Operációs rendszerek MINB240
|
|
- Csongor Szalai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mutex Operációs rendszerek MINB24 3. előadás Ütemezés Bináris szemafor Szemaforváltozója csak két értéket vehet fel ( / 1; foglalt / szabad) Kölcsönös kizárásra 1 kezdőértékű mutex A kritikus szakaszba belépni kívánó folyamat down műveletet hajt végre A kilépő pedig up műveletet 1 3 Szemaforok Speciális változók, melyeket csak a két, hozzájuk tartozó oszthatatlan művelettel lehet kezelni Down: while s < 1 do üres_utasítás; s := s - 1; Up: s := s + 1; A szemaforváltozó más utasításokkal nem érhető el Monitorok Speciális modulba gyűjtött eljárások, változók, adatszerkezetek együttese A processzusok bármikor hívhatják a monitorban levő eljárásokat Nem érhetik el közvetlenül a monitor belső adatszekezeteit a monitoron kívül deklarált eljárásokból Kritikus zóna implementációja
2 Klasszikus IPC problémák Folyamatok közötti kommunikáció -Inter Process Communication (IPC) Étkező filozófusok probléma Nyilvánvaló megoldás, de hibás! Filozófusok száma Probléma: ha egyszerre veszik fel a jobb villát Az étkező filozófusok probléma Az olvasók és írók probléma Az alvó borbély probléma Gondolkodik Felveszi a jobb villát Felveszi a másik villát Eszik Visszateszi az egyik majd a másik villát 5 Étkező filozófusok probléma Dijkstra (1965) Evéshez 2 villa szükséges Egy ben csak 1 villa vehető fel Gondolkodás; evés Hogy kerüljük el a holdpontot? Éheztetés Hatékonyság Étkező filozófusok probléma Filozófusok száma Szomszédok sorszáma Szemaforok az int speciális fajtája Speciális tömb a filozófus tevékenységének nyomonkövetésére (eszik, gondolkodik, éhes) Végtelen ciklus -Gondolkodik - Megszerzi mindkét villát -Eszik -Visszateszi a villákat 6 3 4
3 Étkező filozófusok probléma Belépés a kritikus szekcióba Rögzítjük, hogy éhes Megpróbál még egy villát szerezni Kilépés a kritikus szekcióból Ha nincs villaszerzés, blokkol A LEFT, RIGHT makrók definiálják a szomszédokat Egy filozófus csak akkor mehet át evés állapotba, ha egyik szomszédja Tesztel, sem megfelel-e eszik a feltételeknek 9 Olvasók és írók probléma Kizárólagos elérés beállítása rc-hez Író belépése, írás A következő olvasók csak az rc számlálót növelik Az első olvasó, aki hozzáfér az adatbázishoz, végrehajt egy down-t a db szemaforon Ha kilép az olvasó, akkor az rc számlálót csökkenti Az utolsó olvasó végrehajt egy up-ot a szemaforon Így lehetővé teszi a blokkolt írók belépését Olvasók és írók probléma Az adatbázisok hozzáférési problémáit modellező feladat több olvasó lehet a bázisban egyidejűleg de az írónak kizárólagos joga van a hozzáféréshez Hatékony egyidejűség Az alvó borbély probléma Egy processzus kiszolgál más processzusokat Ha nincs kiszolgálandó alszik Első érkező ébreszti Csak bizonyos számú processzus várakozhat Amíg az eljárás tart, más nem kerül sorra Ha vége az eljárásnak, a processzus befejeződik, új eljárás kezdődik (ha van) és új processzus léphet be
4 Az alvó borbély probléma A borbély alszik, ha nincs vendég Hajvágásra kész Hajvágás Kritikus szekcióba lépés Ha van szabad szék Várakozó vendégek számának növelése Bornély felébresztése Vendég kiszolgálása Ütemezés tulajdonságok Gyakran fut gyorsnak kell lennie (a CPU ne az ütemezéssel teljék) ezért: Része a kernelnek Állandóan a memóriában van Fajtái: Preemtív ütemezés: az op.rsz. elveheti a futás jogát az éppen futó folyamattól Nem preemtív: a futó folyamat addig birtokolja a CPU-t, míg állapotot nem vált Üzlet teli állapot esetén nem léphet be Ütemezés Ha több processzus is képes futni de csak egy erőforrás áll rendelkezésre Op.rsz.-nek el kell döntenie, hogy melyik processzus fusson ütemezés Ütemezési algoritmus Processzusra és szálakra egyaránt vonatkozhat Processzusok viselkedése CPU dolgozik egy ideig Rendszerhívás I/O művelet befejezésére várakozik Ismét számol Sztámításigényes processzus I/O igényes processzus 16
