KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 Európai Parlament Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója úgy véli, hogy egyes belgiumi régiókban riasztó az önkéntes tűzoltók helyzete. A petíció benyújtója azzal érvel, hogy az önkéntes tűzoltók állandó szolgálatot teljesítenek otthonról, pihenőidejüket azonban nem veszik figyelembe. Ráadásul szolgálati éveiket nem tartják nyilván a nyugdíjhivatalnál. A petíció benyújtója azon jogi eljárásokra hivatkozik, amelyeket a kérdéses összegek visszatérítése céljából indított el, valamint elégedetlenségét fejezi ki a jogrendszer lassú működése és alacsony hatásfoka miatt. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: június 23. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 216. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: január 30. A Bizottság észrevételei Előzetes megjegyzések Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az Európai Unió nem rendelkezik hatáskörökkel a továbbra is tagállami hatáskörbe jelen esetben pedig az illetékes belga hatóságok hatáskörébe tartozó javadalmazások és kapcsolódó nyugdíjjogosultságok tekintetében. A Bizottság továbbá nem nyújthat közvetlen segítséget egyedi bírósági eljárások során. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket ezért a Bizottság részletes megjegyzései nem taglalják. CM\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 Mindazonáltal a petíció benyújtójának egyes kérdései nyomán meg kell jegyezni, hogy az európai szemeszternek az Unió gazdaságpolitikai koordinációjának éves ciklusának a Bizottság évi növekedési jelentésről szóló közleményében 1 kifejtett kiemelt prioritásaira való tekintettel egy sor ajánlás a tagállami államháztartások fenntarthatóságának, a nyugdíjrendszerek és szociális védelmi mechanizmusok megfelelőségének, valamint a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek minőségének, függetlenségének és hatékonyságának ösztönzését szolgálja. A többi uniós tagállamhoz hasonlóan Belgium is részt vesz a évi európai szemeszterben, és a Bizottság nyomon követi az ország gazdaságát és igazságszolgáltatási rendszerét. A Bizottság részletesebben foglalkozik a petíció benyújtójának a belgiumi önkéntes tűzoltók munkaidejére vonatkozó kérdéseivel a vonatkozó uniós jog, nevezetesen a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló november 4-i 2003/88/EK irányelv 2 (a továbbiakban: a munkaidőről szóló irányelv ) és annak az Európai Unó Bírósága általi értelmezése alapján. Ez különösen az alábbiakat érinti: - a munkaidőről szóló irányelv önkéntes tűzoltókra való alkalmazása (az uniós jog relevanciájának vizsgálata az önkéntes tűzoltók munkaideje vonatkozásában), - a munkaidő fogalma (az otthon töltött ügyeleti idő vonatkozásában), - munkaidő párhuzamos munkaszerződések esetén. A munkaidőről szóló irányelv önkéntes tűzoltókra való alkalmazása A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a fegyveres erők, a vészhelyzeti szolgálatok és polgári védelmi szolgálatok normál tevékenységei többek között a tűzoltás és a balesetek károsultjai részére nyújtott sürgősségi egészségügyi ellátás a munkaidőről szóló irányelv hatálya alá tartoznak. 3 A munkaidőről szóló irányelv fent ismertetett tárgyi hatálya mellett a személyi hatályra vonatkozó információ is fontos annak eldöntéséhez, hogy az irányelv alkalmazandó-e az önkéntes tűzoltókra. Ugyanis míg az irányelv operatív rendelkezései a munkavállalóra utalnak (gyakran a bármely munkavállaló vagy minden munkavállaló kifejezést használva), e fogalmat az irányelv nem határozza meg. A Bíróság az Isère-ügyben hozott ítéletében 4 megjegyezte, hogy a munkaidőről szóló irányelv nem utal a munkavállaló fogalmának más uniós jogszabályokban vagy tagállami jogszabályokban és gyakorlatokban foglalt meghatározására sem, így arra a következtetésre jutott, hogy abban önálló uniós meghatározást alkalmaztak. 5 E konkrét ítélet értelmében ez azt jelenti, hogy az, hogy az önkéntes tűzoltó a munkaidőről szóló irányelv alkalmazásában munkavállalónak minősül-e, az adott munkavállaló a konkrét esetben meghatározott tényleges munkafeltételeitől függ, azaz azt olyan objektív kritériumok szerint kell meghatározni, amelyek figyelembe véve az érintett személyek jogait és kötelességeit a munkaviszonyt jellemzik, és e munkaviszony lényeges jellemzője az a körülmény, hogy az adott személy más javára és más irányítása alatt, díjazás ellenében 1 COM(2014)0902, HL L 299., , 9. o. 3 A C-52/04 sz., Feuerwehr Hamburg ügy, 52. pont. 4 C-428/09 sz. Isère-ügy, 27. pont. 5 Isère-ügy, 28. pont PE v /2 CM\ doc

3 szolgáltatásokat nyújt 1. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban a nemzeti bíróság feladata, hogy megvizsgálja a konkrét munkavállaló (például a petíció benyújtója) munkafeltételeinek részleteit, és eldöntse, hogy e fogalommeghatározás teljesül-e 2 annak eldöntéséhez, hogy a munkaidőről szóló irányelv alkalmazandó-e. A munkaidő fogalma Mivel a petíció benyújtója az önkéntes tűzoltók otthon töltött ügyeleti idejével ( heures de garde à domicile ) kapcsolatos kérdést tesz fel, ésszerűnek tűnik e konkrét helyzetet a munkaidőről szóló irányelv értelmében vett munkaidő alapján megvizsgálni. Az utóbbi 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerint munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkaadó rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a munkaidő fogalmának jellemzői között két feltételnek kell teljesülnie: a munkavállalók kötelesek fizikailag jelen lenni a munkáltató által meghatározott helyen, ez utóbbi rendelkezésére állni, és szükség esetén azonnal képesnek kell lenniük megfelelő szolgáltatás nyújtására 3. A Bíróság a SIMAP 4 és a Jaeger 5 ügyekben kimondta, hogy az az ügyeleti idő, amely alatt az orvosoknak a munkahelyükön kell maradniuk, a munkaidőről szóló irányelv értelmében teljes egészében munkaidőnek minősül. Meg kell jegyezni, hogy a Bíróság határozatai nem csupán a munkahelyen való jelenlétet igénylő ügyeleti időre vonatkoznak, hanem általánosabban minden olyan ügyeleti időre, amely a munkáltató által meghatározott bármely helyen való jelenlétet igényel 6. Ezzel szemben a Bíróság kimondta, hogy azt a fajta ügyeleti időt, amely alatt az orvosoknak elérhetőnek kellett maradniuk, de nem kötelesek a munkahelyükön tartózkodni, nem szükséges munkaidőnek tekinteni azon időtartamok kivételével, amelyeket az értesítésüket követően ténylegesen az orvosi ellátás nyújtásával töltöttek. Ennélfogva a készenlét azon időszakait, amelyek során a munkavállalónak elérhetőnek kell lennie annak érdekében, hogy szükség esetén munkába álljon, ám amelyek alatt a munkavállaló saját döntésének megfelelően tartózkodhat otthon vagy valamely más helyen (még abban az esetben is, ha az adott helynek elég közel kell lennie a munkahelyhez szükség esetén a gyors elérhetőség érdekében), nem kell teljes mértékben munkaidőnek tekinteni 7. Ebben a helyzetben (azaz készenléti idő esetén) csak kizárólag a szolgáltatások tényleges nyújtásához kapcsolódó időt kell munkaidőnek tekinteni. Ezért a készenléti időt teljes egészében pihenőidőnek kell tekinteni, amennyiben bevetésre nem kerül sor. A petíció benyújtója egyszerűen az önkéntes tűzoltók otthon töltött ügyeleti idejére ( heures de garde à domicile ) hivatkozik, amely a jelek szerint a készenléti időnek felel meg (szemben a munkahelyen töltendő ügyeleti idővel ). A Bizottság szervezeti egységeinek 1 Isère-ügy, 28. pont 2 Isère-ügy, 29. pont 3 Lásd a Dellas és mások ügyben hozott, december 1-jei ítélet 48. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot. 4 C-303/98. sz. ügy. 5 A C-151/02. sz. Jaeger-ügyben szeptember 9-én hozott ítélet 60. és 61. pontja. 6 Lásd pl. a Jaeger-ügyben hozott ítélet 63., 65. és 69. pontját. 7 Lásd a SIMAP-ügyben hozott ítélet 50. pontját. CM\ doc 3/3 PE v02-00

4 nincsenek információi a munkahelyen vagy ténylegesen szolgáltatások nyújtásával töltött időről (amelyet az irányelv értelmében munkaidőnek kell tekinteni). A munkaidőről szóló irányelv párhuzamos szerződések esetében való alkalmazása Sem a munkaidőről szóló irányelv, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlata nem szól a párhuzamos szerződések kérdéséről, illetve arról sem, hogy ilyen esetekben (azaz amikor a munkavállaló egyidejűleg több munkaszerződéssel is rendelkezik) a teljes munkaidőt az irányelv alkalmazásában szerződésenként vagy munkavállalónként kell-e számítani. Ilyen körülmények között a nemzeti jogot kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy e számításokat pontosan hogyan kell végezni. A Bizottság már jelezte, hogy az irányelvet lehetőség szerint munkavállalónként kell alkalmazni. Mivel annak célja a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, a tagállamoknak megfelelő ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusokat kellene bevezetniük, különösen amennyiben ugyanazon munkáltató több párhuzamos szerződést alkalmaz 1 A Bizottság rendelkezésére álló információk 2 szerint Belgium a munkaidőről szóló irányelvet munkavállalónként alkalmazza, amennyiben ugyanazon munkáltatóval több szerződés is fennáll, ugyanakkor szerződésenként, amennyiben egy munkavállalónak több munkáltatóval is van szerződése. Ennek fényében a petícióban benyújtott információk alapján a petíció benyújtójának konkrét helyzete továbbra sem világos. Következtetések A közhatóságok által alkalmazott tűzoltók a munkaidőről szóló irányelv hatálya alá tartoznak. A Bíróság Isère-ügyben hozott ítélete értelmében a nemzeti bíróság feladata annak eldöntése, hogy a például a jelen esetben érintett önkéntes tűzoltót közhatóság alkalmazza-e, illetve munkavállalónak minősül-e. E döntés során a nemzeti bíróságnak a munkavállaló uniós jog szerinti önálló fogalmát kell alkalmaznia az Isère-ügyben hozott ítéletben foglaltakkal összhangban, az ügy valamennyi körülményét figyelembe véve. A munkaidőről szóló irányelv Európai Unió Bírósága általi értelmezése szerint az az ügyeleti idő, amely alatt a munkavállalónak a munkahelyén kell maradnia, munkaidőnek minősül. Ugyanakkor az otthon töltött készenléti idő ( heures de garde à domicile ), azaz az az idő, amelyben a munkavállaló a saját döntése szerinti helyen tartózkodhat (még abban az esetben is, ha gyorsan a munkahelyére kell érnie), nem minősül munkaidőnek (azon helyzeteket kivéve, amelyekben behívják munkába, azaz a szolgáltatások tényleges nyújtásához kapcsolódó időt leszámítva). Ezért a készenléti időt teljes egészében pihenőidőnek kell tekinteni, amennyiben bevetésre nem kerül sor. A 2003/88/EK irányelv a Bíróság által adott értelmezés szerint nem határozza meg, hogy rendelkezéseit munkavállalónként vagy szerződésenként kell alkalmazni. E tekintetben a nemzeti jogszabályok eltérőek, és Belgium esetében a munkaidőről szóló irányelvet a jelek szerinti munkavállalónként alkalmazzák, amennyiben ugyanazon munkáltatóval több szerződés is fennáll, ugyanakkor szerződésenként, amennyiben egy munkavállalónak több 1 A Bizottság jelentése a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv tagállamok általi végrehajtásáról (SEC(2010)0802), 3.6. pont, 7. o. 2 Ibid. PE v /4 CM\ doc

5 munkáltatóval is van szerződése. Ezzel összefüggésben a petícióban benyújtott információk alapján a petíció benyújtójának konkrét helyzete továbbra sem világos. 4. A Bizottságtól kapott válasz (REV.): január 27. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Európai Unió nem rendelkezik hatáskörrel a továbbra is teljességgel tagállami hatáskörbe jelen esetben pedig az illetékes belga hatóságok hatáskörébe tartozó javadalmazások és kapcsolódó nyugdíjjogosultságok tekintetében. Az Unió továbbá nem rendelkezik hatáskörrel az öltözködési előírások vagy az egészségbiztosítás terén meghatározott szerződési feltételek tekintetében sem, melyek szintén a tagállamok hatáskörében maradnak. Az európai szemeszter az Unió gazdaságpolitikai koordinációjának éves ciklusa egyik fő prioritása a hatékony igazságügyi rendszerek kialakítása. Az eljárások gyors lefolytatásának biztosításához, a bírósági ügyhátralék ledolgozásához, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő biztosítékok növeléséhez, valamint az igazságszolgáltatás színvonalának emeléséhez a tagállami igazságügyi rendszerek minőségének, függetlenségének és hatékonyságának fokozására van szükség. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Bizottság nem nyújthat közvetlen segítséget egyedi bírósági eljárások során. Következtetés A Bizottságnak nem áll módjában kivizsgálni az esetet, mivel a szóban forgó probléma nem tartozik az Unió hatáskörébe. CM\ doc 5/5 PE v02-00