Dr. Schubert Katalin százados. A tábornokok pere

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Schubert Katalin százados. A tábornokok pere"

Átírás

1 ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Dr. Schubert Katalin százados A tábornokok pere PhD értekezés TUDOMÁNYOS TÉMAVEZETŐ: Dr. Szántó Mihály nyá. ezredes CSc., egyetemi tanár Szentendre, 2007.

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. A hatalom, a politika, a hadsereg és a jog ( ) 15 II. A (katonai) közigazgatás és jogszolgáltatási rendszer folyamatos átépítése 23 III.1. A ludovikás kommunista elit maradványok kiszorítása a hadsereg irányításából a hidegháború kezdetén 27 III. 2 A tömeghadsereg vezetésében beállott változások az ún. gyorsított hadseregfejlesztés időszakában 32 III. 3. Az május 28-án tartott honvédségi pártaktíva, s annak hatása a katonai elit metamorfózisára 38 IV. A per 55 IV. 1. A koncepciós perek jellegzetességei 55 IV. 2. A tábornokok életútja 61 IV. 3. A letartóztatástól az ítéletig 73 IV. 4. Az 1954-es perújítás és az 1990-es felmentő ítélet 85 V. Következtetések és új tudományos eredmények 94 Utóhang 99 Irodalomjegyzék 101 Publikációs jegyzék 107

3 3 Magától értetődik, hogy a vezetéshez a természetes adottságok önmagukban nem elegendők, igen magas fokú tudásra és rendszeres harctéri gyakorlatra van szükség. parancsnokok kiválasztására és előmenetelének biztosítására különösen nagy figyelmet kell fordítani. Persze kiválasztani nem lehet általában. (Tuhacsevszkij, 1934.) Bevezetés Tanulmányom célja az 1945 és 1950 közötti magyar hadsereg vezetésében bekövetkezett változás bemutatása a katonai felső vezetés tragikus sorsú tábornokain, tisztjein keresztül. A tudás, segítségével a katonai vezetőnek mindenkor tisztában kell lennie az adott társadalom politikai elvárásaival, s azzal a képességgel, amivel a hadsereget irányítja, vezeti. A demokratikus társadalmakban nincs olyan beosztás, hatalom, ahonnan ne lehessen felállni. Ez az egyik olyan különbség, amit itt a bevezetőben már meghatározhatok: Sólyom László vezérőrnagy 1950-ben még családja, saját élete érdekében sem állhatott fel, míg 2005-ben Dr. Szenes Zoltán altábornagy már igen. Ez nem csak diktatúra és demokrácia természetrajzában meglévő különbségek miatt van így, de a mindenkori vezérkari főnök (a továbbiakban: VKF) személyének kiválasztásában a belpolitika mellett az adott nemzetközi helyzet is szerepet kap. A magyar történelemben - nem szokatlan módon az ország akkori politikai vezetői, Rákosi Mátyás és társai önként (?) és kegyetlenül áldozták fel a magyar hadsereg katonai elitjét a szovjet szocializmus modell mechanikus másolásakor, s ezzel a mai napig ható károkat okozva nemzetünknek. Az emberi élet értékét és védelmét is befolyásolta az a tény, hogy 1950-ben már nehezen lehetett a szovjet zónát elhagyni, s ha sikerült, nem várták tárt karokkal Nyugaton sem az átállókat. Sólyom László altábornagy, vezérkari főnök, Révay Kálmán vezérőrnagy, a páncélos csapatok parancsnoka, Beleznay István vezérőrnagy, a hadtápszolgálat főnöke, Pórffy György vezérőrnagy, a tüzérség parancsnoka, Dr. Merényi Gusztáv orvos vezérőrnagy, az egészségügyi csoportfőnök, Lőrincz Sándor ezredes, az anyagtervezési csoportfőnök és Illy Gusztáv nyugállományú altábornagy halála a magyar szocialista társadalom, s azon belül a honvédség történetének egyedülálló tragikus eseménye. Ebben a dolgozatban a magyar történelemnek a második világháborút követő új, népi demokratikus korszak katonai vezetőinek sorsán keresztül bemutatom egy diktatórikus rendszer néhány társadalompolitikai tényezőjét első sorban a mai és a jövő nemzedékének okulása céljából.

4 4 A második világháborút átélt nemzedék tagjai között kevesen és elsősorban nem a katonák voltak azok, akik a hitleri koalíció ellen tudatosan, tevőlegesen felléptek Magyarországon. Ilyen ritka képességű vezérkari tiszt volt többek között Mikó Zoltán százados, aki tudatosan állt át a háború végnapjaiban az antifasisztákhoz. Dr. Hegedűs Róbert alezredes, a fiatalon elhunyt biztonságpolitikus 1995-ben egy konferencián e két századost Mikó Zoltánt és Sólyom Lászlót - a XX. századi magyar hadtörténelem mártírjainak nevezve példaképül állította a NATO-ba, a demokratikus európai országok közé igyekvő magyar közvélemény számára. 1 A szintén vezérkari akadémiát, külszolgálatot is megjárt Sólyom László százados is látta a teljes pusztulást, a Horthy- Magyarország folyamatos sodródását a hitleri Németországhoz, s drasztikusan szakított hivatásos tiszti karrierjével. Minden háború vége a katona számára egy új helyzetet jelent: meg kell nyerni a békét, s készülni a következő háborúra, tanulva a megvívott harcok fájdalmas tanulságaiból. Mindkét százados és még néhány katonatiszt, fiatal egyetemista, értelmiségi tevőlegesen szállt szembe a náci politikával, s tudatosan az antifasiszta koalíció, a szovjet vezetés mellé álltak. A Mikó Wallenberg - ügy a második világháború végén tudomására hozta a politikai döntéshozókon kívül az érintetteknek is, hogy a szovjet birodalom sztálini szisztémája hat a felszabadított, demokratizálódni akaró, kényszerülő országokban. Magyarországon a szovjet proletárdiktatúráról keveset tudtak, de hamar megtapasztalták, hogy ebben a diktatúrában is eleve gyanús az, aki a hatalommal szembeszáll. Gyanús és veszélyes, mert aki egy diktatúrát elvetett, az csak idő kérdése, mikor lesz ellenálló a másik diktatúrában is. Sólyom László pályaképe, 1945 és 1950 közötti életútja, tragikus halála méltán emeli katonahőseink közé. Ebben a tanulmányban, első sorban a jelen és a jövő katonai vezetői, hivatásos és szerződéses tagjai számára kívánom tanulságul bemutatni e kiváló nemzedéket. E dolgozattal az is a célom, hogy az etika igazságával a politikai döntéshozókon kívül felhívjam a közvélemény figyelmét is valamennyi áldozat egyértelmű rehabilitálására. A kutatásaim során arra kerestem a választ, miért likvidálta a kommunista hatalom a kommunista tábornokait, főtisztjeit között? Van-e és ha igen, hol határ az ún. jogállam és a szocialista törvényesség között? Törvényszerű-e, hogy békében is a katona legyen a politika áldozata? A 21. század Magyar Honvédségében (a továbbiakban: MH) miben fogalmazható meg e katonapereknek az etikai tanulsága? Volt-e választási lehetősége a október 6-án a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Dr. Benkő Zoltán vezette Mikó Emlékbizottság megemlékezésén elhangzottak szerkesztett változata az Új Honvédségi Szemle évi Külön számában olvasható.

