ÚJ EREDMÉNYEK A POROS GÁZOK TISZTÍTÁSÁBAN
|
|
- Amanda Vassné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚJ EREDMÉNYEK A POROS GÁZOK TISZTÍTÁSÁBAN ZOLNAI ZOLTÁN 1, SUDA JENŐ 2, LAJOS TAMÁS 3 1,2 Ph.D. hallgató, 3 egyetemi tanár, tanszékvezető Áramlástan Tanszék, Budapesti Műszaki Egyetem H-1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 4-6., tel.:(+36-1) , fax:(+36-1) zolnai@simba.ara.bme.hu, suda@simba.ara.bme.hu, lajos@simba.ara.bme.hu BEVEZETÉS Az ipar számtalan területén megtalálhatók olyan technológiák, amelyek káros melléktermékként különböző szennyezőanyagokat (szilárd szemcséket, folyadékcseppeket, vagy gázokat) juttatnak a légkörbe. Az egyik leggyakoribb szennyezés a szilárd szemcséket tartalmazó gázok kibocsátása. A levegő szilárd szennyezőanyag-tartalma az egészséget és az ember környezetének állapotát egyaránt károsítja, ezért a környezetvédelem szigorú előírásainak betartása a műszaki tevékenység fontos részévé vált. A környezetvédelmi megfontolások mellett az iparnak legtöbb esetben más szempontból is érdeke a leválasztási módszerek fejlesztése. Amennyiben a gyártási folyamat részét képezi valamely értékes szemcsehalmaz, por kezelése, feldolgozása, ill. leválasztása (cementipar, vegyipar, vagy pl. elektrosztatikus szórási technológiák), a gyártónak a porleválasztás hatékonyságát gazdaságossági megfontolások alapján is biztosítania kell. Más esetekben maguk a technológiák követelik meg a levegőben lévő szilárd szennyezők koncentrációjának radikális csökkentését (tiszta tér technológiák). A szilárd szennyezőanyagok gázokból való eltávolítására számos módszer létezik, ezek közül két igen hatékony megoldás a szövetszűrők és a villamos porleválasztók (elektrofilterek) alkalmazása. A Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszékén jelenleg mindkét leválasztási technológiával kapcsolatban folyik kutatás nemzetközi együttműködésben. A szűrőréteg belsejében, a porszemcsék és a szűrőt alkotó elemi szálak között lezajló bonyolult folyamatokkal kapcsolatos szakirodalom igen bőséges. A kutatások eredményeképpen olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a szálak leválasztási fokát meglehetősen jól lehet számolni. Az elemi szálak leválasztási fokának meghatározásán alapuló módszerek segítségével a tiszta mélységi szűrőrétegek jellemzői (szűrési hatásfok, nyomásesés) jól számíthatók, ha az azokat alkotó elemi szálak térbeli eloszlása egyenletes. Azonban ezek a számítási eljárások nem vagy csak közelítően alkalmazhatók abban az esetben, ha az elemi szálak eloszlása térben nem egyenletes és a leválasztott porszemcsék hatást gyakorolnak a szűrési folyamatra. A széles körben alkalmazott, szálakból álló szűrőszövetek működésének teljes életciklusra vonatkozó modellezése és vizsgálata a témája az egyik kutatási projektnek. A porleválasztás kutatás másik területe a villamos porleválasztók vizsgálata. A villamos porleválasztás az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az ipari igények megkövetelték a technológia fejlesztését, amely együtt járt a leválasztási folyamat mind alaposabb megismerésének igényével és a számos befolyásoló tényező egyre gondosabb feltérképezésével. Ezek a kutatási és fejlesztési igények hívták életre a
2 Budapesti Műszaki Egyetem két tanszékének a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék és az Áramlástan Tanszék kutatócsoportjainak az együttműködését. Ennek célja elektrofilterekben lejátszódó igen összetett villamos és áramlástani jelenségek vizsgálata és a leválasztási folyamat numerikus modellezése, ezen belül a villamosan töltött porszemcsék mozgásának számítása. Mind a szűrőszövetek, mind az elektrofilterek kutatásának végső célja olyan ismeretek szerzése, amelyek gyakorlati alkalmazásával a porleválasztás hatékonysága, gazdaságossága, megbízhatósága növelhető. I. SZŰRŐSZÖVETEK VIZSGÁLATA A szűrőrétegek működési folyamatának jobb megértését célzó vizsgálatok gyakorlati szempontból is jelentősek, ugyanis egy szűrési rendszer tervezésénél felmerülő fontos gazdaságossági és élettartammal kapcsolatos paraméterek pontosabb meghatározását segítik elő, ill. segítséget adnak jobb műszaki, gazdasági paraméterekkel rendelkező szűrők előállításához. Ilyen paraméterek a szűrési sebesség, a szűrőrétegen eső nyomás értéke, a szűrő leválasztási foka, a szűrő élettartama stb. A szűrők általában -30 µm átmérőjű, néhány cm hosszúságú elemi szálakból álló porózus rétegek. A szűrőanyagok fizikai működése és terhelhetősége alapján kétféle szűrőtípust különböztetünk meg: felületi és mélységi szűrőket. A felületi szűrőket igen széles körben, nagy, g/m 3 nagyságrendű porkoncentrációknál és kis, m 3 /m 2 /h szűrési sebesség mellett alkalmazzák. A mélységi szűrőket tiszta tér technológiáknál, klímaberendezésekben, stb. használják, mg/m 3 nagyságrendű porkoncentrációk és az előzőt általában lényegesen, akár nagyságrenddel meghaladó szűrési sebességek mellett. A felületi szűrők tiszta állapotban (a szűrés kezdetén) mélységi szűrőként működnek, azaz a porszemcsék a szűrőréteget alkotó szálakra rakódnak le. A szűrés folyamán azonban a szűrőanyag poros gáz felöli oldalán egy porréteg, un. porkalács (dustcake) alakul ki. A porkalács kialakulása után a szűrést a már lerakódott porréteg végzi, amelyet időnként el kell távolítani a szűrőről (regenerálás), mert a vastagodó porréteg folyamatosan növeli a nyomásveszteséget, ezáltal csökkenti a ventilátor által szállított térfogatáramot. A felületen kialakuló porréteget a szűrőszövet zsákok vagy táskák rázásával vagy sűrített levegős lefúvatásával távolítjuk el. A porréteg vastagodásával folyamatosan nő a szűrő leválasztási foka is. Tiszta állapotban és közvetlenül a regenerálás után a szűrő leválasztási hatásfoka lényegesen kisebb. A mélységi szűrők nagy porozitású, elemi szálakból álló rétegek, melyekben az elemi szálak átmérője és a porozitás mértéke minden irányban változhat, ezért a poros gáz bonyolult, háromdimenziós áramvonalakat követve áramlik át a térben inhomogén szűrőszöveten. A szűrőrétegek jellemzésére általában nem a porozitás (ε), hanem a szoliditás (α) értékét szokták használni, mely a szűrőrétegben található szilárd rész és a réteg teljes térfogatának aránya, nagysága általában néhány századtól 0,2-0,3-ig terjed. (A porozitás és a szoliditás között az ε=1 α összefüggés teremt kapcsolatot.) A mélységi szűrők porleválasztási mechanizmusa jelentősen különbözik a felületi szűrőkétől. A szoliditás kis értékéből rögtön látszik, hogy a szemcsék nem akadnak fenn a szűrőréteg felületén, hanem a szűrőréteg belsejében, az elemi szálak felületén rakódnak le. Az áramló gázban lévő porszemcsék a tehetetlenségük, a súlyerő,
