HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE HAJDÚSZOBOSZLÓ

Átírás

1 A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE HAJDÚSZOBOSZLÓ

2 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 I. Az iskola képzési rendje... 5 I.1. Képzési irányok... 5 I.1.1. Négy évfolyamos gimnáziumi képzés... 5 I.1.2. Öt évfolyamos gimnáziumi képzés... 8 I.1.3. Hat évfolyamos gimnáziumi képzés I.1.4. Szakközépiskolai képzés I.1.5. Esti tagozatos felnőttképzés I.1.6. Szakképzés I.2. A tanulók osztályba és csoportba sorolása I.2.1. A csoportbontás szempontjai I.3. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés I.4. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások I.4.1. A négy és öt évfolyamos képzésnél a fakultációs foglalkozások rendje.. 20 I.4.2. A hat évfolyamos képzésnél a specializációs foglalkozások rendje I.5. Az alapképzést kiegészítő, választható nem tanórai foglakozások rendje 21 I.6. Az angol nyelvre történő felkészülés II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság II.1. Belépés az iskola induló évfolyamiba II.1.1. Négy évfolyamos képzés II.1.2. Öt évfolyamos képzés II.1.3. Hat évfolyamos képzés II.1.4. Esti tagozatos felnőttképzés II.1.5. Szakközépiskolai képzés II.1.6. Szakképzés II.2. Belépés felsőbb évfolyamokra II.3. Továbbhaladás II.4. Iskolán belüli átlépés másik osztályba II.5. Tanulói jogviszony megszűnése... 31

3 2 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere III.1. A tanulói teljesítmények értékelése III.1.1. Alapelvek III.1.2. Értékelés, osztályozás III.1.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei III.1.4. Az egyes modulok értékelése és minősítése III.2. Vizsgarendszer III.2.1. Érettségi vizsga III.2.2. Alapműveltségi vizsga III.2.3. Osztályozó, különbözeti és javító vizsgák III.2.4. Magántanulók beszámoltatási és vizsgarendje III.3. Dicséretek III.4. Fegyelmező intézkedések III.5. Az esti tagozat beszámoltatási és vizsgarendje III.5.1. A negyedéves beszámolók rendje III.5.2. Az év végi vizsgák rendje III.6. A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése III.6.1. A magatartás minősítése III.6.2. A szorgalom minősítése IV. A tankönyvek kiválasztásának elvei V. A középszintű érettségi vizsga témakörei VI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Mellékletek Tantervek tantárgyanként

4 Bevezetés 3 Bevezetés A Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola tantervi rendszerének fő részei: 1. a négy évfolyamos gimnáziumi képzés tanterve; 2. az öt évfolyamos gimnáziumi képzés tanterve; 3. a hat évfolyammos gimnáziumi képzés tanterve; 4. az esti tagozat tanterve; 5. szakközépiskolai képzés tanterve (informatikai szakmacsoport); 6. a szakképző évfolyam szakmai tanterve (informatikai szakmacsoport). 1. A négyosztályos képzés tantervét a kerettantervek alapján készítettük el. A tantervek készítésekor az alábbi alapelvekből indultunk ki: Egyhetes órarend szerint kívánunk továbbra is tanítani. A szabadon tervezhető órakeretet a évfolyamon a kétszintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások (fakultatív órák) megtartására fordítjuk. A tantervi modulokat önálló tantárgyként tanítjuk. Az óraszámot az egymást követő páratlan és páros évfolyamokon összevontuk, így heti egy órában tudjuk tanítani ezeket a tárgyakat. Összevont, illetve integrált tantárgyakat nem tartalmaz a tantervünk. A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül külön oktatunk irodalmat és magyar nyelvtant. 2. Az öt évfolyamos gimnáziumi képzésben a 9. osztályban induló nyelvi előkészítő évfolyam a korábban is sikeresen működő angol és német emelt szintű képzésünket készíti elő. A nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv magas óraszámú tanítása mellett megkezdődik a második idegen nyelv alapozása is. 3. A hatosztályos képzés a 66361/91. XV. számú MKM engedély alapján, egyedi, tehetséggondozó program szerint működő képzés. A kerettantervről szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet előírása szerint a képzés tantervét 2002-ben akkreditáltattuk. A képzés a 2003/2004. tanévtől a 7. évfolyamon (majd felmenő rendszerben) az OKÉV által 16054/2002. számon kiadott alkalmazási és a 45370/2002. számú indítási engedélylyel jóváhagyott akkreditált tanterv szerint folyik. 4. A szakközépiskolai képzés a 2006/2007. tanévben indult a műszaki szakterület informatika szakmacsoportjában.

5 Bevezetés 4 5. Az esti tagozat tantervét a felnőttképzésre kidolgozott kerettantervi rendszer alapján készítettük el. Ezt elsőként a 2002/2003. tanévtől fogjuk alkalmazni, mivel ekkor indul 9. osztályunk ebben a képzési formában. 6. Az érettségi utáni szakmai képzés az OKJ szerinti szakmákban, az informatika szakmacsoporton belül, a kiadott szakmai programok szerint szervezhető a 2010-től szakképző évfolyamokon.

6 I. Az iskola képzési rendje 5 I. Az iskola képzési rendje I.1. Képzési irányok Iskolánk elsősorban általános gimnázium, a szó klasszikus értelmében. Ezen belül azonban az osztályoknak különböző arculatot adva a sokirányú képzés igényének is meg kívánunk felelni. A tanulók érdeklődésének megfelelően az alábbiak szerint szervezzük osztályainkat: I.1.1. Négy évfolyamos gimnáziumi képzés Általános tantervű csoportok Csoportbontás matematikából, az idegen nyelvekből, informatikából Tantárgyi rendszer és óraszámok Érvényes: a 2004/2005. tanévben a évfolyamon, utána felmenő rendszerben Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Informatika 2 Bevezetés a filozófiába 1 Fizika Biológia és egészségtan 1,5 2 2 Kémia 2 2 Földünk és környezetünk (Földrajz) 2 2 Ének-zene 1 1 Rajz 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki

7 I. Az iskola képzési rendje 6 Tantervi modulok Társadalomismeret 0,5 1 Tánc és dráma 1 Mozgókép és médiaismeret 1 Művészetek 1 1 Szabadon tervezhető 4 4 Kötelező óraszám összesen Kötelező óraszám a törvény szerint 27,5 27, Engedélyezett maximális óraszám 31,5 31, Megjegyzés: Történelem: 11. évfolyamon +0,5 óra Szabadon tervezhető: 11. évfolyamon +0,5 óra Matematika: 12. évfolyamon +1 óra (szabadon tervezhető terhére) Fizika: 0,5 óra a 11. évfolyamról előre jön a 9. évfolyamra Társadalomismeret: 0,5 óra a 12. évfolyamról előre jön a 10. évfolyamra A tanévtől a 12. évfolyamon a tánc és dráma óraszámát és tananyagát beépítettük a magyar nyelv és irodalom óraszámába és tananyagába. Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Informatika 2 Bevezetés a filozófiába 1 Fizika Biológia és egészségtan 1,5 2 2 Kémia 2 2 Földünk és környezetünk (Földrajz) 2 2 Ének-zene 1 1 Rajz 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret 0,5 1 Mozgókép és médiaismeret 1 Művészetek 1 1 Szabadon tervezhető 4 4

8 I. Az iskola képzési rendje 7 Kötelező óraszám összesen Kötelező óraszám a törvény szerint 27,5 27, Engedélyezett maximális óraszám 31,5 31, I.1.2. Öt évfolyamos gimnáziumi képzés Ez a képzés a 2004/2005. tanévben indul első alkalommal. A 9. (nyelvi előkészítő) évfolyam tantárgyi rendszere és órahálója az alábbiak szerint alakul. A 10. évfolyamtól a négy évfolyamos gimnáziumi képzés tantárgyi rendszere és órahálója érvényes. A évfolyamon az emelt szintű nyelvi képzést +2 órával biztosítjuk. Nyelvi előkészítő (angol) képzés: Nyelvi előkészítő (német) képzés: Csoportbontás az idegen nyelvekből, informatikából Tantárgyi rendszer és óraszámok a nyelvi előkészítő évfolyamon Tantárgy Heti óraszámok 9. Magyar nyelv és irodalom 1 Történelem 1 Matematika 2 Idegen nyelv 1 12 Idegen nyelv 2 3 Informatika 4 Testnevelés 3 Osztályfőnöki 1 Összesen 27

9 I. Az iskola képzési rendje 8 Érvényes: a 2005/2006. tanévben a 10. évfolyamon, utána felmenő rendszerben Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Informatika 2 Bevezetés a filozófiába 1 Fizika Biológia és egészségtan 1,5 2 2 Kémia 2 2 Földünk és környezetünk (Földrajz) 2 2 Ének-zene 1 1 Rajz 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret 0,5 1 Tánc és dráma 1 Mozgókép és médiaismeret 1 Művészetek 1 1 Kötelező óraszám összesen Szabadon tervezhető 4 4 Kötelező óraszám a törvény szerint 27,5 27, Engedélyezett maximális óraszám 31,5 31, Megjegyzés: A csoportba jelentkezők vállalják az emelt szintű angol, ill. német nyelvi képzés plusz óraszámát. A évfolyamon az emelt szintű képzés óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére biztosítjuk.

10 I. Az iskola képzési rendje 9 Érvényes: a 2011/2012. tanévtől a 9. évfolyamon, utána felmenő rendszerben Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Informatika 4 2 Bevezetés a filozófiába 1 Fizika Biológia és egészségtan 1,5 2 2 Kémia 2 2 Földünk és környezetünk (Földrajz) 2 2 Ének-zene 1 1 Rajz 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret 0,5 1 Mozgókép és médiaismeret 1 Művészetek 1 1 Kötelező óraszám összesen Szabadon tervezhető 4 4 Kötelező óraszám a törvény szerint 27,5 27,5 27, Engedélyezett maximális óraszám 31,5 31,5 31, Megjegyzés: A csoportba jelentkezők vállalják az emelt szintű angol nyelvi képzés plusz óraszámát. A 11. osztály után a tanulók középszintű érettségi vizsgát tehetnek angol nyelvből, mivel a tantárgy tanulmányi követelményeinek eleget tesznek ekkorra. A évfolyamon az emelt szintű angol képzés óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére biztosítjuk. A tánc és dráma óraszámát és tananyagát beépítettük a magyar nyelv és irodalom 13. évfolyamos anyagába.

11 I. Az iskola képzési rendje 10 I.1.3. Hat évfolyamos gimnáziumi képzés Matematika emelt szintű képzés: Csoportbontás matematikából, idegen nyelvből, informatikából Angol emelt szintű képzés: Csoportbontás matematikából, idegen nyelvből, informatikából. Tantárgyi rendszer és óraszámok Érvényes: a 2004/2005. tanévben a 7-8. évfolyamon, utána felmenő rendszerben Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy M A M A M A M A M A M A Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret 1 Tánc és dráma 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészettörténet 1 Kötött óraszám összesen Specializációs órák (2 3) 6 6 Kötelező óraszám Engedélyezett maximális óraszám 31,5 31,5 31,5 31, Jelmagyarázat: M: matematika emelt szintű képzés A: angol emelt szintű képzés

12 I. Az iskola képzési rendje 11 Megjegyzés: A tanévtől a 8. évfolyamon a tánc és dráma óraszámát és tananyagát beépítettük a magyar nyelv és irodalom óraszámába és tananyagába. Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy M A M A M A M A M A M A Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészettörténet 1 Kötött óraszám összesen Specializációs órák (2 3) 6 6 Kötelező óraszám Engedélyezett maximális óraszám 31,5 31,5 31,5 31,

13 I. Az iskola képzési rendje 12 Eltérés a kerettantervtől Matematika és angol emelt szintű képzés: A tananyag mindkét tantárgynál mind tartalmában, mind időbeosztásában eltér a kerettantervtől. Ennek célja, hogy egyrészt elmélyítse a tanulók tudását, másrészt a tárgy iránt érdeklődő tanulóknak a normál tantervi anyagot meghaladó többlet információt nyújtson, kitekintést adjon a máshol egyébként nem tárgyalandó tananyagra. Ez a kerettantervhez képes időbeli eltérést és az egyes évfolyamok tananyagához képesti átcsoportosítást is jelenthet. Történelem: Beépítettük a filozófiatörténeti ismereteket (kronologikusan) és az állampolgári ismereteket. Ez az évfolyamok között kismértékű tananyag-átcsoportosítást eredményezett. Bevezetés a filozófiába: Ezeket az ismereteket a történelem tantárgy filozófiatörténeti fejezeteiben érintjük. Informatika: A tananyag a kerettanterv szerint szerveződött, de a 9. évfolyam tananyagát két részre bontottuk, így egy része a 12. évfolyamra került át. Ezt az indokolja, hogy a számítástechnikai ismeretek alkalmazása a felsőoktatásban nagyon fontos, és így a 12. évfolyamon lesz lehetőség a már megtanultak felfrissítésére, és új ismeretek elsajátítására is, hiszen a számítástechnikában három év nagyon sok idő. Biológia: A kerettanterv szerint a 9. évfolyamon nincs biológiaoktatás. Mivel mi lineáris felépítésben gondolkodtunk, ez az egy év kihagyás semmiképpen nem tett volna jót a biológia tanításának, ezért a tananyag átszervezésével ezt az űrt kitöltöttük. Így a biológia tanulása a 11. évfolyamon befejeződhet. Testnevelés: Mivel a képzés meglehetősen elméleti jellegű, ezért a testnevelés órákat a 7., 11. és 12. évfolyamon a kerettantervhez képest megnöveltük egy-egy órával. Ennek szükségességét az iskolaorvosi felmérések egyértelműen alátámasztják.

14 I. Az iskola képzési rendje 13 Társadalomismeret: A 7. és évfolyam kerettantervi anyagát beleillesztettük a történelem (állampolgári ismeretek) és az osztályfőnöki (önismeret, család, környezetünk) tantárgyba, így önálló tantárgyként csak a 12. évfolyamon jelenik meg, amely a évfolyam kerettantervi anyagát tartalmazza. Tánc és dráma: A osztályos kerettantervi anyagot 8. osztályban összevontan tanítjuk meg. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Csak a 12. évfolyamon jelentkezik a tantárgy a korosztálynak megfelelő ismeretanyaggal. Egészségtan: Az egészségtani ismereteket beépítettük a biológia tantárgy anyagába. Technika és életvitel: Ilyen tantárgy önállóan nincs a tantervben. Fontosabb ismeretanyagát az osztályfőnöki órák keretében érintjük. Művészetek: Önálló tantárgyként a 12. évfolyamon jelenik meg. Itt érintjük a legfontosabb művészettörténeti ismereteket, de a tananyag tárgyalása épít a magyar irodalom és történelem tantárgyaknál már korábban megtanult ismeretekre is, hiszen az időkeret nem teszi lehetővé ennek a gazdag művészettörténeti anyagnak a teljes, minden részletre kiterjedő tárgyalását. Ugyanakkor az érettség vizsgára készülő tanulóknak olyan rendszerezett ismeretanyagot nyújt, amit az említett másik két tantárgy vizsgájára való felkészülésnél is jól hasznosíthatnak majd.

15 I. Az iskola képzési rendje 14 I.1.4. Szakközépiskolai képzés Informatikai szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok Érvényes: a 2006/2007. tanévben a 9. évfolyamon, utána felmenő rendszerben Csoportbontás matematikából, idegen nyelvből, informatikából Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 0, idegen nyelv idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia és egészségtan 1,5 2 2 Kémia 2 2 Földünk és környezetünk 2 2 Ének-zene 1 1 Rajz 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető (4) (4) Kötelező óraszám összesen Engedélyezett maximális óraszám 31,5 31,

16 I. Az iskola képzési rendje 15 A tanterv biztosítja a szükséges szakmai alapozást, orientációt, az érettségi utáni szakképzés előkészítését, ugyanakkor lehetővé teszi a jelentkezés pillanatában még bizonytalan tanulók számára 10. osztály után a széles körű továbbtanulási felkészülést más irányokban is. A fenti cél elérése érdekében tértünk el tehát a kerettantervben ajánlottól a szakmai alapozó képzés tekintetében (a 28/2000. OM rendelet I. sz. melléklete IV. fejezete szerint), és csak orientálni kívánjuk a tanulókat a számítástechnikai szakmák irányába. A szakmai alapozó képzés keretében elmélet-orientált gyakorlati képzést valósítunk meg. Eltérés a kerettantervtől: Matematika: Az informatikai alapismeretek elsajátítását emelt óraszámú matematika oktatással segítjük elő (heti 1 többletórában). Az érettségi vizsgára felkészülést elősegítendő a 12. évfolyamon az órakeretet 1 órával megemeltük, így megegyezik a normál gimnáziumi képzés tantervében szereplő óraszámmal. Történelem: Az érettségi vizsgára felkészülést elősegítendő a 11. évfolyamon az órakeretet 1 órával megemeltük, így megegyezik a normál gimnáziumi képzés tantervében szereplő óraszámmal. Idegen nyelv: Bevezetjük a második idegen nyelv oktatását 9. évfolyamtól. Természettudományos blokk: A fizika és a biológia oktatása a gimnáziumi tanterv szerint történik, hogy a tanulók ez irányú továbbtanulási lehetőségét és a kétszintű érettségi vizsgára való felkészülés jogát e tárgyakból se korlátozzuk.

17 I. Az iskola képzési rendje 16 I.1.5. Esti tagozatos felnőttképzés Általános tantervű osztály. (Igény szerint évente vagy kétévente indítjuk.) Csoportbontás idegen nyelvből, informatikából Kerettanterv szerinti óraterv Tantárgy: Heti óraszámok évfolyamonként: Magyar irodalom: Magyar nyelv: Történelem: Társadalomismeret: Filozófia: Idegen nyelv: Matematika: Fizika*: Kémia*: Biológia*: Földrajz*: Művészeti ismeretek*: Informatika*: Szabadon tervezhető: Összes óraszám: Megjegyzés: A *-gal jelölt tantárgyak közül a hallgató egyet választhat 5. érettségi tárgyként.

18 I. Az iskola képzési rendje 17 I.1.6. Szakképzés A szakképző évfolyamon az informatikai képzést a tanulói igényeknek megfelelően szervezzük meg a hatályos OKJ szakmai követelményeinek megfelelően.

19 I. Az iskola képzési rendje 18 I.2. A tanulók osztályba és csoportba sorolása Az I pontokban vázolt elképzeléseinkkel a beiskolázási körzetünkhöz tartozó pályaválasztókkal kellő időben megismertetjük. Tehát amikor a jelentkezési lapra a tanuló ráírja iskolánk nevét, nem csak iskolát választ, hanem megválaszthatja az osztályt, a tanulócsoportot és a tanulni kívánt idegen nyelveket is. A tanulók osztályokba sorolása tehát a jelentkezési lapok alapján megtörténhet. A problémás eseteket a fellebbezési eljárás során, de legkésőbb a beiratkozáskor tisztázni kell. A szakképző évfolyamra jelentkezők esetében a besorolás a választott szakmának megfelelően történik. Az esti tagozatra jelentkezők csoportba sorolását a választott idegen nyelv szerint végezzük (angol vagy német). I.2.1. A csoportbontás szempontjai A csoportbontást a jelenlegi és a várható nagy osztálylétszámok önmagukban is indokolttá teszik. Ennek szakmai indokai a következők: Az idegen nyelvek tanítása csak kiscsoportos formában képzelhető el eredményesen, így ezek tanítását a négy illetve hat év alatt végig csoportbontással végezzük. Sok esetben egy fél osztály létszáma (20-22 fő) sem tekinthető kis csoportnak. A matematika alapozó tárgy. Több természettudományos tárgy tanítását is előkészíti olyan értelemben, hogy az adott tárgy tananyagában szereplő számítási feladatoknál ismertnek feltételezett matematikai eljárásokat, összefüggéseket kell alkalmazni. Ezért főleg a évfolyam matematika anyagát nagyon alaposan meg kell tanítani, és ez a csoportbontás segítségével sokkal hatékonyabban tehető meg. A hatosztályos képzésnél a matematika csoportbontása végig megmarad a két csoport különböző képzettsége miatt (az angol tagozatosok kevesebb matematikát tanulnak). Az informatika csoportbontását a számítógépterem befogadóképessége indokolja. Az esti tagozaton az idegen nyelv és az informatika csoportbontása szintén szükségessé válhat (az osztálylétszámtól függően). Megjegyzés: Az idegen nyelvekhez hasonlóan a magyar nyelv csoportbontással történő tanítása is indokolt.

20 I. Az iskola képzési rendje 19 I.3. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés Az utóbbi években egyre több tanuló kap orvosi javaslatra részleges vagy teljes felmentést a testnevelési órák alól. A gyógytestnevelés órákon való részvételt az iskolaorvos írhatja elő. A könnyített testnevelésre kötelezettek az iskolaorvos szakvéleménye alapján normál testnevelési órákon vesznek részt. Itt egyénre szabottan, károsodásuk kompenzálására megfelelő gyakorlatok összeállításával irányítja munkájukat a szaktanár. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő irányítja a Nevelési Tanácsadóban, a városban egy helyre koncentrálva. A lehetőségekhez mérten úszásórákon is részt vehetnek tanulóink, ahol elsajátíthatják és gyakorolhatják a helyes úszástechnikákat.

21 I. Az iskola képzési rendje 20 I.4. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások A 10. évfolyam második félévében az alábbi fakultatív illetve specializációs tárgyakat hirdetjük meg a tanulóknak. Az egyes sávokban feltüntetett tárgyak azonos időpontban kerülnek be az órarendbe, így sávonként egy-egy tantárgy választására van lehetőség. Az átmeneti időszakban a fakultációs tárgyak heti 2, a specializációs tárgyak heti 3 órásak tól a tantárgyi kínálat változatlan, az óraszám pedig középszintű érettségire felkészítő foglalkozásoknál heti 2, az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásoknál pedig heti 3 óra. I.4.1. Négy évfolyamos képzésnél a fakultációs foglalkozások rendszere A fakultációválasztás rendjét a Házirend 2. (9) pontja szabályozza. A fakultációs kínálat a következő: I. sáv II. sáv magyar történelem matematika fizika biológia kémia földrajz angol angol német orosz francia I.4.2. A hat évfolyamos képzésnél a specializációs foglalkozások rendszere A választás általános szabályai megegyeznek a I.6.1. pontban leírtakkal. I. sáv II. sáv III. sáv magyar történelem angol matematika fizika német biológia kémia földrajz informatika

22 I. Az iskola képzési rendje 21 I.5. Az alapképzést kiegészítő, választható nem tanórai foglalkozások A tanulóknak joguk van az alapképzést kiegészítő, nem tanórai foglalkozások közül választani, ezek munkájába bekapcsolódni. A tehetséges tanulók tudásának fejlesztésére szakkörök, tudományos diákkörök, önképzőkörök szervezhetők. Ezeken a rendszeres felkészítő foglalkozásokon a különböző tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre készülőknek, illetve a pályamunkát készítőknek nyújthatunk pedagógiai segítséget. Rendszeres felkészítő foglalkozások egyes érettségi tárgyakból is szervezhetők. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, továbbhaladásuk segítését szintre hozó foglalkozásokkal, korrepetálással segítjük. Iskolánk kórusának felkészülését, az utánpótlás kinevelését szolgálják az énekkari foglalkozások. A tanulók érdeklődésének megfelelően szervezhetők művészeti csoportok: színjátszó kör, tánc, kézműves körök, stb. A mindennapos testedzést segítik a tömegsport foglalkozások. Ennek keretében a tanulók az iskola sportlétesítményeit a tanév munkarendjében meghatározott módon vehetik igénybe. A 10. osztályok tanulóinak elősegítendő a továbbhaladási irány megválasztását orientációs foglalkozások szervezhetők. A tanulók lemaradásának megakadályozására, a hátrányok csökkentésére, illetve kompenzálására, a tanulási problémákkal küzdő tanulók segítésére tanulószobai foglalkozások szervezhetők. A jelentkezéseket az igazgató bírálja el. A tanulócsoportok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy lehetőleg azonos évfolyamon tanulók kerüljenek egy csoportba. A minimális csoportlétszám meghatározásakor a fakultációs csoportok indításánál alkalmazott létszámkorlátozást kell figyelembe venni. A tanulók érdeklődésének és igényeiknek megfelelően tanfolyamok is szervezhetők. A tanfolyamokon résztvevők térítési díjat fizetnek.

23 I. Az iskola képzési rendje 22 I.6. Az angol nyelvre történő felkészülés Iskolánk lehetőséget biztosít a hozzánk jelentkező tanulóknak, hogy az általános iskolában tanult idegen nyelv elsajátítását folytathassák haladó csoportban. A tanuló a jelentkezési lapon megjelölheti a tanulni kívánt idegen nyelvet. Ezt a jelentkezések elbírálásánál figyelembe vesszük, és a tanuló az általa megjelölt csoportok valamelyikébe nyerhet felvételt. Az angol nyelvet tehát választása alapján tanórai keretben is tanulhatja. Abban az esetben, ha a tanuló más idegen nyelveket választott, kérése szerint (az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével) biztosítjuk az angol nyelv tanulásának lehetőségét tanórán kívüli foglalkozás keretében.

24 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 23 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság II.1. Belépés az iskola induló évfolyamaiba Ezt a képzést elsősorban azoknak a 8. osztályos tanulóknak ajánljuk, akik jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, és szeretnének továbbtanulni valamelyik felsőoktatási intézményben, vagy érettségi utáni szakmaszerzésre készülnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éves korban még kevés gyermeknek van kialakult elképzelése saját további sorsát, pályáját illetően. Ugyanakkor a szülők elvárják, hogy az úgynevezett sima gimnáziumi képzésnél többet kapjon gyermeke. Ezeknek a figyelembe vételével határoztuk meg korábban iskolánk tagozatos kínálatát, amely találkozott a szülők és a továbbtanulásra jelentkező tanulók érdeklődésével. Ezért a már bevált képzési szerkezetet erősítettük meg a kerettantervek megjelenése után. Megmarad tehát kiemelt területként továbbra is a matematika, az angol és a német nyelv, bár az utóbbi kettőt a 2004/2005. tanévtől öt évfolyamos képzésként indítjuk. Ezekben az emelt szintű képzést kínáló csoportokban egyrészt orientálni tudjuk a jövőjükkel kapcsolatban még bizonytalan tanulókat, másrészt pedig célirányosan fejlesztjük azokat, akik konkrét elképzelésekkel érkeznek iskolánkba. A bizonytalankodóknak megnyugtató lehet, hogy két év után új választási lehetőséget kínálunk a tanulóknak. Ekkor megerősíthetik, vagy módosíthatják a jelentkezési lapon feltüntetett választásukat (a I.5.1. pontban leírtak szerint). Senki nem kerülhet tehát kényszerpályára egy esetleges rossz választás miatt. A központi írásbeli felvételi dolgozatot minden jelentkezőnek meg kell írni. Ha a felvételi mentességi feltételnek eleget tevők száma meghaladja a felvehetők számát, akkor az írásbeli felvételi eredmények alapján rangsoroljuk a tanulókat. A felvételi eljárás után az iskola értesíti a tanulót a felvételi eredményről. A döntés ellen a szülő a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletnek megfelelően fellebbezéssel élhet. A felvétel akkor válik érvényessé, ha a tanuló a 8. osztályt sikeresen befejezi. A beiratkozás időpontját a felvételi értesítéssel együtt közöljük a jelentkezőkkel. A tanulmányok megkezdésének előfeltétele a 8. osztály sikeres befejezése (kivéve a hatosztályos képzést).

25 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 24 II.1.1. Négy évfolyamos képzés Az általános tantervű csoportokba olyan tanulókat várunk, aki jó tanulmányi eredménynyel rendelkeznek, de nem kötelezték el magukat egyetlen tantárgy vagy tantárgycsoport irányában sem. Érdeklődési körük még nem kiforrott, vagy túlzottan általános. Az általános tantervű csoportokban a jelentkezéseket a hozott és szerzett pontok összege alapján rangsoroljuk (maximum 190 pont). A 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi eredményekből a magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, földrajz, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak érdemjegyeit összeadjuk, így kapjuk meg a jelölt hozott pontját (maximum 90 pont). Abban az esetben, ha a tanuló a magyar nyelv és irodalom tantárgyat összevont tárgyként tanulta, és teljesítményét egy érdemjeggyel értékelték, akkor ezt duplán számítjuk be a hozott pontba. A jelentkezőknek meg kell írniuk a központi írásbeli felvételi vizsgadolgozatokat magyar nyelv és irodalomból és matematikából. Itt az elérhető pontszám magyarból maximum 50, matematikából maximum 50 pont. E kettő összege adja a szerzett pontszámot. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki legalább 86 pontot hoz. II.1.2. Öt évfolyamos képzés (1) Nyelvi előkészítő (emelt szintű angol) képzés: (2) Nyelvi előkészítő (emelt szintű német) képzés: Az angol és német emelt szintű képzésű csoportot azoknak ajánljuk, akik már tanultak angolul, megszerették a nyelvet, és szeretnének C típusú (legalább) középfokú nyelvvizsgát tenni, esetleg továbbtanulási szándékuk van a nyelvvel kapcsolatban (emelt szintű érettségi). Ide várjuk azokat a humán érdeklődésű tanulót is, akinek még nincs kiforrott elképzelése a továbbtanulását illetően. A jelentkező hozott pontját a II.1.1. fejezetben leírtak szerint számítjuk ki. A szerzett pontot a központi írásbeli felvételi teszt pontszámának (magyar 30 pont, matematika 10 pont) és az iskolai írásbeli teszt pontszámának (idegen nyelv 60 pont) összege adja. A tanuló felvételi pontszámát az emelt szintű idegen nyelvi képzésű csoportokban a hozott pontszáma (maximum 90 pont) és a szerzett pontszáma (maximum 100) alapján állapítjuk meg. A jelentkezőket az így megkapott felvételi pontszám (maximum 190 pont) alapján rangsoroljuk. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki legalább 86 pontot hoz, vagy

26 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 25 az angol és német emelt szintű képzésnél az a jelentkező, aki a kiemelt tantárgyból (angol vagy német) 7. osztály végén és 8. osztályban félévkor jeles (5) osztályzatot kapott, és - akinek a vizsgatárgyból C-típusú, legalább alapfokú nyelvvizsgája van; vagy - aki az OÁTV megyei fordulójába jutott; II.1.3. Hat évfolyamos képzés (1) Matematika emelt szintű képzés: (2) Angol emelt szintű képzés: Ebben az oktatási formában azok a tehetséges, legalább jó tanulmányi eredménnyel rendelkező 6. osztályos tanulók vehetnek részt, akik a felvételi eljárás során kiválasztunk. A felvételi pontszámba beszámítjuk az 5. osztályos év végi és a 6. osztályos félévi eredményeket a következő tantárgyakból: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv, természetismeret; A hozott pontot a fenti tantárgyakból szerzett osztályzatok összege (maximum 60) adja. Abban az esetben, ha a tanuló a magyar nyelv és irodalom tantárgyat összevont tárgyként tanulta, és teljesítményét egy érdemjeggyel értékelték, akkor ezt duplán számítjuk be a hozott pontba. A tanulók a hozott és a szerzett pontok összesítése (maximum 130 pont) után kialakuló sorrend alapján nyernek felvételt a gimnáziumba. A felvételi vizsga központi írásbeli felvételi dolgozat megírásából és szóbeli elbeszélgetésből áll. A szóbeli elbeszélgetésen szaktárgyi kérdések (matematika, illetve idegen nyelvi társalgás) is szerepelhetnek. A szerzett pontot a központi írásbeli felvételi teszt pontszámának (maximum 50 pont) és az iskolai szóbeli elbeszélgetés pontszámának (idegen nyelv, maximum 20 pont) összege adja. A felvételi teszt pontszámának kiszámítása: matematika tagozaton: matematika 30 pont, magyar 20 pont; angol tagozaton: matematika 20 pont, magyar 30 pont. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki (1) 60 pontot hoz, vagy (2) legalább 56 pontot hoz, és a Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei fordulójában az első 30 hely vagy a Kalmár László matematikaverseny megyei fordulójában az első 10 hely valamelyikén végzett vagy (3) legalább 56 pontot hoz, és a Kazinczy-verseny területi fordulójába jutott.

27 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 26 Azokat a jelentkezőket, akik a meghirdetett mentesség feltételeinek eleget tesznek, felvételi vizsga nélkül tudjuk fogadni. A központi írásbeli felvételi dolgozatot minden jelentkezőnek meg kell írni. Ha a felvételi mentességi feltételnek eleget tevők száma meghaladja a felvehetők számát, akkor az írásbeli felvételi eredmények alapján rangsoroljuk a tanulókat. A tanulmányok megkezdésének előfeltétele a 6. osztály sikeres befejezése. II.1.4. Esti tagozatos felnőttképzés Általános tantervű osztály. Felvételi vizsga nincs. A felvételek elbírálásánál az általános iskolából hozott osztályzatokra támaszkodunk. A 7. és a 8. osztályos év végi eredményekből a magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, földrajz, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak érdemjegyeit összeadjuk, így kapjuk meg a jelölt hozott pontját (maximum 90 pont). Túljelentkezés esetén a jelentkezéseket a hozott pontok alapján rangsoroljuk. A beiratkozás a szeptemberi első konzultációs napon történik. II.1.5. Szakközépiskolai képzés Ezt a képzést az informatikai szakirányban szakképző évfolyamon vagy felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozóknak ajánljuk. A jelentkezéseket a hozott és szerzett pontok összege alapján rangsoroljuk (maximum 190 pont). A jelentkező hozott pontját a II.1.1. fejezetben leírtak szerint számítjuk ki. A szerzett pontot a központi írásbeli felvételi teszt pontszámának (magyar 40 pont, matematika 60 pont) összege adja. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki legalább 86 pontot hoz, vagy akinek az informatikai osztályban matematikából jeles (5) osztályzata van, és felső tagozatosként - a Kalmár László matematikaversenyen a megyei forduló első 10 helyezettje; - a Zrínyi Ilona matematikaversenyen a megyei forduló első 30 helyezettje volt; - a Varga Tamás matematikaversenyen a megyei döntőbe jutott.

28 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 27 II.1.6. Szakképzés A képzés nappali rendszerű. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulók jelentkezhetnek a szakképző osztályba (13. évfolyam). Felvételi vizsgát nem tartunk. Szükség esetén felvételi elbeszélgetés szervezhető a szakmai alkalmasság elbírálására. Informatikai osztályunk tanulói felvételi vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamon. Túljelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány eredményét és az informatikai előképzettséget vesszük figyelembe a tanulók rangsorolásakor.

29 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 28 II.2. Belépés felsőbb évfolyamokra Más iskolából érkező tanulóknak a felsőbb évfolyamokra történő belépése csak igazgatói engedéllyel lehetséges. A döntésnél mérlegelni kell a két iskola közötti különbségeket (tantárgyak, tananyag, profil, stb.). Az emelt szintű képzést biztosító osztályokba csak a szükséges különbözeti vizsgák letétele után lehetséges új tanulók felvétele.

30 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 29 II.3. Továbbhaladás Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki az egyes tantárgyak tanterveiben megfogalmazott minimumot elsajátította, s erről az élőírt formában eredményesen számot adott. Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, az oktatási év végén, az igazgató által kijelölt napon javítóvizsgát tehet. Ha sikeres javítóvizsgát tett, akkor a következő évfolyamba léphet. Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

31 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 30 II.4. Iskolán belül átlépés másik osztályba Az iskolán belül akkor van lehetőség átlépni egy párhuzamos osztályba, ha a célosztály időarányos tantervi követelményeinek a tanuló eleget tett, illetve lemaradásait pótolja az előírt határidőig, és erről különbözeti vizsgán számot ad. Az átlépés fő akadályát az idegen nyelvek különbözősége jelentheti. Ha a célosztályban egy vagy mindkét idegen nyelv eltér az eddig tanultaktól, az átlépés csak akkor lehetséges, ha a tanuló a célosztály idegen nyelveiből a korábbi évek tananyagából különbözeti vizsgát tesz. Ha az egyik nyelv közös, akkor arra is van lehetőség, hogy az addig tanult másik nyelv tanulását folytassa egyénileg, és annak tananyagából év végén osztályozóvizsgát tegyen, kiváltva ezzel az addig nem tanult másik nyelvből a különbözeti vizsga letételének kötelezettségét. Nem tanköteles tanuló igazgatói engedéllyel az esti tagozatra is átléphet.

32 II. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 31 II.5. A tanulói jogviszony megszűnése A gimnáziumban tanuló diák a 12. illetve az öt évfolyamos képzés esetén a 13. évfolyam sikeres befejezését követően érettségi vizsgát tehet. A középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamának elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján a tanulói jogviszonya minden érettségizőnek megszűnik, kivéve, ha a tanuló a szakképző évfolyamunkon kíván továbbtanulni. A szakképzésben résztvevők tanulói jogviszonya a szakképző évfolyamot lezáró képesítő vizsga utolsó napján szűnik meg. Korábban szűnik meg a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit másik iskola átvett, az átvétel napján; a szülő ez irányú írásbeli nyilatkozata alapján, annak tudomásulvételének napján; aki tanulmányait nem kívánja folytatni, a 10. évfolyam szorgalmi idejének utolsó napján; az alapműveltségi vizsga első vizsgaidőszakának utolsó napján, aki alapműveltségi vizsgára jelentkezett, és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni. az alapműveltségi vizsga javítóvizsgája vizsgaidőszakának utolsó napján, aki bejelentette, hogy nem kíván továbbtanulni, de az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette. ha a tankötelezettség megszűnése után a tanuló bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján; a tanköteles kivételével, aki az iskola kötelező tanórai foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet mulaszt igazolatlanul; a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésének napján; október 31-vel, január 31-vel, illetve március 31-vel annak az esti tagozatos hallgatónak, aki az évközi beszámolók valamelyikén indokolatlanul nem jelenik meg; Megszüntetjük a tanulói jogviszonyát a nappali tagozaton annak a tanulónak, aki ugyanazon évfolyam követelményeit második alkalommal sem tudta teljesíteni. Ebben az esetben a tanuló kérheti átvételét az esti tagozatra, amennyiben már nem tanköteles.

33 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 32 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere III.1. A tanulói teljesítmények értékelése III.1.1. Alapelvek Alapkövetelmény, hogy iskolánkban az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Ennek figyelembe vételével minden szaktanár olyan változatos értékelési formákat alkalmaz, amelyek a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének megfelelnek. Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy ne csak magyar órán javítsuk ki diákjaink kifejezésbeli és helyesírási hibáit, hanem minden tantárgy esetén. Az osztályozást, értékelést nevelőmunkánk szerves részének tekintjük, és továbbra is hangsúlyozzuk tanulásra inspiráló funkcióját. Fontos szerepe van a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása terén, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Tanterveinkben, illetve az évfolyamokra lebontott tantárgyi programokban meg van határozva az adott tárgy követelményrendszere. Meghatározzuk azt a szintet, amit a diáknak el kell érni a jeles, illetve az elégséges minősítéshez. Ugyanitt ismertetjük az osztályozás szaktárgyi elveit is. Ezeket az elvárásokat, elveket a tanulókkal egyértelműen tisztázni kell. Az osztályozás szempontjait és gyakoriságát, az írásbeli és szóbeli forma megválasztását és ezek egymáshoz viszonyított arányát minden szaktanár maga dönti el a tanári szabadságnak megfelelően, és vállal szakmai és pedagógiai felelősséget ezért. Az osztályzathoz szaktanárnak minden esetben rövid értékelést is adnia kell (írásban vagy szóban). Törekedni kell arra, hogy minden diák minden tárgyból havonta legalább egy, de félévenként minimum a kötelező óraszám + 1 osztályzatot kapjon szóbeli és írásbeli teljesítményére. A nagyobb egységet számon kérő (pl. témazáró) dolgozatok íratását a diákoknak mindig előre bejelentjük, hogy kellőképpen felkészülten adhassanak számot tudásukról. A dolgozatok megíratását a szaktanárok összehangolják, hogy a házirendnek megfelelően egy napra kettőnél több témazáró ne kerüljön. A megírt dolgozatokat lehetőleg két héten belül kijavítjuk, és az osztályzatot a tanulókkal megismertetjük. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvükbe is beíratjuk. A témazáró jegyet a napló kis négyzetébe írjuk (lehetőleg piros tintával) az osztályfőnök tájékoztatása érdekében. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt

34 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 33 a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi- és érettségi vizsga, valamint a szakképző évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. Az érettségi bizonyítvány középfokú végzettséget, a szakmai vizsga bizonyítványa szakképzettséget tanúsít. III.1.2. Értékélés, osztályozás A közoktatásról szóló LXXIX/1993. törvény 70. -a alapján: (1) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A félévi és a tanév végi osztályzatot az adott időszakaszban megszerzett összes érdemjegy alapján kell megállapítani, ezen jegyek súlyozott átlagaként. A témazáró osztályzatok az átlagolásnál kétszeres súllyal szerepelnek. Az osztályzat meghatározása kerekítéssel történik, melynek során hat tizedtől felfelé, ez alatt lefelé kerekítjük az átlagot. A szaktanárok félévkor és év végén a javasolt osztályzatot legkésőbb az utolsó szakórán közlik a tanulókkal.

35 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 34 III.1.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladatok többsége az un. önellenőrző funkciójú feladatok közé tartozik. Az órai tananyag megértése, megtanulása után a tanuló különböző feladatokon keresztül ellenőrizheti, hogy helyesen sajátította-e el, értette-e meg a tanult új ismereteket. Ezek a feladatok a gyakorlást segítik. A másik típus az elsajátított ismeretek jártasság szintre emelése: önálló gondolkodást fejlesztő, kreativitásra nevelő feladatok, az önálló ismeretszerzést fejlesztő feladatok: könyvtárhasználat, kutatómunka, kiselőadás stb. A házi feladatok mennyiségénél az átlagos képességű tanulók felkészülési ideje a mérvadó. A hétvégi és tanítási szünetekre adott házi feladatok elvei: Elvünk az, hogy a hétvégeket és szüneteket tanulóink a családjaikkal együtt aktív pihenéssel (sportolás, szórakozás), gondtalan együttléttel töltsék. Ezért csak annyi házi feladatot kapnak, mint amennyit egyik tanóráról a másikra szokásos adni. Hosszabb szünetek idején az önművelésre, az olvasásra irányítjuk figyelmüket különböző könyvajánlatokkal, múzeumlátogatási, színházlátogatási ötletekkel, ösztönözve az élmények leírására. III.1.4. Az egyes modulok értékelése és minősítése A tantervi modulokat önálló tantárgyként tanítjuk. Az önálló modulok érdemjegyét a szakirányú végzettséggel rendelkező modult tanító tanár önállóan dönti el. A modulok és érdemjegyeik a félévi értesítőben és év végi bizonyítványban, valamint a törzskönyvben önállóan feltüntetve önálló érdemjeggyel jelennek meg. A tanuló továbbhaladása szempontjából ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a többi tantárgy.

36 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 35 III.2. Vizsgarendszer A gimnáziumi vizsgarendszer igazodik az országos rendszerhez. Fő területei a következők: érettségi vizsga alapműveltségi vizsga osztályozó vizsga különbözeti vizsga javító vizsga Nem tervezzük a vizsgarendszer bővítését pl. a rendszeres év végi vizsgákkal, vagy az egyes tantárgyak tanulmányozását lezáró vizsgákkal. III.2.1. Érettségi vizsga Az érettségi vizsga országosan szabályozott vizsga. Megszervezése és lebonyolítása a Gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat (GÉV), illetve a 100/1997. számú Kormányrendelet (új GÉV) alapján történik. E rendelet tartalmazza a szaktárgyi követelményrendszert is. Iskolánk az alábbi tantárgyakból biztosítja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést (megfelelő létszámú tanulói érdeklődés esetén): magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelvek fizika kémia biológia földrajz informatika III.2.2. Alapműveltségi vizsga Az alapműveltségi vizsga szintén országosan szabályozott vizsga. Megszervezése és lebonyolítása az Alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzata alapján történik, amelyet a 24/1997. számú MKM rendelet tartalmaz. E rendelet foglalja magában a szaktárgyi követelményrendszert is.

37 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 36 III.2.3. Osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák Az iskola által szervezett (helyi) vizsgák. Megszervezésüknél és lebonyolításuknál a GÉV rendelkezései az irányadóak. A tanuló osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról az alábbi esetekben: ha a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kapott ha mulasztása miatt nem osztályozható (a vizsgára bocsátásról az adott osztályban tanító nevelők közössége dönt) (Lásd SZMSZ III. fejezet 9.1. b) pontja) az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse A vizsga az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon kerül megtartásra. Osztályozó vizsgákat évente két alkalommal (január, május) lehet szervezni. A tanuló különbözeti vizsgát tehet az alábbi esetekben: fakultáció változtatás esetén a 11. évfolyam végén Ezekre a vizsgákra írásban kell jelentkezni május hónapban az iskola igazgatójánál. A vizsgát a javítóvizsga napján lehet letenni. iskolaváltoztatás esetén azokból a tantárgy(ak)ból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult, vagy a két iskola tananyagában lényeges elétérés van az adott tantárgy(ak) tekintetében iskolán belüli osztályváltoztatás esetén azon tantárgy(ak)ból, amely(ek) tananyagában vagy annak teljesítésében lényeges eltérés van Ha a tanuló a tantervi követelményeket maximum két tantárgyból nem teljesíti, javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamba csak akkor léphet, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontja augusztus utolsó hete. Az osztályozó, különbözeti és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg, melynek összetétele a következő: elnök: igazgató, igazgatóhelyettes vagy munkaközösség-vezető tagok: buktató vagy vizsgáztató nevelő és (legalább) egy azonos szakú nevelő. A tanulót és szüleit az osztályozó és különböző vizsgák megkezdése előtt 15 nappal értesíteni kell. A vizsgák jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. A tanuló a félév illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig bejelentheti, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni. A tanuló a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen.

38 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 37 Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán alapos ok miatt nem tud megjelenni (orvosi igazolás), a vizsgát a tanév első hónapjában (szeptember) leteheti. III.2.4. Magántanulók beszámoltatási és vizsgarendje A mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) évközi beszámoltatása féléves írásbeli és szóbeli vizsgákon történik január hónapban. Az év végi osztályozó vizsgát május és június hónapban teheti le a III.2.3. pontban leírtak szerint. Indokolt esetben a vizsgák befejezésének időpontja augusztus 31-ig kitolódhat. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem osztályozzuk. A szülő (vagy felnőtt tanuló) kérheti az igazgatótól a tanuló felmentését az ének, rajz és testnevelés tantárgyak (az úgynevezett készségtárgyak ) vizsgája alól. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik.

39 III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 38 III.3. Dicséretek Félévkor és év végén a legjobb eredményt elértek munkáját az érdemjegyeken túlmenően dicsérettel is elismerjük. Szaktárgyi dicséretet félévenként, általános dicséretet csak tanév végén adunk. A dicséretek szövege a következő: Általános dicséret: (1) Kiemelkedő tanulmányi munkájáért és példamutató magatartásáért dicséretben részesült. (osztályfőnöki aláírás) Azok a kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók kaphatják, akiknek magatartása és szorgalma is példás. (2) Példamutató kötelességteljesítéséért dicséretben részesült. (osztályfőnöki aláírás) Azok a jeles tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók kaphatják, akiknek maximum két tantárgyból van jó osztályzatuk (ennél rosszabb osztályzatuk nincs), valamint magatartásuk és szorgalmuk is példás. Azoknál a jeles tanulóknál, akiknek magatartása és szorgalma is példás, és akiknek három tantárgyból van jó osztályzatuk (ennél rosszabb osztályzatuk nincs), az osztályozó értekezleten mérlegeljük a dicséret megadását. Tantárgyi dicséret:... tantárgyból dicséretet kapott. (osztályfőnöki aláírás) Azok a tanulók kaphatnak tantárgyi dicséretet, akik az adott tárgy tanulmányozásában kiemelkedő eredményt értek el. A jutalmazás általános elveit a Házirend 5. -a tartalmazza.