5 5 katonai elitnek 2 a politikával szemben önállóságra az adott időszakban? Az újólag előkerült, megnyílt források, az orál history termékei alapján változtak-e az egyes katonai vezetőkről való eddigi ismereteink? Minden pályakezdő hadtörténész tudja, hogy a meg-és átélt történelem visszajelzései nem nélkülözhetőek, mert az írott forrásokat folyamatosan és tudatosan a politikusok, a jogászok és a katonák megváltoztatták. A téma aktualitását, időszerűségét már az 1980-as évektől, de különösen 1990-től a különböző politikai kurzusok sanda szándéka kísérte, kíséri. E dolgozat megírásában a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: ZMNE) Hadtörténelmi Tanszéke, a HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HIM) Levéltára mellett a Történeti Hivatal 3, a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), a Politikatörténeti Intézet (a továbbiakban: PI) munkatársai és anyagai kimeríthetetlen forrás mennyiséget jelentettek. Ugyanakkor e történelmi korszak ( ) forrás értékű feljegyzéseit, dokumentumait igen sajátosan manipulálták különböző korok vezető köztisztviselői, pártpolitikusai. Elméleti és gyakorlati jogászok (bírók, ügyészek, ügyvédek), levéltárosok, történészek jóindulata mellett sok esetben az a fajta rosszindulat és a bölcsek köve itt van a zsebemben - féle kizárólagosságra való törekvés is megjelent, amely a tudományos életben elfogadhatatlan. 4 Nehezen érthető az a katonai hozzáállás, ami 1990 óta az éppen aktuális honvédelmi miniszterek, köztisztviselők, rehabilitációval foglalkozók hozzá(nem)értését fejezi ki. Gyakorló újságíróként és szerkesztőként egyre többször találkoztam azzal a kirekesztő szándékkal, amellyel az 1945 és 1956 közötti magyar és közép-kelet-európai térség országait ítélték meg. A demokratikus Magyar Honvédség, illetve a Magyar Néphadsereg (a továbbiakban: MN) második világháború utáni történetét átértékelték jobbról és balról egyaránt. Az első monográfiát 5, több írás, könyv követte, de az ebben megfogalmazottak alapján az aktuális honvédelmi és igazságügyi közigazgatás szelektív memóriával rendelkezett: Sólyom Lászlóék végérvényesen kikerültek a katonai hősök, mártírok közül. A hivatalos ideológia pártállástól függetlenül az 1945 és az 1990 közötti hadseregtörténetet egy elítélendő korszak szaktörténeteként definiálja. Ez alól kivétel 1956, ami Sólyom László 2 Több tucat katonai életutak készítőjeként e fogalomba a vezérkari főnökön (VKF) kívül a mindenkori tábornoki kart is értem. 3 Jelenleg az Állambiztonság Szolgálatok Hivatal Történeti Levéltára néven jegyzik. Megalakulásakor Történeti Hivatal intézményként ismertem meg, ahol az intézet valamennyi dolgozója kutatásaim időszakában igen magas szintű segítséget adott. E dolgozatban a jegyzetek megjelölésére a Történeti Hivatal (a továbbiakban: TH) elnevezést használom. 4 A levéltárak vezetőin minden korban igen komoly közszolgai felelősség nyugszik: a kutató természetes kíváncsisága mellett igen jelentős az aktuális pártpolitikai hatalom formális és informális nyomása. A vezetők egyéni képességeitől nem függetlenül a magyar társadalom demokratikus gyakorlata, fegyelme, következetessége még gyerekcipőben jár. 5 Máté János: Kard és könny. Rehabilitáltak emlékkönyve Zrínyi Kiadó, Budapest, 1995.

6 6 esetében fikció, hiszen 1950 óta halott. Több politikai és civil szervezet, intézmény, testület vesz részt a múlt átértékelésében, s ehhez a magyar állam is asszisztál, rosszul értelmezett jogállamiság és demokrácia napi politikai érdekei miatt. Így fordulhat elő, hogy a Kozma utcai Fegyházban 2005-ben Fónay Jenő által felállítatott márványtáblán sem szerepelnek e mártírok. Az közötti Politikai Elítéltek Közössége, Fehérváry István vezetésével mindent elkövet annak érdekében, hogy az antifasiszta, majd kommunistává lett mártírjaink emléke feledésbe kerüljön. Ezért is egyedülálló forrás értékű Vaikó Györgyné magángyűjteménye, amelybe betekinthettem, s e páratlan dokumentum részben pótolta az elveszett, megsemmisített 1950-es periratokat után természetesen megjelentek a konzervatív és egyéb jobboldali ideológiák alapján elkészült politológusi és történészi munkák. Kiszely Gábor könyveit 7 Schmidt Mária készíti elő, aki Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt ( ) tanácsadói szerepéből adódóan a Terror Háza múzeumigazgatójaként aktuális politikai - szerintem hamis -, ideológiai réteggel vonja be a feltárt forrásokat. Etikailag mindenképpen kérdéses, hogy másfél évtizeddel a békés politikai rendszerváltozás után a történelmi szembenézés és a néhol sematikus demagógiába csúszás/csúsztatás egy új politikai propaganda eszközei válnak-e? Abban jobb- és baloldali politikusok, értelmiségiek (nem feltétlenül a történészek csak) egyaránt felelősek, hogy a magyar XX. századi társadalom- és politikatörténetet nem a tacitusi szellemi magaslatból értelmezik újra. Szólni kell a személyiségi jogokról is, amely szintén nehezíti a kutató feladatát. Mennyiben közszereplő a tábornok, illetve bárki, akikkel a korabeli jegyzőkönyvekben találkozunk? A jogtudósok és a jogalkalmazók mellett, a törvényhozók szándékát vettem figyelembe, amely szerint a kutatás szabadsága mellett a kutató egyénisége is meghatározó jelentőséggel bír. Több éves kutatásom során többször felmerült az a kérdés: miért is kerültek ki az 1950-ben kivégzettek a magyar történelemből, a rendszerváltozást követő években. A válasz abban az igazságban található, mely szerint a politika elsődlegességét a katonai vezetés mindenkor figyelembe kell, hogy vegye. A történésznek a források mellett az egyre szaporodó újabb memoárokat is vizsgálni kell, de az 1945 és 1950 közötti magyar belpolitika ismerete 6 Rátky Henriknét, Vaikó Györgyöt ítélték halálra Sólyom-perrel közel egy időben, Vaikó Györgynét pedig 15 évre, 1956-ban rehabilitálták a beteg asszonyt. Sólyom Ildikó szerint e per és édesapja pere összefügg. Az időbeli egybeesés mellett több a különbség, a leglényegesebb az, mely szerint Vaikó György és Rátky Henrikné már Pálffy György letartóztatásától a katonai elhárítás látószögébe került, hiszen rendszeresen tartották a kapcsolatot Rátky Henrikkel, aki az angol titkosszolgálat tagjaként Ausztriában élt. 7 Kiszely Gábor : Állambiztonság ( ) Korona Kiadó, Budapest, 2001 Kiszely Gábor: ÁVH egy terrorszervezet története Korona Kiadó, Budapest, 2000.

