ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Internet: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2009. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: dr. Koczka Ágnes/ Gratzl Ervin Melléklet: Esztergom, TBG DUNAKANYAR KFT. Duna 1721,2 fkm szelv. rakodó és behajózó csatorna előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a TAVIZ Építő, Termelő és Szolgáltató Bt. (9026 Győr, Irinyi J. út 11/a.) által képviselt TBG Dunakanyar Kft. (2500 Esztergom, 0420/1 hrsz.) kérelmére a Duna 1721,2 fkm szelvényben tervezett rakodó és behajózó csatorna előzetes vizsgálati eljárása során a következőket állapítja meg: 1.) A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást lezárja. 2.) A tervezett tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján kiadott környezetvédelmi engedély szükséges. II. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit a jogszabályban előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiak szerint határozza meg: 1.) Az eljáró hatóság által meghatározott szempont: - Vízföldtani vizsgálatok, modellezés szükséges a vízbázis védőterületen belül tervezett kavicskotrás vízműkutakra gyakorolt hatásnak megállapítására, figyelembe véve az elérési időket és kielemezve a hatást a vízműkutak által termelt víz minőségének alakulására vonatkozóan. 2.) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által meghatározott szempont: - A Környezeti hatástanulmány részeként el kell készíttetni az örökségvédelmi hatástanulmányt, amelynek keretén belül vizsgálni kell a beruházással érintett védett régészeti lelőhelyet, illetve a beruházáshoz kapcsolódó különböző létesítményeknek a régészeti lelőhelyre gyakorolt hatását. A környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a jelen határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül lehet benyújtani. III. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft.

2 2 I n d o k o l á s A TBG Dunakanyar Kft. (2500 Esztergom, 0420/1 hrsz.) megbízásából Takács Jenő tervező kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Duna jp. 1721,2 fkm szelvényében tervezett behajózó csatorna elvi vízjogi engedélye iránt. A hatóság az ügyben megállapította, hogy a tervezési terület az Esztergom Szentkirályi vízbázis közelében, ill. a Prímás- szigeti vízbázisnak a /2003.-I. számú határozattal kijelölt B hidrogeológiai védőterületén, a vízbázist alkotó I. számú Csápos kúttól közel m- re Ny- ÉNY- ra helyezkedik el. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 3. számú melléklet 138. pontja alapján a tevékenység végzését megelőzően előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges, ezért a hatóság az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 32. (1) bekezdése alapján felfüggesztette. A TAVIZ Építő, Termelő és Szolgáltató Bt. ezt követően elkészítette a tervezett rakodó és behajózó csatorna előzetes vizsgálati és egyedi vizsgálati tervdokumentációját. A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol és lezáró határozatát a H /2008. számon kiadta. Az elsőfokú határozat ellen az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. fellebbezett, hivatkozva, hogy a tervezett rakodó és behajózó csatorna az Esztergom, Prímás szigeti vízbázis B hidrogeológiai védőterületén, a Csápos 1. sz. kút felett mindössze m-re kerül kialakításra, ezáltal havaria esetén közvetlenül szennyezné a Prímás-szigeti parti szűrésű vízbázist. Az OKTVF 14/153-21/2009. számú másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú hatóság a fellebbezéssel kapcsolatosan megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálat elkészítése vízbázisvédelmi szempontból indokolt. A vizsgált tevékenység adatai A behajózó csatorna 170,0 m hosszú, szélessége 56,0 m, kotrási fenékszint 99,6 mbf, ami a jelenlegi fenékhez képest 1,0 m-el mélyebb. Vízmélység hajózási kisvízszintnél 2,1 m. Kotrásból kikerülő anyagmennyiség: m 3. Rakodási terület hossza: 200,0 m, szélessége 25,0m Kotrási technológia: vedersoros kotró A kikotort anyag mosás után a keverőtelepen kerül felhasználásra. A tervezett ideiglenes rakodó és behajózó csatorna célja: a nyers kavics tengelyen történő beszállításával együtt járó káros környezeti hatások - pl. káros anyagkibocsátás és porterhelés csökkentése a vízi szállítás révén. Vízvédelem-vízgazdálkodás A Nyáros-szigeti Kis-Duna mellékág betorkollása és a Prímási-Kis-Duna mellékág kitorkollása közötti Dunapart szakaszon tervezett létesítmények, az Esztergom Prímás-szigeti parti szűrésű vízbázis határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezetén belül - a legközelebbi vízműkút felett mindösszesen m távolságban - fokozottan érzékeny minősítésű területen kerülnének kialakításra. A vizsgált terület a Kis-Duna mellékág és a Prímás-sziget közötti Dunaszakasz - Prímás-szigeti vízbázis vízkészletét is magában foglaló - kavicsteraszának része. A behajózó csatorna kialakításával, a Duna meder mintegy m 2 -es területének 2 m mélységet is elérő kotrása nyomán, a vízadó rétegből hozzávetőlegesen m 3 homokos kavics eltávolítása várható. A vízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rend. 5. sz. melléklete értelmében vízbázisok hidrogeológiai védőövezetében vízvezető réteget érintő új tevékenység csak környezeti hatásvizsgálat, illetve az ennek megfelelő tatalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedhető meg. A benyújtott dokumentáció címe szerint ugyan tartalmazza a 123/1997.(VII. 18.) Korm. rend. szerinti egyedi hatásvizsgálatot, azonban tényleges vizsgálatokat, vizsgálati eredményeket nem tartalmaz. A fentiek alapján a környezeti hatásvizsgálat elvégzése vízbázisvédelmi szempontból indokolt. Zaj-és rezgésvédelem A tervezett létesítmény megvalósításából jelentős környezeti zaj- és rezgéshatások nem származnak. A létesítmény zajvédelmi hatásterületén lakóterület, ill. egyéb védendő létesítmény nem található. A 650

3 3 m-re levő lakóterületen a számított zajszint a hangterjedés miatti korrekciók figyelembe vétele nélkül 29 dba. Levegőtisztaság-védelem Megállapítható, hogy a felügyelőség hatáskörébe tartozó légszennyező anyag kibocsátás nem történik. Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett tevékenység megvalósításából származó jelentős környezeti hatás nincs. A létesítés során veszélyes anyagokat nem tartalmazó föld és kövek, építési hulladékok keletkezésével számolnak (EWC ), amelyeket feljogosított szervezetnek kívánnak átadni. A létesítmény megvalósításakor (mederkotrás, földmunkák, deponálás) munkagépeket vesznek igénybe, amelyek üzemelése során a helyszínen veszélyes hulladék csak esetlegesen, havaria esetén keletkezhet. A területen gépjavítás nem fog történni. A gépkezelők, alkalmazottak foglakoztatása során keletkező települési szilárd hulladék helyszíni gyűjtése zárt hulladékgyűjtő edényzettel tervezett. A munkaterületen üzemanyagtároló létesítmény nem kerül telepítésre. A tevékenység folytatása, üzemszerű működtetése során technológiai hulladékok képződésével nem kell számolni. A tevékenység felhagyása során bontási hulladék képződése várható, amelynek további kezeléséről feljogosított kezelőnek való átadással szükséges gondoskodni. Havária, rendkívüli üzemzavar, baleset (pl.: gépek olajfolyása) esetén veszélyes hulladékok képződésével kell számolni, amelyek környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtése, illetve feljogosított hulladékkezelőnek való átadása biztosítható. Természetvédelem A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció, a pótlólagosan benyújtott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, valamint helyszíni bejárás és a tervezővel történt egyeztetés alapján táj- és természetvédelmi szempontból a hatóság megállapította, hogy a létesítménnyel érintett terület- térképi beazonosítása alapján- része a Natura 2000 hálózatnak, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, kiemelt jelentőségű különleges természet- megőrzési terület, HUDI számon, Duna és ártere néven. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésében foglaltak szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Korm. rendelet 10. -a alapján olyan terv, vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását. A (2) bekezdés szerint a beruházás akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti, vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá nem ellentétes a jelölés céljával. A volt katonai vízi bázis megszűnése után természetesen kialakult part menti fiatal puhafás - főként fehér füzekből, fehér- és fekete nyarakból álló - ligeterdő természetességi indexe alacsony. A partéllel párhuzamosan, egy természetesen kialakult zátonyon, azonos fajokból álló növénytakaró alakult ki, amely szerves egységet alkot a parti növényzettel. Az ökológiai folyosó tulajdonképpen folyamatosnak tekinthető. A behajózó csatorna a Duna felől a zátony növényzete miatt nem lesz látható. Az elevátorok a parti növényzet felett juttatják a szállított anyagot a telep területére, így a parti sáv is csak minimális mértékben károsodik. A tervezési terület jelölő halfajai a Duna mentén, több helyen megtalálhatók, állományai nem elszigeteltek. A minimálisan érintett területnagyság következtében az élőhely abiotikus sajátosságai nem lehetnek meghatározók a réti csík és a szivárványos ökle fennmaradásának szempontjából. A többi faj azonban, időszakosan vagy állandóan az ilyen abiotikus adottságokkal rendelkező szakaszokon tartózkodik. A benyújtott hatásbecslési dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy sem a jelölő élőhely, sem a fajok természetes elterjedési területe nem csökken, az ott fellehető fajok képesek

4 4 önmagukat reprodukálva hosszú távon fennmaradni. Kedvező természetvédelmi helyzetük lényegében nem változik. Az indokolás vízvédelmi fejezete alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését indokoltnak tartotta, ezért a R.5.. (2) bekezdés da) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A hatóság a R.3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően ügyfélszolgálatán, honlapján, valamint Esztergom Város Önkormányzatánál közleményt tett közzé, melyre sem az Önkormányzat, sem a lakosság részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete a 4753/2/2008. számú állásfoglalásában a létesítmény előzetes vizsgálatát közegészségügyi szempontból elfogadta. A másodfokú eljárás során az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH /2009. számú állásfoglalásában az elsőfokú közegészségügyi hatóság állásfoglalását megváltoztatta, és a tervezett kavics-, homokbánya környezetvédelmi engedélyezéséhez közegészségügyi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását szükségesnek tartja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda a 430/2317/01/2008. számú állásfoglalásában örökségvédelmi hatástanulmány készítését írta elő, amit a másodfokú eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a 130/0120/001/2009. számú állásfoglalásával helyben hagyott. A Komárom-Esztergom Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 20.2/3728-1/2008. számú állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta. A másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság a 02.5/606/2/2009. számú állásfoglalásában az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást helybenhagyta. A Veszprémi Bányakapitányság a VBK/2146/3/2008. számú állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását feltételek előírásával adta meg. A másodfokú eljárás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a 365/2/2009. számú állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához feltételek nélkül hozzájárult, azzal, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó szempontokat a vízjogi létesítési engedély kiadása során érvényesíti a Bányakapitányság közreműködő szakhatóságként. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága a KU/HF/794/0/2008. számú állásfoglalásában megállapította, hogy a tervezett létesítmény megvalósításával kapcsolatosan hajózási hatósági kifogás nem merült fel. A behajózó csatorna kialakításnál a vízi munkavégzés nem akadályozza a kijelölt hajóút forgalmát. A tervezett rakodóhelyhez állás a hajókkal biztonságosan megoldható. A szakhatósági hozzájárulásában a tevékenység végzésével kapcsolatosan az alábbi kikötéseket tette: Amennyiben a tervezett ideiglenes rakodót 1 évnél hosszabb ideig kívánják igénybe venni, úgy kiépítéstől függően a kikötőt, vagy az úszóműves rakodót engedélyeztetni kell. A forgalomnak átadott behajózó csatorna határát víziközlekedést irányító jelzésekkel egyértelműen meg kell jelölni. A rakodó biztonságos közlekedési rendjét ki kell dolgozni, figyelembe véve az érkező, induló, rakodó úszóegységek cseréjéhez szükséges manőver és várakozó területet. A vízi munka csak akkor kezdhető meg, ha a beruházó vagy kivitelező rendelkezik vízi munkavégzési engedéllyel. A kérelmet a tervezett munkakezdés előtt 30 nappal kell benyújtani. A kivitelezési munkát csak hajózási engedéllyel rendelkező társaságnak, az engedélybe bevezetett úszó létesítményekkel lehet végezni. A munkavégzés során a kotrási anyag kirakásához - amennyiben a tevékenység nem engedélyezett kikötőben, vagy kijelölt zagytéren kerül elhelyezésre - a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélye szükséges. A medermunkálatok befejezését követő 30 napon belül be kell nyújtani a tárgyi munkáról készített, a víziút kezelője által jóváhagyott meder, ill. állapot felvételt, amely állapot felvételnek a munkaterülettől al- és felvízi irányban mért méteres körzetében a hajóút geometriai méreteit is tartalmaznia kell. A másodfokú eljárás során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal a KH/MD/NS/514/1/2009. számú állásfoglalásában a fentieket változtatás nélkül fenntartotta. Az ügydöntő hatóság a szakhatóság előírásait nem határozata rendelkező részébe foglalta, hanem annak indoklásába, tekintettel arra, hogy hatásvizsgálatot tartott szükségesnek és ennek megfelelően a benyújtandó dokumentáció tartalmát kellett meghatároznia.

5 5 A hatóság a R. 4.. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tárgyalást tartott, amelyre meghívta a környezethasználót és eljárásban közreműködő szakhatóságokat. A fentiek alapján a hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a R. 5.. (2) bekezdés a.) pontja alapján az előzetes vizsgálati eljárást lezárta, a tevékenység a R. 3. számú mellékletének 138. pontjában szerepel, és a Felügyelőség megállapította, hogy az ideiglenes rakodó és behajózó csatorna kialakítása során vízbázisvédelmi szempontból jelentős a környezeti hatás így szükséges a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, és megállapította a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a R. 6. számú melléklete állapítja meg. A határozat a hivatkozott jogszabályokon alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38.. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.. (4) bek. rendelkezik. Győr, június 3. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató