HÉT - ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 hét - 1 / HÉT - ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (HÉTFİ) 28.B.1238/2010 Cs. György emberölés :30 Fıvárosi Törvényszék, V., Markó u. 27., fsz. 30. A Fıvárosi Fıügyészség vádirata szerint Cs. György vádlott október 28-án a Budapesti Mőszaki Fıiskola III. kerületi Kiss Árpád Tagkollégiumában tartott rendezvényen biztonsági ıri feladatokat látott el. A rendezvény befejezését követıen a vádlott feladata az volt, hogy megakadályozza a nem kollégiumban lakó személyek szobákhoz vezetı lépcsıházba való bejutását. A rendezvény végén több személy, így a közepes fokú alkoholos befolyásoltság és bódító hatású szer hatása alatt álló N. Ádám sértett is be kívánt jutni a kollégiumba azért, hogy a korábban barátja szobájában hagyott táskáját magához vegye. A vádlott és a rendezıi feladatokat ellátó társai N. Ádámot megakadályozták abban, hogy a lépcsın keresztül az emeleti helyiségbe menjen, amiért közöttük szóváltás alakult ki. A sértett, miután látta, hogy Cs. György mellett nem tud elmenni, a lépcsıház I. és II. emelet közötti részén átmászott a lépcsıkorláton, és abban kapaszkodva kívülrıl igyekezett a IV. emeletre feljutni. A vádlott észlelte a sértett szándékát, N. Ádám korlátba kapaszkodó kezeit megfogta, a jobb kezét lefejtette és eltolta a korláttól. Ezt követıen a bal kezét is megfogta és az ujjait a korlátról feszegetve próbálta megakadályozni a sértett továbbjutását. A sértett a feszegetés hatására a bal kezével is elengedte a korlátot és háttal a 10,4 m mélyen lévı pince betonkövezetére zuhant és a helyszínen meghalt. Az ügyészség a vádlottat emberölés bőntettével vádolja. Az ügyben a januári tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. INFORMÁCIÓ: Fıvárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Titkársága Telefonszám: , , Budakörnyéki Járásbíróság I./116. Sz. Miklós Tamás Halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége Információ: 2003 kora nyarán egy személy halálát okozta és többeknél súlyos égési sérülést idézett elı a Tesco által saját márkás termékként forgalmazott, grillezéshez ajánlott faszénbegyújtó olaj. Bizonyítás. dr. Kende Katalin sajtószóvivı 0630/ kendek@budapestkornyekit.birosag.hu sajto@budapestkornyekit.birosag.hu

2 hét - 2 / 18 Szolnoki Törvényszék I. em. 53. T. Miklós és társai hőtlen kezelés bőntettének kísérlete (9., 10.) 9.00 A Központi Nyomozó Fıügyészség vádiratában különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendő, Cs. Zsolt II. rendő, M. Andrea III. rendő, F. Zsolt IV. rendő vádlottakat, a II. rendő és IV. rendő vádlottat mint a cselekmény bőnsegédét. V. Bálint V. rendő vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bőntettével, II. rendő és IV. rendő vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendő vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatója, a II. rendő vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendő vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendő vádlott egy értékbecslı kft. értékbecslıje, V. rendő vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények idıpontjában. I. Általánosságban A vádirat szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkezı vállalkozó Albertirsa, illetıleg Pilis területén akként szerzett meg termıföldeket, hogy az V. rendő vádlott, mint ügyvédjelölt, illetıleg ügyvéd segítségével a termıföldrıl szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termıföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elıvásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termıföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerzı, elıvásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termıföldek elenyészı tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerzıdéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követıen a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. II. A vádirati tényállásban foglaltak rövid összefoglalója: Külföldi befektetık játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képezı albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelıdött a befektetıi kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetıknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetıi kör és az I. rendő vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvı hektár területő állami tulajdonban lévı ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történı felhasználásának lehetıvé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetıi körnek az ingatlanok csere útján történı megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Errıl az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetık részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetık kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévı Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történı megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelı idıben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerzıdésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendő vádlott is, a felkészítı anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörő, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetıi csoport olyan

