EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE A Jean Noël és Gaby Hantscher, francia, illetve német állampolgárok által benyújtott 0141/2006 sz. petíció a Franciaországban fizetett gyerektartás német adóhatóságok általi figyelmen kívül hagyásáról 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtói Kehlben, egy németországi határ menti városban laknak, és azt állítják, hogy a német adóhatóságok az adójuk kiszámításakor nem vették figyelembe a Franciaországban dolgozó Hantscher úr által fizetett gyerektartást, amelyet az első házasságából született és az anyával Franciaországban élő két gyermeke után fizet, és a Németországban fizetendő adóból nem vonhatták le két közös gyermekük iskoláztatási költségeit, akik Strasbourgban járnak iskolába. Azzal érvelnek, hogy ez sérti a munkavállalók szabad mozgására és a méltányos adózásra vonatkozó uniós elveket, és ezért az Európai Parlament fellépését kérik. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: június 21. Felkérik a Bizottságot, hogy az eljárási szabályzat 192. cikkének (4) bekezdése szerint nyújtson tájékoztatást. 3. A Bizottságtól február 28-án kapott válasz I. Háttér/a tények összegzése/előzmények 1. A TÉNYEK ÖSSZEGZÉSE CM\ doc PE v01-00

2 A petíció benyújtói, Hantscher úr és felesége Kehlben, egy németországi határ menti városban laknak. Hantscher úr Franciaországban dolgozik, de a Németország és Franciaország között a kettős adóztatásról megkötött megállapodással összhangban a foglalkoztatásából származó jövedelme után Németországban fizet adót. A petíció benyújtói az alábbiak miatt tesznek panaszt: 1. Gyermekeik után nem kapják meg azokat az adócsökkentéseket és kedvezményeket, amelyeket egy ugyanilyen érdekekkel és kapcsolatokkal rendelkező németországi család megkapna. 2. A német adóhatóságok nem veszik figyelembe a Hantscher úr által fizetett gyerektartást, amelyet az első házasságából született és az anyával Franciaországban élő két gyermeke után fizet. 3. A németországi adóköteles jövedelmükből nem vonhatják le két közös gyermekük iskoláztatási költségeit, akik Strasbourgban járnak iskolába. 4. Hantscher úr a Franciaországi alkalmazása miatt nem élvezheti a Riester-Rente megtakarítási rendszer előnyeit, annak ellenére, hogy Németországban jövedelme után adót fizet. Azt állítják, hogy ez sérti a munkavállalók szabad mozgására és a méltányos adóztatásra vonatkozó EU-s elveket. 2. A NÉMET JOGSZABÁLYOK A magániskoláknak fizetett hozzájárulások a hozzájárulás (mint különleges kiadás) 30%-ával egyenlő csökkentésre jogosítanak (személyi jövedelemadóról szóló német törvény (EStG) 10., (1) bekezdés, 9. pont). Az alaptámogatásra (Grundfreibetrag) minden adófizető jogosult. A gyermeknevelési támogatás (Freibetrag für Kinder) gyermekenként legfeljebb 2904, amely a közös adózás mellett döntő házastársak gyermekei esetében megduplázódik. Adójóváírás formájában havi családi pótlék (Kindergeld) is létezik. Az adójóváírást a 18 évesnél fiatalabb, németországi lakhellyel rendelkező és az adófizető által eltartott gyermekek után ítélhető meg, de a éves eltartott gyermekekre is vonatkozik. Az adófizető saját gyermekei, örökbe fogadott gyermekei, mostohagyermekei és nevelt gyermekei e rendelkezést tekintve gyermekeknek minősülnek. Az adófizető az első három gyermek után 154, minden további gyermek után pedig 179 adójóváírásra jogosult. Az adójóváírást csak a németországi lakhellyel rendelkező adófizetők vehetik igénybe, a Németországban vagy más EGT-országban lakó gyermekek után. A családi pótlékot az adóbevallás iktatásakor levonják a gyermeknevelési támogatásból. PE v /5 CM\ doc

