások révén megerősödik a kiválasztott kedvezményezettek versenyhelyzete a versenytársakkal szemben. 23. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége vonatkozásában a Bizottság elismeri, hogy az érintett tevékenységek közül számos kizárólag helyi jellegű. Pl.: a kis falvak művelődési központjainak felújítása és bővítése aligha érinti a Közösségen belüli kereskedelmet. Viszont a program nem tesz különbséget az ilyen típusú intézmények és a határ közelében fekvő városokban található nagyméretű kulturális és konferenciaközpontok között. Az előadások (különösen azok, amelyeknél nincsenek nyelvi akadályok, azaz a zene és a tánc), a kiállítások és a konferenciák számos fogyasztót vonzanak más tagállamokból. Ráadásul a támogatás akadályozhatja azoknak a külföldi vállalkozásoknak a beruházásait, amelyek esetleg fontolóra veszik hasonló szolgáltatások nyújtását Magyarországon. 6

7 24. Ennek megfelelően a Bizottság álláspontja szerint a vállalkozásnak minősülő kedvezményezettek esetében a bejelentett program torzíthatja a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet vagy azzal fenyegethet, és ennélfogva az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz. 25. Ami azon kedvezményezetteket illeti, amelyek nem minősülnek vállalkozásnak (lényegében néhány múzeum), a kedvezményezett finanszírozása az államon belüli olyan pénzmozgásnak tekintendő, ami az EK-Szerződés 87. cikke alapján nem minősül támogatásnak. Akkor sem valósul meg támogatás, amikor az említett kedvezményezettek elköltik ezeket a pénzeszközöket, mivel kötelesek olyan nyílt és átlátható pályázati eljárást lefolytatni, amely garantálja, hogy piaci árat fizetnek a beszállítóknak. Ebből következően az utóbbiak sem élveznek előnyt és így nem részesülnek közvetett támogatásban. A támogatás összeegyeztethetősége 26. A program állami támogatásnak minősülő részeinek összeegyeztethetőségét meg kell vizsgálni. 27. Az EK-Szerződés 151. cikke kimondja, hogy [a] Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. A Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat. 28. Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben. 29. Tehát a közös piaccal összeegyeztethető lehet a támogatás, amennyiben a célja a kultúra megőrzése és szükséges az EK-Szerződés 151. cikkében említett közösségi célkitűzés szempontjából, végül pedig az említett célkitűzés megvalósításának arányos módját jelenti ( a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben ). Az említett feltételeket egyenként kell vizsgálni. 30. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 6 9. pontban felsorolt összes támogatható beruházás kulturális célokat szolgál. Bizonyos beruházások így a művelődési központok kávézói és éttermei, a játszószobák és a menedzsment megfelelő irodái nem kapcsolódnak közvetlenül a kultúrához, a Bizottság azonban úgy véli, hogy ezek minden modern kulturális intézmény elválaszthatatlan részét képezik. Hasonlóképpen, egy modern kulturális központban az internethozzáférés az infrastruktúra éppoly szükséges részének tekinthető, mint a víz, az áram vagy csatornázás, amennyiben a szolgáltatás nem olyan mértékű, hogy önálló üzleti tevékenységnek minősüljön. Úgy tűnik, ebben az esetben erről nincs szó. 7

8 31. A Bizottság véleménye szerint a vizsgált támogatási programra szükség van a kultúra előmozdítására vonatkozó célkitűzés megvalósításához. A Bizottság figyelembe veszi, hogy nonprofit és általában tőkehiányos szervezetekről van szó; saját forrásaik és a hozzájuk jelenleg érkező, a bejelentett rendszeren kívüli támogatások gyakran még a szintentartó beruházásokhoz sem elegendőek. Bár léteznek teljes mértékben piaci alapú magánkezdeményezések, ezek hozzájárulása nem elegendő a magyar hatóságok által kívánatosnak tartott mennyiségű és minőségű kulturális kínálat garantálásához. Ezenfelül a művelődési központokkal, múzeumokkal és könyvtárakkal összehasonlítva ezek az alternatív kezdeményezések inkább helyettesítő, és nem pedig hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, továbbá teljes mértékben jogos az a tagállami politika, amelynek célja a kultúrához való hozzájutást lehetővé tévő különféle médiumok megőrzése. 32. A Bizottság álláspontja szerint az intézkedés arányos. A támogatható projektek gyakorlatilag kimerítő felsorolása révén nagyon szigorúan és pontosan meghatározták a célkitűzéseket. Ennek következtében a támogatás célirányos, a járulékos hatásokat pedig a lehető legkisebbre csökkentették. Megfelelő intézkedéseket (kizárólag a megfelelően dokumentált költségekkel ellentételezett kiadások elfogadása, az egyes támogatási szerződések részeként az elszámolható kiadások részletes ismertetése, ellenőrzés, és visszaélés esetén visszafizetési kötelezettség) hoztak annak garantálására, hogy a támogatást valóban a kitűzött célokra fordítják. A kultúra támogatásának célkitűzése a lehető legkevesebb további versenytorzulással valósul meg, mivel az összes kedvezményezettnek nyílt és átlátható pályázati eljárás útján kell beszereznie a beruházásokhoz szükséges árukat és szolgáltatásokat. Ezenfelül, szerződéses működtetés esetén mindig nyílt, átlátható pályázati eljárás útján választják ki az üzemeltetőt. Végül pedig a támogatott vállalkozások gyakran kizárólag helyi és korlátozott piaci részesedésére tekintettel, a nyújtott támogatás aligha gyakorol érzékelhető kedvezőtlen hatást a Közösségen belüli kereskedelemre. IV. KÖVETKEZTETÉS 33. A fenti értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási program bizonyos részei nem minősülnek állami támogatásnak az EK-Szerződés 87. cikke értelmében, míg az ugyanazon értelemben támogatásnak minősülő részei pedig az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethetők a közös piaccal. V. HATÁROZAT 34. A Bizottság tehát úgy határozott, hogy nem emel kifogást a fent említett intézkedés ellen, azon az alapon, hogy a hogy a támogatási program bizonyos részei nem minősülnek állami támogatásnak az EK-Szerződés 87. cikke értelmében, míg az ugyanazon értelemben támogatásnak minősülő részei pedig az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethetők a közös piaccal. 8

9 A Bizottság felkéri Önöket, hogy abban az esetben, ha e levél harmadik személyek számára nem nyilvános, bizalmas információkat tartalmaz, e levél megérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék arról. Amennyiben az előírt határidőn belül e tekintetben a Bizottsághoz nem érkezik be indoklással ellátott kérvény, a Bizottság úgy tekinti, hogy Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövege harmadik személyek előtt hiteles nyelven közzétételre kerüljön a következő weboldalon: A kérvényt ajánlott levélben vagy faxon kell a következő címre elküldeni: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) SPA3 6/5 B-1049 Brüsszel Fax: Tisztelettel: a Bizottság részéről Neelie KROES a Bizottság tagja 9