---t/,'~l"t%qhj OSSZEFOGLALO KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY AZ "OSKU II. - DOLOMIT" BANYATELEK. TERVEZETT BövíTÉSE , "Palota- Vidék 2000" Zrt

Átírás

1 ---t/,'~l"t%qhj K_Ö_ORN_Y_EZ_E_TI_H_AT_Á_ST_AN_U_LM_Á_N_Y "Palota- Vidék 2000" Zrt 8100 Várpalota Veszprémi u. 7 KÖRNYEZETI...., AZ "OSKU II. - DOLOMIT" BANYATELEK, TERVEZETT BövíTÉSE.. OSSZEFOGLALO "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U. 7. 1/22

2 Elozmények Az 547/2001. sz. bányahatósági határozattal megállapított "Öskü 11.-dolomit" bányatelek bányászatijogát a " PALOTA-VIDÉK 2000" Zrt. (a bányavállalkozó) én szerezte meg átruházás útján a COLAS - Északko Bányászati Kft-tol. A bányászati tevékenység megkezdése érdekében a bányavállalkozó elozetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a Középdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyeloséghez. A Felügyeloség 20522/2014. sz. elozetes vizsgálatot lezáró határozata megállapította, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentos környezeti hatások nem származnak. A 10,9379 hektáros bányatelken muködo bányaüzembenjelenleg a kitermelés a bányafelügyelet által jóváhagyott évi kitermelési muszaki üzemi terv alapján folyik. A muszaki üzemi tervet a Veszprém Megyei Kormányhivatal 482-4/2015. sz. határozata hagytajóvá. A korábbi bányászat következtében a bányatelek ásványvagyona már kimerüloben van, ezért a bányavállalkozó a bányatelek bovítése céljából bányahatósági engedéllyel megkutatta a bányatelektol ÉK-re fekvo -39,2 hektáros területet. A kutatásról készült zárójelentést és készletszámítást a bányafelügyelet a Veszprém Megyei Kormányhivata1837-2/2015. sz. határozatával fogadta el. A bovítéssel 50,1392 hektárra módosuló "Öskü 11.- dolomit bányateleken tervezett külszíni bányászati tevékenység végzéséhez a bányavállalkozó környezeti hatástanulmányt nyújt be jelen eljárás keretében. A bányavállalkozó megnevezése: " Palota- Vidék 2000" Zártköruen Muködo Részvénytársaság Székhelye: 8100 Várpalota, Veszprémi u. 7. A telepítés és a muködés idopont ja, idotartama A bányászati tevékenység megkezdését a bovítményterületen az összes szükséges hatósági engedély megszerzését követoen 2017 évre tervezik. "PALOTA-VIDÉK2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA,VESZPRÉMIU. 7. 2/22

3 A tevékenység helye A dolomitbánya és tágabb környezete Google Earth térképen Az "Öskü II. - dolomit" bányatelek Veszprém megyében, Öskü község külterületén, a Sólyi duloben, a település központjától DNY -ra 1,3 km-re található. Az "Öskü II. - dolomit" bányatelek az alábbi ingatlanokat érinti (az ingatlan jelenlegi használati módjával): o Öskü 090 hrsz. anyaggödör jelenleg bányagödör; o Öskü 091/17 hrsz. legelo, jelenleg legelo. A tervezett bovítmény az alábbi ingatlanokat érinti: o Öskü 091/2, szántó; 091/8 hrsz. út; 091/11 hrsz. szántó; 091/12 hrsz. szántó; 091/13 hrsz. szántó; 091/14 hrsz. szántó; 091/16 hrsz. útt; 091/17 hrsz. legelo; 091/27 hrsz. út; 091/38 hrsz. "a" szántó, "b" legelo legelo; 091/39 hrsz. "a" szántó, "b" legelo; 091/40 hrsz. "a" szántó; "b" legelo; 091/42 hrsz. legelo; 091/43 hrsz. legelo; 091/44 hrsz. legelo; 091/45 hrsz. legelo; 091/46 hrsz. legelo; 091/47 hrsz. legelo. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U. 7. 3/22

4 --JP...~ 1,/ ".-ilri ~--r--- t_'::--"" I / l -<' ~ A dolomitbánya a földhivatali térkép részletére helyezve A bánya területe tájföldrajzilag a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáján belül a Vilonyai hegyek és a Veszprém - Devecseri - árok kistájához tartozik. A bányatelek felszínének tengerszint feletti magassága m Bf.-i (méter Balti feletti) szintek közötti. A bányaterillet a 8. jelu foút 34 km m szelvényénél ÉK-re letérve aszfaltos, majd javított murvás földúton közelítheto meg. A bányászati tevékenység helye, a bovített "Öskü II. - dolomit" bányatelek az alábbi EOV koordináták között helyezkedik el: ITöréspont I EOV Y [ml I EOV X [ml I Z [m BfJ I "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U. 7. 4/22

5 yatelek sarokpontjainak EOV koordinátái 8100 V ÁRPALOT 5/22 A, VESZPRÉMI U. 7. KÖRNYEZETI

6 o o A bányatelek területe: 50,1392 ha A bányatelek fedolapjának magassága: 200 m Bf o A bányatelek alaplapjának magassága: 160 m Bf. A bányászathoz szükséges létesítmények A külszíni bányászati tevékenység végzéséhez az alábbi létesítményeket szükségesek: o Kiszolgáló létesítmények: iroda és melegedo szociális blokkal (konténerépület), mobil illemhely szennyvíztároló tartállyal, hulladéktároló. o Belso szállítási útvonalak, o Humuszdepóniák, védotöltések. o Monitoring létesítmény: karsztvízszint-megfigyelo kút. A bányászathoz szükséges gépek, berendezések: o 2 db gumikerekes homlokrakodó, o 1 db hegybontó szerelékes kotró, o 1 db fúrókocsi, o 1 db mobil töro osztályozó berendezés. A bányászati tevékenység A bányamuvelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység nappali idoszakban történik. A bányászati tevékenység letakarítás, kitermelés, elokészítés, deponálás, rakodás, tájrendezés munkafolyamatokból áll. Letakarás: A bányatelek területén a 0,1-0,3 m vastag humuszos dolomittörmelékes talaj, és helyenként alatta található agyagos, homokos kozettel szennyezett dolomittörmeléket homlokrakodóval takarítják le. A letakarított anyagból a bányatelek határvonala mentén 1,0-1,5 m magas védotöltést készítenek, amely a bányamuveléssei érintett területet teljesen körülfogja. Jövesztés: Az erosen murvás dolomit kitermelését lazító robbantással, hegybontó szerelékes kotrógéppel és homlokrakodó géppel végzik, oly módon, hogy a kialakult bányaudvart már tovább nem mélyítik, hanem a jelenleg meglévo bányafalakat muvelik tovább a "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U. 7. 6/22

7 bányatelek határpilléréig. Robbantáskor egyszerre 4-8 [m] vastagságú szeletet robbantanak. Az 5-20 m vastag dolomitot 2-3 szeletben muvelik le. A robbantásosjövesztéshez a 90 [mm] átméroju fúró lyukakat úgy kell telepíteni, hogya robbantás után a bányafal dolésszöge a 700-ot ne haladja meg. A robbantás sal kijövesztett dolomit feladása osztályozásra homlokrakodóval történik, illetve igény szerint osztályozás nélkül szállítják el a vevok. Az egyes munkaszintek szabad szélét személyek, tehergépjármuvek 2 [ml-nél kisebb távolságban nem közelíthetik meg. Veszélyes mélység peremén vezeto közlekedo utak lejtos szakaszain, valamint a kanyarok külso ívén legalább 0,8 [ml magas védotöltést létesítenek. Törés-osztályozás: A bányaudvaron felállított mobi! osztályozó a felaprózódott dolomitot méret szerint szétválasztja, és különbözo nagyságú útépítési (zúzott)követ állít elo. Rakodás és szállítás: A szállítást ketto csoportra lehet elkülöníteni: belso- és külso szállítás. A belso szállítás célja a bányaterü1eten letermelt a lerobbantott, ill. jövesztett haszonanyag eljuttatása a mobi! osztályozóhoz, vagy a készlettérre (készletterekre). A külso szállítás a piaci szükségleteknek megfelelo ásványanyag elszállítás, amely a vevok tehergépjármuveivel történik. A vevok tehergépjármuveire a készletezett vagy osztályozott bányaterméket homlokrakodó rakja fel. Felhagyás, rekultiváció: A bányatelek megállapításakor a bányászat befejezését követo tájrendezés újrahasznosítási céljaként a terület gyep, legelo célú utóhasznosítását jelölték meg. Ennek megfeleloen a bányászat során a 2 db bányaudvart körbevevo felhagyott bányafalakat 450-os dolésufe kell majd kialakítani. A külön deponált letakart fedoanyagot (humuszos kozettörmelékes agyag) folyamatosan akitermeléssel és tárolással már nem érintett kialakult bányaudvar részekre terítik vissza. Majd az így kialakított helyeket beruvesítik, és a bányamuvelés befejezéséig rendszeresen gondoznak, kaszálnak, az esetlegesen megjeleno tájidegen fákat és cserjéket gyérítik. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori muszaki üzemi tervekben folyamatosan történik, a termelés elorehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan kell elvégezm. A rekultivációt követoen a bánya-utótáj esztétikailag is rendezett képet nyújt, és a terü1et illeszkedni fog a környezo tájba. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U. 7. 7/22

