Operációs Rendszerek II.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Operációs Rendszerek II."

Átírás

1 Operációs Rendszerek II. Harmadik előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter

2 Visszatekintés: folyamatok Programok és erőforrások dinamikus összerendelése a program végrehajtás alatt lévő példánya Erőforrások: CPU Memória I/O Folyamat és módváltás

3 Szálak

4 Szálak miért? Programok egyre több párhuzamosan is végrehajtható részfeladattal bírnak Szerver megoldások (web, file) Kliensek esetén háttérfunkciók (backup, stb.) Előtér párhuzamosítás (pl. web böngésző) A több (sok) processzor kihasználásához párhuzamosan végrehajtható kód! Ezek a kódok nem függetlenek közös adatok, együttműködés (szinkronizáció)!

5 Problémák

6 Problémák Természetes megoldás: párhuzamos kód több folyamat (hiszen erre való) Ez így jó (is volt sokáig), de:

7 Problémák Természetes megoldás: párhuzamos kód több folyamat (hiszen erre való) Ez így jó (is volt sokáig), de: Létrehozásuk, megszüntetésük drága Kommunikáció, együttműködés (drága) kernel műveletekkel lehetséges Folyamatok közötti váltás költséges Általában: kernel funkciók futtatása drága!

8 Problémák Természetes megoldás: párhuzamos kód több folyamat (hiszen erre való) Ez így jó (is volt sokáig), de: Létrehozásuk, megszüntetésük drága Kommunikáció, együttműködés (drága) kernel műveletekkel lehetséges Folyamatok közötti váltás költséges Általában: kernel funkciók futtatása drága! Szálak

9 Szálak Alapötlet: válasszuk külön az erőforrások birtoklását a program futtatásától! Folyamat: erőforrás foglalás alapegysége (mint eddig is) Szál: folyamaton belüli futási végrehajtás egysége Egy folyamaton belül egyszerre több végrehajtási szál is létezhet

10 Folyamatok, szálak

11 A folyamathoz képest Gyorsabb végrehajtás Gyorsabb terminálás Egy folyamaton belül A szálak közötti váltás gyorsabb, mint a folyamatváltás A szálak közötti adatcsere, kommunikáció kernel funkciók igénybe vétele nélkül zajlik Nem a folyamatok helyett van!

12 Megvalósítási lehetőségek Felhasználói szálak Kernel szálak Hibrid megoldások

13 Felhasználói szálak

14 Felhasználói szálak Kernel nem tud róla, továbbra is folyamatokat lát Szálmenedzsment alkalmazás szintű kóddal (lib) Szálütemezés folyamatonként eltérő lehet Előnyök szálváltás gyors (user módban fut) OS-től független, hordozható megoldás Korlátok I/O blokkolhatja az összes folyamat-szálat (aszinkron I/O) 1 folyamat összes szála 1 CPU! Signal-ok kezelése nem triviális

15 Signal-ok kezelése Aszinkron események (nem szinkron válasz egy hívásra) Felhasználói szálak esetén a kernel csak folyamat szinten tudja ezeket az eseményeket kezelni Ez is a thread könyvtár problémája

16 Kernel szálak

17 Kernel szálak A teljes szálmenedzsment kernel módban Felhasználói szinten csak API van A szálak ütemezést a kernel végzi Erősségek egy szál blokkolódása nem blokkolja a teljes folyamatot folyamat szálai több CPU-n is futhatnak Signal kezelés megoldott Korlátok drága

18 Mennyire olcsó? Gyorsabb a létrehozás (kb. 20x) Gyorsabb a terminálása Egyazon folyamat szálai között UL KL Process Null Fork 34 us 948 us us Signal Gyorsabb Man váltás 37 us 441 us 1840 us Szálak közötti kommunikáció user címtérben zajlik, a kernel nélkül! 1992, VAX-on végzett mérések (UNIX-szerű környezet)

19 Hibrid szálak (pl. Solaris 10 előtt)

20 Hibrid szálak A felhasználói szálak alkalmazás szinten értelmezettek, de vannak szálak kernel szinten is. A kernel LWP-k (LightWeight Process) szintjén látja a folyamatokat (ezek 1:1-ben kapcsolódnak kernel szálakhoz) Az LWP-k és a felhasználói szálak közötti kapcsolatot felhasználói szintű kód menedzseli A felhasználói szálak és LWP-k aránya dinamikus, de kódból is módosítható A Solaris 10-ben már nincs meg ez a megoldás!

21 Adatok, struktúrák kell privát stack (user mindig, kernel szálak esetén kernel stack is) szálaknak is van állapota /ready, run, blocked/ és prioritása, a CPU regisztereket menteni kell: TCB (a PCB-vel analóg módon)

22 Adatok, struktúrák

23 További szál-megoldások? thread process Name 1 1 Klasszikus (multiprocessing) n 1 Multithreading 1 n Experimental (in distrib. sys) m n Experimental

24 Szálműveletek POSIX threads (felhasználói szintű szálkönyvtár) szolgáltatások Szálak létrehozása és megszüntetése Üzenetek és adatok átadása szálak között Szálak végrehajtásának ütemezése Szál környezet mentése és visszaállítása

25 Ütemezés

26 Folyamatok ütemezése A folyamat ütemezés célja a folyamatok és a processzor(ok) összerendelésének dinamikus szabályozása. Típusai: Hosszú távú ütemezés Közép távú ütemezés Rövid távú ütemezés Ezen felül létezik még I/O ütemezés is

27 Hosszú távú ütemezés

28 Hosszú távú ütemezés A programok aktiválását szabályozza (folyamat diagramban a felvesz állapot átmenetet jelképezi).

29 Hosszú távú ütemezés A programok aktiválását szabályozza (folyamat diagramban a felvesz állapot átmenetet jelképezi).

30 Hosszú távú ütemezés A programok aktiválását szabályozza (folyamat diagramban a felvesz állapot átmenetet jelképezi). Biztosítja, hogy a multiprogramozás foka optimális legyen a rendszerben. Szempontok: folyamatok száma a rendszerben a CPU passzív (idle) állapotának aránya a teljes CPU időhöz képest

31 Megvalósítás

32 Megvalósítás Kötegelt rendszerek esetén a job-ok egy várakozó sorba kerülnek, ebből választ a hosszú távú ütemező. A döntés dimenziói: Mikor válasszon új folyamatot: multiprogramozás fokának optimalizálása Melyik folyamatot válassza: FIFO vagy terhelési minta optimalizálás. Interaktív rendszerekben a felhasználó a fő ütemező, OS lehetőségei: ha a rendszer terhelése meghalad egy kritikus szintet (ez általában a folyamatok számában, esetleg a szabad virtuális memória mennyiségében mérhető), akkor nem engedi új folyamat létrehozását.

