Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei"

Átírás

1 Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca Tel.:

2 Tartalom Magyarország a kommunisták markában..1 Az új szakasz Útban a forradalomhoz..4 A forradalom első szakasza... 5 A forradalom átmeneti győzelme..8 A forradalom leverése...10 A pályázat készítésénél felhasznált irodalom... 12

3 Magyarország a kommunisták mar kában Hazánk a második világháború után a Szovjetunió érdekszférájába került, és szovjet támogatással az országban a kommunista párt 1948 tól a Magyar Dolgozók Pártja néven, egypárti diktatúrát épített ki. A kommunista politikusok aktív közreműködésével valósult meg az 1945 ös földreform és a pénzügyi stabilizáció, az ország újjáépítésben is sikereket értek el, ám ennek ellenére a lakosság elégedetlen volt. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, és a párt vezető testületei antidemokratikus módon, elsősorban a moszkvai utasításokat figyelembe véve határoztak az ország ügyeiről. A totális diktatúra áthatotta az emberek mindennapjait. Rákosi Mátyást a nép sokszor Sztálin legjobb magyar tanítványaként emlegette. A párt rendszeresen tömegmegmozdulásokon való részvételre kényszerítette az embereket: kultúrcsoportokban, brigádrendezvényeken és szemináriumokon kellett megjelenniük. A kommunisták azt hirdették: a szocializmus minden tekintetben jobb, mint a régi rendszer, ők a munkások és a parasztok érdekében járnak el. Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára a gyanakvás és a félelem légkörét teremtette meg az országban. A terror megvalósításának eszköze a párt ökle, a rettegett ÁVH volt. Ebben az időben rengeteg ember került börtönbe és internálótáborba, sőt, az MDP n belül is folyt az ellenségkeresés. Koholt vádak alapján számos korábban befolyásos politikust ítéltek börtönbüntetésre vagy halálra, leghírhedtebb a Rajk per volt. Az ÁVH 1950 és 1953 között mintegy kétmillió személy ellen folytatott nyomozást, és eredményeként háromszáznyolcvan ezer embert ítéltek el a bíróságok. A Rákosihoz való hűség volt a legfőbb követelmény, a kommunisták jelszava ez volt: Aki nincs velünk, az ellenünk van. A lakosság mindennapjait megkeserítette a hazai adottságokat teljesen figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika: a parasztságot súlytó adóterhek, az állandóan emelkedő normák, a munkaverseny mozgalom, a nehézipar túlhajtott fejlesztése, a könnyű és élelmiszeripar elhanyagolása, és az ezzel összefüggő ellátási nehézségek.

4 Az új szakasz március 5 én meghalt a Szovjet Kommunista Párt első titkára Sztálin és utóda, Hruscsov új politikai irányvonalat követve reformokat kezdeményezett: megkezdődött az olvadás. A második világháború után a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolata annyira megromlott, hogy az ötvenes évek elejét a hidegháború időszakaként szokták emlegetni után a szovjet vezetés tárgyalásokat kezdett a nyugati hatalmakkal, ez utalt bizonyos enyhülésre, emellett a Szovjetunióban is változások történtek, a sztálini terror némiképp enyhült. A szovjet fennhatóság alá tartózó országokban, a népi demokráciákban is moszkvai utasításra demokratizálódás és gazdasági irányváltás kezdődött június elején Rákosit, és az MDP néhány vezetőjét Moszkvába rendelték, és felszólították őket a hibák kijavítására, ám a politikus erre csak látszólag volt hajlandó. Erre a tanácskozásra Nagy Imrét is meghívták, és a szovjet vezetőség döntött az ő miniszterelnöki kinevezéséről is. Június án az MDP Központi Vezetőségében a moszkvai tanácsoknak megfelelően bíráltál Rákosiék vezetési gyakorlatát Valójában a vezetés klikkszerű volt, mindössze négy elvtárs Rákosi, Gerő, Farkas, Révai elvtársak kezében összpontosult 1 és az addig követett gazdaságpolitika megváltoztatásáról döntöttek, mivel az elmúlt években nem számoltak az ország reális helyzetével és a munkásosztály, a dolgozó nép életszükségleteivel 2. A pártvezetésben szinte először bírálták nyíltan Rákosit. A Központi Vezetőség júniusi határozataiban az iparosítás ütemének csökkentéséről, a törvényesség helyreállításáról, Nagy Imre miniszterelnökké választásáról és egyéb a lakosság által várt kiigazításokról esett szó. Az új szakasz politikája, a Nagy Imre nevéhez fűződő reformcsomag, az újonnan megválasztott országgyűlésen, július 4 én kormányprogramként lett meghirdetve. Nagy Imre kifejtette, hogy a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökkentése az ország teherbíró képességének megfelelően. 3. A kormányfő elmondta, hogy a kormány gazdaságpolitikájának célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának emelése 4. 1 Ripp Zoltán: Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Budapest, Korona Kiadó, o. 2 Ripp Zoltán: Forradalom és szabadságharc Magyarországon 38. o. 3 A Nagy Imre vonal. Dokumentumválogatás. Bev. és válogatta: Dér Ferenc, Szerk.Kovács Lajos Péter. Budapest, Reform, o. 4 A Nagy Imre vonal 252. o.