7 7 csakis abban az összefüggésben érthető, amit bipoláris világnak, hidegháború korszakának nevezhetünk. Kutatók, források az 1950-es Sólyom-perről, elő-és utóéletéről és 1989 között az éppen aktuális belpolitikai események egyik szála volt Sólyom László és társai, mint a magyar állam és munkásmozgalom sajnálatos eseménye. Az 1953 júniusi Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi (a továbbiakban: MDP KV) ülésétől kezdve a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (a továbbiakban: MSZMP PB) és egyéb testületei, kongresszusai mellett az özvegyek, kortársak igen bő irodalma a mindenkori aktuális hazai politikai életet is szemléletesen tükrözik. A rendszerváltozás évei (1989/90) a mindenkori kormányhatalom egyik politikai, jogi, katonai rehabilitációs kérdésévé tette a Sólyom-ügyet. A Magyar Néphadsereg történetével foglalkozó hadtörténészek, egykori katonabajtársak a Kádár-rendszer alatt néhány publicisztikában megemlékeztek a tábornokokról. 8 Sólyom Ildikótól tudjuk, hogy a budai házra, ahonnan Sólyom Lászlót és Révay Kálmánt elhurcolták 1950-ben, a 60-as évek végén egy emléktáblát helyeztek el, s az Eszter utcát átnevezték Sólyom László utcára. Az utcanév az es rendszerváltozásnál az elsők között változott vissza, annak ellenére, hogy a jog a tábornokok teljes rehabilitációján fáradozott májusában a BM Történeti Hivatal szervezésében rendeztek egy konferenciát az közötti katonai perekről, ahol Oroszi Antal hadtörténész tartott előadást a Sólyomperről. 9 Történészek munkáját kiegészítő igen alapos tényfeltáró feladatra vállalkozott Sólyom Ildikó színművésznő több írásával, előadásával, majd 2003-ban a Honvédelmi Minisztérium, a XX. Századi Intézet és a Múlttal a Jövőért Alapítvány támogatásával egy monumentális műben forrásokat, értékeléseket adott közre. 10 A megnyíló levéltárak, a felszabaduló források és az egyre szaporodó visszaemlékezések, monográfiák a kutató számára sok új ismerettel gazdagították a korszakról eddig is tudott, vélt, feltételezett ismeretanyagát, annak összefüggéseit. Kutatásaim során volt arra halvány remény, hogy az eredeti peranyag előkerülhet, annak ellenére, hogy a Kádárrendszer alatt többször történt iratmegsemmisítés. Az 1950-es peranyag azonban eddig nem 8 Szentkirályi Frigyes: Negyven év mundérban Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, Móricz Lajos: Sólyom László katonai életútja. Honvédelem, sz old. Móricz Lajos: Békében és háborúban. Egy magyar katonatiszt emlékei a XX. század nyolc évtizedéről. Budapest, saját kiadás Gazsi József: A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom és a hadsereg Hadtudományi Közlöny, sz old. tanulmányai 9 Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. (Szerk.: Okváth Imre), Történeti Hivatal, Budapest, old. 10 Sólyom Ildikó: Összetört-szétszakadt-elillant A Sólyom tábornok-per utóélete. Hadtörténelmi Levéltár, Paktum Nyomdaipari Társaság, Budapest, 2003.

8 8 került elő, így a történések rekonstruálása igen komoly nehézséget jelentett. Különösen a forráskritika megfelelő alkalmazására kellett figyelnem, nehogy azt a nézetet erősítsem, mely szerint. a történelem eleve minden tudományok közül a legtudománytalanabb, habár sok tudásra érdemeset közvetít. 11 Az ismeretelméleti és szkeptikus történetfilozófiai felfogások a magyar történészeket végig kisérték az ún. békés rendszerváltozás utáni emocionális légkörben az által is, hogy egyre több újra-visszaemlékező ún. történész bukkant fel. Ez nem tette könnyebbé sem a tényszerűséget, sem a kötelező indulatmentességet, holott e két alap tulajdonságra mind katonaként, mind tudósként szükségem volt. A hiányzó peranyagokat az 1950-es és későbbi egyéb ügyek anyagai alapján pótolhatjuk. Kevés eredeti forrásunk van. Ilyen többek között az a jegyzőkönyv, ami Sólyom László letartóztatása után igen rövid időn belül egy értekezleten készült, ahol Farkas miniszter idézte Sólyom László beismerő vallomását. Ennek a forrásnak a megszületéséről Károlyi Márton államvédelmis alezredes március 13-án Farkas Mihály ügyét vizsgáló bizottság előtt a következőket mondja. Lehivattak Péter (Gábor) szobájába, ahol Szűcs (Ernő) is jelen volt és Farkas Mihály is, aki kijelentette, hogy egy honvéd-aktívát hívott össze és arra kell neki Sólyom beismerő vallomása. Lehet az egy pár soros is. 12 Ezt a vallomást Gáspár Márton volt államvédelmis nyomozó is megerősíti, aki szerint határidőre kellett a szervezkedés jegyzőkönyvét elkészíteni, mert ki volt tűzve az aktíva a Tisztiházban, ahol Farkas Mihály elvtársnak kellett beszámolni. Így aztán az aktívát megelőző éjjel sikerült Sólyom Lászlóból pár soros vallomást kicsikarni, amelyben beismerte, hogy angol kém volt. 13 E téma megértésénél, feldolgozásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a bürokrácia hanyagságán túl azt a felfogást, amely szerint soha nem fog kiderülni a hatalom túlkapása, vagy a tudatos rosszindulat, emberi féltékenység, stb. Számtalan példát hozhatnék e gondolatokra. A források nehezen kezelhetőségére szolgál az alábbi példa is: Véghatározat. A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. Sólyom Lászlóné sz: Végh Ilona anyja neve: Végh Júlia. Htb. Budapest, Eszter u. 2. sz. alatti lakosnak a 8130/1939. ME sz. rendelet 1 /B. pontja és a /1948. IV./1. BM. számú rendelet 2. -a alapján rendőrhatósági őrizet alá helyezését (internálás) rendelem el. Megokolás Eljárás alá vont személy demokráciaellenes tevékenységet fejtett ki, ezért internálása szükséges. Ezt a véghatározatot az évi XXX. FC b./ pontja alapján fellebbezésre 11 V.ö.: Jakob Burckhardt: Világtörténelmi elmélkedések Atlantisz, old. 12 MOL M-KS 276. f. 62. cs. 242 ő.e. 13 U. o.

9 9 való tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani. E véghatározat ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül a Belügyminiszter Úrhoz címzett fellebbezésnek van helye. Budapest, január 8. Pecsét A hatóság vezetője rendeletéből: Károlyi Márton av. alez. Az előttem kihirdetett és internálásomat elrendelő véghatározatban jogaimra történt kioktatás után megnyugszom fellebbezéssel nem élek. Sólyom Lászlóné Budapest, január E megmaradt forráson csak az alábbiak nem megfelelőek: Sólyom Lászlóné leánykori neve: Czikhart Nóra, internálásának dátuma nem lehet 1950 január 8, mert az eseményre csak férje letartóztatása után kerülhetett sor, az pedig május 20-án történt. Sólyom Lászlónéról Sólyom Ildikó könyvei alapján csak valószínűsíthetjük, hogy ez is egyike azon forrásoknak, amely utólag készülhetett annak érdekében, hogy a mindenható állam intézkedése jogszerűnek tűnjék. Más forrásokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a Rajk László elleni perben a katonai vonalat Pálffy György úgy jelentette, hogy Rákosi Mátyás és Farkas Mihály számára az egykori horthysta tisztek, különösen az antifasiszta harcban, a kommunista és a polgári nemzeti ellenállásban résztvevők ellen egyre határozottabban léptek fel és 1956 között az államhatalom tervezte (!), szervezte és végrehajtotta a fegyveres testületekben is a politikai megbízhatóság szerinti likvidálást. E forrás is azt bizonyítja, hogy éltek, élhettek a visszadatálás eszközével is, hiszen ig a pártállam internáltjaival, így Sólyom Lászlónéval is elszámolni nem kellett. A különböző életutak vizsgálatakor nélkülözhetetlen a mikró- és a makro-világ: a család, az iskolák, barátok, a szűkebb és tágabb környezet elemzése. Különösen igaz ez az egykori horthysta csapat- és vezérkari tisztek esetében. Az 1945 és 1950 közötti demokratikus magyar hadsereg életében a Pálffy György és a Sólyom László által vezetett kommunista katonai elit feltétel nélkül (!) felelt meg Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révész Géza (katona)politikusok által követelt normarendszernek, s váltak nem hőseivé, hanem áldozataivá egy nemzetközileg (Szovjetunió és USA) elfogadott világrendnek. 14 Történeti Hivatal II/

