B1. Tétel Mutassa be a marketingkutatás leggyakrabban alkalmazott eljárásait a felhasználás célja szerint!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "B1. Tétel Mutassa be a marketingkutatás leggyakrabban alkalmazott eljárásait a felhasználás célja szerint!"

Átírás

1 B1. Tétel Mutassa be a marketingkutatás leggyakrabban alkalmazott eljárásait a felhasználás célja szerint! Marketingkutatás A marketingkutatás olyan objektív formális eljárás, amely a marketing döntéshozatalt a gyakorlatban is alkalmazható információkkal látja el, az adtok szisztematikus győjtése, elemzése és közlése révén, a piac mindezeken keresztüli aktív befolyásolása mellett. A marketingkutatás, mint tevékenység a vállalat döntéshozatali, és irányítási rendszerén belül tehát szisztematikusan mőködı, objektíven elemzı divíziót jelent. Marketingkutatás eljárásai 1. Feltáró kutatások 2. Következtetı kutatások a. Ok-okozati kutatások b. Leíró kutatások Longitudinális kutatás Keresztmetszeti kutatások - Egyszeri keresztmetszeti kutatások - Többszöri keresztmetszeti kutatások Marketingkutatási eljárások csoportosítása cél szerint: FELTÁRÓ LEÍRÓ OK-OKOZATI CÉL ötletek, és szempontok piaci jellemzık leírása ok-okozati hatások felfedezése vizsgálata JELLEMZİI - rugalmas, és változékony - egy vagy több - gyakran a kutatás független változó kezdıpontja MÓDSZEREK - szakértıi megkérdezés - próbakérdezés - szekunder adatok - kvalitatív kutatás - speciális hipotézisek elızetes kialakítása - az elıre tervezett és strukturált felépítés - szekunder adatok - megkérdezés - próbavizsgálat - megfigyelés manipulálása - egyéb közvetítı változók kontrolálása - kísérlet 1. Feltáró kutatások Három ok miatt végzik: - kielégítsék a kutatók kíváncsiságát, jobb megértés iránti vágyát - a kutató megállapíthassa lenne-e értelme késıbbi, alaposabb vizsgálatnak - segítsék a késıbbi, alaposabb vizsgálatban alkalmazandó módszerek kidolgozását Feltáró kutatások hiányosságai: - ritkán ad teljes mértékben kielégítı választ a kutatás kérdéseire - reprezentativitás és az érvényesség problémája Jellemzıi: - legfıbb cél a probléma meghatározása, pontosabb értelmezése - hipotézisek feltárására alkalmas - a kutató többségében nem rendelkezik kellı ismerettel, információval, kreativitás és leleményesség nagy szerepet játszik - rugalmas, laza szerkezető, ritkán használnak strukturált kérdıívet és nagy mintát - az adatok elemzése kvalitatív jellegő - folyamatosan újabb szempontokkal bıvülhet a kutatás, eredményei tájékoztató jellegőek - általában további kutatások követik (feltáróak, következtetıek) 1

2 2. Következtetı kutatások a. Leíró kutatások Jellemzıi: - elızetes tudást feltételezı kutatás - speciális hipotézisek tesztelésére alkalmas - elıre tervezett és strukturált forma - nagy, reprezentatív mintákon alapul - kutatási terv szabja meg a módszereket Alapkérdései: 6W-nek is nevezik: Ki, Mit, Mikor, Hol, Miért és Hogyan végez a kutatás során A leíró kutatások a vizsgálatok megismétlésének gyakorisága, azaz az idıddimenzió figyelembe vétele szerint tovább csoportosítható keresztmetszeti és longitudinális kutatásokra. Keresztmetszeti kutatások Leggyakrabban alkalmazott leíró kutatási módszer, melyben az információgyőjtés a sokaság elemeibıl egyszeri alkalommal vett valamely mintán alapul. Fajtái: - egyszeri keresztmetszeti kutatás: az alapsokaságból csak egyetlen mintát vesznek és az információgyőjtés ebbıl az egy mintából és csak egyszeri alkalommal történik. - többszöri keresztmetszeti kutatás: két v. több mintát vesznek az alapsokaságból és az információgyőjtés mindegyik mintából csak egyszeri alkalommal történik. Speciális formája: a kohorsz elemzés, amely megfelelı idıközönként elvégzett keresztmetszeti felméréssorozatból áll, ahol az elemzés alapvetı egysége a kohorsz. A kohorsz egy olyan válaszadói csoport, akik ugyanazt az eseményt tapasztalják, azonos idıintervallumon belül. Pl.: születési, vagy életkor szerinti kohorsz. Elınye, hogy az egyszeri vizsgálatok során sokszor rejtve maradó összefüggések feltárhatóak. Longitudinális kutatások Abban különbözik a keresztmetszeti kutatástól, hogy a minták nem változnak az idı folyamán, vagyis ugyanazokat a válaszadókat vizsgálják idırıl idıre. Elınye, hogy az idı során elıálló problémák és változások mélyebb elemzését teszi lehetıvé. Fajtái: - longitudinákis kohorsz: átmenetet képezhetnek a többszöri keresztmetszet, és a longitudinális kutatások között (attól függıen, hogy az egyes kohorszokba tartozó mintaelemek állandóak-e, vagy változnak-e) - trendvizsgálat: valamely nagyobb populációban idıvel bekövetkezı változásokat tanulmányozzák. Pl: népszámlálási adatok összehasonlítása - panelkutatás: minden olyan primer adatgyőjtést magában foglal, mely közös jellemzıje egy állandó kutatási objektum megismétlése egy konstans célcsoporton belül. Kulcseleme a panel, amely olyan válaszadókból áll, akik beleegyeznek abba, hogy információt nyújtsanak meghatározott idıközönként, egy hosszabb idıszakon keresztül a kutatott témákban. Célja, hogy az idıbeli változásokat feltárják. Fajtái: - fogyasztói panel: minden olyan panel, amelyben a válaszadó személyek a végsı felhasználók körébıl tevıdnek össze. Fajtái: - individuális panel (a vizsgált termékcsoport, márka fogyasztása jellemzıen személyes, pl: kozmetikum) - háztartási panel (teljes háztartások vásárlását mérik, pl: napi fogyasztási cikkek) Szervezése: paneltagok kiválasztása és felkérése, majd megkérdezés és adatfelvétel - kereskedelmi panel: raktárkészlet változásának vizsgálat, az áruk mozgásának figyelemmel kísérése. Alapösszefüggés: készlet + beszerzés - napi állomány = eladás Szervezése: reprezentatív mintavétel, auditorok végzik a felmérést és az adatgyőjtést - televíziós panel: országonként némi eltéréssel, de a televízióra fordított reklámköltések az éves összes reklámköltések %-át teszik ki 2

3 Mőszeres mérések: overnight, aktív rendszerek, passzív rendszerek Szervezése: kérdıíves adatfelvétel (az elızı napi televízió nézésrıl szereznek információt) Elınyei: - kevésbé támaszkodik a válaszadók emlékezetére - nagy mennyiségő adat győjthetı - pontosabb mérések Hátrányai: - az együttmőködés visszautasítása - lemorzsolódás - honorárium b. Ok- okozati kutatások Jellemzıi: - az ok és hatás kapcsolatáról való bizonyosság megszerzése érdekében használják - költséges, a reprezentativitás feltételeinek nehezen megfelelı eljárás (kis minta) - eredményei egyértelmőbbek és objektívebbek, mint a leíró kutatások eredményei (tudományos eljárás) - felépítése strukturált, elıre tervezett Fogalmak: - független változó: befolyásoljuk, és ezen keresztüli hatásukat mérjük - függı változó: független változók tesztalanyokra gyakorolt hatását mérik - tesztalanyok: egyének, szervezetek melyek független változóra adott válaszait vizsgálják - külsı változók: hatást gyakorolnak a tesztalanyok reakcióira, megzavarhatják a függı változók mérését Ok- okozati viszony feltételei: - együttingadozás - változások bekövetkezésének idırendje - más lehetséges okozati tényezık hiánya Kísérlet célja: - belsı érvényesség (független változó értékének befolyásolása okozta-e ténylegesen a függı változóra gyakorolt hatást) - külsı érvényesség (általánosíthatóak-e az eredmények a kísérleti helyzeten kívül) Külsı változók csoportjai (egyidejő események, érettség, teszthatások fı és interakciós teszthatás, mérıeszköz hatás, kiválasztási torzítás, lemorzsolódás) Külsı változók kontrollálási lehetıségei: - randomizálás (tesztalanyok véletlenszerő beosztása a kísérleti csoportba) - megfeleltetés - kísérleti módszer Kísérleti módszerek fajtái: - a vizsgált változók száma szerint (klasszikus formájú kísérletegy függı változó bevonása, bıvített eljárás- több függı változó bevonása) - a teszt helye szerint (területi kísérlet, laborkísérlet- stúdióteszt, háztartásteszt) - a független változó magyarázó ereje szerint (determinisztikus kapcsolat- független változó teljes mértékben megmagyarázza a függı változó alakulását, valószínőségi kapcsolat- függı változót több tényezı alakíthatja) - a teszttermék megjelenése szerint (termékteszt- összehasonlító teszt, piaci teszt, koncepcióteszt) 3