5 A lakosság körében nagy várakozást keltett az új kormányprogram, melyben szó esett az iparosítás ütemének csökkentéséről, a könnyű és élelmiszeripar fejlesztéséről, a jobb áruellátásról, a mezőgazdasági beruházások növeléséről, az egyéni gazdálkodók segítéséről, a beszolgáltatási kötelezettség enyhítéséről, a termelőszövetkezetekből való kilépés engedélyezéséről. Részleges amnesztia és az internálótáborok feloszlatása is szerepelt a tervek között. Rákosi azonban csak átmenetinek tartotta a reformokat, tudta, ha Moszkvában másképp döntenek, félreállíthatja Nagy Imrét. Az állam szervei 1953 júliusában hozzákezdtek a törvényesség és a jogrend helyreállításához, átalakítások kezdődtek a gazdaságban. Az 1945 ös földosztás minisztereként megismert Nagy Imre 1953 ban ismét népszerű lett, nemcsak reformprogramja, a demokratikus szocializmus ígérete, de emberi stílusa is szimpatikus volt az embereknek. A reformok megvalósítását azonban akadályozta, hogy Rákosi hívei ültek a hivatalokban. A kommunista funkcionáriusok, akik addig mélyen hittek a nép atyjának a csalhatatlanságában, akik az átlagosnál jóval kényelmesebb életüket a pártnak köszönhették, féltették pozíciójukat és sokan közülük gyanakodva figyelték az újításokat. Politikai harc kezdődött, melyben a pártapparátus többsége még mindig Rákosi mögött sorakozott fel, igaz a kormányfő mellett kialakult egy reformtábor. Rákosi és Nagy ellentéte az októberi MDP pártvezetőségi ülésen felszínre is került. Kiderült, hogy a párt vezető értelmiségi csoportjai támogatják a reformokat. Ősszel az Írószövetség vitái bebizonyították, hogy tekintélyes kommunista írók is a reformok hívei. Ekkor úgy tűnt, hogy Nagy Imre vonala győzött Rákosiék felett, igaz a változások igen vontatottan haladtak januárjában ismét Moszkvában döntöttek Magyarország sorsáról. Mivel a szovjet elvtársak féltek, hogy a reformok a pártvezetés egységének megbomlását hozzák, a visszarendeződésről döntöttek. Hruscsovék tartottak attól, hogy Nagy Imre reformjai a jugoszláv típusú különutas politikához vezethetnek, hogy ezt megakadályozzák, a politikus félreállításáról döntöttek. Önkritikára is próbálták rávenni, de ő ellenállt a követelésnek. Nagy Imre ebben az időben kapott szívinfarktust, ami egy időre ágyhoz kötötte. Ezt kihasználva április 14 én leváltották miniszterelnöki tisztségéről, majd hamarosan kizárták a pártból. Az új miniszterelnök Hegedűs András lett. Rákosi újra átvette az irányítást, ám a régi vaskezű politikához nem mert visszatérni. A diktatúra nem tudott újra megkeményedni.

6 Útban a forradalomhoz Az februári SZKP XX. Kongresszus határozatai egyértelműen a sztálinista irányvonal tarthatatlanságát bizonyították a kommunista pártvezetőknek. Hruscsov a kongresszuson elvetette az osztályharc éleződéséről szóló tanítást, elismerte, hogy a szocializmust, a szovjettől eltérő módon is el lehet érni 5. Az SZKP első titkára harcot hirdetett a pártban mutatkozó dogmatizmus ellen, zárt ülésen leplezte le a sztálini időszak rémtetteit. A kongresszus hatására a magyar kommunista mozgalomban a Rákosi ellenes hangok egyre erősödtek. Leváltása után Nagy Imre körül egyre szélesedő ellenzéki kör alakult ki, melybe főként reformszellemű kommunisták tartoztak. Az Írószövetség és a Petőfi kör is a reformellenzék gyűjtőhelyévé vált tavaszán és nyarán már nyilvános vitákon követelték a pártvezetés bűnös tagjainak elítélését, Nagy Imre rehabilitálását, és az új szakasz folytatását júliusában Hruscsovék személycserével próbálták az egyre mélyülő politikai válságot Magyarországon feltartóztatni: Rákosit lemondatták. Az MDP új első titkára a Rákosi klikk meghatározó személyisége, Gerő Ernő lett. Gerő kinevezése egyértelműen jelezte, hogy a hatalom birtokosai nem hajlandóak gyökeres változtatásokra nyarán az elégedetlen lengyel munkások Poznanban tüntetést szerveztek, ám megmozdulásukat leverték. Ezután nemcsak a nép, de a lengyel kommunisták körében is megjelent a reformok követelése. A pártvezetés egy csoportja hajlandó volt felkarolni a lakosság követeléseit köztük a munkások helyzetének javítását és a Szovjetuniónak való alárendelt szerep megváltoztatását, és élére állt egy a reformszellemű értelmiség által is támogatott mozgalomnak, melyet Moszkvában a Szovjetunió elleni akciónak értékeltek. A szovjet lengyel kapcsolatok romlása együtt járt a politikai válság elmélyülésével, mely végül békés úton oldódott meg: október 20 án a reformpárti Gomulka lett a lengyel kommunista párt első titkára, és a szovjetek bár tervezték, nem alkalmaztak erőszakot. 5 Aczél Tamás Méray Tibor: Tisztító vihar. Szeged, JATE Kiadó, o.

7 A forradalom első szakasza Magyarországon a kommunista párt válsága 1956 őszén elmélyült. Október 6 án újratemették az ártatlanul elítélt Rajk Lászót és társait, és az ünnepélyes gyászszertartáson százezres tömeg jelent meg. A résztvevők a diktatúra ellen tüntettek. Párszervezetek szorgalmazták, és a Jugoszláviába készülő pártvezetésnek is épp kapóra jött, így október 13. án Nagy Imrét visszavették a pártba. Az egyetemeken és főiskolákon is forradalmi volt a hangulat. A szovjet függésből adódó nemzeti sérelmek, a gazdasági csőd, a reformgondolatok nyilvánosságra kerülése és a pártvezetés határozatlansága is hozzájárult ahhoz, hogy október végére a lakosság elégedetlensége elérte azt a pontot, hogy szembefordultak a pártot kezében tartó klikkel, a sztálini ideológiával és gyakorlattal, s {megpróbáltak} valami újat, igazabbat keresni 6. Csak egy szikra kellett, hogy az elégedetlenség kipattanjon. Október 23 ára a budapesti műszaki egyetemisták a lengyelek iránti szimpátiatüntetést szerveztek, előtte október 22 én összefoglalták az ifjúság követeléseit: szorgalmazták például a kormány átalakítását Nagy Imre vezetésével, a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, több párti választásokat, a gazdasági élet átszervezését, sajtószabadságot akartak és a Kosuth címer visszaállítását. A felvonulás szervezői nem is sejtették, hogy ilyen sok résztvevője lesz a demonstrációnak. A budapesti munkások azonban, mivel egyetértettek a követeléssekkel, munkából hazafelé beálltak a tüntetők közé. Bizonytalanság volt az esemény engedélyezését illetően. Fél egykor még a betiltásról olvastak be rádióközleményt, csakhogy délutánra kiderült, hogy a pártvezetés nem képes a tüntetést megakadályozni. Ekkor mégis engedélyezték a felvonulást. Budán az egyetemistákból, katonaiskolák hallgatóiból, párttagokból és munkásokból álló tömeg békésen vonult a Bemszoborhoz, míg a pestiek a Petőfi szobortól indulva érkeztek meg ugyanoda. Az utcákon egyre többen csatlakoztak a tüntetőkhöz. A Bem téren jelent meg először a forradalom jelképe, a lyukas zászló. A tüntetés jelszavai egyre radikálisabbá váltak: Vesszen az önkény, éljen a törvény!, Ruszkik haza!, Vesszen az ÁVÓ!. A Bem szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, majd elhangzott a Szózat. A koszorúzás után százezres tömeg vonult a Kossuth térre és követelte, hogy Nagy Imre beszédet mondjon. A politikus az esti órákban fel is szólalt, ám a tüntetők az elmondottaknál többet vártak. 6 Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála. Bibliotéka Kiadó o.

