Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről IV. negyedév

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről IV. negyedév 2800 Tatabánya, Népház u. 12. Tel: (34) , fax: (34) komaromkh-mk@lab.hu

2 1. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői A KSH III. negyedévi lakossági munkaerő-felmérésének adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói javultak az egy évvel korábbiakhoz képest, s továbbra is kedvezőbbek az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 144,6 ezer fő, azon belül a foglalkoztatottak létszáma 133,8 ezer fő volt. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 60,3 %-ot ért el, ami 4,0 százalékponttal meghaladta a mutató országos értékét. Ennél nagyobb különbség mutatkozott a foglalkoztatottak megyei (55,7 %) és országos aránya (50,3 %) között. Az egy évvel korábbiakhoz képest megyénkben a foglalkoztatottak száma 1,1 %-kal (1,5 ezer fő), az aktivitási arány 1,0 százalékponttal, a foglalkoztatási arány pedig 1,6 százalékponttal emelkedett. Népességi és foglalkoztatási adatok a KSH adatai szerint Demográfiai adatok A népesség száma december 31-én (ezer fő) 312,4 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én (ezer fő) 212,1 Lakossági munkaerő-felmérés adatai III. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 144,6 Aktivitási arány (%) 60,3 Foglalkoztatottak (ezer fő) 133,8 Foglalkoztatási arány (%) 55,7 Munkanélküliek (ezer fő) 10,9 Munkanélküliségi ráta (%) 7,5 Intézményi statisztika I. félév Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 81,3 A KSH I. félévi adatai szerint a megfigyelési körükbe tartozó munkáltatók 81,3 ezer főt alkalmaztak, akiknek száma 2,6 %-kal, közel 2,1 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában, ahol 64,5 ezer fő dolgozott, 3,3 %-kal (2,1 ezer fő) nőtt, míg a költségvetési szerveknél gyakorlatilag változatlan maradt az átlagos statisztikai állományi létszám. A versenyszférán belül a fizikai dolgozók száma 46,8 ezer főt (72,5 %), a szellemi alkalmazottaké 17,7 ezer főt ért el. Az elsőként említett állománycsoportba tartozók létszáma 3,4 %-kal (1,5 ezer fő), de a szellemi besorolásúaké is 3,2 %-kal (0,6 ezer fő) emelkedett. Az egyes gazdasági ágakat tekintve a első félévi adatok szerint a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók száma 4,7 %-kal, mintegy 1,7 ezer fővel nőtt az előző évihez képest. E szerint a versenyszféra létszámbővülése nagyobb részt a megyei foglalkoztatási helyzet alakulását leginkább befolyásoló feldolgozóiparhoz köthető. Az e területen működő vállalkozások az első félévben 38,3 ezer főt, azaz a teljes létszám 47,2 %-át alkalmazták. A feldolgozóiparban tapasztalthoz közelítő arányban emelkedett a nem anyagi jellegű szolgáltatási szférában alkalmazottak összlétszáma (4,3 %, 1,0 ezer fő), ami lényegében az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén bekövetkezett, több mint 30 %-os bővülésnek köszönhető. Ezen kívül csak a szállítás, raktározás terén mutatkozott jelentősebbnek mondható létszámemelkedés (6,5 %, 0,2 ezer fő). A legnagyobb, 15,5 %-os (0,5 ezer fő) létszámvesztést az építőipar szenvedte el, de tizedével csökkent az energiaszektorban dolgozók száma is (0,2 ezer fő). Ehhez hasonló volt a kereskedelemben alkalmazottak számában bekövetkezett, 3,2 %-os mérséklődés létszámvonzata is. A többi, fő gazdasági ágban az egy évvel korábbiakhoz képest nem történt számottevő változás az alkalmazásban álló átlagos statisztikai állományi létszámában. 2

3 Megyénk kirendeltségein 2011 szeptemberének végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 3,7 %-kal, azaz 496 fővel csökkent a harmadik negyedév során. A nyilvántartott álláskeresők száma júliusban annak ellenére sem emelkedett, sőt némileg mérséklődött (68 fő, 0,5 %), hogy a fiatalok munkaerőpiacra történő tömeges belépése miatt a pályakezdők száma 207 fővel megugrott. Állományuk augusztusban már csak egy kissé bővült, viszont a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak számának csökkenése megszakadt. Így az augusztusi hónapot az összlétszám 1,2 %-os (164 fő) növekedése jellemezte. A negyedév utolsó hónapja azonban kifejezetten kedvező változást, 4,4 %-os, azaz 592 fős létszámcsökkenést hozott. Ez alapvetően a munkaviszonyt vesztett álláskeresők számában bekövetkezett változásnak köszönhető, de emellett már a pályakezdők létszáma is mérséklődött. A negyedév egészét tekintve utóbbiak száma 186 fővel, a júniusihoz mérten 22,8 %-kal nőtt, míg az első csoportbelieké 682 fővel (5,4 %) alacsonyabb lett. A pályakezdők száma így szeptember végén főt, a munkaviszonyt vesztett álláskeresőké főt mutatott. A nyilvántartott álláskeresők számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév során 0,3 százalékponttal mérséklődött, s annak végén 8,8 %-ot ért el. Bár a nyilvántartott álláskeresők száma megyénkben az országosan jellemzőnél (3,0 %) valamivel nagyobb arányban csökkent, megyénk relatív helyzete nem változott, a nyilvántartott álláskeresők aránya szerint felállított növekvő sorrendben a harmadik negyedév folyamán is végig az 5. helyet foglaltuk el. Jelentősebb létszámleépítés az idei év harmadik negyedévében sem befolyásolta a nyilvántartott álláskeresők számának alakulását. Ebben az időszakban mindössze 3 cég jelentett be, öszszesen 65 főre vonatkozó létszámcsökkentést, de az elbocsátás alá eső munkavállalók közül 31 főnek a foglalkoztatása egy másik vállalkozásnál folytatódott. Emellett a korábban jelzett elbocsátások áthúzódó hatása sem volt jelentős. Mindezt összeszámítva a tárgynegyedévre kevesebb mint 150 olyan dolgozó munkaviszonyának megszűnése esett, akiknek leépítését bejelentették szervezetünkhöz. Ennek ellenére a nyilvántartott álláskeresők belépő forgalma erős maradt, a munkaviszonyt vesztettek csoportjában főt ért el. A tárgynegyedév folyamán összesen állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, melyek között úgynevezett normál álláshely (54,9 %), támogatott munkalehetőség (43,8 %) és csupán 56 fős, külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt. A támogatott munkahelyek meghatározó része, munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre (69,0 %), a bér- és járulékjellegű támogatások igénybe vétele mellett 566 fő felvételét tervezték a bejelentők. A beérkezett munkaerőigények döntő többsége, 87,8 %-a fizikai munkakörökre vonatkozott, ami bejelentést takart. Az előző években jellemzőtől eltérően a legtöbb, állásbejelentés (32,3 %) a legegyszerűbb, segédmunkás munkakörökre vonatkozott, bár ezt szorosan követte a betanított munkások iránti, fős igény (31,6 %). Ugyanakkor a megfelelő képzettséggel rendelkező szakmunkásokra vonatkozóan lényegesen kisebb, 998 fős kereslet (23,9 %) mutatkozott. A negyedév során beérkezett állásajánlatok között mindössze 509 szellemi munkakör szerepelt. A negyedév során benyújtott ajánlatok állománycsoportos összetételére meghatározólag hatott a közfoglalkoztatási programok munkaerőigénye, mivel a segédmunkások által betölthető munkahelyek 85,0 %-a (1.144 munkalehetőség) ezek keretében állt rendelkezésre. A szakképzettséghez kötött, illetve a betanított munkakörök esetében fordított volt a helyzet, mivel ezek mintegy négyötöde normál álláshelyként került bejelentésre. A normál munkalehetőségek 23,0 %-át a feldolgozóipari gépkezelők iránti igények fedték le (526 fő), amit az egyszerű ipari, szolgáltatási foglalkozásokra (431 fő, 18,8 %), majd vas- és fémipari szakmákra vonatkozó, már jóval kisebb kereslet (193 fő) követett. 3

