II. RÁKÓCZI FERENC SZAKKÖZÉP ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 II. RÁKÓCZI FERENC SZAKKÖZÉP ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KISVÁRDA 2010.

2 Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. /Szent-Györgyi Albert/ 2

3 Pedagógiai Programunk összeállítása során az alábbi dokumentumokat vettük figyelembe: - Kisvárda város oktatáspolitikai koncepciója - A II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola Minőségirányítási Programja (az oktatási miniszter 3/2002. II.15. OM rendelet alapján) - A közoktatásról szóló évi CXXI: és az évi LXII. törvényekkel módosított évi LXXIX. törvény, - A szakképzésről szóló évi XVI és az évi LXXXIV. törvényekkel módosított évi LXXVI. törvény, - Gazdasági kamarákról szóló évi LXXXVII. törvénnyel módosított évi XVI. törvény, - Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27) OM rendelet - A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I.22.) MüM rendelet - A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV.28.) OM rendelet módosítása - Az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 9/1993. (XII.30.) MüM - MKM együttes rendelete - A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001 (VII.27.) OM rendelet. 1. HELYZETELEMZÉS AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola Felső-Szabolcs legnagyobb szakképző intézete. Az 1885-ben létrejött tanintézetben nagy hagyományai vannak a szakmunkásképzésnek, 1991-ig csak szakmunkás osztályok működtek az iskolában, ekkor kezdődött el a szakközépiskolai oktatás. Az iskola pedagógiai programjában a szakiskolai képzés prioritást kapott, tekintettel arra, hogy a tanulók 2/3-a szakiskolai képzésben részesül. Fő feladatunknak tekintjük a városkörzet szakmai utánpótlásának folyamatos biztosítását, a térség társadalmi-gazdasági szükségleteinek integrálását a szakképzés rendszerébe. A munkaerőpiac várható változásainak reális ismeretében sikerült megváltoztatni a hagyományos szakképzés egy jelentős részét. Az iskola nevelőtestületében jelenleg - 76 fő tanár, szakoktató és óraadó tanár, valamint 26 fő gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozó biztosítja a tanulók pedagógiai, szociális, szakmai és egészségügyi gondozását. Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint nappali rendszerű szakiskola és szakközépiskola. A nevelési-oktatási-szakképzési célok megfogalmazásakor az intézmény vezetősége jól támaszkodhatott a szülők, a tanulók, a tantestület őszinte, nyílt véleményére. A pedagógiai programban tervezett célok és feladatok összhangban vannak az intézmény alapító okiratában megfogalmazott alaptevékenységekkel. 3

4 A program a különböző iskolatípusok közötti átjárhatóságot biztosítja. A szakiskolai tagozat közismereti tantárgyainak helyi tantervei a kerettanterv követelményeinek feleltettünk meg, jelenleg is ezt használjuk. A szakiskola osztályában az A változatú kerettanterveket alkalmazzuk, mely jelentősebb időt és lehetőséget biztosít az ismeretek szintre hozására, a hiányok pótlására, a felzárkóztatásra. A szakközépiskolai képzésben szintén a kerettantervet használjuk. Iskolánkban jelenleg az alábbi szakközépiskolai osztályok működnek: vendéglátás-idegenforgalom informatika gépészet A szakiskolai képzésben az alábbi szakmák elsajátítását tartalmazza pedagógiai programunk: szobafestő- mázoló és- tapétázó kőműves géplakatos villanyszerelő pincér szakács bolti eladó (élelm. és vegyi áru eladó szabó (női szabó) bútorasztalos Az érettségi után tanulóink az alábbi szakképzési évfolyamokra iratkozhatnak be: vendéglős informatikai hálózattelepítő és üzemeltetőrendszerinformatikus: mechatronikai műszerész A szakiskolai osztályok évfolyamán a különböző szakmacsoportokban, 4 osztályban folyik képzés iskolánkban. Az iskola iránti nagyfokú érdeklődés miatt a tanulócsoportokban még mindig magas a tanulólétszám, s mindez elsősorban a közismereti tantárgyak tanítása során jelentős nehézséget jelent tanulóknak, tanároknak egyaránt. Az iskolából a munka világába történő átmenet előfeltétele a szakiskola eredményes befejezése, illetve a szakmai képesítés megszerzése. Az országos tanügyi mutatók és tendenciák a mi intézményünkben is felfedezhetők ban intézményünk sikeresen pályázott a Szakiskolai Fejlesztési Programra. Mind az A, mind a B komponensben nyertesek lettünk, így megújító tevékenységünk kiterjed a osztályokra éppúgy, mint a szakképzési szakaszra. A szakközépiskolai osztályokban tudatos előkészítéssel biztosítani kívánjuk a kétszintű érettségi vizsgára történő felkészítést (emelt és középszintű érettségi). Intézményünkben a következő években is a jelenlegihez hasonló struktúrában kívánjuk a fejlesztési feladatainkat megvalósítani. Kollégiumi tanulóinkat a helyi Bessenyei György Gimnázium Kollégiumában helyeztük el. Pedagógiai Programunk külön fejezetet a kollégium nevelésére vonatkozóan nem tartalmaz, tekintettel arra, hogy a helyi Bessenyei György Gimnázium programjában szerepel. A Szakiskolai Fejlesztési programban elvégzett Önértékelési tapasztalatainkat hasznosítani kívánjuk a Pedagógiai Program megvalósítása alkalmával is. 4

5 A programunk összeállítása során igyekeztünk biztosítani a koherenciát az intézményi MIP-pel től kezdve a szakiskolai területen megyei bázisiskolai feladatokat látunk el a (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány megbízásából). Az iskola folyamatos működésében és a szakképzés tárgyi feltételrendszerének bővítésében jelentős segítséget nyújt az 1996-ban bejegyzett Szakképzésért Alapítvány. Az alapítvány céljában az alábbi fontosabb területeket jelöltük meg: - A diákönkormányzat működési feltételeinek javítása. - Az iskolai Rákóczi -emlékplakett adományozásához fedezet biztosítása (tanulói). - Az iskolai tanulmányi kirándulások és szakmai tapasztalatcserék anyagi feltételeinek segítése (utolsó évesek esetében). - A nyelvoktatás és a számítástechnikai képzés eredményességének javítása. - Az iskola kulturális és kiegészítő oktatási programjainak támogatása. TÁMOP pályázat A 2009/2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4/08/ pályázat keretein belül a II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola vállalta a kompetencia alapú oktatás megalapozását és kiterjesztését, a hátrányos /halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók egyenlő hozzáférésének biztosítását, valamint az iskola innovációs képességének kibontakoztatását a következő célrendszer alapján: A kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése Ennek érdekében feltárjuk a tanulók önálló tanulási képességében rejlő hibákat, fejlesztjük és motiváljuk őket ezen a területen. Fontos a tanító-nevelő munka hatékonyságát növelni, ennek érdekében a pedagógusok különböző továbbképzések keretében sajátították el a kooperatív tanulásszervezési eljárásokat, melyeket tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon is alkalmaznak. Célunk, hogy az új tanulásszervezési eljárásokat / témahét, három hetet meghaladó projekt, moduláris oktatási programok, adott műveltségterület tantárgyi bontás nélküli alkalmazása/ beépítsük az iskola éves munkatervébe. A választható témák a mellékletben szerepelnek, s ezt minden tanév elején a tanévnyitó értekezleten a pedagógusok megszavazzák. A digitális tudás és az IKT infrastruktúra tervszerű, széles alkalmazása elmélyíti a kompetencia alapú ismereteket. A tanulói laptop-program segítségével gyakorlati jellegű tudás átadása./ TIOP pályázat eredményeképpen/ Az iskolai esélyegyenlőség biztosítása terén Integrált oktatás biztosítása, melyet elősegít a tanórai kooperatív módszerek alkalmazása, differenciálás, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. Naprakész dokumentációval rendelkezünk a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adatairól. Figyelemmel kísérjük fejlődésüket, haladásukat. Fontos feladatunk a tanulók szociális képességeinek fejlesztése, a másság és az egyéni adottságok elfogadása, az esélykülönbségek mérséklése. A nevelőtestület helyi saját innovációjának megalapozása, és gyakorlati megvalósítása Fontos a pedagógiai kultúra fejlesztése, helyi oktatási segédanyagok megtervezése és alkalmazása, más intézményekben bevált módszerek átvétele. Intézményi innováció keretein belül Jó gyakorlatok megvásárlása, ezek alkalmazása. 5

6 Az iskola szakmai, pedagógiai, munkaszervezési dokumentációjának a TÁMOP szellemisége szerinti átdolgozása, ezek népszerűsítése a pedagógusok körében. A mérés-értékelés rendszerének átdolgozása elengedhetetlen az objektív következtetések levonásához. Elvárásaink a tervezett tevékenységek megvalósítása során: eredményesebb szereplés az országos kompetenciamérések alkalmával munkaerőpiaci szempontból releváns kompetenciák megerősítése élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák megerősítése az átdolgozott Pedagógiai Program alapján inkluzív iskola megteremtése önismeret, nyitottság fejlesztése tanulókban, tanárokban tanulásvezető tanári attitűd kialakítása alkotás, értékteremtő munka iránti igény A fenntarthatóságot legalább 5 éven keresztül biztosítjuk a 9. és 10. szakiskolai osztályokban./ A vállalt mutatókat a melléklet tartalmazza./ 6

7 A II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola KÜLDETÉSNYILATKOZATA a Minőségirányítási Programban megfogalmazottak alapján Intézményünk szakképző iskola, ebből fakadó hivatása a szakemberképzés. A szakiskolai és a szakközépiskolai osztályokban meghosszabbodott általánosan művelő oktatási és differenciált képzési szakaszok segítségével teljesíti küldetését. A beiratkozott tanulók részére vállalja az alapkészségek fejlesztését, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtását. Felkészíti a tanulókat képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő végzettség megszerzésére. A tankötelezettség teljesítése mellett biztosítja piacképes szakmai végzettség megszerzését. Felkészít az alapműveltségi vizsgára (jelenleg ez még nem kötelező érvényű jogszabály), az érettségi vizsgára, az OKJ szakmai vizsgáira és a továbbtanulásra. Célja jól képzett, s az innovációra, folyamatos szakmai megújulásra képes szakképzett munkaerő biztosítása, igazodik a munkaerő-piaci igényekhez. Pedagógiai tevékenysége középpontjába az emberközpontú nevelés áll, az intézmény vállalja a szociokulturális hátránnyal érkezők, tanulási nehézségekkel küzdők beiskolázását, fejlesztését. (Kivonat az iskola Minőségirányítási Programjából). 7

8 I. Az iskola jogi státusza-alapító okirat K i v o n a t KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 192/2009.(XI.20.) ÖKT h a t á r o z a t a a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola alapító okiratának módosításáról, egységes szerkezetbe foglalásáról és kiadásáról A Képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV törvény 9. -ának (4) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV törvényben, illetve a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvényben foglaltaknak megfelelően tekintettel a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 37. -ának (5) bekezdésére a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja és foglalja egységes szerkezetbe. Alapító okirat I. Rész Az intézmény 1. Neve: II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola Székhelye: Kisvárda Mártírok útja 8. sz. 2. Az alapítás éve, korábbi határozatok: a) 1885 b) A költségvetési szerv létrehozásáról, alapításáról szóló korábbi határozatok: 80/2004. (IV. 8.) ÖKT határozat 78/2009. (V. 27.) ÖKT határozat 3. Az alapító, fenntartó neve, címe: Kisvárda Város Önkormányzata Kisvárda, Szent László u sz. 4. Az irányító szerv neve, címe: Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete Kisvárda, Szent László u sz. 5. OM azonosító: Törzsszám: Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 20. -ának (1) bekezdése c. és d., a bekezdése b., valamint a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 2. -ának 1. bekezdése a. és b. pontjában meghatározott intézménytípus keretei között a közoktatási törvény 27. és 29. -ában foglaltak szerinti 8

9 szakiskolai, szakközépiskolai nevelő-oktató munka, szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképzés. 8. Szakágazati besorolás, alaptevékenysége: a) A költségvetési szerv alaptevékenységének jellege szerinti szakágazati besorolása: Szakmai középfokú oktatás b) Alaptevékenysége december 31-ig: Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (szakképzési évfolyamok) Alaptevékenysége január 1-től Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évf.) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évf.) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 9. Kiegészítő tevékenység: nincs 10. Kisegítő tevékenység: nincs 11. Vállalkozási tevékenység: nincs 12. Működési köre: Kisvárda város közigazgatási területe és közoktatási vonzáskörzete 13. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1300 fő 14. Az intézmény évfolyamainak száma: Középiskolai évfolyam 9-10 Szakiskolai évfolyam 1/9-3/9 Szakképzési évfolyam 1/11-3/11 Szakképzési évfolyam 1/13-2/13 Szakképzési évfolyam Az intézmény szakmastruktúrája: Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető Kőműves Bolti eladó (élelm. és vegyi áru eladó) Géplakatos Villanyszerelő Szakács Pincér Festő-mázoló és tapétázó Szabó (női szabó) Burkoló Bútorasztalos Mechatronikai műszerész Kereskedő

10 Vendéglős Géplakatos Szobafestő-, mázoló- és tapétázó Kőműves Asztalos Villanyszerelő Nőiruha-készítő Pincér Szakács Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája, altípusa: közintézmény A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: költségvetési szerv Önállóan működő és gazdálkodó A közoktatási törvény szerinti típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény szakiskola, szakközépiskola 16. Gazdálkodással összefüggő jogosítványai: Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan, saját éves költségvetése alapján gazdálkodó költségvetési szerv. 17. Vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szerint nyilvános pályázat alapján Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete bízza meg A megbízás, felmentés, fegyelmi jogköröket kivéve, az egyéb munkáltatói jogokat az intézmény irányító szervének vezetője, Kisvárda város polgármestere gyakorolja. 18. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII., a Munka Törvénykönyvről szóló évi XXII., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény hatálya alá tartoznak 19. A feladatellátást szolgáló vagyon: Kisvárda, Mártírok u. 8. sz. alatti ingatlan Az ingatlan helyrajzi száma: 2533/1, 2533/ A vagyon feletti rendelkezési jog: A Kisvárda Város tulajdonában lévő ingó- és egyéb vagyon kezelése és használata az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendeletben meghatározottak szerint történik. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 10

11 II. Rész Általános rendelkezések 1. Jelen alapító okirat hatályba lépésével egyidejűleg a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola alapító okiratának felülvizsgálatáról, módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 80/2004. (IV. 8..) ÖKT határozat, valamint a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola alapító okiratának módosításáról, egységes szerkezetbe foglalásáról és kiadásáról szóló 78/2009. (V. 27.) ÖKT határozat hatályát veszti. 2. Utasítja a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola igazgatóját, hogy az alapító okirat módosulására tekintettel, vizsgálja felül az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, s azt jóváhagyásra terjessze a Képviselő-testület elé. Záradék: Ezt a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete november 20-án tartott ülésén az 192/2009. (XI.20.) ÖKT határozat alapján, január 1-jei hatállyal elfogadta és felhatalmazta Dr. Oláh Albert polgármestert az okirat aláírására. A határozatról értesülnek: 1. II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola 4600 Kisvárda, Mártírok útja 8.sz. 2. Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatósága 3. PH. Pénzügyi Osztálya 4. Irattár K i s v á r d a, november 20. Dr. Oláh Albert sk. sk. polgármester Törökné dr. Nagy Irén jegyző A kivonat hiteles: 11

12 II. NEVELÉSI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI OKTATÁSI ÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE III.1. PEDAGÓGIA ALAPELVEINK Az intézmény szakképző iskola, ezen belül szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. E tevékenységét a szakközépiskola és a szakiskola is nappali tagozaton gyakorolja. Ebből fakadó hivatása: a szakemberképzés. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a gyermek személyiségének, képességeinek kibontakoztatása és az általános emberi értékek továbbadása. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Intézményünk, mint szakképző iskola olyan értéket kíván közvetíteni diákjaink számára, melynek során kialakítjuk munkaszeretetüket, munkakultúrájukat, és alkalmassá tesszük őket a munka világában történő eligazodására. Alapelvünk, hogy az iskolának kell felkészíteni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: A gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben. A tanulók személyiségének tiszteletben tartása. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapniuk szociológiai hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulók kapjanak lehetőséget tehetségük kibontakoztatására. A tanuló egyéni fejlődési üteméhez való igazodás. Fontos az egyetemes értékek tisztelete, nemzeti örökségünk, magyarságtudatunk ápolása, hagyományainkat, ünnepeinket átörökítjük. A demokrácia gyakorlására való nevelésre törekszünk, toleranciára, reális önértékelésre neveljük tanulóinkat. A demokrácia gyakorlására való nevelésre törekszünk, toleranciára, reális önértékelésre neveljük tanulóinkat. A helyi hagyományok ápolása fontos (helyi versenyek). A tanulók felzárkóztatását és tehetséggondozását azonos pedagógiai értékű tevékenységnek tekintjük, melynek szemlélete minden pedagógus nézeteiben jelen kell, hogy legyen. Nyitottság: a piac és a gazdasági környezet igényeit figyelembe venni a képzés tartalmában és az iskola fejlesztésében, a szerzett tapasztalatok integrálása a szakképzés tervező munkájába. Korszerű oktatás hagyományos és innovatív keretek között. 12

13 A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. (Az iskolánkban ezen a területen is gazdag kínálatot kívánunk nyújtani - 4 idegen nyelv jelenik meg választékként). Törekedni kell az iskola életében a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására, tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között A tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a tanulók alapkészségeinek fejlesztését és korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtását. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek és kompetenciák kialakítására az alapozó szakaszban (9-10. osztály), hogy megfelelő felkészültséggel és alapozással kerüljenek be tanulóink a szakképzési szakaszba.( évfolyam). A humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre nevelés. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkában és életének egyéb problémáiban. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. Tanulóinkat a jelenlegi, a megyehatáron is átnyúló beiskolázási körzetből várjuk (jelenleg térségünk 55 általános iskolájából iskolázunk be tanulókat). Alapelv: A gyerek EMBER, jogai ugyanazok, mai a felnőtteké. Nem alattvaló, Érző, gondolkodó, cselekvő lény, akit azonban irányítani kell. III.2. PEDAGÓGIAI CÉLOK Iskolánkban: A nevelés tartalma mindig a társadalmi életre való felkészítés, a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, tovább építhető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség képességeit, életkori sajátosságait, a szűkebb társadalmi környezetet, a szülők igényeit, a tanuló elképzeléseit. Az oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanuló képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása alkotja. A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt. Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai 13

14 feladat. Pedagógusinak szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében az alábbi nevelési és oktatási célokat valósítjuk meg: a.) Nevelési célok: A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A tanulók szeressenek iskolába járni és kapják meg annak lehetőségét, hogy képzett felnőtté válhassanak Sikeres beilleszkedésüket segítjük a házirend megtartása mindenkire vonatkozik Az egyetemes emberi értékek közvetítése, mint becsületesség, tisztesség. A másság elfogadására nevelés. Tanulóközösségeink váljanak az emberek és a különböző világnézeti alapállásokkal szembeni tolerancia gyakorlóterévé. Az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés). Az egészséges életmódra nevelés. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások, kommunikációs készségek kialakítása. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom). Az önismeret fejlesztése, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés, stb.). A család tisztelete. A szülőföld megismerése, szeretete, megóvása. Törekszünk a humánumra az egyén és közösségek iránti tiszteletre. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni-felismerni a rosszat. Pedagóguskép: szaktudás a legfontosabb, mert erre alapul az elismerés döntéseit megfelelő mennyiségű információ birtokában hozza meg pozitív életszemléletet sugározzon felelősségérzettel bánjon tanítványaival legyen képes önkritikára képezze magát rendelkezzen empátiával, türelemmel, kiváró optimizmussal az osztályfőnök ismerje föl a tanuló problémáit Szülőkép: őszinte bizalommal forduljon az iskola tanáraihoz kísérje figyelemmel gyermekének iskolai magatartását, tanulmányi munkáját tartsa a kapcsolatot az iskolával 14

15 Eredményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesít magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjegyekkel. 15

16 b.) Oktatási célok: A beiskolázott tanulók szakképesítéséhez juttatása. A tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése. A tanulók képességének és érdeklődésének megfelelő végzettség megszerzésére való felkészítés. Felkészítés a záróvizsgákra, a továbbtanulásra. A tanulók szerezhessék meg azokat az ismereteket, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam, egész életen át tartó tanulás). A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő, differenciált oktatási módszerek alkalmazása a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. Legyenek képesek tudásukat gyarapítani, bővíteni. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A tanulók ismerjék a tanulók helyes és hatékony módszereit. Legyenek képesek az értő olvasásra, gondolatit helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazok az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk, hogy Minden tevékenységünket az oktatás és nevelés területén egyaránt a gyerekek szeretete hassa át. A tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. Minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. A 12. évfolyam elvégzése után minden szakközépiskolai tanulónk sikeres érettségi vizsgát tegyen. Régóta tény a magyar oktatásban, hogy a szakiskolák népszerűsége csökkent. Sokak tudatában úgy él ez az iskolatípus, mint a megújulásra legkevésbé képes képzési forma. Bár több intézményben beszámoltak kísérletezgető, új utakat kereső gyakorlatról; eddig nem volt a probléma komplex kezelését lehetővé tevő ismeret - és intézményrendszer. A tankötelezettségi törvény eredményességének javítása érdekében kapcsolódtunk be 2003-ban a Szakiskolai Fejlesztési Programba. Intézményünk pályázati nyertes lett mind az A, mind a B komponensben, melynek eredményeként a nevelő-oktató munkát és a szakképzést megújító programot indítottunk el iskolánkban. 16

17 Tudatosan törekszünk arra, hogy a 10. évfolyam elvégzése után lehetőség szerint minden szakiskolai tanulónk a szakképző évfolyamon folytathassa tanulmányait. Tudomásul kell venni, hogy az elmúlt tíz évben a szakképző iskolák funkciója és társadalmi környezete is megváltozott. A régi típusú szakképzés hiába bizonyult hosszú évekig hatékonynak, ezzel ma már a munkaerőpiacon nem lehet boldogulni. Ezért jelentősen javítani kívánjuk tanulóink szövegértelmezését, szövegolvasási és értelmezési képességeinek javítását, az igényes szövegbővítést illetve a matematikai eszközhasználat szintjét. A szemléletváltás elkerülhetetlen, s csak akkor lehet eredményes, ha tanár és diák együtt akarja a változást. Előtérbe kerül a minőség igénye. Folyamatos továbbtanulásra, továbbképzésre van szükség. A továbbképzés pedig lehetőség kell, hogy legyen, nem pedig teher. Olyan lehetőség, amellyel tudni kell élni. Célunk: Jó kapcsolatot tartani mind az önkormányzattal, mind a város többi iskolájával. Együttműködni a szülőkkel olyan szemléletben, hogy az iskola és szülő egyaránt érezze, közösek a céljaink és érdekeink. A felsorolt célokat iskolánk akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik iskolánk munkarendjéhez. 17

18 III. 3. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Iskolánk alapértéknek tekinti a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság. Az iskola az embert és tanulóit teljes személyiségnek tekinti, fontos feladatának tartja a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe. a.) Az értékközvetítés: Tudásközvetítés: Az oktató-nevelő munkában a vizsgaorientáltság és a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése. A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki, különösen a évfolyamokon. A műszaki szakképzés miatt az általános képzésben a reál-orientáció érvényesül. A fizikum fejlesztése: Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása. A tanulók mozgásszükségletének kielégítése. Egészséges életmódra nevelés. A szabadidős sportok megismertetése. A mindennapos testmozgás igényének felkeltése. Az életkoruknak megfelelő állóképesség, edzettség kialakítása- a tanulók fizikai állóképességének mérésére elkészített programunk az egészségnevelési programrész fejezetében található. További alapelvekkel kapcsolatos feladatok: Nyitottság: Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységekben. A szakmai 18

19 tanterveket egyezteti az iskolával kapcsolatban álló nagyobb gazdálkodó szervezetekkel. Évi egy-két alkalommal szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhely-látogatás szervezése a nevelőtestület és a tanulóifjúság számára. Rendszeres kapcsolattartás a gazdasági kamarákkal. Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, s a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja. A pedagógusokkal szembeni elvárások: Sikerorientáltság, kreativitás. Korszerű szakmai ismeretek. A tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély. Példamutatás, empátia. Összehangolt munkavégzés. Az informatikai, multimédiás eszközök széleskörű alkalmazása. Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez, nevelési értekezletek, szakmai kirándulások, munkaközösségi megbeszélések keretében. Iskolánk a pedagógiai munka eredményességének folyamatos javítására törekszik. b.) Pedagógiai munkánk alapvető feladata: A gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése) kiemelt nevelési feladat legyen az iskolai programban. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, 19

20 jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljainknak megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. III. 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK a.) Életkori jellemzés: A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részeseivé válunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük fejlődésének. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésében széleskörűen fejlesszük. Az iskola tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki. A kilencedik évfolyamon a hozzánk belépő tanulók legnagyobb része éves. Ez a serdülőkor záró szakaszát jelenti. A NAT ennek az időszaknak életkori jellemzőiről, többek közt az alábbiakat mondja: A kamasz emberismeret képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Ebben a korban kifejeződésre jut az önmegismerés igényes, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás. Viselkedésükre kritikai hajlandóság jellemző. A fenti nevelési problémák mélyebb elemzése érdekében pedagógusaink körében egyre inkább igény van a pszichológus vezetésével történő, a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélésére is. Tapasztalataink szerint az iskolába lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük - többnyire a rendezetlen családi háttér miatt - sokszor kívánni valót hagy maga után. Tanulóink egy igen jelentős részének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes negatívumával (gazdasági, megélhetőségi 20

21 lehetőségek, munkanélküliség, alkoholizmus) rendelkezik. E hatások tükröződnek a gyermekek teljesítményeiben, valamint viselkedési és beszédkultúrájukban egyaránt. b.) Családi háttér: Általános tapasztalat, hogy iskolánk tanulóinak neveltségi szintje hűen tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. Sok a munkában és a tanulásban igénytelen tanuló. E magatartási hibák kialakulásának okai elsősorban a családon belül keresendők: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, hogy a szülők viszonylag kevés időt szánnak gyermekükre. A magatartási problémák nem egy esetben a csonka családban nevelkedő diákoknál tapasztalhatók. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek. Iskolánknak ezt a problémát is kezelnie kell, s a tantestület tagjai jó pedagógiai érzékkel és empátiás képességekkel igyekeznek a nem kívánatos környezethatások, a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére a gyermekekben lévő lehetőségeket feltárni. A családok zömének fokozatosan romlik az anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. A gyerekek egy része így otthon sem lát arra példát, hogy szülei rendszeresen dolgozni mennek, munkájukat pontosan elvégzik. Ez sajnos rossz hátteret ad egy szakmai képzést adó iskolában. A családok nagy részében becsületesen dolgoznak a szülők, de önhibájukon kívül, csak másodállás vállalásával tudják eltartani a családot. Így kevés idő marad arra, hogy a gyermekekkel foglalkozzanak. Tanulóink jelentős része ingerszegény környezetben él, s ezért olyan igénytelenek ők is. A másik véglet, amikor a szülők próbálnak mindent megadni gyermeküknek, mindent pénzzel akarnak elintézni, s nem törődnek gyermekük lelki életével, érzelmeivel. Ebből következően iskolánk gyermekideálja: Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. A tanulók személyiségfejlesztésének fő területei: erkölcsi nevelés, értelmi nevelés, közösségi nevelés, 21

22 érzelmi nevelés, akarati nevelés, nemzeti nevelés, állampolgári nevelés, munkára nevelés, testi nevelés, esztétikai nevelés. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Bontakozzon ki az egyedi ember egyedi személyisége, önbizalommal rendelkező, pozitív énképű személyiség kialakulása. A tanulói aktivitás fejlesztése (differenciálás, igazodás az egyéni képességekhez), a tanulási kedv fejlesztése. Tervezzük, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal fejlesztő pedagógus foglalkozzon. Építünk az önálló és csoportos munka lehetőségeire. Kulturált magatartás. Helyes érzelmek kialakítása. Autonóm személyiség. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. III.5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI a.) A tanulási - tanítási folyamat: 22

23 Iskolánkban az oktatás, a szakképzés és a nevelés teljes összhangját kell megteremtenünk, figyelembe véve azt a tényt, hogy a beiskolázott tanulók nagyon különböző színvonalú általános iskolákból érkeznek, és a képességek szempontjából is nagy szóródást mutatnak. Célunk a különbségek csökkentése, valamint a szociokulturális hátrányok - lehetőség szerinti - kiküszöbölése az iskolánkban megvalósuló tanítási - tanulási folyamatban. Az iskola szakképző jellege nem ellentétes azzal, hogy nagy szerepet szánunk e folyamatban a nevelésnek. A gyermekcentrikus, humánus iskolai légkör nagymértékben elősegíti a képzési célok megvalósítását. Alapvető feladatunk, hogy tanulóink a képzés végén a neveltségi szintjükben mutatkozó hiányosságok nagy részét pótolva hagyják el iskolánkat. Az iskolai élet sajátosságaiból adódóan egyik legfontosabb alapelvünk az esélyegyenlőség megteremtése iskolánkban: átjárhatóság lehetőségeinek biztosításával, felzárkóztató programmal, világos követelménytámasztással, objektív értékeléssel, osztályozással, képesség szerinti differenciálással. A tanítás-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a gyermekekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásban vannak jelen. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítás szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motiváló tényezők között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Ez különösen a nehezen haladók esetében lényeges. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, videó által megszerezhető tudásnak, művelődési ház, múzeum, színház, stb.), s a környezet hatásainak. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek e legjobb eredményre. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszaigazolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, osztályozás, ellenőrzés legyen rendszeres és folyamatos. Az iskolai oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát a kötelező tanórai, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják. 23