33 Közép távú ütemezés Feladata komplett folyamatok mozgatása a központi memória és a másodlagos tároló (swap terület) között (swapping). Vizsgálata a memóriakezelés ismertetése során fog megtörténni

34 Rövid távú ütemezés Ez az ütemező közvetlenül és folyamatosan meghatározza a processzor(ok) és a folyamatok közötti kapcsolatot. A hosszú- és közép távú ütemezők viszonylag ritkán aktivizálódnak csak durva ütemezési döntéseket hoznak. A rövid távú ütemező aktivizálódásához különböző események vezethetnek (nem mindegyik esemény érvényes minden algoritmus esetén): Időzítő megszakítása I/O megszakítások Operációs rendszer hívások Signal-ok

35 Rövid távú ütemezési szempontok Meglehetősen sokféle algoritmus létezik, egyik sem mindenható. Lehetséges vizsgálati szempontok: felhasználó vagy rendszer orientált teljesítmény alapú vagy egyéb

36 Felhasználó vagy rendszer orientált Felhasználó orientált eset az egyedi felhasználók (folyamatok) igényeit vesszük figyelembe, így például az egyes folyamatok válaszidejét. Ezek azok a szempontok, melyeket interaktív rendszer esetén egy felhasználó valóban érzékel. Rendszer szempontjából a rendszernek a kihasználtsági szint maximalizálására kell törekednie az egyes felhasználók (folyamatok) kevésbé érdekesek, ez a felhasználók érdekét sértheti Egyszerre mindkét szempontot nem lehet teljesen kielégíteni.

37 Teljesítmény alapú vagy egyéb A közvetlen teljesítmény jellemzők mellett más tényezők is befolyásolják a rendszerről alkotott véleményt, pl: megjósolhatóság: folyamatosan hasonló válaszidőket produkáló rendszer sokkal inkább elfogadható egy felhasználó számára, mint egy folyamatosan ingadozó rendszer (ugyanarra a tevékenységre vizsgálva)

38 Felhasználó orientált Szempontok Teljesítmény alapú Egyéb - Fordulási idő (B) - Válaszidő (I) - Határidők tartása - Megjósolhatóság Rendszer - Átbocsátókép. (B) - Korrektség (kiéhezt.) orientált - CPU kihasználtság - Prioritások bizt. - Erőforrások kihaszn. B: batch (kötegelt, I: Interaktív

39 Algoritmusok jellemzői Folyamat megszakíthatósága Prioritások alkalmazása A döntés alapja (amely alapján meghatározzuk a kiválasztandó folyamatot)

40 Algoritmusok jellemzői Folyamat megszakíthatósága (preemptive) Meghatározza, hogy az ütemező algoritmus megszakíthatja-e egy folyamat futását, vagy az csak akkor szakad meg, ha a folyamat lemond a CPU-ról vagy erőforrás miatt blokkolódik. A megszakítható ütemező algoritmusok általában bonyolultabbak, jobban terhelik a rendszert ugyanakkor sokkal korrektebb ütemezési megoldást biztosítanak.

41 Algoritmusok jellemzői Folyamat megszakíthatósága Prioritások alkalmazása Több olyan algoritmus is van, ahol a folyamatok közötti választást egy, a felhasználó által meghatározott fontossági információ (prioritás) befolyásolja. A tiszta prioritásos megoldás fő problémája az alacsonyabb prioritású folyamatok kiéheztetése.

42 Algoritmusok jellemzői Folyamat megszakíthatósága Prioritások alkalmazása A döntés alapja több paraméter közül kerülhet kiválasztásra: A folyamat rendszerben eddig eltöltött összes ideje (várakozás és végrehajtás egyaránt): w Az eddig futással eltöltött idő: e A folyamat becsült teljes kiszolgálási ideje (az eddig eltöltött időt is beleértve): s Fontos látni, hogy a kiszolgálási idő valóban csak becsülhető amely az esetleges múltbéli tapasztalatok alapján pontosítható. A túlzottan optimista folyamatok futását (amelyek az előre megadottnál sokkal tovább kívánnak futni) a megadott idő letelte után a rendszer megszakíthatja.

43 Vizsgált algoritmusok FCFS (FIFO) Round Robin Shortest Process Next Shortest Remaining Time Highest Response Ratio Next Feedback Lottó ütemezés

44 FCFS (FIFO) Működés A legegyszerűbb algoritmus, amely beérkezésük sorrendjében futtatja a folyamatokat. Az algoritmus nem megszakítható, ha valamely folyamat blokkolódik, helyette a legrégebben a sorban található folyamat kerül kiválasztásra. Értékelés Az algoritmus előnybe részesíti a CPU igényes folyamatokat, hiszen azok sokkal ritkábban blokkolódnak, mint az I/O igényes folyamatok. Az algoritmus következtében az I/O eszközök kihasználtsága meglehetősen rossz.

45 Vizsgált algoritmusok Folyamat rendszerben eddig eltöltött összes ideje: w Az eddig futással eltöltött idő: e Folyamat becsült teljes kiszolgálási ideje (az eddig eltöltött időt is beleértve): s

46 Példa FCFS (FIFO) Folyamat A B C D E Érkezik Kisz. idő

47 Round Robin Az interaktív rendszerek alapalgoritmusa. Az időzítő periodikusan megszakításokat generál, a kernel minden megszakításkor másik folyamatot választ ki futásra a futásra kész folyamatok közül így alapesetben minden folyamat egy időszeletnyi ideig futhat. Az algoritmus egyik alapvető kérdése az időszelet hosszának meghatározása. Nagyon rövid időszelet választásával a rövid folyamatok gyorsan végrehajtásra kerülnek, ugyanakkor a sok folyamatváltás komoly többletterhet ró a rendszerre. Legcélszerűbb olyan időszeletet választani, amely egy tipikus interakció végrehajtását lehetővé teszi ez a megoldás kifejezetten jó hatással van a válaszidőre.