3 a diffúzió és az elektrosztatikus vonzóerő hatására elmozdulnak a gázhoz képest és felütköznek, feltapadnak az elemi szálakra. A nyolcvanas évek közepén, elsőként fejlesztettünk ki egy, az elemi szálak térbeli eloszlási egyenetlenségeit is figyelembe vevő számítási módszert a szűrőrétegben lévő térbeli áramkép meghatározására [4]. Később olyan háromdimenziós számítást publikáltak, amellyel az áramkép mellett a tiszta szűrőben lejátszódó leválasztási folyamat is meghatározható [5]. Ugyancsak a nyolcvanas évek közepén javasoltunk egy modellt a lerakódott porszemcsék szűrési folyamatra és áramlási jellemzőkre gyakorolt hatásának a figyelembe vételére, valamint kifejlesztettünk egy egydimenziós numerikus számítási módszert a szűrőréteg életciklusának előrejelzésére [1], [2], [3] és [6]. A számítások eredményei kvalitatív, számos esetben pedig kielégítő kvantitatív egyezést mutattak a tapasztalati eredményekkel. A kilencvenes évek elején tovább folytattuk elméleti és kísérleti kutatásainkat, hogy kifejlesszünk egy porszemcse leválasztást pontosabban leíró modellt, amellyel kiterjeszthetjük a szimulációt háromdimenziós áramképet létrehozó inhomogén szűrőréteg felépítésekre is. A következő fejezet ennek a munkának az eredményeit foglalja össze. A kutatás részleteit és eredményeit egy kandidátusi értekezés [7], és a [8], [9] és [] közlemények tartalmazzák. I.1 A szűrési folyamat és annak modellezése Porszemcsék leválasztása egy szabálytalan felépítésű szűrőrétegben olyan bonyolult folyamat, amit nem lehet közvetlenül modellezni, ezért különböző egyszerűsítő feltételezéseket kell tenni: Az elemi szálak a szűrőréteg felületével párhuzamosan helyezkednek el. A szálak és a lerakódott porszemcsék térfogatát nem vesszük figyelembe az áramkép számításánál. A szimulációt monodiszperz (egyenletes méret) eloszlású porszemcse-halmazra végezzük. A lerakódási folyamatot leíró, javasolt modellt két részre lehet bontani: áramkép számítási modellre és porszemcse leválasztási modellre. I.2 Áramkép a szűrőrétegben A szűrőrétegen keletkező nyomásesés Kuwabara modellje [11] szerint az egységnyi felületű szűrőrétegben található, elemi szálakra ható áramlási ellenállási erővel egyenlő: 4π p = L 2 µ v, (1) 1m Ku ahol L 2 [m/m 2 ] az 1 m 2 felületű szűrőben található elemi szálak együttes hossza, µ 1m [kg/m/s] a gáz dinamikai viszkozitása, v [m/s] a szűrési sebesség és Ku [-] a Kuwabara tényező, mely csak az α szoliditási tényező függvénye: Ku 2 = 0,5ln α 0,75 + α 0,25α. (2) A szűrési folyamat során az előzőekben felsorolt hatások eredményeként a porszemcsék a szálak felületére jutva lerakódnak. Emiatt a szűrőréteg áramlási
4 ellenállása a szűrés folyamán növekszik. A javasolt modell szerint a lerakódott porszemcsék kétféle módon rendeződnek az elemi szálon: egy részük láncszerű aggregátumokat, un. dendriteket alkotnak, melyekkel szinte újabb elemi szálak keletkeznek, másik részük pedig egy réteget alkot a szálak felületén mintegy növelve azok átmérőjét. Annak arányát, hogy az összes lerakódó porszemcséből mekkora mennyiség fog dendriteket képezni, a bevezetett b megoszlási tényező adja meg. A szűrő életciklusát tekintve nyilvánvaló, hogy a szűrési folyamat kezdetén a b megoszlási tényező értéke kicsi, mivel a lerakódott porszemcsék legnagyobb hányada közvetlenül a szál felületére tapad, növelve annak átmérőjét. Egy idő elteltével azonban egyre több porszemcsét választanak le a szálakra előzetesen rárakódott porszemcsék, ezért fokozatosan növekszik a dendritek képződése, azaz egyre nő a b megoszlási tényező értéke. A kidolgozott modellünk szerint a b megoszlási tényező függ a lerakódott porszemcsék helyi koncentrációjától. Különböző szűrési rendszerek kísérleti adatait [12], [13], [14] és [15] felhasználva arra a megállapításra jutottunk, hogy a b megoszlási tényező lineárisan függ a lerakódott porszemcsék koncentrációjától ( c d [kg/m 3 ] ) [7]: b = 0,024. c d A lerakódott porszemcse-koncentráció ismeretében megkapható a szál átmérőjét növelő, valamint a dendriteket képező porszemcsék mennyisége. A porszemcse lerakódás hatására megnő az eredeti szűrőszövet szoliditásának értéke is: c αd =. ρ d p A szűrési folyamat egyes fázisaiban egyszerű geometriai megfontolások alapján ki lehet számolni a dendritek hosszát. Ezt hozzáadva az egységnyi felületű térfogatrészben található elemi szálak hosszához, az (1)-(2) összefüggés segítségével meghatározható a porral szennyezett szűrőszövet rétegek nyomásesése. Miután az elemi szálakra vonatkoztatott Reynolds-szám nagyon kicsi, a légellenállási tényező egyenesen arányos a szűrési sebességgel. Ennek köszönhetően használható az általánosított Darcy egyenlet a sebességeloszlás számításához: v = C gradp, (3) ahol C a szálakat és dendriteket is figyelembe vevő permeabilitási tényező, p a nyomás. A (3) egyenletet behelyettesítve az összenyomhatatlan gázokra vonatkozó folytonossági egyenletbe (divv=0), a div (C gradp) = 0 parciális differenciálegyenletet kapjuk. A szűrési folyamat adott fázisában a szűrőréteg egyes pontjaiban az elemi szálak és a dendritek hosszából valamint a szoliditás értékéből meghatározhatjuk a C permeabilitási tényezőt, amiből a (4) egyenlet segítségével a peremfeltételek ismeretében kiszámítható a nyomásmegoszlás, abból a (3) összefüggéssel a sebességeloszlás a szűrőrétegben. (4)
5 I.3 Porszemcse lerakódás A porleválasztás folyamatának leírásánál a szűrőréteg felszínével párhuzamosan elhelyezkedő szűrőszálakat egymagukban vizsgáljuk, és elhanyagoljuk a köztük fellépő kölcsönhatásokat. A szűrés során a leválasztási fok folyamatos növekedése jól ismert tapasztalati tény, amelyet a már leválasztott porszemcsék szűrési folyamatban való részvételével lehet magyarázni. Az irodalom egy egyszerű modellt javasol az egyedül álló szűrőszál leválasztási fokának számítására, amelyekre szemcsék rakódtak le (5): η = η 1+ λ c ). (5) l f ( f d Az egyedül álló szál leválasztási foka lerakódott porszemcsék esetén ( η l ) mindig nagyobb, mint tiszta állapotban ( η f ), a növekmény a fenti modell szerint első közelítésben a leválasztott porszemcsék koncentrációjának lineáris függvénye. A λ f egy kísérletileg meghatározható leválasztási fok növekedési tényező. Az általunk javasolt modell ennél pontosabban és részletesebben tükrözi a valóságos folyamatokat. Figyelembe veszi, hogy a szálak által leválasztott porszemcsék felülete növeli további porszemcsék leválasztására rendelkezésre álló a leválasztási felületet. Ennek mértéke kiszámítható a lerakódott porszemcsék koncentrációjának ismeretében, figyelembe véve a porszemcsék árnyékolási hatását. A lerakódott szemcsék ugyanis részben leárnyékolják az elemi szálak vagy egymás felületét, tehát a lerakódott szemcsék felületének csak egy része növeli a leválasztási felületet. Ennek figyelembe vételére vezettük be az ún. árnyékolási tényezőt (k 0.5), mely megmutatja, hogy a lerakódott szemcsék felületének mekkora hányada vesz részt a teljes szűrőfelület növelésében. A porszemcsék által megvastagított szűrőszálak és a képződött dendritek hosszának, illetve átmérőjének ismeretében számítható az egyedül álló szálak, rajtuk lévő porszemcsék hatását is figyelembe vevő leválasztási foka. Az ismertetett modell és az (5) egyenlet alkalmazásával kapott eredmények összehasonlítása a tapasztalatokkal azt mutatja, hogy az általunk kifejlesztett modell (amely a mélységi szűrő elrakódásának számítására elsőként tesz javaslatot) kielégítő pontossággal írja le a porleválasztás bonyolult folyamatát. I.4 A szűrési folyamat szimulációja Az előzőekben vázolt modell lehetővé teszi a szűrés folyamatának leírását. A szűrőszövetet felbontjuk adott kezdeti értékekkel (szoliditás, szálátmérő) jellemzett szűrőelemekre. A leválasztandó porszemcse átmérő, a tisztítandó gáz jellemzői, a benne lévő por koncentrációja és az átlagos szűrési sebesség szintén kiinduló adat. Egyszerű nyomás-peremfeltételek megadásával a (4) parciális differenciálegyenlet numerikusan megoldható. Ismerve az átlagos szűrési sebességet, számolhatóvá válik a sebességeloszlás, valamint a szűrő teljes nyomásesése is. A helyi elemi szál jellemzők és a helyi sebesség értékek ismeretében meghatározható a szűrőelemek leválasztási foka, valamint egy adott időlépésben bennük lerakódott por koncentrációja. Ezáltal számíthatóvá válik a teljes porlerakódás mennyisége és a szűrőszövet teljes leválasztási foka (E [%]). Az időlépések végére minden egyes elemi szűrőrészben meghatározhatók a szűrés jellemzői, figyelembe véve az előzőleg lerakódott pormennyiség hatását. A megkapott adatokat kiinduló értékként felhasználva a számítási ciklus megismételhető a következő időlépésben.