10 10 Többünk életérzését fogalmazta meg a publicista, amikor a következőket írta: Életutam úgy hozta, hogy mindazzal, ami a nyilas és az ávós időkben az Andrássy út 60-ban történt, ben Szász Béla akkor megjelent döbbenetes önéletrajza, a Minden kényszer nélkül olvastán szembesültem először a maga valójában. 15 A rehabilitáció a napjainkig tartó folyamatát l953/54-től számíthatjuk, s csak remélni lehet, hogy a XXI. század demokratikus Magyar Honvédsége etikailag is szükségét érzi, hogy példaképei közé legalább beemelje Sólyom László személyén túl azokat a katonaelődeinket, akik a demokratikus politika szabályai szerint arra méltóak. Ehhez persze a ma magyar demokratikus közéletnek az alábbi kérdésekre kell választ adnia: 1.) A vezérkari főnök és a politikus (miniszterelnök, államfő, honvédelmi miniszter) kapcsolatában mennyi a szakmai önállóság egy háború utáni, átmeneti és egy konszolidált társadalomban? 2.) A katona szakma és hivatás meddig rendelődhet alá a politikának, különös tekintettel arra, hogy az egyszemélyi parancsnoklás elve a történelem szocialista típusú fejlődésében is többször sérült. 3.) A magyar katonai bíráskodás történetében találunk arra példákat, hogy vesztett háborúk, forradalmak után a katonákat, a tábornoki kar egy részét likvidálják. Vajon 1950-ben e perek története a bűnbakképzést elevenítette-e fel, avagy személyes politikai bosszúból született terror sorozat egy specifikus állomásáról beszélhetünk-e? 4.) Mennyiben igaz az az állítás, hogy a Szovjetunióból mechanikusan átvett szocialista modell másolásaként, a második világháború előestéjén kivégzett Tuhacsevszkij tábornok koncepciós pere szolgálta a mintát Sólyomék esetében? Dolgozatom mottójául választott Tuhacsevszkij idézettel nem kívánom sugallni ez utóbbi primátusát, de az kétségtelen tény, hogy a kommunista párt moszkvai emigrációjából haza érkező vezető politikusi garnitúra egyszerre fogadta el a sztálini szocializmus tévedhetetlenségével együtt azt is, hogy az a gyanús, aki nem gyanús. A cári hadseregben szolgáló, az első világháborút és az közötti intervenciós és polgárháborút végig harcoló tisztek, főtisztek, tábornokok a as évekre Szovjetunióban igen magas szintű 15 Rényi András: A retorika terrorja (A Terror Háza mint esztétikai probléma) Élet és Irodalom, 2003, július old. A szerző a publicisztika eszközével mond megsemmisítő ítéletet mindarról, ami1945 utáni történelmet illeti. A konzervatívnak nevezett történelemszemléletet feltámasztani igyekvő tudósok, pártpolitikusok holdudvarában ma és holnap e korszakról a propaganda régi-új eszközeivel egyre torzabb és demagóg ideológiai irányultságot fedezhetünk fel 1990 óta folyamatosan nemcsak a Terror Házában.

11 11 katona szakmai és elméleti tudásukkal, politikai elkötelezettségükkel együtt nagy számban lettek a Visinszkij-féle szocialista jogelmélet áldozatai a második világháború előestéjén. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Canaris vezette Abwehr és a vele Hitler kegyeiért rivalizáló Heydrich (SD) meghamisított, kompromittáló dokumentumokat bízott a cseh titkosszolgálatra abban a biztos tudatban, hogy azok eljutnak Benes cseh elnökön keresztül Moszkvába, Sztálinhoz. 16 Az is történeti tény, hogy az antifasiszta koalíció legtöbb emberáldozatában az is szerepet játszott, hogy a szovjet vörös hadsereg katonai elitje objektíve kevés tapasztalattal vett részt a hitleri agresszió ellen. Jogosan vetődhet fel az az állítás is, hogy ben ahogyan között a katona szakma végezte feladatát: készült az újabb összecsapásra. Ez alól nem volt kivétel a magyar katonai elit sem. Sólyomék kivégzése így vethet fel történelmi párhuzamot is. A katonai perek kutatói között eddig még senkinek nem sikerült a per történetét a maga teljességében feltárni. Az 1950-es évek közepétől szinte napjainkig nem alakult ki konszenzus sem a társadalomtudósok, a jogtörténészek között, sem a régi-új politikai-katonai eliten belül abban az értelemben, hogy méltó helyére kerüljön-e az közötti koncepciós perek tekintetében az ún. tábornokok pere. Az egykori bajtársaik, beosztottjaik közül egyre kevesebben élnek azok, akik érdek és érintettség nélkül azon fáradoznának, hogy e tragédia valamennyi összetevője ismert legyen. 17 Az 1954, 1956, 1962, 1968 ún. rehabilitálásai a megélt szocializmus rendszeréből adódóan 1990-ig sem tényszerűen, sem elemzések szintjén nem hozhatott egyértelmű állásfoglalást. Az 1950-ben elítéltek és kivégzettek életrajzából, a korszak sajtójából, a különböző memoárokból egyértelművé vált, hogy a demokrácia és diktatúra kérdésében a hadsereg történetében a meghatározó Farkas Mihály miniszteri kinevezése, ami szeptember 9-én történt. A korszak stílusát, a Farkas minisztertől való félelmet, a feltétel nélküli kiszolgálást és a kőkemény kommunista szerepkörét eljátszó régi és új tábornokok viselkedésére jó példa az alábbi forrásrészlet. A hadseregen belüli tájékoztatásra, az információra a hatalomnak volt szüksége. A tábornokok letartóztatásáról, s egyidejűleg való lefokozásukról megszerkesztettek a hivatásos állomány számára egy tájékoztatót, amelyben Farkas Mihály miniszter a következőket állította: Sólyom, Pórffy, Révai, Beleznay egy fasiszta banda 16 V.ö.: Richard Basset: Hitler kémfőnöke Pécs, Aleyandra Kiadó old. 17 Az közötti polgári és katonai üldözöttekre ugyanaz a sokszínűség volt jellemző, mint magára a magyar társadalomra, mely a mások világháború után a polgári és a népi demokrácia történelmi vitájában az akkor bipoláris világrendben alakult ki.

