AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1083/2008. (VI. 11.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1083/2008. (VI. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145, Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató december 11-én sugárzott Mokka című műsorszám, Asperján Györggyel készített riportja. valamint a február 18-án közzétett Tények című műsorszáma kapcsán két alkalommal megsértette az Rttv. 5. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató által december 11-én sugárzott Mokka című műsorszám, Asperján Györggyel készített riportját, valamint a február 18-án közzétett Tények című műsorszámát, melynek során a következőket tapasztalta: 1. A műsorszolgáltató TV2 csatornáján december 11-én közzétett Mokka című műsorszám 07:41-kor kezdődő szegmensében Jakupcsek Gabriella Asperján György íróval beszélgetett új regényéről. Az író Júdás aktáját alapul véve, a Bibliával, a keresztény kánonnal ellentétes módon fogta fel Jézus történelmi szerepét, életét, tanításait. Asperján György a saját - a könyvében leírt - véleményét hangoztatva több olyan kijelentést is tett, amelyek sérthették a nézők vallási érzékenységét: megkérdőjelezte például Jézus isteni mivoltát, az Újszövetségben leírtakat és a pápa kijelentéseit, autoritását. Elmondása szerint Jézusnak öt gyermeke volt, Szűz Máriát megerőszakolták, a szinoptikusok által leírtak kitalációk. 2. A műsorszolgáltató által február 18-án közzétett Tények című műsorszám 18:36-kor bemutatott riport ja két büki diáklány verekedéséről szólt, amit a társaik felvettek telefonjukkal és ez a felvétel felkerült az internetre is. Az első képkockákon bejátszás volt látható ebből, melyen jól látszott, hogy az egyik lány arcon ütötte a másikat, majd dulakodni

2 kezdtek. A következőkben a verekedést kezdeményező lány a másik két kezét lefogta és térdévei az arcába rúgott. A riport során több kép is bejátszásra került a felvételből, amelyeken jól hallható, hogy társaik bíztatják a verekedő lányokat. A riport utolsó képkockáin a verekedést kezdeményező lány belekapaszkodik a másik hajába és elkezdi lefelé húzni. A műsorszolgáltató minden előzetes figyelmeztetés nélkül tette közzé a két riportot. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében március 30-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató a következőket nyilatkozta: I. Eljárási észrevételek A közigazgatási hatósági eljárás és általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: "Ket") 29. (3) bekezdése szerint "ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról b) a kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. A hatósági ellenőrzés megállapításaiból kiderül, hogy az eljárás a hatóság vonatkozó határozatával január 23-án, illetve február 27-én indult, ehhez képest a Hatóság csak március 30-án kelt felhívásában adott tájékoztatást az eljárás megindításáról. A fent hivatkozott jogszabály 29. (5) bekezdése szerint az értesítésnek tartalmaznia kell továbbá az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításnak napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét is. Tekintve, hogy az általánosan elfogadott fogalom-meghatározás alapján a Testület nem tekinthető "folyamatos" ellenőrzési feladatot ellátó közigazgatási szervnek, így a Ket. 24. (4) bekezdésének c) pontja alapján sem mentesül a Ket. 29. (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettsége alól. A Ket. 33. bekezdése szerint "az érdemi határozatot az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított, harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg". A 33. (5) bekezdés szerint pedig,,az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. " Következésképpen a Hatóság már az értesítés megírásának napján is kifutott az irányadó ügyintézési határidőből. Amennyiben a törvénysértés valószínűsítése nem pusztán a műsorszám megtekintésén alapul, hanem egyéb bizonyítás felvételéből is, akkor - tekintve a Ket. 39. (1)-(7) bekezdésében foglaltakra - erről/ezekről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni. Ezekkel kapcsolatban a Ket. 29. (5) bekezdése azt írja elő, hogy az értesítésnek az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást is tartalmaznia kell. 2

3 II. Érdemi észrevételek 1. Asperján György riport A műsorszolgáltató szerint a "Mokka" című műsorszámban nem tett közzé vallási, vagy hitbeli meggyőződést sértő képi, vagy hanghatásokat. A tárgybeli beszélgetés során Asperján György író éppen megjelent könyvében írtakat ismertette. Az általa előadottak egy fikciós regény elemei, amelyekhez hasonló fikciós elemek már több korábban közzétett regényben és filmben is megtalálhatóak, több alkalommal közzétételre kerültek. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszámban elhangzott írói vélemény nem haladta meg az európai keresztény kultúrkörben elfogadott - vallási és hitbeli meggyőződéssel kapcsolatosan kialakult - véleménynyilvánítási szabadság által megengedett határokat. 2. A büki diákok verekedése A Tények című műsorszámban nem tűntek fel olyan képek, képhatások, amelyek alkalmasak lehetnének a nyugalom megzavarására. Ebben a körben nyilvánvalóan számba kell venni a "közönség" tűrőképességét és azt is, hogy mi tekinthető a nyugalom megzavarásának. A nyugalom megzavarása alatt nyilvánvalóan a köznyugalom értendő, azaz ha a nyugalom megzavarásáról van szó, akkor az alatt az értendő, hogy az átlagos tűrőképességgel rendelkező emberek nagy számban borzadnak el vagy veszítik el türelmüket, vagy lesznek idegesek, felháborodottak, stb. a látottak, vagy a hallottak alapján. Ha képekről van szó - mint jelen esetben - akkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy milyen az a mediatizált világ, milyenek azok a vizuális ingerek, amelyekkel az átlagos televíziónézőnek szembesülnie kell nap, mint nap. A nyugalom megzavarásáról csak akkor lehet szó, ha a hétköznapi vizuális ingerekhez képest kirívóan brutális, erőszakos, felháborító, stb. a bemutatott képsor. A bemutatott képsor kétségtelenül kétségbe ejtő, hiszen azt ábrázolja, amint két diáklány bántalmazza egymást, míg társaik csak figyelik őket és nem avatkoznak közbe. Azonban a felvételekhez torz hang társult, a kép homályos, alig kivehető minőségben ábrázolta a támadást. A bemutatott jelenet szervesen kapcsolódott a szegmens témájához, amely iskolában elkövetett erőszakról szólt. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy híradásokat figyelemmel kísérő néző folyamatosan szembesül az iraki háború (robbantások, terrorcselekmények, fegyveres leszámolások), vagy a szeptember 11-i támadás szinte naponta ismételt képeivel - itt figyelmen kívül hagyva a mindenki számára elérhető és legnézettebb televíziós filmek, DVD és mozifilm kínálatot-, akkor nincs kétség afelől, hogy az ábrázolt jelenet megdöbbentő, mert maga a tény megdöbbentő, de a nyugalom megzavarására nem alkalmas. A műsorszolgáltató az Rttv. 5. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének gyanúját alaptalannak tartja és tisztelettel arra kéri a Testületet, hogy az eljárást szüntesse meg. 3

4 A Testület a vitatott esetek kapcsán az alábbi álláspontot alakította: A Műsorszolgáltató levele első részében a megkeresés formai hibáira, hiányosságaira hívja fel az ORTT figyelmét, jelesül: - a megkeresésből nem állapítható meg, hogy pontosan mikor indult az eljárás; - az ORTT nem küldte meg a Műsorszolgáltatónak a hatósági eljárás megindítását megelőző eljárás valamennyi dokumentumát, az eljárás megindításának módját, azt, hogy milyen jellegű információk vannak az ORTT birtokában, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök felsorolását (Ket. 29. (5) bekezdés); A Műsorszolgáltatónak megküldött irat nem minősül a Ket ában szabályozott értesítésnek. Az ORTT ugyanis a műsorszolgáltatónál folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó hatóság, így a Ket. 29. (4) c) pontja alapján a jelen ügyben nem terheli az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettsége. Az irat megküldésével az ORTT azon, a Ket. rendelkezései alapján fennálló kötelezettségének tett eleget, miszerint a hatósági eljárás alá vont ügyfél számára még az érdemi döntés meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani a nyilatkozattételre. Minderre tekintettel nem megalapozottak azok az alaki kifogások, amelyek a Ket. 29. (5) bekezdésében előírt tartalmi elemeket kérik számon a megküldött iraton. Nem helytálló a műsorszolgáltató azon megjegyzése sem, miszerint nem kapta meg az ügyben addig keletkezett valamennyi iratot. A Testület ugyanis az említett megkereséssel, valamint az annak mellékleteként megküldött irattal (a hatósági ellenőrzés megállapításai) a jelenlegi hatósági ügyben addig fennálló minden érdemi körülményről tájékoztatta a műsorszolgáltatót, aki így kellő információkkal rendelkezhetett az ügyféli nyilatkozat megtételéhez. A Testület a Ket. 68. (1) bekezdése alapján biztosítja a Műsorszolgáltató számára az iratokba való betekintés lehetőségét. Emellett a Testület nyilatkozattételre felhívó levele részletesen tartalmazta az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításnak napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét is. A műsorszolgáltató eljárási észrevételei kapcsán a Testület megállapította, hogy nem helytállóak, tekintettel arra, hogy a Testület 169/2008. (1.23.) és 409/2008. (11.27.) számú határozataival az adott műsorszámok hatósági ellenőrzését rendelte el, nem a közigazgatási eljárást azok vonatkozásában. A közigazgatási eljárást a Testület március 30-án kelt nyilatkozattételére felhívó levelével indította el. 1. A kifogásolt riportban a riporter arról faggatta az írót, hogy a regényében foglalt, és a Biblia tanításaival teljesen ellentmondó állításait honnan veszi, milyen tényanyagra épített annak megírásakor. Az író kifejtette, hogy művével egy történelmi helyzet kapcsán az igazság bemutatására törekszik, amit eddig Jézus életéről szóló minden mű elhanyagolt. Szerinte ez egyáltalán nem megfoghatatlan feladat, tekintve, hogy rengeteg tudományos, irodalmi, történelmi mű, kutatás jelent meg, amelyek segítségével hitelesen bemutatható Jézus élete és történelmi kora. A beszélgetés során a riporter kiemelte a regény azon állításait, amelyek ellentétesek a Biblia tanításaival, így azt, mely szerint Jézusnak öt gyermeke volt. Majd a riporter rákérdezett arra is, hogy az író szerint hogy lehet az, hogy a Biblia alapvető tanításait miért nem kérdőjelezte meg eddig senki. 4

5 Ő erre azt válaszolta, hogy a Felvilágosodásig tartó történelmi helyzet ezt nem tette lehetővé, hanem ezt követően kezdődött meg a Biblia újraértelmezése, így hivatkozott Spinozára, akit a zsidóság éppen ezért átkozott ki. Emellett megemlítette XVI. Benedek pápát, aki szintén a közelmúltban írt egy könyvet Jézusról, ami az író véleménye szerint sok "csacsiságot", tartalmaz, amelyekkel valójában a kereszténység alatt vágja a fát. A riporter kifejezte azon véleményét, hogy az író ezen könyvével kivívja a keresztények haragját, felháborodását. Erre az író azt a választ adta, hogy az igazsággal viszont szembe kell nézni és el kell dönteni, hogy a kereszténység reformálható vagy nem, szerinte ugyanis, ha minden jelenlegi állapotában marad, akkor a kereszténység önmagától fog összeomlani. A riporter felolvasott egy részt a szóban forgó könyvből, mely egyértelműen arra utalt, hogy Jézus aktív szexuális életet élt, sőt felesége is volt, akitől öt gyermeke is született. Ekkor az író kifejtette, hogy szerinte Jézus egy halandó ember volt, hétköznapi vágyakkal és késztetésekkel. Majd a riporter hivatkozott a regény azon állítására, mely szerint Szűz Máriát megerőszakolták. Az író véleménye szerint ez egyáltalán nem meglepő tény, ismerve a korabeli alsó-galileai, názáreti történelmi viszonyokat, Szűz Máriát akár meg is erőszakolhatták. A riporter ekkor feltette a kérdést, hogy az író ezen állítását, milyen tényekre, új kutatási eredményekre alapozza? Az író szerint alapvető dolgok történtek, így megemlítette Júdás aktájának napfényre kerülését, valamint azt, hogy alapvető változások történtek az emberek gondolkodásában is az egész Jézus misztérium megítélése szempontjából. A riporter ekkor hangot adott azon véleményének, mely szerint az író, Asperján György nincs jóban az egész keresztény egyházzal. Az író erre azt a választ adta, hogy Ö csak egy olyan regényt írt Jézusról, amely szerint Jézus zsidóként született és akként is halt meg, és ha ez nem tetszik az egyháznak, akkor hagyja abba a "fű" alatti piszkálódását. A riporter feltette ezt követően azt a kérdést, hogy az író művét fikciónak, vagy a valóság bemutatásának szánta. Az író szerint Ö ezt valóságnak szánta, szemben a négy evangéliummal, amelyet a diaszpórában élő zsidóság írt jóval Jézus halála után és teli vannak kitalálásokkal. A riporter megkérdezte, hogy az író számít-e arra, hogy a könyvet támadni fogják, illetőleg az egyház tiltakozni fog ellene. Az író erre azt a választ adta, hogy erre nem számít, mert Ö egy történelmi helyzetet, egy valóságos ember életútját mutatta be, aki a zsidóságért, saját népéért aggódik és nem az emberiséget akarja megváltani, mert ennek a fogalomnak Jézus számára nem is volt értelme. Erre a riporter hangot adott azon véleményének, hogy az író ezen állításával alapjaiban kérdőjelezte meg a kereszténységet. Az író erre kifejtette, hogy álláspontja szerint a keresztény kultúra nem más, mint az evangéliumok továbbfejlesztése, amelyek viszont kitaláción alapulnak, amelyet a diaszpórában élő, Rómának megfelelni akaró írók írtak. Ezt követően a műsorvezető elköszönt Asperján Györgytől és riport befejeződött. 5

6 A szóban forgó beszélgetés egy közelmúltban megjelent könyvről szólt, abban azonban számos, a Bibliára, annak alapvető tanításaira vonatkozó, azokkal ellentétes, illetőleg azokat cáfoló állítás, információ hangzott el. Emellett a kereszténységet, illetőleg a keresztény egyház vezetőjét érintő több olyan kijelentés is hallható volt a riport során, melyek erősen kritikai hangvételűek. Erre tekintettel megállapítható, hogy a műsorszolgáltató által közzétett riport tartalmazott olyan elemeket, amelyek a hívő keresztény nézők vallási vagy hitbeli meggyőződését sérthették, tehát annak kapcsán vélelmezhető, hogy sérült az Rttv. 5. (1) bekezdése, melynek értelmében a " A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom meg zavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönségfigyelmét erre a körülményre fel kell hívni.. Az Rttv. ezen szakasza nevesíti a nyugalom megzavarására alkalmas képi, vagy hanghatások közül a vallási meggyőződést sértőeket. Annak megítélésénél, hogy egy verbális megnyilvánulás, véleménynyilvánítás mennyiben sértheti bizonyos emberek, csoportok vallási meggyőződését, nem az a kiindulási alap, hogy az megfelel-e a véleménynyilvánítás által megengedett határoknak, hisz az egyéni érzékenységek nagyon eltérőek lehetnek. Az Rttv. 5. (1) bekezdése ezt úgy kívánja figyelembe venni és védeni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alapjog ne sérüljön, ezért nem azt mondja ki, hogy az esetleg vallási vagy hitbeli érzületet sértő megnyilvánulások egyáltalán ne kerüljenek közzétételre, hanem azt, hogy ezek bemutatása előtt a nézők figyelmét fel kell hívni erre a körülményre, hogy szabadon eldönthessék, hogy egyéni érzékenységüknek az megfelel-e vagy nem. 2. A jelzett napon a TV2 Tények című hírműsorában 18 óra 36 perctől két büki diáklány verekedéséről adtak hírt, melyet többen is rögzítettek a mobiltelefonjukkal, valamint az erőszakos felvételek az internetre is felkerültek: Kommunikátor: "Összeverekedett egy 13 és egy 14 éves lány Vas megyében, Bükön egy fiú miatt. Felkerült az internetre, mert az osztály társak közül ketten is felvették mobiltelefonnal. Az idősebbik lány egyéb ként nagyon megverte a fiatalt, lehet hallani a felvételen, ahogy a diákok arra biztatják a nagyobbikat, hogy térddel rúgja arcon a másikat, mikor az már nem tud védekezni - megtette. " A felvételekből több bejátszást is sugároztak. Az elsőben az idősebb lány pofonvágta a másikat, majd dulakodni kezdtek. A következőkben a kezdeményező társa két kezét lefogva, a térdével az arcába rúgott, ezután a földön fekve dulakodtak, később újabb pofon csattant el. Az utolsóként bemutatott kockákon az idősebb lány belekapaszkodott a kisebbik hajába és a föld felé húzta. A riport során többször volt hallható, hogy társaik nevetve, kurjongatva biztatták a verekedő lányokat, illetve nevetve nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban. Elhangzott továbbá, hogy a rendőrök nyomoznak, valamint a verekedés elindítója már bocsánatot kért, és egy másik iskolában folytatja a tanulmányait. A riportban illusztrációként internetes oldalakat mutattak be. Az incidens legdurvább jelenetét megismételték. A riportban az iskolaigazgatón kívül megszólaltak a diáktársak, a helyi rendőrőrs parancsnoka, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem Neveléstudományi Tanszékének dékánja, Gáspár Mihály. Bár a hírolvasó szerint a nagyobbik lány a kisebbiket "nagyon megverte", konkrét sérülésekről nem számoltak be: Iskolaigazgató: " Két lány fiúért veszekedett, de olyan mély, mondjam azt talán, hogy emberi mivoltából kivetkőzve, amire én még nem láttam példát, nagyon őszintén megmondva. Mondom, ilyet lányoktól, sőt talán még fiúktól sosem láttam. " 6

7 Rendőrparancsnok: "Gyakorlatilag, amikor a sértett a földre került, védekezésre képtelen állapotban volt, még akkor is folyt a támadás, tehát ütötte és rúgta az elkövető. " A felvételek nem támasztották alá teljes mértékben sem az igazgató, sem a rendőrparancsnok mondatait, a képsorokon a földön fekvő lány egyik keze ugyanis szabad volt és védekezett. A hírolvasó által említett biztatás sem volt hallható, felismerhető a bemutatott felvételeken. A műsorba szerkesztett képek valójában egyáltalán nem segítették a nézőt az események pontos megismerésében, továbbá nem helyettesíthették a hírszerkesztő vagy a hírolvasó ezzel kapcsolatos információit. A képsorok ugyan valóban indulatokról tanúskodtak, ám ezt a háttér nevetős ricsaja és az egyik megszólaló diák "vicces" nyilatkozata (" Uram, maga oda mert volna menni, két nő közé, őszintén?") zárójelbe tette. A nézők jó néhány kérdésre nem kaptak választ, így például arra, hogy mikor történt az incidens, az áldozat milyen sérüléseket szerzett, mit állapított meg a rendőrség. Az adott riport tehát egy erőszakos cselekményről szólt, amely az iskolákban mostanában egyre jobban elharapódzó erőszak egyik példája. Abban közvetlenül, jól kivehetően láthatóak voltak a verekedés képei, amelyek nem egyszerű diákok közötti civódást mutattak be, hanem kemény fizikális erőszakot, mint az iskolás gyerekek közötti konfliktusok egyik új keletű megoldási módját. Ezért, amellett, hogy a riport közvetlen erőszakot tartalmazó képeket is közvetített, a bemutatott jelenség annyira újnak számít, hogy annak vonatkozásában a nézőkben nagyfokú érzékenység élhet. Ezen túl ez egy hírműsorban került közzétételre, amelyben bár bizonyos háborús, terror cselekményekre vonatkozó képek is gyakran láthatók, de azok oly formában kerülnek közzétételre, hogy a közvetlen, ember-ember elleni erőszak nem kerül ábrázolásra, tehát azok bemutatásakor a műsorszolgáltatók figyelemmel vannak a nézők egyéni érzékenységére is. Ezek alapján tehát megállapítható, hogy a vitatott riport, mind képi, mind hangi elemei alapján alkalmas volt arra, hogy az abban ábrázolt erőszak megzavarja a nézők nyugalmát, így a műsorszolgáltató jelen esetben megsértette az Rttv. 5. (1) bekezdését. A szankcionálás alapját az Rttv. 5. (1) bekezdése tekintetében az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti, amelyek értelmében: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület utoljára 589/2005. (III. 31.) számú határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5. (1) bekezdésének a megsértése miatt. Ezt a törvénysértést még januárjában követte el a műsorszolgáltató, amiért a Testület az Rttv (1) bekezdésének d) pontja alapján Ft kötbér megfizetésére kötelezte. Arra tekintettel, hogy ezen törvénysértés ritkán tapasztalható a műsorszolgáltató részéről, ezért a Testület az Rttv.112. (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől. 7

8 Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, június 11. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Majtényi László elnök 8