4 2. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági szervezetek jellemzői A 2011 októberében lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során az idei év utolsó negyedévére, illetve a jövő év szeptember végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk adatokat a válaszadók létszám-gazdálkodási terveiről. A negyedéves időszakról részletesebb, a munkaerő-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. Felmérésünkhöz ezúttal 215 munkáltató szolgáltatott adatot, melyek szeptember végén a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak meghatározó része, fő a legnagyobb létszámkategóriába tartozó gazdasági szervezeteknél dolgozott. Létszámuk és arányuk jóval magasabb volt az előző negyedévi felmérést jellemzőnél, mivel több olyan feldolgozóipari cég is vállalta az adatszolgáltatást, mely júliusban elzárkózott attól. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb, mikro-vállalkozások mindössze 155 fős összlétszámmal működtek. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint Nagy létszámú szervezet 15,4 % Mikro-vállalkozás 11,6 % Mikrovállalkozás 0,4 % Kis létszámú szervezet 5,8 % Közepes létszámú szervezet 20,1 % Közepes létszámú szervezet 33,0 % Kis létszámú szervezet 40,0 % Nagy létszámú szervezet 73,7 % A válaszadóknál munkában álló közfoglalkoztatottak száma szeptember 30-án 645 főt ért el, akik 11 munkáltató között oszlottak meg. Az összlétszám nagyobb részének, összesen 394 főnek (61,1 %) a támogatott foglalkoztatása két szervezetnél, egy önkormányzatnál, illetve egy erdőgazdaságnál valósult meg. A közfoglalkoztatottak száma további három munkáltatónál fő közé esett, míg a programban részt vevő többi válaszadónál jellemzően, legfeljebb 5 főt ért el. Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 48,8 %-os arányban a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összlétszámának még nagyobb hányadát, 74,6 %-át adta. Ennek oka az, hogy a megye legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepet játszanak a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásában, minden esetben igyekszünk ezeket minél nagyobb arányban bevonni felmérésünkbe. A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki, és az általuk foglalkoztatottak hányada is alacsony maradt. Egyedül a nem anyagi jellegű szolgáltatások, általunk összevontan kezelt területén foglalkoztatottak száma érte el a 10 %-ot. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkáltatók létszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől, ezért felmérésünk eredményei nem reprezentatívak. 4

5 A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági szervezetek száma és szeptember 30-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,8 Bányászat ,5 2 0,0 Feldolgozóipar , ,6 Energiaellátás , ,8 Építőipar , ,0 Kereskedelem, javítás , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,6 Nem anyagi jellegű szolgáltatások , ,5 Összesen , ,0 3. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 3.1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása IV. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók IV. negyedévre vonatkozó létszám-gazdálkodási tervei szerint, az általuk alkalmazottak összlétszáma lényegében változatlan marad, mindössze 29 fővel emelkedik. A minimális változás mögött ugyancsak gyenge, 509 fős létszámfelvételi szándék és 480 főre tervezett kiáramlás áll. A létszámforgalom a válaszadók 21,9 %-ánál jár összesen 200 fős növekedéssel, míg az ezzel ellentétes változást jelzők aránya 16,7 %-ot, a létszámcsökkenés mértéke 171 főt ér el. Az adatszolgáltatók többsége (61,4 %) változatlan alkalmazotti állománnyal számolt, s legtöbbjük egyáltalán nem tervezett létszámmozgást. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása IV. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,1 10 fő alatt ,6 Összesen ,1 Az idei év negyedik negyedévére várható létszámforgalom, illetve az alkalmazottak létszámának abból eredő változása a kis- és mikro-vállalkozásoknál néhány fős létszámmérséklődést okoz, míg a nagyobb munkáltatóknál emelkedik ugyan a létszám, de ennek mértéke szinte elhanyagolható. Valamennyi létszámkategóriánál a változatlan létszámot jelző válaszadók jelentek meg a legnagyobb arányban, sőt az 50 fő alatti szervezeteknél határozott többségben voltak. Bár a legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek bő harmadánál növekszik valamelyest a foglalkoztatottak száma, de ezeknél a cégeknél is a néhány fős változás volt a jellemző, 5