3 hét - 3 / 18 szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelı kaszinó mőködne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendő vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggı állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendő vádlott ezt követıen beosztottjainak egyértelmővé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerzıdés keretében történı értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetıséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerőségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendő vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslıkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenırzése, a csereszerzıdés megszövegezése. Mivel egyértelmővé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú fıút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekő cél megvalósítása érdekében történı eladáscsere- illetve haszonbérletbe adás esetén lehetıség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termıföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerőségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelı állásfoglalására volt szükség. Mivel az Zrt. elsı alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendő vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntı többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendő és I. rendő vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendő volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslı céget, - melynek képviselıje a IV. rendő vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendő vádlott felszólította a IV. rendő vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentıs, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történı megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetıvé tegye. A IV. rendő vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenırizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendő vádlott részére. Ezt követıen ugyancsak a II. rendő vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendő vádlott ezt követıen elıterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az elıkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az elıterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetıi értekezlet támogatta az elıterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendő vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos elıterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az elıterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történı megkötésére. A vezetıi értekezletre tett elıterjesztést I. rendő és II. rendő vádlottak is ismerték. Az I. rendő vádlott elıterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetıvé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú fıút Monor, Pilis közötti elkerülı szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelybıl azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az elıkészítı anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatóját a csereszerzıdés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendő vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendő vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történı átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában

4 hét - 4 / 18 foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerzıdést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévı sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerzıdést az I. rendő vádlott írta alá és a II. rendő vádlott jegyezte ellen. Magában a szerzıdésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetıen. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésére nem került sor. III. A vádiratban foglalt megállapítások és következtetések szerint az ügylet elıkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendő vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendő vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendő vádlott forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetıleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendő vádlott forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendő vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetık érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetık kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történı értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerő gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerőségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegő törvénysértı alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítı értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet elıkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetıi elvárásoknak nem felelhettek volna meg. dr. Sándor Géza elnökhelyettes, sajtószóvivı 0630/ sandorg@szolnokit.birosag.hu Pardi Erika sajtótitkár 0656/ pardie@szolnokit.birosag.hu