12 12 aktív tagjai voltak és mint ilyenek akadályozták, lassították Néphadseregünk fejlődését. 18 Elgondolkodtató a még közöttünk élő Király Béla tábornok véleménye, aki akkor, 1950 májusában minisztere és bajtársai előtt a következőket mondta: Elvtársak, néphadseregünk hatalmasat erősödött azzal, hogy ezt a fasiszta csirkefogó bandát leleplezte Pártunk. Akkor fogunk erősödni igazán, ha tanulunk ebből. Éberség tekintetében arra kell vigyázni, hogy ez ne legyen kampányszerű. Az éberség megnyilvánult ezeknél a banditáknál. Sólyomnak egy apróbb megnyilatkozásáról szeretnék beszélni. Az itt már többször említett tanfolyam megnyitásakor ott volt. A vizsga szünetét felhasználta arra, hogy romboljon. Azt mondotta, hogy maguk itt csak nagy kérdésekkel foglalkozzanak, a kisebb dolgokkal ne törődjenek! Tehát nem megalapozott tudást akart. Felületességet hirdetett, mert tudatlanságot akart. A tanulság az, hogy ilyen apró jelenségre is fel kell figyelni! Az egyik, amire Farkas elvtárs felhívta a figyelmet, hogy a lelkes, harcos munka szellemében pusztul az ellenség. Erre példa a mi tanfolyamunk. Ott az egyik tanár, aki a hallgatók lelkes és harcos hangulata szellemében lepleződött le, mert mikor a dicsőséges fegyvereit kellett oktatnia, csak paranccsal lehetett elérni, hogy erről is beszéljen. Lelkes harcos munkára van szükség, mert csak lelkes, harcos munkával tudunk harcolni az ellenség ellen. 19 Hiába biztosította hűségéről vezetőit Király Béla, Sólyomék letartóztatása után egy évvel ő maga is elítélt lett. 20 Janza Károly vezérőrnagy ezen az értekezleten valószínűleg tudta, hogy fényes karrier áll előtte, beköltözhet a Sólyom villába, a letartóztatott hadtápfőnök beosztása adott, csak megfelelő demagógiával kell szólni: "Elvtársak, amikor az ember kap egy ilyen fontos beosztást, amilyet pl. én is kaptam, munkáskáder létemre (kiemelés S. K.), azon gondolkozik az ember, hogy hogyan is kell egy ilyen fontos feladatot megoldani. Én éppen egy ilyen címeres gengszter mellé kaptam beosztást. (Sólyomról van szó S.K.) Mikor először beszélt velem, láttam, hogy nem egy egyszerű csirkefogóval van dolgom, hanem egy nagystílű gengszterrel. Amikor az ember először kerül be egy helyre, még nem tudja, hogy hol a kijárat és hol a bejárat. Körülnéztem, hogy van-e itt szövetséges, és volt, munkáskáder. Meg kell azonban mondanom, hogy a munkáskáderek is bizonyos imádattal vették körül, sőt a politikai tiszt 18 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) MN VIII. 23. fond HM Pol. Fcsfség. Iratai 1950/T-55/z doboz 19 Uo. 20 Dr. Király Bélával készített életút interjú során a tábornok részletesen szól Sólyommal való viszonyáról, Pálffyval v aló barátságáról. In.: Schubert: Szembenézni a történelemmel Kornetas, Budapest, old.

13 13 bajtárs, is olyan tanácsot adott: hogy egy okos ember, alkalmazkodni kell hozzá. Ezt jelentettem a miniszter Bajtársnak A régi tisztek úgy ugráltak előtte, mint a paprikajancsi. Összeugrasztotta a Párttitkárt a politikai tiszttel. Azt csinálta a Párttitkárral, hogy mondja meg neki, hogy mennyi ruhánk van, azt az elvtárs megmondta, akkor azt kérdezte, mondja meg, mennyi szalag van, azt már nem tudta megmondani, erre ledorongolta. A vonatszertárnál olyan mozgókonyha típust csináltatott, amit nem lehetet felhasználni, kivont viszont a magyar iparból egy igen nagy mennyiségű vasat ezzel. Egy alkalommal azt mondta nekem, hogy a Miniszter Bajtárs érdeklődik, hogy hogyan tanulsz? Kérdeztem, hogy mit válaszolt. Azt mondottam a Miniszter Bajtársnak, hogy a kisebb dolgokhoz már értesz, de komoly munkához még gyenge vagy. Erre azt mondottam, hogy a következő alkalmazó megbeszélést én fogom levezetni. A Tanácsadó Bajtársnak a segítségére számítva nyugodtan vállaltam. Megpróbált erről lebeszélni, hogy jól gondolja meg, ez nem olyan egyszerű, stb. A Tanácsadó Bajtárs segítségével megtartottam, s a Tanácsadó Bajtárs azt mondotta, hogy bár a Beleznai tudna ilyen alkalmazó megbeszélés levezetést csinálni. Egy alkalommal, Sólyom, ez a címeres gazember hivatott engem. Tudtam, hogy be akarja majd bizonyítani, hogy ő mennyivel okosabb, mint én, úgy kezdtem a megbeszélést, hogy először állapodjunk meg, hogy én nem vagyok az ő alárendeltje. Azt mondta, legyünk jó barátok. Erre én azt mondtam, hogy én egy nehezen barátkozó ember vagyok. Előadta, hogy a szobáját szeretné át alakíttatni, megmondtam, hogy amit kér, az Ft.-ba kerül. A kérést elvittem a M. Bajtársnak. A Miniszter Bajtársnak volt egy magánvéleménye, amit itt nem mondhatok el. Akik Beleznait utálták, azok, amikor én átvettem a helyét utáltak engem is. Sólyom megpróbált maga alá gyűrni. Az én elvtársaim, akikkel együtt dolgoztam, kezdtek örülni, hogy alájuk tartozom. Végül is nem tudtam, hogy mi vagyok portás, vagy hadtápfőnök? 21 A két tábornok fogalmazása nemcsak a kor hadseregen belül hangulatát tükrözi, hanem a régi és az új tisztek közötti műveltségbeli különbséget is ban Janza miniszter lesz egy pár napra, Király a börtönből kiszabadulva a Nemzetőrség élére kerül, majd emigrál, s 1990-ig az USA-ban alkalmazkodik egy másik világhoz, hogy Nagy Imréék újra temetésekor haza érkezve a mai magyar demokratikus politika támasza legyen. Janzát 1956 után leszerelik, munkásigazgató lesz, s békés hosszú életet él családja körében. 21 HL MN VIII. 23.fond HM Pol. Fcsfség Iratai 1950/T-55/z. doboz

14 14 A Sólyom-perben érintettek sem tudhatták, meddig és mire fogja a párt felhasználni. Nem lényegtelen különbség a két megszólaló között. Mind a kettő a honvédelmi miniszter elvárása szerint önként mondja el Sólyom Lászlóról a véleményét. Mind a kettő utal Sólyom László zárkózott magatartására, ami érthető, hiszen a parancsnok felelőssége, magánya mind a mai napig jellemzi a katona szakmát békében és háborúban. Sólyom László és kortársai esetében egyértelműen igaznak látszik az a megállapítás, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit, illetve sokkal kegyetlenebbnek tűnik az utókor számára az a társadalmi réteg, amelyik megtagadja önmagát, s saját híveit üldözi. Pálffy György és Sólyom László esetében az 1940-es évektől kezdődően egyértelművé vált, hogy a második világháború után Magyarország a két új nagyhatalom Szovjetunió és USA közül a szovjet érdekszférába fog tartozni. Mind a ketten fiatal életüket, karrierjüket ebben az értelemben radikálisan és tudatosan megváltoztatták: kiváltak a Horthy-korszak hadseregéből, részt vettek az antifasiszta ellenállásban, majd egy demokratikus baloldali állam újjáépítésében. A mai magyar demokratikus politikai rendszer, s abban a fegyveres testületek akkor nevezhető haladó, európai intézményrendszernek, ha a nemzet szerves részének tekinti az 1945 utáni testületeket, s határozottan elítéli a halottak, mártírjaink közötti bármilyen utólagos pártpolitikai, ideológiai megosztási kísérletet. A hivatásos tiszti állomány karrierjére a háborúk hatással vannak. Ugyanilyen evidencia az is, hogy a Szolgálati Szabályzatnál a lelkiismeret parancsa magasabb rendű. Ugyanakkor a magyar hadtörténelemből tudjuk, hogy Mátyás király óta alapvetően a vesztesek, a levert forradalmak és szabadságharcok oldalán voltunk, de ennek ellenére/vagy éppen ezért genetikailag belénk kódolódott A Hazáért mindhalálig! hűség elve is. Ehhez társult 1945-ben egy messianisztikus forradalmi-ideológiai hevület. A korábbi időszakhoz képest a különbség azonban nem kevesebb, mint az, hogy a szőnyegről nincs lelépés. Míg éppen a felszabadulás utáni első évek, évtized tanulsága alapján a Kádár-korszak Magyar Néphadserege, s annak elitje a koncepciós perek erkölcsi, anyagi rehabilitációját többször néha felemás módon ugyan, de megtette Ugyanakkor több mint elgondolkodtató, hogy az 1989 és 1995 közötti katonai rehabilitáció névjegyzéke alapján 5015 rehabilitált katona között viszont nem mindenki szerepel a Sólyom-per kivégzettjei közül.