3 II. A Bizottság észrevételei a petíció állításaival kapcsolatban 1. ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK A petíció benyújtói négy különböző helyzettel kapcsolatban számolnak be megkülönböztető bánásmódról. Az EK-jog különböző rendelkezései tiltják a megkülönböztető bánásmódot; a négy különböző helyzetet illetően hivatkozni lehetne pl. az EK-Szerződésnek a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 39. cikkére, az EK-Szerződésnek a polgárok szabad mozgásáról szóló 18. cikkére, valamint az EK-Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabad mozgásáról szóló 49. cikkére. E négy helyzetet illetően a petíció benyújtói azonban ezek egyikére sem támaszkodhatnak. 2. A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS KIVIZSGÁLÁSA 2.1. A gyermeknevelési támogatás (Freibetrag für Kinder) és családi pótlék (Kindergeld) A petíció benyújtói azt állítják, hogy családjuk nem kapta meg a teljes családi pótlékot, ennek ellenére a teljes családi pótlékkal megegyező összeget levonták a család gyermeknevelési támogatásából. A különbség a petíció benyújtói szerint A gyermeknevelési támogatás említett csökkentése a petíció benyújtóinak nagyobb mértékű adóztatásához vezetett. Az a tény, hogy a petíció benyújtói nem kapták meg a teljes családi pótlékot, annak tudható be, hogy Hantscher úr két gyermekének ellátása megoszlik közötte és előző felesége között. A jelek szerint az nincs semmilyen hatással a családi pótlékra, hogy az előző feleség franciaországi lakos. Úgy tűnik, hogy semmilyen különbség nincs a petíció benyújtójával, illetve egy olyan családdal kapcsolatban alkalmazott bánásmód terén, amelynél mindkét szülő Németországban dolgozik, de a körülmények egyébként megegyeznek. Következésképpen a petíció benyújtóinak esetében a jelek szerint nincs szó jogsértésről. A Bizottságnak nem feladata a német adózási jogszabályok alkalmazása, így annak megítélése sem, hogy a családi pótlékot helyesen számították-e ki. 2.2 A gyermekek eltartásával kapcsolatos költségek után járó csökkentés A személyi jövedelemadóról szóló német törvény szerint (EstG 33a., (1) bekezdés) a kivételes kiadások levonhatók. Ezeket a levonásokat a fent említett gyermeknevelési támogatáson és családi pótlékon felül nyújtják. A petíció benyújtói által említett, a gyermekek eltartásával kapcsolatos költségek különleges kiadásoknak minősülhetnek. A német jogszabályok nem tesznek különbséget a gyermekek eltartásával kapcsolatos németországi költségek, illetve az ilyen célú külföldi költségek között. CM\ doc 3/5 PE v01-00

4 A Bizottság úgy értelmezi, hogy a német jog szerint a gyermekek eltartásával kapcsolatos költségek akkor is jogot biztosítanának a csökkentésre, ha azok kedvezményezettje egy másik EU tagállam lakosa. 2.3 Az iskoláztatási költségek után járó csökkentés A magániskolák tandíjai miatti csökkentésnek a személyi jövedelemadóról szóló német törvényben (EStG 10., (1) bekezdés 9. pont) felmerülő kérdésével a Bizottság már foglakozott. A Bíróság két ügyben is eljárást folytat ezzel kapcsolatban. Az egyik ügyet (C- 218/05) az EK-Szerződés 226. cikkének alkalmazásában a Bizottság indította, a másik pedig a német bíróság előzetes döntésére hivatkozik (C-76/05). A Bizottság álláspontja a fent említett ügyekkel kapcsolatban az ezt Stix-Hackl főtanácsnok asszony szeptember 21-i véleményében támogatta, hogy a német rendelkezések sértik az EK-Szerződés 12.,.18. és 49. cikkét, mivel másként kezelik a külföldi iskolákba járó gyermekek szüleit és a német iskolákba járó gyermekek szüleit. A Bizottság álláspontja szerint a másik tagállamban fizetett iskoláztatási költségek után akkor kellene adócsökkentést lehetővé tenni, ha az adócsökkentést akkor is el lehetne végezni, ha a költségeket Németországban fizették volna. A folyamatban levő bírósági ügy a fenti aggályokat írta le a magániskoláknak fizetett hozzájárulások utáni csökkentést illetően, amelyre a német magániskoláknak fizetett hozzájárulások esetében van lehetőség, a külföldi magániskoláknak fizetett hozzájárulások esetében azonban nincs. A petíció benyújtói azonban a petíciójukban nem említenek magániskolának fizetett díjakat amelyek 30%-át Németországban le lehet vonni, hanem a gyermekek otthonuktól távoli iskolába járatásának magas költségeire hivatkoznak. A Bizottság értelmezése szerint ez Németországban is előfordulhatna, de egy szigorúan országon belüli esetben a jelek szerint semmilyen csökkentésre nem lenne jogosult. A két helyzetben alkalmazott bánásmód között így nincs különbség. Következésképpen úgy tűnik, hogy a petíció benyújtói esetében nincs szó jogsértésről. 2.4 A különleges megtakarítási rendszer előnyei (Riester-Rente) A petíció benyújtói azt panaszolják el, hogy Hantscher úr franciaországi alkalmazása miatt nem szerezhetett jogosultságot a kiegészítő öregségi nyugdíjra (Reister-Rente), bár jövedelemadóját Németországban fizeti. A kiegészítő nyugdíj e típusát a német kormány az első pilléren alapuló, kötelező nyugdíjak kiegészítése érdekében támogatja, amelyek szintje lecsökkent. Következésképpen úgy tűnik, hogy bármely személy, aki Németországban az első pilléren alapuló, kötelező nyugdíjrendszerben biztosítással rendelkezik például a foglalkoztatott személyek, és aki teljes mértékben adóköteles, jogosult arra, hogy ilyen kiegészítő öregségi nyugdíjjogosultságot szerezzen. Ezt támogatás formájában nyújtják vagy az adózás terén járhat előnyökkel. Bár a Bizottság szolgálatai jogsértési eljárást (2003/2067. sz.) indítottak Németország ellen a Reister-Rente rendszer területi alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket illetően, és PE v /5 CM\ doc

5 július 4-én úgy határoztak, hogy az ügyet a Bíróság elé utalják (lásd az IP/06/919. sz. sajtóközleményt), a petíció benyújtóinak esete nem utal a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó közösségi jog megsértésére. Tulajdonképpen úgy tűnik, hogy a petíció benyújtója a mindenekelőtt azért nem jogosult a kiegészítő öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésére, mert nem Németországban foglalkoztatják. Ebben a helyzetben a más tagállamban dolgozó migráns munkavállalók védelmét szolgáló EK-jog rendelkezései (az EK-Szerződésnek a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 39. cikke vagy az 1612/68/EK rendelet, amely részletesebben meghatározza ezt az alapvető szabadságot, különösen azáltal, hogy előírja, hogy a migráns munkavállalókat a szociális előnyök tekintetében egyenlő bánásmódban kell részesíteni abban a tagállamban, amelyben dolgoznak) egyszerűen nem alkalmazhatók egy olyan tagállamra, ahol az illető nem dolgozik. Németország ezért e rendelkezések alapján nem köteles egy másik tagállamban dolgozó személy számára lehetővé tenni, hogy részt vegyen a kiegészítő nyugdíjrendszerben. III. Következtetések A petíció benyújtóinak azt tanácsolják, hogy panaszukkal forduljanak az illetékes nemzeti hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, amennyiben úgy vélik, hogy a német jogszabályokat helytelenül alkalmazták. Bár igaz, hogy határokon átnyúló helyzetekben a különböző szociális és adózási jogi rendszerek esetleg nem összeegyeztethetők, a Bizottság nem tartja különösen szükségesnek, hogy a petícióban felvetett szempontokat illetően jogalkotási javaslatokat tegyen. Az adózásról szóló jogszabályokhoz szükséges egyhangú tanácsi határozatok elérése terén mutatkozó nehézségek miatt a Bizottság erősen pártolja a tagállamok adópolitikáinak megfelelőbbi összehangolását. CM\ doc 5/5 PE v01-00