5 Mikor ütemezzünk? Feltétlenül szükséges: 1. Processzus befejeződésekor 2. Processzus blokkolódása I/O művelet vagy szemafor miatt Ezen felül még ütemezésre kerül sor: 3. Új processzus létrejöttekor 4. I/O megszakítás esetén 5. Időmegszakítás esetén Ütemezési algoritmusok csoportosítása 1. Kötegelt Nincsenek felhasználók Nem megszakítható ütemezési algoritmusok 2. Interaktív Időnkénti megszakítás nélkülözhetetlen Különben egy processzus kizárhatná a többit Megszakításos ütemezés 3. Valós idejű Nem mindig van szükség megszakításos ütemezésre 1 19 Ütemezési algoritmusok Ütemezési algoritmusok céljai Időzítő-megszakítások kezelésének vonatkozásában lehetnek: Nem megszakítható ütemezés Addig engedi futni,a míg az nem blokkolódik, vagy le nem mond a CPU-ról Megszakítható ütemezés Csak egy előre meghatározott ideig futhat Minden rendszer Pártatlanság Elvek betartása Egyensúly II. Interaktív rendszerek Válasz Arányosság I. Kötegelt rendszerek Áteresztőképesség Áthaladási CPU kihasználtság III. Valós idejű rendszerek Határk betartása Adatvesztés elkerülése Előrejelezhetőség
6 I. Ütemezés kötegelt rendszerekben 1. Sorrendi ütemezés (FCFS) 2. A legrövidebb feladat először (SJF) 3. A legrövidebb maradék futási idejű következzen (SRTF) Megjegyzés: némelyik algoritmus kötegelt és interaktív rendszereknél egyaránt használatos 1.2. A legrövidebb feladat először SJF (Shortest Job First) Feltételezi, hogy a futási k előre ismertek Ha több egyformán fontos feladat van a bemenő sorban futásra készen Az ütemező a legrövidebb feladatot választja Sorrendi ütemezés FCFS (First Come Firts Served) Olyan sorrendben osztja ki a CPU-t, ahogyan a processzusok kérik azt A futásra kész processzusok egyetlen várakozó soron állnak láncolt lista A kiválasztás a sor elejéről az első processzus levétele 1.2. A legrövidebb feladat először folyt. Bizonyíthatóan optimális algoritmus Pl.: Négyfeladatos eset, a,b,c,d futási kkel (4a + 3b + 2c + d) / 4 Megjegyzés: csak akkor optimális, ha a feladatok egyszerre a rendelkezésre állnak 24 12
7 1.3. A legrövidebb maradék futási idejű következzen Shortest Remaining Timem First (SRTF) A legrövidebb feladat először algoritmus megszakítható változata Szintén előre ismerni kell a futási ket Az ütemező azt a feladatot választja, melynek befejezéséig legkevesebb a megmaradt ideje Háromszintű ütemezés folyt Háromszintű ütemezés Kötegelt rendszerekben az ütemezés három szinten történik: Bebocsátó ütemező Memória ütemező CPU ütemező II. Ütemezés interaktív rendszerekben 1. Round Robin ütemezés 2. Prioritásos ütemezés 3. Többszörös sorok 4. Legrövidebb processzus következzen 5. Garantált ütemezés 6. Sorsjáték ütemezés. Arányos ütemezés
8 2.1. Round Robin ütemezés Minden processzusnak ki van osztva egy intervallum - szelet Ha az szelet letelte utána processzus még fut, akkor átadódik a vezérlés egy másik processzusra 2.2. Prioritásos ütemezés Minden processzushoz rendeljünk egy prioritást A legmagasabb prioritású futásra kész processzus futhasson A végtelen ideig történő futás megelőzésére: Ütemező minden óraütemben csökkentheti az éppen futó processzus prioritását Minden processzushoz hozzárendelhetünk egy szeletet amíg futhat Mikor ezt kihasználta; a köv. legmagasabb prioritású futhat Round Robin ütemezés folyt. Környezetátkapcsolás (processzusátkapcsolás) Problémák: Időszelet túl kicsire választása túl sok processzus átkapsolást okoz csökken a CPU hatékonysága Időszelet túl nagyra állítása Rövid interaktív kérésekre gyenge válasz 2.2. Prioritásos ütemezés folyt. Prioritás hozzárendelés: Statikusan Dinamikusan Prioritási osztályba sorolás Osztályok között prioritásos ütemezés Osztályon belül round robin ütemezés
9 2.2. Prioritásos ütemezés folyt. Amíg van futtaható processzus egy osztályon belül, mindegyik egy szeletig fut Ha üres, akkor a következő szint processzusai futhatnak 2.3. Többszörös sorok folyt. Prioritási osztály Időszelet N. prioritási osztály 1 szeletig fut N-1.prioritási osztály 2 szeletig fut N-2.prioritási osztály 4 szeletig fut N-3.prioritási osztály szeletig fut Ha egy processzus elhasználja a számára biztosított szeletet, egy osztállyal lejjebb kerül Többszörös sorok Multilevel Queues CPU igényes processzusok esetén hatékonyabb: ha nként nagy szeleteket adnak mintha gyakran adnak neki kicsit (sok lapcsere) De ha minden processzus kapna nagy szeletet: Gyenge válasz jelentkezne Megoldás: Prioritási osztályok felállítása 2.3. Többszörös sorok fajtái Statikus többszörös sorok - Static Multilevel Queues (SMQ) Minden folyamat indulásakor rendelünk egy prioritást Ez a folyamat élete során nem változik Hátrány: éheztetés Visszacsatolt többszörös sorok - Multilevel Feedback Queues (MFQ) Öregítés technika A folyamatokhoz dinamikus prioritás rendelődik
10 2.4. Legrövidebb processzus következzen A kötegelt rendszerekben minimális választ adó legrövidebb feladat először módszer alkalmazása interaktív processzusoknál Probléma: a párhuzamosan futtatható processzusok között melyik a legrövidebb 2.5. Garantált ütemezés Ígéret és betartása a teljesítményt illetőleg Ha n felhasználó van bejelentkezve, akkor a CPU teljesítmény kb. 1/n-ed részét fogod megkapni Nyomon kell követni, hogy egy processzus mennyi CPU t kapott létrehozása óta Számolható a neki járó mennyiség Aktuális / neki járó arány számolható A legkisebb arányszámmal rendelkező processzus futtatja az algoritmus Legrövidebb processzus következzen folyt. Legrövidebb processzus kiválasztása: Becslés a múltbeli viselkedés alapján legkisebb becsült futási alapján futtatjuk Öregedés sorozat következő elemét úgy becsüljük, hogy vesszük az éppen mért értéknek és az előző becslésnek a súlyozott átlagát 2.6. Sorsjáték ütemezés A processzusok között másodpercenként meghatározott számú sorsjegyet (CPU egységet) oszt ki az ütemező A magasabb prioritású processzusok több sorsjegyet kapnak Együttműködő processzusok átadhatják egymásnak a sorsjegyeiket
11 2.. Arányos ütemezés Az ütemező figyelembe veszi, hogy ki a processzus tulajdonosa Pl.: ha két felhasználó van felesben lett előirányozva a CPU akkor ennyit fognak kapni függetlenül attól, hány processzust futtatnak III. Ütemezés valós idejű rendszerekben folyt. Valós idejű operációs rendszerekre jellemző: Kis méret Rövid megszakítási Gyors környezetcsere Rövid ideig tartó megszakítás Többszörös zítő kezelés (ezred és mikromásodperces nagyságrendben) III. Ütemezés valós idejű rendszerekben Idő alapvető szerepet játszik Aktuális fizikai mennyiségek alapján valós n belül kell eredményt adniuk Fajtái: szigorú valós idejű rendszerek, abszolút határkkel lágy valós idejű rendszerek, ahol a határ elmulasztása tolerálható III. Ütemezés valós idejű rendszerekben folyt. Valósidejűség elérése: programokat rövid, megjósolható tartamú processzusokra osztjuk, melyek viselkedése előre ismert A valós idejű rendszerek programozható eseményei lehetnek periodikusak illetve aperiodikusak
12 III. Ütemezés valós idejű rendszerekben folyt. Pl.: legyen m periodikus eseményünk az i-dik esemény periódusa P i az egyes események kezelésének ideje C i A sorozat csak akkor kezelhető, ha: m i= 1 Ci P i 1 ütemezhető rendszer III. Ütemezés valós idejű rendszerekben Algoritmusok Állandó arány algoritmus Legkorábbi határ először Lazaságon alapuló algoritmus 45 4 III. Ütemezés valós idejű rendszerekben folyt. Valós idejű rendszerek ütemező algoritmusai: Statikusak Döntéseket a rendszer futásának megkezdése előtt hozza Csak akkor működik ha előzetes teljes ismereteink vannak a feladatokról és határkről Dinamikusak Ütemezési döntéseket futás közben hozza Nincs korlátozás a használatánál Szálütemezés Processzuson belül több végrehajtási szál - kétszintű párhuzamosság Kernel kiválaszt egy processzust/szálat és átadja neki a vezérlést egy szelet erejéig Fajtái: Felhasználói szintű» Processzuson belül nincs zítő Kernel szintű» A processzuson belül a szálütemező dönti el, hogy melyik szál fusson
13 Felhasználói szintű szálak ütemezése Kernel csak processzust vált Ütemezési algoritmusok összehasonlítási szempontjai A központi egység kihasználtság (CPU utilization): ΣCPU Σ( henyélés+ ad minisztáció) 1[%] ΣCPU Elvégzett munkák száma Átbocsátó képesség (throughput): Idő Körülfordulási (turnaround time): Σ (végrahajt ási + várakozási) Várakozási (waiting time): Σ (várakozó + futásra kész + felfüggesztett + hosszú távú ütemezésig eltelt ) Válasz (response time) Kernel szintű szálak ütemezése Kernel processzust vagy szálakat vált Példa: FCFS, SJF, RR összehasonlítása P1 Processzus azonosító 2 Érkezési 1 CPU szükséglet
14 FCFS Processzus azonosító P1 Érkezési CPU szükséglet RR Összes : 44 Processzus azonosító P1 Érkezési CPU szükséglet 2 1 Időszelet: 1 Átlag : 44 / 4 = 2 1 Proc. azonosító Érkezési CPU szükséglet Kezdő pont Befejezési Időpont Várakozási Proc. az. Érk. CPU szükséglet Kezdő pont Bef. Időpont Vár. Maradék Várakozó proc. P Összes : 56 Átlag : 56 / 4 = 53 P1 P1* * * * (1) 2 (32) (52) (62) P1; P1; ; ; - 55 SJF Processzus azonosító P1 Érkezési CPU szükséglet Ütemezés többprocesszoros rendszereknél Proc. az. Érk. CPU szükséglet Kezdő pont Bef. Időpont Vár. 2 Várakozó processzus 1 Legrövidebb proc. Heterogén rendszerek esetén: A rendszerbe építet CPU-k különböznek (utasításkészlet) A programok kötötten futhatnak P Összes : 3 Átlag : 3 / 4 =,5 ; ; Homogén rendszerek esetén: CPU-k funkcionalitás szempontjából egyformák A futásra kész folyamatok a rendszer bármely szabad CPU-ján futhatnak Közös várakozási sor Kétféle ütemezési megközelítés: Szimmetrikus multiprocesszoros rendszer minden CPU-nak saját ütemezője Aszimmetrikus multiprocesszoros rendszer egyetlen ütemező egy kiválasztott processzoron
15 Következő előadás témája Ütemezés megvalósítási elvei MINIX UNIX Windows NT rendszerek esetén 5 29
Operációs rendszerek MINB240
Szemaforok Operációs rendszerek MINB24 3. előadás Ütemezés Speciális változók, melyeket csak a két, hozzájuk tartozó oszthatatlan művelettel lehet kezelni Down: while s < 1 do üres_utasítás; s := s - 1;
RészletesebbenOperációs rendszerek. 3. előadás Ütemezés
Operációs rendszerek 3. előadás Ütemezés 1 Szemaforok Speciális változók, melyeket csak a két, hozzájuk tartozó oszthatatlan művelettel lehet kezelni Down: while s < 1 do üres_utasítás; s := s - 1; Up:
RészletesebbenOperációs rendszerek II. Folyamatok ütemezése
Folyamatok ütemezése Folyamatok modellezése az operációs rendszerekben Folyamatok állapotai alap állapotok futásra kész fut és várakozik felfüggesztett állapotok, jelentőségük Állapotátmeneti diagram Állapotátmenetek
RészletesebbenÜtemezés (Scheduling),
1 Ütemezés (Scheduling), Alapfogalmak Ütemezési feltételek (kritériumok) Ütemezési algoritmusok Több-processzoros eset Algoritmus kiértékelése 2 Alapfogalmak A multiprogramozás célja: a CPU foglaltság
RészletesebbenOperációs rendszerek. Folyamatok ütemezése
Operációs rendszerek Folyamatok ütemezése Alapok Az ütemezés, az események sorrendjének a meghatározása. Az ütemezés használata OPR-ekben: az azonos erőforrásra igényt tartó folyamatok közül történő választás,
RészletesebbenÜtemezés (Scheduling),
1 Ütemezés (Scheduling), Alapfogalmak Ütemezési feltételek (kritériumok) Ütemezési algoritmusok Több-processzoros eset Algoritmus kiértékelése 2 Alapfogalmak A multiprogramozás célja: a CPU foglaltság
RészletesebbenElőadás_#03. Előadás_03-1 -
Előadás_#03. 1. Ütemezés [OR_05_Ütemezés_ok.ppt az 1-30. diáig / Előadás_#03 (dinamikusan)] Tekintsük át, hogy eddig minek a kapcsán merült fel ütemezés. Tulajdonképpen minden olyan lépés, ami állapot
RészletesebbenDr. Illés Zoltán
Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek Fizikai felépítés Logikai felépítés Folyamatok Létrehozásuk,
RészletesebbenTartalom. Operációs rendszerek. 5.1. Bevezetés. 5.2. CPU ütemezés. Középtávú ütemezés. Hosszútávú ütemezés
Tartalom Operációs rendszerek Bevezetés CPU ütemezés Ütemezési algoritmusok alapjai Ütemezési algoritmusok 5. Ütemezés Simon Gyula Felhasznált irodalom: Kóczy-Kondorosi (szerk.): Operációs rendszerek mérnöki
RészletesebbenOperációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek
Operációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek Soós Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézet E-mail: soossandor@inf.nyme.hu 2011.
RészletesebbenFeladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben
Operációs rendszerek (vimia219) Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben dr. Kovácsházy Tamás 3. anyagrész 1. Ütemezéssel kapcsolatos példa 2. Összetett prioritásos és többprocesszoros
RészletesebbenOperációs Rendszerek II.
Operációs Rendszerek II. Harmadik előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés: folyamatok Programok és erőforrások dinamikus összerendelése a program
RészletesebbenWindows ütemezési példa
Windows ütemezési példa A példában szereplő számolás erősen leegyszerűsített egy valós rendszerhez képest, csak az elveket próbálja bemutatni! Egyprocesszoros Windows XP-n dolgozunk, a rendszer úgy van
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenNem biztos, hogy mindenhol helytáll, helyenként hiányos, de az eddigi kérdések össze vannak gyűjtve őszi félév első zhval bezárólag.
Nem biztos, hogy mindenhol helytáll, helyenként hiányos, de az eddigi kérdések össze vannak gyűjtve. 2013 őszi félév első zhval bezárólag. 1. Mi az operációs rendszer kernel módja és a felhasználói módja
RészletesebbenUniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna
Processzusok 1 Uniprogramozás Program A futás várakozás futás várakozás Idő A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna 2 Multiprogramozás Program A futás vár futás
RészletesebbenOperációs Rendszerek II.
Operációs Rendszerek II. Második előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés Visszatekintés Operációs rendszer a számítógép hardver elemei és az
RészletesebbenSzenzorhálózatok programfejlesztési kérdései. Orosz György
Szenzorhálózatok programfejlesztési kérdései Orosz György 2011. 09. 30. Szoftverfejlesztési alternatívák Erőforráskorlátok! (CPU, MEM, Energia) PC-től eltérő felfogás: HW közeli programozás Eszközök közvetlen
RészletesebbenC# Szálkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21
C# Szálkezelés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Szálkezelés 3 Konkurens Programozás Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem)
RészletesebbenOperációs rendszerek Folyamatok 1.1
Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK 1. PROCESSZKEZELÉS
OPERÁCIÓS RENDSZEREK 1. PROCESSZKEZELÉS A PROCESSZ A PROCESSZ Program: a végrehajtandó utasítások sorozata Processz: a végrehajtás alatt levő program ÁLLAPOTOK LÉTREHOZÁS ALATT Belépés Kilépés TERMINÁLT
RészletesebbenOperációs rendszerek
Operációs rendszerek 2. EA Regiszter: A regiszterek a számítógépek központi feldolgozó egységeinek (CPU-inak), illetve mikroprocesszorainak gyorsan írható-olvasható, ideiglenes tartalmú, és általában egyszerre
RészletesebbenUNIX ütemezése. Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés. Algoritmus követelményei. UNIX ütemezés jellemzése
UNIX ütemezése Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés Meglehetősen összetett algoritmus Rendszerjellemzők: Többfelhasználós Interaktív és batch programokat egyaránt futatható
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése
Operációs rendszerek Az NT folyamatok kezelése Folyamatok logikai felépítése A folyamat modell: egy adott program kódját végrehajtó szál(ak)ból és, a szál(ak) által lefoglalt erőforrásokból állnak. Folyamatok
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció
Autóipari beágyazott rendszerek és rendszer integráció 1 Magas szintű fejlesztési folyamat SW architektúra modellezés Modell (VFB) Magas szintű modellezés komponensek portok interfészek adattípusok meghatározása
RészletesebbenFeladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben
Operációs rendszerek alapjai (vimia024) Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben dr. Kovácsházy Tamás 2. anyagrész, Ütemezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
Részletesebben(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg)
(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg) http://www.pabr.org/kernel3d/kernel3d.html http://blog.mit.bme.hu/meszaros/node/163 1 (ml4 unix mérés boot demo) 2 UNIX: folyamatok kezelése kiegészítő fóliák
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az Executive és a kernel Policy és mechanizmusok szeparálása Executive: policy - objektum kezelés Kernel: mechanizmusok:
Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) folyamatok Az Executive és a kernel Policy és mechanizmusok szeparálása Executive: policy - objektum kezelés Kernel: mechanizmusok: szálak ütemezése végrehajtásra
Részletesebben... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.
Párhuzamos programok Legyen S parbegin S 1... S n parend; program. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak. Folyamat
RészletesebbenOperációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés. UNIX ütemezése. Algoritmus követelményei. 4.
Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés 4. előadás Ütemezés Operációs rendszerek MINB240 1 UNIX ütemezése Meglehetősen összetett algoritmus Rendszerjellemzők: Többfelhasználós
RészletesebbenFolyamatok. 6. előadás
Folyamatok 6. előadás Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól
RészletesebbenBalogh Ádám Lőrentey Károly
Architektúrák és operációs rendszerek: Folyamatok, ütemezés Balogh Ádám Lőrentey Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Tartalomjegyzék 1. A folyamat
RészletesebbenOperációs rendszerek MINB240
Processzusok, szálak Operációs rendszerek MINB240 2. előadás Szálak, IPC Egy processzus Saját címtartomány Egyetlen vezérlési szál Hasznos lehet több kvázi párhuzamos vezérlési szál használata egy címtartományban
Részletesebben12. Másodlagos tár szerkezet
12. Másodlagos tár szerkezet Diszk felépítés Diszk ütemezés Diszk kezelés Swap (csere) terület kezelés Diszk megbízhatóság Stabil-tár implementáció 71 Diszk felépítés Logikailag a diszk blokkokból képezett
RészletesebbenDr. Illés Zoltán
Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Sz.gép Op.rendszer generációk Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Kliens-szerver modell, Rendszerhívások Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek
RészletesebbenPélda. Job shop ütemezés
Példa Job shop ütemezés Egy üzemben négy gép működik, és ezeken 3 feladatot kell elvégezni. Az egyes feladatok sorra a következő gépeken haladnak végig (F jelöli a feladatokat, G a gépeket): Az ütemezési
RészletesebbenMatematikai és Informatikai Intézet. 4. Folyamatok
4. Folyamatok A folyamat (processzus) fogalma Folyamat ütemezés (scheduling) Folyamatokon végzett "mûveletek" Folyamatok együttmûködése, kooperációja Szálak (thread) Folyamatok közötti kommunikáció 49
RészletesebbenPárhuzamosság a modern operációs rendszerekben
Többszálú, többmagos architektúrák és programozásuk Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar Párhuzamosság a modern operációs rendszerekben Bevezetés Folyamatok nyilvántartása Folyamatok életciklusa
RészletesebbenOperációs rendszerek II. jegyzet
Operációs rendszerek II. jegyzet Bringye Zsolt tanár úr fóliái alapján Operációs rendszer: A számítógép hardver elemei és az (alkalmazói) programok közötti szoftver réteg, amely biztosítja a hardver komponensek
RészletesebbenOperációs rendszerek előadás Multiprogramozott operációs rendszerek. Soós Sándor ősz
Operációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek Soós Sándor 2011. ősz 1 Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Multiprogramozott operációs rendszerek 1 1.1. Multiprogramozás..........................
Részletesebben2. Folyamatok. Operációs rendszerek. Folyamatok. Bevezetés. 2.1. Folyamatkezelés multiprogramozott rendszerekben. Folyamatok modellezése
Operációs rendszerek 2. Folyamatok Simon Gyula 2. Folyamatok Bevezetés Folyamatkezelés multiprogramozott rendszerben Környezet váltás Folyamatleírók, I/O leírók Szálak Megszakítások Felhasznált irodalom:
RészletesebbenProgramozási módszertan. Mohó algoritmusok
PM-08 p. 1/17 Programozási módszertan Mohó algoritmusok Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu PM-08 p. 2/17 Bevezetés Dinamikus programozás
RészletesebbenA mai program OPERÁCIÓS RENDSZEREK. A probléma. Fogalmak. Mit várunk el? Tágítjuk a problémát: ütemezési szintek
A mai program OPERÁCIÓS RENDSZEREK A CPU ütemezéshez fogalmak, alapok, stratégiák Id kiosztási algoritmusok VAX/VMS, NT, Unix id kiosztás A Context Switch implementáció Ütemezés és a Context Switch Operációs
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 2. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalom 1. Párhuzamosan
RészletesebbenTermelő-fogyaszt. fogyasztó modell
Termelő-fogyaszt fogyasztó modell A probléma absztrakt megfogalmazása Adott egy N 1 kapacitású közös tároló. Adott a folyamatok két csoportja, amelyek a tárolót használják. n 1 termelő folyamat, m 1 fogyasztó
RészletesebbenOperációs rendszerek
Operációs rendszerek 10. előadás - Holtpont kezelés, szignálok 2006/2007. II. félév Dr. Török Levente Links A. Tanenbaum: Op. rendszerek http://www.iit.uni-miskolc.hu/%7evadasz/geial201/jegyzet/3rd.pdf
RészletesebbenElőadás_# Az első ZH megírása
Előadás_#05. 1. Az első ZH megírása 2. Szinkronizáció [OR_02_Folyamatok_zs.ppt az 57-114. diáig / nem minden diát érintve] Azok a folyamatok, melyek egymástól nem függetlenek, azaz valamilyen függőség
RészletesebbenArchitektúra, megszakítási rendszerek
Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép
RészletesebbenAz interrupt Benesóczky Zoltán 2004
Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. A mai program. Fogalmak. Ütemezés és a Context Switch
OPERÁCIÓS RENDSZEREK Ütemezés és a Context Switch A mai program A CPU ütemezéshez fogalmak, alapok, stratégiák Időkiosztási algoritmusok VAX/VMS, NT, Unix időkiosztás A Context Switch implementáció Ütemezés,
RészletesebbenKonkurens TCP Szerver
A gyakorlat célja: Konkurens TCP Szerver Megismerkedni a párhuzamos programozás és a konkurens TCP szerver készítésének az elméleti és gyakorlati alapjaival és egy egyidejűleg több klienst is kiszolgáló
RészletesebbenOperációs rendszerek MINB240
Operációs rendszerek MINB240 Ismétlés. előadás Processzusok 2 Alapvető hardware komponensek CPU Diszk Diszk kezelő Diszk Memória kezelő (Controller) Memória Nyomtató Nyomtató kezelő Rendszer busz 3 Alapvető
RészletesebbenOperációs rendszerek Folyamatközi kommunikáció 1.1
Operációs rendszerek Folyamatközi kommunikáció 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK Operációs rendszerek p. Az IPC
RészletesebbenAz operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai
Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói programok Rendszerhívások Válaszok Kernel Eszközkezelők Megszakításvezérlés Perifériák Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc -
OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc - koczka.ferenc@ektf.hu KÖVETELMÉNYEK GYAKORLATI JEGY: Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Forrás: http://wiki.koczka.hu ELMÉLETI VIZSGA Az előadások
RészletesebbenAdatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája
Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból
RészletesebbenOperációs rendszerek. Bemutatkozás
Bevezetés az operációs rendszerek világába dr. Benyó Balázs benyo@sze.hu Bemutatkozás www.sze.hu/~benyo 1 Számítógép HW-SW felépítése felhasználó felhasználó felhasználó Operációs rendszer Operációs rendszer
RészletesebbenOperációs rendszerek be és kivitelkezelése, holtpont fogalma, kialakulásának feltételei, holtpontkezelési stratégiák, bankár algoritmus.
Operációs rendszerek be és kivitelkezelése, holtpont fogalma, kialakulásának feltételei, holtpontkezelési stratégiák, bankár algoritmus. Input/Output I/O Hardware I/O eszközök (kommunikációs portok szerint
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2011. 09. 08. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Erősen buzzword-fertőzött terület, manapság mindent szeretnek
RészletesebbenNyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézete. Holtpont (Deadlock) Alapfogalmak, példák, ábrázolás. Biztonságos és nem biztonságos állapot
1 Holtpont (Deadlock) Alapfogalmak, példák, ábrázolás Kialakulási feltételek Biztonságos és nem biztonságos állapot Holtpont kezelési stratégiák Problémák 2 Alapfogalmak A deadlock (holtpont) az az állapot,
RészletesebbenSzámítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver):
B Motiváció B Motiváció Számítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver): Helyesség Felhasználóbarátság Hatékonyság Modern számítógép-rendszerek: Egyértelmű hatékonyság (például hálózati hatékonyság)
RészletesebbenOperációs rendszerek 1. kidolgozott tételsor Verzió: 1.0 (Build: 1.0.2011.05.19.)
Készült: Operációs rendszerek 1. kidolgozott tételsor Verzió: 1.0 (Build: 1.0.2011.05.19.) Operációs rendszerek I. elméleti (Dr. Fazekas Gábor), gyakorlati (Dr. Adamkó Attila) jegyzet Számítógép architektúrák
RészletesebbenOperációs rendszerek. Holtpont
Operációs rendszerek Holtpont Holtpont (deadlock) fogalma A folyamatok egy csoportja olyan eseményre vár, amelyet egy másik, ugyancsak várakozó folyamat tud előidézni. Esemény: tipikusan erőforrás felszabadulása.