15 15 A különböző korok eseményei és személyiségei közötti analógiák lehetnek tanulságosak, de egyben félrevezetők is, mert a körülményeknek, helyzeteknek csak bizonyos vonásai hasonlítanak egymáshoz, a többségük azonban nem. Így, ami egy meghatározott viszonyrendszerben érvényes volt, a megváltozott körülmények között a hasonlóság látszata ellenére egy későbbi korszakban teljességgel tarthatatlan lehet. (Szántó Mihály, 1997) I. A hatalom, a politika, a hadsereg és a jog ( ) Ahhoz, hogy mítoszok és legendák nélkül az 1945 és 1950 közötti magyar hadtörténelem egyik fehér foltját, az ún. tábornokok perét rekonstruálni tudjuk, a történelmi személyiségek szerepéről kell szólnunk. Térben és időben objektíve kiválasztódnak a megfelelő/vagy nem megfelelő személyiségek, akiket aztán a bölcs utókor királyként, elnökként, kormányzóként, diktátorként hősnek, árulónak vagy áldozatnak nevez. Különösen igaz ez a XX. századi magyar történelemre, mely megkésett nemzetállami voltában birodalmak kereszttüzében élte át e rövid századot től 1990-ig két világháború vesztett országai között sajátos állammá váltunk Közép-Európában. Örökségünk a megkésett polgári és nemzeti fejlődés felemás voltából adódott, tömegessé váltak ellentmondásai (nemzetiségi, szociális érdekellentétek és kultúrák), melyeket a Horthy-rendszer újabbakkal is tetézett, s lettünk a hitleri nácizmus hű szövetségesévé a második világháborúban. A politikai és gazdasági hatalom a hadsereget, s vele a lakosság igen jelentős részét áldozta fel. A jog pedig mint elég sokszor kiszolgálója lett az államhatalom antiszemitizmusának, antiliberális és antiszociális igényeinek. Kevesen voltak a magyar hadsereg élén azok, akik nemcsak a csatákat, de a háborút is kezdettől politikailag elhibázottnak ítélték meg. Pálffy György főhadnagy, Sólyom László százados ezek közé tartoztak, s tudatosan módosították pályájukat a Horthy-rendszerben. E fiatal tisztek mellé a német megszállás és a Szálasi nyilas uralom diktatúrája alatt sem csatlakoztak sokan. 23 Az 1945 utáni katonai elit metamorfózisa egyszerre fejezte ki a demokratikus változás igenlését és az új világ építésében való részvételt. Ugyanakkor teljesen új volt a több párt óta egyre többen a magyar nemzeti múlt újabb feldolgozása kapcsán értékelik át a XX. századi, s különösen a második világháború alatti magyar történelmet. Ennek figyelembe vételével igen fontos feladata a mai és a holnapi katonai elitnek, hogy ne keverje össze a történelmi korszakokat, s csírájában fojtsa el azokat a törekvéseket, amelyek a Szálasi - féle nyilas diktatúrát összemossák a Rákosi Kádár - rendszerrel.

16 16 megjelenése és a nevelőtisztek 24 révén a katona politizálása. Az új magyar hadsereg kiépítése, fejlesztése a párizsi békeszerződésig a politika számára a ki kit győz le, az osztályharc pártpolitikai eszköze lett. Erre szolgált a már említett, ún. nevelőtiszti állomány megteremtése, a hadsereg folyamatos átszervezése ürügyén az állomány csökkentése és nem utolsó sorban a megbízható, demokratikus tisztkar kialakítása. 25 Természetesen erre az ös állományra tekinthetünk úgy, mint a politikai munkások jogelődjére. A magyar politika és hadsereg kezdettől fogva nagyon helyesen foglalkozott a hogyan tovább kérdésével. Már a második világháború alatt, különösen a 2. magyar hadsereg Don-kanyari nagy veresége láttán megfogalmazódott politikusokban és katonákban egyaránt a jövő, a háború utáni világ, s abban egy demokratikus (és szocialista) Magyarország és Magyar Honvédség helye, szerepe. Nemzetközi szerződésnek akartak megfelelni azok a katonák, akik önként vállalták a debreceni ideiglenes kormány fegyveres testületében való részvételt. Pártpolitikáktól függetlenül a nevelőtisztek ebben vettek részt, s ma joggal lehetünk büszkék rájuk, ahogyan a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette politikai és katonai ellenállásra is. 26 Ennek ellenére a magyar katona hosszú évekre, évtizedekre nem lett sem irigyelt szakma, sem tömegesen önként vállalt hivatás. Moszkvában Winston Churchill angol miniszterelnök informális egyezséget kötött Sztálinnal. A megegyezés a háborút követően a legyőzött országokat ellenőrző hatalmak közötti befolyást százalékos arányban rögzítette. (Magyarország esetében ez eleinte %- ban oszlott volna meg a szovjetek, illetve a nyugati szövetségesek között, utóbb a szovjetek döntő, 80 %-os részesedést harcoltak ki.) Sem ez az egyezség, sem az februári jaltai, sem az 1945 nyári potsdami egyezmények nem rögzítették Európa valaminő politikai felosztását az antifasiszta szövetség egyes erői között. A háborúban vesztes országok belső életére azonban az ún. szövetséges ellenőrző bizottságok gyakorolták a legnagyobb befolyást, s ezekben a katonailag jelen lévő hatalom kapott döntő súlyt. Az említett egyezményeket aláíró nagyhatalmak (Amerikai Egyesület Államok, Szovjetunió, Nagy Britannia) a háború befejezésének időszakában látszólag egyetértettek abban, hogy az új Európának demokratikus berendezkedésű, független államokból kell állnia szeptember 7-én járult hozzá a SZEB, hogy induljon be a nevelőtiszti állomány képzése. V.Ö.: HL MN VIII. 1. fond HM HM Törzsanyag ( ) iratai / eln. nev.kik.. 25 V. ö. : Okváth Imre: Bástya a béke frontján, Magyar haderő és katonapolitika , Aquila, Budapest, 1998., oldal 26 Gyakorló ht. tisztként különösen fontosnak tartom a mai MH-ban a vezénylő zászlósaink számára a nevelőtisztek történelmi szerepének, múltjának ismeretét. 27 Mi a politika? Bevezetés a politika világába (Szerk.: Gyurgyák János) Századvég, Budapest, oldal