4 B2. Tétel Hasonlítsa össze a primer és a szekunder kutatás jellemzıit, elınyeit, hátrányait, felhasználási lehetıségeit A marketingdöntések különbözıek, ezért a felhasznált információs források is eltérıek. Az információs szükséglet lehet szekunder információ és primer információ. A primer és szekunder adatok összehasonlítása ADATGYŐJTÉS PRIMER ADATOK SZEKUNDER ADATOK CÉLJA adott probléma más probléma FOLYAMATA nagyon összetett gyors és könnyő KÖLTSÉGE magas viszonylag alacsony IDİTARTAMA hosszú rövid 1. Primer kutatás jellemzıi, elınye, hátránya Primer információ szükséglet esetén, nem vagy csak részben áll rendelkezésre információs bázis, ezért speciális adatfelvételre van szükség. A primer adatok azok az adatok melyeket a kutató egy adott probléma megoldására célzottan győjt, felhasználva a marketing kutatás folyamatának valamennyi lépését. Primer kutatáshoz szükséges adatfelvételi módszereknek két nagy csoportja van: - kvalitatív (interjú, fókuszcsoport) és - kvantitatív eljárások (megkérdezés, megfigyelés, kísérlet) Az eljárások többsége mintavétellel dolgozik, tehát nem vonnak be minden érintett személyt a kutatásba, mintát vesznek belılük és a segítségükkel végzik el az adatfelvételt. Ehhez mintavételi tervet készítenek, ami három részbıl áll: - célcsoport kiválasztása, nagyságának pontosítása, összetételének fıbb ismérvek szerinti jellemzése - mintavétel módjának kiválasztása (mintával szemben támasztott követelmények, reprezentativitás, adatok pontosságának, megbízhatóságának tisztázása) - minta nagyságának meghatározása Kutatási segédeszközt alkalmaznak a kutatásokhoz pl.: interjúvázlat, forgatókönyv, kérdıív. A segédeszköz kialakításának leglényegesebb lépése az operacionalizálás, ami annyit jelent, hogy megválaszolják ténylegesen miképp mérik majd a vizsgált változót. Hátránya: magas költséggel jár és idı igényes Elınye: a szekunder információhoz képest sokkal pontosabb, mindig konkrétan az adott probléma okán győjtik 2. Szekunder kutatás jellemzıi, elınye, hátránya Szekunder jellegő információ esetén rendszeresen regisztrált és összegyőjtött, feldolgozott adatokat használunk fel. A szekunder adatokat már elızıleg egy másik probléma megoldására győjtötték, a kutatás folyamata gyorsabb, egyszerőbb, rövidebb ideig tart és olcsóbb. Felhasználási területei: - a marketing kutatás elıkészítése - a vizsgált problémakör pontosítása - hipotézisek felállítása - a kutatási terv kialakítása - idıbeli változások, tartós piaci folyamatok feltárása (konkrét marketingdöntésekhez való hozzájárulás) Elınyei: - gyors, olcsó, egyszerő adatfelvétel - általában statisztikai módszerekkel elemezhetı adatok - segít a probléma azonosításában, a hipotézisek tesztelésében 4

5 - segít a primer adatok pontosabb bemutatásában - szakértı cég is győjtheti - lehetıséget ad az idısoros elemzésekre Szekunder információk hátrányai: - az információk nem mindig relevánsak, adaptálhatóak - hosszadalmas a nagytömegő adatgyőjtés - fennáll az elévülés veszélye - a sajtó információi sokszor részlegesek, szubjektívek - nem mindig korrekt a források megjelölése - az adatok összehasonlíthatósága sokszor nehézkes - esetleg más eredeti célból győjtötték az adatokat - a túl speciális kutatói igényeket szekunder forrásból nehéz kielégíteni - hozzáférési (tulajdonjogi) problémák - néha költséges nem ingyenes Szekunder információk értékelésének szempontjai: alapvetıen az adatfelvétel módszerét, az információk hibáját és pontosságát, az adatok naprakész jellegét, az eredeti adatgyőjtés célját, az adatok ismérveit (a mérés jellegét, az alkalmazott kérdéseket), továbbá az adatok megbízhatóságának fokát és forrását elemzi. - specifikáció és pontosság (esetén vizsgálandó: adatgyőjtési módszer, válaszadási arány, az adatok minısége, mintavételi módszer, mintanagyság, a kérdıív szerkezete, terepmunka, adatelemzés) - naprakészség (adatok frissessége, idı múlásával veszítenek értékükbıl) - cél (eredeti adatgyőjtés célja) - jelleg (hogyan értelmezték a mértékegységeket az eredeti adatfelvétel során) - megbízhatóság (legfontosabb értékelési szempont) Szekunder adatok fajtái: - belsı adatok (eleve felhasználásra kész adatok, további feldolgozást igénylı adatok) - külsı adatok (nyomtatott, számítógépes adatok, szindikált adatok- piackutató cégek által egy közös adatbázisból nyújtanak információt a megrendelı cégek számára) 5

6 B3. Tétel Hasonlítsa össze a kvalitatív és kvantitatív adatfelvételi eljárások tulajdonságait, csoportosítsa az ide tartozó kutatási módszereket! A primer kutatási eljárásokat két csoportba, kvalitatív és kvantitatív módszertani kategóriába sorolhatjuk. Fontos, hogy külön kell kezelni az adatfelvétel és adatelemzés kvalitatív és kvantitatív dimenzióit. Leggyakrabban a tisztán kvalitatív-kvalitatív és kvantitatív-kvantitatív adatfelvételi és adatelemzési kombinációkat használjuk. A kvalitatív és a kvantitatív adatfelvétel és adatelemzés kapcsolata ADATFELVÉTEL KVALITATÍV KVANTITATÍV ADATELEMZÉS KVALITATÍV KVANTITATÍV A kvalitatív módszerekkel felvett Bizonyos esetekben igény van adatokat elsısorban kvalitatív arra is, hogy a kvalitatív eszközök segítségével elemezzük módszerekkel felvett adatokat Pl.: kutatási interjú vizsgálata számszerősítsük, azaz tartalomelemzéssel kvantifizáljuk Pl.: a fókuszcsoportban elhangzott fıbb válaszok számszerüsítése A kvantitatív adatfelvétel során, A kvantitatív módszerekkel bizonyos helyzetekben felvett adatokat elsısorban használunk olyan eszközöket, kvantitatív, statisztikai eszközök melyek lehetıséget adnak segítségével elemezzük kvalitatív jellegő elemzésekre Pl.: a standardizált kérdıív Pl.: standardizált kérdıívek segítségével felvett adatok nyitott kérdéseinek elemzése elemzése statisztikai módszerekkel A kvalitatív és kvantitatív adatfelvételi eljárások tulajdonságai: A legfontosabb különbség a két módszercsoport céljában van: a kvalitatív eljárások inkább feltáró, a kvantitatív pedig a teljes alapsokaság magatartására akar következtetni. A kvalitatív módszerek segítenek körülírni, pontosítani, definiálni az adott kutatási problémát. A kvalitatív kutatásból származó információk segítségével pontosíthatjuk a hipotéziseket, segítséget nyújthatunk a kvantitatív vizsgálat megkezdéséhez. A kvalitatív kutatás során ritkán használnak segédeszközként strukturált forgatókönyvet, inkább jellemzı a standardizálatlan, nem szerkesztett forma pl. az interjúvázlat. A kvantitatív eljárás lényege, hogy összehasonlíthatóvá teszi az egyes, az adatfelvételben résztvevı személyek válaszait, amit standardizált kérdıív segítségével visznek véghez. Lényeges különbség van a mintavételben is, mert a kvalitatív kutatások általában nem akarják reprezentálni az alapsokaságot semmilyen paraméter alapján sem, így nem reprezentatív mintákból dolgozik, ebbıl következıen kis elemszámot használ. Ezzel szemben a kvantitatív kutatásokban nagyobb elemszámú mintavételt alkalmaznak (nagymértékben függ a kutatás céljaitól, a rendelkezésre álló anyagi forrásoktól), mivel cél a reprezentativitás, vagy annak megközelítése. 6