48 Round Robin (értékelés) Használható általános célú ütemező I/O igényes folyamatokkal szemben igazságtalan az I/O igényes folyamat viszonylag gyorsan blokkolódik, így az időszelete egy részét elveszti összességében a CPU igényes folyamatok sokkal több időt kapnak, mint az I/O igényes társaik. Módosított algoritmus a fenti probléma megoldására a várakozósor két sorból áll: az egyik normál várakozósoron kívül van egy sor a blokkolásból visszatérő folyamatok számára is. Amíg a második sor nem üres, a kernel ebből választ folyamatot azonban ez a folyamat csak a blokkoláskori időszeletéből megmaradt időtartamig futhat (ezután ha nem blokkolódik ismét visszakerül a normál várakozósorba).

49 Vizsgált algoritmusok Folyamat rendszerben eddig eltöltött összes ideje: w Az eddig futással eltöltött idő: e Folyamat becsült teljes kiszolgálási ideje (az eddig eltöltött időt is beleértve): s

50 Példa Round Robin Folyamat A B C D E Érkezik Kisz. idő

51 Shortest Process Next Az ütemező mindig azt a folyamatot választja, amelynek legrövidebb a becsült teljes kiszolgálási ideje Rövid folyamatokat favorizálja a hosszabbakkal szemben Nem megszakítható algoritmus

52 Vizsgált algoritmusok Folyamat rendszerben eddig eltöltött összes ideje: w Az eddig futással eltöltött idő: e Folyamat becsült teljes kiszolgálási ideje (az eddig eltöltött időt is beleértve): s

53 Shortest Remaining Time Az SPN egy megszakítható változatának tekinthető Mindig az a folyamat lesz futásra kiválasztva, amelynek legkisebb a várható futási időszükséglete (tehát ami még hátra van) Amennyiben folyamat kerül a várakozósorba (pl. blokkolódásból visszatér), a megtörténik a folyamatok felülvizsgálata, és a legrövidebb folyamat kiválasztása

54 Vizsgált algoritmusok Folyamat rendszerben eddig eltöltött összes ideje: w Az eddig futással eltöltött idő: e Folyamat becsült teljes kiszolgálási ideje (az eddig eltöltött időt is beleértve): s

55 Példa SPN, SRT Folyamat A B C D E Érkezik Kisz. idő

56 Highest Response Ratio Next Célja a fordulási idő és az aktív idő (mikor a folyamat valóban futott) arányának minimalizálása. (nem megszakítható módon) mindig azt a folyamatot választja ki, amely esetében az R= (w+s)/s hányados értéke a legnagyobb. w a rendszerben eltöltött összes idő, s pedig a becsült teljes kiszolgálási idő. Előnye: figyelembe veszi a folyamatok korát

57 Vizsgált algoritmusok Folyamat rendszerben eddig eltöltött összes ideje: w Az eddig futással eltöltött idő: e Folyamat becsült teljes kiszolgálási ideje (az eddig eltöltött időt is beleértve): s

58 Példa HRRN Folyamat A B C D E Érkezik Kisz. idő

59 Feedback Az előző algoritmusok közös problémája az, hogy alkalmazásukhoz legalább becsléssel kell rendelkeznünk az adott folyamat várható futási idejéről ez pedig sok esetben nem lehetséges. A feedback algoritmus az ütemezési döntést a folyamat eddigi élete alapján hozza meg. Az algoritmus megszakítható, időszelet alapú azonban változtatható prioritásokat használ: minél hosszabb ideje fut a folyamat a rendszerben, annál jobban csökken a prioritása (egy minimum értékig).

60 Feedback (értékelés) Probléma: az algoritmus a hosszú folyamatokat komolyan bünteti Megoldás: különböző prioritási szintek esetén eltérő időszeleteket használ: minél alacsonyabb a prioritás, annál hosszabb az időszelet Probléma: sok rövid folyamat könnyen kiéheztet egy hosszabb folyamatot Megoldás: az algoritmus módosított változatában a várakozó folyamatok prioritása lassan növekszik

61 Vizsgált algoritmusok Folyamat rendszerben eddig eltöltött összes ideje: w Az eddig futással eltöltött idő: e Folyamat becsült teljes kiszolgálási ideje (az eddig eltöltött időt is beleértve): s

62 Lottó algoritmus A klasszikus változó prioritásos ütemezők problémáit próbálja kiküszöbölni: nem lehet a folyamatoknak CPU birtoklási arányt megadni egy felhasználó monopolizálhatja a rendszert ha sok folyamatot indít Minden folyamat adott számú (sors)jegyet kap, az ütemezés véletlen sorshúzással zajlik. A folyamatok CPU birtoklási aránya a kapott jegyek számán alapul Ha a jegyeket a felhasználóhoz rendeljük, akkor az összes folyamata számára adunk birtoklási arányt nem lehet monopolizálni a rendszert A megoldás egyik komoly hátránya az, hogy a blokkolás miatt elveszett idő-töredékek valóban elvesznek erre az algoritmus továbbfejlesztése ad megoldást

63 Az ütemezők fejlődése A fejlődés mozgatórugói Többprocesszoros rendszerek megjelenése Valós idejű ütemezési igények megjelenése

64 Ütemezés többprocesszoros rendszerekben - szemcsézettség Szemcsézettség Leírás Szinkronizálási időszak (utasítások) Finom A párhuzamosság utasítás szintű Kevesebb, mint 20 Közepes Durva Nagyon durva Párhuzamos feldolgozás egy folyamaton belül Konkurrens, együttműködő folyamatok multiprogramozott rendszerben Elosztott feldolgozás hálózaton keresztül összekapcsolt csomópontokon, amelyek közös környezetet alkotnak M Független Egymástól független folyamatok N.A.

65 Folyamatok és processzorok összerendelése Az összerendelés lehet Statikus (a folyamat CPU-hoz kötött) Dinamikus (mindig az éppen szabad CPU-t használjuk) S M P m e g o l d á s o k e s e t é n a s t a t i k u s összerendelés jelentős teljesítmény problémákat okozhat (bár sokkal egyszerűbb megvalósítani) az egyik CPU várakozósorában több folyamat várakozik, míg egy másik CPU kihasználatlanul várakozik.

66 Kernel folyamatok és processzorok összerendelése Kernel folyamatok CPU-hoz rendelése történhet master/slave peer Master/slave esetben a kernel kulcsfunkcióit valamely CPU-hoz kapcsoljuk. Ez a megoldás jelentősen leegyszerűsíti a működést, de ez a CPU könnyen szűk keresztmetszetté válhat. Teljesen dinamikus működés esetén viszont arról kell gondoskodni, hogy ha a két CPU egyszerre aktivizálja valamely kernel funkciót, akkor nehogy ütközés legyen.

67 Egyes CPU-k multiprogramozása (statikus összerendelésnél) Elvben lehetséges, de Ha sok CPU van a rendszerben 1-1 CPU kihasználtsága nem igazán fontos Sok esetben a szálak akkor tudnak igazán hatékonyan futni, ha egyszerre aktívak (egyéb esetben a közöttük fellépő szinkronizációs igény jelentősen visszaveti a működést). Előfordulhat, hogy több szál együttes futása fontosabb, mint minden CPU folytonos kihajtása.

68 Folyamatok és szálak ütemezése A tradicionális multiproc. rendszerek Folyamat alapú ütemezés Folyamatokat nem kötjük hozzá processzorokhoz, jellemzően egy közös várakozósorba szervezzük őket Mai multiprocesszoros rendszerek Ütemezés szál alapon történik

69 Szálak ütemezése Egyprocesszoros rendszerekben a szálakat a programozás megkönnyítésére használták Többprocesszoros rendszerekben a szálak már a valós párhuzamosság kihasználására is alkalmasak Ebben az esetben azonban fontos lehet, hogy a párhuzamos szálak valóban egy időben fussanak (kommunikáció).

70 Szálak üzemezésének módjai Terhelés megosztás: az egyprocesszoros rendszerek esetén megismert megoldást terjesztjük ki MP rendszerekre Csoportos ütemezés, a szálak és a CPU-k között 1:1 megfelelést alakítunk ki, a folyamat futásához pontosan annyi CPU kell, amennyi szála van Dedikált CPU-k, a CPU-kat a folyamat élete alatt hozzárendeljük az adott folyamathoz Dinamikus ütemezés, dinamikusan kezeljük a folyamatokhoz tartozó szálak számának változását

71 Terhelés megosztás Jellemzők Terhelést egyenlően osztjuk szét a CPU-k között Nincs szükség központi ütemezésre, minden szabad CPU magának választ folyamatot Ehhez kell egy globális folyamat-sor Hátrányok A folyamat-sor szűk keresztmetszet lehet, bár ez a probléma több tíz, sőt több száz CPU esetén jelentkezik A szálak nem biztos, hogy az előzőleg kiválasztott CPU-hoz térnek vissza, ami lokális gyorsítótárral rendelkező CPU-k esetében problématikus Több szálból álló folyamat esetén nem valószínű, hogy az összes szál egyszerre aktivizálódik ez pedig a szál szinkronizáció során teljesítmény probléma. Hátrányai ellenére ez a legelterjedtebb ütemezési mód!

72 Csoportos ütemezés Több (egy folyamathoz tartozó) szál együttes kiválasztásának előnyei a szorosan kapcsolódó szálak szinkronizáció miatti blokkolódásának problémája jelentősen csökken ütemezési terhelés többlet kisebb, hiszen egy döntés több CPU-t is érint Ehhez az ütemezéshez szükséges valamilyen CPU foglalási algoritmus

73 Dedikált CPU hozzárendelés A csoportos ütemezésnek egy extrém formája. Látszólag rendkívül CPU pazarlóan működik (hisz nincs CPU szintű multiprogramozás), bizonyos esetekben megoldás lehet Sok CPU-s rendszerekben (akár 100 feletti CPU számmal), egyetlen CPU a költségeknek töredékét képviseli A folyamatváltások elmaradása a folyamat teljes futási idejére jótékonyan hathat

74 Dinamikus ütemezés Sok esetben a folyamathoz tartozó szálak számossága folyamatosan változhat, így a statikus összerendelések nem túl hatékonyak Ezek az algoritmusok általában az operációs rendszerek és a folyamatok közötti együttműködést igénylik Az operációs rendszer feladata a CPU-k szétosztása a folyamatok között, a többi már a folyamat szint feladata

Operációs rendszerek II. jegyzet

Operációs rendszerek II. jegyzet Operációs rendszerek II. jegyzet Bringye Zsolt tanár úr fóliái alapján Operációs rendszer: A számítógép hardver elemei és az (alkalmazói) programok közötti szoftver réteg, amely biztosítja a hardver komponensek

Részletesebben

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)

Részletesebben

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)

Részletesebben

Operációs rendszerek II. Folyamatok ütemezése

Operációs rendszerek II. Folyamatok ütemezése Folyamatok ütemezése Folyamatok modellezése az operációs rendszerekben Folyamatok állapotai alap állapotok futásra kész fut és várakozik felfüggesztett állapotok, jelentőségük Állapotátmeneti diagram Állapotátmenetek

Részletesebben

Operációs rendszerek. Folyamatok ütemezése

Operációs rendszerek. Folyamatok ütemezése Operációs rendszerek Folyamatok ütemezése Alapok Az ütemezés, az események sorrendjének a meghatározása. Az ütemezés használata OPR-ekben: az azonos erőforrásra igényt tartó folyamatok közül történő választás,

Részletesebben

Operációs Rendszerek II.

Operációs Rendszerek II. Operációs Rendszerek II. Második előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés Visszatekintés Operációs rendszer a számítógép hardver elemei és az

Részletesebben

Ütemezés (Scheduling),

Ütemezés (Scheduling), 1 Ütemezés (Scheduling), Alapfogalmak Ütemezési feltételek (kritériumok) Ütemezési algoritmusok Több-processzoros eset Algoritmus kiértékelése 2 Alapfogalmak A multiprogramozás célja: a CPU foglaltság

Részletesebben

Ütemezés (Scheduling),

Ütemezés (Scheduling), 1 Ütemezés (Scheduling), Alapfogalmak Ütemezési feltételek (kritériumok) Ütemezési algoritmusok Több-processzoros eset Algoritmus kiértékelése 2 Alapfogalmak A multiprogramozás célja: a CPU foglaltság

Részletesebben

Operációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek

Operációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek Operációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek Soós Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézet E-mail: soossandor@inf.nyme.hu 2011.