5 hét - 5 / (KEDD) Pécsi Ítélıtábla fszt. I. számú tárgyalóterem K.S. és társa szemérem elleni erıszak bőntette és más bőncselekmények Információ: Az elsıfokon eljáró Pécsi Törvényszék a következı tényállást állapította meg: K.S. I.r. vádlott (45 éves, büntetlen elıélető, pécsi férfi) és élettársa Sz.T. (37 éves, büntetett elıélető, pécsi nı) több mint 20 éve éltek élettársi kapcsolatban. Öt gyermekük született, de családjukban csak a két legkisebb 1999-ben és 2000-ben született fiaikat nevelték, a többi gyermek a család szőkös anyagi helyzete miatt intézeti nevelésben, nevelıszülıknél volt. Sem K.S. sem élettársa Sz.T. nem dolgozott, megélhetésüket kizárólag a gyermekek után járó segélyekbıl, támogatásokból biztosították. A II.r. vádlott rendszeresen koldulni járt két fiával, esetenként áruházakból is lopott, ennek során gyermekeit vette rá az eltulajdonított értékek elrejtésére.mindkét vádlott italozó életmódot folytatott, az I.r. vádlott alkoholista volt. Ittas állapotban az I.r. vádlott rendszeresen bántalmazta gyermekeit, de élettársát sem kímélte, ıt is megütötte. Az I.r. vádlott pontosan meg nem határozható idıponttól kezdıdıen szexuálisan zaklatta gyermekeit. Nemi szervüket fogdosta, arra kényszeríttette fiait, hogy nemi szervét vegyék a szájukba. Mindez a II.r. vádlott tudtával történt, aki nem akadályozta meg az I.r. vádlott fajtalankodó cselekményét, nem védte meg gyermekeit. Miután a gyermekeket a gyámhatóság más okból - nevelıszülıknél helyezte el, beszámoltak a velük történt eseményekrıl, ezt követıen indult eljárás a vádlottak ellen.a fenti tényállás alapján a törvényszék az I.r. vádlottat szemérem elleni erıszak és kiskorú veszélyeztetésének bőntette miatt 9 év fegyházra, a II.r. vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bőntette miatt 1 év 1 hónap börtönre ítélte, Sz.T. esetében a büntetés végrehajtását 4 évi próbaidıre felfüggesztette. A törvényszék ítélete ellen a vádlottak és védıik felmentés végett jelentettek be fellebbezést. dr. Tóth Sándor sajtószóvivı 0630/ toths@pitb.birosag.hu Budapest Környéki Törvényszék V./521. B. József és társai Elıre kitervelten, nyereségvágyból, részben különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bőntette és más bőncselekmény (10) 9.00 Információ: 2010 októberében Pilisen megöltek egy élettársi kapcsolatban élı nıt és férfit, pénzt és ékszereket raboltak tılük. Bizonyítás. dr. Kende Katalin sajtószóvivı 0630/ kendek@budapestkornyekit.birosag.hu sajto@budapestkornyekit.birosag.hu

6 hét - 6 / 18 1.B.1749/2011 D. Endre + 11 fı adócsalás bőntette :00 Fıvárosi Törvényszék, II., Fı u , II/1. A Fıvárosi Fıügyészség vádirata szerint a vádlottak közül D. Endre I. r. vádlott 2003 áprilisában megalapította az Eclipse Zrt-t, melynek tevékenységei között szerepeltek többek között a mőszaki vizsgálat, elemzés, információ-technológiai szaktanácsadás. A cég 2005 szeptembere és 2009 januárja között több nagy értékő informatikai tárgyú közbeszerzési pályázatot nyert el, amelyek nyomán összesen forintos bruttó árbevételre tett szert. A vádlottak 2007-tıl azért, hogy az Eclipse Zrt. több milliárdos árbevétele után megfizetendı általános forgalmi adó mértékét valótlan tartamú adóbevallással jogtalanul csökkentsék, hosszabb idıre szervezett, összehangoltan mőködı csoportban, bőnszervezetben követték el 2010 januárjáig a vád szerinti bőncselekmény-sorozatot. D. Endre I. r. és H. László II. r. vádlottak a bevételekbıl eredı ÁFA-fizetési kötelezettségük csökkentése érdekében a megbízóikkal kötött szerzıdésekben vállaltak teljesítésére fiktív alvállalkozói szerzıdéseket kötöttek azokkal a cégekkel, melyeknek a többi vádlott ügyvezetıje, tagja vagy alapítója volt. M. Marianna III. r. vádlott közremőködésével a fiktív szerzıdések alapján e társaságok által kiállított szintén fiktív számlákat befogadták és beállították az Eclipse Zrt. könyvelésébe. Az Eclipse Zrt. vezetıi H. Attila V. r. vádlotton keresztül kerültek kapcsolatba az alvállalkozókkal. A számlakibocsátók nem rendelkeztek az Eclipse Zrt-vel kötött vállalkozási szerzıdésekben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetve szakmai tapasztalattal és szellemi tıkével. Az alvállalkozói szerzıdésekben vállalt és az azokon alapuló számlákon feltüntetett tevékenység elvégzése a számlák kiállításában közremőködı, majd azokat az Eclipse Zrt. rendelkezésére bocsátó dr. P. László IV. r., H. Péter VI. r., L. Krisztián VII. r., A. Barnabás VIII. r., Cs. János IX. r., P. János György X. r. és L. Ágnes XI. r. vádlottaknak szándékában és lehetıségében sem állt, az alvállalkozói szerzıdések megkötése, majd ezt követıen a teljesítési igazolások kiállítása és a számlák kibocsátása kizárólag azt a célt szolgálták, hogy az Eclipse