7 A kvalitatív és kvantitatív kutatás jellemzıinek összehasonlítása: KVALITATÍV KVANTITATÍV CÉL Feltáró jelleg Következtetés az alapsokaság magatartására INFORMÁCIÓ Árnyalt, mély Számszerősített, statisztikai adatok MINTA Nem reprezentatív, kis elemszámú Nagyobb elemszám, általános cél a reprezentativitás KUTATÁSI Nem strukturált szerkezet Standardizált SEGÉDESZKÖZ FELDOLGOZÁS, ELEMZÉS Tartalomelemzés, belsı összefüggések keresése Statisztikai és matematikai módszerek TUDOMÁNYOS HÁTTÉR Pszichológia, szociálpszichológia, antropológia, nyelvészet Matematika, statisztika, demográfia, szociológia EREDMÉNYEK Kiinduló probléma pontosítása, hipotézis véglegesítése, alap a kvantitatív kutatáshoz, a probléma értelmezése, leírása, jellemzése, feltárása Döntési alternatívák, javaslatok felállítása, statisztikailag verifikálható mennyiségi tendenciák A marketingkutatás adatfelvételi módszereinek csoportosítása: A MARKETINGKUTATÁS ADATFELVÉTELI MÓDSZEREI SZEKUNDER ADATOK PRIMER ADATOK KVALITATÍV ADATOK KVANTITATÍV ADATOK KÖZVETLEN TECHNIKÁK Fókuszcsoport Interjú Megfigyelés KÖZVETETT TECHNIKÁK Projektív technikák (asszociációs, kiegészítı, konstrukciós, kifejezési) LEÍRÓ KUTATÁSOK Megkérdezés Megfigyelés OK- OKOZATI KUTATÁSOK Kísérlet 7

8 B4.Tétel Hasonlítsa össze egymással a megkérdezés különbözı technikáit (szóbeli, írásbeli, telefonos, elektronikus)! Megkérdezés: olyan kvantitatív módszer, mely a megkérdezettek standardizált kérdıívre adott válaszain keresztül próbálja mérni azok szokásait, magatartását, jellemzıit. A megkérdezés módszereinek alapvetıen négy fajtája alakult ki, attól függıen, hogy a megkérdezett és a kérdezı között a kommunikáció milyen módon valósul meg. Ennek alapján megkülönböztethetı a telefonos, a személyes, a postai (írásbeli), és az elektronikus formában lebonyolított megkérdezés. A megkérdezés fajtái a kommunikáció módja szerint MEGKÉRDEZÉS TELEFONOS SZEMÉLYES, SZÓBELI POSTAI, ÍRÁSBEL ELEKTO- RNIKUS HAGYOMÁNYOS SZÁMÍTÓ- GÉPPEL TÁMO- GATOTT (CATI) A VÁLASZ- ADÓ OTT- HONÁBAN UTCAI SZÁMÍTÓ- GÉPPEL TÁMO- GATOTT (CAPI) POSTAI ÚTON POSTAI PANEL INTERNET Személyes, szóbeli megkérdezés esetén a kérdezıbiztosnak a kérdések sorrendjének szigorú betartása mellett kell felolvasni a kérdéseket. A szubjektivitást, a személyes elemek hatását a lehetı legjobban le kell csökkenteni. A kérdezıbiztos a kérdések sorrendjén nem változtathat, a kérdéseket és az arra adható válaszokat semmilyen körülmények között nem magyarázhatja. A szóbeli megkérdezés elınye az írásbelivel szemben, hogy itt a legnagyobb a válaszadási hajlandóság, továbbá a kérdezı jelenléte a biztosíték arra, hogy a válaszokat valóban a kiválasztott személytıl kapja. (Az írásbeli megkérdezésnél soha nem derül ki, hogy a célszemély töltötte-e ki a kérdıívet vagy sem.) A szóbeli megkérdezés elınye még, hogy spontán válaszokat kapunk, nem pedig hosszas megfontolás után nyilatkozik a megkérdezett, mivel az utóbbinál megkérdıjelezhetı a válaszadó objektivitása. Hátránya a kérdezıbiztos szerepébıl adódó hibalehetıség, pl. nem tartja be a mintavételi szabályokat, befolyásolja a megkérdezettet, a válaszokat önhatalmúlag értelmezi. A sikeres megkérdezés elıfeltétele a jól képzett kérdezı. Fajtái: A válaszadó otthonában történı megkérdezés esetén a kérdezıbiztos feladata a válaszadó felkeresése, a kérdések feltevése és a válaszok rögzítése. A nyugodt, megszokott körülmények miatt hosszabb, bonyolultabb kérdıívek kitöltését teszi lehetıvé. Utcai megkérdezés esetén a megkérdezettet az utcán, egy boltban vagy bevásárlóközpontban szólítják meg, a kérdıív kitöltése a helyszínen történik meg. A módszer inkább a rövidebb kérdıívet igénylı téma (kutatási probléma) vagy valamilyen kombinált kutatás esetén alkalmazható. 8

9 A számítógéppel támogatott személyes megkérdezés (CAPI) esetén a megkérdezett válaszait számítógépen rögzítik. Gyakoribb, amikor az otthoni megkérdezés során a kérdezıbiztos laptopján rögzíti a válaszokat, de elıfordul az érintıképernyıs monitorok segítségével történı adatfelvétel is (pl. bevásárlóközpontokban). A telefonos megkérdezés elınye, hogy gyors és viszonylag olcsó eljárás. Személyes kontaktus teremthetı a kérdezı és a megkérdezett között, továbbá ismételt vizsgálatokra is alkalmas. Olcsósága viszonylagos, mivel az egy kérdıívre jutó (folyamatos kutatási) költségek tekintetében valóban olcsóbb, hiszen nem kell annyi kérdezıbiztos, nincsenek utazási költségek stb., viszont a technikai igények biztosítása (CATI rendszer stúdiójának kiépítése) komoly egyszeri költséget jelentenek. Hátránya a szóbeli megkérdezéshez képest, hogy kevésbé adott a kontroll lehetısége. Pl. a megkérdezett szociodemográfiai helyzetét (végzettség, vagyoni helyzet, családi állapot, lakóhely, foglalkozás) firtató kérdésekre adott válaszok szinte teljesen kontrollálatlanok maradnak. Jóval rövidebb terjedelmő kérdıív állítható be, mint az írásbeli vagy személyes, szóbeli megkérdezés esetén, valamint hátrány az is, hogy alapsokaságként csak a telefonnal rendelkezık jöhetnek számításba. Fajtái: A hagyományos telefonos megkérdezés során a kiválasztott minta tagjait felhívják, majd felolvassák a standardizált kérdıívet, a válaszokat pedig a kérdezıbiztos tollal rögzíti a kérdıíven. Ez a módszer annyiban különbözik a szóbelitıl, hogy a kérdezı és a kérdezett telefonon beszélnek egymással és nem személyesen. A számítógéppel támogatott telefonos megkérdezés (CATI) során a kérdezıbiztosok a számítógépen töltik ki a kérdıívet. (Fejhallgató a fülön, a monitor helyettesíti a papírt és ceruzát.) A számítógép önállóan mintavételt hajt végre, majd feltárcsázza a kiválasztott számot, ezután a kérdezıbiztos a képernyın látható kérdéseket felolvassa és a számítógépen rögzíti a válaszokat. A monitoron mindig csak egy kérdés jelenik meg és a számítógép azonnal ellenırzi, hogy válaszok megfelelıek és következeteseke. A számítógép szisztematikusan irányítja a kérdezıbiztost, azaz csak azokat a kérdéseket mutatja, amelyek relevánsak a megkérdezett számára. Elınye az adatfelvétel gyorsasága és az adatrögzítés (kódolás) egy lépésben történı végrehajtása, illetve az azonnal elkezdhetı statisztikai adatfeldolgozás. Az írásbeli megkérdezés esetén elıre meghatározott címlista alapján, postai úton juttatják el a kérdıíveket a megkérdezettekhez. Az írásbeli és szóbeli megkérdezés között az alapvetı különbség az, hogy a szóbelinél mindig jelen van a kérdezı, ami kedvezı hatással van a válaszadási hajlandóságra. Az írásbeli elınye, hogy nagy a térbeli reprezentáció biztosításának lehetısége (a legkisebb faluba is el tud jutni), teljesen kikapcsolja a kérdezı esetleges szubjektivitását, a megkérdezett a legnyugodtabb körülmények között adhatja meg válaszait. Hátránya, egyben a módszer alkalmazásának feltétele, hogy teljes és aktuális címlistánk legyen, de ismerni kell az alapsokaság strukturális jellemzıit is. A kérdıív kiküldésével az adatfelvétel gyakorlatilag lezárul, nincs lehetıség korrekcióra. Gondot jelenthet a kérdıívek lassú visszaérkezése és az alacsony visszaérkezési arány is. A minta egyes rétegeinél eltérı lehet a válaszadási készség, ezért torzulhat a minta reprezentativitása, amit a postai panelek 1 kialakításával lehet kiküszöbölni (azonban nem mindig vehetünk igénybe postai panelt). Az írásbeli megkérdezésnél az eredmények megbízhatóságát (pontosságát) a visszaérkezési arány is befolyásolja (átlag %), míg a szóbelinél csak a minta nagysága és összetétele, mivel ott magas (85-90%) a visszaérkezési hányad. 1 Postai panel: nagy és országosan reprezentatív, háztartásokból álló minta, ahol a háztartások beleegyeznek, hogy idıközönként részt vegyenek postán kiküldött kérdıívek kitöltésében. 9

10 Megfontolt elıkészítı munka segítheti a válaszadási arány javulását (kutatási témának megfelelı módszer alkalmazása, kérdıív hossza, kérdések érthetısége, alkalmazott kérdéstípusok, kísérılevél tartalma, hangsúlyozni, hogy önkéntes, név nélküli a kitöltés, adatok bizalmas kezelése, megfelelı megszólítás, bérmentesített válaszlevél biztosítása, aláírás a kérdıív, vagy levél elején, végén). Az elektronikus megkérdezésnek két formája terjedt el. Az en keresztül történı megkérdezés címlista alapján történik az írásbelihez hasonlóan, a különbség az, hogy nem postán, hanem en küldik el a kérdıívet. Az írásbeli megkérdezés modernebb formája. Az internetes megkérdezés során valamely internet oldalra történı ellátogatás után töltik ki az ott található kérdıívet. Elınye, hogy ellenırizhetık a válaszok, nem lehet hibás továbblépés a kérdıívben. A kérdıívekhez figyelemfelkeltı grafikonok, képek, animációk is kapcsolhatók. A megkérdezési formák összehasonlítása a kommunikáció módja alapján KRITÉRIUMOK ÍRÁSBEL I, POSTAI TELEFONO S SZÓBELI ELEKTRONIKU S Visszaérkezési (válaszadási) arány Egységes visszaérkezési idıpont betartatása Térbeli reprezentativitás Reprezentatív mintavétel Nehezen elérhetı + semleges - változó csoportok A kérdıív terjedelme A kérdések változatossága A kérdıív fizikai megjelenésének fontossága Kényes kérdések megkérdezésének lehetısége Az adatgyőjtés rugalmassága Meggondolatlan semleges válaszok mellızése Harmadik személy - változó + - befolyása Félreértések Komplex információ Kérdezıbiztos befolyása Fizikai inger korlátozott alkalmazása Gyorsaság - + változó + Költésegek

11 B/ 5. TÉTEL Mutassa be a marketingkutatás során alkalmazott mintavételi terv felépítését és a leggyakrabban használt mintavételi módszereket! A mintavételi terv, azaz a mintavételi eljárás alapvetıen négy lépést tartalmaz: 1. Célcsoport kiválasztásával, célsokaság meghatározásával kezdıdik (nagyságának pontosítása, összetételének fıbb ismérvek szerinti rendezése). A célsokaság azoknak az elemeknek az összessége, amelyek rendelkeznek a kutató által keresett információval, és amelyekrıl a kutató következtetéseket tud levonni. A célsokaságot a sokasági elemek, a mintavételi egység, a területi kiterjedés és az idı, valamint a mintavételi keret segítségével határozzuk meg. A sokasági elem az az egység, amelyrıl vagy amitıl az információt keressük. A megkérdezéses vizsgálatoknál a sokasági elem általában a válaszadó. A mintavételi egység maga is egy sokasági elem vagy olyan egység, amely magában foglalja a sokasági elemet és a mintavétel egy fázisában kiválasztásra alkalmas. A területi kiterjedés a földrajzi területre vonatkozik. Az idıfaktor pedig a vizsgálat során eltelt idıre utal. A mintavételi keret a sokaság elemeinek megjelenítése, azaz egy lista vagy a sokaságot azonosító irányadás. (pl. telefonkönyv, kamarai adatok, levelezési címlista) 2. A mintavétel mód kiválasztása. Mintavételi módszerek csoportosítása. A részvizsgálatok (mintán alapuló vizsgálatok) két csoportra bonthatók: önkényes kiválasztás és reprezentatív kiválasztás (mintavétel) alcsoportokra. KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK TELJES KÖRŐ VIZSGÁLAT RÉSZVIZSGÁLAT ÖNKÉNYES KIVÁLASZTÁS REPREZENTATÍV KIVÁLASZTÁS VÉLETLEN vagy VALÓSZÍNŐSÉGI MINTAVÉTEL EGYSZERŐ VÉLETLEN RÉTEGZETT CSOPORTOS TUDATOS vagy NEM VALÓSZÍNŐSÉGI MINTAVÉTEL KVÓTÁS KONCENTRÁLT SZISZTEMATI KUS CLUSTER HÓLABDA TIPIKUS Az önkényes mintavétel alkalmazásakor mintánkat a kényelmesen elérhetı elemek körébıl kíséreljük meg összeállítani. A mintavételi egységek kiválasztása a kérdezıbiztosra hárul, a válaszadók legtöbbször azért kerülnek a mintába, mert megfelelı idıben a megfelelı helyen voltak. Ez a legolcsóbb és legkevésbé idıigényes mintavételi mód, ugyanakkor komoly módszertani korlátai vannak, mivel a mintába való bekerülés folyamata torz eredményeket hozhat. Az önkényes minták semmilyen meghatározható sokaságot nem reprezentálnak, ezért leíró és ok-okozati kutatásokhoz nem ajánlottak, de feltáró kutatások során alkalmazható a sokaság mélyebb megismerésére, hipotézisek felállítására, kérdıívek elıtesztelésére. Elbírálásos mintavétel az önkényes egy speciális formája. A sokaság elemeit a kutató saját belátása alapján választja ki, könnyen elérhetı alanyokra, szakavatottabb megkérdezettekre támaszkodik. Olcsó, kényelmes, gyors eljárás. Nem reprezentatív, az eredmények nagymértékben a kutató döntésétıl, szakértelmétıl, kreativitásától függnek. 11

12 A reprezentatív mintavétel lényege, hogy a minta reprezentálja vagyis hően tükrözze az alapsokaságot, azaz az alapsokaság és a minta paraméterei és statisztikái hibahatáron belül azonosak. Követelmény, hogy az alapsokaság és a minta is megfelelı elemszámmal rendelkezzen (több tízezer, leginkább több millió), hogy a véletlen tömegjelenségek törvényei érvényesülhessenek. A kutatás szempontjából a lényeges jellemzık szerint a minta és az alapsokaság átfedik egymást. A pontosság (mintavételi hiba) azt a maximális hibát jelenti, amellyel a reprezentatív adatfelvétellel nyert adatok (statisztikák) legfeljebb eltérhetnek az alapsokaság tényleges adataitól. A megbízhatóság egy valószínőségi mutató melynek mértéke szerint pontos az adatunk. Fontos, hogy a reprezentatív minta pontossága és megbízhatósága nem csak a minta elemszámától, hanem a mintavétel módjától is függ. Tudatos vagy nem valószínőségi mintavétel esetén a kutató valamilyen szinten befolyásolja a mintavétel folyamatát, de ez a kutatói tudatosság a nem valószínőségi mintavételek reprezentativitásának mértékét nem csökkenti. o Kvótás mintavétel: átmenet a véletlen és a tudatos kiválasztási technikák között, mert alkalmazása során a tudatosság mellett fontos szerephez jut a véletlen is. Elsı szakaszában meghatározzák a kontrolljellemzıket (kvótákat), majd a sokaságon belüli eloszlásukat, majd a mintának ugyanezen arányokkal kell rendelkeznie. A második szakaszban a mintaelemeket önkényesen választják ki. A kvótás mintavétel elınye, hogy viszonylag gyors és olcsó, továbbá nagy kényelmet és szabadságot biztosít a kérdezıbiztosoknak, a hagyományos mintavételhez közeli eredményeket hozhat. o Hólabda mintavétel: a kutató általában véletlenszerően, csupán a válaszadók kezdeti csoportját határozza meg, majd ık olyan további személyeket ajánlanak, akik a kutatás célcsoportjához tartoznak. A végsı minta nem lesz véletlen az ajánlott személyek demográfiai és pszichográfiai jellemzıi az ajánló személyekéhez hasonlít majd. Leginkább olyankor alkalmazzuk, ha véletlen mintavétellel nehezen elérhetı vagy rejtett célcsoportot akarunk elérni (pl. kisebbségek, speciális szolgáltatást igénybe vevık stb). o Koncentrált és tipikus mintavétel: az alapsokaság azon elemeit választják be a mintába, melyek valamilyen, a kutatás szempontjából fontos jellemzı alapján különös jelentıséggel bírnak. Rövid idı alatt lehet az alapsokaságot valamely szempont alapján reprezentáló mintához jutni. Véletlen vagy valószínőségi mintavétel esetén a kutató tudatos befolyásolás nélkül választja ki a mintaelemeket, vagyis a sokasági elemek mintába való bekerülésének valószínősége teljesen egyforma. o Egyszerő véletlen mintavétel esetén a sokaság valamennyi eleme ismert, melybıl a kutató a mintavételi keret alapján minden egyes elemhez egy azonosítót rendel, majd véletlen számokat generálva határozza meg a mintába kerülı elemeket. A statisztikai módszerek legtöbbje ezt az eljárást feltételezi. Elınye, hogy egyszerő a kiválasztás, a minta eredményei kivetíthetık az alapsokaságra. Hátránya, hogy nehéz ilyen mintavételi keretet nyerni, illetve nagy és földrajzilag szétszórt mintát eredményezhet, ami megnöveli az adatgyőjtés idejét és költségét. o Szisztematikus mintavétel esetén a mintavételi keretben véletlenszerően kijelölnek egy pontot, majd minden i-edik elemet választják ki. i mintavételi intervallum meghatározása: sokaság nagysága osztva a kívánt mintanagysággal. (N/n) Elınye, hogy anélkül is alkalmazhatjuk, hogy a mintavételi keret összetételét (elemeit) ismernénk (pl. egy áruházban minden i- edik embert megállíthatjuk, anélkül, hogy elızıleg beazonosítottuk volna). 12

13 o Rétegzett mintavétel olyan kétlépcsıs mintavétel, ahol a sokaságot részsokaságokra, más néven rétegekre osztják. A rétegeknek egymást kölcsönösen kizárónak és együttesen teljesnek kell lenniük, ezután minden rétegbıl véletlen eljárással választják ki a mintaelemeket. Abban különbözik a kvótás mintavételtıl, hogy a mintaelemeket nem önkényesen, hanem véletlenszerően választják ki. A rétegeken belül az elemeknek homogéneknek, a különbözı rétegekhez tartozó elemeknek egymáshoz képest viszont heterogéneknek kell lenniük. A mintavétel legfıbb célja a pontosság növelése, költségemelkedés nélkül. Fajtái: arányos és nem arányos mintavétel o Csoportos mintavétel egylépcsıs csoportos mintavétel esetén az összes elem bekerül a csoporttal együtt a mintába, kétlépcsıs csoportos mintavételnél a csoportokon belül újabb mintavételt hajtunk végre. Annyiban tér el a rétegzett mintavételtıl, hogy itt a részsokaságoknak csak egy mintáját választjuk ki, míg a rétegzett mintavételnél az összes részsokaságot (réteget) kiválasztjuk további mintavétel céljából. A két módszer célkitőzései különbözıek. Speciális formája: területi mintavétel 3. Minta nagyság meghatározása A helyes mintavételi alternatíva kiválasztása érdekében tisztázni kell a mintával szemben támasztott követelményeket (reprezentativitás, az adatok pontossága, megbízhatósága). A minta nagyságát befolyásoló tényezık: A döntés súlya A kutatás természete A vizsgált változók száma Az elemzés módja A hasonló tanulmányokban használt mintanagyság Az alapsokasági és a mintaelemek elıfordulási aránya A rendelkezésre álló anyagi források 4. A mintavétel kivitelezése A mintavételi folyamat végrehajtása megköveteli, hogy részletesen leírjuk a sokasággal, a mintavételi kerettel, a mintavételi egységgel, a mintavételi technikával és a mintanagysággal kapcsolatos valamennyi döntést és azok megvalósítását. Fontos azon eszközök megtervezése, melyek biztosítják a válaszadási arány növelését és a nem válaszolásból eredı hiba korrigálását. Válaszadási arány növelésének eszközei: Visszautasítás esetén: - elızetes bejelentkezés - a válaszadó motiválása - kérdıíveztetés - emlékeztetés - személyes jelleg Elérés hiánya esetén: elsıdleges megoldást az elızetes egyeztetés adhat Nemválaszolás korrigálása esetén: - a nemválaszokból részminta kiválasztása - súlyozás - imputálás 13

14 B/ 6. TÉTEL A marketingfogalom és a magatartáselmélet kapcsolatrendszere (fogyasztói magatartás fogalma, modelljei, kapcsolódó elméletek) A jó marketingdöntés elıfeltétele a piacok viselkedésének ismerete, elemzése, értékelése és a várható piaci folyamatok elırejelzése. Elengedhetetlen a megfelelı információellátottság a vevıi igényekrıl, és azok jövıbeni alakulásáról, ezért fokozatosan kezdett teret nyerni a marketingmagatartás orientáció. A vevıorientált marketing a döntést és az emberi viselkedés megismerésére alapozza, ennek megfelelıen az elemzések középpontjába az emberi magatartás indítékainak feltárása áll. A magatartásorientált marketing a sikeres stratégia kialakításához oly módon nyújt segítséget, hogy folyamatosan elemzi a fogyasztókat, vevıket, és a rendelkezésre álló információk értékelése alapján igyekszik prognosztizálni a jövıbeni magatartásukat. Marketingkörnyezet magatartáselméleti megközelítése A vállalat közvetlen környezet az, amely meghatározza piaci megjelenését. A közvetlen környezet egyik eleme a mikro környezet (maga a vállalat, szállítók, a piaci közvetítık, a vevık, a versenytársak és a közvélemény), másik eleme a makro környezet (demográfiai, gazdasági, természeti, technológiai, politikai jogi és társadalmi kulturális körülmények). 1. A fogyasztói-, vásárlói magatartás fogalma A fogyasztói piacot egyének és háztartások, vagyis végsı fogyasztók alkotják, akik személyes szükségleteik kielégítésére, egyéni fogyasztásra, vagy családjuk számára vásárolják a termékeket és szolgáltatásokat. Fogyasztói magatartás a fogyasztó azon cselekedeteinek összessége, amelyek a termékek és szolgáltatások megszerzésére, használatára, értékelésére és a használatot követı bánásmódra irányulna, beleértve a cselekvést megelızı és meghatározó döntési folyamatokat. A fogyasztói magatartásvizsgálat arra keres választ milyen módon hoz döntést az egyén arról, hogy a rendelkezésre álló erıforrásokat (pénz, idı stb.) fogyasztási cikkekre költse, illetve, hogy miért úgy viselkedik a fogyasztó, amint az tapasztalható, látható. 2. Kapcsolódó elméletek A vásárlói magatartást befolyásoló tényezıket számtalan tudományos munka vizsgálta rendszerezte más és más nézıpont alapján, így megkülönböztethetünk, ökonómiai, szociológiai, pszichológiai és antropológiai irányzatot. - Az elsı fogyasztói magatartáselméletek a közgazdaságtani elméletekbıl fejlıdtek ki (a fogyasztó milyen hatást gyakorol a gazdaságra). Azt vizsgálták, hogy a fogyasztó a korlátozottan rendelkezésre álló erıforrásokat, hogyan osztja szét a korlátlanul meglévı igényei, szükségletei kielégítésére. A közgazdaságtan a racionális gazdasági magatartásból indul ki, és ugyanezt feltételezi a fogyasztóról is. A vásárlás eredménye a termék árának, a fogyasztói jövedelemnek és az elérhetı hasznosságnak a figyelembevételével alakul ki. - Mikroökonomiai elmélet: figyelmen kívül hagyja a fogyasztó miért rangsorol bizonyos szükségletek között és milyen szempontok alapján állítja fel preferenciáit. Csak a mit és milyen mennyiségben területre koncentráltak. Kiemelkedı szerep jut a Háztartási elméletnek, ami arra keresi a választ, hogy a háztartásnak, mely termékekbıl és milyen mennyiséget kell vásárolnia adott árak és adott családi költségvetés mellett a hasznosság maximalizálásának elve szerint. (teljesen racionálisan viselkedı egyénbıl indul ki) - Makroökonómiai megközelítés: szerint a fogyasztói magatartás képes befolyásolni a gazdasági folyamatokat, tendenciákat. Ezen elméletek közös jellemzıje, hogy a közgazdasági tényezık szerepét kizárólagosnak tartják, és az átlagfogyasztó jellemzıinek, céljainak 14

15 leírásával magára a vásárlási cselekvésre helyezték a hangsúlyt, mely csak egy részét jelenti a fogyasztói magatartás mai értelmezésének. Permanens jövedelemhipotézis: szerint egy adott idıszak fogyasztási kiadásainak nagyságát nem az aktuális jövedelem határozza meg, hanem az a hosszabb távra becsült jövedelem, melynek elköltése nem csökkentheti a felhalmozott vagyont. Relatív jövedelemhipotézis: a fogyasztás/megtakarítás arányának alakulását azzal magyarázza, hogy a háztartások fogyasztására az abszolút jövedelemszintnél erısebben hat a társadalmi státusz. - Szociológiai elmélet és kutatási módszertana segít, hogy fel lehessen tárni azokat a kapcsolati rendszereket, amelyek az egyén és a társadalom egyes csoportjai (társadalmi osztályok, etnikumok, család, véleményalkotók, nemek, eltérı korú emberek stb.) közt kialakult és meghatározóak a fogyasztás szempontjából. (így terjedt el a fogyasztói magatartásvizsgálat terén a megkérdezés, csoportinterjú, mélyinterjú és a panel). Az általános életszínvonal a fogyasztási szokások változását és a társadalmi elvárásoknak való megfelelés egyre jobban befolyásolja, háttérbe szorítva a gazdasági racionalitás követelményeit. Bevonul a fogyasztói magatartást értelmezı elméletek közé a státuszszimbólum fogalma. Szélesebb fogyasztói rétegek számára vált fontosság, hogy olyan terméket/ szolgáltatást birtokoljanak, amellyel demonstrálhatják a környezetük felé, hogy ık magasabb társadalmi csoportokhoz tartoznak. (gépkocsi, lakás, egzotikus nyaralás) - Pszichológiai irányzat: A pszichológiai kutatás körébe tartozik az egyén lelki, szellemi alkatának, érzéseinek, gondolkodásmódjának, magatartásának, lélektani folyamatainak a vizsgálata. A magatartástudomány pszichológiai irányzatán belül is 3 megközelítési mód van: behaviorizmus, Inger és reakció hatására való visszavezetés, viselkedés tanulmányozása neobehaviorizmus Közvetítı elemek (pl. attitőd) vizsgálata kognitív elmélet. Kívülrıl jövı ingert feldolgozó, tároló lélektani elemek (tanulás, gondolkodás) Vásárlási folyamat, fogyasztók döntési mechanizmusának elemzése 15

16 Antropológiai irányzat: Elsısorban a kulturális tényezık, az értékek és normarendszerek hatásmechanizmusának összefüggésrendszerére támaszkodnak. Az antropológia olyan ismeretekre, tapasztalatokra, cselekvésekre, hiedelmekre összpontosítanak, amelyek egy bizonyos emberi csoporton belül nemzedékrıl nemzedékre öröklıdnek és hatnak az életmódra. Elsısorban az egyes kultúrák közötti eltéréseket vizsgálják és segítséget adnak a nemzetközi marketinggondolkodásnak. (kiélezıdı verseny, nemzetközi kereskedelem terjedése) 3. A fogyasztói magatartást alapvetıen négy tényezı befolyásolja: kulturális, társadalmi, lélektani és személyes jellemzık. A döntésre ható ingerek pedig két csoportba sorolhatóak: Exogén faktorok: piaci kínálat elemei (termék, ár, csatorna, promóció), és a makro környezet összetevıi (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti, technológiai stb.) Endogén faktorok: a fogyasztó saját kulturális, társadalmi és lélektani jellemzıi A vásárlói magatartás magába foglalja az információszerzést, a mérlegelést, az alternatívák közti választást, valamint a választás utáni elégedettséget is. Fogyasztói magatartás alatt a vásárlói döntést megelızı folyamatot értjük, melynek keretében a fogyasztót a kulturális- társadalmi környezete és a lélektani tényezıi befolyásolják. A vásárlói magatartás magában foglalja az információszerzést, a mérlegelést, az alternatívák közti választást, és a választás utáni elégedettséget. A fogyasztói- vásárló döntési folyamat sematikus ábrája Fogyasztói magatartás alapmodellje Endogén befolyásoló faktorok Exogén befolyásoló faktorok Fekete doboz Tulajdonképpeni A megvalósult Input vásárlási döntési Output vásárlási folyamat cselekmény A marketingaktivitások és a környezeti elemek, mint ingerek hatnak a fogyasztóra, aki ezeket a fekete dobozában feldolgozza és kialakítja a maga válaszreakcióját a vásárlási döntést. A döntés lehet vásárlás, nem vásárlás, halasztott vásárlás, termék-, márka-, kereskedı választás, vásárlásra költött összeg stb. 16

17 B/ 7. TÉTEL Kulturális környezet hatása a fogyasztásra (a kultúra fogalma, intézményrendszere, dimenziói, értékrendszer és értékek mérése) 1. Kultúra fogalma, intézményrendszere - A kultúra tanult meggyızıdések, hitek, értékek és szokások rendszere, mely agy adott társadalomban irányítja a fogyasztók magatartását. A szocializáció során sajátítjuk el. Minden egyes társadalom a saját keretein belül kialakítja kultúrájának norma- és elıírás- rendszerét, amely bizonyos határokon belül meghatározza tagjai számára a követendı magatartást. - A kultúra társadalmi jellemzıi a következık lehetnek (a legfontosabbak): nyelv, vallás, mővészetek, törvénykezési gyakorlat, technológiai fejlettség, munkamódszerek, szokások, szimbólumok, hitek. A kultúra legfıbb összetevıi azok az ismeretek, kötelezettségek, prioritások, melyeket a tagok a szocializációs folyamat során formális és informális csoportok keretében elsajátítanak. - Megjelenési formái: az ember és környezet (természet) értelmezése, az öltözködési szokások, az élelmiszerfogyasztás, az idıelemzés, a társas kapcsolatok (család, társadalmi stb.), a nyelv és szimbólumok, az értékek és normák, a hiedelmek és attitődök, az én tudat, a tanulási módszerek, a munkaszervezési és gyakorlati ismeretek. - Kultúra sajátosságai: o tanulási folyamat eredménye (szocializáció), o generációkról, generációkra öröklıdik, o társadalmi intézmények rendszere. Tanulási folyamat formái: - Formális tanulás: az idısebb családtagok tanítják a fiatalabbakat a helyes viselkedésre. - Informális tanulás: a fiatalabbak utánozzák az idısebbeket - Technikai tanulás: az iskolában a tanároktól tanulják meg a fiatalok a kívánatos magatartási normákat. Öröklıdés : a kulturális szokások észrevétlenül beivódnak az egyén mindennapi viselkedésébe. A folyamat során az emberek különbözı útmutatások, szabályok, normák segítségére számíthat abban, hogy a szükséglet kielégítései során milyen viselkedési formákat kövessenek. Társadalmi intézményrendszer szerint két szinten értelmezhetjük a kultúrát: o anyagi, látható elemek (pl. épületek, infrastruktúra, öltözködés, szervezetek stb.) o nem anyagi, láthatatlan elemek (pl. értékek, szabályok, eszmék, szimbólumok, rituálék) hagyományok, szokások áthatják egy egy népcsoport életét egy életen át, többnyire szorosan kapcsolódnak hozzájuk bizonyos tárgyak pl.: karácsony: fenyıfa, szaloncukor, temetés: fekete gyászruha A kultúra értelmezhetı ország- csoport, nemzet/ ország, régió, etnikum szintjén, ennek megfelelıen van makro- illetve mikrokultúra. Makrokultúra alatt egy- egy társadalom érték és normarendszerét értjük, amelyet az egész közösség függetlenül a nemzeti, faji, vallási identitástól elfogad. Mikrokultúra olyan vallási, faji, etnikai vagy földrajzi csoport, amely értékrendszere egészen közelrıl alakítja az egyén szocializálódási folyamatát, személyiségfejlıdését és életmódját. 2. Kultúra dimenziói (Hofstede szerint) o hatalmi távolság: a társadalmi egyenlıtlenségeket mutatja, mely viszonyokat az osztályszerkezet, az iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelmi viszonyok, és születési elıjogok közösség általi elfogadottsága határoz meg. (nagy hatalmi távolságú országokban elfogadottabb a társadalmi egyenlıtlenség, jellemzı a paternalizmus, amikor 17