24 A tanítási óra az oktatás alapsejtje: egyetlen tanítási óra sem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A pedagógus tanórai munkája legyen átgondolt, osztályra illetve csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését. Fordítsunk több gondot a tanítási órák egészségügyi követelményeire (friss levegő, fény, helyes testtartás, helyes öltözködés, a tisztaság, a rend megkövetelése, stb.). b.) Az iskola munkarendje: Az iskola munkarendjét az eseménynaptár határozza meg. Az eseménynaptár a tanév rendje és az iskola éves munkaterve alapján készül, tartalmazza az iskola összes tanulóját és nevelőtestületét érintő eseményeit: tanévnyitó-, tanévzáró-, iskolai ünnepélyek, rendezvények, értekezletek, vizsgák, határidők stb. Az eseménynaptár évente készül és az iskola vezetősége javaslatára a tantestület hagyja jóvá. Iskolánk egy nevelési évre szóló munkaterve tartalmazza: Az oktató-nevelő munka adott tanévre szóló fő célkitűzéseit. A tanév helyi rendjét: - az iskola tanítás nélküli munkanapjai felhasználását, - értekezletek, rendezvények, ünnepélyek időpontját, - záróvizsgák ütemezését. a vezetőség ellenőrzési tervét, határidős feladatait. A tanórán kívüli tevékenységek formáit. A pedagógusok megbízatásait. Az éves munkaterv elkészítésének rendje A szabályozás célja: Azoknak a lépéseknek a leírása, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkaterv szerves része legyen az intézmény stratégiai programjának. A feladatokhoz rendelt felelősök és a határidő pontos megjelölésével tervszerűvé tegye az éves munka szervezését, irányítását és minden dolgozó számára egyértelművé tegye a tennivalókat és azok ütemezését. Hatókör: valamennyi alkalmazott. Felelős: az igazgató Dokumentumok, bizonylatok: Jegyzőkönyv, jelenléti ív, munkaközösségi munkatervek, diák-önkormányzati munkaterv, minőségirányítási támogatói szervezet munkaterve. A folyamatleírás tartalma: Az intézmény vezetője a tanévnyitó értekezleten ismerteti az éves munkaterv vázlatát. Az előírt tartalmi elemek meglétéért az igazgató felel. A tanévnyitó értekezletre a mellékletek felelősei (a dokumentumok címszó alatt felsorolt munkatervek felelősei) is az első tervezettel készülnek. 24

25 Megismerés után a nevelők javaslattal élhetnek. Az igazgató az egyes tartami elemek kidolgozására feladatokat ad ki felelős és határidő megjelölésével (szeptember 20.). A munkaközösségek külön-külön készítik el munkatervüket, de fokozottan figyelnek: a részdokumentumok tartalmában ne legyen ellentmondás, ill. a szoros együttműködést írjon elő. A tervezetet az alábbi fejléces lapon kell átadni. Feladat Felelős Határidő Teljesültség Ellenőrzés A munkaterv teljesültségét az igazgató (helyettesek) ellenőrzik és értékelik. A felelősök félévkor és év végén az igazgató részére írásos értékelést adnak át, az igazgatói értékelés megalapozása céljából. Az igazgató (helyettesek) a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten értékeli a munkaterv végrehajtását. A munkatervet a betervezett feladatok 75%-nak végrehajtása esetén tekintjük teljesültnek. A nem teljesült feladatokról az okok megvizsgálása után a nevelőtestület az átütemezésről vagy az elhagyásról dönt. Évközi módosítást (feladat elhagyása, feladat csökkentés vagy növelés, határidő átütemezés, új felelős kijelölése, stb.) nevelői kezdeményezésérre a nevelőtestület tehet. Elfogadás: Az éves munkaterv elfogadásáról az igazgató javaslatára a nevelőtestület szeptember 1-ig dönt. Nyilvánosságra hozatal: a munkatervet 1-1 példányban a nevelői szobában, a könyvtárban, az igazgatónál, igazgatóhelyetteseknél kell elhelyezni. III A BEILLESZKEDÉSI ÉS A MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Felméréseink igazolják, hogy a tanulók egy jelentős részének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes negatívumával (megélhetési problémák, munkanélküliség, alkoholizmus) rendelkezik. A hatások tükröződnek a tanulók teljesítményében, viselkedési és beszédkultúrájában. Iskolánknak ezt a problémát is kezelni kell. Ezen tevékenység három területre terjed ki: - megelőzésére, - feltárására, - megszüntetésére. 25

26 A tantestület tagjai jó pedagógiai érzékkel, empátiás készségekkel igyekeznek feltárni a gyermekekben lévő lehetőséget. Szoros kapcsolatot tartunk a gyermekvédelmi szolgálattal. Erősítjük a pedagógusok és a családok, a tanulók személyes kapcsolatait. A szülők és a családok gondjainak megértése, segítése. Életvezetési ismeretek programjának beépítése az osztályfőnöki órák témaköreibe; amelynek fő célja a személyiség fejlesztése, alkohol - AIDS - drog, prevenció. Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése. A szülőkkel való együttműködés. Iskolánk e feladat megoldásában szorosan együttműködik: A Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti szolgálatával. Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézet Nevelői Tanácsadóival. A Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi csoportjával. Gyámhivatallal. Nevelési tanácsadóval. Iskolai egészségügyi szakszolgálattal. 26