6 I.5 Eredmények A számítási eredmények közül a szűrőszövet felületén kialakuló sebességeloszlást és egy, a szűrőszövetre jellemző (m p - p) jelleggörbét mutatunk be. A szabálytalan eloszlású szoliditással jellemezhető (inhomogén szerkezetű) tiszta szűrőszövet felülete közelében a sebességmegoszlás egyenetlen. A lerakódó porszemcsék hatására a szűrőszövet legfelső rétegeiben a szoliditás egyre jobban megközelíti a homogén állapotot, aminek következtében a sebességmegoszlás egyenletesebbé válik. Az 1. ábrán számított sebességeloszlásokat láthatunk a szűrőszövet poros gáz felőli felületén, a szűrés kezdetén és egy aránylag nagy porterhelés esetén. 1. ábra: Sebességeloszlás egy tiszta és egy poros szűrőréteg belépő felületén A numerikus szimulációt és annak kísérleti eredményeit összehasonlítva: a szűrőn eső nyomás ( p) és a leválasztási hatásfok (Ε) mért és számított értékei a szűrő m p [g/m 2 ] porterhelésének (azaz a szűrési idő) függvényében elfogadható egyezést mutat, lásd 2. ábra.
7 p (Pa) E % Leválasztási fok Nyomásesés Elméleti v = 1 m/s x = 6 mm d p= 3.3 µm d f = 42 µm m p(g/m ) I.6 Jelenlegi kutatások 2. ábra: A szűrő nyomásesése a porterhelés függvényében, elméleti és kísérleti eredmények összehasonlítása A szűrési folyamat egy idő után eljut abba a szakaszba, amikor a szűrőréteg legfelső rétegeiben, a fokozott porlerakódás hatására a szűrő felületén egy porréteg (dustcake) kezd el kialakulni. A porréteg kialakulása után a mélységi szűrő felületi szűrőként kezd működni, azaz a továbbiakban nem a szűrő elemi szálain, hanem a felületi porrétegen rakódnak le a további porszemcsék. Kutatások folytak e porréteg felépülésének leírására [16], [17]. A felső porréteg kialakulásának pontos idejét (eltömődési pont: clogging point) meghatározó, kizárólag a kiinduló adatokat felhasználó előrejelzés egyelőre még nem áll rendelkezésre, és nem ismeretes olyan számítási módszer, amellyel a mélységi majd felületi szűrőként működő szűrőréteg teljes elrakódásának folyamatát követni lehetne. Ezért tanszékünkön egy olyan, OTKA is által támogatott kutatási projekt végrehajtása folyik nemzetközi együttműködésben, amelynek célja a szűrőszövetek teljes életciklusára vonatkozó komplex szimulációs modell és numerikus számítási eljárás kifejlesztése. I.7 A kutatások gyakorlati jelentősége A poros gázok szűrésére alkalmazott szövetszűrők kutatásának eredményeit eredményesen lehet felhasználni műszaki feladatok megoldása során. Az egyik ilyen terület a porszűrési rendszerek tervezése, amely során a vizsgálatok eredményei segítségével pontosabban és megbízhatóbban lehet nagyobb élettartamú és hatásfokú szövetszűrőket kiválasztani. Egy másik fontos szűréssel kapcsolatos mérnöki feladat meglévő szűrési rendszerek optimalizálása, amely eredményes megoldásához szintén segítséget nyújthatnak a kutatási eredmények. A vizsgálatok eredményei
8 hozzásegítenek a bonyolult folyamatok megértéséhez és ezáltal olyan szűrőanyagok létrehozásához, amelyek gazdaságosabban, eredményesebben alkalmazhatók. II. ELEKTROFILTEREK VIZSGÁLATA A villamos porleválasztók (ESP, electrostatic precipitator) alkalmazási területe az elektrosztatikus technológiák fejlődésével egyre szélesebbé vált. Az elektrofilter hagyományos ipari alkalmazásait a teljesség igénye nélkül két nagy csoportra oszthatjuk aszerint, hogy eredendően mi célból alkalmazzák e nagy hatékonyságú részecskeleválasztó technológiát. Alapvető funkciójuk szerint az elektrofiltereket a gázban szuszpendált szilárd szennyezőanyagok (por, pernye, korom) környezetvédelmi célú leválasztására telepítik, pl. erőműveknél füstgáz tisztítására. Az igen szigorú emissziós határértékek az elektrofilter helyes kialakításával és üzemeltetésével elért, a szubmikronos porszemcseméret-tartományban is akár 99.99%-os hatásfokkal betarthatók. A fenti környezetvédelmi célú alkalmazáson kívül - mint már említettük - gazdaságossági megfontolások is vezethetnek e hatékony technológia alkalmazásához. Számos olyan kémiai, vegyipari vagy építőipari technológia ismeretes, amely esetében a gázba kerülő részecskék, porok, szemcsék nagy értéket képviselnek. A ezért nagy érdek fűződik minél teljesebb leválasztásukhoz, visszanyerésükhöz. II.1 Felépítés és működés A villamos porleválasztókban a nagyfeszültséggel táplált szóróelektródokból és földelt gyűjtőelektródokból álló acélszerkezet képezi a leválasztóteret. Az elektrofilter utcának nevezett leválasztótér középvonalában elhelyezett szóróelektródokon (rendszerint vékony huzal vagy profilos elektródok) végbemenő villamos kisülés-forma (ún. koronakisülés) a porszemcsék feltöltéséhez szükséges töltéshordozók forrása. A koronakisülés során keletkező elektronokat gázmolekulák fogják be, amelyek ezt követően az erőtér hatására az áramlásra merőlegesen mozognak. Egy részük rárakódik az elektrofilter utcában áramló gázban lebegő porszemcsékre, aminek hatására azok feltöltődnek. A töltéssel rendelkező porszemcsék a földelt gyűjtőelektródok irányába mozognak, azokra feltapadnak, és villamos töltésüket leadják. A gyűjtőelektródra föltapadt porréteget különböző eljárásokkal juttathatjuk a porgyűjtő bunkerbe. A berendezés kapcsolási sémáját a 3. ábra mutatja. Számos rendszerezési lehetőség nyílik ilyen összetett berendezés esetén, valamennyi főbb paramétere szerint osztályozhatnánk az elektrofiltereket [18]. Aszerint, hogy az elektrofilter utcában a feltöltés és a leválasztás folyamata térben egymástól el van-e választva vagy sem, illetve, hogy hány utca helyezkedik el egymás után sorosan kapcsolva, megkülönböztetünk egyfokozatú ill. két (vagy akár több) fokozatú elektrofilter típust, (ld. 4. ábra). Másik fő rendszerezés lehetséges a le-választótér kialakítása szerint: párhuzamos huzal-síkelektródás ill. koncentrikus henger elrendezések a legelterjedtebb formák, (ld 5. ábra). Aszerint, hogy a falon lerakódott
9 Nagyfeszültségû villamos berendezés feszültség szabályozó berendezés nagyfeszültségû transzformátor nagyfeszültségû egyenirányító Porleválasztó Villamos Poros kamra Tiszta hálózat (0.4 kv) gáz gáz Por 3. ábra: Villamos porleválasztó kapcsolási séma porréteget mi módon távolítjuk el onnan (pl. kopogtatással, rázással ill. mosással), beszélünk száraz- ill. nedvesüzemű berendezésről. A jelen vizsgálat a felsorolt változatok közül mindig az előbb említett változatra vonatkozik. SzE GyE SzE GyE egyfokozatú elektrofilter SzE : szóróelektród GyE : gyûjtõelektród feltöltõ- gyûjtõ-fokozat kétfokozatú elektrofilter 4. ábra: Egy- ill. kétfokozatú elektrofilterutca elrendezés 5. ábra: Párhuzamos huzal-síkelektródás ill. koncentrikus huzal-henger elektródás