8 Október 23 án este Budapest több pontján egymással párhuzamosan jelentős események folytak. A Rádiónál dördültek el az első lövések, a felvonulásból fegyveres felkelés lett, mely megdöbbentette és felháborította a sztálinista pártvezetést. Gerő első titkár és Andropov budapesti szovjet nagykövet jelentései hatására Hruscsovék engedélyezték a szovjet alakulatok bevetését a felkelés elfojtására. Nagy Imre épp akkor érkezett a pártközpontba, amikor Gerő Ernő bejelentette, hogy szovjet egységek segítenek a rend helyreállításában. 23 án éjjel az MDP vezetésén belül a felkelés megítélésében két ellentétes vélemény volt: a régi sztálinista gárda ellenforradalomnak minősítette, és fegyveresen kívánta legyőzni a lázadókat, míg a reform kommunisták a népi elégedetlenség kifejeződését látták az eseményekben, és reformokat sürgettek. Délelőtt, barátai társaságában Nagy Imre még csak feltételekkel tartotta elképzelhetőnek a miniszterelnökséget, a tragikus események azonban arra késztették, hogy vállalja el a pártvezetés által neki felajánlott tisztséget. Az új kormányfő remélte, hogy személye békítően hat majd és a felkelők leteszik a fegyvert. Október 24. ére virradóra szovjet csapatok jelentek meg Budapesten. Az intervenció felháborította a közvéleményt és fegyveres csoportok alakultak. A diktatúra elleni népfelkelés nemzeti szabadságharccá változott. Az MDP Központi Vezetősége ellenforradalomnak minősítette a történteket, és betiltottak mindenféle felvonulást, majd kijárási tilalmat és statáriumot hirdettek. Nagy Imre még aznap rádióbeszédében kijelentette, az új kormány célja: a magyar közélet széles körű demokratizálása, a szocializmus építése, a mi nemzetközi sajátosságainknak megfelelő magyar út megvalósítása a dolgozó tömegek életkörülményeinek gyökeres megjavítása 7. A forradalom futótűzként terjedt az országban, Budapest több pontján fegyveres csoportok alakultak. Az itt harcolók csak kézifegyverekkel és molotov koktélokkal voltak felszerelve a szovjet páncélosokkal szemben, ám bátor ellenállásuk megakadályozta az intervenció győzelmét. A 7 Ripp Zoltán: Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Budapest, Korona Kiadó, o.

9 felkelők ellen főként ÁVH sok voltak a bevethető egységek, igaz néhol rendőri és honvéd alakulatok is bekapcsolódtak a harcokba. Nagy Imre a rendteremtés után az 1953 as reformokhoz kívánt visszatérni, de a forradalmárok követelései már túlléptek a Nagy csoport tervein. Október 25 én reggel a kormány felhívást tett közzé a munka feltételéről és a közlekedés megindításáról, ám a Parlament előtti békés tüntetőkre leadott sortűz, újra fellázította a lakosságot. A Kossuth téren hozzávetőleg hatvan halott és száz sebesült lett áldozata az ávósok illetve a téren tartózkodó szovjet páncélosok lövéseinek. Ennek hatására Gerő Ernőt a Politikai Bizottság ülésén leváltották, és a reformpárti Kádár Jánost választották meg az MDP első titkárának. A miniszterelnökkel ezekben a napokban küldöttségek sora tárgyalt. A felkelők követelték a többpártrendszerű szabad választásokat, a Varsói Szerződésből való kilépést, az ÁVH felszámolását, és a szovjet csapatok azonnali kivonását az országból. Nagy kezdettől a megbékítési politikát látta célravezetőnek, de az első napokban a pártfegyelem miatt elfogadta a pártvezetés döntéseit, nem tiltakozott a fegyveres rendteremtés ellen. Ráadásul hiába volt Nagy Imre a kormányfő, a szokásoknak megfelelően a döntéseket a párt vezető testületei hozták, melyben a sztálinisták meggyőzése igen lassan haladt, sőt mindent egyeztetni kellett a szovjet tanácsadókkal. Az összeomlott közigazgatás helyett a lakosság új hatalmi szerveket, testületeket hoznak létre, országszerte nemzeti és forradalmi bizottságok alakultak. A gyárakban munkástanácsokat választottak, mellyel megvalósulni látszott a munkás önigazgatás. A rend fenntartására számos településen megindul a nemzetőrség szervezése. Október 26 ára Nagy Imre hozzáállásában változás volt tapasztalható, határozottabban állt ki a politikai válságkezelés mellett. E napon feloldotta a kijárási tilalmat, leállította a Corvin közi felkelők megsemmisítését célzó tervek megvalósítását, kísérletet tett kormánya átalakítására. A Politikai Bizottsági ülésen Donáth Ferenc indítványozta, hogy a párt álljon élére a demokratikus tömegmegmozdulásnak, de ezt a Központi Vezetőség ülésén végül nem sikerült elfogadtatni. A párt vezetésére Renkívüli Bizottságot (direktóriumot) választottak, melynek október 27 ei esti ülésén Nagy irányításával döntöttek arról, hogy elfogadják a forradalmi követelések egy részét, illetve, hogy sem a magyar honvédség, sem a karhatalom, sem a szovjet hadsereg nem kezd támadást. Alkonyattájt Nagy és Kádár a szovjet küldötteket több órás tanácskozáson győzte meg a fordulat szükségességéről. Mikoljan és Szuszlov jóváhagyta az irányváltást, igaz ezt az engedmények maximumának tartották. Moszkvában e napokban szinte folyamatosan ülésezett az SZKP Elnöksége, mely elfogadta az új platformot, de nem mondott le végleg a forradalom leveréséről sem.

