ALAPSZABÁLY (Egységes szerkezetben) Paksi Chen stílusú Tai Ji Quan Sportegyesület 7030 Paks, Árok u 14.

Átírás

1 ALAPSZABÁLY (Egységes szerkezetben) Paksi Chen stílusú Tai Ji Quan Sportegyesület 7030 Paks, Árok u 14.

2 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az Egyesület neve: Paksi Chen stílusú Tai Ji Quan Sportegyesület 1.2. Székhelye: 7030 Paks, Árok u Az Egyesület emblémája: 1.4. Működése kiterjed az ország egész területére Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi A Sportegyesület tagja lehet országos érdekképviseleti szervnek, vagy ilyen létrehozatalában közreműködhet. 2 AZ EGYESÜLET CÉLJA 2.1. A Sportegyesület a Tai Ji Quan művelése, népszerűsítése céljából létrejött társadalmi szervezet, amely tevékenységét az egyesülési jogokról szóló 2011.évi CLXXXI. törvény évi I. törvény a sportról, és a PTK 2013.V. törvény alapján közhasznú szervezetként fejti ki Az Egyesület célja és feladata tagjai számára a sokoldalú, színvonalas, rendszeres testedzési lehetőség biztosítása, melynek eredményeképpen az ezt gyakorlók idegrendszere megfelelően működik, fizikai állóképessége nő és ez elősegíti a betegség legyőzését és az egészség támogatását. Változatos és sokféle önvédelmi alkalmazást tanít. Lehetőséget biztosít versenyeken, bemutatókon való részvételre A Sportegyesület jogi személy. A Sportegyesület közhasznú jogállását a következő közfeladatokban való aktív szerepvállalásával valósítja meg: 1. Egészségfejlesztés: Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 2011.évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) (4) Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely során az egyén növeli jártasságát saját egészségének javítása érdekében, képességet szerez az egészséges életvitel fenntartására és a változó környezethez való alkalmazkodásra. Az egészségfejlesztés a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység évi CLVI. tv. Az egészségügyről 37. (1) 2. Sport, ifjúsági ügyek: évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 15.

3 A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye évi I. tv. A sportról 16. (2). 3. Az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése évi I. törvény a sportról 49. c) 2.4. A Sportegyesület céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg: a) rendszeresen edzéseket tart, b) edzőtáborokat szervez, c) ingyenes mozgásprogramok szervezése d) pályázatokon részt vesz, csereprogramokat bonyolít, versenyeket szervez, e) tagjainak edzési lehetőséget biztosít, melyhez megköti a szükséges bérleti szerződést f) Tai Ji bemutatók szervezésével g) ismeretterjesztéssel. E célokat folyamatosan, közhasznú tevékenységként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, egyesület formájában végzi. A Sportegyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja évi CLXXV. törvény 34. (1). b) c) A sportegyesület közhasznú szolgáltatásaiban bárki részesülhet, az egyesületi tagokon kívül esően is évi CLXXV. törvény 34 (1) a) 3. SPORTEGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 3.1. A Sportegyesület tagja lehet minden olyan kiskorú és nagykorú természetes személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az Alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére A Sportegyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes vagy jogi személy, aki adományával segíti a Sportegyesület munkáját, de a tevékenységben nem vesz részt A Sportegyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki az Egyesület tevékenységét eredményesen támogatja, vagy abban részt vesz és a közgyűlés tiszteletbeli taggá választja A Sportegyesületbe történő be- és kilépés önkéntes. A tagsági viszony létesítését kérő személy az Egyesület elnökéhez köteles belépési nyilatkozatát eljuttatni A felvételről az elnökség határoz. Az elnökség a felvételt megtagadhatja, ha jelen Alapszabály szerinti feltételek nem állnak fenn, vagy erkölcsi, illetve etikai okból úgy

