Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről IV. negyedév

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről IV. negyedév 2800 Tatabánya, Népház u. 12. Tel: (34) , fax: (34) komaromkh-mk@lab.hu

2 I. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői A KSH lakossági munkaerő-felmérésének III. negyedévi adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói továbbra is kedvezőbbek voltak az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 140,8 ezer főt, ezen belül a foglalkoztatottaké 131,1 ezer főt mutatott. Az inaktívak csoportjába 70,9 ezer fő tartozott. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 66,5 %-ot, a foglalkoztatottaké 62,0 %-ot ért el. Az utóbbi mutató értéke 3,8 százalékponttal haladta meg az országos szintet, de az aktivitási ráta is 1,5 százalékponttal magasabb volt annál. Népességi és foglalkoztatási adatok Demográfiai adatok A lakónépesség száma december 31-én (ezer fő) 311,4 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én 1 (ezer fő) 210,6 Lakossági munkaerő-felmérés adatai III. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 140,8 Aktivitási arány (%) 66,5 Foglalkoztatottak (ezer fő) 131,1 Foglalkoztatási arány (%) 62,0 Munkanélküliek (ezer fő) 9,6 Munkanélküliségi ráta (%) 6,8 Intézményi statisztika I - III. negyedév Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 77,5 Megyénk kirendeltségein az idei év harmadik negyedévének végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 2,0 %-kal (250 fő) meghaladta a három hónappal korábbit. Létszámuk július és augusztus hónapokban minimális mértékben ingadozott, stagnáláshoz közeli helyzetet mutatott. Így a negyedév során bekövetkezett létszámnövekedés lényegében a szeptemberi hónaphoz köthető. A nyilvántartott álláskeresők számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve csupán 0,1 százalékponttal emelkedett, így szeptember végén 8,4 %-ot ért el. A megyei nyilvántartásban a harmadik negyedév végén pályakezdő szerepelt (12,3 %), a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak száma főt ért le. Utóbbiak létszáma 1,9 %-kal (213 fő) mérséklődött, miközben a pályakezdő fiataloké a tanév befejeződését követően, a munkaerőpiacra történő tömeges belépésük miatt 42,9 %-kal (463 fő) nőtt. A megyénkben nyilvántartott álláskeresők száma a tárgyidőszakban kedvezőtlenebbül alakult, mint országosan, ahol csak elhanyagolható mértékű létszámemelkedés következett be. Ennek ellenére megyénk relatív helyzete továbbra sem változott, a megyei ráták növekvő sorrendjében az év harmadik negyedévében is végig az 5. helyet foglaltuk el. A belépő forgalom alakulásában egészen augusztusig nem volt kimutatható hatása a bejelentett csoportos létszámleépítéseknek, bár az év első három negyedévében összesen 15 munkáltató főre vonatkozó létszámleépítési döntését vettük nyilvántartásba. A leépítések meghatározó részben a megye legnagyobb, elektronikai termékek gyártásával foglalkozó munkáltatójához, illetve annak öt beszállítójához, alvállalkozójához (2.864 fő, 84,0 %), további bő tizedében (370 fő) pedig egy másik, hasonló profilú nagyvállalathoz köthetőek. A leépítések mintegy harmad részben külföldi, döntően szlovák állampolgárságú munkavállalók elbocsátásával jártak, így a létszámcsökkentésben érintett hazai dolgozók száma főt, abból a me év közötti népesség 2

3 gyénkben élőké főt ért el. A bejelentésekben foglalt ütemezések szerint utóbbiak közül július végéig alig 350 főnek a munkaviszonya szűnt meg, viszont augusztusban és szeptemberben együttvéve több mint 500 fő felmondási ideje járt le. A tárgynegyedévben fő kérte nyilvántartásba vételét, akik közül álláskereső munkaviszonyt vesztettként jelentkezett (79,4 %). A nem pályakezdőként nyilvántartásba vettek közül fő a feldolgozóiparból (26,7 %), további 423 fő a többnyire szorosan ehhez az ágazathoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönző cégektől érkezett (7,9 %). A versenyszférát tekintve az előzőeken kívül a kereskedelem területéről jelentkezők 537 fős létszáma és kereken 10 %-os aránya emelhető ki, de emellett jelentős számban kerültek vissza a nyilvántartásba az időközben befejeződött közfoglalkoztatási programok résztvevői is. A tárgynegyedév során állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, ami úgynevezett normál (49,9 %), támogatott álláshelyből (48,4 %) és 69 fős, külföldi munkavállalók iránti igényből tevődött össze. A támogatott álláshelyek nagy többsége, munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, az egyéb eszközök, de döntően a bér- és bérköltség-támogatás igénybe vétele mellett 458 álláskereső, közülük 207 fő esetében kizárólag pályakezdők felvételét tervezték a bejelentők. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó igények magas aránya meghatározólag hatott a bejelentett álláshelyeknek a betöltésükhöz szükséges iskolai végzettség szerinti megoszlására. Az újonnan bejelentett állásajánlatok közül munkakör ellátásához legfeljebb általános iskolai végzettségre volt szükség (55,3 %), így ezek az igények segéd- vagy betanított munkára vonatkoztak. A középfokú szakképesítés megléte esetén betölthető álláshelyek aránya 25,8 %-ot, az ehhez kapcsolódó igény főt ért el. A bejelentések között 392 szakközépiskolai, technikumi végzettséget igénylő munkahely (9,3 %) fordult elő. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára 203 bejelentés, a felsőfokú végzettségűek részére 198 állásajánlat érkezett, azaz a benyújtott igényeknek alig az 5 %-át fedték le. A negyedév során benyújtott normál ajánlatok 29,2 %-a, azaz 612 munkahely a feldolgozóiparban állt rendelkezésre, de jellemzően ehhez a gazdasági ághoz kapcsolódott a munkaerőkölcsönzők által bejelentett 417 munkalehetőség is (19,9 %). Az előzőek mellett egyedül a kereskedelemből érkezett ajánlatok aránya haladta meg a 10 %-ot (305 bejelentés). A normál állásbejelentések legnagyobb részét a legegyszerűbb, segédmunkára vonatkozó (340 ajánlat, 16,2 %), illetve az összeszerelők iránti igények (264 fő, 12,6 %) adták, amit a vas- és fémipari szakmával rendelkező, illetve a targoncavezetők felvételére irányuló ajánlatok közötti száma követett. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari, illetve az építőipari kereslet 130 fő körüli létszámot ért el. A szellemi munkakörök közül egyedül a kereskedelmi ügyintézők iránti 74 fős igény emelhető ki. II. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági ek jellemzői A október 29. és november 16. között lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során, melyhez ezúttal 456 munkáltató szolgáltatott adatot, az idei év utolsó negyedévére, illetve a következő év szeptemberének végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk információkat a válaszadók létszám-gazdálkodási terveiről. A negyedéves időszakról részletesebb, a munkaerő-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. 3

4 A válaszadók szeptember végén, a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak többsége, fő a legnagyobb létszámkategóriába tartozó gazdasági eknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb ek és mikro-vállalkozások 849 fős összlétszámmal működtek. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint fő feletti 6,1 % 10 főnél kisebb 37,3 % 10 főnél kisebb 2,6 % fő közötti 12,3 % fő közötti 26,9 % fő közötti 17,8 % fő közötti 38,8 % 249 fő feletti 58,2 % Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 35,5 %-os arányban továbbra is a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági ek összlétszámának még nagyobb hányadát, 64,3 %-át adta. Ennek oka az, hogy megyénk nagy létszámú munkáltatóinak döntő többsége a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepet játszanak a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásában, minden esetben igyekszünk ezeket a cégeket minél nagyobb arányban bevonni felmérésünkbe. Ennek ellenére ezúttal is volt néhány olyan nagyvállalat, mely nem tett eleget felkérésünknek, többen viszont az előző felmérés kihagyása után visszatértek a válaszadók közé. Az adatszolgáltatástól elzárkózó egyik munkáltatónál ráadásul nagy arányú létszámleépítés van folyamatban, ami nemcsak az adott kistérség, de az egész megye munkaerőpiaci helyzetét befolyásolja. A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági ek száma és szeptember 30-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,1 Feldolgozóipar , ,3 Egyéb ipar , ,8 Építőipar , ,0 Kereskedelem , ,2 Szállítás, raktározás , ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások , ,1 Összesen , ,0 A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki, és az általuk foglalkoztatottak összlétszámon belüli aránya is csekély maradt. Egyedül a nem anyagi jellegű szolgáltatások, általunk összevontan kezelt területén foglalkoztatottak aránya haladta meg a 10 %-ot. 4

5 Ezen kívül az is jellemző volt, hogy az egyes területeken foglalkoztatottaknak a részaránya többnyire jelentősen elmaradt az adott gazdasági ágban tevékenykedő adatszolgáltatóknak a teljes válaszadói körön belüli hányadától. Különösen érvényes ez az építőipar, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területére, ahol nem csak a nagy, de a közepes létszámú vállalkozások is meglehetősen ritkán fordulnak elő. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkáltatók összlétszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől, ezért felmérésünk eredményei nem tekinthetőek reprezentatívnak. A válaszadók törzsállományába tartozó alkalmazottak mellett az év harmadik negyedévének végén 15 munkáltatónál további fő közfoglalkoztatottként dolgozott. Ezek a ek szinte kivétel nélkül települési önkormányzatok, illetve azok intézményei voltak. Ugyanakkor az összlétszám jelentős részének, csaknem 60 %-ának a támogatott foglalkoztatása két nél, a megyeszékhely önkormányzatánál (235 fő), illetve egy erdőgazdaságnál valósult meg (393 fő). Ezen kívül két másik város önkormányzata is jelentős, 100 fő körüli létszámban alkalmazott közfoglalkoztatottakat, a többi esetben létszámuk jellemzően fő közé esett. III. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása IV. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint IV. negyedévben az általuk alkalmazottak összlétszámában nem várható számottevő változás, mivel az év végére tervezett létszámuk mindössze 87 fővel (0,3 %) haladja meg a három hónappal korábbit. Emellett a megkérdezett munkáltatóknál a forgalom is igencsak mérsékelt lesz, mivel létszámigényüket 732 főben, az időszak alatt kilépők számát 645 főben adták meg. A létszámforgalom a válaszadók ötödénél (94 munkáltató) jár összesen 355 fős növekedéssel, míg ezzel ellentétes változást hetedük (66 válaszadó) jelzett. Az utóbbiak esetében a létszámcsökkenés mértéke 268 főt ér el. Az adatszolgáltatók nagy többsége (64,9 %, 296 válaszadó) változatlan alkalmazotti állománnyal számolt, és csak alacsony arányban fordultak elő közöttük olyanok, ahol létszámmozgást terveztek volna (48 válaszadó). A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása IV. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,2 10 fő alatt ,2 Összesen ,3 Az év utolsó negyedévére várható munkaerő-forgalom egyetlen létszámnagyság-kategóriában sem jár jelentősebb változással, sőt azt lehet mondani, hogy egyértelműen a stagnálás lesz a jellemző. Bár a legalább 250 főt foglalkoztató válaszadók körében viszonylag magas, 42,9 %- 5

6 os arányban jelentek meg létszámnövekedést jelző cégek (12 munkáltató), de közülük is csak minden második tervezett legalább 10 fős változást. A létszámbővítési szándék így csekély maradt, amivel szemben az ugyanebbe a kategóriába tartozó válaszadók valamivel több mint harmadánál ugyancsak minimálisra tervezett létszámmérséklődés állt. A közepes, kis- és mikro-vállalkozások esetében is az volt a jellemző, hogy leginkább csak néhány fős létszámváltozással számoltak, ami alól csak a szezonalításra érzékeny ágazatokba tartozó cégek jelentettek kivételt. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása IV. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,1 Feldolgozóipar ,6 Egyéb ipar ,1 Építőipar ,4 Kereskedelem ,0 Szállítás, raktározás ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások ,0 Összesen ,3 Az idei év negyedik negyedévére vonatkozó létszám-gazdálkodási terveket gazdasági ágazatok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb változást, nevezetesen 10,4 %-os (68 fő) csökkenést az építőiparból jelezték, ami részben az ágazat teljesítményét erősen befolyásoló, kedvezőtlen szezonális hatásokkal magyarázható. A foglalkoztatási helyzet alakulásában meghatározó jelentőséggel bíró feldolgozóiparban enyhén, 134 fővel (0,6 %) emelkedhet az alkalmazottak összlétszáma. Ezen a területen a válaszadók 27,8 %-a (45 vállalkozás) tervezett létszámbővítést, míg a kedvezőtlen változásra számítók aránya ennél jóval alacsonyabb volt, 17,9 %-ot ért el. A feldolgozóiparon belül a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek, illetve a jármű- és -alkatrészek gyártásának ágazatában megvalósuló fő közötti növekedés emelhető ki, míg a többi területet az ennél jóval kisebb mértékű bővülés, illetve a létszámmegtartás jellemzi. Ez alól az elektronikai termékek gyártásának ágazata jelent kivételt, ahol egyrészt enyhe mérséklődés várható a válaszadók összlétszámában, másrészt azt is meg kell említeni, hogy ezen a területen tevékenykedik az a már említett, a felmérésünk válaszadói közül hiányzó nagyvállalat is, melynél a már májusban elindult nagyarányú leépítés, mintegy 600 dolgozót érintő üteme éppen az év utolsó hónapjaiban valósul meg. A többi ágazatban a negyedik negyedévre jelzett munkaerő-forgalom a létszám legfeljebb néhány fős módosulását vetítette előre. Egyedül a kereskedelem területén várható még említésre méltó, 2,0 %-os (34 fő) bővülés, ami lényegében két céghez köthető. Bár a válaszadók negyedik negyedévi létszám-gazdálkodására vonatkozó előrejelzését a mérsékelt munkaerő-fogalom és annak hatásaként a minimális létszámbővülés jellemezte, néhány olyan szakmacsoportot azért lehetett találni, melyben elérte a 10 főt a keresleti többlet. Ez többnyire feldolgozóipari gépkezelőkre vonatkozott, ami mellett kisebb létszámmal, de megjelentek a csak megfelelő szakképzettség megléte esetén betölthető, fém- és villamosipari munkakörök is. A szellemi foglalkozásokat tekintve egyértelműen a mérnökök és a technikusok iránti, viszonylag jelentős kereslet emelhető ki. A kiáramlási többlet nagyobbrészt az építőiparhoz kapcsolódott, illetve szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál jelent meg. 6

7 A létszámforgalom várható egyenlege foglalkozások szerint IV. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet Fizikai foglalkozások Megnevezés fő Megnevezés fő Feldolgozóipari gépek kezelői 50 Építőipari foglalkozások 34 Fém- és villamosipari foglalkozások 27 Összeszerelők 27 Élelmiszeripari foglalkozások 22 Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások 20 Takarítók és hasonló jellegű foglalkozások 17 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 10 Szellemi foglalkozások Műszaki, informatikai foglalkozások 30 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 10 Az év utolsó negyedévében a közfoglalkoztatási programok hatása csökkenni fog, ami az év végi időszakban nem szokatlan jelenség. Az év végére várhatóan 618 közfoglalkoztatott fog a támogatott munkavégzés e formájában résztvevő 12 válaszadónál dolgozni. A munkáltatók köre ugyan nem szűkül jelentősen, a programokban résztvevők év végi létszáma azonban mintegy négytizedével (433 fő) alacsonyabbra várható a három hónappal korábbinál. A következő évre áthúzódó programokat tekintve is az erdőgazdálkodási munkáké lesz a vezető szerep, ahol 366 fő közfoglalkoztatása marad folyamatban. Mivel az év végére a programok nagy része befejeződik 656 fős kilépő forgalomra lehet számítani, míg az újonnan bevonásra kerülő álláskeresők száma 223 főre tehető. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a programokban résztvevő válaszadóknál az idei év negyedik negyedévében összesen fő dolgozhat hosszabb-rövidebb ideig közfoglalkoztatottként. 2. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei III. negyedév végéig A válaszadók az általuk foglalkoztatottak létszámában az adatfelvétel időpontjától számított egyéves időszakra vonatkozóan az idei év negyedik negyedévére tervezettnél kedvezőbb előrejelzést adták, mivel 0,6 %-os, azaz 211 fős létszámnövekedést prognosztizáltak. Így szeptember végén várhatóan főt fognak alkalmazni. Az egyéves időszakra jelzett létszámemelkedés a válaszadók 26,5 %-ánál (121 munkáltató) tervezett, összesen 873 fős bővítés, illetve az azzal szemben megjelenő, 662 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. A kedvezőtlen változást jelző munkáltatók hányada 15,8 %-ot ért el (72 cég), míg változatlan létszámot 57,7 %-uk (263 válaszadó) tervezett. Bár ez esetben is az utóbbiak voltak többségben, számuk csökkent azokéhoz képest, ahonnan az idei év negyedik negyedévére vonatkozóan is hasonló előrejelzés érkezett. A létszámuk növekedését, illetve csökkenését prognosztizálók száma egyaránt emelkedett a tárgynegyedévet illetően is hasonlóképpen nyilatkozókéhoz képest, de a kedvező változást jelzőké jóval nagyobb mértékben. Az egyéves időszakra adott előrejelzések a 249 fő feletti létszámmal működő cégek esetében lényegesen kedvezőbb képet mutatnak, mint a utolsó negyedévére vonatkozó válaszok. Ebben a körben ugyanis hosszabb időtávon az összlétszám 1,3 %-os, azaz 250 fős növekedésére lehet számítani, ami a válaszadók 42,9 %-ánál tervezett 575 fős bővítési, illetve a valamivel kevesebb mint háromtizedük által jelzett, 325 főre vonatkozó létszámcsökkentési szándék egyenlegeként adódott. Az egyes cégeket tekintve három vállalkozás emelhető ki, mint amelyeknél a legjelentősebb változás, két esetben együttvéve csaknem 450 fős bővítés, egy 7

8 válaszadónál pedig 188 fős létszámcsökkentés várható. A kis- és közepes méretű válaszadók által alkalmazottak számában minimális, 1 %-on belüli létszámmérséklődésre, tulajdonképpen stagnálásra lehet számítani. Az ebbe a két kategóriába tartozó cégek többségénél is a néhány fős változás a jellemző, bár a létszámcsökkenést jelző válaszadók között előfordulnak olyanok is, ahol ennek mértéke meghaladja a 20 főt. A legnagyobb arányú létszámnövekedés ugyanúgy, mint a negyedéves előrejelzésnél is, a 10 fő alatti eknél alkalmazottak számában várható. A mikro-vállalkozások által tervezett 6,0 %-os, létszámát tekintve 51 fős bővítési szándék nagy része az ebbe a körbe tartozó válaszadók ötödénél megvalósuló, jellemzően egy-két fős létszámemelkedésből tevődik össze. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedév végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,9 10 fő alatt ,0 Összesen ,6 A 2012 október elejétől számított 12 hónapos időszakra szóló előrejelzéseket tekintve egyértelműen a feldolgozóipari válaszadók létszám-gazdálkodási tervei emelhetőek ki, melyek 1,6 %-os, azaz 341 fős bővítést vetítenek előre. A gazdaság e területén működő adatszolgáltatóknál az alkalmazottak számának az év utolsó negyedévére jelzett növekedését a következő kilenc hónapban további, 207 fős létszámbővítés követheti. Ez meghatározó részben néhány nagy létszámú vállalatnak köszönhető, melyek éves szinten a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásának területén 170 fővel, az elektronikai iparban pedig közel 120 fővel növelik alkalmazottjaik számát. Az utóbbi ágazatban azonban nem egyértelműen kedvező a helyzet, mivel ott egy kiugróan nagy létszámú bővítéssel egy másik cég jelentős létszámcsökkentési szándéka áll szemben, és nem lehet elfeledkezni a tárgynegyedévi előrejelzéssel kapcsolatban már említett leépítés, illetve annak a következő év első negyedévére is áthúzódó hatásairól sem. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedév végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,7 Feldolgozóipar ,6 Egyéb ipar ,6 Építőipar ,1 Kereskedelem ,7 Szállítás, raktározás ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások ,3 Összesen ,6 A feldolgozóipari válaszadóknál várható eredmények ellenpontját az egyéb, nem anyagi jellegű szolgáltatások területe jelentette, ahol főként a közszférához köthetően 3,3 %-os (144 fő) létszámcsökkenésre kerülhet sor. Ezen kívül az építőiparban is kedvezőtlen változásra lehet 8

9 számítani, bár az ebbe az ágazatba tartozó válaszadók egyéves időtávon kisebb arányú létszámmérséklődést jeleztek, mint az idei év negatív szezonális hatásokkal terhelt, utolsó negyedévére. A többi gazdasági ágban nem várható számottevő változás a válaszadók által alkalmazottak számában. 3. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása a megye munkaerőpiaci körzeteiben A felmérés során összegyűjtött létszámforgalmi adatok szerint utolsó negyedévében csak a megye két kistérségében, nevezetesen az Oroszlány és Kisbér körzetében működő válaszadók körében várható jelentősebbnek mondható létszámváltozás. Az Oroszlányi Kirendeltséghez tartozó munkáltatók összességében 1,1 %-os (55 fő), Kisbér körzetéből pedig 3,7 %-os (60 fő) létszámbővítést jeleztek. Az utóbbi kirendeltség esetében egyéves időtávon is hasonló változás várható, míg az elsőként említett körzetben a tárgynegyedévi létszámnövekedés csak átmenetinek minősíthető, mivel a válaszadók által alkalmazottak szeptember végére várható összlétszáma az egy évvel korábbihoz hasonló marad. Kirendeltség és működési körzete A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci körzeteiben Válaszadók Létszám Várható létszám Változás a i állapothoz képest 9 Várható létszám Változás a i állapothoz képest fő % fő % Dorog , ,1 Esztergom , ,9 Komárom , ,9 Oroszlány , ,3 Tata , ,0 Tatabánya , ,1 Kisbér , ,1 Megye , ,6 A megye fennmaradó öt kistérségében a tárgynegyedévben csak egészen minimális, arányát tekintve minden esetben 1 %-on belüli létszámváltozás várható csupán, és hasonló mondható el a Komárom, illetve Tata körzetéből érkezett, egyéves időszakra vonatkozó előrejelzések összesített hatását illetően is. Ebben a két kistérségben a októberétől számított 12 hónapban enyhén, létszámát tekintve fővel mérséklődhet a válaszadók által alkalmazottak száma. Nem sokkal tér el ettől a Dorog körzetében várható változás sem, mivel ott 1,1 %-os (45 fő) létszámcsökkenésre kell számítani. Az előzőekkel szemben Tatabánya és Esztergom térségében egy év alatt kedvező változás valószínűsíthető. A tárgynegyedévét követően, amikor gyakorlatilag változatlan marad az adatszolgáltatók összlétszáma, a évben létszámát tekintve hasonló mértékű, mindkét körzetben csaknem 140 fős létszámbővítésre kerülhet sor. Így a megyeszékhely körzetében a szeptember 30-i létszámhoz viszonyítva 1,1 %-kal, Esztergom térségében nagyobb arányban, 2,9 %-kal nőhet a válaszadóknál alkalmazásban állók száma. A kedvező változás lényegében mindkét körzetben egy-egy nagyvállalat létszámbővítési terveinek köszönhető, de míg a tatabányai térség esetében ennek hatását tompítja egy másik cég jelentős létszámcsökkentési szándéka, Esztergom körzetében az előrejelzések szerint leépítésre nemigen kell számítani.

10 IV. A munkaerő-igény kielégítésének jellemző módjai a válaszadóknál A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, mely minden alkalommal más-más témára vonatkozik, ezúttal a munkaerő-igény kielégítésének jellemző módjairól kérdeztük meg a felmérésbe bevont munkáltatókat. A kérdőíven felsorolt 7 módozatot a válaszadók által történő alkalmazás gyakorisága szerint három kategóriába ( gyakran, alkalmanként, soha ) lehetett besorolni. A kérdés megfogalmazásából adódóan elvileg a munkaerő-igény kielégítésének valamennyi lehetőségét értékelni kellett volna, de ez csak igen kevés válaszadó esetében valósult meg. Inkább csak a valóban gyakran, illetve az esetenként igénybe vett forrásokról nyilatkoztak érdemben, míg a sohasem alkalmazott lehetőségeket még ebben az értelemben is csak ritkán jelölték meg. A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői a válaszadók körében Érdemi válaszok Érdemi válaszok megoszlása (%) A munkaerő-igény kielégítésének módjai száma aránya gyakran alkalmanként soha (db) (%) Munkaügyi kirendeltségek segítségével ,7 43,8 49,6 6,7 Informális csatornákon keresztül ,0 38,4 51,0 10,6 Hirdetés útján ,5 20,3 46,7 33,0 Interneten keresztül ,6 6,6 27,0 66,4 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással ,2 6,4 40,9 52,7 Pályázatokkal ,4 7,4 30,6 62,0 Munkaközvetítőkön, kölcsönzőkön keresztül ,9 4,7 13,6 81,8 A kérdéscsoportra adott válaszok szerint a vizsgálatba bevont gazdasági ek munkaerő-igényének kielégítésében ünk szolgáltatásai jelentős szerepet kapnak, hiszen a válaszadók 43,8 %-a gyakran, további 49,6 %-a legalább alkalmanként igénybe veszi azokat. Az érdemi választ adóknak így csak a töredékét tették ki azok, akik eddig még soha sem jelentették be üres álláshelyeiket. A mikro- és kisvállalkozások köréből az átlagoshoz igen hasonló válaszok érkeztek, míg a közepes létszámkategóriában magasabb, a nagy létszámú válaszadók körében viszont alacsonyabb volt azoknak az aránya, akik gyakran fordulnak ünkhöz ez ügyben. Utóbbiaknak így is a harmada, míg az főt foglalkoztató cégeknek pontosan a fele nyilatkozott ekképpen. Abban viszont nem volt különbség közöttük, hogy a munkaközvetítési tevékenységünkre egyáltalán nem számító válaszok aránya csekély maradt, 5-8 % közé esett. Így azt lehet mondani, hogy a különböző nagyságú válaszadók üres álláshelyeik betöltésénél egyaránt számítanak a munkaügyi kirendeltségek közreműködésére. Az eredményekkel kapcsolatban azt azért meg kell jegyezni, hogy felmérésünkben elsősorban olyan munkáltatók vettek részt, melyekkel kirendeltségeinknek élő kapcsolata van. A magán munkaközvetítőket, kölcsönzőket igénybe vevő válaszadók számát tekintve ezeknek a szolgáltatóknak a munkaerő-igények kielégítésében betöltött szerepe messze elmarad a nemzeti munkaügyi étől. Gyakran igénybe vett forrásként ugyanis az érdemi választ adóknak alig 5 %-a, de időnként alkalmazott lehetőségként is csak a 13,6 %-a említette ezeket a vállalkozásokat. Ugyanakkor rendkívül magas volt, meghaladta a 80 %-ot azoknak a hányada, akik úgy nyilatkoztak, hogy lényegében sohasem fordulnak magánközvetítőhöz, munkaerő-kölcsönzőhöz. Ebben a kérdésben azonban igen nagy különbség mutatkozott a különböző létszámú ek között, mivel a legalább 250 főt foglalkoztató, érdemi választ adó munkáltatók ötöde gyakran, további 46,7 %-a alkalomszerűen él a közvetítő és kölcsönző cégek nyújtotta szolgáltatásokkal, míg a közepes nagyságúak körében ezek együttes aránya éppen csak meghaladta az egyharmadot. A felmérésben részt vevő, 50 fő alatti foglalkoztatók igen 10

11 ritkán fordulnak ilyen tevékenységet végző cégekhez. Mindez arra utal, hogy a munkaerőkölcsönzésnek a létszámigények tényleges kielégítésében nagyobb szerepe van, mint az a válaszadók száma és aránya alapján első pillantásra látszik. A kölcsönzés és a magánmunkaközvetítők igénybe vétele ugyanis éppen azoknál a nagyvállalatoknál fordul elő a leggyakrabban, melyek időnként igen jelentős számú kölcsönvett munkavállalóval dolgoznak. Ezt a foglalkoztatási formát egyrészt mint a munkaerő-gazdálkodás egyik legrugalmasabb eszközét alkalmazzák, de a később saját állományukba felvenni kívánt munkavállalók alkalmasságának megállapítására, kiválasztására is használják. Szervezetünk szolgáltatásainak igénybe vételét a munkaerő-igények informális csatornákon keresztül történő kielégítésének gyakorisága követte. ami az érdemi választ adók 38,4 %-ánál gyakorta, valamivel több mint 50 %-uknál alkalmanként használt eszköznek bizonyult. Ezekben az esetekben a munkáltatónál már alkalmazásban álló dolgozók ajánlása alapján, esetleg a döntéshozók ismeretségi köréből, korábbi munkatársai közül választják ki a felvételre kerülő, új dolgozókat. Az előzőnél kevésbé alkalmazzák a válaszadók az üres álláshelyek széles körben történő meghirdetését, mivel ez csak ötödüknél számít bevett gyakorlatnak, alkalmanként pedig 46,7 %-uk használja. A munkaerő-igény kielégítésének a kérdőíven felsorolt, többi lehetőségei lényegesen kisebb jelentőséggel bírtak a válaszadók gyakorlatában, és az ezeket értékelő cégek aránya is alacsonyabb volt az előzőeknél, csak % közé esett. Az álláslehetőségek belső meghirdetése, s ehhez kapcsolódóan a munkavállalók átcsoportosítása, a nyílt pályáztatás, de az internet nyújtotta lehetőségek igénybe vétele is csupán az érdemi választ adók 6-8 %-ánál számít rendszeresnek. Ugyanakkor az internetet és a nyílt pályáztatást sohasem alkalmazók aránya % közé esett, míg az üres állások belső meghirdetése, illetve az átcsoportosítás legalább esetenkénti alkalmazása valamivel gyakoribbnak mondható. Mindez valószínűleg öszszefügg a betöltendő álláshelyek jellegével is, mivel tapasztalataink szerint ez utóbbi három lehetőséggel inkább a magasabb képzettséget igénylő, szellemi munkakörök esetében élnek a munkáltatók, míg a hirdetések, az informális csatornák, de a munkaügyi tel való együttműködés is a fizikai foglalkozásúak toborzásánál jellemzőbb. V. A munkáltatói kapcsolattartás tapasztalatai Kirendeltségeink szeptember, október havi feladatai között kiemelt szerepet kapott a legalább 100 főt foglalkoztató munkáltatókkal történő kapcsolattartás erősítése, létszám-gazdálkodási terveik minél pontosabb feltárása. Általánosságban elmondható, hogy az ebbe a létszámkategóriába tartozó cégek többségével kirendeltségi munkatársaink élő kapcsolatban állnak, és ha személyes látogatásra nem is mindig sikerül sort keríteniük, legalább telefonon rendszeresen érdeklődnek gazdasági helyzetükről, jövőbeli kilátásaikról, munkaerőigényeikről. A szeptember - október hónapokra kitűzött feladatnak munkatársaink részben a rövidtávú munkaerőpiaci prognózis adatfelvételéhez kapcsolódó személyes interjú keretében, de számos esetben ettől független megbeszélés útján tettek eleget. Így összesen csaknem 100 munkáltatónál került sor a látogatásra, melyeket általában mindkét fél részéről a partneri együttműködésre való törekvés jellemezte. Ugyanakkor a megbeszélések során megerősödött az a korábbi tapasztalat, hogy a cégek egy része nem szívesen ad tájékoztatást gazdasági, piaci helyzetéről. Különösen érvényes ez azokra az esetekre, amikor problémákkal küszködnek és esetleges a létszámleépítés lehetősége is felmerül. A csoportos létszámcsökkentésről a cégek leginkább 11

12 csak a törvény által előírt időben vagy közvetlenül az előtt értesítik kirendeltségeinket. Ennek esetenként az az oka, hogy a termékeik iránti kereslet hirtelen változik, az nem a korábbi terveiknek, ismereteiknek megfelelően alakul, esetleg a cég központja vagy az anyavállalat nem várt stratégiai döntést hoz. A látogatások során felkeresett munkáltatók döntő többsége nem tervezett sem létszámbővítést, sem csoportos leépítést az év végéig hátralévő időszakban, ami egybecseng a negyedéves felmérés eredményeivel. Általában csak a fluktuáció miatt megüresedett álláshelyek feltöltésével számoltak, illetve néhány esetben a kölcsönzött munkavállalók számának változtatásával kívánták a szükséges létszám-gazdálkodási lépéseket megtenni. Az év utolsó negyedévére, illetve a következő évre vonatkozóan a felkeresett munkáltatók közül 8 cég számolt be jelentősebb létszámbővítési szándékáról, melyek hozzávetőlegesen fő felvételét jelenthetik. A látogatások idején 4 vállalkozás adott tájékoztatást arról, hogy együttvéve mintegy 180 dolgozót érintő létszámcsökkentésre kényszerül. Közülük egy-egy cég azóta be is jelentette csoportos leépítési szándékát, illetve döntését. A másik két esetben az elbocsátásra kerülő dolgozók száma valószínűleg nem fogja elérni a bejelentési kötelezettség határát. A létszám-gazdálkodási tervek mellett néhány esetben a munkáltatók olyan várható, egyedi problémákról, is beszámoltak, melyek bizonytalanságot, esetleg jelentős változást okozhatnak évi működésükben. Kirendeltségeink munkatársai a látogatások során összegyűjtött információkat rendszerezték, s ezek alapján mind a jelentősebb létszámváltozást jelző, mind a stabil létszámmal működő, de a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulása szempontjából kiemelt jelentőségű vállalkozások helyzetét továbbra is figyelemmel kísérik. Pákozdi Szabolcs igazgató 12

13 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) : mindazon személyek, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház 13

14 körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit ek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévő munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevők kivételével. A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskereső : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott munkát keresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 14