10 Másnap október 28 án Nagy és Kádár a magyar pártvezetés elé terjesztette a nélkülözhetetlennek tartott változásokat. Miben állt a fordulat? A szovjetek beleegyezése után Nagyék a Központi Vezetőséggel is elfogadtatták az új politikai irányvonalat, mely esélyt adott a békés kibontakozásra. A megtört MDP újjászervezésére megalakították a párt Elnökségét. A rádióban fél egy körül kinyilvánították az általános, egyben azonnali tűzszünetet. Nagy Imre beszédében elismerte, hogy az elmúlt napokban egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom zajlott Magyarországon, mely célul tűzte ki, hogy biztosítsa nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat és szuverenitásunkat, kibontakoztassa társadalmi gazdasági, politikai életünk demokratizmusát Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki 8. Az új Nagy Imre kormány két órakor alakuló ülést tartott, ahol elfogadta a kormánynyilatkozat tartalmát. A kormánynyilatkozat több forradalmi követelés teljesítését az ÁVH megszüntetését, a szovjet magyar kapcsolatok felülvizsgálatát, a Kossuth címer visszaállítását, március 15 e nemzeti ünneppé nyilvánítását, stb. ígérte. A forradalom átmeneti győzelme Október 29 én úgy tűnt, hogy a Nagy Imre kormány irányításával végbemehet az átalakulás, mely a forradalom győzelmét hozza, ám a tűzszünet kihirdetése ellenére nem álltak le a harcok. A vidéki városokban sortüzek dördültek, néhol honvédségi és belügyi alakulatok próbálták visszaszorítani az ellenszegülőket. A felkelők ugyan nem tették le a fegyvert, de a kormánnyal megegyeztek a közös rendteremtésről és új karhatalom létrehozásáról, melynek központi szervezetét október 31 én hozták létre a Kilián laktanyában Király Béla tábornok vezetésével. Az ekkor formálódó Nemzetőrségbe honvéd és rendőri alakulatok, az üzemek munkásosztagai, sőt a felkelők és az egyetemisták fegyveres csapatai is helyet kaptak. A kormány és a felkelőcsoportok tárgyalásai során világossá vált, hogy a fegyveresek politikai feltételekhez kötik a harcok beszüntetését, ám ezek a követelések a szovjetek számára elfogadhatatlanok voltak. Az ország függetlenségének feltétele ugyanis a szovjet csapatok teljes kivonása volt, ám Moszkvában tartottak attól, hogy ez egyet jelent azzal, hogy Magyarország kiválik a szocialista táborból. A szovjetek szemében hazánkban egyre megmagyarázhatatlanabb dolgok történtek: Tildy Zoltán javaslatára Nagy Imre elérte, hogy a magyar pártvezetés elfogadja a 8 A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások október 23. november 9. Összeáll.: Varga László. Szerk.: Kenedi János. Budapest, Századvég Kiadó Nyilvánosság Klub, o.

11 többpártrendszer visszaállítását, az MDP vezetése feloszlatta az elmúlt napokban amúgy is darabjaira hullott pártot, és Magyar Szocialista Munkáspárt néven új kommunista párt alakult. Hruscsovék egyre jobban tartottak attól, hogy a Nagy kormány döntései alapján a kommunista párt elveszíti hatalmát Magyarországon. Október 30 án még a szovjet kormány nyilatkozata a szovjet magyar kapcsolatok felülvizsgálatát, és egyenjogúság alapján történő rendezését ígérte, ám másnap a Kremlben az SZKP elnökségi tagjai Hruscsov javaslatára a magyar forradalom fegyveres leveréséről határoztak. Nagy Imre a szovjet álláspont változásáról semmit sem tudott, és 31 én a miniszterelnök az Országház előtt bejelentette: a mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonására az országból, a Varsói Szerződésből reánk háramló kötelezettségeink felmondásáról 9. A magyar nép remélte, hogy lehetséges Magyarország függetlensége. Bíztató volt, hogy a szovjet csapatok kivonultak Budapestről, igaz, közben folyamatosan zajlott a bevetésre szánt újabb szovjet alakulatok beáramlása az országba. Nagy Imre hiába tiltakozott a szovjet csapatmozgások miatt, Moszkvában már Magyarország fegyveres lerohanását tervezték. E hadművelet fedőneve a Vihr, magyarul Forgószél volt. November 1 jén a szovjet intervenció megelőzésére, a kormány bejelentette, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, és ezzel tudatta a világgal Magyarország függetlenségét. Ennek védelmére az ENSZ hez fordult, és felkérte a négy nagyhatalmat semlegessége garantálására. Újabb forradalmi cél valósult meg a semlegesség kimondásával. A budapesti üzemek a sztrájk beszüntetéséről határoztak. Az ország népe határtalanul boldog volt, úgy tűnt győzelmet aratott a forradalom. Ebben az időben tűnt el Kádár János, aki közreműködött a Nagy kormány munkájában. Münnich Ferenc közvetítésével hívták a szovjet nagykövetségre értekezni, ez után veszett nyoma. Kádárt Moszkvába szállították, itt értesült a készülőben lévő szovjet intervencióról. Ekkor fogadta el, hogy ő lesz a Hruscsovék által szervezett bábkormány miniszterelnöke. November 2 án és 3 án a Nagy kormány kísérletet tett, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyt az ország függetlensége alapján rendezze. Úgy tűnt, a tárgyalások megindulnak. A Malinyin vezérezredes vezette szovjet katonai küldöttség tárgyalásokat kezdett a csapatok kivonásáról a magyar delegációval, ám szovjet részről ez a tárgyalás csak látszat volt, időhúzás, ők már újabb támadásra készültek. A tárgyalásokat november 3 án este Tökölön a szovjet parancsnokságon tervezték befejezni, de itt a nemzetközi jogot megsértve a magyar küldöttség tagjait letartóztatták. Ezen a napon új, koalíciós kormány alakult Nagy Imre vezetésével. E napon úgy tűnt, az új kormány létrejöttével a forradalom minden célkitűzése megvalósulhat. 9 A forradalom hangja o.

12 A forradalom leverése November 4 én 5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai bejelentést tett a rádióban: Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van! 10 A csapatok azonban nem álltak harcban, mivel előző este a tököli repülőtéren orvul fogságba ejtették a hadsereg legfőbb irányítóit (Maléter Pál honvédelmi minisztert és Kovács István vezérkari főnököt), Nagy Imre pedig nem adott parancsot a reménytelennek tűnő fegyveres harcra. A politikus családjával és pár hívével együtt a belgrádi kormány menedékjogával élve a jugoszláv nagykövetségre ment. Néhány fegyveres csoport ugyan tett kísérletet az ellenállásra, ám a hatalmas túlerő győzött, a szovjetek november 11 ére Budapest minden részét megszállták. A szovjetek által hatalomra segített Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormányt november 4 e után általános ellenszenv övezte. Az ország lakossága kitartott a forradalom vívmányai mellett és a bábkormány képmutató ígéretei ellenére tüntetésekkel, sztrájkkal, illegális felhívások, újságok megjelentetésével tiltakozott az új hatalom ellen. A szovjet katonai jelenlét, illetve a tömegeket súlytó megtorlás végül is megtörte a nép ellenállását, 1957 elejére megszűntek a demonstrációk. Terror alkalmazásával a kádári vezetés végül megszilárdította hatalmát. A forradalomban való részvétel miatt 229 embert végeztek ki, és több mint 16 ezer főt ítéltek börtönbüntetésre, sok ezer személyt internáltak, illetve távolítottak el munkahelyeikről. Nagy Imre sorsa akkor dőlt el, amikor kiderült, hogy nem hajlandó lemondani Kádár javára. Mivel személye állandó veszélyforrás volt az új hatalomnak, a szovjetek kezdeményezésére november 22 én Nagyot és a társaságában a jugoszláv követségről távozó többi személyt is Kádár büntetlenséget garantáló ígérete ellenére a szovjetek elrabolták, majd Romániába szállították. A 10 A forradalom hangja o.

13 kényszerű száműzetés 1957 áprilisáig tartott. Ekkor visszaszállították Magyarországra azokat, akiknek az elítélését a Nagy Imre elleni perben akarták végrehajtani. A Nagy Imre per végül csak 1958 februárjában kezdődött meg. Az MSZMP vezetésének útmutatásai alapján az ügyészség Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Kopácsi Sándort, Dr. Szilágyi Józsefet, Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst a magyar népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés büntettével, e vád mellett Nagy Imrét még hazaárulás, Kopácsi Sándort és Maléter Pált pedig katonai zendülés bűntettével vádolta meg. Losonczy Géza már nem állhatott a bíróság elé, mert 1957 végén börtöncellájában meggyilkolták. A koncepciós per a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott. Szilágyi József ügyét elkülönítve, már 1958 áprilisában letárgyalták, bűnösnek találták és kivégezték. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra ítélték. A többi vádlott több évnyi börtönbüntetést kapott június 16 án a kőbányai Gyűjtőfegyházban végrehajtották a halálos ítéleteket. A mártírok holttestét koporsóba tették és a börtönudvaron ásták el. Innen 1961 ben titokban az új köztemető 301 es parcellájába szállították és jelöletlen sírokba temették őket június 16 án Nagy Imre és társai újratemetésén hatalmas tömeg tisztelgett a mártírok ravatalánál. A magyar nép felmentette őket a koholt vádak alól őszén a magyar nép a szabadságáért küzdött, a szocializmus megújításáról beszéltek és Nagy Imre volt a mindenük. Szinte csodát vártak tőle. 11. Ám a szovjet birodalom érdekei miatt, ez a csoda nem válhatott valóra. Nagy Imre és Maléter tábornok a legnagyobb jóindulattal közeledtek a Szovjetunióhoz, mely a humanizmus naivitásnak, a megegyezés kézséget gyengeségnek, a kibontakozás keresését ellene intézett merényletnek, a bizalmat ostobaságnak, az adott szót és írást papírrongynak tekinti és mártírjainak mérsékletéért árulással, börtönnel és golyóval fizetett 12. Ám áldozatuk nem volt hiába való, örökségül hagytak ránk egy álmot, a demokratikus és szabad Magyarországról. 11 Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely október 23 november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Összegyűjt., vál. és szerk.: Koltay Gábor. Szabad Tér Kiadó, o. 12 Faludy György: Mindhalálig. In: Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések I. Szerk.: Sipos József, Sipos Levente, Nagy Imre Alapítvány, o.

14 A pályázat készítésénél felhasznált irodalom Aczél Tamás Méray Tibor: Tisztító vihar. Szeged, JATE Kiadó, Döntés a Kremlben, A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. Szerk.: Vjacseszlav Szereda, Rainer M. János. Budapest, 1956 os Intézet, A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások október 23. november 9. Összeáll.: Varga László. Szerk.: Kenedi János. Budapest, Századvég Kiadó Nyilvánosság Klub, Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála. Bibliotéka Kiadó Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések I. Szerk.: Sipos József, Sipos Levente, Nagy Imre Alapítvány, A Nagy Imre vonal. Dokumentumválogatás. Bev. És válogatta: Dér Ferenc, Szerk.: Kovács Lajos Péter. Reform Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely október 23. november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Összegyűjt., vál. És szerk.: Koltay Gábor. Szabad Tér Kiadó Rainer M. János: Nagy Imre. Vince Kiadó, Ripp Zoltán: Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Budapest, Korona Kiadó, 2002.

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA

LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA 3 2006 LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA XXXVI. évfolyam, 2006, 3. szám FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK KIADJA A FORUM KÖNYVKIADÓ Fő- és felelős szerkesztő: Németh Ferenc

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

1956 a szabadságharc katonapolitikája

1956 a szabadságharc katonapolitikája KIRÁLY BÉLA 1956 a szabadságharc katonapolitikája Király Béla hadtörténész az MTA külsô tagja 1912-ben született Kaposvárott. Tanulmányait 1930 1935 között a Ludovika Akadémián, 1940 1942 között a Honvéd

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom 1956 Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Kronológia: 12.53-kor a rádió bejelenti, hogy a délutánra tervezett tüntetést betiltották, 14.30-kor azonban

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért

Részletesebben

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 18. AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET 1948 1953 Magyar Országos Levéltár AZ MDP NAPIRENDI JEGYZÉKEI

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

Az SZKP XX. kongresszusának hatása a magyar kínai kapcsolatokra 1

Az SZKP XX. kongresszusának hatása a magyar kínai kapcsolatokra 1 Múltunk, 2006/2. 235 256. 235 [ ] VÁMOS PÉTER Az SZKP XX. kongresszusának hatása a magyar kínai kapcsolatokra 1 Az 1940-es évek végére két kínai állam jött létre: a kommunista Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS A RESTAURÁCIÓ A MŰEGYETEMEN

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS A RESTAURÁCIÓ A MŰEGYETEMEN DOKTORI DISSZERTÁCIÓ AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS A RESTAURÁCIÓ A MŰEGYETEMEN HORVÁTH ZSOLT 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ HORVÁTH ZSOLT AZ 1956-OS FORRADALOM

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Van válaszunk! A Munkáspárt Új Programja választ ad a múlt, a jelen és a jövő mindenkit érintő kérdéseire. 200 forint PROGRAM

Van válaszunk! A Munkáspárt Új Programja választ ad a múlt, a jelen és a jövő mindenkit érintő kérdéseire. 200 forint PROGRAM VI. (XXII.) ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 2011. MÁJUS 28. PROGRAM VI. (XXII.) ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 2011. MÁJUS 28. 200 forint 1 Van válaszunk! A Munkáspárt Új Programja választ ad a múlt, a jelen és a jövő mindenkit

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

A SZEMÉLYI SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA MAGYARORSZÁGON A SZOVJET TÍPUSÚ DIKTATÚRÁBAN

A SZEMÉLYI SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA MAGYARORSZÁGON A SZOVJET TÍPUSÚ DIKTATÚRÁBAN A SZEMÉLYI SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA MAGYARORSZÁGON A SZOVJET TÍPUSÚ DIKTATÚRÁBAN Fóti Kristóf BUDAPEST 2015 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A szovjet megszállás 3 3. A jogrendszer 4 4. Szabadságvesztés-büntetés

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 Palasik Mária A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 A Belügyminisztérium Könyvkiadója 1980-ban kiadott Állambiztonsági értelmező kéziszótárának meghatározása szerint a hírszerzés a már

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai A desztalinizáció elsõ hulláma Magyarországon Nagy Imre kontra Rákosi Mátyás, 1953 1956 Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai térségben történetírásunk nem vizsgálta. Magyarázható:

Részletesebben

Totális rendszerek: a kommunizmus. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban

Totális rendszerek: a kommunizmus. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban Totális rendszerek: a kommunizmus Szövetségbe forrt szabad köztársaságok: A Nagy Oroszország kovácsolta frigy, A Szovjet hatalma és egysége éljen: Sok nép így akarta s megalkotta így! Refrén: Szálljon

Részletesebben

Tabajdi Gábor. 2. A civil életbe való visszahúzódásra főleg a vidéki állomány körében, valamint a segédoperatív

Tabajdi Gábor. 2. A civil életbe való visszahúzódásra főleg a vidéki állomány körében, valamint a segédoperatív Tabajdi Gábor 1956 az államvédelmista elbeszélésekben Az 1956-os forradalom egyik központi követelése volt a diktatúra legfőbb támaszának, egyszersmind szimbólumának tartott, ugyanakkor sokak számára közvetlen

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

I R A T J E G Y Z É K

I R A T J E G Y Z É K Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 375/2012. I R A T J E G Y Z É K a több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmény miatt Biszku Béla ellen indult bűnügyben keletkezett

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen EURÓPAI PARLAMENT 2004 Plenárisülés-dokumentum 2009 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

Mi újság. a PADOSZ - nál? Eredményes az üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás a Partner Kft-nél

Mi újság. a PADOSZ - nál? Eredményes az üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás a Partner Kft-nél Mi újság 2016. január P A K S I A T O M E R Ő M Ű D O L G O Z Ó I N A K S Z A K S Z E R V E Z E T E a PADOSZ - nál? X X. É V F O L Y A M 1. S Z Á M I N F O R M Á C I Ó S K I A D V Á N Y Legalább egymilliárd

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU ISSN 1216-6774 XX. évf. (2011) 23. sz. FORRÓ János A KÁDÁR-rendszer 1957. évi tavaszi konszolidációja és az ellenséggel szembeni taktikája

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

A végzetes egyetértés

A végzetes egyetértés A végzetes egyetértés Szuezi-válság és az Ikerkonfliktus - CZÉH TAMÁS; Bevezető Okozhat-e egy pillangó szárnycsapása Brazíliában tornádót Texasban? Edward Lorenz Bár furcsának tűnhet gondolatindító kérdésem

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora

2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora 2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora 1. Valószínű, hogy Dózsa Györgyöt nem ültették izzó vastrónra kivégzésekor, csupán ácsolt székre. Ám a fejére valóban felhevített vaskoronát tettek. Hol történt

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország külpolitikája I. A Szovjetunió A szovjet érdekszféra kettõs megítélése Magyarország az 1956. évi, fegyveres erõszakkal elfojtott

Részletesebben

RENDSZERVALTOK A BALOLDALON

RENDSZERVALTOK A BALOLDALON RENDSZERVALTOK A BALOLDALON REFORMEREK ÉS REFORMKÖRÖK 1988-1989 VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK KOSSUTH KIADÓ BUDAPEST 1999 NIEDERS, \ ATS- U. UNIV.-! Tartalom Előszó 19 Géczi József: Reformerek és reformkorok

Részletesebben

1949-es jelentés az ellenségrõl

1949-es jelentés az ellenségrõl Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

HA AZ akarata ellenére és megkérdeztetése nélkül a csehszlovák államhoz

HA AZ akarata ellenére és megkérdeztetése nélkül a csehszlovák államhoz A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAROK ÉS NÉMETEK VISZONYA. HA AZ akarata ellenére és megkérdeztetése nélkül a csehszlovák államhoz csatolt magyarságnak német polgártársaihoz való viszonyáról hű és megbízható képet

Részletesebben

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti

Részletesebben

Nyírbogdány. - Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselõ-Testületének 2009. évi üléstervét elfogadta.

Nyírbogdány. - Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselõ-Testületének 2009. évi üléstervét elfogadta. Hírek AUKCIÓNeves képzõmûvészek alkotásaiból, a Nyírbogdány Község Tehetséges Gyermekeinek Tanulásáért Közalapítvány javára rendezett jótékonysági árverés anyaga 2009. február 9-tõl megtekinthetõ a Székely

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben