Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről III. negyedév

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről III. negyedév 2800 Tatabánya, Népház u. 12. Tel: (34) , fax: (34) komaromkh-mk@lab.hu

2 I. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői A KSH lakossági munkaerő-felmérésének II. negyedévi adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, de továbbra is kedvezőbbek voltak az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 140,9 ezer főt, ezen belül a foglalkoztatottaké 129,7 ezer főt ért el, az inaktívak csoportjába 99,1 ezer fő tartozott. Az aktívak száma 1,3 %-kal (1,8 ezer fő) mérséklődött, miközben az inaktívakéban hasonló arányú (1,3 ezer fő) növekedés következett be az előző évihez képest. Ebből eredően az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya egy év alatt 0,6 százalékponttal süllyedt, s így 58,7 %-ot mutatott. Népességi és foglalkoztatási adatok Demográfiai adatok A lakónépesség száma december 31-én (ezer fő) 311,4 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én 1 (ezer fő) 210,6 Lakossági munkaerő-felmérés adatai II. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 140,9 Aktivitási arány (%) 58,7 Foglalkoztatottak (ezer fő) 129,7 Foglalkoztatási arány (%) 54,1 Munkanélküliek (ezer fő) 11,1 Munkanélküliségi ráta (%) 7,9 Intézményi statisztika I. negyedév Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 77,9 Megyénk kirendeltségein az idei év első félévének végén álláskeresőt tartottak nyilván, 15,1 %-kal (2.192 fő) kevesebbet, mint három hónappal korábban. Létszámuk a második negyedévben mérséklődő ütemben, de folyamatosan csökkent. A nyilvántartott álláskeresők számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 1,5 százalékponttal javult, s így június végén 8,3 %-ot mutatott. A megyei nyilvántartásban az első félév végén pályakezdő szerepelt (8,8 %), a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak száma főt ért le. Utóbbiak létszáma 16,5 %-kal (2.221 fő) csökkent, miközben a pályakezdő fiataloké kissé emelkedett (29 fő, 2,8 %). Bár a megyénkben nyilvántartott álláskeresők száma az országosan jellemzőnél (11,3 %) nagyobb arányban csökkent, megyénk relatív helyzete továbbra sem változott. A megyei ráták növekvő sorrendjében az idei év második negyedévében is végig az 5. helyet foglaltuk el. A tárgynegyedév során fő kérte nyilvántartásba vételét, akik közül álláskereső munkaviszonyt vesztettként jelentkezett (88,2 %). Legnagyobb arányban ezúttal is a feldolgozóiparból érkezők jelentek meg közöttük (1.158 fő, 23,9 %), amit a kereskedelem területéről jelentkezők már lényegesen alacsonyabb létszáma követett (557 fő, 11,5 %). A munkaerőkölcsönző cégek által alkalmazottak közül mintegy háromtizedével kevesebben váltak nyilvántartott álláskeresővé (441 fő, 9,1 %), mint az előző negyedévben, amikor ennek a területnek a belépő forgalma kiugróan erősnek számított. A belépő forgalom alakulásában még a második negyedévben sem volt kimutatható hatása a bejelentett csoportos létszámleépítéseknek. Ebben az időszakban 4 cég összesen főre vonatkozó létszámcsökkentési döntését vettük nyilvántartásba, így a csoportos leépítések lét év közötti népesség 2

3 számvonzata az első negyedévi bejelentésekkel együtt főt ért el. A leépítések szinte teljes egészében a megye legnagyobb, elektronikai termékek gyártásával foglalkozó munkáltatójához, illetve annak öt beszállítójához, alvállalkozójához köthetőek (2.685 fő, 94,2 %). A leépítések harmad részben külföldi, döntően szlovák állampolgárságú munkavállalók elbocsátásával járnak, így a létszámcsökkentésben érintett hazai dolgozók száma főt, abból a megyénkben élők száma főt ér el. A bejelentésekben foglalt ütemezések szerint utóbbiak közül a második negyedévben kevesebb mint 150 főnek a munkaviszonya szűnt meg, ami a belépő forgalomnak csak a töredékét adta. A tárgynegyedév során állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, ami úgynevezett normál (51,5 %), támogatott álláshelyből (46,5 %) és 81 fős, külföldi munkavállalók iránti igényből tevődött össze. A támogatott álláshelyek döntő többsége, munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, a bér- és járulékjellegű támogatások igénybe vétele mellett 171 fő felvételét tervezték a bejelentők. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó igények magas aránya a bejelentett álláshelyeknek a betöltésükhöz szükséges iskolai végzettség szerinti megoszlását az egyszerűbb munkakörök irányába tolta el. Az újonnan bejelentett állásajánlatok 57,6 %-a egyszerű fizikai, segéd- vagy betanított munkára vonatkozott, mivel munkakör ellátásához legfeljebb általános iskolai végzettségre volt szükség. A középfokú szakképesítés megléte esetén betölthető álláshelyek aránya pontosan 25 %-ot, az ehhez kapcsolódó igény főt ért el. A bejelentések között 449 szakközépiskolai, technikumi végzettséget igénylő munkahely (11,0 %) fordult elő. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára 134 bejelentés, a felsőfokú végzettségűek részére 126 állásajánlat érkezett, így ezek a munkahelyek a benyújtott igényeknek alig 3-3 %-át fedték le. A negyedév során benyújtott normál ajánlatok 27,5 %-a, azaz 578 munkahely a feldolgozóiparban állt rendelkezésre, de többnyire ehhez a gazdasági ághoz kapcsolódott a munkaerőkölcsönzők által bejelentett 470 munkalehetőség is (22,4 %). A normál állásbejelentések legnagyobb részét az összeszerelők iránti igények fedték le (391 fő, 18,6 %), amit a kereskedelmi és vendéglátó-ipari ajánlatok száma követett (330 bejelentés, 15,7 %). Emellett a fémmegmunkáló, az építőipari, illetve az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásokat kell még megemlíteni, melyekre ajánlat érkezett. A szellemi munkakörök közül a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi ügyintézők iránti 73 fős, továbbá a technikusokra és hasonló műszaki foglalkozásúakra vonatkozó 57 fős igény emelhető ki. II. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági ek jellemzői A július között lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során, melyhez ezúttal 497 munkáltató szolgáltatott adatot, az idei év harmadik negyedévére, illetve a következő év júniusának végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk információkat a válaszadók létszám-gazdálkodási terveiről. A negyedéves időszakról részletesebb, a munkaerőforgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. A válaszadók június végén, a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak többsége, fő a legnagyobb létszámkategóriába tartozó gazdasági eknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb ek és mikro-vállalkozások fős összlétszámmal működtek. 3

4 A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint fő feletti 5,0 % 10 főnél kisebb 45,3 % 10 főnél kisebb 3,3 % fő közötti 12,2 % fő közötti 24,4 % fő közötti 14,3 % fő közötti 35,4 % 249 fő feletti 60,1 % Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 34,2 %-os arányban továbbra is a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági ek összlétszámának még nagyobb hányadát, 68,1 %-át adta. Ennek oka az, hogy megyénk nagy létszámú munkáltatóinak döntő többsége a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepet játszanak a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásában, minden esetben igyekszünk ezeket a cégeket minél nagyobb arányban bevonni felmérésünkbe. Ennek ellenére ezúttal is volt néhány olyan nagyvállalat, mely nem teljesítette az adatszolgáltatást, bár olyan is előfordult, mely az előző felmérés kihagyása után visszatért a válaszadók közé. Az adatszolgáltatástól elzárkózó egyik munkáltatónál ráadásul nagy arányú létszámleépítés van folyamatban, ami nemcsak az adott kistérség, de az egész megye munkaerőpiaci helyzetét befolyásolja. A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági ek száma és június 30-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,3 Feldolgozóipar , ,1 Egyéb ipar , ,7 Építőipar , ,7 Kereskedelem , ,9 Szállítás, raktározás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,8 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások , ,4 Összesen , ,0 A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki, és az általuk foglalkoztatottak összlétszámon belüli aránya is csekély maradt. Egyedül a nem anyagi jellegű szolgáltatások, általunk összevontan kezelt területén foglalkoztatottak aránya haladta meg a 10 %-ot. Ezen kívül az is jellemző volt, hogy az egyes területeken foglalkoztatottaknak a részaránya többnyire jelentősen elmaradt az adott gazdasági ágban tevékenykedő adatszolgáltatóknak a teljes válaszadói körön belüli hányadától. Különösen érvényes ez az építőipar, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területére, ahol nem csak a nagy, de a közepes létszámú vállalkozások is meglehetősen ritkán fordulnak elő. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkálta- 4

5 tók összlétszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől, ezért felmérésünk eredményei nem tekinthetőek reprezentatívnak. A válaszadók törzsállományába tartozó alkalmazottak mellett június 30-án 14 munkáltatónál összesen 950 fő közfoglalkoztatottként dolgozott. Ezek a ek szinte kivétel nélkül települési önkormányzatok, illetve azok intézményei voltak. Az összlétszám bő kétharmadának, összesen 641 főnek a támogatott foglalkoztatása két nél, egy városi önkormányzatnál, illetve egy erdőgazdaságnál valósult meg. Ezektől eltekintve a válaszadóknál dolgozó közfoglalkoztatottak száma többnyire fő közé esett, bár létszámuk három városi önkormányzatnál ennél magasabb volt. III. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása III. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint III. negyedévben az általuk alkalmazottak összlétszámában 1,2 %-os, azaz 413 fős növekedés várható. A változás mögött mérsékelt mozgás, 790 fős létszámfelvételi szándék és 377 főre tervezett kiáramlás áll. A létszámforgalom a válaszadók bő negyedénél (127 munkáltató) jár összesen 506 fős növekedéssel, míg az ezzel ellentétes változást jelzők aránya csupán 6,8 %-ot (34 válaszadó), a létszámcsökkenés mértéke 93 főt ér el. Az adatszolgáltatók nagy többsége (67,6 %, 336 válaszadó) változatlan alkalmazotti állományt jelzett, és csak elvétve fordult elő közöttük olyan, ahol létszámmozgással számoltak volna (6 válaszadó). Az idei év harmadik negyedévére várható létszámforgalom a legalább 250 főt foglalkoztató válaszadók által alkalmazottak számában a teljes válaszadói körre jellemzőnél kisebb arányú, mindössze 0,7 %-os, létszámát tekintve 146 fős növekedést eredményez. A közepes létszámú válaszadóknál ehhez hasonló mértékű, 155 fős létszámemelkedés várható, ami arányát tekintve is a legnagyobb, 1,9 %-os növekedést jelenti. A fős létszámkategóriában 1,2 %-os azaz 49 fős bővülésre lehet számítani, míg a legkisebb válaszadók körében 5,7 %-kal emelkedhet az alkalmazottak száma. A 10 fő alatti munkáltatók kiugró arányú és 63 fős létszámát tekintve is számottevőnek minősülő bővítése jelentős részben egy, a létszámfeltöltés időszakában lévő vállalkozáshoz köthető. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,2 10 fő alatt ,7 Összesen ,2 A létszámbővítést tervezők hányada, 64,0 %-kal a nagy létszámú válaszadók között volt a legmagasabb, de a középkategóriában is 46,5 %-ot ért el. Ugyanakkor a növekedés mértéke 5

6 meglehetősen csekélynek mondható, az elsőként említett csoportban egy válaszadónál átlagosan 12 főhöz, az utóbbiban 5 főhöz közelített. Az 50 főnél kisebb létszámú ek között azok voltak határozott többségben, melyeknél úgy terveztek, hogy a náluk foglalkoztatottak harmadik negyedév végére várható létszáma meg fog egyezni a három hónappal korábbival. A kis létszámú válaszadóknak valamivel több mint a kétharmada, a 10 fő alattiaknak a négyötöde tartozott ebbe a csoportba. A létszámcsökkentést jelző munkáltatók aránya egyik létszámnagyság-kategóriában sem volt jelentős, és a náluk várható változás mértéke is minimálisnak mondható. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,5 Feldolgozóipar ,2 Egyéb ipar ,1 Építőipar ,5 Kereskedelem ,2 Szállítás, raktározás ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások ,1 Összesen ,2 Az idei év harmadik negyedévére vonatkozó létszám-gazdálkodási terveket gazdasági ágazatok szerint vizsgálva a feldolgozóipar emelhető ki, ahol 265 fővel, arányát tekintve 1,2 %- kal emelkedhet az alkalmazottak összlétszáma. Így a válaszadóknál várható teljes létszámbővítés csaknem kétharmada a gazdasági ágban, azon belül elsősorban a gépgyártás (70 fő), illetve a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásának területén (45 fő) valósulhat meg, de a többi ágazatot is a mérsékelt növekedés jellemzi. Külön kell megemlíteni az elektronikai termékek gyártásának ágazatát, ahonnan ugyan 66 fős létszámbővítést jeleztek a válaszadók, de közülük az egyik azóta nagy arányú, 370 fős létszámleépítésről hozott döntést. Emellett ezen a területen tevékenykedik az a már említett, a júliusi felmérésünk válaszadói közül hiányzó nagyvállalat is, melynél májustól július végéig munkahely szűnt meg. A feldolgozóipari válaszadókat tekintve 35,3 %-uknál (60 cég) növekedhet összesen 323 fővel a létszám, de a változás mértéke általában csekély lesz. Mindössze egy cég számolt be valamivel több mint 50 fős létszámbővítési szándékról, háromnál fő közé esik a várható növekedés mértéke, de a 10 főt is csak öt esetben éri el. A többi ágazatban a harmadik negyedévre jelzett munkaerő-forgalom többnyire a létszám enyhe növekedését vetíti előre, egyedül a szállítás, raktározás területén várható jelentősebb létszámbővítés (53 fő, 3,9 %), ami alapvetően két cégnek köszönhető. A mezőgazdaság és az egyéb ipari ágazatok válaszadóinak összlétszáma viszont lényegében változatlan marad. Bár a válaszadók harmadik negyedévi létszámgazdálkodása viszonylag mérsékelt létszámbővüléssel jár, több olyan szakmacsoportot lehetett találni, melyben elérte a 10 főt a keresleti többlet. Ezek többnyire feldolgozóipari gépkezelőkre vonatkoztak, melyek mellett kisebb létszámmal, de megjelentek szakképzettséget igénylő munkakörök is. A szellemi foglalkozásokat tekintve egyértelműen a mérnökök és a technikusok iránti kereslet emelhető ki. A 10 fős határt elérő, keresett foglalkozások összesített létszámigénye 346 főre adódott, ami a negyedévre tervezett bővítés több mint 80 %-át fedte le. Ugyanakkor a válaszadóknál egyáltalán nem lehetett olyan munkakört találni, melyben 10 főt elérő kiáramlási többlet mutatkozott volna. 6