6 csak néhány esetben fordult elő legalább 10 fős bővítés. Ugyanakkor a létszámcsökkenés mértéke is alacsony maradt, csupán egy szervezeti átalakulás alatt álló nagyvállalattól jeleztek jelentősebb, 40 fős leépítést. Így a nagy létszámú szervezeteknél alkalmazottak összlétszámában ebben a negyedévben stagnálás várható, és hasonló mondható el az főt foglalkoztató válaszadók létszám-gazdálkodási terveivel kapcsolatban is. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása IV. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,6 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,3 Energiaellátás ,3 Építőipar ,1 Kereskedelem, javítás ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,0 Összesen ,1 Az idei év negyedik negyedévére vonatkozó létszám-gazdálkodási terveket gazdasági ágazatok szerint tekintve legfeljebb a feldolgozóipar emelhető ki, de e területen is csak minimális növekedés (85 fő, 0,3 %) várható az alkalmazottak összlétszámában. Bár a válaszadók bő negyedénél növekedhet, együttvéve 159 fővel a létszám, a bővítés mértéke csupán 6 vállalkozásnál éri el a 10 főt, 20 főnél nagyobb változást pedig egyetlen cégnél sem terveztek. A létszámcsökkentési szándék is hasonlóan alakul, a legtöbb esetben csak egy-két fővel mérséklődik az alkalmazottak száma. A többi ágazatban a változás és az amögött álló létszámfogalom is elhanyagolhatónak mondható, ami alól csak a mezőgazdaság és az energiaszektor jelenthet kivételt. E két terület válaszadóinak összlétszáma ugyanis 2 % körüli mértékben csökken, ami az első ágazatban a szezonalítással, az utóbbiban a már említett nagyvállalat szervezeti átalakulásával függ össze. A létszámforgalom várható egyenlege foglalkozások szerint IV. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet Megnevezés fő Megnevezés fő egyéb feldolgozóipari gépek kezelői 32 összeszerelők, gyártósori dolgozók 21 fémmegmunkálók 24 szállítási foglalkozások és rakodók 13 villamossági műszerészek, berendezés szerelők 20 egyszerű mezőgazdasági foglalkozások 10 vegyipari terméket gyártó gépek kezelői 11 Mivel a válaszadók negyedik negyedévi létszámgazdálkodását a stagnálás jellemzi, s emellett a munkaerő-forgalom is mérsékeltnek ígérkezik, csak néhány olyan foglalkozást lehetett találni, melyben 10 főt elérő keresleti többlet, illetve hasonló mértékű kiáramlás várható. A keresleti többletet mutató foglalkozások egyértelműen a feldolgozóiparhoz kapcsolódnak, de ugyanebben a gazdasági ágban várható a legnagyobb létszámcsökkenés is, ami az összeszerelői munkakörben dolgozókat érinti. A keresett foglalkozások közül a fémmegmunkáló, illetve villamossági műszerész, szerelő munkaköröket kell kiemelni, melyek ellátásához megfelelő szakképzettség szükséges, míg a különböző feldolgozóipari gépkezelői munkahelyek inkább betanított munkának minősülnek. 6

7 Az év utolsó negyedévében a közfoglalkoztatási programok foglalkoztatásbővítő hatása várhatóan mérséklődik, mivel a válaszadók a támogatott munkavégzés e formájában résztvevők számában 197 fős, a szeptemberi adatokhoz viszonyítva 30,5 %-os csökkenést jeleztek. A változás a közfoglalkoztatásba bevonni tervezett álláskeresők 206 fős, illetve a programokból időközben kikerülők 403 fős létszámának egyenlegeként adódik, és szinte kizárólag a legegyszerűbb, segédmunkás munkakörökre korlátozódik. Egy nagyobb önkormányzat kivételével, ahol az év végéig 42 fővel tervezték növelni az ezen a területen alkalmazottak számát, minden más válaszadó kisebb-nagyobb mértékű csökkenéssel számolt az adatfelvétel idején. E szerint az év végén 8 válaszadónál