Zrt. az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét csökkentse. A fiktív számlákon feltüntetett összegeket az Eclipse Zrt. az alvállalkozók bankszámláira átutalta, ahonnét ezt követıen az összegek rövid idın belül készpénzben felvételre kerültek, vagy azokat ugyancsak fiktív számlák ellenében továbbutalták más gazdasági társaságok bankszámláira és ezt követıen került sor a készpénzben történı felvételre. Öt társaság könyvelését K. Katalin XII. r. vádlott látta el, ı állította ki a fiktív számlákat, majd az ellenjegyzést követıen ı állította be azokat e társaságok könyvelésébe, valamint közremőködött a fiktív vállalkozói szerzıdések és a teljesítési igazolások elkészítésében is. A fiktív vállalkozói szerzıdések megkötésénél H. Péter VI. r., L. Krisztián VII. r., A. Barnabás VIII. és Cs. János IX. r. vádlottak jártak el, mint ügyvezetık, valamint ık jegyezték ellen a vállalkozói szerzıdéseket és a teljesítési igazolásokat, illetve a K. Katalin XII. r. vádlott által kiállított számlákat. A készpénzfelvételeket elsısorban H. Péter VI. r., L. Krisztián VII. r., A. Barnabás VIII. r. és H. Attila V. r. vádlottak, mint a bankszámlák felett rendelkezni jogosult személyek intézték. Az ügyészség D. Endre I. r. vádlottat az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentı folytatólagosan elkövetett adócsalás bőntettével, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével, míg H. László II. r., M. Marianna III. r., K. Katalin XII. r. vádlottakat bőnsegédként elkövetett az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentı folytatólagosan elkövetett adócsalás bőntettével, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja. Dr. P. László IV. r., H. Attila V. r., H. Péter VI. r., L. Krisztián VII. r., A. Barnabás VIII. r., Cs. János IX. r. és P. János György X. r. vádlottakat bőnsegédként elkövetett az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentı folytatólagosan elkövetett adócsalás bőntettével, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével, míg L. Ágnes XI. r. vádlottat bőnsegédként folytatólagosan elkövetett az adóbevételt jelentıs mértékben csökkentı adócsalás bőntettével, valamint magánokirat-hamisítás vétségével vádolja az ügyészség. A vád szerint a bőncselekményeket a vádlottak bőnszervezetben követték el.

7 hét - 7 / 18 A január 8-i tárgyalási napon határozathozatal várható! INFORMÁCIÓ: Fıvárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Titkársága Telefonszám: , , Gyıri Ítélıtábla - 1. sz. tárgyalóterem Bf.28/2011. emberölés bőntette kísérlete és más bőncselekmény Az elsıfokon eljárt Gyır-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítélete: A Gyır-Moson-Sopron Megyei Bíróság M. B. vádlottat bőnösnek mondta ki 1 rb. életveszélyt o sértés bőntettének kísérletében (Btk (1) és (6) bekezdés I. fordulat) és 1 rb. rablás bő (Btk (1) bekezdés). Ezért a vádlottat halmazati büntetésül - 3 év börtönre és 3 év kö eltiltásra ítélte. A vádlottat az ellene emelt 1 rb. rablás bőntette (Btk (1) bekezdé bekezdés) és 1 rb. magánlaksértés bőntette (Btk (1) bekezdés és (2) bekezdés a) p emelt vád alól felmentette. Az elsıfokú ítéletben megállapított tényállás: A vádlott március 24. napján Egyed községben együtt italozott T. T. sértettel. 23 idıpontban a sértett lakására távoztak, ahol az italozást folytatták. A vádlott a konyhá késtartóból kikapott konyhakéssel kis-közepes erıvel a sértett hátába és kis erıvel a nyaká Mind a vádlott, mind a sértett a sérülések következtében vérzett, azonban a sértett nyak sérüléseit a sértett és élettársa csak másnap észlelte július 19. napján Egyed község egyik vendéglátóipari egységében együtt italozott Sz. R. aki ,- Ft-os címlető bankjeggyel fizetett, amit a vádlott is látott. A vádlott a sértettet megelızıen hazaindult, ám valójában a sértett családi házába ment, ahol elrejtızött. Miután hazaérkezett és a konyhában lévı ágyra leült, a konyhába lépett a vádlott, és sálat, törölközı nyaka köré tekerte, és azt a nyaka elıtt keresztben meghúzta, majd a sértettet a nála l átadására szólította fel, kijelentve, hogy nincs az a nyomozó, aki megállapítsa, hogy miben ha A fenyegetést többször megismételve a sálat olyan erıvel húzta meg, hogy a sértett fulla bántalmazás és fenyegetés hatására a sértett az ingjébıl kivett 1.000,- Ft-ot átadta a vádlo azzal nem elégedett meg, tovább fenyegetett, és fojtogatta a sértettet. A sértett házához érke aki észlelte a cselekményt, és a borozóba ment segítségért, ahonnan másik két személlyel té és együttes erıvel szedték le a sértettrıl a vádlottat. Információ: Az ítélet ellen az ügyész annak megváltoztatása végett, a T. T. sértett sérelmére elkövetett cs emberölés bőntette kísérletének minısítése, és ezért, valamint a terhére megállapíto bőncselekmény miatt hosszabb tartamú fı- és mellékbüntetés kiszabása érdekében, míg a védıje elsıdlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Gyıri Ítélıtábla: dr. Ferenczy Tamás bíró, sajtószóvivı 0630/ / ferenczyt@gyoritb.birosag.hu

8 hét - 8 / 18 Pécsi Ítélıtábla fszt. I. számú tárgyalóterem K.R.I. és társai vesztegetés bőntette Információ: Az elsı fokon eljáró Kaposvári Törvényszék a következı tényállást állapította meg. K.R.I. I.r. vádlott (30 éves büntetlen elıélető Somogy megyei férfi) rendır fıtörzsırmester, körzeti megbízottként teljesített szolgálatot az egyik vidéki rendırkapitányság területén. Egy póker klubban megismerkedett L.S. II.r. vádlottal (32 éves büntetett elıélető Fejér megyei férfi). A II.r. vádlott prostituáltakat futtatott, melyrıl az I.r. vádlott is tudomással bírt. Megállapodtak abban, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében az I.r. vádlott hivatali kötelességét megszegve rendszeresen tájékoztatja a II.r. vádlottat arról, mikor tevékenykedhetnek úgy a prostituáltak, hogy rendıri ellenırzéssel, intézkedéssel nem kell számolniuk. Ezt követıen több hónapon keresztül az I.r. és II.r. vádlottak telefonon tartották a kapcsolatot, az I.r. vádlott az információit megosztotta a II.r. vádlottal, ezért a II.r. vádlott neki rendszeresen fizetett augusztus 1. napján H.L. III.r. vádlott (34 éves büntetett elıélető Somogy megyei férfi) kérésére az I.r. vádlott a gépjármő-nyilvántartásból a III.r. vádlott gépkocsijára vonatkozó adatokat lekérte. Az I.r. vádlott évben egy ügyben, -melyben ıt jelölték ki a nyomozás lefolytatására, - telefonon egyeztette a feljelentettek családtagjainak kihallgatási idıpontját, és tájékoztatta ıket, hogy elvették tıle az ügyet, így már nem tud segíteni, de kilátásba helyezte azt, hogy a feljelentett számára hátrányos tartalmú jelentést fog írni a feljelentırıl. A beszélgetés során azt is kijelentette, hogy a feljelentıvel szemben mindig intézkedni fog, amikor lehetısége lesz rá.2011 nyarán a vádlott tudomást szerzett arról, hogy a gyanúsított ellen elfogatóparancsot adtak ki. Annak ellenére, hogy a gyanúsított több alkalommal telefonon kapcsolatba lépett vele, ezt elöljáróinak nem jelentette, intézkedési kötelezettségét elmulasztotta, a gyanúsított feltalálási helyére vonatkozó ismereteirıl jelentést nem készített. E tényállás alapján az elsıfokú bíróság K.R.I. I.r. vádlottat bőnösnek mondta ki vesztegetés bőntettében és 3 rb. hivatali visszaélés bőntettében, ezért 5 év 6 hónap börtönre és 6 év közügyektıl eltiltásra ítélte. A II.r. vádlottat vesztegetés bőntette miatt 1 év 6 hónap börtönre és 2 év közügyektıl eltiltásra ítélte, míg a III.r. vádlottal szemben hivatali visszaélés bőntette miatt, melyet H.L. mint felbujtó követett el, 10 hónap börtönbüntetést szabott ki, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 2 évi próbaidıre felfüggesztette. A törvényszék ítélete ellen az ügyész az I.r. vádlott terhére, a cselekmény minısítésének megváltoztatása és a büntetés súlyosítása végett, a II.r. vádlott terhére a büntetés súlyosításáért fellebbezett. Az I.r., II.r. és III.r. vádlottak, valamint védıik enyhítésért jelentettek be fellebbezést. dr. Tóth Sándor sajtószóvivı 0630/ toths@pitb.birosag.hu

9 hét - 9 / (SZERDA) 17.B.803/2010 G. József + 1 fı hivatali befolyással üzérkedés :30 Fıvárosi Törvényszék, II., Fı u A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint: K. András, aki pénzügyi tanácsadóként dolgozott a részben saját tulajdonában lévı P. P. Kft-ben, 2009 májusában részt vett egy hamis iratok alapján történı nagy összegő hitelfelvétel elıkészületének ügyintézésében. A megbízók a hitelfelvétel fejében jutalékot ígértek K. Andrásnak és üzlettársának. K. András és O. Tamás a tervezett bőncselekmény következményeitıl megrettenve visszaléptek a további ügyintézéstıl. K. András a tervezett csalással kapcsolatban mindent elmesélt Gy. Dániel II. r. vádlottnak, aki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban dolgozott augusztusában a II. r. vádlott azzal kereste meg K. András üzlettársát, hogy tudomása van arról, hogy K. Andrással együtt büntetıügybe keveredtek és emiatt találkozniuk kellene. Gy. Dániel a találkozóra G. József I. r. vádlottal érkezett, aki akkoriban rendır volt. G. József álnéven mutatkozott be K. Andrásnak és azt a látszatot keltette, hogy bár nem vesz részt a bőncselekmény nyomozásában, de befolyásolni tudja azt. Az ügy elsikálásáért az I. r. vádlott több millió forintot kért K. Andrástól. Gy. Dániel II. r. vádlott 2009 októberében telefonon felhívta K. Andrást és közölte vele, hogy keresték a rendırségtıl, be kell mennie tanúkihallgatásra. A beszélgetést követıen nem sokkal K. Andrást felhívta G. József I. r. vádlott és álnéven mutatkozott be. Közölte K. Andrással, hogy be kell mennie a rendırségre. K. András beszámolt a történtekrıl Gy. Dánielnek, aki azzal nyugtatta meg, hogy megbeszél egy találkozót egy rendır ismerısével. Gy. Dániel a találkozóra G. József I. r. vádlottal érkezett, aki álnéven mutatkozott be és közölte K. Andrással, hogy 3 millió forintért el tudja intézni, hogy az eljárást megszüntessék. Gy. Dánielnek ebbıl Ft-ot kellett volna kifizetnie. Az I. r. és a II. r. vádlottak együtt távoztak azzal, hogy Gy. Dániel odaadja G. Józsefnek az Ft-ot. Aznap este a II. r. vádlott felkereste K. Andrást és elhitette vele, hogy odaadta G. Józsefnek a félmillió forintot. Másnap K. András átadott G. Józsefnek másfél millió forintot, a fennmaradó egymillió forint megfizetésére pedig haladékot kapott. A vádlottakat a fennmaradó összeg átadására szervezett találkozón érték tetten. Az ügyészség a vádlottakat 1 rb. társtettesként, vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bőntettével és 1 rb. hivatalos személyként e jelleg felhasználásával elkövetett zsarolás bőntettével (az I. r. vádlottat, mint tettest, a II. r. vádlottat, mint bőnsegédet) vádolja. A januári tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. INFORMÁCIÓ: Fıvárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Titkársága Telefonszám: , ,

10 hét - 10 / 18 Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 13. B.A. és társa rablás Információ: Az elızetes letartóztatásban lévı fiatalkorú vádlottak december 20-án este Kaposváron késsel megfenyegették a sértettet azért, hogy adjon nekik pénzt. A sértett félelmében a II. r. vádlottat a nála lévı zseblámpával fejbe ütötte, mire a vádlottak elmenekültek. A vádlottakat ezen túlmenıen lopással is vádolja a Kaposvári Városi Ügyészség. dr. Vadócz Attila bíró, sajtószóvivı 0630/ / vadocza@kaposvarit.birosag.hu Marosiné Tumó Tünde igazságügyi ügyintézı, sajtótitkár 0630/ / (1145 mellék) marosit@kaposvarit.birosag.hu Szolnoki Törvényszék I. em. 53. T. Miklós és társai hőtlen kezelés bőntettének kísérlete (9., 10.) 9.00 A Központi Nyomozó Fıügyészség vádiratában különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendő, Cs. Zsolt II. rendő, M. Andrea III. rendő, F. Zsolt IV. rendő vádlottakat, a II. rendő és IV. rendő vádlottat mint a cselekmény bőnsegédét. V. Bálint V. rendő vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bőntettével, II. rendő és IV. rendő vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendő vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatója, a II. rendő vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendő vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendő vádlott egy értékbecslı kft. értékbecslıje, V. rendő vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények idıpontjában. I. Általánosságban A vádirat szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkezı vállalkozó Albertirsa, illetıleg Pilis területén akként szerzett meg termıföldeket, hogy az V. rendő vádlott, mint ügyvédjelölt, illetıleg ügyvéd segítségével a termıföldrıl szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termıföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elıvásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termıföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerzı, elıvásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termıföldek elenyészı tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerzıdéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követıen a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. II. A vádirati tényállásban foglaltak rövid összefoglalója: Külföldi befektetık játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képezı albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelıdött a befektetıi kör figyelme.

11 hét - 11 / 18 A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetıknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetıi kör és az I. rendő vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvı hektár területő állami tulajdonban lévı ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történı felhasználásának lehetıvé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetıi körnek az ingatlanok csere útján történı megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Errıl az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetık részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetık kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévı Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történı megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelı idıben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerzıdésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendő vádlott is, a felkészítı anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörő, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetıi csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelı kaszinó mőködne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendő vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggı állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendő vádlott ezt követıen beosztottjainak egyértelmővé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerzıdés keretében történı értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetıséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerőségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendő vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslıkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenırzése, a csereszerzıdés megszövegezése. Mivel egyértelmővé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú fıút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekő cél megvalósítása érdekében történı eladáscsere- illetve haszonbérletbe adás esetén lehetıség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termıföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerőségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelı állásfoglalására volt szükség. Mivel az Zrt. elsı alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendő vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntı többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendő és I. rendő vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendő volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslı céget, - melynek képviselıje a IV. rendő vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendő vádlott felszólította a IV. rendő vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentıs, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történı megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetıvé tegye. A IV. rendő vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenırizhetetlen szempontok

12 hét - 12 / 18 szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendő vádlott részére. Ezt követıen ugyancsak a II. rendő vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendő vádlott ezt követıen elıterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az elıkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az elıterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetıi értekezlet támogatta az elıterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendő vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos elıterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az elıterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történı megkötésére. A vezetıi értekezletre tett elıterjesztést I. rendő és II. rendő vádlottak is ismerték. Az I. rendő vádlott elıterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetıvé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú fıút Monor, Pilis közötti elkerülı szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelybıl azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az elıkészítı anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatóját a csereszerzıdés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendő vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendő vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történı átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerzıdést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévı sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerzıdést az I. rendő vádlott írta alá és a II. rendő vádlott jegyezte ellen. Magában a szerzıdésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetıen. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésére nem került sor. III. A vádiratban foglalt megállapítások és következtetések szerint az ügylet elıkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendő vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendő vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendő vádlott forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetıleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendő vádlott forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendő vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetık érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetık kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történı értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerő gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerőségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegő törvénysértı alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítı értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet elıkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetıi elvárásoknak nem felelhettek volna meg. dr. Sándor Géza elnökhelyettes, sajtószóvivı 0630/ sandorg@szolnokit.birosag.hu Pardi Erika sajtótitkár 0656/ pardie@szolnokit.birosag.hu