17 december 21-én Debrecenben összeültek az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselői, akik a magyar ellenállásban részt vevő pártok és szervezetek (Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt, szakszervezetek) soraiból kerültek ki. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a kormányban formailag részt vevő három kommunista miniszteren kívül még ketten legalább az MKP titkos tagjának tekinthetők. Ez a berendezkedés egyébként a korabeli Közép-Kelet-Európa országaiban általánosnak volt mondható. A Nemzetgyűlés a kormány megválasztásán, a (megismételt) fegyverszüneti kérelem jóváhagyásán túl érdemi munkát jóformán nem végzett. Széleskörű felhatalmazás alapján a kormány rendeleti úton kormányozott, ami háborús helyzetben természetesnek tűnt. A fegyverszüneti egyezmény csak a náci és más fasiszta pártok működését tiltotta kifejezetten, a Horthy-korszakban működött kormánypárti és liberális ellenzéki pártok mégsem szerveződtek újjá. A konzervatív és liberális erők jobbára a Kisgazdapártban tömörültek, felduzzasztva, s egyben sokarcúvá formálva azt. Ennél fogva a pártban számos elképzelés élt rövid és hosszú távú politikai célokról. Ezek közös magja egy polgári, liberális típusú politikai berendezkedés volt, némiképpen agrárius (a hazai mezőgazdaságot középpontba helyező) gazdaságpolitikával, megfelelő kapcsolatokkal a Szovjetunióval, de alapvetően nyugati, elsősorban angol-amerikai szövetséghez való igazodással. A Szociáldemokrata Pártot a háború alatti üldöztetés jelentősen meggyengítette, ún. baloldali vezetői a kommunistákkal való szoros szövetségért küzdöttek, a jobboldal és a centrum politikai programjának prioritásai a Kisgazdapárthoz álltak közel, agrárius vonások helyett erős szociálpolitikai hangsúlyokkal és fokozatos, hosszabb távra elérendő szocializmus perspektívájával. A hazai kommunisták egyértelműen fogadták el a Moszkvából hazaérkezők vezető szerepét. Leszerelték a soraikban jelentkező proletárdiktatúrát azonnal! hangulatot, és az új, népinek nevezett magyar demokrácia legszilárdabb képviselőinek tüntették fel magukat. A gazdaság minden területén jelentős állami szerepvállalást, beavatkozást sürgettek, külpolitikai téren azonban nyíltan és félreérthetetlenül a felszabadító Szovjetunió felé orientálódtak. A Nemzeti Parasztpárt a háború előtti népi írói mozgalom ideológiai alapján szerveződött politikai erővé. Az Ideiglenes Kormány által kiküldött delegáció nevében Gyöngyösi János külügyminiszter január 20-án írta alá a fegyverszüneti egyezményt Moszkvában. Ennek értelmében a magyar közigazgatást és fegyveres erőt az december 31-i határok mögé kellett visszavonni. A Horthy-korszak végén elért országgyarapítás elveszett, a kormány intézkedései felett a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) gyakorolta a

18 18 felügyeletet. A szerződéssel Magyarország megszűnt hadviselő fél lenni, és teljes nemzetközi elszigeteltsége valamelyest megoldódott. Magyarország államformája 1946-ig változatlanul királyság maradt. A régi közigazgatási szerkezetet sem változtatták meg, ezt az orosz katonai hatóságok is kifejezetten így akarták. A fegyverszüneti egyezmény előírta Magyarország bekapcsolódását a náci Németország elleni háborúba. A hadsereg felállítása azonban az európai háború befejeződéséig kevéssé haladt előre. A szovjetek az erre vonatkozó megegyezés ellenére csak vonakodva engedtek át hadifogolycsoportokat a magyar hadseregnek. 28 Már 1945 elején megkezdődött a háborús bűnösökkel szembeni számonkérés, amelyre a kormány különleges intézményrendszert hozott létre (népügyészségek, népbíróságok, igazolóbizottságok, internálótáborok). A következő években a népbíróságok több mint 27 ezer személyt ítéltek kisebb-nagyobb büntetésekre, s közülük mintegy 190 személyt végeztek ki áprilisában az ország területének egészéről kiszorították a német csapatokat. Az Ideiglenes Kormány Debrecenből Budapestre költözött, s a következő hónapban a világháború legalábbis Európában véget ért. Az ideiglenes berendezkedést bel- és külpolitikai tekintetben egyaránt végleges igényű szerkezettel kellett felváltani. Ebben a feladatok közül a parlamenti és önkormányzati választások, az új alkotmány és az alapvető törvények elfogadása kapott prioritást, valamint az, hogy az ország nemzetközi beilleszkedését szabályozó békeszerződésre és nemzetközi egyezmények aláírására kerüljön sor. A parlamenti és az önkormányzati választásokat sürgette az a tény is, hogy a törvényhozás ben nem szabályos választások eredményeképpen kezdte meg munkáját. Az decemberi Ideiglenes Nemzetgyűlésben a mandátumok 38 %-ával az MKP volt messze a legnagyobb párt, a kisgazdák 25 %-ot mondhattak magukénak tavaszán az újonnan felszabadult területekről behívott képviselők arányszámait pártközi megegyezés szabta meg. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnökének, Vorosilov marsallnak elsősorban az ország stabilitását őrző koalíciós kormányzás fenntartása állt érdekében, ezért azt szerette volna, ha a választáson a koalícióban egyesült négy párt egyetlen listán indul, előre megállapított képviseleti arányszámokkal. Ezt a politikai erők csaknem egyöntetűen utasították el, s a nyugati szövetségesek jelezték, hogy egy ilyen kormányt nem 28 V.ö.: 150 éves a Magyar Honvédség ZMNE, Honvéd Kiadó, A népbíróságokról: dr. Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó/Zrínyi Kiadó 1979.

19 19 ismernének el. Az november 4-i nemzetgyűlési választásokon - a magyar történelem addigi legdemokratikusabb választójogi rendszere alapján csaknem 5 millió választó adta le szavazatát az egyes pártok területi listáira, a kisgazdapárt előretört február 1-jén a Nemzetgyűlés elfogadta a köztársaság kikiáltásáról szóló törvényt. A Kisgazdapárt köztársasági elnöki rendszert szeretett volna bevezetni, ezt azonban a többi párt, elsősorban a kommunisták és a szociáldemokraták sikeresen megakadályozták. Az 1945-ös Nemzetgyűlés nem alkotott új alaptörvényt, az államformáról szóló évi I. tc. azonban lényegében alkotmánynak tekinthető, mivel szabályozta az elnök, a törvényhozás és a kormányzat jogkörét és kapcsolatait. Magyarország köztársasági elnökévé a parlament Tildy Zoltánt választotta, akitől a kormányfői tisztet Nagy Ferenc vette át nyarán Párizsban összeült a békekonferencia, amelyre a világháború utáni új, remények szerint demokratikus európai berendezkedés megteremtésének feladata hárult, de Németországgal nem sikerült békét kötni, valamint a nyugati, illetve szovjet megszállás alatt álló országrészek egyesítését elérni. Magyarország esetében azonban a nagyhatalmak a fő kérdésekben egyetértettek. A magyar békeszerződést végül 1947 februárjában írták alá, s szeptember 15-én lépett életbe; ekkor szűnt meg a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: SZEB) ben tehát, ha nem is minden vonatkozásban, de kialakulni látszott egy demokratikus és független Magyarország. Jelentősnek mondható sikereket könyvelhetett el gazdasági téren: az újjáépítés erőfeszítései nyomán növekedésnek indult a gazdaság, javult az ellátás, és augusztus 1-jén a forint kibocsátása véget vetett a rekordméretű inflációnak decemberében egy meglehetősen jelentéktelen titkos politikai szerveződés, az ún. Magyar Közösség leleplezése alkalmat kínált a kommunista vezetésű belügyi szerveknek, hogy döntő csapást mérjenek a Kisgazdapártra. Rajk László belügyminiszter, Pálffy György, a katonai elhárítás, Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője a letartóztatott politikusok és régi katonatisztek vallomásai alapján 1947 februárjában őrizetbe vetettek több, a kisgazda centrumhoz tartozó parlamenti képviselőt, majd a szovjet katonai rendészet az országból elhurcolta a párt főtitkárát, Kovács Bélát. Május 30-án a Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondásra kényszeríttették azzal fenyegetve, hogy hazatérése esetén az összeesküvésben való részvételért letartóztatják. Egyidejűleg a Nemzetgyűlés elnöke, Varga Béla is az emigrációt választotta. A Kisgazdapárt gyakorlatilag szétesett, a kormányfői posztra a kommunistákkal együttműködő Dinnyés Lajos került. A megtisztított Nemzetgyűlés elfogadta a gazdasági élet etatista átalakításának első lépéseit: a nagybankok államosítását, a tervgazdaság bevezetését az első hároméves tervvel és az amerikai gazdasági segítség

20 20 (Marshall-terv) elutasítását. Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban a kommunista hatalomátvétel már korábban lezajlott, nyilvánvaló volt, hogy a folyamat elérte Magyarországot is, s nem állandósul az 1947 nyarán kialakult helyzet. Az közötti álkoalíciót, melyben az MKP, majd az MDP már hegemón szerepet játszott, monolitikus politikai-hatalmi szerkezet váltotta fel. A törvényhozás, a köztársasági elnök (1948 közepétől, Tildy Zoltán lemondatásától és házi őrizetbe helyezésétől) Szakasits Árpád, a kormány lényegében a tényleges hatalmat kézben tartó szűk pártvezetés puszta végrehajtó szerveivé váltak. A demokratikus intézmények fennmaradtak ugyan, szerepüket az állampolgári jogokkal együtt az augusztus 20-án elfogadott alkotmány is rögzítette. Magyarországon a politikai hatalom az MDP vezetése, azon belül is néhány moszkvai emigrációból érkezett személy elsősorban Rákosi Mátyás pártfőtitkár, továbbá Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József kezébe került, akik a diktatórikus kormányzás minden ismérvét megvalósították 1948 és 1953 között. Ez volt a klasszikus sztálinizmus időszaka. Az államhatalom tekintetében Magyarországon fordulóján centralizált, autoritárius, a kormányzati hatalmat nem független bíróságok korlátozták ben a fegyverszüneti szerződéstől az európai hadszíntéren való háború végéig a hadseregszervezés a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével történt. A hadsereg összlétszáma fő (1945.), mely az alábbi megosztást jelentette: Tiszt: fő Tiszthelyettes: fő Legénység: fő Polgári alkalmazott: 394 fő 31 Ebből a HM-ben 259 tiszt szolgált. Újra fontos szemponttá vált a származás: a tisztikar 3 %-a volt munkás-, parasztszármazású. A hadsereg létszáma gyorsan változott: 1945 márciusában fő, április 11-én fő, május 21-én fő. 32 Ennek okát elsősorban abban láthatjuk, hogy az európai háború befejezése után a határon túli alakulatok hazatértek és megkezdődött a hadsereg átszervezése és létszámának csökkentése. Alapvető feladattá lett: az ország újjáépítésével együtt a hadsereg demokratizálása, ami a már említett 30 V.ö.: Mi a politika? oldal Összehasonlító politológia (Szerk.: G. A. Almond, G. B. Powell) Osiris Kiadó, Budapest, oldal 31 HL HM 1945/eln sz. irat 32 HL HM 1945/eln sz. irat; sz. irat; sz. irat

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Országos történelem szaktárgyi verseny 2012.

Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. Erőszakszervezetek, rendfenntartó szervezetek a XIX-XX. századi Magyarországon

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

Dr. Schubert Katalin százados. A tábornokok pere. című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése

Dr. Schubert Katalin százados. A tábornokok pere. című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács Dr. Schubert Katalin százados A tábornokok pere című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése Témavezető: Dr. Szántó Mihály nyá. ezredes, CSc.

Részletesebben

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista Publikációs lista A holokauszt témakörben: Vöröskeresztes embermentők. A Wesselényi utcai szükségkórház és a gettókórházak helytállása 1944-1945. Budapest.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat!

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat! 2014 október 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A vörös értékelve diktatúra Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hosszú időre megrendültek az alapvető normák: a becsület, az igazmondás, a tisztességes

Részletesebben

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 18. AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET 1948 1953 Magyar Országos Levéltár AZ MDP NAPIRENDI JEGYZÉKEI

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan

Részletesebben

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Egységre van szükség, nem törzsi háborúkra

Egységre van szükség, nem törzsi háborúkra A nemzeti mitológia erőt és erkölcsöt ad Bölcsességet, a saját hibák felismerésének képességét, éles elmét, szívet és lelket kért Istentől Kőbánya országgyűlési képviselője a forradalom ünnepén. Dr. György

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE (Egységes szerkezetben a ZMNE ának módosító határozataival)1-2007 -

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 Palasik Mária A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 A Belügyminisztérium Könyvkiadója 1980-ban kiadott Állambiztonsági értelmező kéziszótárának meghatározása szerint a hírszerzés a már

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

KÚRIAI TELJES ÜLÉSEK KATONAI BÍRÁSKODÁS MDP KV JEGYZŐKÖNYVEK SZTÁLIN HALÁLA - IZGATÁSÉRT PEREK BÍRÁK FORRADALMI BIZOTTSÁGA

KÚRIAI TELJES ÜLÉSEK KATONAI BÍRÁSKODÁS MDP KV JEGYZŐKÖNYVEK SZTÁLIN HALÁLA - IZGATÁSÉRT PEREK BÍRÁK FORRADALMI BIZOTTSÁGA ő KÚRIAI TELJES ÜLÉSEK KATONAI BÍRÁSKODÁS MDP KV JEGYZŐKÖNYVEK SZTÁLIN HALÁLA - IZGATÁSÉRT PEREK BÍRÁK FORRADALMI BIZOTTSÁGA KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 1996 Tartalomjegyzék Bevezető 15 Rövidítések

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6774. számú törvényjavaslat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Politikai rendőrség és az illegális mozgalmak a két világháború között Reflexiók egy könyv kapcsán

Politikai rendőrség és az illegális mozgalmak a két világháború között Reflexiók egy könyv kapcsán Varga Krisztián Betekintő 2009/3. Politikai rendőrség és az illegális mozgalmak a két világháború között Reflexiók egy könyv kapcsán Egy néhány hete levetített tévéfilm 1 egyik jelenetében dr. Szapáry

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25.

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. http://1956.vfmk.hu Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: 2016. szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. Irodalom: Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán.

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A weimari köztársaság

A weimari köztársaság dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987) Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU ISSN 1216-6774 XX. évf. (2011) 23. sz. FORRÓ János A KÁDÁR-rendszer 1957. évi tavaszi konszolidációja és az ellenséggel szembeni taktikája

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. KATONAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 14:00 I. Időtartam: 80 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Katonai

Részletesebben

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZATA

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest 2014.. v.l. Dömötör Zoltán vezérezredes elnök-főparancsnok 1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZATA 1 Tartalomjegyzék Bevezetés.. 3 Nyílt irat 4 Kérelem, beadvány 5 Melléklettel

Részletesebben

Így választott Budapest

Így választott Budapest SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI 1948-1956 BUDAPEST TARTATOM Előszó, 5 2948 1. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata (1948. június 13-14.) 15 2. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata

Részletesebben

A szakmai bírálók és a tudományos konferencia bíráló bizottságainak javaslatai, valamint a fő zsűri döntése alapján:

A szakmai bírálók és a tudományos konferencia bíráló bizottságainak javaslatai, valamint a fő zsűri döntése alapján: A szakmai bírálók és a tudományos konferencia bíráló bizottságainak javaslatai, valamint a fő zsűri döntése alapján: 1. Biztonságpolitika és Hadtörténelem tagozatban: II Bánki Szabolcs honvéd tisztjelölt

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21.

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése. (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956 Az állami- és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés, a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató

Részletesebben