18 is a családtagok elfogadják a férfi dominanciáját, és elvárják, hogy a családfı gondoskodjék a családtagokról) o kollektivizmus: a csoporttagoktól feltétlen lojalitást várnak el, és az egyéni érdekek háttérbe szorítását a közösségi érdek javára (kollektivizmus) individualizmus: az egyén mennyire tartja fontosnak önmagát, önmegvalósítását, önállóságát, egyéni szabadságát (individualizmus). o férfiasság/nıiesség: adott kultúrára mennyire jellemzı a maszkulinitás (rámenısség, kihívás vállalása, javak birtoklása, teljesítmény versenyszellem, keménység) vagy a nıies (szerénység, humán) értékek. o bizonytalanságkerülési index: adott közösségre mennyire jellemzı a bizonytalanságtól, váratlan eseményektıl való szorongás. A bizonytalanság érzése is tanult viselkedési forma, elkerülési módjai kulturálisan öröklıdnek, családon, iskolán, különbözı intézményeken keresztül tanulják meg. o idıorientáció: hosszú távú idıorientáció térnyerése tapasztalható (környezetvédelem, társadalmi felelısség vállalás) 3. Értékrendszer és értékek mérése Az érték viselkedésünk kritériuma, mérése, mely önmagunknak és másoknak a megítélésére szolgál. Minden kultúrának megvannak a sajátos alapértékei, melyek meghatározzák a közösségi tagok számára a kívánatos és követendı magatartásmintákat. Az értékek és értékrendszerek befolyásolják a fogyasztói magatartást is, a fogyasztás körülményeit, módját, szokásait, sıt a fogyasztás trendjét is. Az értékrendszer hat a vásárló/ fogyasztó információ feldolgozási gyakorlatára, alakítja véleményét a terméktulajdonságok fontossági sorrendjérıl, a termékekkel kapcsolatos érintettségét, és a termékválasztásának módját. Az értékrend meghatározója az életstílusnak. A magyarokra a hagyományos (humán) értékekhez való ragaszkodás a jellemzı. (magyar társadalomban négy értékrend típus különíthetı el: hagyományos keresztény, puritán felhalmozó, 19. századi és kora 20. századi munkásmozgalmi és fogyasztói hedonista) Értékek mérése Az értékek egyben mércéül is szolgálnak, segítségükkel megbízhatóan értékelhetıek bizonyos jelenségek, sıt maguk az értékek is relatív fontossággal rendelkeznek, és ennek megfelelıen sorba rendezhetıek. A mérhetıség által alapot jelentenek a szegmentációhoz. o RVS (Rokeach Value System) értékmérı rendszer: J. Rokeach Két értékrendszert különböztet meg: - Célértékek: alap emberi értékek, a kívánatos életcélokat jelenítik meg (amit el akarunk érni). Két csoportja: egyéni értékek (élvezetes élet, önbecsülés, belsı, harmónia stb.), társadalmi értékek (egyenlıség, világbéke, szabadság). A fogyasztó személyiségjegyeitıl nagymértékben függ, melyik számára a fontosabb. Pl.: kényelmes élet - Eszközértékek: amivel el akarjuk érni a célt. Két csoport: erkölcsi (emberi viselkedés általánosan elfogadott formáit szabályozzák), kompetencia (illetékesség, jogosultság se nem erkölcsi, se nem társadalmi, inkább egyéni jellegő). Ha megszegi az értékeket valaki önmagával szemben kell elszámolnia, a közösség nem marasztalja el ıt. Pl.: vidám, tiszta o LOV (List Of Value): Kahle az egyes értékeket 5, 9 vagy 10es skálán kell rangsorolni Olyan értékek mérésére szolgál, amelyek az emberek mindennapi életében központi szerephez jutnak az életmód kialakítása során. Tartalmaz olyan értékeket, amelyek az emberek közti kapcsolatra vonatkoznak és olyanokat is, amelyek a személyes értékek kifejezését szolgálják. o Eszköz-cél lánc modell (Means and Chain): Gutman A megfelelı tevékenység (eszközérték) segítségével választható ki az a termék/szolgáltatás amely a terméktulajdonságainál fogva alkalmas arra, hogy a vágyott célérték teljesüljön. Az értékek és termékpreferenciák egymásra épülése útján megteremti a lehetıséget arra, hogy a termék pozícionálás során sikeresebben tudjanak illeszkedni a célszegmens életcéljaihoz. 18

19 (létratechnika mélyinterjúk sorozatából áll, célja, hogy kiderítsék a fogyasztók hogyan egyeztetik össze a saját értékeiket a terméktulajdonságokkal, és milyen asszociációkat társítanak egy- egy terméktulajdonsághoz). Érték és fogyasztói magatartás kapcsolata a következı 3 területen figyelhetı meg: Értékek csoportosítása Hawkins- Best- Conex szerint: o Fogyasztás: mások felé irányuló értékek az emberek közötti viszonyokra vonatkoznak. Pl.: saját meggyızıdés v. mások véleménye, versenyszellem v. együtt mőködés o Vásárlás: környezetre irányuló értékek. A társadalom nézete a környezettel való kapcsolatról (természettel kapcsolatos megítélés, tradicionalitás, kockázatvállalás) o Kommunikáció: önmagunkra irányuló értékek, az egyének, mint a társadalom tagjai milyen életformát tartanak kívánatosnak. Pl.: munka/ szabadidı viszonyának megítélése, anyagi gazdagságot pozitívnak vagy negatívnak ítélik-e meg 19

20 B/8. A társadalom szerkezete és az életstílus (társadalmi rétegzıdés fogalma, jellemzıi és mérése, életstílus, életmód vizsgálatok) Minden közösségre jellemzı valamilyen rétegzıdés, amely az egyének közti hatalmi és/vagy vagyoni különbségekbıl fakad. A tagok társadalmon belüli helyét, hovatartozását a jövedelme, végzettsége, vagyona, foglalkozása, születési kiváltságai, mőveltsége és presztízse határozza meg. Ezek az egyéni jellemzık alakítják az életstílust és az általa determinált vásárlói- fogyasztói magatartást, döntéshozatalt is. A társadalom osztályszerkezetének speciális sajátosságai: Hierarchikus: az egyes rétegek egymásra épülése azt jelenti, hogy az alacsonyabb osztályok általában kisebb vagyonnal, jövedelemmel, alacsonyabb szintő iskolai végzettséggel, és szerényebb presztízst jelentı foglalkozással rendelkeznek. Fejlıdı: A közösségek szerkezetének mérésére a mobilitási (átjárhatósági) mutató szolgál: megmutatja hogy az adott közösségen belül mennyire van lehetıség arra, hogy valaki feljebb kerüljön a társadalmi ranglétrán, vagy elveszítse korábbi elıjogait a közösség megvetése miatt. Többtényezıs: a tagok helye nem egy tényezıvel, hanem ún. társadalmi-gazdasági változók (foglalkozás, végzettség, lakóhely, jövedelem stb.) rendszerével jellemezhetı. Relatíve homogén: azokban a társadalmakban, ahol egyértelmő rétegzıdés tapasztalható, ott az azonos osztályhoz tartozók érték és normarendszere, magatartása, valamint az életstílusa hasonló, relatív homogenitás jellemzi. A fogyasztói magatartásvizsgálatok során ezért kiemelt jelentıséget tulajdonítanak az életstílus elemzésnek, amely meghatározó szerepet tölt be a vásárlási alternatívák közti döntéshozatalban. A társadalmi rétegzıdés mérésére mind az objektív, mind a szubjektív megközelítés ismert, melyek közül a magatartás tudományok számára leginkább hasznosíthatók az egy- és többtényezıs, objektív eljárások. Az egytényezıs index a jövedelem alapján végzi a társadalmi osztályok meghatározását. A nagyobb marketingkutató cégek, melyek a társadalom rétegzıdésének jellemzésére az ABCD osztályokat használja, melyek alapja a háztartások havi jövedelme, amit ma már kibıvítenek a foglalkozás/beosztás kategóriával is. Az ABCD kategóriák a foglalkozáscsoportok szerint: A: vállalattulajdonosok, szabad foglalkozásúak, felsı vezetık B: középvezetık, kisvállalkozók, mővészek C: gyári munkások, irodai dolgozók D: mezıgazdasági munkások, segédmunkások, munkanélküliek A társadalmi osztályok mérésére ma már léteznek olyan többtényezıs indexek, amelyek összekapcsolják egy mutatóban a foglalkozást, a jövedelem forrását, a lakás típusát és a lakóhely jellegét. Ilyen a Warner-index, amely hat osztályt sorol fel, két részre osztva az alsó, a közép, és a felsı osztályt. Az életstílus a szükséglet kielégítés mikéntjére utal, és egyben kulturális hagyományokra épül, gyakorlatilag a társadalmi rétegzıdés származéka. Akár csoportjellemzınek is tekinthetjük, amelyet a társadalomban megragadható egyenlıtlenségek keltettek életre. A köznapi szóhasználatban azt jelöli, ahogyan élünk: milyen értékeink, életcéljaink, magatartásunk, elvárásaink, attitődjeink vannak. Az életstílusunk alakítja szükségleteinket, azok fontossági sorrendjét, vásárlási szokásainkat, márkahasználatunkat stb. Az életstílus 20