7 A létszámforgalom várható egyenlege foglalkozások szerint III. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet Fizikai foglalkozások Megnevezés fő Megnevezés fő Fémmegmunkálók 40 Fémfeldolgozó és -megmunkáló gépek kezelői 26 Összeszerelők 26 Villamossági berendezések műszerészei 25 Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői 25 Vegyipari terméket gyártók, gépkezelők 18 Alapanyaggyártó gépek kezelői 13 Gépek, berendezések karbantartói, javítói 12 Finommechanikai műszerészek 11 Raktárosok 28 Járművezetők 26 Kereskedelmi foglalkozások 12 Vendéglátóipari foglalkozások 10 Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások 14 Szellemi foglalkozások Mérnökök 33 Technikusok 27 Az év harmadik negyedévében a közfoglalkoztatási programok foglalkoztatásbővítő hatása tovább erősödik. A támogatott munkavégzés e formájában résztvevő válaszadók köre ugyan csak egy munkáltatóval bővül, a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma viszont 14,5 %-kal (138 fő) nő. A negyedév végén így 15 válaszadónál várhatóan összesen közfoglalkoztatott fog dolgozni. A létszámnövekedés alapvetően három városi önkormányzathoz köthető, melyeknél együttvéve 169 fővel emelkedik a közfoglalkoztatottak száma, míg a többi válaszadónál jellemzően a három hónappal korábbi szinten marad, illetve csak mérsékelten változik. A programokban résztvevő álláskeresők azonban ez idő alatt is cserélődnek, hiszen a közfoglalkoztatásba bevonni kívánt létszámot 467 főben, az onnan időközben kikerülőkét 329 főben adták meg a válaszadók. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a programokban résztvevő eknél az idei év harmadik negyedévében összesen fő dolgozhat hosszabb-rövidebb ideig közfoglalkoztatottként. A programokban résztvevő adatszolgáltatók körének ismeretében a legjellemzőbb munkakörök is egyértelműen behatárolhatóak, a legnagyobb számban egyszerű, szolgáltatási és erdészeti munkát végeznek, illetve takarító, kisegítő munkakört látnak el a közfoglalkoztatásba bevont álláskeresők. 2. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei I. félév végéig A válaszadók az általuk foglalkoztatottak létszámában az adatfelvétel időpontjától számított egyéves időszakra vonatkozóan az idei év harmadik negyedévére tervezettnél lényegesen kisebb mértékű, mindössze 0,9 %-os, azaz 284 fős növekedést prognosztizáltak. Így június végén várhatóan főt fognak alkalmazni. Az egyéves időszakra jelzett létszámemelkedés a válaszadók 28,8 %-ánál (143 munkáltató) tervezett, összesen 729 fős bővítés, illetve az azzal szemben megjelenő, 445 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. A kedvezőtlen változást jelző munkáltatók hányada 10 % alatt maradt (47 cég), míg változatlan létszámot 61,8 %-uk (307 válaszadó) tervezett. Bár ez esetben is az utóbbiak voltak többségben, számuk csökkent azokéhoz képest, 7

8 ahonnan az idei év harmadik negyedévére vonatkozóan is hasonló előrejelzés érkezett. A létszámuk növekedését, illetve csökkenését prognosztizálók száma egyaránt emelkedett a tárgynegyedévre vonatkozóan is hasonlóképpen nyilatkozókéhoz képest, de a kedvezőtlen változást jelzőké valamivel kevésbé. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. félév végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,7 10 fő alatt ,9 Összesen ,9 Az egyéves időszakra adott előrejelzések a 249 fő feletti létszámmal működő cégek esetében mutatják a legkedvezőtlenebb képet, mivel ebben a körben az összlétszám nem növekszik, legfeljebb stagnálását mutat. Ez szinte teljes egészében arra vezethető vissza, hogy egy kereskedelmi tevékenységet végző cégnél i átalakulás miatt 259 fővel csökkenni fog az alkalmazottak száma. Ezen kívül csak egy munkáltató számolt be jelentősebb, 50 fős létszámcsökkentési szándékról. A rendkívül nagy arányú létszámcsökkenés elfedi a tervezett bővítések hatását, bár azok 304 fős létszámvonzata kereken 60 %-kal (114 fő) meghaladja az idei év harmadik negyedévére megadott szintet. A főt foglalkoztató válaszadóknál egyéves időtávon szintén csak stagnálásra lehet számítani, mivel a válaszadók által alkalmazottak összlétszámában csak minimális emelkedés várható (0,7 %, 27 fő). A közepes létszámú munkáltatóktól kapott információk szerint a náluk foglalkoztatottak száma a tárgynegyedévinél kissé erősebb forgalom mellett, de ahhoz hasonlóan alakul. A legnagyobb arányú, 10 %-os létszámnövekedés ugyanúgy, mint a negyedéves előrejelzésnél is, a 10 fő alatti eknél alkalmazottak számában várható, de a 109 fős bővítési szándék több mint fele ez esetben is egy vállalkozásnak köszönhető. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. félév végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,4 Feldolgozóipar ,0 Egyéb ipar ,6 Építőipar ,2 Kereskedelem ,6 Szállítás, raktározás ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások ,5 Összesen ,9 A 2012 július elejétől számított 12 hónapos időszakra szóló előrejelzést tekintve a feldolgozóipari válaszadók létszám-gazdálkodási terveiből kedvezőbb kép alakul ki, mint ami az idei év harmadik negyedévére vonatkozott. A gazdaság e területén működő adatszolgáltatóknál várhatóan 2,0 %-kal, azaz 462 fővel fog emelkedni az alkalmazottak száma, így az idei év harmadik negyedévére tervezettet a következő kilenc hónapban további, 197 fős lét- 8

9 számbővítés követi. Ez részben annak köszönhető, hogy hosszabb időtávon több cégnél szándékoznak növelni az alkalmazottak számát, de meghatározó szerepük mégis azoknak, a szinte kizárólag nagy létszámú vállalatoknak van benne, melyeknél folytatódik a már az idei év harmadik negyedévében megkezdett létszámbővítés. Éves szinten is a gépgyártás ágazatában várható a legnagyobb növekedés (127 fő), amit a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásának területéről jelzett bővítési szándék követ (87 fő). Bár az elektronikai ipar válaszadói is 131 fős létszámnövekedést terveztek, ezen a területen továbbra is érvényesek a tárgynegyedévi előrejelzéssel kapcsolatban leírt problémák. A feldolgozóipari válaszadóknál várható eredmények ellenpontját a már említett kereskedelmi cég létszámcsökkentése jelenti, ami azonban nem jár a munkahelyek megszűnésével. Ettől eltekintve az ágazatot ugyanúgy a csekély mértékű létszámemelkedés jellemezné, mint az építőipart, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, illetve a nem anyagi jellegű szolgáltatások területét. A szállítás, raktározás ágazatában egy év alatt a tárgynegyedévinél kevésbé, de ugyancsak bővülni fog az alkalmazásban állók köre. A mezőgazdaságban viszont a létszám mérséklődésére, az egyéb ipari ágazatokban annak stagnálására lehet számítani. 3. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása a megye munkaerőpiaci körzeteiben A felmérés során összegyűjtött létszámforgalmi adatok szerint a Tata körzetében működő válaszadóknál (63 munkáltató) foglalkoztattak száma fog a legkedvezőbben alakulni, bár a tárgynegyedévre tervezett 1,8 %-os (41 fő), illetve az egyéves időszakban várható 3,1 %- os (71 fő) bővülés viszonylag alacsony létszámokat takar. Ezzel a kistérséggel kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy a kedvező változás nagy részt egy újonnan induló, az adatfelvétel idején még a 10 főnél kisebb létszámú vállalkozás létszámfeltöltésével függ össze. Tatabánya körzetéből a harmadik negyedévre ugyancsak 1,8 %-os (162 fő) növekedést jeleztek, amit további, de szerényebb létszámbővítés (64 fő) követ. Így éves szinten a válaszadók (74 cég) összlétszáma 2,5 %-kal (226 fő) nőhet. Az alkalmazottak számának tárgynegyedévi emelkedése mintegy 60 %-ban (98 fő) négy feldolgozóipari nagyvállalathoz köthető, de ugyanezek a cégek játszanak meghatározó szerepet az egy év alatt várható bővülésben is, amiből csaknem 75 %-kal (166 fő) részesednek A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci körzeteiben Kirendeltség Várható Változás a i Várható Változás a i Létszám és működési létszám állapothoz képest létszám állapothoz képest körzete fő % fő % Dorog , ,1 Esztergom , ,1 Komárom , ,8 Oroszlány , ,7 Tata , ,1 Tatabánya , ,5 Kisbér , ,1 Megye , ,9 A Kisbéri Kirendeltség térségében működő válaszadóktól (61 munkáltató) kapott előrejelzések szerint az általuk foglalkoztatottak összlétszáma az idei év harmadik negyedévében 9

10 1,6 %-kal (26 fő), egy év alatt 2,1 %-kal (35 fő) emelkedhet. A körzet válaszadóinál leginkább a létszám megtartása a jellemző, ahonnan változást jeleztek, egy-egy kivételtől eltekintve, ott is csupán néhány fős változással számoltak. Az Oroszlányi Kirendeltség válaszadóinál (62 cég) a jövő év júniusának végéig 1,7 %-os (77 fő) létszámbővítés várható, aminek nagyobb része már a tárgynegyedévben megvalósításra kerül (1,4 %, 62 fő). Az alkalmazásban állók számának növelését tervező munkáltatók többsége egy-két fős létszámbővítésről számolt be, így az idei év harmadik negyedévét tekintve mindössze egy, de a hosszabb időtávon is csupán két olyan cég fordult elő a válaszadók között, ahol több mint 10 fővel emelkedik a létszám. Esztergom körzetében a válaszadóknál (102 munkáltató) foglalkoztatottak száma a tárgynegyedévben 1,4 %-kal (115 fő) emelkedik, míg éves szinten ennél mérsékeltebb, 1,1 %-os (85 fő) létszámnövekedést terveztek. Ez azt jelenti, hogy az idei év októberétől a jövő év júniusának végéig mérséklődni fog az alkalmazottak száma, ami alapjában véve egy, a létszámát kis mértékben, de folyamatos csökkentő céghez kapcsolható. A megye többi kistérségét tekintve hasonló tendencia csak Komárom körzetében mutatkozott, ahol az éves szinten várható, kiugró mértékű létszámcsökkenés (7,8 %, 258 fő) egy nagyvállalat i átalakulásának a következménye. Ettől eltekintve a térség válaszadóinál (71 cég) alkalmazottak összlétszámában mind a tárgynegyedévben, mind az egyéves időtávon stagnálás várható. A Dorog térségébe tartozó válaszadók (64 munkáltató) által alkalmazottak idei év szeptember végére várható összlétszáma pontosan megegyezik a három hónappal korábbival, míg egy évre előretekintve 1,1 %-os (48 fő) létszámbővítést prognosztizáltak. Az utóbbi előrejelzés megvalósulása azonban erősen kérdéses, mivel az, a korábban már említett munkáltató, mely az adatfelvétel idején még gyakorlatilag változatlan létszámot tervezett, azt követően 370 fős létszámcsökkentési döntést jelentett be. IV. A NFSz szolgáltatásainak, aktív eszközeinek értékelése A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, melyben évente visszatérően, másmás téma kerül feldolgozásra, ezúttal a munkaügyi szolgáltatásainak, az álláskeresők elhelyezkedésének elősegítését, a munkahelyek megőrzését célzó eszközeinek értékelésére kértük a vizsgálatban résztvevőket. Szolgáltatásaink fontosságát egy háromfokozatú skálán lehetett értékelni, de a kérdőív módot adott annak feltüntetésére is, ha az adott lehetőséget nem ismerték a válaszadók. Az egyes szolgáltatások, aktív eszközök értékelésére érdemi választ adók száma és aránya néhány esetben számottevő eltérést mutatott, és meglehetősen széles sávba, % közé esett ( válaszadó). A válaszok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a ünk által nyújtható és a munkáltatók számára anyagi előnyökkel is járó támogatási lehetőségek, de az egyéb szolgáltatások is széles körben ismertek és fontosak a válaszadók számára. A kérdőíven felsorolt eszközök közül a bérjellegű támogatások és a START kártya-család nyújtotta előnyök a válaszadók mintegy héttizedénél kaptak kiemelt figyelmet, de további bő negyedük is fontosnak tartotta ezeket. A bérkompenzáció támogatás és a munkahelymegőrzési támogatás is igencsak hasonló megítélés alá esett, mivel az érdemi választ adók valamivel több mint 60 %-a nagyon fontosnak, 30 %-a fontosnak minősítette ezt a két támogatási lehetőséget. Az előzőekben felsorolt támogatási lehetőségekről a nagy létszámú válaszadók a többiektől eltérően nyilatkoztak, mivel a START kártya-család az ebbe a csoportba 10