RészletesebbenVé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread
Végrehajtási szálak Runnable, Thread Végrehajtási szálak Java-ban A Java program az operációs rendszer egy folyamatán (process) belül fut. A folyamat adat és kód szegmensekből áll, amelyek egy virtuális
RészletesebbenFelvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga
BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR A. tételsor (30 pont) Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga 1. (5p) Egy x biten tárolt egész adattípus (x szigorúan pozitív
RészletesebbenMegkülönböztetett kiszolgáló routerek az
Megkülönböztetett kiszolgáló routerek az Interneten Megkülönböztetett kiszolgálás A kiszolgáló architektúrák minősége az Interneten: Integrált kiszolgálás (IntServ) Megkülönböztetett kiszolgálás (DiffServ)
RészletesebbenRegiszter: Processzor védelmi szintek: Megszakítások: Feladat maszkolása Nem maszkolható feladatok Operációs rendszer: Kommunikáció a perifériákkal:
2. EA Regiszter: A regiszterek a számítógépek központi feldolgozó egységeinek (CPU-inak), illetve mikroprocesszorainak gyorsan írható-olvasható, ideiglenes tartalmú, és általában egyszerre csak 1 gépi
RészletesebbenRugalmas gyártórendszerek (FMS) termelésprogramozása (ismétlés DTFSZTIR)
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Rugalmas gyártórendszerek (FMS) termelésprogramozása (ismétlés DTFSZTIR) 2013/14 1. félév 1. Előadás Dr. Kulcsár Gyula
RészletesebbenLogisztikai szimulációs módszerek
Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok
RészletesebbenÜtemezési problémák. Kis Tamás 1. ELTE Problémamegoldó Szeminárium, ősz 1 MTA SZTAKI. valamint ELTE, Operációkutatási Tanszék
Ütemezési problémák Kis Tamás 1 1 MTA SZTAKI valamint ELTE, Operációkutatási Tanszék ELTE Problémamegoldó Szeminárium, 2012. ősz Kivonat Alapfogalmak Mit is értünk ütemezésen? Gépütemezés 1 L max 1 rm
RészletesebbenOperációs rendszerek - párhuzamos folyamatok.
Operációs rendszerek - párhuzamos folyamatok. Folyamat, szál fogalma és megvalósításaik. Folyamatok A folyamat egy futó program példánya. Annyiszor jön létre, ahényszor a programot elindítjuk. Egy folyamat
RészletesebbenDr. habil. Maróti György
infokommunikációs technológiák III.8. MÓDSZER KIDOLGOZÁSA ALGORITMUSOK ÁTÜLTETÉSÉRE KIS SZÁMÍTÁSI TELJESÍTMÉNYŰ ESZKÖZÖKBŐL ÁLLÓ NÉPES HETEROGÉN INFRASTRUKTÚRA Dr. habil. Maróti György maroti@dcs.uni-pannon.hu
RészletesebbenElőadás_#02. Előadás_02-1 -
Előadás_#02. 1. Folyamatok [OR_02_Folyamatok_zs.ppt az 1-12. diáig / Előadás_#02 (dinamikusan)] A multiprogramozott rendszerek előtt a tiszta szekvenciális működés volt a jellemző. Egy program (itt szándékosan
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2012. 09. 06. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Gartner Hype Cycle for Virtualization, 2010, http://premierit.intel.com/docs/doc-5768
RészletesebbenAdatszerkezetek I. 8. előadás. (Horváth Gyula anyagai felhasználásával)
Adatszerkezetek I. 8. előadás (Horváth Gyula anyagai felhasználásával) Kereső- és rendezőfák Közös tulajdonságok: A gyökérelem (vagy kulcsértéke) nagyobb vagy egyenlő minden tőle balra levő elemnél. A
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. Elmélet
1. OPERÁCIÓS RENDSZEREK Elmélet BEVEZETÉS 2 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszerek feladatai Csoportosítás BEVEZETÉS 1. A tantárgy tananyag tartalma 2. Operációs rendszerek régen és most
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 1. előadás
Algoritmusok és adatszerkezetek I 1 előadás Típusok osztályozása Összetettség (strukturáltság) szempontjából: elemi (vagy skalár, vagy strukturálatlan) összetett (más szóval strukturált) Strukturálási
RészletesebbenOperációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II.
Operációsrendszerek 2. elıadás Standard ismeretek II. Bevezetés A rétegmodell Kernelfunkciók A megszakítási rendszer Folyamatvezérlés Memóriakezelés Erıforráskezelés Eszközvezérlık Programok végrehajtása
RészletesebbenOperációs rendszerek. Folyamatok kezelése a UNIX-ban
Operációs rendszerek Folyamatok kezelése a UNIX-ban Folyamatok a UNIX-ban A folyamat: multiprogramozott operációs rendszer alapfogalma - absztrakt fogalom. A gyakorlati kép: egy program végrehajtása és
RészletesebbenSzálak szinkronizálása (Ro- Sincronizarea threadurilor)
Szálak szinkronizálása (Ro- Sincronizarea threadurilor) A gyakorlat célja: Megismerkedni a szálak szinkronizációs metódusaival és alkalmazásuk a Windows környezetben. Elméleti bevezető: Szálak szinkronizálása:
RészletesebbenFolyamatszálak. Folyamatszálak. Folyamat. Folyamatszál. Szálak felépítése. Folyamatszálak általános jellemzői
Folyamatszálak Folyamatszálak A több szál fogalma először az időszeletes rendszereknél (time sharing systems) jelent meg, ahol egyszerre több személy is bejelentkezhetett egy központi számítógépre. Fontos
RészletesebbenOperációs rendszerek
Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom
RészletesebbenPodoski Péter és Zabb László
Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő
RészletesebbenTartalom. Operációs rendszerek. Precedencia. 3.2 Szinkronizáció. 3.1 Folyamatokból álló rendszerek. Együttműködő folyamatok használatának indokai
Tartalom Operációs rendszerek 3. Folyamatok kommunikációja Simon Gyula Bevezetés Szinkronizáció A kritikus szakasz megvalósítási módozatai Információcsere ok között Felhasznált irodalom: Kóczy-Kondorosi
RészletesebbenAz UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron
RészletesebbenOperációs rendszerek vizsga kérdések válaszokkal (ELTE-IK Prog.Terv.Mat 2005)
Operációs rendszerek vizsga kérdések válaszokkal (ELTE-IK Prog.Terv.Mat 2005) Témakörök : 1. Alapfogalmak 2. Folyamatok 3. Párhuzamosság 4. Memóriakezelés 5. Állományrendszerek 1.Alapfogalmak Mi válthat
RészletesebbenOperációs rendszerek (I 1204)
egyetemi docens Debreceni Egyetem 1999/2000 2. félév Mi az operációs rendszer? Korai rendszerek. Bevezetés A kötegelt feldolgozás egyszerû rendszerei. (Simple Batch) A kötegelt feldolgozás multiprogramozott
RészletesebbenUNIX: folyamatok kommunikációja
UNIX: folyamatok kommunikációja kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://home.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 A kommunikáció
Részletesebbenértékel függvény: rátermettségi függvény (tness function)
Genetikus algoritmusok globális optimalizálás sok lehetséges megoldás közül keressük a legjobbat értékel függvény: rátermettségi függvény (tness function) populáció kiválasztjuk a legrátermettebb egyedeket
RészletesebbenOsztott algoritmusok
Osztott algoritmusok A benzinkutas példa szimulációja Müller Csaba 2010. december 4. 1. Bevezetés Első lépésben talán kezdjük a probléma ismertetésével. Adott két n hosszúságú bináris sorozat (s 1, s 2
RészletesebbenDr. Schuster György október 3.
Real-time operációs rendszerek RTOS 2011. október 3. FreeRTOSConfig.h 3/1. Ez a header fájl tartalmazza az alapvető beállításokat. Ezek egyszerű #define-ok az értéküket kell beállítani: FreeRTOSConfig.h
RészletesebbenInformatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek - 105 1. oldal LINUX
1. oldal LINUX 2. oldal UNIX történet Elozmény: 1965 Multics 1969 Unix (Kernighen, Thompson) 1973 Unix C nyelven (Ritchie) 1980 UNIX (lényegében a mai forma) AT&T - System V Microsoft - Xenix Berkeley
Részletesebben5/1. tétel: Optimalis feszítőfák, Prim és Kruskal algorithmusa. Legrövidebb utak graphokban, negatív súlyú élek, Dijkstra és Bellman Ford algorithmus.
5/1. tétel: Optimalis feszítőfák, Prim és Kruskal algorithmusa. Legrövidebb utak graphokban, negatív súlyú élek, Dijkstra és Bellman Ford algorithmus. Optimalis feszítőfák Egy összefüggő, irányítatlan
RészletesebbenOptimista konkurenciavezérlés
Optimista konkurenciavezérlés Léteznek zárolás nélküli módszerek is a tranzakciók sorba rendezhetségének a biztosítására. idpecsét érvényesítés. Optimista: feltételezik, hogy nem fordul el nem sorba rendezhet
RészletesebbenGráfok 2. Legrövidebb utak, feszítőfák. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor
Gráfok 2. Legrövidebb utak, feszítőfák előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Legrövidebb utak keresése Minimális feszítőfa keresése Gráfok 2
RészletesebbenElőadás_#06. Előadás_06-1 -
Előadás_#06. 1. Holtpont, Éheztetés [OR_04_Holtpont_zs.ppt az 1-48. diáig / nem minden diát érintve] A holtpont részletes tárgyalása előtt nagyon fontos leszögezni a következőt: Az éheztetés folyamat szintű
RészletesebbenProgramozási nyelvek és módszerek Java Thread-ek
Programozási nyelvek és módszerek Java Thread-ek Laki Sándor lakis@inf.elte.hu 2006. május 3. 0-0 Szálak (Threads) Ahhoz, hogy egy mai rendszer m ködhessen több 10-100 folyamatnak kell futnia. A folyamatok
RészletesebbenAdatszerkezetek. Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések)
Adatszerkezetek Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések) Keresések A probléma általános megfogalmazása: Adott egy N elemű sorozat, keressük meg azt az elemet (határozzuk meg a helyét a sorozatban),
Részletesebbenangolul: greedy algorithms, románul: algoritmi greedy
Mohó algoritmusok angolul: greedy algorithms, románul: algoritmi greedy 1. feladat. Gazdaságos telefonhálózat építése Bizonyos városok között lehet direkt telefonkapcsolatot kiépíteni, pl. x és y város
Részletesebben