8 A felhagyás a mobil konténerek elszállításával és a telepítés során elhelyezett sorompó és táblák felszedésévei fejezodik be. A felhagyás után az ingatlanok tulajdonosai fogják hasznosítani a továbbiakban a területet. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás A bányaterméket 24 tonna teherbírású tehergépkocsik szállítják el. A szállítás nagyságrendjét az alábbi táblázat szemlélteti: Tervezett szállítás: Munkanapok száma: Átlagos napi elszállítás: Napi munkaido: Átlagos napi gépkocsiforgalom: m3/év ( t/év) dolomit 250 munkanap 680 m3 (1 836 t) 10 óra 156 fuvar (77 fuvar üresen a bányához, 77 fuvar 24 t/jármu terhelése mellett acélhelyig) Külön személyszállítást nem terveznek. A munkavállalók 1 vagy 2 személygépkocsival jutnak ki a bányához. A telepítés és felhagyás idoszakában a bányaüzemen kívüli teherszállítás jelentéktelen lesz (maximum. Szállítás 1-2 jármu/nap). Az értékesített bányatermék elszállításának útvonala: Bánya - DDK-re a 089/3 és 087 hrsz.-ú utak aszfaltburkolatú szakaszán 110 m - 8. sz. foúton DNy-ra a 36 km m szelvénytol- 8 sz. foúton. Hajmáskér Sólyi elágazó (40 km + 68 m szelvényig) - 8 sz. foúton DNy-ra Veszprém, ill. ÉK-re Várpalota irányába A kitermelt haszonanyag elszállításához szükséges tehergépkocsikat a vevok biztosítják. Az országúthoz történo csatlakozás kiépült már. A bányából csak Veszprém irányába lehet kifordulni a foúton. Várpalota irányú fuvar esetén a legközelebbi Hajmáskér-Sóly elágazónál kell megfordulni. Az országúthoz történo csatlakozás a 8. sz. foút irányában is kiépült már. Hatásfolyamatok, hatótényezok, környezeti hatások A bányászat legjobban mérheto és egyértelmusítheto hatása a területfoglalás. A bányászat következtében az eddigi gyepterület megszunik, folyamatosan felváltja az új tevékenység által "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U. 7. 8/22

9 kialakuló felszín. A terület bányászati igénybevételét megelozoen kémi kell az ingatlanok más célú hasznosítási engedélyét. A terulethasználat változás évente nagyjából 4-5 hektáron következik be, ami -6 év után éri el a bovítményterulet teljes letakarítható (-29,2 hektáros) nagyságát. Az ásványi nyersanyag kitermelése során 2 db bányafalakkal körülvett fokozatosan mélyülo bányaudvar jön létre, amelynek teljes kiterjedése hektár lesz, a bányafalak dolésszöge 45, magassága méter között változik. A két bányaudvar közötti terület a fedo meddo anyag vastagsága miatt nem kerüllefejtésre. A bányászati tevékenység befejezését követoen a tájrendezés során ismét gyepterület alakítanak ki. Az ásványvagyonhoz való hozzáférés érdekében killfejtéses bányászat során a fedoanyagot el kell távolítani. A fedoanyagot a 0,0-0,3 m vastag humuszos dolomittörmelékes talaj és helyenként az alatta található 0,3-6,0 m vastag meddo agyagos, homokos kozettel szennyezett dolomittörmelék képezi. A feltalajt és meddo anyagot le kellletermelni, ahhoz, hogy a dolomit kitermelhetové váljon. A letermelt fedoanyagokat a rekultiváció során és a bányabezárás tájrendezési feladataihoz fogják felhasználni. A humuszos talaj felhasználásig történo megfelelo tárolása (az eróziós és deflációs hatások elleni megfelelo deponálás) esetén a teljes bányászati tevékenység által igénybevett talajkészlet megújíthatói. A feltalajt és meddo anyagot le kellletermelni, ahhoz, hogy a dolomit kitermelhetové válj on. A letermelt fedoanyagokat a rekultiváció során és a bányabezárás tájrendezési feladataihoz fogják felhasználni. A kitermelt ásványi nyersanyag nem megújuló természeti eroforrás. A földtani közegbol haszonanyag és meddo (a fedo és a haszonanyag közötti köztes meddo) is kitermelésre kerül. A termelés megindításától kezdodoen a dolomit ásványvagyona (földtani vagyon) évente m3 - rel csökken. Amennyiben a bányászati tevékenység egyéb más okból a bánya kimerülése elott befejezodne, abban az esetben a visszahagyott ásványvagyon nem semmisül meg, megmarad természeti eroforrásnak. Az ásványi nyersanyag kitermelése során, a bánya terül etén egyre mélyülo bányagödör jön létre. A letakarítási és kitermelési tevékenység terül etén az élohelyek megszünnek. A bánya környezetében élohelyek tekintetében változás nem várható. Tájrendezéskor a bányaudvarra visszateritik a korábban letakarított humuszos földet, itt az eredeti állapottal egyezo élohely kialakulására nyílik mód VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U. 7. 9/22

