KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 Európai Parlament Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Jerzy Jankowski lengyel állampolgár által benyújtott 0662/2014. sz. petíció a gazdálkodás szövetkezeti formáival szembeni megkülönböztetésről Lengyelországban 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója azt állítja, hogy Lengyelország megsérti a vállalkozás szabadságára vonatkozó uniós jogot azáltal, hogy szándékosan jogi akadályokat emel a szövetkezetek különböző típusai elé. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: március 5. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 216. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: június 30. A petíció A Lengyel Nemzeti Szövetkezeti Tanács (Krajowa Rada Spółdzielcza) petíciót nyújtott be az Európai Parlamentnek arról, hogy a szövetkezeti bankokra vonatkozó nemzeti banktörvény állítása szerint nem felel meg az uniós jog elveinek és rendelkezéseinek. A Bizottság észrevételei Amennyire következtetni lehet a petícióból, a Lengyel Nemzeti Szövetkezeti Tanács a prudenciális szabályozásra vonatkozóan az alábbiakat állítja: 1. állítás: A részesedési alapokat nem tüntetik fel a bankok saját forrásai között, mivel a szövetkezeti bankok tagjai szabadon visszavonhatják a bankokból részesedésüket, ezáltal CM\ docx PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 pedig sérül a tőkekövetelmény-rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében lefektetett elv, amely előírja, hogy az elsődleges alapvető tőke egyes elemeinek az intézmény számára korlátlanul és azonnal rendelkezésre kell állniuk a kockázatok vagy veszteségek fedezésére, amint ezek felmerülnek. Válasz: Az instrumentum valamennyi elemének ismerete nélkül nehéz megítélni a fent említett részesedési alapok feltételeit. A tőkekövetelmény-rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében lefektetett elv nem vonatkozik a tőkeinstrumentumokra és a névértéken felüli befizetésekre, mivel ezen instrumentumok feltételeit a tőkekövetelmény-rendelet 28. cikke tartalmazza, ami a fent említett általános elvet részletezi. A tőkekövetelmény-rendelet 28. cikke több, a szövetkezeti bankokra (és más nem részvénytársaság formájú társaságokra) vonatkozó konkrét feltételeket tartalmaz, amelyeket a 29. cikkben lefektetett, a szövetkezetekre vonatkozó feltételek egészítenek ki. E különleges rendelkezések kihasználásához az intézménynek a tőkekövetelmény-rendelet 27. cikke a) pontjának ii) alpontja és a Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete szerinti szövetkezetnek kell lennie. Lengyelországban ez azt jelenti, hogy a kérdéses szervezeteknek a banktörvény ( Prawo bankowe ) rendelkezései szerint szövetkezeti bankként ( bank spółdzielczy ) bejegyzett intézményeknek kell lenniük. A rendelkezésre bocsátott információból nem derül ki egyértelműen, hogy a petíció erre a helyzetre hivatkozik-e a szövetkezetek ügyében (bár feltételezésünk szerint igen). A tőkekövetelmény-rendelet 27. cikkében foglalt rendelkezések egyik fontos következménye, hogy a lengyel jog szabályozza, mi minősül szövetkezetnek, és a felügyelő jogosult (de nem köteles)1 a jogilag szövetkezeti társaságként működő intézményt a tőkekövetelmény-rendeletnek megfelelő szövetkezeti bankká minősíteni. Továbbá a petícióban említett szabad visszavonás pontos jelentése sem világos. A tőkekövetelmény-rendelet szerint a bankoknak felügyeleti engedélyre van szükségük ahhoz, hogy részvények visszaváltásával csökkenthessék a szavataló tőkéjüket. Szövetkezetek esetében a felügyelők előre adhatnak engedélyt a szavatolótőke egy meghatározott részét illetően (a szövetkezeti banki struktúra elismerése érdekében, amiben a hitelfelvevők taggá válnak, és gyakran kilépnek a hitelük törlesztése után). Ugyanakkor a 29. cikk (2) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a szövetkezeti társaságoknak képesnek kell lenniük a visszaváltás elutasítására, amennyiben azt nem tiltja a nemzeti jog (a petíció szerint Lengyelországban nem ez a helyzet). Ennélfogva ha a szabad visszavonás azt jelenti, hogy a tagok visszatehetik a részvényt felügyeleti engedély és a szövetkezet elutasítási lehetősége nélkül, akkor ezen instrumentumok rendelkezésre állása nem lenne biztosított válság esetén, így nem ismerhetők el szavatoló tőkeként. 2. állítás: A részesedési alapok nem ismerhetők el, mivel a tőkét csak felszámoláskor lehet visszafizetni, illetve ha a nemzeti jog biztosítja a tőkevisszaváltás korlátozásának jogát. Válasz: Ez a tőkekövetelmény-rendelet helytelen értelmezése. Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok elismeréséhez a tőkeinstrumentumok összegét nem lehet csökkenteni vagy visszafizetni, kivéve az intézmény felszámolása vagy diszkrecionális vásárlásra adott felügyeleti engedély esetén. A 28. cikk (1) bekezdésének g) pontja, amelyre a petíció 1 A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 4. cikkének (1) bekezdése: Az illetékes hatóságok meghatározhatják, hogy az 575/2013/EU rendelet második része alkalmazásában egy, az alkalmazandó nemzeti jog alapján elismert vállalkozástípus szövetkezeti társaságnak minősül, ha a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek mindegyike teljesül. PE v /2 CM\ docx

3 hivatkozik, előírja, hogy egy intézmény nem kelthet olyan benyomást, hogy az instrumentumot felszámoláson kívüli esetben vagy felügyeleti engedély nélkül csökkenti vagy fizeti vissza, és nem kelthet olyan benyomást, hogy ilyen engedélyt kap1. Ugyanakkor mivel egyes tagállamok megtiltják a szövetkezeti társaságok számára a részvények visszaváltásának elutasítását (amikor a tag kilép a szövetkezetből), az ilyen jogszabályok hatálya alá tartozó szövetkezeti társaságok mentesülnek a 28. cikk (1) bekezdésének g) pontjában foglalt korlátozás alól. Mivel azonban a petíció szerint a lengyel jog nem tiltja a szövetkezeti részvények visszaváltásának elutasítását, ez a feltétel nem alkalmazható. 3. állítás: A részvények elismerhetők, de 2021 végéig kivezetik őket. A kivezetés megakadályozható a szövetkezeti bankok működéséről szóló december 7-i törvény módosításával (feltételezhetően ez a lengyel jogra vonatkozik). Válasz: A tőkekövetelmény-rendelet 484. és 486. cikke rendelkezik a szerzett jogok megtartásáról a december 31-én olyan szavatoló tőkének minősült instrumentumok és tételek esetében, amelyek nem felelnek meg a tőkekövetelmény-rendelet követelményeinek. Ezen instrumentumokat és tételeket 2021-ig fokozatosan kivezetik. Nem világos, hogy a szövetkezeti bankok működéséről szóló december 7-i törvény milyen módosítását javasolják, de a részesedési alapok el nem ismerhetőségének okaitól függően elképzelhető, hogy egy lengyel törvénymódosítás által e részvények maradéktalanul megfelelnének a tőkekövetelmény-rendeletnek. Ebben az esetben szavatoló tőkének minősülnének, és nem kellene kivezetni őket. E tekintetben kiemelendő, hogy amennyiben az egyes instrumentumok nem felelnek meg a tőkekövetelmény-rendeletnek, a december 31-e után kibocsátott instrumentumokra nem fog vonatkozni a szerzett jog megtartása, azaz nem minősülnek elsődleges alapvető tőkének. 4. állítás: A (lengyel) banktörvény tiltja, hogy a bank tagjainak kedvező feltételeket nyújtsanak. Továbbá probléma van az osztalékfizetésekkel, amelyeket a lengyel felügyelet szabadon felmért, meg nem határozott helyzetekben korlátozhat. 1 A 28. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerint a tőkeösszeget nem lehet csökkenteni vagy visszafizetni, kivéve felszámolás vagy felügyeleti engedély esetén. A 28. cikk (1) bekezdésének g) pontja előírja a bankok számára, hogy kifejezetten vagy implicit módon jelezzék, ha a tőkeösszeget az intézmény felszámolásán kívüli esetben csökkentik vagy fizetik vissza. Mivel a másik lehetőség a felügyeleti engedély, a bank nem állíthatja, hogy ilyen engedélyt kap. Továbbá a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint: 1. A szavatolótőke-instrumentumok visszaváltását, csökkentését és visszavásárlását csak azt követően lehet bejelenteni az instrumentumokban részesedéssel rendelkezők számára, hogy az intézmény beszerezte az illetékes hatóság előzetes engedélyét. 28. cikk (1) bekezdés g) pont: az instrumentumokra irányadó rendelkezések nem jelzik kifejezetten vagy implicit módon, hogy az instrumentumok tőkeösszegét az intézmény felszámolásán kívüli esetben csökkentik vagy csökkenthetik vagy visszafizetik vagy visszafizethetik, és az intézmény más módon sem jelzi ezt az instrumentumok kibocsátását megelőzően vagy azok kibocsátásakor, kivéve a 27. cikkben említett instrumentumok esetében, ha az alkalmazandó nemzeti jog tiltja, hogy az intézmény elutasítsa az ilyen instrumentumok visszaváltását. CM\ docx 3/3 PE v02-00

4 Válasz: A kedvező feltételek kifejezés jelentése nem világos. A szövetkezeti társaságok esetében gyakori, hogy tagjaiknak olyan kedvező feltételeket nyújtanak, mint az alacsonyabb hitelkamat, az uniós jog pedig nem tiltja az ilyen gyakorlatot. Az osztalékfizetések korlátozását illetően a panasz nem világos, de úgy tűnik, a lengyel felügyeleti gyakorlattal áll kapcsolatban. 5. állítás: A szükséges likviditási szabályok nem igazodnak a szövetkezeti bankok tevékenységéhez és különleges jellegéhez. Válasz: A tőkekövetelmény-rendelet 412. cikke likviditásfedezeti követelményt ír elő, amelyet a Bizottság október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete részletez (HL L11., ). Ez utóbbi több rendelkezést is tartalmaz a szövetkezetek különleges körülményeire vonatkozóan. Főként a 16. és a 27. cikk rendelkezik a központi intézménnyel rendelkező szövetkezeti bankok betéteinek kiváló minőségű likvid eszközökként való kezeléséről. Több más cikk mint a 7., 8., 29. és a 34. cikk tartalmaz a szövetkezetekre vonatkozó különleges rendelkezéseket. Ebből kifolyólag nem értünk egyet azzal a megjegyzéssel, hogy a likviditásfedezeti mutatóra vonatkozó követelmények... nem veszik figyelembe a bankoknak a szövetkezeti bankok működéséről, a kapcsolódásaikról és a kapcsolt bankjaikról szóló törvényből származó tevékenységeit, beleértve mindenekelőtt azt a követelményt, hogy a szövetkezeti bankok többletforrásait egy kapcsolt banknál vezetett számlán kell tartani. A nettó stabil forrásellátottsági követelményeket illetően a tőkekövetelmény-rendelet 413. cikkének (1) bekezdése csak azt az általános követelményt írja elő, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a hosszú távú kötelezettségek különféle stabil forrásellátottságot biztosító instrumentumoknak köszönhetően mind rendes körülmények között, mind pedig stresszhelyzetben megfelelően teljesíthetőek legyenek. Ugyanakkor ez az általános követelmény még nincs érvényben, január 1-jén lép hatályba. Továbbá a nettó stabil forrásellátottsági követelmények részletes szabályai a Bizottság lehetőség szerint a tőkekövetelmény-rendelet 510. cikkének (3) bekezdése szerinti jogalkotási javaslatától, és annak parlamenti és tanácsi elfogadásától függenek. Következtetés Az inkoherens megfogalmazás és a teljes információ hiánya miatt nem lehet érdemi választ adni a petícióban felvetett problémákra. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a felvetett problémák az uniós jog helyett a lengyel szövetkezeti joggal, és a szabályoknak a lengyel felügyeleti hatóságok általi alkalmazásával kapcsolatosak. Ennélfogva valószínűtlen, hogy a petícióban felvetett problémákat az uniós jog módosításával orvosolni lehetne. 4. A Bizottságtól kapott válasz: augusztus 31. A petíció benyújtója több alkalommal nyújtott be panaszokat a Bizottsághoz arról, hogy a Lengyel Köztársaság hatóságai nem tartják be az Európai Unió jogszabályait. A Bizottság egy július 8-i levélben megerősítette korábbi állásfoglalását (a Bizottság szeptember 30-i, április 26-i, április 8-i és május 11-i levelei), amely szerint a legutóbbi panaszban (2015/00533) kifogásolt fellépések nem sértik az Európai Unió jogát, és a következőt tudatta a petíció benyújtójával: PE v /4 CM\ docx

5 Az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 1435/2003/EK tanácsi irányelvben lefektetett elvek meghatározzák az európai szövetkezet jogi keretét, amely társasági forma annak érdekében jött létre, hogy e társaságok a tagállamaik keretén kívül is folytathassák tevékenységüket. A hatály nem terjed ki a szövetkezetek egyéb formáira. A vonatkozó szövegrész a preambulum 6. pontjában, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete minden kormányt arra ösztönzött, hogy biztosítson olyan támogató környezetet, amelyben a szövetkezetek más vállalkozási formákkal egyenlő feltételekkel vehetnek részt, nem hoz létre európai jogi kötelezettséget. Az európai szövetkezetek támogatásáról szóló COM(2004)0018 végleges bizottsági közlemény ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára, de nem indítványoz olyan európai jogi rendelkezést, amely a szövetkezeti mozgalom nemzeti szintű fejlesztését célozná. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése szerint az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely (...) magas versenyképességű (...) szociális piacgazdaságon alapul, míg a következő, 4. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását. A kapott információ alapján úgy tűnik, hogy a Lengyelországban a szövetkezeteket illetően hozott rendelkezések és adminisztratív intézkedések nem akadályozzák a magas versenyképességű szociális piacgazdaság kialakulását. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke, illetve az azt követő cikkek garantálják az Unióban gazdasági tevékenységet folytatni kívánó gazdasági jogi személyek, köztük a szövetkezetek számára a letelepedés szabadságát. Biztosítja valamely tagállamban működő jogi vagy természetes személy számára gazdasági tevékenység folytatásának lehetőségét egy másik tagállam területén. A panaszban ismertetett tények alapján nem vonható le a következtetés, hogy a lakásszövetkezetekre vonatkozó lengyel szabályozás megszegi a Szerződés által biztosított letelepedési szabadságra vonatkozó uniós rendelkezéseket. A panaszban ismertetett információ alapján úgy tűnik, hogy a 2006/123/EK szolgáltatási irányelv rendelkezései, amelyek olyan helyzetekre is kiterjednek, amelyekben valamely szolgáltató saját tagállamában kíván letelepedni, nem sérülnek. Továbbá úgy tűnik, hogy a petícióban említett szövetkezetek közül legalább néhány a szociális lakások ágazatában tevékenykedik, ám a szociális lakások ágazatára a szolgáltatási irányelv hatálya 2. cikkének j) pontja szerint nem terjed ki. A petíció benyújtójának a Bizottsághoz intézett kérését illetően az uniós jog módosításainak kezdeményezéséről annak érdekében, hogy az Unió összes szövetkezete biztosítékokkal rendelkezzen arról, hogy az Unióban nem éri őket hátrányos CM\ docx 5/5 PE v02-00

6 megkülönböztetés más társasági formákhoz képest, a Bizottság úgy véli, hogy a szolgáltatási irányelv rendelkezései, konkrétabban a 14. és 15. cikkek részletes rendelkezésekkel szolgálnak a diszkriminációmentességre vonatkozóan. A petíció benyújtójának azon javaslatát illetően, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2002-es ajánlásainak nemzetközi szövetkezetre vonatkozó elveit be kell emelni az uniós jogba, a Bizottság véleménye szerint ez nem hasznos megközelítés, mivel ezen elveket minden tagállam kormánya elismerte. Tekintettel a fentiekre és arra, hogy a petíció benyújtójától érkezett legutóbbi levél nem tartalmaz olyan új elemet, amely alátámasztaná az Európai Unió bármely jogszabályának megsértését, március 14-i előzetes lezáró levelét követően a Bizottság lezárta az ügyet (2015/00533). Következtetés Az új dokumentum semmilyen módon nem változtat a Bizottság következtetésein. A petíció benyújtójának azon állítását illetően, hogy a nemzeti banktörvény, amelynek hatálya kiterjed a szövetkezeti bankokra, nincs összhangban az uniós jog elveivel és rendelkezéseivel, a Bizottság megerősíti az Európai Parlamentnek adott előző válaszát, amely szerint úgy tűnik, hogy a felvetett problémák az uniós jog helyett a lengyel szövetkezeti joggal, és a szabályoknak a lengyel felügyeleti hatóságok általi alkalmazásával kapcsolatosak. Ennélfogva valószínűtlen, hogy a petícióban felvetett problémákat az uniós jog módosításával orvosolni lehetne. PE v /6 CM\ docx