10 elektrofilter felépítés 1 II.2 Kölcsönhatások a leválasztási folyamatban A meglehetősen egyszerű alapelv ellenére - miszerint a töltött porszemcse villamos erőtérben a kívánt irányba mozgatható - a valóságban igen bonyolult és szerteágazó villamos és áramlástani problékkal kell szembesülnünk, amennyiben a leválasztási folyamat leírásával, számításával foglalkozunk. Ezek áttekintéséhez nyújt segítséget a [21]-ból átvett összefoglaló 6. ábra, melyen a villamos porleválasztásban szerepet játszó kölcsönhatások vannak feltüntetve. A vizsgálat 3 fő kiindulási pontjaként a leválasztandó porszemcse, a villamos valamint az áramlási tér szerepel. POR q(d p ), ε r, ρ el Porszemcse feltöltése Pordiffúzió, diszperzitás VILLAMOS POR- LEVÁLASZTÁS VILLAMOS ÁLLAPOT ÁRAMLÓ GÁZ j, E(r,t) v(r,t), µ F, T Elektrohidrodinamikai (EHD) mindez... áramlási tér...geometriafüggõ 6. ábra: Kölcsönhatások a villamos porleválasztásban 2 Azonban, mint a fenti ábra is mutatja, nem maga az elektródok villamos erőtere, az átáramló közeg vagy a szuszpendált porszemcse-halmaz önmagában, hanem ezek egymással való kölcsönhatása bír döntő jelentőséggel a leválasztási folyamatban. Ezen tényezők ismerete és az összhatások figyelembevétele nélkül nem lehet az elektrofilterben lejátszódó jelenségeket tárgyalni. Melyek ezek? Először az egyes tagokat tekintve: Villamos erőtér : A szóróelektródokon az alkalmazott U 0 [kv] nagyfeszültség (akár 0 kv) hatására a leválasztótérben inhomogén villamos erőtér jön létre, mely többek között az E [kv/cm] villamos térerősséggel jellemezhető. Gáz, Áramló közeg: Az elektrofilter utca áramlási terét a két gyűjtőelektród által határolt térben egy turbulens határréteg-áramlással jellemezhetjük, amelyet 1 [28] Dorman, R.G. (1974) Dust Control and Air Cleaning Pergamon Press, Oxford, pp. 302, [21] Riehle, C. (1992) Bewegung und Abscheidung von Partikeln im Elektrofilter Ph.D. Dissertation, Universität Karlsruhe (TH), pp. 9.
11 az áramlási tér v(r,t) [m/s] sebességeloszlása és a gáz ρ f [kg/m 3 ] sűrűsége, ν [m 2 /s] viszkozitása, T [K] hőmérséklete határoz meg. Por: A leválasztandó port jellemzi a ρ p [kg/m 3 ] sűrűsége, ezen kívül - mivel a gyakorlatban többnyire nem monodiszperz halmazról van szó - a q(d p ) szemcseméret-eloszlás, ahol d p a porszemcse átmérő. A por villamos jellemzői közül kiemelkedően fontos a ρ el [Ωm] fajlagos villamos ellenállás. Kölcsönhatások a leválasztási folyamatban: Villamos erőtér - áramló közeg: A szóróelektródokon a nagy villamos erőtér hatására létrejövő koronakisülés eredményeként szabad elektronok keletkeznek, amelyeket gázmolekulák fognak be. Így ún. iontértöltés-felhő jön létre, mely a villamos erőtérben mozog a földelt elektród felé (villamos-, ionszél). A gázionok kölcsönhatásba lépnek a semleges gázmolekulákkal, és így mozgásuk befolyásolja a gázáramlást is. Így alakul ki a porszemcséket szállító, iontértöltéses áramló gáz közeg, az ún. elektrohidrodinamikai (EHD) áramlási tér. Villamos erőtér - por: Az gázionok feltapadnak a porszemcsékre. A töltéssel rendelkező porszemcsék az erőtér hatására a gyűjtőelektródok felé vándorolnak. A feltöltött porszemcsék szintén egy inhomogén eloszlású, mozgó tértöltésfelhőt képeznek, amelyből eredő addicionális térerősségeloszlást szuperponálni kell az elektródok és a gázionok által létrehozott villamos erőtérre. Áramló közeg - por: A gáz és az abban diszpergált porszemcsék turbulens diffúziójának figyelembevétele mellett természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a porszemcse a tehetetlenségénél fogva milyen mértékben követi a gáz áramvonalait, illetve az adott mérettartományban hogyan változik meg a szemcse kivándorlását akadályozó áramlási ellenállás. II.3 A villamos és áramlási tér inhomogenitásának jelentősége, elhanyagolások Számos olyan tényező szerepel a fenti kölcsönhatásokban, amely valamely inhomogén térbeli eloszlással jellemezhető. A turbulens áramlási tér inhomogén sebességmezőjén és az elektródok közötti villamos erőtéren kívül ilyen az iontértöltés, a porkoncentráció és a portértöltés eloszlása, mindamellett, hogy maga a porfázis is a valóságban egy polidiszperz szemcsehalmaz. Így a valóságban a különböző méretű feltöltött porszemcsék villamos erőtérbeli mozgását, transzportját leíró egyenletek igen bonyolultak, teljes összetettségükben kezelhetetlenek. A jelen vizsgálatok során arra törekszünk, hogy az ésszerű elhanyagolások mellett minél több jelentős hatással bíró tagot vegyünk figyelembe a portranszport számításánál. A kutatás jelenleg az eddig elhanyagolt, viszont az igen lényegesnek bizonyuló tértöltésfelhők figyelembevételére összpontosít. A kidolgozott elektrofilter modell a szakirodalomban szinte egyedülálló módon veszi figyelembe a fenti tagokat, monodiszperz porszemcse-halmaz feltételezés
12 mellett. Az időbeli inhomogenitást elhanyagolva stacioner esetre vonatkozik a vizsgálat, a gravitáció hatásától - kiülepedés -, valamint a gázmolekulák mozgását befolyásoló ionszél hatásától jelen esetben eltekintettünk [29], [30]. II.4 Numerikus modell A számos befolyásoló tényező és azok egymásra hatása mindezidáig nem tette lehetővé az elektrofilterek működésének teljes modellezését, viszont a nemzetközi szakirodalom és a hazai kutatások eredményei is abba az irányba mutatnak, hogy a régi empírikus képletek alapján történő méretezési és hatásfok számítási eljárásokat (amelyek sok esetben igen valóságközeli eredményeket adtak) felváltja a modellkísérletek és numerikus szimulációk adta lehetőségek kihasználása, melynek a már meglévő, nagy értékű berendezések felújításában, környezetvédelmi javítást célzó (retrofit) átalakításában van nagy jelentősége [25]. A 7. ábra mutatja a kutatás során használt modell elektrofilter fényképét, metszeti rajzát és a leegyszerűsített fél utca-szélességű numerikus számítási tartományt. Ennek a tartománynak a geometriai adatait alapul véve fut a villamos erőtér és az áramlástani jellemzőket számító saját fejlesztésű számítóprogram, amely ötvözi a BEM (Boundary Element Method) és a FDM (Finite Difference Method) módszereket. A két számító modul részletesebb leírását lásd a [19], [20] ill. [26], [27] irodalmakban. 400 mm 2s BE KI GyE SzE L Be 2c L GyE L diff=370 mm L=600 mm L konf Szóróelektród y x (0,0) 2 r SzE 2 c áramlási irány Gyûjtõelektród (3000,330) s 7. ábra: Modell elektrofilter fényképe, geometriája (2s=33[mm], 2c=50[mm], r DE =0.5[mm]) és a számítási tartomány (numerikus háló (x,y): csomópont) II.5 Számítási eredmények Munkánk során a leválasztandó porszemcsék mozgásának vizsgálatát tűztük ki célul. Ennek ismerete elengedhetetlen a leválasztási folyamat megítéléséhez, valamint magáról a porszemcse viselkedéséről ad igen szemléletes és a gyakorlati megoldások szempontjából is értékelhető jellemzést. A porszemcse fázis áramvonalai alapján megítélhető, hogy adott porszemcsét az elektrofilter leválasztja-e vagy átjut a leválasztótéren.
13 A porszemcsék koncentráció megoszlásának számításával az η [%] leválasztási fok is meghatározható, amely az elektrofilter legfőbb jellemző jósági paramétere. Ennek érdekében a következő lépéseket kell elvégezni: a villamos erőtér számítása, az áramlási tér meghatározása, a porszemcsék mozgásának számítása. A fentiek során az áramlástani és villamos számító modulok nem választhatók külön, mivel pl. a kiindulásként felvett homogén eloszlású belépő porkoncentráció és az ebből számolt portértöltés értéke változik, ahogy a leválasztótérben egyre kevesebb por marad. Így a számító modulok egymással iterációs kapcsolatban vannak. A 7. ábrán látható elektrofilter fél utca-szélességű geometriájára vonatkozó főbb számítási eredményeket mutatják a ábrák. Az ábrákon a baloldalon mindig a portértöltés figyelembevétele nélküli, míg a jobboldalon a portértöltést figyelembe vevő számítási eredmények találhatók. A villamos erőteret jellemző, az iontértöltés hatását is figyelembevevő térerősség eloszlást mutatja a 8. ábra: y [mm] 20 [kv] Szóróelektród 20 [kv] Szóróelektród 5 [kv] Ekvipotenciális vonalak [kv] 33 y [mm] ábra: Ekvipotenciális vonalak a félutcaszélességű leválasztótérben baloldali kép: por-mentes eset, a csupán az elektródok által kialakított inhomogén villamos erőtér ekvipotenciális vonalai, a portértöltés figyelembevétele nélkül. jobboldali kép: a villamosan töltött porfázis jelenlétében, a portértöltés hatásának figyelembevételével kialakuló torzult potenciál szintvonalak. A 8. ábrán látható, hogy az utca közepén lévő szóróelektródok környezetében a ekvipotenciális vonalak igen sűrű koncentrikus körök, míg a fal (gyűjtőelektród) felé azzal párhuzamossá válnak. Az alábbi ábrákon nyomon követhető a porfázis viselkedése a leválasztótérben. A bemutatott számítások d p =1[µm] porszemcseátmérőre, v belépő =1.5 [m/s] kezdeti belépő gázsebességre, c belépő = [g/m 3 ] kezdeti belépő homogén porkoncentrációra és U 0 =20 [kv] feszültségre vonatkoznak [kv] Gyűjtőelektród ESP utcahossz, x [mm] Szóróelektród Gyűjtőelektród C ESP utcahossz, x [mm] baloldali kép: a portértöltés figyelembevétele nélkül számított porkoncentráció-eloszlás. Jelentõs pormennyiség marad a leválasztótérben. 9. ábra: Porkoncentráció megoszlás, c [g/mł] 33 y [mm] [kv] 0 [kv] Gyűjtőelektród ESP utcahossz, x [mm] Szóróelektród Gyűjtőelektród C ESP utcahossz, x [mm] jobboldali kép: a villamosan töltött porfázis jelenlétével, az addicionális portértöltéssel számított koncentráció megoszlás.
14 33 33 ESP channel half width, y [mm] ESP channel half width, y [mm] C [ g/m3 ] x=50 mm x=0 mm x=150 mm x=200 mm x=250 mm x=300 mm C [ g/m3 ] x=50 mm x=0 mm x=150 mm x=200 mm. ábra: Porkoncentráció profilok az elektrofilter utca 6 keresztmetszetében, c [g/m³] az elõzõ ábra 50 mm-kénti (szóróelektródokat tartalmazó) metszeteiben baloldali kép: a kezdeti [g/m 3 ] belépõ értékrõl csak a kisütõ elektródok környezetében csökken le zérusra a porkoncentráció. x=250 mm x=300 mm jobboldali kép: a portértöltés hatására szinte a teljes utca keresztmetszetébõl kijutottak a porszemcsék a falra, a kilépõ porkoncentráció profil majdnem zérus értékû. 33 y [mm] 22 Szóróelektród d p = 1 [µm] 33 y [mm] 22 Szóróelektród d p = 1 [µm] Gyűjtőelektród Ψ ESP utcahossz, x [mm] Ψ 11. ábra: Porfázis áramvonalai (porfázisra felírt Ψ áramfüggvény szintvonalai) baloldali kép: az áramvonalak a határrétegben a fal felé fordulnak, a diffúzió miatt az utca felétõl a középvonal felé is visszajut por, aminek nagy része áthalad a kilépõ keresztmetszeten. Gyűjtőelektród ESP utcahossz, x [mm] jobboldali kép: nemcsak az elsõ négy elektródhoz közeli térben, hanem szinte a teljes leválasztótérben kivándorol a por a gyûjtõelektródra, ahogy azt az áramvonalak mutatják Leválasztási hatásfok [%] Utcahossz x [mm] Hatásfok [%], tértöltés elhanyagolásával Leválasztási hatásfok [%] Utcahossz x [mm] Hatásfok [%], tértöltés hatásával ábra: Leválasztási fok, η = (c be - c ki )/c be 0 [%] baloldali kép: a portértöltés figyelembevétele nélkül -helytelenül- számított leválasztási fok igen alacsony lenne, η=40.7 % értéket mutat. jobboldali kép: az addicionális térerősség hatására a portértöltés növeli a porszemcsére ható erőt és ezáltal a leválasztási fok: η=94.8 %. A fenti ábrák csak a tértöltés figyelembevételének hatását mutatják, amelynek döntő jelentősége van a modellezés jóságának megítélésében. A 12. ábra leválasztási hatásfok görbét mutató diagramjai egyértelművé teszik, hogy a villamosan töltött porfázis igen jelentős addicionális töltésfelhőt képvisel a leválasztótérben, amelynek a
15 leválasztási folyamatban játszott szerepét fel kell értékelni. Ezt támasztják alá a szakirodalomban fellelhető mérési és számítási eredmények is [29], [31]. Természetesen más paraméterek (d p, v belépő, U 0 ) változtatásával is teszteltük a számítógépes kódot, amelynek saját és pl. [22], [23], [24] szakirodalmakban fellelhető mérési eredményekkel való összevetése a kutatás jövőbeni feladata. II.6 Ipari vonatkozások A kifejlesztett program segítségével olyan, az ipar számára hasznosítható számítógépes szimulációk, számítások végezhetőek el, mint például a elektrofilter utca geometriai kialakításának vizsgálata. Ennek nagy jelentősége van abban a tekintetben, hogy az utcahossz/leválasztási fok optimalizálás eredményeként elért utcahossz csökkentés jelentős megtakarítás a gyártónak és az alkalmazónak egyaránt. A meglévő berendezések üzemviszonyainak modellezésével és helyszíni mérések felhasználásával pedig javaslat tehető a berendezés esetleges nem megfelelő üzemeltetésének, működésének javítására. ÖSSZEFOGLALÁS Az Áramlástan Tanszéken folyó, poros gázok tisztításával foglalkozó kutatásokról számoltunk be jelen cikkünkben. A gyakorlati tapasztalatok mellett a kutatások során egyre inkább előtérbe került a számítógépes szimuláció adta lehetőségek kihasználása, mely jelentős mértékben csökkentheti a tervezés, az ellenőrzés, értékelés költségeit. A mindkét kutatásban igen fontos szerepet játszó inhomogenitási problémák számítógépes modellezésével és a numerikus áramlástani kapacitás kihasználásával olyan porleválasztási folyamat modellező kódok születtek, melyek lehetőséget teremtenek a befolyásoló tényezők változásainak hatásvizsgálatára és a gyakorlati feladatok megoldásában felhasználható méretezési eljárások alapjául szolgálhatnak. IRODALOMJEGYZÉK [1] Lajos, T. (1983) "Method for Calculating Dust Deposition in Filter Beds" in News Letter, Vol. 1., pp [2] Lajos, T. (1985) "A szűrési folyamat időbeni változásának vizsgálata" ("Investigation of temporal change of filtration process") in Proc. III. Pneumatikus Anyagszállitási Konferencia (Pécs) A4 pp [3] Lajos, T. (1985) "A szűrési folyamat időbeni változásának vizsgálata" in GÉP Vol. XXXVII. 6. pp [4] Lajos, T. (1985) "The Effect of Inhomogeneity on the Flow in Fibrous Filters" in Staub Reinhaltung der Luft, Vol. 45., pp [5] Schweers, E. and Löffler, F. (1994) "Realistic Modelling of the Behaviour of Fibrous Filters through Consideration of Filter Structure" in Powder Technology, Vol. 80., pp
16 [6] Lajos, T. (1986) "A Model for Calculation of Clogging Process in Filter Mats" in Proc. of 1 st World Congress Particle Technology, (Nürnberg) pp [7] Abd El-Hamied, A. A. (1997) "Investigation of the Dust Separation Process in Fibrous Filters" Ph.D. Thesis, Technical University of Budapest [8] Lajos, T. and Abd El-Hamied, A. A. (1995) "Simulation of the Clogging Process in Filter Mats" in Proc. PARTEC 95, 3 rd European Symposium Separation of Particles from Gases, (Nürnberg) pp [9] Abd El-Hamied, A.A., Lajos, T. and Parti, M. (1996) "Effect of Particle Deposition on the Flow through Fibrous Filters" in Proc. International Symposium Filtration and Separation of Fine Dust, (Vienna) pp [] Abd El-Hamied, A.A. and Lajos, T. (1997) "Investigation of Loaded Fibrous Filter" in Periodica Polytechnica, Vol. 41., pp [11] Kuwabara, S. (1959) The Forces Experienced by Randomly Distributed Parallel Circular Cylinders or Spheres in Viscous Flow at Small Reynolds Numbers in J. Phys. Soc. Japan, Vol. 4., pp [12] Bergman, W., Miller, H.H., Richard, C.D. and Nelson, G.O. (1976) Enhanced Filtration in Report of Lawrence Livermore Laboratory [13] Bergman, W., Hebard, H., Taylor, R. and Lumb, B. (1977) Electrostatic Filters Generated by Electric Field in Report of Lawrence Livermore Laboratory [14] Japuntich, A., Stenhouse, J.I.T. and Liu, B.Y.H. (1994) Experimental Results of Solid Monodisperse Particle Clogging of Fibrous Filters in J. Aerosol Sci., Vol. 25., 2., pp [15] Kanaoka, C., Emi, H. and Hiragi, S. (1989) Performance of Air Filter with Packing Density or Fibre Diameter Gradient in Proc. 2 nd European Symposium, Separation of Particles from Gases, (Nürnberg) pp [16] Schmidt, E. (1995) "Simulation of the 3-dimensional Dust Cake Build-up by means of Single Particle Tracing" in Proc. PARTEC 95, 3 rd European Symposium Separation of Particles from Gases, (Nürnberg) pp [17] Höflinger, W. and Hackl, A. (1993) New Developments and Investigations in Dust Precoat Filtration in Proc. 6th World Filtration Congress, (Nagoya, Japan) pp [18] White, H.J. (1963) Industrial Electrostatic Precipitation Addison-Wesley Publishing Company, Inc. [19] Schlichting, H. (1968) Boundary-Layer Theory 6 th Edition, McGRAW-HILL [20] Fletcher, C.A.J. (1991) Computational Techniques For Fluid Dynamics 2 nd Edition, Volumes I-II, Springer-Verlag [21] Riehle, C. (1992) Bewegung und Abscheidung von Partikeln im Elektrofilter Dr.-Ing. Thesis, Universität Karlsruhe (TH) [22] Schmid, H-J. and Umhauer, H. (1998) In-situ Measurement of Local Particle Fluxes in a Laboratory-Scaled ESP in Proc. 7 th International Conference on Electrostatic Precipitation (Kyongju, Korea) pp
17 [23] Riehle, C. (1996) Measuring and Modelling Mass Fluxes in ESP in Proc. 6 th International Conference on Electrostatic Precipitation (Budapest, Hungary) pp [24] Schmid, H-J. and Umhauer, H. (1996) Investigations on Particle Dynamics in a Plate Type Electrostatic Precipitator using Double-Pulse Holography in Proc. 6 th International Conference on Electrostatic Precipitation (Budapest, Hungary) pp [25] Gallimberti, I. (1997) Recent Advancements in the Physical Modelling of Electrostatic Precipitators in Proc. 8 th International Conference on Electrostatics (Poitiers, France) pp [26] Kiss, I., Suda, J., Kristóf, G. and Berta, I. (1998) The Turbulent Transport Process of Charged Dust Particles in Electrostatic Precipitator in Proc. 7 th International Conference on Electrostatic Precipitation (Kyongju, Korea) pp [27] Suda, J., Berta, I., Kristóf, G. and Lajos, T. (1998) Numerical Computation of Particle Transport in Turbulent Flow Field in Electrostatic Precipitator in Proc. 1 st Conference on Mechanical Engineering Vol. II. (Budapest, Hungary) pp [28] Dorman, R.G. (1974) Dust Control and Air Cleaning Pergamon Press, Oxford [29] Lowke, J.J., Morrow, R. and Medlin, A.J. (1998) The Role of Corona Wind in Electrostatic Precipitation in Proc. 7 th International Conference on Electrostatic Precipitation (Kyongju, Korea) pp [30] Lu, C. and Huang, H. (1998) A Sectional Model to Predict Performance of a Plate-Wire Electrostatic Precipitator for Collecting Polydisperse Particles in J. Aerosol Sci. Vol. 29, No. 3., pp [31] Medlin, A.J., Fletcher, C.A.J. and Morrow, R. (1998) Electrohydrodynamic Modelling of Fine Particle Collection in Electrostatic Precipitators in Proc. 7 th International Conference on Electrostatic Precipitation (Kyongju, Korea) pp
MSc - Környezettechnika Levegőtisztaság-védelem dr. Örvös Mária
MSc - Környezettechnika Levegőtisztaság-védelem dr. Örvös Mária 1. Gáztisztítási lehetőségek 2. Gáztisztító rendszer egységei 3. Porleválasztó berendezések - kiválasztási szempontok - porleválasztó ciklon
RészletesebbenVillamos gáztisztítók - mit hoz a jövı?
Villamos gáztisztítók - mit hoz a jövı? Dr. Kiss István BME Villamos Energetika Tanszék Kiss.istvan@vet.bme.hu Az elektrosztatikus porleválasztó (ESP) BME Department of Electric Power Engineering High
RészletesebbenFizikai módszereken alapuló levegőkezelési technikák
Fizikai módszereken alapuló levegőkezelési technikák Porleválasztás: - Porszűrők o Megfelelő szövetanyagból készített tömlőkön átvezetve a gáz jól tisztítható. A por a szűrőszövet belső felületén felgyülemlik,
RészletesebbenHÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as
RészletesebbenELEKTROFILTER MODELL BERENDEZÉS KÍSÉRLETI ÉS NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA
ELEKTROFILTER MODELL BERENDEZÉS KÍSÉRLETI ÉS NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA Suda Jenő Miklós BEVEZETÉS Elektrofilterekkel, azaz elektrosztatikus elven működő leválasztó berendezésekkel /ESP/ leggyakrabban
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Tudományág, Villamosmérnöki Tudományszak OF ELECTROSTATIC PRECIPITATORS. PhD értekezés tézisei
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Tudományág, Villamosmérnöki Tudományszak ELEKTROSZTATIKUS PORLEVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEK IMPULZUS ÜZEMŰ TÁPLÁLÁSÁNAK MODELLEZÉSE MODELING THE PULSE MODE
RészletesebbenTárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.4 2.5 Porózus anyagok új, környezetkímélő mérése Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés. A biotechnológiában,
RészletesebbenLEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...
RészletesebbenI. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt
2005. december 15. I. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt Kristóf Gergely egyetemi docens BME Áramlástan Tanszék Áramlás katalizátor blokkban /Mercedes-Benz/ Égés hengertérben
RészletesebbenSzűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet
Szűrés Gyógyszertechnológiai alapműveletek Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet Szűrés Szűrésnek nevezzük azt a műveletet, amelynek során egy heterogén keverék, különböző
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenFinom porok kibocsátásának csökkentése villamos porleválasztókkal
Bevezetés Finom porok kibocsátásának csökkentése villamos porleválasztókkal Iváncsy Tamás 1, Suda Jenő, Kiss István 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamos Energetika Tsz. Budapesti
RészletesebbenKözépfeszültségű gázszigetelésű kapcsolóberendezések villamos szilárdsági méretezése. Madarász Gy. - Márkus I.- Novák B.
Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Kapcsolókész szakmai nap 2012 április 26 Középfeszültségű gázszigetelésű kapcsolóberendezések villamos szilárdsági méretezése. Madarász Gy. - Márkus I.- Novák
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID
SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID 2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék SZÁRNY KÖRÜLI TURBULENS ÁRAMLÁS NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVERREL VIRÁG
RészletesebbenSzívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével
GANZ ENGINEERING ÉS ENERGETIKAI GÉPGYÁRTÓ KFT. Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével Készítette: Bogár Péter Háznagy Gergely Egyed Csaba Zombor Csaba
RészletesebbenTÉZISFÜZET KÉTFÁZISÚ ÁRAMLÁS MODELLEZÉSE ELEKTROSZTATIKUS LEVÁLASZTÓBAN
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Doktori Tanács tézisfüzetei TÉZISFÜZET Készítette: Suda Jenő Miklós KÉTFÁZISÚ ÁRAMLÁS MODELLEZÉSE ELEKTROSZTATIKUS LEVÁLASZTÓBAN című témakörből,
RészletesebbenCFX számítások a BME NTI-ben
CFX számítások a BME NTI-ben Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet CFD Workshop, 2005. április 18. Dr. Aszódi Attila, BME NTI CFD Workshop, 2005. április 18. 1 Hűtőközeg-keveredés
Részletesebben0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q
1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv. M1 számú mérés. Testek ellenállástényezőjének mérése
Tanév, félév 2010-11 I. félév Tantárgy Áramlástan GEÁTAG01 Képzés főiskola (BSc) Mérés A Nap Hét A mérés dátuma 2010 Dátum Pontszám Megjegyzés Mérési jegyzőkönyv M1 számú mérés Testek ellenállástényezőjének
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA / LIST OF PUBLICATIONS. Suda Jenő Miklós publikációs jegyzéke 1997/01/01-től 2009/09/04-ig.
Suda Jenő Miklós publikációs jegyzéke 1997/01/01-től 2009/09/04-ig. ÖSSZES / ALL: 59=45+14 IMPAKT FAKTOR: Σ 1.362 PUBLIKÁCIÓS LISTA / LIST OF PUBLICATIONS 2009 /2/ BALCZÓ, M., BALOGH, M., GORICSÁN, I.,
RészletesebbenKS-409.3 / KS-409.1 ELŐNYPONTOK
KS-409.3 / KS-409.1 AUTOMATIZÁLT IZOKINETIKUS MINTAVEVŐ MÉRŐKÖR SÓSAV, FLUORIDOK, ILLÉKONY FÉMEK TÖMEGKONCENTRÁCIÓJÁNAK, EMISSZIÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA ELŐNYPONTOK A burkoló csőből könnyen kivehető, tisztítható
RészletesebbenA szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál
1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenFÉLMEREV KAPCSOLATOK NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA
FÉLMEREV KAPCSOLATOK NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA Vértes Katalin * - Iványi Miklós ** RÖVID KIVONAT Acélszerkezeti kapcsolatok jellemzőinek (szilárdság, merevség, elfordulási képesség) meghatározása lehetséges
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
Részletesebben1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!
Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM VBK Környezetmérnök BSc AT0 Ipari termék- és formatervező BSc AM0 Mechatronikus BSc AM Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN. FAKULTATÍV ZH 203.04.04. KF8 Név:. NEPTUN kód:
RészletesebbenH06 SZEMÉLYAUTÓ LÉGSZŰRŐK ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉSE Mérésfelelős: Dr. Suda Jenő Miklós Benedek Tamás
Gépészmérnök mesterszak (MSc) BMEGEÁTMG01 Hő- és áramlástan MÉRÉSI FELADAT BEMUTATÓ H06 SZEMÉLYAUTÓ LÉGSZŰRŐK ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉSE Mérésfelelős: Dr. Suda Jenő Miklós Benedek Tamás BEVEZETÉS MI A LEVEGŐSZŰRŐ
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Részletesebbenahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ
Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenHenger körüli áramlás Henger körüli áramlás. Henger körüli áramlás. ρ 2. R z. R z. = 2c. c A. = 4c. c p. = c cos. y/r 1.5.