4 találja, hogy a jelentkező a tagságra nem méltó. A tagfelvételi kérelmet elutasító döntés ellen a felvételt kérő a közgyűléstől kérheti az elutasító döntés felülvizsgálatát A tagságba történő felvételt követően, az egyesület a tag részére fényképes tagsági igazolványt bocsát ki, amellyel a tag igazolhatja egyesületi tagságát. A tagsági igazolvány csak az adatok pontos kitöltése esetén, továbbá maximum az igazolvány hátoldalán - az egyesületi emblémát tartalmazó - körpecséttel érvényesített időtartamig érvényes. A tagsági adott negyedévre történő érvényesítése a tagdíj befizetésével egyidejűleg történik. A tag egyesületi tagságból való kizárása esetén köteles az egyesület elnökének a tagsági igazolványt visszajuttatni Az Egyesületi tagság megszűnik (Ptk V. Tv. 3:68. alapján) a tag halálával, a tag kilépésével: a kilépés szándékát írásban kell közölni a Sportegyesület elnökével. A kilépés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a nyilatkozat az Egyesület elnökéhez megérkezik a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával: ha a tag az alapszabályban megszabott feltételeket nem követi, nem teljesíti. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. (Ptk V. Tv. 3:69. ) fegyelmi döntés alapján kizárással: ha a tag a jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti. A tag kizárásáról az egyesület közgyűlése dönt. A tagsági viszony megszűnik a közgyűlés határozatának jogerőssé válását követő napon A tagsági viszony megszűnése estén az elnökség a tagot a nyilvántartásból törli. A kizárt, vagy kilépett tag a már befizetett tagsági díját nem igényelheti vissza Tag kizárása esetén a Ptk ide vonatkozó szabályai értelmében a kizárást kimondó határozatot az egyesület írásba foglalja, indoklással együtt, amit eljuttat a tag részére is. 4. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 4.1. A Sportegyesület minden tagjai azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a Sportegyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. A Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályaira tekintettel a nyilvántartásba vett egyesület, mint jogi személyként működő társadalmi szervezet képviselője cselekvőképes, azaz nagykorú személy lehet. A Sportegyesület elnökségének tagjai képviselhetik a Sportegyesületet, ezért elnökségi taggá csak nagykorú tag választható meg A tagok a Sportegyesületet érintő kérdésekben javaslatot tehetnek, és véleményt nyilváníthatnak, valamint részt vehetnek a Sportegyesület rendezvényein A Sportegyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni. A tagdíj befizetése negyedéves, vagy évenkénti befizetés lehet. A negyedéves befizetés esetén a negyedév utolsó napja, az éves tagdíj befizetés határideje legkésőbb

5 tárgyév május 31, melyet az egyesület megbízott tagjának kell eljuttatni, vagy az egyesület bankszámlájára kell átutalni A sportegyesület tagja köteles továbbá az Alapszabályban foglaltakat betartani és tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, valamint a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében A Sportegyesület pártoló tagjainak a jogai azonosak a közgyűlés határozatainak meghozatalában való részvétel, valamint a választás és a választhatóság jogának kivételével a rendes tagok jogaival A Sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei: Az Egyesület Alapszabályának, a közgyűlés és az elnökség határozatainak megtartása A vállalt kötelezettségek megtartása, illetve a vállalt hozzájárulás megfizetése A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel, kivéve, hogy a közgyűlés határozatainak meghozatalában nem vehetnek részt A tiszteletbeli tag nem választhat, de tisztségviselővé választható és tagdíj megfizetésére nem kötelezhető, valamint köteles az Egyesület Alapszabályának, a közgyűlés és az elnökség határozatainak megtartására A közgyűlés 5. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE A Sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a szavazásra jogosult tagok több mint felének (50%+1 fő) jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlés összehívására a meghívók kézbesítése történhet: a) ajánlott levél útján b) személyes átadással; ebben az esetben a meghívó átadásáról írásban feljegyzést készítenek, amit az elnök és a meghívott aláír. A meghívók elküldése, illetve kézbesítése, és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket akik az Elnökség tagjai titkos szavazással választja meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az Alapszabály módosítása, a fegyelmi határozat másodfokú elbírálása és az Egyesület feloszlásának kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és

6 ezzel egyidejűleg közhasznúsági melléklet elfogadása, a CLXXV. törvény 29. (3), (6) valamint a CLXXV. törvény 32. rendelkezései alapján Az Alapszabály módosításához és a Sportegyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés napjára, legalább két órával későbbi időpontra is össze lehet hívni, amely időpontot és a figyelmeztetést miszerint a megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes az eredeti közgyűlés meghívójában kell közölni A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartója PTK évi V. 8:1 (1)(2) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt Az pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás Az Elnökség A közgyűlés 3 főből álló Elnökséget választ nagykorú tagjai közül. Az Elnökség tagjai az elnök, elnökhelyettes és titkár A közgyűlés az Elnökség tagjait 4 évre választja A Sportegyesület vezetőire vonatkozó különleges szabályok (A vezetőségi tisztségviselőkre vonatkozó speciális összeférhetetlenségi szabályok Ectv.37 /2b) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

7 a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. CLXXV. törvény 38. (1)-(3) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetvezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig: a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. ClXXV. Törvény 39. (1)-(2) A Ptk évi V. törvény 3:22 (1) (4) (5) (6) értelmében a sportegyesület vezető tisztségviselőjével szembeni követelmények: Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

8 Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni Az Elnökség jogosult a Sportegyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról dönteni Az Elnökség feladata különösen: a) a Sportegyesület tevékenységének koordinálása, b) a Közgyűlés előkészítése c) a Sportegyesület költségvetésének kidolgozása, d) a tagdíj mértékének, a fizetés rendszerének kidolgozása Az Elnökség valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest de évente legalább négyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Határozatképtelenség esetén, 8 napon belül a fenti feltételekkel az Elnökség ülését újra össze kell hívni Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az ülésen bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát nyílt szavazással, minősített többséggel hozza A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk évi V. 8:1 (1-2) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is) Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen Alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

9 5.3. A Közgyűlésre és az Elnökségre vonatkozó közös szabályok Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnök és egy tag, valamint a jegyzőkönyvvezető, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag, valamint a jegyzőkönyvvezető A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is) Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 3 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni, amennyiben az érintett a határozat kihirdetésekor nem volt jelen. Ez utóbbi esetben az érintettek szóbeli kihirdetéssel szereztek tudomást a határozat tartalmáról Az elnökség a testületi szervek határozatait a Sportegyesület székhelyén levő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján hozza nyilvánosságra A Sportegyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az elnök kezeli Felügyelő Bizottság Felügyelő Bizottság létrehozása: Az Egyesület a évi V. törvény III. könyve 3:26. alapján Felügyelő Bizottságot hoz létre, hogy a sportegyesület vezetését az egyesület céljainak megóvása érdekében ellenőrizze Felügyelő Bizottság tagja lehet az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője Az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál háromtagú Felügyelő Bizottság működik. Az első Felügyelő Bizottság megbízatása 4 évre szól, tagjait a Közgyűlés választja meg A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:

10 Összehívja a Sportegyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba; illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Sportegyesület vagy a tagok érdekeit Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól Megvizsgálhatja, illetve betekinthet a Sportegyesület könyveibe és irataiba A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Sportegyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a Sportegyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. c) Ha a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A felügyelő bizottság működése: A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a Sportegyesület tagjai illetve munkáltatója nem utasíthatja.

11 A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, a Sportegyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést. Összeférhetetlenségi szabályok: A Sportegyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja. A Felügyelő Bizottság tagjai munkájukat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Sportegyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Sportegyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek Megszűnik a felügyelő bizottsági tag megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a Sportegyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve az a)c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

12 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt A Sportegyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója Ptk évi V. 8:1 (1-2) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. 6. A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 6.1. A Sportegyesület tisztségviselői az Elnökség tagjai. Vezető tisztségviselőnek minősül az elnök A Sportegyesület tisztségviselőit a Sportegyesület legfőbb szerve választja meg A tisztségviselők a Sportegyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Sportegyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Sportegyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek Megszűnik a tisztségviselői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Sportegyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni Tisztségviselő visszahívását az Elnökség bármely tagja kezdeményezheti a Sportegyesület legfőbb szervénél, amennyiben a vezető tisztségviselő megsérti a 6.3. pontban rögzített kötelezettségeinek valamelyikét. A visszahívásról a közgyűlés jogosult dönteni.

13 6.7. A tisztségviselő jogviszonyára külön megállapodás vonatkozik. Feladatait térítésmentesen látja el, az Egyesület tiszteletdíjat sem folyósít, azonban megtéríti az Egyesület érdekében végzett tevékenység során felmerült készkiadásait A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 7. A SPORTEGYESÜLET KÉPVISELETE Az egyesület képviseletére kizárólag az elnök jogosult. 8. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 8.1. Az Egyesület a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint működik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretek között, figyelemmel a közhasznú jogállásáról szóló a évi CLXXV. törvény ban foglalt előírásokra Az éves beszámolót az elnökség készíti el, és a közgyűlés hagyja jóvá tárgyév május 31ig. A közgyűlés az alapszabályban foglaltak alapján akkor határozatképes, ha a tagok 50%+1fő a jelen van a közgyűlésen. Az éves beszámolót a jelen lévő tagok egyszerű többséggel, nyílt szavazáson szavazzák meg, annak ismertetését követően. Az elfogadás vagy el nem fogadás tényét az közgyűlésről készülő jegyzőkönyvben a jegyzőkönyvvezető rögzíti Az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is kell készíteni Az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet az egyesület honlapján is közzé kell tenni Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak. A tagdíj mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A Közgyűlés a tagdíj rendszerét differenciáltan is kialakíthatja. b) pártoló tagok, egyéb jogi- és magánszemélyek befizetései, támogatása c) pályázatokból származó bevételek d) rendezvényekből, reklámtevékenységből származó bevételek e) vállalkozási tevékenységből származó bevételek Az Egyesület közhasznú célja elérése érdekében azt nem veszélyeztetve, vállalkozási tevékenységet folytathat. Az így elért eredményt nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

14 9. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 9.1. Az Egyesület megszűnik: a) ha a közgyűlés kimondja megszűnését, b) ha más társadalmi szervezettel egyesül, c) ha a Bíróság feloszlatja a társadalmi szervezetet, mert annak működése jogszabályba ütközik, d) ha a bíróság megállapítja megszűnését Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén megmaradó vagyonáról a megszűnését kimondó közgyűlés rendelkezik. 10. A KÖZHASZNÚSÁGRÓL VALÓ TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból A szolgáltatás igénybevételének módjáról az elnökség szórólapon, és az összejövetelek helye szerinti hirdetőtáblán, honlapján, valamint a helyi sajtóban közzétett hirdetésben tájékoztatja a nyilvánosságot A Sportegyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról A Sportegyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez A Sportegyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít A Sportegyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a Sportegyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható A Sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt A Sportegyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének a helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

15 A Sportegyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a Sportegyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat Az évente kötelező beszámolót a évi CLXXXI törvény 39. (1) alapján az OBH részére el kell küldeni, valamint biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését) A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatását; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatókat; h) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet Sportegyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

16 11. VEGYES RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV.törvény, és a sportról szóló évi I. törvény a évi CLXXXI törvény, és a PTK 2013.V. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók Ezen Alapszabály a Sportegyesület október 1-én kelt Alapszabályának október 16-án, április 2-án, április 2-án továbbá november 11-én, május 28-án, én kelt módosításával egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövege. Paks, Vájer-Nagy Mariann jzk. hitelesítő Horváth Beatrix jzk. vezető Antal Erika jzk. hitelesítő Őzse Gabriella elnök és levezető elnök