10 A bányában a termelés hagyományos módon történik, fobb, elkülönítheto szakaszai: fúrás, robbantás, rakodás, szállítás, törés-osztályozás. Ebben a folyamatban csaknem mindenütt keletkezik por, foképpen a légöblítéses fúráskor, a kozet törésekor osztályozásakor. Évi alkalommal lesz robbantás, ezért a fúrási tevékenység nem rendszeres. A robbantólyukak fúrásakor keletkezo port a fúrógép zárt elszívó rendszere a fúrólyuk szájánál összegyujti, a fúrásbóllétrejövo fúrólisztlel törmelékkel együtt. A fúrás tehát a térség levegominoségét gyakorlatilag nem befolyásolja. A területen a szél sebesség középértéke 3,0 mis, ezért a felvert por jelentos része 18 m-en belül, eros szél esetén pedig 70 m-en belül kiülepedik. A szállítást végzo teherautók óránkénti 7-9 fordulója során, a bányaüzemen belüli gépi mozgás - beállás, manoverezés, kihajtás - idotartamára 2 percet számolhatunk gépkocsinként, a fennmaradó idot álló motorral töltik. Az éves órás muködés idején 20 l/h üzemanyagfogyasztás mellett a szállítójármuvek a bányaüzemen belül m3 üzemanyagot használnak el. A kipufogógáz emissziók közül a tapasztalatok szerint a részecskék és a nitrogén-dioxid emissziója okozhat hatásterületet kijelölendo koncentrációt, a többi összetevo emissziós szennyezése csekély. A rekultivációs munkafolyamat gép- és jármuigénye lényegesen kisebb, mint a muködo bányáé, így a keletkezo kibocsátások alacsonyabb szintre csökkennek. A haszonanyag robbantásos jövesztésekor szénmonoxid (CO), széndioxid (C02) és nitrózus gázok (N0x) szabadulnak fel. A felszabaduló gáz mennyisége: ppm (60-70 m3/robbantás), aminek a teljes felhígu1ási ideje 2-3 perc. Egy-egy robbantás alkalmával a felhasznált robbantóanyag maximuma -900 kg. A robbanás során keletkezo nitrogén-oxidok mennyisége 95 kg, melynek -20 %-ajut a légkörbe. A bánya környezetében a robbantás után a legmagasabb nitrogén-oxid koncentráció kb. 230 méter távolságban alakul ki a széliránytói függoen. A szennyezett levego áthaladási ideje alacsony szélsebesség esetében sem haladja meg 17 percet. A maximális órás átlag kb. 15 Ilg/m3. Figyelembe véve, hogy az évenkénti robbantások számát a NOx maximális órás átlaga a megengedett érték (100 Ilg/m3) kevesebb, mint hatodrésze, a robbantás okozta légszennyezo hatás nem érzékelheto. A munkagépek muködése zajterheléssel jár. A zaj elsodleges és szinte monoton forrása az üzemelo munkagépek, berendezések motorjától származik. Letakaráskor, jövesztéskor, rakodáskor a rakodógép kanalának a kozettel való érintkezésekor, a munkagép és berendezés telje- "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI u /22

11 sítményének hirtelen megváltoztatásakor, és depóniába, jármure történo ürítéskor, ill. jelzés adásakor fordul elo rövidebb-hosszabb ideju zajkibocsátás a monotónián felül. A legkedvezotienebb zajkibocsátás elméletileg az összes gép egy ideju, egy helyen, és maximális terhelése mellett jön létre. A zaj terjedését, nagyságát a távolság fiiggvényében nagyban befolyásolhatják a meteorológiai, növényzeti, morfológiai, geometriai tényezok. A bányászati tevékenységhez kapcsolódóan a bányatelken kívüli szállítási útvonalakon közlekedo tehergépjármuvek növelik az adott útszakasz (közút) forgalmát, zajterhelését is. A bányászati tevékenység zajterhelést okozó gépei: o kotró-rakodó o homlokrakodó o fúrókocsi o mobil osztályozó A bányaüzemen kívüli irányokban a munkagépek egyideju folyamatos muködésébol származó zajszint: 111,0 db. A bányászati tevékenység a legközelebbi lakóépületnél(öskü, József Attila út 29) szélso esetben legfeljebb LAM = 48 db egyenértéku zajterhelést okoz nappali idoszakban, amely határérték és alapzaj alatti «50 db). A tevékenységhez kapcsolódó szállítás az alábbi országos közútszakaszon eredményez jelentosebb forgalomnövekedést: o 8 sz. foút 36 km m szelvény Pétfiirdoi elágazó közötti külterületi szakasza. A bányászati tevékenység vonzott forgalma az érintett közutak mentén védendo létesítményekben határérték feletti zajterhelést nem okoz. A dolomit robbantásos jövesztés során a robbantás helyétol rugalmas alakváltozások jönnek létre, amit szeizmikus hatásnak nevezünk. A szeizmikus hatás a rezgést kelto energiaforráson kívül a rezgéseket átvivo közeg tulajdonságaitói és a rezgésbe hozott tárgy méreteitol, szerkezetétol fiigg. Szeizmikus szempontból teljesen biztonságosnak tekintheto a v = 1 mm/s rezgési sebességhez tartozó biztonsági távolság. A karsztvízszint megfigyelésére monitoring kút létesítését tervezik. A megfigyelo kutat a bányászat befejezését követoen eltömedékelik. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

12 onanyag '::l I ;> t;j ~5 os: ej> N,_.E ~ N '"c:l :ö ~ '<1:1:0 ~ + E-<...:.= 0';: e + i.l.l + Légszennyezés szabdalása o";' 0- ;>...Hatótényezo Q) Q)...,~ Területhasználat zása Elohely Zaj Muvi Légszennyezés E KÖRNYEZETI változás zása kibocsátás ++ + elemek létesítés létesítése (meg Légszennyezés Természeti eroforrások váltotevékenység mely részéhez rendelheto hozzá, mely környezeti elemeket Környezetiérint: elem mely idoszakában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a kész-,!::j tevékenység 1;:j v ;> Hatásterületek Föld o a telepítés idoszakában a bánya bejáratánál kialakított 100 ml terület, amely a kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál; o a megvalósításkor horizontálisan a bányatelken belül bányászattal igénybevett 40,1896 hektáros terület. Ahatásterület vertikálisan a terepfelszíntol a karsztvízszint feletti 10m-es magasságig -160,0 m Bf. (méter Balti feletti) szintig; o felhagyáskor a tájrendezésre kerülo terület: 40,1896 hektár. o A munkagépek váratlan meghibásodása (havária) esetén a bányatelken belül 4-5 ml_ nyi szennyezodött terület. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

13 Vizek A bántapusztai vízbázis Várpalota, Öskü, és Pétfürdo településeket látja el ivóvízzel. Az ivóvízbázisok védoterületei lehatárolásra kerültek. A bántapusztai ivóvízbázis hidrogeológiai "A" védoövezetének (5 éves elérési ido) legközelebbi határa ÉK-re 3,2 km-re, hidrogeológiai "B" övezetének (50 éves elérési ido) határa É-ra 1,0 km-re húzódik. A pétfürdoi ivóvízbázis hidrogeológiai "A" védoövezetének (5 éves elérési ido) legközelebbi határa K-re 3,92 km-re, hidrogeológiai "B" övezetének (50 éves elérési ido) határa DK-re 1,5 km-re húzódik Normál üzemmenet mellett nem jelölheto ki hatásterület a vizek irányában. Súlyos havária esetén a bányatelek alatti víztároló kozet karsztvize szennyezodhet. Azonban a -60 éves elérési ido miatt a bányászati tevékenységbol súlyos havária esetén közvetett módon szennyezodo karsztvízben a szénhidrogén szennyezés részben lebomlana és annyira felhígulna, hogy az ivóvízbázis víztermelo kútj aiban a vízminoségre nem lenne hatással. Levego A bányában a termelés hagyományos módon történik, fobb, elkülönítheto szakaszai: fúrás, robbantás, rakodás, szállítás, aprítás, osztályozás. Csaknem minden szakaszban kell porképzodésre számítani. A porképzodés nagy részét a technológiai berendezések meggátolják. A robbantólyukak fúrásakor és a törés-osztályozás során porleválasztással a poremissziók sokkal kisebb mértékben jutnak ki a légtérbe A nagy suruségü dolomit - 2,7 tlm3 a kibocsátási hely környezetében rövid úton kiülepedik. A bánya telepítésének idoszakában hatásterület nem jelölheto ki. Kipufogó gázok tekintetében a tapasztalatok szerint elegendo a bányaüzem területére és nitrogén-dioxid (N02) koncentrációra vizsgálni a légszennyezés hatásterületét, ugyanis a többi szennyezo gázösszetevo esetében hatásterület nemjelölheto ki. A légszennyezés-terjedési számításokat elvégezve N02 vonatkozásában a bányászati tevékenység hatásterülete - 1 órás határértékre vonatkoztatva - a felületi forrás mértani közepétol az "A" feltétel alapján 80 m. A légszennyezés maximális koncentrációja 78,6 J.1g/m3a felületi mértani közepétol 9 m-re alakul ki. A maximális 1 órás koncentráció határérték alatti.. A légszennyezés hatásterülete a tevékenység ülepedo por kibocsátása esetén a bányaüzem határától 70 m-es távolságig jelölheto ki. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

14 Szakszerutlen robbantáskor, illetve ha a robbantandó kozet inhomogenitását nem ismerjük kelloképpen, a felrobbantott anyag kivetodhet, ez a repeszhatás. A repeszhatás ellen biztonsági távolságot a bányahatóság a robbantási engedélyben Qf = 80 kg a mértékadó töltet tömegnél (mértékadó töltet tömege = az azonos névleges idozítési intervallumokban egyszerre robbantott töltetek közül a legnagyobb töltet tömege) 200 m-ben határozza meg. Tehát 80 kg tömegu mértékadó töltet robbantáskor 200 m-es sugarú környezetben darabos kivetodo (repesz) anyagok szóródhatnak szét. Ezért a módosuló bányaterület É-i részén az Öskü, József Attila utcai lakóépületek közelsége miatt a legközelebbi épület 200 m-es bányatelken belüli zónájában a lazító robbantás legnagyobb töltet tömege Qf = 5 kg lehet, amihez 100 m repeszhatás elleni biztonsági távolság tartozik. Zaj terhelés A zajterhelés hatásterülete zajtól nem védendo környezet irányában a bányatelek határpillérétol 230 m távolságig terjed. a bányászati tevékenység egyes rövidebb idoszakaiban a zajterhelési hatásterületén zajtól védendo területek vannak. A zajtól védendo területek: o Öskü, József Attila utca ingatlanjai, o Öskü, Móricz Zsigmond utca ingatlanjai. o Öskü, Bartók Béla utca ingatlanjai. Azonban a zajterhelés a zajtól védendo épületeknél a zajterhelési határértéket (50 db) nem fogja meghaladni. A tájrendezési tevékenység befejezését követoen az üzemi zajterhelés megszunik. A dolomit elszállításának útvonala mentén - mivel külterületen van - zajtól védendo területek, épületek nem találhatók. A bányászati tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenységre hatásterület nem jelölheto ki mivel a mivel a szállítási útvonalakkal szomszédos területeken nem okoz a fuvarozási tevékenység legalább 3 db mértéku járulékos zajterhelés-változást (284/2007 (X.29.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdés). Rezgésterhelés A bányászati tevékenység hatásterülete rezgésterhelés szempontjából a robbantás helyétol 358 m-es sugarú körben adható meg. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

15 Élovilág Élovilág-védelmi szempontból hatásterületnek tekintheto a bányászati tevékenységgel, a hozzá kapcsolható területfoglalással érintett területek összessége munkaterületek, tárolóterületek, kiszolgáló létesítmények területe stb), amelyek biológiailag inaktívvá válnak. Táj A bányamuveletek nyitóárokszeruen lefelé indulnak meg, hogy a munkagépek, berendezések a kialakuló bányagödör takarásában legyenek a bányászat teljes ideje alatt. Így elérheto, hogy a kialakuló tájseb a település és az országutak irányából alig látható legyen. Hatásterület tájvédelmi szempontból a bányatelek közvetlen területe területe. kituzése t= la ~ :::S,~,=,~,~ := ;:: l'-l NI '"' t= hatások ti ~,~.;0f.- N...,= ~ -= t=c. is~ o,~ := l'-l = l'-l ~ ~ -,=... El a..- mozgás, foldmunka o o zaj, kézi o A várható környezeti hatások becslése és értékelése: ~,CI l'-l -.= t - E ~ hatásviselo közeg... üzemelésletakarítás földmunka, lég- + szennyezés, zaj, felszíni vízlefolyás változása, területhasználat változás, élohelyek megszuntetése, természeti ero-forrás készletének megváltozása, muvi elemek létesítése o x x x "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

16 CIOl..::lll rakodás termelése szerelékkel üzemelés- végleges üzeme1éssal általában a - Nl - KÖRNYEZETI hatásviselo közeg... 'CIOl CIOl Nl..::lll,= :=...,t:ii Nl CIOl..::lll!:lll a.. t= III hatások!:lll...,t:ii.e :t: ~ CIOl oc Nl 1:.~ III.c CIOl III -= El,t:iI ~-.=t t= co... is~ = El -,=... 'CIOl +ō(k) -'CIol x -xox-ox + -(k) -xo+--x xōx :=... -x+x ox-x x+-+ (k) változása CIOl lyás- hulladék, munális robbantás, mozgás, kotrás,légszeny- szennyvíz, lyes felszíni elemek kibocsátás szennyezés, munka, szennyezoanyag nyezés, hulladék talajvízelfolyáforrás változása, muvi készletének létesítése ele- válto- víz-lefolyás o+ - létesítése vízlefo- muvi hulladék zaj, kom- termé- lég- veszé- muvi föld- fel- zaj, lég- o - ero-forrás E készletének természeti megváltozása vízlefolyás üzemelés- elemek változása, meg- "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

17 HA TÁSTANULMÁNY A fenti táblázatok jelmagyarázata:.:. - a közeg nincs jelen ahatásfolyamatban;.:. o a közeg alárendelten van jelen ahatásfolyamatban;.:. x a közeg jelen van ahatásfolyamatban;.:. (k) a közeg közvetetten van jelen ahatásfolyamatban;.:. + a közeg kiemelten fontos ahatásfolyamatban.,~ ~ bj) N,~ ~ oc...!lj.~~ bj) ~- c......!lj ~."""!lj!lj tc!lj :E.~ '. ~ '.....c rn!lj C ::: ~ 'C Bt -1 mozgás, e zaj, Se hét N (1) rni - (1) Gil kitermelés.. ha- ~ tárvonalát B Me.... rn.t:: ro - tott bányatelken terület belül kézi nagy- 5 méterrel megelozi. letakarí- hatásfolyamat -I,ta ~~ sága növekszik. (1) -38 > jellemzése '(1) (1) (1) 8 Akerül kitermelt felhaszná- a rekultiváció talaj hoz...e ~ >- Q) Bk M földmunka, lásra F = A:0 0'1 évbányaterület Gil -o zása, domborzat szennyezés, üzemelés K váltokiterjedése természeti légideje zaj, az > ]t '(1) ~ ro ~ N,~ > N ll),~,~ ~ o alatt san növekszik folyamato- ro:g).....~!lj "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

18 üzemelésjövesztés robbantással üzemelés-, rakodás robbantás, légszennyezés, zaj, rezgés, domborzat változása, természeti eroforrás készletének megváltozása, mozgás, zaj, lég - szennyezés, muvi elemek létesítése F K F K -38 Bk év -38 Bt év ~ ril I - M T A bányagödör mélysége és kiterjedése növekedik. üzemelésrekultiváció üzemelésszállítás általában a tevékenység hulladéktermelése végleges rekultiváció tájrendezés üzemeléshavária esemény mozgás, zaj, légszennyezés szennyezoanyag kibocsátás mozgás, zaj, légszennyezés, földmunka, felszíni vízlefolyás változása, muvi elemek létesítése mozgás, zaj, lég - szennyezés, földmunka, felszíni vízlefolyás változása, muvi elemek létesítése kommunális hulladék, szennyvíz, veszélyes hulladék F K F K F K F K B F K -38 Bt év Sz -38 Bt év 4-5 m2_e -38 Bk év > -'(1) I Bk -38 Bx év - l M E T M S 8 sz. foút, 7207 sz. országút és a bányabeköto földutak mentén Bekövetkezésekor a szennyezett talaj és földtani közeg cseréje szükséges. A kármentesítés gyors és hatékony kivitelezésével a közvetett hatások elkerülhetok. A határpillér elérésekor a végrézsuk kialakításra kerülnek. Visszatöltés, gyepterület pusztai élettér kialakítása. A tájátalakulás folyamata pozitív irányú. Mindhármat gyujtik, elviszik, ártalmatlanítják Jelmagyarázat: A környezeti hatásfolyamat jellemzése: "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

19 A hatás jellege:.:. F fizikai.:. K kémiai.:. B biológiai Ahatásterület:.:. Bt Bányatelken belül.:. Bk Bányatelek és közvetlen környezete.:. Sz Szállítási utak közvetlen környezete.:. Bx Tágabb környezet. A környezeti hatásfolyamat minosítése:.:. S Semleges, nincs. - Nincs ill. nem észreveheto a hatás; határérték alatti. :. T Gyenge, Turheto. - Nagyon kicsi változás; határérték alatti. :. M Mérsékelt. - A változás jóval a norma alatti; határérték alatti. :. E Eros. - A hatás megszuntévei visszaáll a rendszer; átmeneti határérték túllépés.:. K Jelentos, káros. - A hatás elmúltával nem áll helyre a rendszer, esetleg károsodik; határérték feletti értékek. A bányászati tevékenység okozta hatásfolyamatok térbeli kiterjedése (hatásterülete) földrajzilag Vilonya település külterületére esik. A környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminoségében és életmódjában várható változások. A bányászati tevékenységbol származó fizikai hatások és a hozzá kapcsolódó szállítás nem tudja megváltoztatni a kedvezotlen demográfiai folyamatokat, de nem is rontja. Várható an a bányászat 38 éves idoszakában folyamatosan 5-6 környékbeli dolgozót tud foglalkoztatni a bányaüzemben. A bányászati tevékenységhez kapcsolhatóan pedig szintén 5-6 dolgozónak ad állandó fuvarozási munkát. A bányászathoz kapcsolható környezeti állapotváltozások a lakosság egészségi állapotában változást nem okoznak. A bányászati tevékenység Öskü község Önkormányzatának adóbevételt (iparuzési adó) eredményez. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

20 A környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó Föld intézkedések A humuszos termoréteg megmentéséhez a tevékenység megkezdése elott talaj védelmi tervet kell készíteni. A humusz depóniát úgy kell kialakítani, hogy az a víz és a szél eróziója következtében ne tudjon elmozdulni. A késobbi felhasználhatóság érdekében a depóniát mechanikai úton gyommentesen kell tartani. Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást, szemétbeszállítás lehetoségét. Ez biztosítható a gépkocsi bejárónál telepített sorompó megerosítésével, tiltó táblák kihelyezésével. Ha üzemanyag mégis a talajra kerülne, fel kelllapátolni és zárt edényzetben kell összegyujteni, és engedéllyel rendelkezo átvevonek át kell adni az így keletkezett veszélyes hulladékot. Ha az üzemeltetett berendezéseken bekövetkezo üzemzavar helyszíni javítást igényeine, akkor e tevékenységbol is keletkezhet veszélyes hulladék (olajos rongy, olajos föld, olajos flakon), ezeket is zárt edényzetben külön kell gyujteni. Az olaj felitatásához szükséges anyagot (homok, perlit) a helyszínen mindig biztosítani kell. Víz Havária, baleset esetén a talajra és dolomitra kerülo szénhidrogén szennyezés jelentheti a legnagyobb problémát. Ezért a mentést ilyenkor mielobb meg kell kezdeni. Készenlétben kell, hogy álljon felitató anyag és a hatástalanításkor keletkezo szennyezoanyag (olajos rongy, szennyezett felitató anyag, föld) ideiglenes elhelyezéséhez zárt tárolóeszköz. A karsztvíz szintjét hetente ellenorizni kell. Havária esetén szükséges intézkedések: o Olaj folyás esetén, ha közvetlenül a földtani közeg felszínén következik be, az alábbi intézkedések szükségesek: 1. A munkagéppel - ha mozgásképes - a szennyezett területtol távolabb kell vonulni és a gépet le kell állítani. 2. A kiömlött szennyezodésre (olaj, üzemanyag, stb..) nedvszívó anyagot (homokot, perlitet) kell szórni. 3. A szennyezett nedvszívó anyagot muanyag zsákokba kell rakni. 4. Szükség esetén a felitatási eljárást meg kell ismételni. 5. A szennyezett talaj eltávolítása, majd a kitermelt talaj pótlása (nagyobb szennyezodés esetén) 6. A géprol el kell távolítani a kifolyt olajat, üzemanyagot, javíttatásáról gondoskodni. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT VÁRPALOTA, VESZPRÉMI u /22

21 7. Az összegyujtött szennyezett felitató anyagot, ill. a szennyezett talajt, kozetet, olajos rongyot veszélyes hulladékként kell kezelni, átadásig veszélyes hulladék üzemi gyujtohelyen kell zárt hordókban kell tárolni "Veszélyes hulladék" felirattal. 8. Ártalmatlanításra át kell adni egy hónapon belül veszélyes hulladék szállítására (kezelésére) engedéllyel rendelkezo szervezetnek. Levego A kipufogógáz okozta szennyezés nem számottevo. A környezeti terhelést a munkagépek és tehergépjármuvek motorjainak beállításával és a kipufogógáz összetételének idoszakos ellenorzésével (általában évente) javítani lehet. Az indokolatlanjármuhasználatokat, üzemeléseket kerülni kell. munkagép A tehergépkocsival egyszerre elszállított dolomit mennyisége növelése elvben csökkenti a fordulók számát, azonban a túlsúlyos jármuvek rontják az út állapotát, ezért ilyen jellegu intézkedést nem szabad tervezni. Robbantás után a füstre várási idot be kell tartani. Zaj A gépek felesleges járatását, eros igénybevételét kerülni kell. A védoburkolatok hangtompítást is végeznek, ezért azokat tilos eltávolítani. A munkagép motorját rendellenes muködésekor szervizeini kell. Rezgés A robbantás során a robbantó lyukakban a töltet nagyságát tilos megnöveini a robbantási technológiai eloírásban leírthoz képest. A robbantási tevékenységet csak robbantó mesteri engedéllyel rendelkezo személy végezheti. Repesz A robbantást tilos esos idoszakban elvégezni. A robbantólyukban megfelelo minoségu és mennyiségu fojtást kell használni. A robbantás idoszakában a megközelítési útvonalakat a muszaki üzemi tervben megjelölt pontokon le kell zárni, az orszemélyzet senkit nem engedhet be a biztonsági zónába. A biztonsági zónát a robbantás elott ki kell üríteni. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22

22 Épített környezet A bányavállalkozó a túlsúlyos tehergépjármuvet nem engedhet ki a bányaüzem területérol. Amennyiben a tehergépkocsit túlrakták: dolomittal, a mérleg kezeloje köteles azt visszairányítani a bányába, majd a rakomány újabb mérlegelése után csak a megfelelo súllyal engedheto ki a jármu a közúti forgalomba. A bányatelket kettészelo Székesfehérvár - Szombathely - vasútvonal (a MÁV 20-as számú egyvágányú villamosított fovonala) tervezett fejlesztési nyomvonalára két oldalán m széles védo sávot kell kijelölni. A védosávon belül bányászati tevékenység nem végezheto Táj A bányászat idoszakában célszeru fiivesített védotöltéssel körbevenni a frissen letakarított bányarészeket. A készletterek (depóniák) ne nyúljanak a térszín fölé. Ember A bányán belül dolgozó ember a légszennyezés és zajvédelmi hatásterületen belül tartózkodik. A bányászati tevékenység végzése különös veszélyekkel is jár (pl.: omlásveszély, jármuvek mozgása közlekedése, szuk munkahely, gépek súlyos üzemzavara, kültéri munkahely). Ezért rendszeres munkavédelmi oktatást, megfelelo védo felszerelést kell biztosítani a dolgozók és a bányában tartózkodók részére augusztus 06. "PALOTA-VIDÉK 2000." ZRT 8100 VÁRPALOTA, VESZPRÉMI U /22