Henger körüli áramlás y/r.5 x/r.5 3 3 R w z + z R R iϑ e r R R z ( os ϑ + i sin ϑ ) Henger körüli áramlás ( os ϑ i sin ϑ ) r R + [ ϑ + sin ϑ ] ( ) ( os ) r R r R os ϑ + os ϑ + sin ϑ 444 3 r R 4 r [ os
RészletesebbenFizika minta feladatsor
Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,
Részletesebben7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
RészletesebbenA hőmérséklet-megoszlás és a közepes hőmérséklet számítása állandósult állapotban
A HŐMÉRSÉKLET ÉS HŐKÖZLÉS KÉRDÉSEI BETONRÉTEGBE ÁGYAZOTT FŰTŐCSŐKÍGYÓK ESETÉBEN A LINEÁRIS HŐVEZETÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Általános észrevételek A sugárzó fűtőtestek konstrukciójából
RészletesebbenA mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről Adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék 27..23. 27..23. / 7 Általános célú CFD megoldók alkalmazása
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenPONTSZÁM:S50p / p = 0. Név:. NEPTUN kód: ÜLŐHELY sorszám
Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM1 VBK Környezetmérnök BSc AT01 Ipari termék- és formatervező BSc AM01 Mechatronikus BSc AM11 Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN 2. FAK.ZH - 2013.0.16. 18:1-19:4 KF81 Név:.
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
RészletesebbenA keverés fogalma és csoportosítása
A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenFAM eszközök vizsgálatára vonatkozó szabványok felülvizsgálata
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nagyfeszültségű Laboratórium FAM eszközök vizsgálatára vonatkozó szabványok felülvizsgálata Cselkó Richárd Dr. Berta István, Dr. Kiss István, Dr. Németh Bálint,
RészletesebbenMegoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:
3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő
RészletesebbenA diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása
A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása Diplomaterv céljai: 1 Sclieren résoptikai módszer numerikus szimulációk validálására való felhasználhatóságának vizsgálata 2 Lamináris előkevert
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV M4. számú mérés Testek ellenállástényezőjének mérése NPL típusú szélcsatornában
Tanév,félév 2010/2011 1. Tantárgy Áramlástan GEATAG01 Képzés egyetem x főiskola Mérés A B C Nap kedd 12-14 x Hét páros páratlan A mérés dátuma 2010.??.?? A MÉRÉSVEZETŐ OKTATÓ TÖLTI KI! DÁTUM PONTSZÁM MEGJEGYZÉS
Részletesebben54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSzennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver
Szennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver 1. A numerikus szimulációról általában A szennyeződés-terjedési modellek numerikus megoldása A szennyeződés-terjedési modellek transzportegyenletei
RészletesebbenA feszültség alatti munkavégzés (FAM) élettani hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nagyfeszültségű Laboratórium A feszültség alatti munkavégzés (FAM) élettani hatásai Göcsei Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika
RészletesebbenBorsó vetőmagvak aerodinamikai jellemzői
Borsó vetőmagvak aerodinamikai jellemzői Nagyné Polyák Ilona 1 -Csizmazia Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudomány Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék
RészletesebbenGázturbina égő szimulációja CFD segítségével
TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Gázturbina égő szimulációja CFD segítségével Kurucz Boglárka Gépészmérnök MSc. hallgató kurucz.boglarka@eszk.org 2015. ÁPRILIS 23. Tartalom Bevezetés
RészletesebbenA TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG Balczó Márton tudományos segédmunkatárs
RészletesebbenFűtési rendszerek hidraulikai méretezése. Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék
Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék Hidraulikai méretezés lépései 1. A hálózat kialakítása, alaprajzok, függőleges
RészletesebbenA -Y és a Y- átalakítás bemutatása. Kiss László április havában
A -Y és a Y- átalakítás bemutatása Kiss László 2011. április havában -Y átalakítás ohmos ellenállásokra Mint ismeretes, az elektrotechnikai gyakorlatban többször előfordul olyan kapcsolási kép, ami a megszokott
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenEgy nyíllövéses feladat
1 Egy nyíllövéses feladat Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 / 1 ] Igencsak tanulságos, ezért részletesen bemutatjuk a megoldását. A feladat Egy sportíjjal nyilat
RészletesebbenAndó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek
1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.
RészletesebbenAnyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére
Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:
RészletesebbenKvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei
Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében PhD értekezés tézisei KÉSZÍTETTE: Pálinkás
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenH01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA
H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.
RészletesebbenA MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2
A mélyebb tüdőrégiókból tisztuló radon-leánytermékek dózisjáruléka a centrális légutakban 23 A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN Kudela Gábor 1, Balásházy
RészletesebbenCSÁPOSKÚT PERMANENS ÁRAMLÁSTANI FOLYAMATAINAK MODELLEZÉSE
CSÁPOSKÚT PERMANENS ÁRAMLÁSTANI FOLYAMATAINAK MODELLEZÉSE FAVA XVII. KONFERENCIA SZÉKELY FERENC DSc. HYGECON Kutató és Szolgáltató Kft. Budapest fszekely@vnet.hu SIÓFOK 2010 MÁRCIUS 24-25 Csáposkút sematikus
RészletesebbenSzakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása
Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása Keszenheimer Attila Direct line Kft vendégkutató BME PhD hallgató Felület integritás
RészletesebbenVIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR
ÍRÁSBELI VIZSGA FELADATSOR NINCS TESZT, PÉLDASOR (120 perc) Az áramlástan alapjai BMEGEÁTAKM1 Környezetmérnök BSc képzés VBK (ea.: Dr. Suda J.M.) VIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR EREDMÉNYHIRDETÉS és SZÓBELI
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
RészletesebbenElektrotechnika 9. évfolyam
Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenSZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL
SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA KONFERENCIA 2010 GÁBOR DÉNES FŐISKOLA CSUKA ANTAL TARTALOM A KÍSÉRLET ÉS MÉRÉS JELENTŐSÉGE A MÉRNÖKI GYAKORLATBAN, MECHANIKAI FESZÜLTSÉG
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenFelületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.
Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik. Mérése: L huzalkeret folyadékhártya mozgatható huzal F F = L σ két oldala van a hártyának
RészletesebbenVentilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:
Ventilátor (Ve) 1. Definiálja a következő dimenziótlan számokat és írja fel a képletekben szereplő mennyiségeket: φ (mennyiségi szám), Ψ (nyomásszám), σ (fordulatszám tényező), δ (átmérő tényező)! Mennyiségi
RészletesebbenICT ÉS BP RENDSZEREK HATÉKONY TELJESÍTMÉNY SZIMULÁCIÓJA DR. MUKA LÁSZLÓ
ICT ÉS BP RENDSZEREK HATÉKONY TELJESÍTMÉNY SZIMULÁCIÓJA DR. MUKA LÁSZLÓ 1 TARTALOM 1.1 A MODELLEZÉS ÉS SZIMULÁCIÓ META-SZINTŰ HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A. Az SMM definiálása, a Jackson Keys módszer kiterjesztése
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenTérfogati fajlagos felület és (tömegi) fajlagos felület
Térfogati fajlagos felület és (tömegi) fajlagos felület A térfogati fajlagos felület az egységnyi testtérfogatú szemhalmaz szemeinek felületösszege, azaz a szemhalmaz szemei külső felülete összegének és
RészletesebbenVillamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
RészletesebbenJegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
RészletesebbenA SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenDiffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
RészletesebbenA TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204
Részletesebben3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
Részletesebben3 Technology Ltd Budapest, XI. Hengermalom 14 3/24 1117. Végeselem alkalmazások a tűzvédelmi tervezésben
1117 Végeselem alkalmazások a tűzvédelmi tervezésben 1117 NASTRAN végeselem rendszer Általános végeselemes szoftver, ami azt jelenti, hogy nem specializálták, nincsenek kimondottam valamely terület számára
RészletesebbenEx Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1
1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)
RészletesebbenDinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével
IgyR - 3/1 p. 1/20 Integrált Gyártórendszerek - MSc Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék IgyR - 3/1 p. 2/20
RészletesebbenTiszta levegő gazdasági előnyökkel. LCC - Life Cycle Cost Életciklus Költségek. Camfil Farr - Tiszta levegő megoldások
Tiszta levegő gazdasági előnyökkel Camfil Farr Prospektus LCC - Life Cycle Cost Életciklus Költségek Camfil Farr - Tiszta levegő megoldások A tiszta levegő ára levegőszűrő az egyedüli komponens egy HVAC
Részletesebben