Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2.

Átírás

1 5. gyakorlat Lépcsőszerkesztés, elemek (bútorok, stb.) elhelyezése, terep készítése: Olvassuk be a korábban elmentett Nyaraló nevű rajzunkat. Lépcsőszerkesztésre is, a tetőszerkesztés ismertetéséhez hasonlóan, egy egyszerű jelen esetben egy egykarú - lépcső elkészítésével mutatunk példát. A lépcső a nappali szélén a fal mentén vezet fel a tetőtéri galériára. A lépcsőszerkesztés megkezdése előtt néhány adatot pontosan tudnunk kell. Ilyenek pl. a szintmagasság, amelyet a lépcső áthidal, a lépcső karszélessége, a lépcsőfokok belépési ill. a fellépési méretei és hogy honnan indul vagy hogy hová érkezik a lépcső. Ennél a feladatnál ezek az adatok a következők: a szintmagasság a Földszint és a Tetőtéri galéria között 2,20 méter, a karszélesség legyen 90 cm, a belépés 27 cm, a fellépés pedig 18 cm és a lépcsőkar helyét az elkészített tetőtéri födém adja meg, oda kell megérkezni. A lépcsők eszköz kiválasztása után a párbeszédablak egyelőre nem sok paraméter megadását teszi lehetővé, előbb meg kell adjuk a lépcső fontosabb adatait az elem kiválasztás Új lépcső (Create new Stair ) menüpontra kattintással. Az ezután megjelenő lépcső típusok ablakban láthatjuk hány fajta alaptípus közül választhatunk. Válasszuk most az első, egyeneskarú lépcsőt. Ennek hatására indul el a tényleges lépcsőkészítő program, a- hol megadhatjuk a fentebb leírt lépcső paramétereket. Elsőként a geometriai beállítások táblán szereplő paramétereket adjuk meg. Beírás után rögzíthetjük (változtatható:, rögzített: ) azokat az értékeket, amelyektől elvárjuk hogy a többi paraméter módosítása során ne változzanak meg, ilyen pl. a szintmagasság, a karszélesség vagy a fokok száma, majd ezekután figyelemmel követhetjük, hogy az általunk beírt értékek hogyan módítják a többi értéket. Pl. a fellépés nyilván nem lehet pontosan 18 cm, (mivel az nem osztója a 220 cm-es emeletmagasságnak) ezért a tényleges fellépési méret 12 fellépés esetén 18,333 cm lesz. Ha beállítjuk, hogy a felső lépcsőfok ne a felső födémmel azonos szintben, hanem alatta legyen akkor a kar hosszat tartalmazó adatmezőben megjelenik a lépcsőkar 2,97 méteres hossza és a szerkesztést mutató ábra is módosul. A lépcsőnél is, mint az eddig látott többi építőelemnél is, megadhatók további paraméterek, mint pl. a járólapok vastagsága, előreugrása, a File: H:\oktatas\szgst_04_05_1\Gyak_doc\Gyak5_Ar.doc 1/6. oldal Utolsó módosítás: :15

2 homloklapok, a pofafalak, korlátok méretei, és persze mindezekhez anyagjellemzők rendelhetők hozzá. E további paraméterek a bal oldali ikonokkal kiválasztható egyes táblákon adhatók meg, ahol az adatbevitelt könnyen érthető ábrák segítik. A lépcsőszerkesztő program elhagyása előtt - akár minden egyes újabb paraméter megadása u- tán - ellenőrizhetjük a lépcsőt (az Ellenőrizd a lépcsőt \ Check Stair gombbal), és ha nincs ellentmondás az adatok között és a beállítások megfelelnek számunkra, akkor a lépcsőszerkesztőből kilépve elmenthetjük a létrehozott elemet egy általunk megadható könyvtárba. Ekkor visszatérünk a lépcső párbeszédablakába, ahol az imént elmentett lépcső fog szerepelni a nézőablakban (itt is megjelennek az e- lem befoglaló méretei, valamint a beültetési pontja is, amelynél fogva az alaprajzban elhelyezhető lesz). A paraméter ablakban ezután kívánságunk szerint beállíthatjuk az alaprajzi megjelenésre vonatkozó értékeket, kapcsolókat. Így pl. hogy szintérzékeny legyen-e a lépcső megjelenítése (vagyis máshogy nézzen-e ki a saját szintjén és máshogy a felette lévő szinten), vagy hogy amennyiben megjelenik a felette lévő szinten is, ott a teljes lépcsőt lássuk-e vagy csak az elmetszett érkező részt, stb. Ezenkívül, mint minden 3D-s objektumot, elforgathatjuk a Z tengely körül (a nézetablakban az kurzor vagy alakja segít ebben), vagy akár megemelhetjük a Z tengely mentén. (természetesen a másik két tengely mentén is eltolhatjuk akár a rajzba beültetéskor, akár később) Célszerűen először a szintérzékenységet (Story Sensitive) kapcsoljuk ki hogy a teljes lépcsőkar látszódjék, (később a már elhelyezett lépcsőt kijelölve és visszalépve a párbeszédablakba ezt majd bekapcsoljuk) majd tegyük át a beültetési pontot a jobb felső sarokba. A beállításokat jóváhagyva helyezzük el a lépcsőt az alaprajzban. A beültetési pont ismeretében ezt könnyen megtehetjük, a galériafödém és a felső külső fal csatlakozására kattintva. Az eddig leírtak eredményét az alábbi ábrák szemléltetik: A következőkben készítsük el a nyaraló berendezését. Ehhez a fő eszközsor elemek eszközének kiválasztásával, majd párbeszédablakának behívásával kezdjünk hozzá. A párbeszédablakban először az elhelyezni kívánt elemek csoportját kell kiválasztanunk. Ebben segít a Könyvtárak ablakban megjelenő fastruktúra, ahol nem csak az ArchiCAD betöltött elemkönyvtáraiban, hanem tetszőleges helyre korábban eltárolt elemek után is kutathatunk. A megfelelő könyvtár kiválasztása után a tárgy ablakban az adott helyen eltárolt elemek bemutató képe jelenik meg, amelyek közül kiválaszthatjuk az elhelyezni kívánt tárgyat. File: H:\oktatas\szgst_04_05_1\Gyak_doc\Gyak5_Ar.doc 2/6. oldal Utolsó módosítás: :15

3 (Megjegyezzük, hogy a rajz által felismert és kezelt könyvtárak számát növelhetjük, ha kiválasztjuk a Fájl / Könyvtárkezelő (File / Library Manager...) menüt, majd megkeresve a csatolni kívánt elem könyvtárát az >> Add >> billentyű lenyomásával áttéve az Aktív könyvtárak (Active Libraries) ablakba, majd a műveletet a Töltsd újra ( Reload ) billentyűvel végrehajtva.) A kiválasztott elem az elemnéző kisablakban jelenik meg. Az elem képét többféle módon is megjeleníthetjük, mint azt már a nyílászárók elhelyezésénél ismertettük. Az elemek méreteire és rajzba való beültetésére is az ott leírtak vonatkoznak. Rendezzük be először a mosdót, majd a WC-t, konyhát, végül a nappalit. A Könyvtárak ablakban amennyiben az 1.6 gépészet (15 Mechanical 81) az aktív könyvtár válasszuk ki a szaniterek (Bathroom Furnitures 81) könyvtárat. Ha más könyvtárban lennénk, akkor az ArchiCAD rendszerkönyvtárából nyíló Elem könyvtár 81.pla (ArchiCAD Library 81.pla) könyvtárat kell megkeressük, és onnan a Tárgyak 81 \ 1. alapkönyvtár \ 1.6 gépészet \ szaniterek (Object Library 81 \ 15 Mechanical 81 \ Bathroom Furnitures 81) könyvtárig kell eljussunk. Ebből a könyvtárból válasszuk ki a mosdó 02 (Basin 02) nevű kézmosó elemet, majd a párbeszédablakban forgassuk el abba a helyzetbe, ahogyan a rajzba be kívánjuk helyezni, jelen esetben 90 -kal és az elhelyeszési pontját tegyük át bal oldalra középre. A többi beállítást elfogadva térjünk vissza a rajzunkhoz. A mosdó beillesztése előtt nagyítsuk ki az alaprajz mosdó körüli részletét a pontosabb munka érdekében. Ezt a zoom eszköz kiválasztása után a kinagyítandó téglalap átellenes sarokpontjainak kijelölésével tehetjük meg. Ezután a mosdót a helyiség hátsó falának közepére már könnyen el tudjuk helyezni. Hasonlóan eljárva helyezzük el a szaniterek (Bathroom Fixtures 81) könyvtár WC 1 (WC) elemét, majd a konyhába a konyhai berendezések (11 Equipment 81 \ Kitchen and Houshold 81) könyvtár villanytűzhely (Range Electric 01), illetve a konyhabútorok könyvtár alsó szekrény 2a (12 Furnishing 81 \ Kitchen Cabinets 81 \ Cab Base 2D) megfelelő méretűre beállított elemét (ezen elemnél a paraméterablakukban egyebek mellett 0-ra állíthatjuk a hátsó vízvető magasságát), végül a nappaliba a fotelek és kanapék (Couches and Sofas 81), az asztalok (Tables 81), illetve a kredencek és polcok (Cabinets and Shelves 81) könyvtárak kanapé elem 01 (Sofa Set 01), a mistic asztal (Design Table 03) és a könyvespolc 01 (Book Shelf 01) elemeit a megfelelő elforgatásokkal és geometriai méretekkel. A berendezések elkészítése után az alaprajz és belső perspektív képek: File: H:\oktatas\szgst_04_05_1\Gyak_doc\Gyak5_Ar.doc 3/6. oldal Utolsó módosítás: :15

4 Amit még meg kell szerkesszünk, az az épület körüli terep, amelyet alakítsunk ki oly módon, hogy a nyaraló terasza előtti telekrész az épület másik vége felé enyhén emelkedjen, de ne egyszerűen az épülettel párhuzamos lejtésiránnyal, hanem a WC melletti bejárat felé átlós irányban felfelé. Mielőtt azonban nekilátunk a terep elészítéséhez, kapcsoljunk át az Alapozás szintjére ( Ctrl 5 billentyű-kombináció), és kapcsoljuk ki a kótázás és rajzfelirat fóliáit. A Lehetőség / Fóliák / Fólia beállítás... (Options / Layers / Layer Settings...) után a Méretezés (Dimensioning) és a Feliratok (Text) nevű fóliák elrejtése a Rejtsd el ( Hide ) gombbal, vagy a szemre kattintva. A terep készítését (és általában szabadonformált felületeket) a terep eszközzel készíthetünk. Duplán rákattintva - hasonlóan, mint az eddig megismert eszközöknél - itt is megjelenik a beállító párbeszédablak, amelyben a felület jellemző adatait adhatjuk meg. Miután a szükséges paramétereket beállítottuk, megrajzolhatjuk a terep kontúrpoligonját. Erre több lehetőségünk van, vagy egy tetszőleges kontúrt rajzolhatunk, vagy téglalap alakút, ami lehet párhuzamos a koordinátarendszerrel, vagy ahhoz képest elforgatva, de készíthetünk hálósan felosztott téglalap alakú poligont is. Válasszuk ki ez utóbbit, és adjuk meg a telek két átellenes sarokpontját úgy, hogy a jobb alsó sarokpont az épület jobb alsó sarkától x irányban 6,00 méterre, y irányban 5,00 méterre legyen, míg a telek méreteit 27,00 x 18,00 méteresnek vegyük fel. A telekkontúr megadása után megjelenő pop-up menüben adhatjuk meg a két irányú hálófelosztás számát Osztás (Divisions), valamint a terep lejtését a téglalap három sarokpontjának z koordinátájával (Z1, Z2, Z3). Az ábra szerinti értékeket (Z1=-0.60 m, Z2=0,40 m és Z3=- 1,00 m) megadva, majd jóváhagyva megjelenik a terep a megadott felosztással. A terep hálópontjait ezután egyenként módosíthatjuk, akár az XY síkban a korábban megismert poligon szerkesztési mód szerint, akár Z irányban, a kijelölt terep sarokpontjainak megfogásával, és a megjelenő pop-up menü megfelelő ikonjának kiválasztásával. Ezután megjelenik az adott pont Z értéke, amelyet tetszés szerint módosíthatunk. Figyeljünk az Alkalmazd mindenre (Apply to All) kapcsoló állapotára, ha be van kapcsolva akkor az összes kijelölt pontra vonatkozik! Az ilyenformán kialakított pontokat a rendszer háromszög síklapokkal köti össze, így közelítve a terep felületét. Módosítsuk az épület körüli pontok magassági értékét úgy, hogy azok 0,20 és 0,00 méter között legyenek, majd a terepből vágjuk ki az épület kontúrját. Ezt hasonlóan tehetjük meg, mint korábban már a födémeknél láttuk, azzal az eltéréssel hogy itt a kijelölt poligonban elkészített újabb poligon nem csak lyuk lehet, hanem további tereppontokat is megadhatunk így. Ezért a program ilyen esetben rákérdez, hogy mi a szándékunk a megadott poligonnal. Jelen esetben válasszuk a Hozz létre lyukat (Create Hole). A legördíthető ablakban válasszuk a Minden élre illesztve (Fit To All Ridges) sort, hogy a kivágás felső pereme az aktuális terepfe- File: H:\oktatas\szgst_04_05_1\Gyak_doc\Gyak5_Ar.doc 4/6. oldal Utolsó módosítás: :15

5 lületet alkotó élekre illessze a lyuk peremének felső Z koordináta értékeit. Ezután jelöljük csak ki a most létrehozott lyukat, és magassági érték beállításakor kapcsoljuk be az Alkalmazd mindenre (Apply to All) kapcsolót és a terep-épület csatlakozási peremén a terepmagasságot állítsuk körbe 0.08 méterre. Tegyük még azt meg, hogy a most lyukként kivágott terep helyére, az alaptestek alá és az aljzat lemezek alá elhelyezzük a hiányzó terep darabokat. Ehhez először kapcsoljunk ki minden más fóliát, csak a most használt Terep (Meshes) nevű maradjon, amelyre a terep készül. A Lehetőség / Fóliák / Fólia beállítás... (Options / Layers / Layer Settings...) ablakban Válaszd mind ( Select All ) után Rejtsd el ( Hide ), majd a Vissza mind ( Deselect All )gombra kattintva megszünik a fóliák kijelölése, végül válasszuk ki az Terep (Meshes) fóliát és Mutasd ( Show ). Ezután a terep eszköz párbeszédablakában állítsuk be a felső terepfelület anyagát is olyanra, mint az alsó- és oldalfelületeké, vagyis Egyéb fű -ről (Misc-Grass) Egyéb föld -re (Misc-Earth), a terep vastagságát 0,60 méterre, és a viszonyítási síkot az alaptestek alsó síkjára, vagyis a Terv 0,00-tól 0,90 méterre, végül váltsuk át a terep poligon alakját felosztás nélküli téglalap alakúra. Miután elhelyeztük a lyukba ezt a terepdarabot, kapcsoljuk vissza az alaptestek fóliáját Külső falak (Walls Exterior) ill. Belső falak (Walls Interior), és a terep párbeszédablakában adjuk meg a terepvastagságot 0,715 méterre a viszonyítási síkot az aktuális szinttől ugyancsak 0,715 méterre, végül helyezzük el az alaptestek közötti két földdarabot is, majd a belső alaptestnek megfelelő lyukat vágjuk ki. Az alaptestek alatti terep elemeknél kapcsoljuk ki a terep párbeszédablakban azt az opciót, hogy egy szinttel feljebb is láthatók legyenek. Az elkészített terep ellenőrzésére nézzük meg a modellt 3 dimenziós képen is. Ehhez a fő eszközsor keretes kijelölő eszközével vágjunk ki egy téglatestet a modellből és állítsuk be a Látvány / Nézőpont beállítás... (Image / 3D Projection Settings ) menü Perspektíva beállítás (Perspective Settings ) ablakában a vetítési irányt (és ha szükséges a fényforrást) a kívánt módon. Ha a Látvány / 3D-ben megjelenítendő elemek (Image / Elements to Show in 3D...) ablakban az alábbi bal oldali ábra szerinti beállítások vannak, akkor a jobb oldali ábrához hasonló képet kell kapjunk. File: H:\oktatas\szgst_04_05_1\Gyak_doc\Gyak5_Ar.doc 5/6. oldal Utolsó módosítás: :15

6 A korábbiakban munkánkat egyszerűen a Fájl / Mentsd (File / Save) paranccsal menthettük el (vagy, ha más néven, vagy más helyre kívántuk elmenteni, akkor a Fájl / Mentsd mint... (File / Save As...) paranccsal). Most azonban a lépcsővel egy új, egyedi elemet hoztunk létre. A program lehetőséget ad arra, hogy ha egyedi objektumokat (bútorokat, lépcsőket, stb.) használunk a tervünkben, vagy a tervvel együtt a terv által használt összes könyvtári elemet (ajtókat, ablakokat, stb.) menteni kívánjuk, akkor ezt is a Fájl / Mentsd mint... (File / Save As...) paranccsal tehetjük meg, azonban itt ki kell választanunk a Fájl típusa kapcsolóná azl ArchiCAD archiv terv (*.pae) (ArchiCAD Archive Project (*.pae)) típust. Így a tervünkkel együtt szállíthatjuk a tervben használt összes könyvtári elemet, de a saját magunk által készített elemeket is. Figyeljünk azonban, hogy ez esetben nagyon megnőhet a fájl mérete, ezért célszerű minden kapcsolót kikapcsolni a Beállítások (Options) ablakban, így csak a legszükségesebb rajz tartozékok mentődnek el. File: H:\oktatas\szgst_04_05_1\Gyak_doc\Gyak5_Ar.doc 6/6. oldal Utolsó módosítás: :15