13 hét - 13 / (CSÜTÖRTÖK) 21.B.849/2010 dr. K. Bálint + 2 fı sikkasztás :30 Fıvárosi Törvényszék, V., Markó u. 27., fsz. 80. A Fıvárosi Fıügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint dr. K. Bálint Gyula I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBEnek, amelyben Sz. Gyula II. r. vádlott Ft vonatkozásában, K. Melinda III. r. vádlott Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-tıl a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelezı gépjármő felelısség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hőtlen kezelés bőntettével, valamint különösen jelentıs értékre elkövetett sikkasztás bőntettével vádolja. A januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. INFORMÁCIÓ: Fıvárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Titkársága Telefonszám: , , Budapest Környéki Törvényszék V./521. B. József és társai Elıre kitervelten, nyereségvágyból, részben különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bőntette és más bőncselekmény Információ: 2010 októberében Pilisen megöltek egy élettársi kapcsolatban élı nıt és férfit, pénzt és ékszereket raboltak tılük. Bizonyítás. dr. Kende Katalin sajtószóvivı 0630/ kendek@budapestkornyekit.birosag.hu sajto@budapestkornyekit.birosag.hu Szolnoki Törvényszék I. em. 53. T. Miklós és társai hőtlen kezelés bőntettének kísérlete (9., 10.) 9.00 A Központi Nyomozó Fıügyészség vádiratában különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendő, Cs. Zsolt II. rendő, M. Andrea III. rendő, F. Zsolt IV. rendő vádlottakat, a II. rendő és IV. rendő vádlottat mint a cselekmény bőnsegédét. V. Bálint V. rendő vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bőntettével, II. rendő és IV. rendő vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendő vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatója, a II. rendő vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendő vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendő vádlott egy értékbecslı kft. értékbecslıje, V. rendő vádlott pedig

14 hét - 14 / 18 ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények idıpontjában. I. Általánosságban A vádirat szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkezı vállalkozó Albertirsa, illetıleg Pilis területén akként szerzett meg termıföldeket, hogy az V. rendő vádlott, mint ügyvédjelölt, illetıleg ügyvéd segítségével a termıföldrıl szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termıföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elıvásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termıföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerzı, elıvásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termıföldek elenyészı tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerzıdéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követıen a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. II. A vádirati tényállásban foglaltak rövid összefoglalója: Külföldi befektetık játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képezı albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép- Dunántúli régióra terelıdött a befektetıi kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetıknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetıi kör és az I. rendő vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvı hektár területő állami tulajdonban lévı ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történı felhasználásának lehetıvé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetıi körnek az ingatlanok csere útján történı megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Errıl az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetık részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetık kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévı Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történı megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelı idıben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerzıdésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendő vádlott is, a felkészítı anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörő, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetıi csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelı kaszinó mőködne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendő vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggı állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendő vádlott ezt követıen beosztottjainak egyértelmővé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerzıdés keretében történı értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetıséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerőségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendő vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslıkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenırzése, a csereszerzıdés megszövegezése. Mivel egyértelmővé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú fıút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekő cél megvalósítása érdekében történı eladás- csere- illetve haszonbérletbe adás esetén lehetıség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termıföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerőségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelı állásfoglalására volt szükség. Mivel az Zrt. elsı alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendő vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntı többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor.