Mezıberény város esélyegyenlıségi programja

Átírás

1 Mezıberény város esélyegyenlıségi programja Mezıberény, Elfogadva a 435/2008.(IX.29.) MÖK sz. határozattal

2 2 Bevezetés A társadalmon belüli esélyegyenlıség kérdése napjainkban kulcsproblémává vált. A komplex gondolkodásban európai szinten és hazánkban is egyre jobban elıtérbe kerül ez a fogalom, amelyben mind az egyének, mind a csoportok elıtt megnyílnak a lehetıségek, és a személyes teljesítmény a társadalmi segítségre épül. Az ember igazságérzete igényli az esélyegyenlıséget, és azt diktálja, hogy meg is kell teremteni, mégis azt tapasztaljuk, hogy bármilyen erıfeszítést teszünk a valódi esélyegyenlıség elérhetetlen. Napjainkban ugyanis a gazdagodó és a társadalomból kirekesztett társadalmi csoportok egyre távolabb kerülnek egymástól. Esélyegyenlıségen azt értjük, hogy bárki elérhessen bármilyen társadalmi célt, ha annak érdekében kellı erıfeszítést tesz, vagyis senki se legyen elzárva bizonyos mővelıdési, gazdasági javaktól, társadalmi presztízstıl, pozíciótól, csupán azért, mert körülményei, starthelyzete rosszabb másokénál. Természetesen azzal is tisztában kell lennünk, hogy a kellı erıfeszítések megtételének lehetısége is különbözı módon adatott meg a társadalom különbözı tagjai számára az esélyegyenlıség éve volt. Amikor esélyegyenlıségrıl beszélünk, számos társadalmi csoportot említhetünk, amelyek valamilyen hátránnyal küzdenek. Az Uniós csatlakozás a migrációnak is új teret és értelmet ad, mindennapjainkban megjelennek azok az emberek, akik idegen országokból érkeztek, a maguk szociokulturális különbségeivel. Az Európai Unió 10 tagállammal való kibıvítése után a romák váltak az unió legnagyobb kisebbségévé, akik Európában szétszórtan élnek, leginkább az új tagállamokban, és ezek közül is fıleg Magyarországon. A felmérések azt mutatják, hogy a romák többsége a társadalom peremén él, helyzetük több okból is halmozottan hátrányos. Körükben lényegesen alacsonyabb az iskolázottság szintje, jóval magasabb a munkanélküliség. A roma gyermekek gyakran kerültek kisegítı iskolákbaaz okokat érdemes lenne feltárni- amelyeket a tanulási nehézséggel küzdı gyermekek számára tartottak fenn. Az Európai Unió területén a régi tagállamokban a népesség 14,5%-a, az új tagállamokban 25%-a él valamilyen fogyatékossággal, és próbál boldogulni az ıket nem mindig támogató világban. A fizikai és kommunikációs akadálymentesítés elkezdıdött ugyan, de ahhoz, hogy ezek az emberek valóban önállóan tudjanak boldogulni, elsısorban szemléletváltásra lenne szükség. Nem csupán az anyagi javakon múlik, hogy egy kerekesszékkel közlekedı ember be tud- e vásárolni! Mindennapi küzdelmeikrıl, hatalmas erıfeszítéseikrıl, hogy elfogadtassák magukat a többségi társadalommal, nagyon keveset tudunk mi, ép emberek. De meg kell említenünk a nemi egyenlıség kérdését is, hiszen ez már az esélyegyenlıség meghatározásának elsı lépéseinél megjelent. Szabályozásáról irányelvek sokasága szól, hiszen a pénzkeresés és a családi élet összeegyeztethetıségét célzó programok következtében növekedett a munkavállaló nık száma, mely serkentette a gazdasági növekedést is. A szegénységben élı gyermekek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzet átörökítése szinte eleve elrendeltté teszi a felnövekvı generációk sorsát is. Attól függıen, hogy egy gyermek milyen településre, milyen végzettségő és foglalkozású (ha egyáltalán van!), milyen egészségi állapotban, romának vagy nem romának születik, igen nagy biztonsággal megjósolható a várható élettartama és társadalmi státusza. Épp ezért az esélyegyenlıségi politikának kiemelten fontos szerepe van abban, hogy mindenki, de különösen a felnövekvı generációk valódi lehetıségekhez jussanak. Városi esélyegyenlıségi programunkat ezek e problémák és elvek hívták életre, ezek mentén próbáltuk feltárni lehetıségeinket, és meghatározni feladatainkat az oktatás, a kultúra és sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, foglalkoztatás, lakhatás, valamint a közlekedés és kommunikáció területén.

3 3 A Program célja: Elısegítse a fogyatékos személyek önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktív részvételét. Biztosítsa a fogyatékossággal élık, és a halmozottan hátrányos helyzetőek számára, hogy a város lakójaként ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más. Biztosítsa az egyenlı bánásmódról szóló törvény szerint a helyben élı, hátrányos helyzető csoportok helyzetének javítását. A Program feladata: a cél megvalósulását hátráltató akadályokat elhárítsa. Ebben a feladatban a fogyatékossággal élı személyeknek és szervezeteiknek is aktív szerepet kellene vállalni. Eszerint a fogyatékos emberek is érdemben hozzátehetnek a közös cél teljesüléséhez. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) Az Alkotmány 70/A.. (1) bekezdése amely kimondja, hogy A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, hisz kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlıség megvalósítását az esélyegyenlıtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetıleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlıtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek főzıdik, mint a diszkriminációmentességhez főzıdı jog merev érvényesítéséhez évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlı méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illetı jogokkal és lehetıségekkel csak jelentıs nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek 1 esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról Az egyenlı bánásmódról szóló törvény 63.. (5) lehetıségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élı, hátrányos helyzető csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlıségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelızésrıl, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedı figyelemrıl, az egyenjogúság feltételeinek megteremtésérıl és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk.

4 4 A törvény megfogalmazza a fogyatékos 2 emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekbıl, a beszédbeli nehézségekkel küzdıkbıl, a mozgáskorlátozottakból 3 és az értelmi fogyatékosokból áll. Az évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-tıl a 85-ig terjedı szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmezı passzusokat. Tehát polgári peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt, hogy a bíróság rendelje el a jogsértı állapot meg-szüntetését, illetıleg a jogsértést megelızı helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek el-látásáról évi XXXVI. törvény az államháztartásról évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról évi L X I. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról évi XXI. tv. A Munka Törvénykönyve évi LXXVI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XI. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl, Magyar Közlöny 1998/115. sz. A közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló évi LXVI. törvény A rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl 219/1996. (XI. 24.) Kormányrendelet. a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékérıl évi LXXVI. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló évi CXL. törvény A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségérıl szóló évi XXVI. tv. A szerzıi jogról szóló évi LXXVI. törvény évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredı hátrányos megkülönböztetésrıl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérıl 194/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit meg-illetı kedvezményekrıl 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérıl, követelményeirıl és a képzés finanszírozásáról 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésrıl 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élı hallgatók tanulmánya-inak folytatásához szükséges esélyegyenlıséget biztosító feltételekrıl 21/2003. ( I. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minısítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. ( V I. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról A kulturális örökség védelmérıl szóló évi LXIV. törvény

5 5 362/2004. (XI. 26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és el-járásának részletes szabályairól 1021/2004. ( I. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl évi CXXI. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munka-nélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglakoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról A sportról szóló évi törvény 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl A mozgóképrıl szóló évi II. törvény 4/2004. ( I. 20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és köz-mővelıdési érdekeltségnövelı támogatásáról 97/2005. (XI. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról96/2005. (XI. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességő munka-vállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól 2/2005. ( I. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nık közötti esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történı megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007) az igazságos társadalom irányában 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács létrehozásáról 10/2006. ( I. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1 Az, aki érzékszervi - í g y különösen látás -, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; 2 A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetőek 3 A magyar köznyelv a mozgássérült és a mozgáskorlátozott szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körő, lehet pl. szívelégtelenség is.

6 6 I./a. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAM Mezıberény - Bélmegyer esélyegyenlıségi programjához a települési szintő közoktatási helyzetelemzés és feladat meghatározás TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetı 1.1 Az anyagban használt idegen kifejezések, fogalmak 1.2 Törvényi (jogszabályi) utalás (háttér) 2. Helyzetelemzés 2.1 A települések rövid bemutatása Demográfiai helyzet Foglalkoztatás- foglalkoztatottság 3. Közoktatási intézményeink 3.1 Összevont Óvodák 3.2 Bélmegyeri Óvoda 3.3 Általános iskola 3.4 Gimnázium 4. A helyzetelemzés értékelése 4.1. Célkitőzés 4.2 A helyzetelemzésbıl következı lépések táblázatos formában 1. Bevezetı Az egyenlı bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyőlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami feladat.

7 7 Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira az Országgyőlés megalkotta az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvényt. E törvény bevezeti a köztársasági esélyegyenlıségi programot. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelızze a hátrányos megkülönböztetést és elısegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlıségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A tv ban foglaltak szerint a települési önkormányzatok - a Programban meghatározott célokkal összhangban esélyegyenlıségi programot fogadhatnak el, amelyben elemzik a településeken élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározzák az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzatok által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. E program célja, hogy a települések minden lakójának elérhetıvé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idısek, a fogyatékkal élık és a hátrányos helyzető fıleg roma polgárok esélyegyenlıségét az élet minden területén. 1.1 Az anyagban használt idegen kifejezések, fogalmak A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint (121. (1)), évi CXXV. törvény ( ai) és indokolása az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról (26. -hoz), stb.: - HH: hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította. - HHH: halmozottan hátrányos helyzető gyermek, az a tanuló (a hátrányos helyzető gyermekek, tanulók csoportján belül), akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. - Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek: minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bırszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota,

8 8 i) vallási vagy világnézeti meggyızıdése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezıtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levı személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. - Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek: minısül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévı személy vagy csoport volt, van vagy lenne. - SNI: sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján o testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, o a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; - szegregáció: A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minısül a fentebb felsorolt bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. - diszkrimináció: A 9/1990. (IV. 25.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még végsı soron nagyobb társadalmi egyenlıséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlıként (egyenlı méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell a

9 9 jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. (ABH 1990, 46, 48.) - integráció: integrációs felkészítés: az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelıs miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezése, melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevı gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; - magántanuló: A tankötelezettség - a szülı választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthetı (közokt.tv. 7. (1)). - fogyatékos személy: az, aki érzékszervi így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetőek. - mozgáskorlátozottak: a köznyelv a mozgássérült és a mozgáskorlátozott szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozottak számára ez az ok szélesebb körő lehet, pl. szívelégtelenség is. - faji hovatartozás: az ENSZ Faji Egyezményében található meghatározásból kiindulva a faji megkülönböztetés magában foglalja nem csak a szőkebb értelemben vett fajhoz való tartozás, de a bırszín, a leszármazás, valamint a nemzetiségi és etnikai származás alapján történı diszkriminációt is. Az egyezmény a szőkebb értelemben vett faji megkülönböztetésrıl kimondja, hogy az ezen alapuló minden felsıbbrendőségi elmélet tudományos szempontból hamis, erkölcsileg elítélendı, és társadalmilag veszélyes. - egyenjogúsági politika: az Európai Tanács szerint az egyelıség érvényesítés a szabályozási folyamatok átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése azzal a céllal, hogy a nemek társadalmi egyenlıségének szempontjait a politikai döntéshozatalban résztvevı szereplık minden szinten és szakaszban integrálják valamennyi szabályozási folyamatba. 1.2 Törvényi (jogszabályi) utalás (háttér) (A települési esélyegyenlıségi programok törvényi háttere) évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A ) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról évi XXII. törvény (A Munka Törvénykönyve) évi LXXVII tv. a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól

10 évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi LXXIX. tv. a közoktatásról 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról 164/1995.(XII.27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl évi XXI. tv. a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl évi LXXVIII.tv. az épített környezet alakításáról és védelmérıl 2. Helyzetelemzés 2.1 A települések bemutatása, rövid áttekintés Mezıberény az Alföld dél-keleti, Békés megye középsı, a közép-békési régió északi részén helyezkedik el. A Körösök völgyében, a Kettıs-Köröstıl néhány kilométerre fekszik. Közúti közlekedési csomópont a 47-es és a 46-os út találkozásánál. A Budapest Szolnok Békéscsaba Arad vasútvonal egyik állomása. Mezıberény az újkıkor óta folyamatosan lakott hely. Az oklevelekben elıször 1347-ben jelent meg a Berény (Beren) név között a nemesi megyegyőléseket is itt tartották tól íródik az újkori Berény története, ekkor érkeztek az új földesúr hívására az elsı szlovák telepesek. A késıbbi telepítésekkel 1725-ben németek érkeztek, illetve 1731-ben a magyarság nagyobb csoportja a környékbeli településekbıl és más megyékbıl. A XIX. századi 8500 lakosú Mezıberény a környezı településekhez viszonyítva fejlettebbnek számított ben alapították a diákot oktató evangélikus gimnáziumot, amely 1834-ig mőködött a városban tól tíz éven keresztül mőködött Festetich bárónı leánynevelı intézete, melynek három esztendeig Szendrey Júlia is tanulója. Mezıberényben valóságos kultusza van Petıfi Sándornak. Mezıberény 1872-ben vásártartási jogot kapott. A már meglévı malomipar és téglagyártás mellett a textilipar is teret hódított október 6-án több mint ötszáz német nemzetiségő berényit nıket, férfiakat munkaszolgálatra és hurcoltak el málenkij robot -ra. A potsdami egyezmény következtében a szlovák-magyar lakosságcsere keretében ban 1091 mezıberényi szlovák költözött a Csallóközbe ben nagyközség lett a település, március elsején városi címet kapott a település. A 244/2003.(XII. 18.) Kormányrendelet településünket a számú Békési kistérség részévé nyilvánította. A megye országos összehasonlításban a földrajzi, gazdasági és demográfiai mutatói szerint a hátrányos helyzető területek közé sorolható. Csökkenı lélekszám, elöregedı népességő régió. Mezıberény helyzete a megyén belül fekvése, közlekedési megközelítése, infrastrukturális ellátottsága szempontjából jónak mondható (kistérségünk tekintetében központi helyzető). Bélmegyer szomszédos település Mezıberénnyel. Több környezı településrıl is megközelíthetı közúton. A területi elzártság ellenére folyamatosa fejlıdı falu. A lakosok többsége önálló, saját családi házban él, nem jellemzı a generációs együttélés. Gyermekeink családjai nemzedékek óta itt élnek, ritka a betelepülés.

11 11 Az emberek életét a munka határozza meg. A nagyobb ünnepeket a család keretein belül tartják, nincs a községben élı néphagyomány. A vallásos lelkő emberek hitéletüket a családon belül gyakorolják. A település megélhetési formája a növénytermesztés és állattenyésztés, ennek ellenére az emberek inkább alkalmazottként keresik kenyerüket a ruhaiparban, fafeldolgozásban, az önkormányzatnál. A családok anyagi hátterét jól jelképezi, hogy gyermekvédelmi támogatásban mintegy 80% részesül. Ez is tükrözi, hogy sokszínő háttérrel érkeznek hozzánk a gyerekek. Mezıberény Bélmegyerrel augusztus 31-vel hozott létre önkormányzati társulás keretében fenntartott általános iskolát. Így a községben korábbi általános Iskola Bélmegyerei Általános Iskola Tagintézményként mőködik tovább, óvodáját még 3 évig önállóan tartotta fenn az önkormányzat, majd az a mezıberényi Összevont Óvodák tagintézménye lett Demográfia Mezıberény állandó lakosainak száma: fı volt január 1-én. Mezıberény közigazgatási területe ha, ebbıl belterület 667 ha. A népsőrőség 95,5 fı/km 2. A lakosság korosztályos összetétele a következı: 0-18 éves korig: 22 %, évig: 57 %, 60 év feletti 21 %. A lakosság nemzetiségi megoszlása becslés alapján a következı: magyar lakosság 37 %, szlovák 32 %, német 21 %, cigány (roma) népesség 10 %. Bélmegyer állandó lakosainak száma fı volt január 1-én. Bélmegyer belterülete 121 ha, külterülete ha A lakosság korosztályos összetétele: 0-18 éves korig: 18%, évig: 54 %, 60 év feletti:28%. 100%-ban magyar lakta település. A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Mezıberényben is csak kevesen vallották magukat roma származásúnak. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. Mezıberényben körülbelüli felmérések szerint a lakosság kb. 10%-át alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A régi cigánytelepek felszámolásra kerültek ugyan, de elkülönülésük még ma is jellemzı. A telepen élık, bár házaik már téglából épültek, víz és villany is bevezetésre került, az utcák aszfaltosak, nagyon nehéz szociális körülmények között élnek. Az itt élı gyermekek többsége HH ill. HHH helyzető. Bélmegyeren nincs roma származású lakosság. Munkaerı-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a az elvándorlási, munkásszállási lehetıségek beszőkülése következtében a szakképzetlen munkát igénylı munkahelyek megszőnésével a munkanélküliségi rátájuk jelentısen meghaladta a nem roma származásúakét. Pozitívumként mondható el azonban, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve az ösztöndíjprogramoknak is köszönhetıen javultak a közép és felsıfokú végzettséget szerzık aránya is. Mezıberényben lassú integrálódásuk is megfigyelhetı. Azok, akik kikerülnek a teleprıl, jól beilleszkednek, szomszédjaikkal jó viszonyban vannak, az intézményes nevelést rendszeresen igénybe veszik, tanulnak és dolgoznak egyenrangú polgárai Mezıberénynek. Az állandó lakosság az utóbbi 12 évben, az állandó népesség korosztályi bontásban:

12 12 Lakónépesség 0-17 év között 18 és 60 között 60 fölött év között Összesenbıl Összesen Mezıberény város állandó lakónépessége és között 336 fıvel csökkent és sajnos az országos adatokhoz hasonlóan az elöregedés jellemzı, sajnos kevés gyermek születik, bár a megyében szinte egyedülállóan a év fıs létszámához képest nem csökkent, hanem nıtt a lakosságunk 2004-re. Ez a város megtartó erejét, képességét jelzi. A népesség korösszetétele is megváltozott az elmúlt évtizedekben. A város korösszetételére jellemzı adatok tekintetében sajnos elmondható, hogy a 0-18 évesek aránya 1997 és 2007 között 18,3%-ról 14,9%-ra csökkent, még a 60 éven felüliek aránya ugyanezen idıszak alatt 20,8%-ról 22,1%-ra emelkedett. A város népességének, akárcsak az ország népességének elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. A városi népesség vonatkozásában a migráció a közeli települések és városok vonatkozásában a legjelentısebb, akár a bevándorlást, akár az elvándorlást tekintjük. Nem igazán jellemzı a Budapest és a külföld vonatkozású migráció. A Város jövedelemszerzı képessége, személyi jövedelemadó adatok évrıl állnak rendelkezésre: Személyi jövedelemadó-alap összege (Ft) Összes személyi jövedelemadó (Ft) Adófizetık száma (fı) Éves átlag (Ft): Havi átlag(ft) : Ezek a számok követik a minimálbér, illetve a köztisztviselıi, közalkalmazotti bérek emelkedését, de azt is jól példázzák, hogy országon belül is igen alacsony az átlagkereset.

13 Foglalkoztatás- foglalkoztatottság Mezıberényben a népesség gazdasági aktivitása a népszámlálások adatai év összesen aktív munkanélküli inaktív eltartott keresı keresı A fenti összesenbıl a férfiak száma: Az összesenbıl a nı száma A regisztrált munkanélküliek aránya a éves korosztályt figyelembe véve január 1- én 5,53 %, azaz 637 fı volt (KSH). A foglalkoztatottak 42 %-a Mezıberényben dolgozik. A foglalkoztatottak 48 %-a az iparban és a szolgáltatások területén, 18,6 %-a a mezıgazdaság területén, 12 %-a a kereskedelemben dolgozik, míg 21,4 %-a szellemi foglalkozású.

14 14 Foglalkoztatottság 1999 (n=népesség. %) 2003 (n. %) (n. %) (n. %) óvodába járók 3. 7% 3. 63% 3. 38% 3. 08% száma általános iskolába 9.3% 9. 38% 8. 97% 8. 73% járók száma Önkormányzati 4. 3% 4. 45% 4. 68% 4. 57% intézményeknél foglalkoztatottak száma Regisztrált 5% 3. 7 % % munkanélküliek száma Inaktív korúak 43. 2% 42. 2% % 41. 1% Demográfiai és foglalkoztatottsági adatok Inaktív korúak: 47,0% 44,0% 42,0% 41,1% Ebbıl óvodába járók száma a népesség %-ban 4,5% 3,7% 3,7% 3,08% Általános iskolába járók száma a népesség %-ban 11,6% 10,6% 9,3% 8,73% Iparban foglalkoztatottak aránya a népesség %-ban 16,0 % 48 %* Mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya a népesség 10,0 % 18,6% %-ban Kereskedelemben foglalkoztatottak aránya a népesség 2,0 % 12% %-ban Önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak 4,0 % 3,8 % 4,57% száma a népesség %-ban Regisztrált munkanélküliek száma a népesség %-ban 5,0 % 5,4 % 5,53% az adat együtt tartalmazza az iparban és a szolgáltatások területén dolgozókat Városunkban, a évi CXXV.tv. 63.(4)-nek megfelelıen az 50 fınél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek mindegyike rendelkezik esélyegyenlıségi programmal. Az alkalmazottak felvételekor elsıdleges szempont a szakmai hozzáértés és gyakorlat, így mindenütt jelen vannak a mezıberényi nemzetiségek képviselıi, bár ezeket az adatokat az intézményvezetık nem szokták kérdezni. Az intézmények mindegyike foglalkoztat fogyatékossággal élı, illetve csókkent munkaképességő személyeket, de ez a szám az összlétszámhoz viszonyítva elenyészı. Az Európai Unió Tanácsának Irányelvei szerint: Nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha a munka elvégzésének különleges feltételei vannak (pl: számítógép ismeret, nyelvismeret, jó kommunikációs készség, jogosítvány) Nyilvánvaló, hogy azok a hátrányos helyzető emberek méginkább kiszorulnak a foglalkoztatás körébıl, akik nem rendelkeznek megfelelı szakképesítéssel, vagy az elıbb említett különleges feltételekkel. Kiemelt feladatnak kell tekinteni: A városunkban élı hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok és felnıttek eredményes iskolai tanulását, ezt követıen valamilyen szakma megszerzését. Az iskolai tanulmányait befejezett, munkanélküli felnıttek számára megkeresni annak lehetıségét, hogy átképezhessék magukat.