lesznek még közfoglalkoztatásban dolgozók, akiknek az összlétszáma 448 főre várható Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei III. negyedév végéig A munkaerő-gazdálkodási felmérés során a megkérdezett munkáltatók hosszabb távra, egy évre szóló előrejelzést is adtak az általuk foglalkoztatottak létszámának alakulásáról, de a szeptember 30-ra várható létszámukban nem kellett külön megjeleníteniük a közfoglalkoztatásban résztvevők számát. Mivel ez jelentős eltérést okoz az erdőgazdálkodás, illetve a nem anyagi jellegű szolgáltatások területén tevékenykedő válaszadók létszám-gazdálkodási terveiben és a különböző létszámnagyság-kategóriákhoz kapcsolódó adatokat is módosítja, az egy évre vonatkozó előrejelzés értékelésénél nem vettük figyelembe az attól a 11 válaszadótól származó adatokat, melyeknél szeptember 30-án közfoglalkoztatottak is dolgoztak. Ugyanígy jártunk el az egyes kistérségekbe tartozó válaszadók egy évre vonatkozó előrejelzésének elemzésénél is. A válaszadók fentiek szerint leszűkített körétől (204 munkáltató) kapott adatok szerint az általuk foglalkoztatottak számában enyhe, 256 fős (0,7 %) mérséklődés valószínűsíthető. Így ezek a munkáltatók szeptember 30-án várhatóan főt fognak alkalmazni. Az egyéves időszakra jelzett létszámmérséklődés a válaszadók 28,9 %-ánál tervezett, összesen 380 fős bővítés, illetve az azzal szemben megjelenő, 636 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. Az utóbbi, kedvezőtlen változást jelző válaszadók aránya viszonylag alacsony volt (15,7 %), s általában csak néhány fővel tervezték létszámukat csökkenteni. Ugyanakkor, egy elektronikai termékek gyártásával foglalkozó nagyvállalatnál úgy számoltak, hogy alkalmazottaik számában kiugró mértékű, csaknem 420 fős csökkenés következik be. Mivel hasonló nagyságrendű változásra nem volt példa, ez már alapvetően befolyásolta a 250 fő feletti, illetve a feldolgozóipari cégek létszám-gazdálkodási terveinek összesített kimenetelét is. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedév végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,5 10 fő alatt ,7 Összesen ,7 7

8 A hosszabb távra szóló előrejelzés szerint a 249 főnél nagyobb, illetve a 10 főnél kisebb létszámú válaszadóknál nem fog növekedni a létszám, hanem kissé mérséklődik. A nagyvállatok körében azonban gyakoribb a létszámbővítési szándék, mint a leépítés, bár annak mértéke többnyire nem éri el a 10 főt. Viszonylag jelentős, valamivel 50 fő feletti létszámnövekedést mindössze 2 cégnél terveztek. Ugyanakkor a legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél várható teljes létszámcsökkenés csaknem 85 %-a is egy, már említett válaszadóhoz köthető. A legkedvezőbbnek az fős szervezetek létszám-gazdálkodási elképzelései számítanak, de éves szinten ez is csupán 1,0 %-os (71 fő) bővülést jelent. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedév végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,3 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,6 Energiaellátás ,6 Építőipar ,3 Kereskedelem, javítás ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,5 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,0 Összesen ,7 Az egy évre szóló előrejelzést a válaszadók gazdasági ágak szerinti besorolása szerint vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb területen mérséklődni fog az általuk foglalkoztatottak összlétszáma. Néhány fős emelkedés, ami az egy évvel korábbival közel azonos létszámot jelent, csak a foglalkoztatásra gyakorolt hatását tekintve kisebb jelentőségű ágazatokban fordul elő. Ezen kívül nem mondható jelentős változásnak az építőipar és a kereskedelem ágazatából jelzett létszámmérséklődés sem. A mezőgazdaság, illetve az energiaszektor válaszadóinál 2,5 % körüli csökkenés várható, ami mindkét esetben nagyrészt egy-egy cég létszámgazdálkodási terveire vezethető vissza. A létszámát tekintve legjelentősebb, 