Részletesebben

Előadás_#03. Előadás_03-1 -

Előadás_#03. Előadás_03-1 - Előadás_#03. 1. Ütemezés [OR_05_Ütemezés_ok.ppt az 1-30. diáig / Előadás_#03 (dinamikusan)] Tekintsük át, hogy eddig minek a kapcsán merült fel ütemezés. Tulajdonképpen minden olyan lépés, ami állapot

Részletesebben

(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg)

(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg) (kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg) http://www.pabr.org/kernel3d/kernel3d.html http://blog.mit.bme.hu/meszaros/node/163 1 (ml4 unix mérés boot demo) 2 UNIX: folyamatok kezelése kiegészítő fóliák

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240

Operációs rendszerek MINB240 Szemaforok Operációs rendszerek MINB24 3. előadás Ütemezés Speciális változók, melyeket csak a két, hozzájuk tartozó oszthatatlan művelettel lehet kezelni Down: while s < 1 do üres_utasítás; s := s - 1;

Részletesebben

Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben

Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben Operációs rendszerek (vimia219) Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben dr. Kovácsházy Tamás 3. anyagrész 1. Ütemezéssel kapcsolatos példa 2. Összetett prioritásos és többprocesszoros

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240

Operációs rendszerek MINB240 Mutex Operációs rendszerek MINB24 3. előadás Ütemezés Bináris szemafor Szemaforváltozója csak két értéket vehet fel ( / 1; foglalt / szabad) Kölcsönös kizárásra 1 kezdőértékű mutex A kritikus szakaszba

Részletesebben

Operációs rendszerek. 3. előadás Ütemezés

Operációs rendszerek. 3. előadás Ütemezés Operációs rendszerek 3. előadás Ütemezés 1 Szemaforok Speciális változók, melyeket csak a két, hozzájuk tartozó oszthatatlan művelettel lehet kezelni Down: while s < 1 do üres_utasítás; s := s - 1; Up:

Részletesebben

Tartalom. Operációs rendszerek. 5.1. Bevezetés. 5.2. CPU ütemezés. Középtávú ütemezés. Hosszútávú ütemezés

Tartalom. Operációs rendszerek. 5.1. Bevezetés. 5.2. CPU ütemezés. Középtávú ütemezés. Hosszútávú ütemezés Tartalom Operációs rendszerek Bevezetés CPU ütemezés Ütemezési algoritmusok alapjai Ütemezési algoritmusok 5. Ütemezés Simon Gyula Felhasznált irodalom: Kóczy-Kondorosi (szerk.): Operációs rendszerek mérnöki

Részletesebben

Uniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna

Uniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna Processzusok 1 Uniprogramozás Program A futás várakozás futás várakozás Idő A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna 2 Multiprogramozás Program A futás vár futás

Részletesebben

Operációs rendszerek Folyamatok 1.1

Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag

Részletesebben

Folyamatok. 6. előadás

Folyamatok. 6. előadás Folyamatok 6. előadás Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól

Részletesebben

2. Folyamatok. Operációs rendszerek. Folyamatok. Bevezetés. 2.1. Folyamatkezelés multiprogramozott rendszerekben. Folyamatok modellezése

2. Folyamatok. Operációs rendszerek. Folyamatok. Bevezetés. 2.1. Folyamatkezelés multiprogramozott rendszerekben. Folyamatok modellezése Operációs rendszerek 2. Folyamatok Simon Gyula 2. Folyamatok Bevezetés Folyamatkezelés multiprogramozott rendszerben Környezet váltás Folyamatleírók, I/O leírók Szálak Megszakítások Felhasznált irodalom:

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése

Operációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése Operációs rendszerek Az NT folyamatok kezelése Folyamatok logikai felépítése A folyamat modell: egy adott program kódját végrehajtó szál(ak)ból és, a szál(ak) által lefoglalt erőforrásokból állnak. Folyamatok

Részletesebben

C# Szálkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21

C# Szálkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21 C# Szálkezelés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Szálkezelés 3 Konkurens Programozás Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem)

Részletesebben

Balogh Ádám Lőrentey Károly

Balogh Ádám Lőrentey Károly Architektúrák és operációs rendszerek: Folyamatok, ütemezés Balogh Ádám Lőrentey Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Tartalomjegyzék 1. A folyamat

Részletesebben

Matematikai és Informatikai Intézet. 4. Folyamatok

Matematikai és Informatikai Intézet. 4. Folyamatok 4. Folyamatok A folyamat (processzus) fogalma Folyamat ütemezés (scheduling) Folyamatokon végzett "mûveletek" Folyamatok együttmûködése, kooperációja Szálak (thread) Folyamatok közötti kommunikáció 49

Részletesebben

Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben

Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben Operációs rendszerek alapjai (vimia024) Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben dr. Kovácsházy Tamás 2. anyagrész, Ütemezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika

Részletesebben

Dr. Illés Zoltán

Dr. Illés Zoltán Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek Fizikai felépítés Logikai felépítés Folyamatok Létrehozásuk,

Részletesebben

Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai

Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói programok Rendszerhívások Válaszok Kernel Eszközkezelők Megszakításvezérlés Perifériák Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek 2. EA Regiszter: A regiszterek a számítógépek központi feldolgozó egységeinek (CPU-inak), illetve mikroprocesszorainak gyorsan írható-olvasható, ideiglenes tartalmú, és általában egyszerre

Részletesebben

Operációs rendszerek. Folyamatok kezelése a UNIX-ban

Operációs rendszerek. Folyamatok kezelése a UNIX-ban Operációs rendszerek Folyamatok kezelése a UNIX-ban Folyamatok a UNIX-ban A folyamat: multiprogramozott operációs rendszer alapfogalma - absztrakt fogalom. A gyakorlati kép: egy program végrehajtása és

Részletesebben

Architektúra, megszakítási rendszerek

Architektúra, megszakítási rendszerek Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép

Részletesebben

A mai program OPERÁCIÓS RENDSZEREK. A probléma. Fogalmak. Mit várunk el? Tágítjuk a problémát: ütemezési szintek

A mai program OPERÁCIÓS RENDSZEREK. A probléma. Fogalmak. Mit várunk el? Tágítjuk a problémát: ütemezési szintek A mai program OPERÁCIÓS RENDSZEREK A CPU ütemezéshez fogalmak, alapok, stratégiák Id kiosztási algoritmusok VAX/VMS, NT, Unix id kiosztás A Context Switch implementáció Ütemezés és a Context Switch Operációs

Részletesebben

Előadás_#02. Előadás_02-1 -

Előadás_#02. Előadás_02-1 - Előadás_#02. 1. Folyamatok [OR_02_Folyamatok_zs.ppt az 1-12. diáig / Előadás_#02 (dinamikusan)] A multiprogramozott rendszerek előtt a tiszta szekvenciális működés volt a jellemző. Egy program (itt szándékosan

Részletesebben

Nem biztos, hogy mindenhol helytáll, helyenként hiányos, de az eddigi kérdések össze vannak gyűjtve őszi félév első zhval bezárólag.

Nem biztos, hogy mindenhol helytáll, helyenként hiányos, de az eddigi kérdések össze vannak gyűjtve őszi félév első zhval bezárólag. Nem biztos, hogy mindenhol helytáll, helyenként hiányos, de az eddigi kérdések össze vannak gyűjtve. 2013 őszi félév első zhval bezárólag. 1. Mi az operációs rendszer kernel módja és a felhasználói módja

Részletesebben

Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004

Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt

Részletesebben

Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely

Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely Monte Carlo Markov Chain MCMC során egy megfelelően konstruált Markov-lánc segítségével mintákat generálunk. Ezek eloszlása követi a céleloszlást. A

Részletesebben

Elosztott rendszerek

Elosztott rendszerek Elosztott rendszerek NGM_IN005_1 Konkurrens folyamatok Folyamat koncepció Adatok (információ reprezetáció) M!veletek (input->output) Számítás (algoritmus) Program (formális nyelv) Folyamat (végrehajtás

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fizikai memória Félvezetőkből előállított memóriamodulok RAM - (Random Access Memory) -R/W írható, olvasható, pldram, SDRAM, A dinamikusan frissítendők : Nagyon rövid időnként

Részletesebben

Operációs Rendszerek II. 4. előadás

Operációs Rendszerek II. 4. előadás Operációs Rendszerek II. 4. előadás Valós idejű ütemezés (általános célú OS-ek esetén) Egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő problémakör Ebben az esetben a végrehajtás sikere nem csak a végeredményen,

Részletesebben

Számítógép architektúrák záróvizsga-kérdések február

Számítógép architektúrák záróvizsga-kérdések február Számítógép architektúrák záróvizsga-kérdések 2007. február 1. Az ILP feldolgozás fejlődése 1.1 ILP feldolgozási paradigmák (Releváns paradigmák áttekintése, teljesítmény potenciáljuk, megjelenési sorrendjük

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc -

OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc - OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc - koczka.ferenc@ektf.hu KÖVETELMÉNYEK GYAKORLATI JEGY: Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Forrás: http://wiki.koczka.hu ELMÉLETI VIZSGA Az előadások

Részletesebben

Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.)

Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1 Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba 4. Előadás Operációs rendszer fogalma, funkciói Operációs rendszerek

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 3. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Operációs Rendszerek II.

Operációs Rendszerek II. Operációs Rendszerek II. Első előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Bemutatkozás Bringye Zsolt E-mail: Bringye.zsolt@nik.bmf.hu Web: http://www.bringyezsolt.hu

Részletesebben

Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba

Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Kacsuk Péter és Dózsa Gábor MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Laboratórium E-mail: kacsuk@sztaki.hu Web: www.lpds.sztaki.hu Programozási modellek

Részletesebben

OPERÁCIÓS RENDSZEREK. A mai program. Fogalmak. Ütemezés és a Context Switch

OPERÁCIÓS RENDSZEREK. A mai program. Fogalmak. Ütemezés és a Context Switch OPERÁCIÓS RENDSZEREK Ütemezés és a Context Switch A mai program A CPU ütemezéshez fogalmak, alapok, stratégiák Időkiosztási algoritmusok VAX/VMS, NT, Unix időkiosztás A Context Switch implementáció Ütemezés,

Részletesebben

Dr. Schuster György október 3.

Dr. Schuster György október 3. Real-time operációs rendszerek RTOS 2011. október 3. FreeRTOSConfig.h 3/1. Ez a header fájl tartalmazza az alapvető beállításokat. Ezek egyszerű #define-ok az értéküket kell beállítani: FreeRTOSConfig.h

Részletesebben

Programok, statikus linkelés

Programok, statikus linkelés Memória kezelés 1 Programok, statikus linkelés Rendszer könyvtár, mint bármelyik másik tárgykód (object file) Előny Egyszerű Nincs verzió probléma, program és library illeszkedik Hátrány Nagy bináris kód

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek - 105 1. oldal LINUX

Informatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek - 105 1. oldal LINUX 1. oldal LINUX 2. oldal UNIX történet Elozmény: 1965 Multics 1969 Unix (Kernighen, Thompson) 1973 Unix C nyelven (Ritchie) 1980 UNIX (lényegében a mai forma) AT&T - System V Microsoft - Xenix Berkeley

Részletesebben

Hagyományos termelésirányítási módszerek:

Hagyományos termelésirányítási módszerek: Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek

Részletesebben

Kommunikáció. Kommunikáció. Folyamatok. Adatfolyam-orientált kommunikáció. Kommunikáció típusok (1) Kommunikáció típusok (2) Média. Folyamok (Streams)

Kommunikáció. Kommunikáció. Folyamatok. Adatfolyam-orientált kommunikáció. Kommunikáció típusok (1) Kommunikáció típusok (2) Média. Folyamok (Streams) 4. előadás Kommunikáció 3. rész Folyamatok 1. rész Kommunikáció 3. rész Adatfolyam-orientált kommunikáció Kommunikáció típusok (1) Diszkrét interakció A Kommunikáció típusok (2) Eddig: egymástól független,

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az NT memóriakezelése

Operációs rendszerek. Az NT memóriakezelése Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) memóriakezelés Az NT memóriakezelése 32-bites virtuális memóriakezelés: 4 GB-os címtartomány, alapesetben: a fels! 2 GB az alkalmazásoké, az alsó 2 GB az OPR-é.

Részletesebben

Operációs rendszerek III.

Operációs rendszerek III. A WINDOWS NT memóriakezelése Az NT memóriakezelése Memóriakezelő feladatai: Logikai-fizikai címtranszformáció: A folyamatok virtuális címterének címeit megfelelteti fizikai címeknek. A virtuális memóriakezelés

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom

Részletesebben

Elosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer

Elosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer 1. elıadás Az elıadás Elosztott ek 1. Bevezetés Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Maarten van Steen: Elosztott Rendszerek Alapelvek és Paradigmák http://people.inf.elte.hu/bonnie bonnie@inf.elte.hu Az elosztott

Részletesebben

Példa. Job shop ütemezés

Példa. Job shop ütemezés Példa Job shop ütemezés Egy üzemben négy gép működik, és ezeken 3 feladatot kell elvégezni. Az egyes feladatok sorra a következő gépeken haladnak végig (F jelöli a feladatokat, G a gépeket): Az ütemezési

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240

Operációs rendszerek MINB240 Processzusok, szálak Operációs rendszerek MINB240 2. előadás Szálak, IPC Egy processzus Saját címtartomány Egyetlen vezérlési szál Hasznos lehet több kvázi párhuzamos vezérlési szál használata egy címtartományban

Részletesebben

Magas szintű optimalizálás

Magas szintű optimalizálás Magas szintű optimalizálás Soros kód párhuzamosítása Mennyi a várható teljesítmény növekedés? Erős skálázódás (Amdahl törvény) Mennyire lineáris a skálázódás a párhuzamosítás növelésével? S 1 P 1 P N GPGPU

Részletesebben

Vé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread

Vé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread Végrehajtási szálak Runnable, Thread Végrehajtási szálak Java-ban A Java program az operációs rendszer egy folyamatán (process) belül fut. A folyamat adat és kód szegmensekből áll, amelyek egy virtuális

Részletesebben

Operációs rendszerek előadás Multiprogramozott operációs rendszerek. Soós Sándor ősz

Operációs rendszerek előadás Multiprogramozott operációs rendszerek. Soós Sándor ősz Operációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek Soós Sándor 2011. ősz 1 Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Multiprogramozott operációs rendszerek 1 1.1. Multiprogramozás..........................

Részletesebben

Konkurens TCP Szerver

Konkurens TCP Szerver A gyakorlat célja: Konkurens TCP Szerver Megismerkedni a párhuzamos programozás és a konkurens TCP szerver készítésének az elméleti és gyakorlati alapjaival és egy egyidejűleg több klienst is kiszolgáló

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2011. 09. 08. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Erősen buzzword-fertőzött terület, manapság mindent szeretnek

Részletesebben

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus

Részletesebben

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS Hartung István BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék TEMATIKA Cloud definíció, típusok, megvalósítási modellek Rövid Azure cloud bemutatás

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

Operációs Rendszerek II. 5. előadás

Operációs Rendszerek II. 5. előadás Operációs Rendszerek II. 5. előadás Virtuális memóriakezelés Megjelenésekor komoly viták zajlottak a megoldás hatékonyságáról A (nem túl jelentős) teljesítmény csökkenésért cserébe jelentős előnyök: a

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó... 10

Tartalomjegyzék. Előszó... 10 Előszó... 10 1. Bevezetés a Symbian operációs rendszerbe... 11 1.1. Az operációs rendszer múltja...11 1.2. Az okos telefonok képességei...12 1.3. A Symbian felépítése...15 1.4. A könyv tartalma...17 2.

Részletesebben

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói 9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.

Részletesebben

9. Virtuális memória kezelés

9. Virtuális memória kezelés 9. Virtuális memória kezelés Háttér Igény szerinti (kényszer) lapozás A kényszer lapozás teljesítménye Laphelyettesítési algoritmusok Frame-k allokálása Vergôdés (csapkodás, thrashing) Kényszer szegmentálás

Részletesebben

NAGY TELJESÍTM. Szerzők Dévai. István Automatizálási. és s Alkalmazott Informatikai Tanszék

NAGY TELJESÍTM. Szerzők Dévai. István Automatizálási. és s Alkalmazott Informatikai Tanszék NAGY TELJESÍTM TMÉNYŰ WEBALKALMAZÁSOK KÉSZÍTÉSE SE JAVA TECHNOLÓGI GIÁVAL Szerzők Dévai István Automatizálási és s Alkalmazott Informatikai Tanszék Az előad adás s tartalma Elméleti áttekintés Nagy teljesítményű

Részletesebben

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott

Részletesebben

Előadás_#04. Előadás_04-1 -

Előadás_#04. Előadás_04-1 - Előadás_#04. 1. Szálak (thread) [OR_02_Folyamatok_zs.ppt az 13-14. diáig] A szálakról általános érvényű megfogalmazásokat általában a multiprogramozott rendszerekre vonatkozóan csak nagyon óvatosan lehet

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek 10. előadás - Holtpont kezelés, szignálok 2006/2007. II. félév Dr. Török Levente Links A. Tanenbaum: Op. rendszerek http://www.iit.uni-miskolc.hu/%7evadasz/geial201/jegyzet/3rd.pdf

Részletesebben

Logisztikai szimulációs módszerek

Logisztikai szimulációs módszerek Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok

Részletesebben

UNIX ütemezése. Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés. Algoritmus követelményei. UNIX ütemezés jellemzése

UNIX ütemezése. Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés. Algoritmus követelményei. UNIX ütemezés jellemzése UNIX ütemezése Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés Meglehetősen összetett algoritmus Rendszerjellemzők: Többfelhasználós Interaktív és batch programokat egyaránt futatható

Részletesebben

Podoski Péter és Zabb László

Podoski Péter és Zabb László Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő

Részletesebben

Számítógép architektúra

Számítógép architektúra Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek

Részletesebben

A Java EE 5 plattform

A Java EE 5 plattform A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu

Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek Folyamatok Folyamatok kommunikációja Kritikus szekciók, szemaforok.

Részletesebben

Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét!

Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! http://m.equicomferencia.hu/ramada Liszkai János senior rendszermérnök vállalati hálózatok Miről is lesz szó? Adatközpont

Részletesebben

SQLServer. SQLServer konfigurációk

SQLServer. SQLServer konfigurációk SQLServer 2. téma DBMS installáció SQLServer konfigurációk 1 SQLServer konfigurációk SQLServer konfigurációk Enterprise Edition Standart Edition Workgroup Edition Developer Edition Express Edition 2 Enterprise

Részletesebben

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei Kutató Intézet kisszámítógépes rendszerekben Tudományos számításokban gyakran nagy mennyiségű aritmetikai művelet elvégzésére van

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2012. 09. 06. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Gartner Hype Cycle for Virtualization, 2010, http://premierit.intel.com/docs/doc-5768

Részletesebben

Fine-Grained Network Time Synchronization using Reference Broadcast

Fine-Grained Network Time Synchronization using Reference Broadcast Fine-Grained Network Time Synchronization using Reference Broadcast Ofszet Az indítás óta eltelt idıt mérik Az ofszet változása: skew Az órák sebességének különbsége Oka: Az óra az oszcillátor pontatlanságát

Részletesebben

Dr. Mileff Péter

Dr. Mileff Péter Dr. Mileff Péter 1 2 1 Szekvencia diagram Szekvencia diagram Feladata: objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé

Részletesebben

Operációs rendszerek feladatai

Operációs rendszerek feladatai Számolási példák és algoritmusok Operációs rendszerek (VIMIA) Készítették: Darvas Dániel, Horányi Gergő, Jámbor Attila, Micskei Zoltán, Szabó Tamás Utolsó módosítás: 04. május. Verzió:..8 Budapesti Műszaki

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Software project management Áttekintés

Software project management Áttekintés Software project management Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék PMAN / 1 Miért szükséges? A software fejlesztési tevékenység Csoportmunkát igényel Jelentős erőforrásokat használ

Részletesebben

Számítógép Architektúrák

Számítógép Architektúrák Multiprocesszoros rendszerek Horváth Gábor 2015. május 19. Budapest docens BME Híradástechnikai Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Párhuzamosság formái A párhuzamosság milyen formáit ismerjük? Bit szintű párhuzamosság

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240

Operációs rendszerek MINB240 Operációs rendszerek MINB240 Ismétlés. előadás Processzusok 2 Alapvető hardware komponensek CPU Diszk Diszk kezelő Diszk Memória kezelő (Controller) Memória Nyomtató Nyomtató kezelő Rendszer busz 3 Alapvető

Részletesebben

Operációs rendszerek be és kivitelkezelése, holtpont fogalma, kialakulásának feltételei, holtpontkezelési stratégiák, bankár algoritmus.

Operációs rendszerek be és kivitelkezelése, holtpont fogalma, kialakulásának feltételei, holtpontkezelési stratégiák, bankár algoritmus. Operációs rendszerek be és kivitelkezelése, holtpont fogalma, kialakulásának feltételei, holtpontkezelési stratégiák, bankár algoritmus. Input/Output I/O Hardware I/O eszközök (kommunikációs portok szerint

Részletesebben

Operációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II.

Operációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II. Operációsrendszerek 2. elıadás Standard ismeretek II. Bevezetés A rétegmodell Kernelfunkciók A megszakítási rendszer Folyamatvezérlés Memóriakezelés Erıforráskezelés Eszközvezérlık Programok végrehajtása

Részletesebben

Operációs rendszerek (I 1204)

Operációs rendszerek (I 1204) egyetemi docens Debreceni Egyetem 1999/2000 2. félév Mi az operációs rendszer? Korai rendszerek. Bevezetés A kötegelt feldolgozás egyszerû rendszerei. (Simple Batch) A kötegelt feldolgozás multiprogramozott

Részletesebben

Alkalmazások típusai Szoftverismeretek

Alkalmazások típusai Szoftverismeretek Alkalmazások típusai Szoftverismeretek Prezentáció tartalma Szoftverek csoportjai Operációs rendszerek Partíciók, fájlrendszerek Tömörítés Vírusok Adatvédelem 2 A szoftver fogalma A szoftver teszi használhatóvá

Részletesebben

Biztonságos mobilalkalmazás-fejlesztés a gyakorlatban. A CryptTalk fejlesztése során alkalmazott módszerek. Dr. Barabás Péter Arenim Technologies

Biztonságos mobilalkalmazás-fejlesztés a gyakorlatban. A CryptTalk fejlesztése során alkalmazott módszerek. Dr. Barabás Péter Arenim Technologies Biztonságos mobilalkalmazás-fejlesztés a gyakorlatban A CryptTalk fejlesztése során alkalmazott módszerek Dr. Barabás Péter Arenim Technologies Agenda CryptTalk Hálózati kommunikáció Authentikált kérések

Részletesebben

Operációs rendszerek 1. kidolgozott tételsor Verzió: 1.0 (Build: 1.0.2011.05.19.)

Operációs rendszerek 1. kidolgozott tételsor Verzió: 1.0 (Build: 1.0.2011.05.19.) Készült: Operációs rendszerek 1. kidolgozott tételsor Verzió: 1.0 (Build: 1.0.2011.05.19.) Operációs rendszerek I. elméleti (Dr. Fazekas Gábor), gyakorlati (Dr. Adamkó Attila) jegyzet Számítógép architektúrák

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés. UNIX ütemezése. Algoritmus követelményei. 4.

Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés. UNIX ütemezése. Algoritmus követelményei. 4. Operációs rendszerek MINB240 UNIX, Windows NT ütemezése Holtpontkezelés 4. előadás Ütemezés Operációs rendszerek MINB240 1 UNIX ütemezése Meglehetősen összetett algoritmus Rendszerjellemzők: Többfelhasználós

Részletesebben

Előadás_#11. Előadás_11-1 -

Előadás_#11. Előadás_11-1 - Előadás_#11. 1. Az NT belső mechanizmusai: A Windows NT kernel módú komponensei (Executive illetve Device driver) által használt legfontosabb rendszer mechanizmusok: megszakítás- és kivételkezelés objektumkezelés

Részletesebben

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában Virtualizáció Virtualizáció fogalma: Virtualizáció egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában A virtualizáció

Részletesebben