15 15 A városunkban mőködı oktatási és kulturális intézmények és a humánsegítı szociális szolgálat szorosabb együttmőködésével biztosítani kell az életen át tartó tanulás, mővelıdés lehetıségét. Olyan munkahelyek teremtését, ahol a csökkent munkaképességőek, vagy a fogyatékkal élık is találnak munkát. Közmővelıdési szempontból fontos, hogy Mezıberény, nemzetiségek lakta település, hiszen hagyományırzı tevékenységük színesíti a város kulturális életét. A XVIII. század elsı felében a település szlovákokkal, németekkel, magyarokkal települt újjá. A három népi közösség a legutóbbi idıkig zárt egységet alkotott, megırizte nyelvét, vallását, belsı hagyományait. Ez a különállás a népi mőveltségnek mind szellemi, mind tárgyi vonatkozásban sajátos etnikai színezetet adott. A II. világháború végén és után jelentıs népmozgás zajlott le a településen. A Mezıberénybıl önként és kényszerbıl (magyar-szlovák lakosságcsere és a potsdami egyezmény alapján végrehajtott német kitelepítés révén) a lakosság egyheted része települt (telepítették) át, illetve ki, s helyettük feleannyi személy sem érkezett. Az elızıekben említett 2000 személy között 55 %, illetve 45 % volt a szlovák és a német származásúak aránya ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is három (szlovák, német és cigány) kisebbségi önkormányzat alakult. A kisebbségek létszáma pontosan nem mutatható ki, a népszámlálási adatok számszerőségei csak jelzés értékőek lehetnek, de - a cigány etnikum kivételével - egyértelmően érzékelhetı a természetes asszimilálódás. Napjainkban a nemzeti és etnikai kisebbségen belül a városban a cigánysághoz tartozók vannak a legtöbben. Hagyományápoló tevékenységük gyenge. Szociális helyzetük rossz, a munkanélküliek aránya körükben a városi átlagot meghaladja. A gazdasági változások 1990 óta városunkban is éreztetik hatásukat. Az aktív keresık száma csökkent. A foglalkoztatási adatok nem eléggé megbízhatóak. A regisztrált munkanélküliek száma nem tükrözi a ténylegesen munka nélkül lévık számát. A regisztrált munkanélküliek számában emelkedést jelent, hogy az iskolákból kikerülık zöme nem tud elhelyezkedni, így a pályakezdık azonnal munkanélkülivé válnak. Komoly gondot okoz Mezıberény város önkormányzatának is ezekre a negatív változásokra való szociális reagálás. A közelmúltban nıi varró, kımőves és parkgondozó szakmákban történtek átképzések. A munkanélküliség gondját távlatban - továbbra is - csak a munkahelyteremtés tudja megoldani. A demográfiai adatokból és a foglalkoztatottsági tendenciákból kiolvasható, hogy Mezıberényben az elkövetkezı években milyen társadalmi rétegekre (munkanélküliek, cigány lakosság) kell különösen odafigyelni munkánk során. A közmővelıdésnek a lakosság kulturális szükségleteit, igényeit kell kielégíteni a maga sajátos eszközrendszerével, oly módon, hogy a különbözı társadalmi csoportokhoz és korosztályokhoz tartozók megtalálják a lehetıségeiket a kulturális élet területén. Bélmegyeren a foglalkoztatottak száma 333 fı. A helyben foglalkoztatottak, és a más településre átjárók közötti különbözı szempontok alapján készült összehasonlítást az alábbi táblázat tartalmazza.

16 16 Helyben foglalkoztatottak/ fı Más településre átjárók/fı Összesen: 247 Összesen: 86 Nemenkénti megoszlás Nemenkénti megoszlás Férfi: 147 Férfi: 46 Nı: 100 Nı: 40 Korosztály szerinti megoszlás Korosztály szerinti megoszlás éves: éves: éves: éves: x éves: x éves: 7 Végzettség szerinti megoszlás Végzettség szerinti megoszlás Érettséginél alacsonyabb: 175 Érettséginél alacsonyabb: 50 Legalább középiskolai végzettség: 72 Legalább középiskolai végzettség: 36 Ágazati megoszlás Ágazati megoszlás Mezıgazdaságban: 71 Mezıgazdaságban: 5 Iparban, építıiparban: 90 Iparban, építıiparban: 33 Szolgáltatásban: 86 Szolgáltatásban: 48 Az adatsorokat értelmezve kitőnik, hogy a község munkaképes korú férfi dolgozóinak, mintegy ¼-t, míg nıi dolgozóinak mintegy 1/3-t más településen foglalkoztatják, fıként a szolgáltatói, ipari szektorban. A helyben foglalkoztatottak közül 37 munkavállaló más településrıl átjáró. Idıszakos foglalkoztatás a nyári szezonban megfigyelhetı. A község 500 férıhelyes kultúrháza és könyvtára 1958-ban épült, ma korlátozott nyitvatartási idıvel mőködik. Felújítása ebben az évben megtörtént. 3. Közoktatási intézményeink 3.1 Összevont óvodák Településünkön már 1890-tıl mőködik óvoda, mindhárom nemzetiség számára. Ez a három épület azóta is óvodaként funkcionál. A gyermeklétszám növekedése miatt, között az óvodák száma 7-re nıtt óta, mint önálló intézmény, Összevont óvodák-ként mőködik, bár a gyermeklétszám csökkenése miatt már csak öt tagóvodával. Az épületek elhelyezkedése optimálisnak mondható, a város minden részérıl könnyen megközelíthetı. A gyermekeket a szülık a lakáshoz közelebb esı óvodába íratják, illetve a nemzetiségi hovatartozásnak megfelelı oktatást biztosító intézménybe. Így a gyermeklétszám összetétele nem egyenletes. A roma gyermekek különösen két tagóvodába koncentrálódnak. Az itt dolgozó óvónık szakmailag jól képzettek, áldozatos munkájuknak, a pályázatokon elnyert támogatásoknak köszönhetıen az épületek jól felszereltek. Bár régiek az épületek a fenntartó igyekezett a modern kor igényeinek és elvárásainak megfelelıen felújítani és karbantartani ezeket. Így mindegyik épület megfelelı komfortfokozatú, gázfőtéses, s az óvodai dolgozóknak és a szülıknek köszönhetıen esztétikus környezető. Két tornateremmel és a csoportleépítések miatt két tornaszobával rendelkeznek, amelyek a pályázatoknak köszönhetıen viszonylag jól felszereltek. Ami gondot jelent, az évek óta rendszeressé váló belvíz gondok miatt a falak nedvesedése, és a nyílászárók állapota Az alapító okirat alapján a székhely óvoda (Széchenyi István Német Nemzetiségi) mellett még 4 tagóvodából áll (Kálvin úti, Kinizsi úti, Kodály úti és a Mátyás király úti tagóvodák). Hozzá tartozik még egy épület (Csendes köz 4.), ahol az óvodai gondnokság és az intézmény

17 17 gyógytorna terme található ban 386 gyermek az óvodások száma. Egy óvodában német, egy óvodában szlovák nemzetiségi oktatás folyik 3.2. Bélmegyeri Óvoda Rohanó világunkban a megélhetésért való küzdelemben, a megváltozott életkörülmények között az óvodának a nyugalom szigetének kell lennie. Itt kell biztosítanunk a gyermek személyiségfejlıdésének minden feltételét, az egyénileg és életkoronként változó testi, lelki szükségleteket a szülık nevelıpartnereként. Közös célunk a boldog gyermekkor biztosítása. Az élı természettel veló kapcsolatunkban ideális feltételeket biztosít a lakóhelyünket körülvevı természetvédelmi terület, az erdık, mezık, szántók. Ezek minden évszakban kedves és gazdag élmény-, és tapasztalatgyőjtı programokat jelentenek, melyek nagyban segítik a környezethez és lakóhelyhez főzıdı pozitív érzelmek kialakulását és mélyítését. A község üzemeivel, intézményeivel is élı kapcsolatot tart fenn az óvoda. Óvodánk 50 éves múltra tekint vissza, majdnem egyidıs az ban önállóvá lett községgel ban a Népjóléti Minisztérium támogatásával és a község társadalmi összefogásával készült el az akkor egycsoportos, 30 férıhelyes Napközi Otthon és Óvoda, a Községháza építésével egyidıben ban egy foglalkoztató terem és szolgálati lakás hozzátoldásával két csoportos lett az intézmény ban a konyha új épületbe költözött. A szociálpolitikai intézkedések hatására megnövekedett gyermeklétszám szükségessé tette a bıvítést ban a szolgálati lakás óvodába olvasztásával kialakulhatott a harmadik csoportszoba, mely lehetıvé tette a korosztálynak megfelelı csoportbontást. A személyi feltételek is fokozatosan javultak napjainkig, a törvényi minimum eléréséig. A fogyó gyermeklétszám miatt ben a község képviselıtestülete racionalizálni kényszerült, azóta 2 csoport mőködhetünk, a hozzárendelt személyi feltétellel. 3.3 Általános iskola Mezıberényben az általános iskolai oktatás évtizedeken keresztül több épületegységben folyt. Ezek két intézmény, az 1.Sz Általános Iskola és a 2.Sz, (késıbb Orlai Petrics Soma) Általános Iskola irányítása alatt mőködtek. A két intézmény épületei a város két részén helyezkedtek el, a beiratkozást elsısorban az iskola közelsége határozta meg. Fıként ez a tény határozta meg a tanulói összetételt is, az 1.Sz Általános iskolában magasabb volt a HH és a roma tanulók aránya. Az Orlai iskola helyzetét pedig az tette sajátságossá, hogy a város értelmi fogyatékos tanulói az intézményhez tartozó speciális tagozaton tanultak. Az évekkel ezelıtti gyakorlatnak megfelelıen a tagozaton egyre magasabb lett a magatartási problémával küzdı tanulók aránya. Mezıberény képviselı-testülete 2005-ben úgy döntött, hogy a 2005/2006-os tanévtıl Bélmegyer önkormányzatával közösen mőködteti az addig önállóan mőködı általános iskoláit (a már korábban kapcsolt intézményegységekkel együtt kollégium, pedagógiai szakszolgálat) és alapfokú mővészetoktatási intézményét (zeneiskola). A két önkormányzat megállapodása jóváhagyta a 268/2005.(V.26.) MÖK sz. határozat aláírások után iktatva a mezıberényi polgármesteri hivatalban a /2005.(VI.6.) számon. Az intézmény kistérségi feladatokat is ellát. Az általános iskolai tanulók száma 2006-ban 1068 fı. Az iskola 8 éve indította a német nemzetiségi oktatást, ezen kívül emelt szintő testnevelést és idegen nyelvet tanuló osztályai vannak, valamint kiemelt hangsúlyt kap az iskolában a tehetséggondozás és felzárkóztatás.

18 18 Az intézmény az elsık között volt, amely felvállalta az integrált oktatást, ezzel együtt gondoskodott a megfelelıen képzett szakemberekrıl is. A jelenlegi speciális tagozat gyermeklétszáma így, felmenı rendszerben fokozatosan csökken, a tanulásban akadályozott tanulók integrált keretek között a normál tagozaton tanulnak. Az iskolához tartozó kollégium elsısorban a HH és HHH helyzető családok gyermekeit fogadja be, ami azért is fontos, mert ezeknek a gyermekeknek csak így biztosított a másnapi felkészülés, a nyugodt pihenés. A kollégium házirendje ugyanakkor lehetıvé teszi, hogy a gyermekek hétközben is kapcsolatban lehessenek a szülıkkel, nem kell a családból kiemelni súlyos problémák esetén sem. Kollégiumi, externátusi ellátásban, nevelésben résztvevık száma 2006-ban 21 fı. A kollégiumban elhelyezést nyerhetnek az általános tagozaton tanuló a védelem alá helyezett gyermekek is. Ennek megfelelıen mind nagyobb hangsúlyt kell kapjon a gyermek- és ifjúságvédelmi gondoskodás. Szükséges a diákotthoni férıhelyek számának felülvizsgálata illetve a diákotthoni elhelyezés Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghatározott kötelezı normatívákhoz való felfejlesztése, felújítása, illetve szükség szerinti átépítése. Az általános iskola keretein belül folyik alapfokú mővészeti oktatás is szeptember 1- jétıl folyik a zenei, míg 2002-tıl a képzımővészeti tanszakon festészeti és grafikai képzés. Tanuló létszáma 200 körül mozog ben fıként a zeneiskola tanulóiból jött létre a városi fúvószenekar. Az intézmény minısítési eljárásának második fordulója jelenleg folyamatban van. 3.4 Gimnázium Mezıberényben a gimnáziumi képzés 1962-ben indult be újra. A fenntartói jogot elıször a Békési járás, késıbb a Megye gyakorolta. A rendszerváltozás óta intézményünk fenntartója Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete. A Petıfi Sándor Gimnázium jelenleg három profillal mőködik: - általános tantervő képzés angol nyelvi elıkészítı évfolyammal (emelt óraszámú angol nyelv és informatika oktatás, évfolyamon tehetséggondozás) - magyar-német két tanítási nyelvő képzés az 1987/88-as tanévtıl (emelt óraszámú német oktatás, szaktantárgyak német nyelven, nemzetközi nyelvvizsgák, évfolyamon tehetséggondozás) Hátrányos Helyzető Tanulok Arany János Tehetséggondozó Programja (továbbiakban AJTP, mőködése a május 24-én kiadott oktatási miniszteri közlemény alapján) szeptembertıl kapcsolódott be a gimnázium az Arany János tehetséggondozó programba. Az iskola tanulólétszáma 2006-ban 584 fı. Kollégiumi, externátusi ellátásban, nevelésben résztvevık száma 2006-ban 293 fı (biztosítva elsısorban a megyei, és a szomszédos megyék diákjainak elhelyezését).. Az iskolát Békés megye legerısebb középiskolái között tartják számon, felvételi eredményei alapján általában az elsı 10 középiskola között szerepel óta osztrák nyelvdiploma kiadására jogosult. Az iskolához tartozik egy 293 férıhelyes kollégium, továbbá egy 1500 adagos diákétkeztetési központ, ahol a kollégistáknak a napi háromszori, a többi diáknak pedig a menzai étkezés biztosított. A központ látja el ezen felül a település általános iskoláját, valamint az öregek otthonát.

19 19 A 17 év alattiakból a város óvodá(i)ba és az általános iskolá(i)ba járók számának, valamint a Petıfi Sándor Gimnázium tanulói létszámának alakulása (okt.1-jei állapot): Létszám adatok Óvoda Óvodások aránya a lakónépesség 4,06 3,93 3,70 3,70 3,59 3,62 3,57 3,62 3,68 3,39 3, %-ban 1.Sz. Ált.Isk (474) - - OPS Ált.Isk (538) - - Ált. Isk. együtt Ebbıl bélmegyeri Ált. iskolások a- ránya a lakónépesség 10,74 10,69 10,56 10,46 10,15 9,92 9,68 9,33 9,27 8,98 8,72 8,43 %-ban PS Gimnázium A táblázat adataiból látható, hogy a gimnázium tanulói létszáma 2005-ig emelkedı tendenciát mutat, 2006-ban azonban 26 fıvel csökkent az elızı évhez viszonyítva. Az óvodás és általános iskolás korosztály- továbbra i s- jelentıs mértékben csökken. Az óvodákban és az általános iskolákban tapasztalt demográfiai hullámvölgy eléri a középiskolákat is. Az elmúlt tanévtıl a mezıberényi Petıfi Sándor Gimnázium esetében is számolni kell ezzel A várható változások elé menni, a további lényeges létszámcsökkenést megelızendı új profilok keresése is fontos. A más településrıl bejáró gyermekek, tanulók száma: - az óvodában 1 fı - az általános iskolában alsó tagozaton: 6 fı felsı tagozaton: 16 fı - a gimnáziumba: 105 fı 4. Helyzetelemzés értékelése A településeken mind az óvodás, mind az általános iskolás korú gyermekek intézményes nevelése biztosított. A gimnázium befogadja nemcsak a város, hanem a környezı települések és szomszédos megyékbıl idejelentkezı diákokat is. Az intézmények felmérték a HH és a HHH gyermekek arányát. Minden intézményben aránytalanságok tapasztalhatók. - Az Összevont Óvodák esetében a tagóvodák közötti aránytalanságot a családok lakóhelye indokolhatja; a lakáshoz közelebb esı óvodába járatják gyermeküket. Illetve befolyásolják még a nemzetiségi hovatartozás is. - A bélmegyeri Óvodában a csoportokon belüli aránytalanság szintén megtalálható, mely egyébként magasnak mondható a HH gyerekek tekintetében. - Az általános iskola csoportösszetételére befolyással van az intézmény összevonása elıtti állapot, illetve a német nemzetiségi oktatás és az SNI tanulók magas létszáma. - A gimnázium esetében részben ugyan -, de magyarázható azzal, hogy az AJT programba kifejezetten HH diákok kerülhetnek (az OM. ill.az OKM a hátrányos helyzet fogalmát tágabban értelmezi az ezen osztályokba való bejutásnál)..

20 20 - Ezért az intézménynél szükséges a pontosabb nyilvántartás vezetése, a következetesebb és hatékonyabb együttmőködés az intézmények között. (óvoda, iskola, gimnázium, önkormányzat, gyermekvédelmi jelzırendszer, szülıi szervezetek, kisebbségi szervezetek ) Jobban kell koncentrálni a HH családok gyermekeire; - biztosítottak-e a rendszeres óvodába és iskolába járás feltételei. - az iskolai hiányzások mely családok esetén koncentráltabbak - szükséges a gyermek pályájának végigkísérése a gyermekvédelmi jelzırendszer által, ezáltal a továbbtanulás feltételeinek megteremtése - lehetıségek keresése, ezen szülık bevonására továbbképzésekbe, számukra szervezett programokba akár a városban mőködı civil szervezetek bevonásával is. Hosszú távon Mezıberényben át kell gondolni a település városrendezési koncepcióját, (szociális bérlakások építése), lehetıleg meg kell akadályozni azt, hogy a HH rétegek a város egy bizonyos területére koncentrálódjanak. Településeken élı HH gyermeke és családok számára mind az óvodai, mind az iskolai nevelés feltételei biztosítottak. Az általános iskolához tartozó kollégium amely elsısorban a HHH gyermekeket fogadja be korszerősítésre és felújításra szorul. Az egészségesebb környezeti feltételek megteremtése érdekében szükséges mind az iskola, mind óvoda épületeinek felújítása, vizesedés, beázások megszüntetése, főtéskorszerősítés, nyílászárók cseréje. Az óvoda épületét, kertjét berendezését oly módon kell alakítani és mőködtetni, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megırzését, lehetıvé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejőleg a mindenkori elıírásokkal összhangban biztosítson megfelelı munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak. Bár intézményeink felvállalja az SNI tanulók integrált oktatását, ezen a téren is sok feladat vár ránk: - Folytatni kell, illetve be kell fejezni az akadálymentesítést. - Az intézmények közötti együttmőködést szorosabbá kell tenni ezen a téren, hogy az óvodás és általános iskolás SNI gyermekek létszáma közötti szakadék csökkenjen. Az óvodában jobban oda kell figyelni a korai felismerésre, a meglévı tárgyi és személyi feltételek jobb kihasználására. - Az iskolai fejlesztı munka hatékonyabbá tétele érdekében további szemléletformálásra, módszertani ismeretek gazdagítására, fejlesztı eszközök bıvítésére, korszerősítésére lenne szükség Az általános iskolában lemorzsolódás és a magántanulók száma az országos átlag alatt van. A gimnáziumban az évfolyamismétlık aránya 2-3 %-os volt az elmúlt években. A tovább nem tanulók aránya 2 %-ról 13 %-ra változott az utóbbi tanévek alatt. A továbbtanulási adatokból kiderül, magasabb a gimnáziumba iratkozók, mint a szakközépiskolába iratkozók száma. A középiskolai tanulmányok befejezésérıl is érdemes lenne adatokat szerezni, ezért meg kell találni ezen intézményekkel az együttmőködés lehetıségét. A szakszolgálati szolgáltatások körét bıvíteni kell. Létre kell hozni egy a kistérségi mikrocentrumként mőködı nevelési tanácsadót.