11 tartozók ötöde számára, a bértámogatás 13 %-uk esetében egyáltalán nem számított fontosnak. A többi létszámkategóriában viszont csak elvétve fordultak elő az ezzel megegyező tartalmú válaszok. Hasonló mondható el a bérkompenzáció és a munkahelyek megőrzését célzó támogatásról is, amit a legalább 250 fős válaszadók mintegy 15 %-a nem tartott lényegesnek, de elmaradt az átlagostól azoknak a 40 % körüli hányada is, akik nagyon fontosnak ítélték ezeket az eszközöket. A kisvállalkozások között viszont 70 %-hoz közelített a kifejezetten kedvező értékelések aránya, és csak néhány olyan munkáltató fordult elő a válaszadók között, melyek számára érdektelenek, illetve ismeretlenek voltak ezek a támogatások. Szolgáltatások, aktív eszközök A NFSz szolgáltatásainak, aktív eszközeinek értékelése Érdemi válaszok száma (db) nagyon fontos Az adott eszközt, szolgáltatást egyáltalán nem fontos fontos (%) nem ismerők aránya kategóriába sorolók aránya (%) (%) Megfelelő munkaerő biztosítása (közvetítés) START kártya család Bér-, bérköltség támogatás Bérkompenzáció támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtés támogatása Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Foglalkoztatási tanácsadás, segítségnyújtás Munkaerőpiaci tájékoztatás A munkaügyi nek a megfelelő munkaerő biztosításában betöltött szerepének a fontosságát a válaszadóktól kapott információk is visszaigazolták. A kérdőív e részére is érdemi választ adók 52 %-a ugyanis nagyon fontosnak minősítette ünk közvetítési tevékenységét és további 38 %-uk is elégedett volt azzal. Az egyes létszámkategóriákat tekintve a legnagyobb, 73 %-os arányban a nagy létszámú ek között jelentek meg azok a válaszadók, melyek kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a közvetítéseknek. A hasonló választ adók hányada a közepes és a 10 fő alatti munkáltatók körében meghaladta az 50 %-ot, a főt foglalkoztatók között pedig alulról közelített ahhoz. Abban viszont megegyeztek a különböző létszámú munkáltatóktól kapott válaszok, hogy a közvetítési tevékenység jelentőségéről negatív véleményt formálók aránya nem volt számottevő, az átlagos, 6 %-os érték közelébe esett. A tájékoztatási, információs szolgáltatások közül a foglalkoztatási jogszabályok ismertetése bizonyult a leginkább lényegesnek. A válaszadók fele ugyanis fontossága szerint az első helyre rangsorolta, de további csaknem 40 %-uk is hasznosnak tartott. A felsorolt szolgáltatások közül a foglalkoztatási tanácsadás, szakmai segítségnyújtás, valamint a munkaerőpiaci helyzetről, az álláskeresők összetételéről közreadott információkat is minden második válaszadó ítélte fontosnak, mintegy háromtizedük pedig kiemelt figyelmet fordított rájuk. Bár azoknak az aránya, akik számára érdektelennek minősült egy-egy eszköz vagy szolgáltatás, ennél a két felsorolt lehetőségnél volt a legmagasabb, de az érdemi választ adóknak így is csak a hetedenyolcada nyilatkozott ekképpen. 11 Pákozdi Szabolcs igazgató

12 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) : mindazon személyek, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház 12

13 körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit ek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévő munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevők kivételével. A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskereső : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott munkát keresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 13