177 fős csökkenés feldolgozóiparban következhet be, de ennek a szeptember 30-i állományi létszámhoz viszonyított aránya is csekélynek mondható. A kedvezőtlen változás mögött a már említett, egy céghez köthető, nagy arányú létszámcsökkentés áll, aminek hatását csak részben ellensúlyozza az ágazatba tartozó válaszadók több mint harmada által tervezett, 331 fős létszámbővítés. Az e cégeknél várható teljes létszámnövekedés közel fele három válaszadónál valósulhat meg, melyek 50 fő körüli bővítést jeleztek. Emellett további két esetben kerülhet sor 20 főt elérő létszámemelkedésre, a többi, egyéves időtávon növekedést jelző, feldolgozóipari válaszadónál jellemzően kevesebb mint 10 fővel növekszik majd a foglalkoztatottak száma. A válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint a náluk foglalkoztattak száma Dorog körzetében fog a legkedvezőbben alakulni, bár ez esetben is csak mérsékelt, 1,9 %-os, azaz 68 fős létszámbővítésre lehet számítani. Ennek ellenpontját Komárom körzete jelenti, ahol az előrejelzések a jövő év szeptemberének végéig erősen, 6,1 %-kal, azaz 424 fővel csökken a válaszadóknál alkalmazásban állók összlétszáma. Enyhe, mindössze 0,7 %-os létszámmérséklődést jeleztek a Tatai Kirendeltség körzetéből, míg Tatabánya térségében ezzel megegyező arányú, de létszámát tekintve nagyobb, 82 fős létszámbővítést terveztek a válaszadók. Esztergom kör- 8

9 zetében is emelkedik egy év alatt a létszám, de még kisebb mértékben, mindössze 36 fővel (0,4 %). A fennmaradó két munkaerőpiaci körzetben, azaz Kisbér és Oroszlány térségében a válaszadó cégek összlétszámában nem várható változás, mivel a szeptember végére jelzett állományi létszámuk gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival. A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci körzeteiben Kirendeltség és működési Válaszadók száma Létszám Várható létszám Változás a i állapothoz képest körzete db fő fő fő % Dorog ,9 Esztergom ,4 Komárom ,1 Oroszlány ,1 Tata ,7 Tatabánya ,7 Kisbér ,2 Megye ,7 4. A munkaerő-igény kielégítésének jellemző módjai a válaszadóknál A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, mely minden alkalommal más-más témára vonatkozik, ezúttal a munkaerő-igény kielégítésének jellemző módjairól kérdeztük meg a felmérésbe bevont munkáltatókat. A kérdőíven felsorolt 7 módozatot a válaszadók által történő alkalmazás gyakorisága szerint három kategóriába ( gyakran, alkalmanként, soha ) lehetett besorolni. A kérdés megfogalmazásából adódóan elvileg a munkaerő-igény kielégítésének valamennyi lehetőségét értékelni kellett volna, de ez csak igen kevés válaszadó esetében valósult meg. Inkább csak a valóban gyakran, illetve az esetenként igénybe vett forrásokról nyilatkoztak érdemben, míg a sohasem alkalmazott lehetőségeket még ebben az értelemben is csak ritkán jelölték meg. A kérdéscsoportra adott válaszok szerint a vizsgálatba bevont gazdasági szervezetek munkaerő-igényének kielégítésében szervezetünk szolgáltatásai jelentős szerepet kapnak, hiszen a válaszadók 34,9 %-a gyakran, további 59,8 %-a legalább alkalmanként igénybe veszi azokat. Az érdemi választ adóknak így csak a töredékét tették ki azok, akik eddig még soha sem jelentették be üres álláshelyeiket. Az egyes létszámkategóriákba tartozó válaszadóktól az átlagoshoz igen hasonló válaszok érkeztek, így azt lehet mondani, hogy a különböző nagyságú válaszadók üres álláshelyeik betöltésénél egyaránt számítanak a munkaügyi kirendeltségek közreműködésére. Az eredményekkel kapcsolatban azt azért meg kell jegyezni, hogy felmérésünkben elsősorban olyan munkáltatók vettek részt, melyekkel kirendeltségeinknek élő kapcsolata van. A magán munkaközvetítőket, kölcsönzőket igénybe vevő válaszadók számát tekintve ezeknek a szolgáltatóknak a munkaerő-igények kielégítésében betöltött szerepe messze elmarad a nemzeti munkaügyi szervezetétől. Gyakran igénybe vett forrásként ugyanis az érdemi választ adóknak csupán a tizede, de időnként alkalmazott lehetőségként is csak mintegy hatoda említette ezeket a vállalkozásokat. Ugyanakkor rendkívül magas volt, meghaladta a 70 %-ot azoknak a hányada, akik úgy nyilatkoztak, hogy lényegében sohasem fordulnak magánközvetítő- 9

10 höz, munkaerő-kölcsönzőhöz. Ebben a kérdésben azonban igen nagy különbség mutatkozott a különböző létszámú szervezetek között, mivel a legalább 250 főt foglalkoztató, érdemi választ adó munkáltatók 22,2 %-a gyakran, további négytizede alkalomszerűen él a közvetítő és kölcsönző cégek nyújtotta szolgáltatásokkal, míg a közepes nagyságúak körében ezek együttes aránya sem érte el a 30 %-ot. A felmérésben részt vevő, fő közötti foglalkoztatók igen ritkán, a mikro-vállalkozások egyáltalán nem fordulnak ilyen tevékenységet végző cégekhez. Mindez arra utal, hogy a munkaerő-kölcsönzésnek a létszámigények tényleges kielégítésében nagyobb szerepe van, mint az a válaszadók száma és aránya alapján látszik. A kölcsönzés és a magán munkaközvetítők igénybe vétele ugyanis éppen azoknál a nagyvállalatoknál fordul elő a leggyakrabban, melyek időnként igen jelentős számú kölcsönvett munkavállalóval dolgoznak. Ezt a foglalkoztatási formát egyrészt mint a munkaerő-gazdálkodás egyik legrugalmasabb eszközét alkalmazzák, de a később saját állományukba felvenni kívánt munkavállalók alkalmasságának megállapítására, kiválasztására is használják. A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői a válaszadók körében Érdemi válaszok Érdemi válaszok megoszlása (%) A munkaerő-igény kielégítésének módjai száma aránya gyakran alkalmanként soha (db) (%) Munkaügyi kirendeltségek segítségével ,6 34,9 59,8 5,3 Hirdetés útján ,1 33,3 48,2 18,5 Informális csatornákon keresztül ,1 29,8 57,1 13,1 Munkaközvetítőkön, kölcsönzőkön keresztül ,4 10,2 16,3 73,5 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással ,0 18,0 52,8 29,2 Interneten keresztül ,5 14,0 38,5 47,5 Pályázatokkal ,5 11,9 29,4 58,7 Szervezetünk szolgáltatásainak igénybe vételét a hirdetés útján történő munkaerő-toborzás követi, ami az érdemi választ adók harmadánál gyakorta, 48,2 %-uknál alkalmanként használt eszköznek bizonyult. Az előzőtől nem sokkal marad el a munkaerő-igények informális csatornákon keresztül való kielégítésének gyakorisága, amikor a munkáltatónál már alkalmazásban álló dolgozók ajánlása alapján, esetleg a döntéshozók ismeretségi köréből, korábbi munkatársai közül választják ki a felvételre kerülő, új munkatársakat. Ez az eljárás az érdemi válaszadók háromtizedénél számít bevett gyakorlatnak, de ennek csaknem a kétszeresét éri el azoknak az aránya, ahol esetenként alkalmazzák. A munkaerő-igény kielégítésének kérdőíven felsorolt, többi lehetősége lényegesen kisebb jelentőséggel bírt a válaszadók gyakorlatában. Az álláslehetőségek belső meghirdetése, s ehhez kapcsolódóan a munkavállalók átcsoportosítása nem mondható gyakorinak, csak bizonyos esetekben alkalmazzák, de még így is gyakrabban, mint az interneten való közzétételt, illetve a nyílt pályáztatást. Ez minden bizonnyal összefügg a betöltendő álláshelyek jellegével is, mivel tapasztalataink szerint ez utóbbi lehetőségekkel inkább a magasabb képzettséget igénylő, szellemi munkakörök esetében élnek a munkáltatók, míg a hirdetések, az informális csatornák, de a munkaügyi szervezettel való együttműködés is a fizikai foglalkozásúak toborzásánál jellemzőbb. 10

11 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) : mindazon személyek, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor 11

12 tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévő munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevők kivételével. Az ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskereső : a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott munkát keresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 12