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Mintavétel. Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan. Tanszék

Mintavétel. Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan. Tanszék Mintavétel Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Alapfogalmaink Sokaság azon elemek összessége, amelyek valamilyen közös jellemzővel bírnak, és megfelelnek a marketingkutatási probléma

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Verbális adatszerzési technikák. interjú

Verbális adatszerzési technikák. interjú Verbális adatszerzési technikák interjú Az interjú a kérdıívekkel együtt a társadalomtudományokban nagyon gyakran használt felmérés (survey) módszer egyik fajtája. A felmérés információgyőjtı módszer leíró

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2012. Március 13. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ:

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PEDAGÓGIAI TUDÁS FELTÁRÁSÁNAK NÉHÁNY MÓDSZERE 1. INTERJÚ Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer.

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés Kvantitatív kutatás mire figyeljünk?. Tartalom Kutatási kérdés Mintaválasztás Kérdésfeltevés Elemzés Jánossy Ferenc Szakkollégium- TDK felkészítő előadások sorozat, 2016. február Óbudai Egyetem Mintavétel

Részletesebben

A populáció meghatározása

A populáció meghatározása A mintavétel Mi a minta? Minden kutatásban alapvetı lépés annak eldöntése, hogy hány személyt vonjunk be a vizsgálatba, és hogyan válasszuk ki ıket ezek a mintavétellel kapcsolatos alapvetı problémák.

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Tvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján

Tvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján Tvr-hét A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. októberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. októberében fókuszcsoportos

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

A kvantitatív kutatás folyamata

A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív stratégia keretében zajló kutatómunka teljes ívét a következı szakaszokra lehet osztani: 1. Tájékozódás 2. Tervezés 3. Elıvizsgálat (Pilot vizsgálat) 4. Adatgyőjtés

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

MILYEN ESZKÖZÖKKEL NÖVELHETİ A MAGYAR NAGYVÁLLALATOK K+F AKTIVITÁSA? EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI TERVA PROBLÉMA MEGOLDSÁSRA

MILYEN ESZKÖZÖKKEL NÖVELHETİ A MAGYAR NAGYVÁLLALATOK K+F AKTIVITÁSA? EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI TERVA PROBLÉMA MEGOLDSÁSRA MILYEN ESZKÖZÖKKEL NÖVELHETİ A MAGYAR NAGYVÁLLALATOK K+F AKTIVITÁSA? EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI TERVA PROBLÉMA MEGOLDSÁSRA 1. KUTATÁSI PROBLÉMA Molnár László egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Marketing

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Oktatásmarketing Piackutatás 3. A piackutatás típusai és a folyamat főbb jellemezői

Oktatásmarketing Piackutatás 3. A piackutatás típusai és a folyamat főbb jellemezői Oktatásmarketing Piackutatás 3. A piackutatás típusai és a folyamat főbb jellemezői Dr. Benkei-Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK A piackutatás céljai Feltáró-kutatás Valamit nem ismerünk, információra

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom Statisztika I., 5. alkalom Számos t-próba versus variancia analízis Kreativitás vizsgálata -nık -férfiak ->kétmintás t-próba I. Fajú hiba=α Kreativitás vizsgálata -informatikusok -építészek -színészek

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula 2009. február 09. Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli

Részletesebben

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1. Statisztika I. 4. előadás Mintavétel http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.htm Kóczy Á. László KGK-VMI koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Sokaság és minta Alap- és mintasokaság A mintasokaság az a részsokaság,

Részletesebben

MÉRNI A MÉRHETETLENT!

MÉRNI A MÉRHETETLENT! MÉRNI A MÉRHETETLENT! Avagy hogyan állapítható meg egy képzés gazdasági eredménye? Durugy András ügyvezetı 2007. május 16. Képzés, fejlesztés Szakmai képzések Magatartás fejlesztése Ismeretbıvítés Szemléletváltás

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 A mintaválasztás célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi

Részletesebben

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül 1.tétel a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül létrehozandó vezetıi szintek, azok fontosabb, elkülönült feladatai. b. Az innováció fogalma,szerepe a vállalkozásoknál.

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

A szolgáltat tapasztalatairól

A szolgáltat tapasztalatairól A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1. Statisztika I. 4. előadás Mintavétel http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.htm Kóczy Á. László KGK-VMI koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Sokaság és minta Alap- és mintasokaság A mintasokaság az a részsokaság,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

A termékfejlesztés modelljei

A termékfejlesztés modelljei Marketing II. Ipari termék- és formatervező mérnök szak A termékfejlesztési folyamat modellezése és marketing információval való támogatása. Amiről ma szó lesz Tankönyv: 7. fejezet. Témakörök: 1. A termékfejlesztési

Részletesebben

Fogalmak Navigare necesse est

Fogalmak Navigare necesse est Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott

Részletesebben

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület:

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület: Sämling Kft. 18 év 5 fı terület: 1.Oktatásszervezés (>100 képzés), 2.Projektmenedzsment, 3.Soft-skills, 4.LEAN és SixSigma 5.Szervezetfejlesztés LEAN menedzsment A veszteségek folyamatos és szisztematikus

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

Társkereső hirdetések tartalomelemzése

Társkereső hirdetések tartalomelemzése Projektek Tartalomelemzés Társkereső hirdetések tartalomelemzése Projektek Projekt lépései A projekt összefoglalása 3. Kitekintés Minták A projekt összefoglalása A kvalitatív stratégiához kapcsolódóan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Elkötelezettség a Kiválóságért Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

MIÉRT NEM VÁLASZOLUNK?

MIÉRT NEM VÁLASZOLUNK? MIÉRT VÁLASZOLUNK? TENDENCIÁK ÉS TÉNYEZŐK A KSH EGYIK LAKOSSÁGI FELVÉTELÉNEK TÜKRÉBEN HORVÁTH BEÁTA KSH beata.horvath@ksh.hu ÁTTEKINTŐ ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉS MILYENEK VAGYUNK MI

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Klaszteranalízis Hasonló dolgok csoportosítását jelenti, gyakorlatilag az osztályozás szinonimájaként értelmezhetjük. A klaszteranalízis célja A klaszteranalízis alapvető célja, hogy a megfigyelési egységeket

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Emberi erőforrás gazdálkodás

Emberi erőforrás gazdálkodás Munkakör értékelés 1 AZ ELŐADÁS VÁZLATA, TÉMAKÖREI Munkakör értékelés Kompetencia, kompetencia típusok Munkaköri leírás 2 Munkakör értékelés fogalma A munkakör-értékelés kö éték olyan folyamat, amelynek

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2015 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 1) A fogyasztói és vásárlási magatartás bemutatása. Milyen egyéni tényezők

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében szakmai találkozó változás Jelen helyzet Kívánt helyzet 2007. Május 10. irányított változtatás Jelen helyzet Kívánt helyzet Minıség javulás Változás

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben