Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről I. negyedév

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről I. negyedév 2800 Tatabánya, Népház u. 12. Tel: (34) , fax: (34) komaromkh-mk@lab.hu

2 I. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői A KSH lakossági munkaerő-felmérésének IV. negyedévi adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói továbbra is kedvezőbbek voltak az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 141,8 ezer főt, ezen belül a foglalkoztatottaké 128,6 ezer főt mutatott. Az inaktívak csoportjába 70,7 ezer fő tartozott. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 66,7 %-ot, a foglalkoztatottaké 60,5 %-ot ért el. Az utóbbi mutató értéke 2,7 százalékponttal haladta meg az országos szintet, de az aktivitási ráta is 1,9 százalékponttal magasabb volt annál. Népességi és foglalkoztatási adatok Demográfiai adatok A lakónépesség száma december 31-én (ezer fő) 314,3 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én 1 (ezer fő) 209,2 Lakossági munkaerő-felmérés adatai IV. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 141,8 Aktivitási arány (%) 66,7 Foglalkoztatottak (ezer fő) 128,6 Foglalkoztatási arány (%) 60,5 Munkanélküliek (ezer fő) 13,2 Munkanélküliségi ráta (%) 9,3 Intézményi statisztika I - III. negyedév Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 77,5 Megyénk kirendeltségein év végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 13,3 %-kal, azaz fővel volt magasabb a három hónappal korábbinál. A létszámnövekedés az év utolsó két hónapjában következett be, októberben még enyhén mérséklődött az álláskeresők száma. Az év utolsó negyedévében kizárólag a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak állománya bővült, mégpedig 15,9 %-kal (1.748 fő). A pályakezdők létszáma a negyedév folyamán 5,4 %-kal (83 fő) csökkent. Csoportjukba december végén fiatal, a munkaviszonyt vesztett álláskeresőkébe főt tartozott. A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 1,2 százalékponttal emelkedett, így az év végén 9,6 %-ot mutatott. Bár a megyénkben nyilvántartott álláskeresők számában mutatkozó növekedés aránya meghaladta az országosan jellemzőt (8,1 %), megyénk relatív helyzete nem változott, a megyei ráták növekvő sorrendjében az év utolsó negyedévében is végig az 5. helyet foglaltuk el. Az év utolsó negyedévében megyénkben már nem hoztak döntést jelentősebb létszámleépítésről, mindössze öt munkáltató jelentett be együttvéve 95 fős létszámcsökkentést. Ugyanakkor magas volt, meghaladta a 600 főt azoknak a megyénkbeli munkavállalóknak a létszáma, akiknek elbocsátását már korábban bejelentették, de felmondási idejük letelte erre az időszakra esett. A nyilvántartott álláskeresők belépő forgalma októberben és novemberben még hasonló volt a megelőző időszak átlagához, de az év utolsó hónapjában megugrott. A negyedik negyedév folyamán összesen fő kérte álláskeresőként való nyilvántartásba vételét, akiknek döntő többségét a nem pályakezdőként jelentkezők adták (87,6 %, fő). A munkaviszonyt vesztettként nyilvántartásba vettek decemberi, magas létszáma egyrészt a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokból érkezők számának növekedésével, de még inkább az időközben befejeződő közfoglalkoztatási programokban résztvevők nyilvántartásba történő visszalé év közötti népesség 2

3 pésével magyarázható. Emellett azonban a feldolgozóipariból is több álláskereső érkezett, mint az előző negyedévekben, ami a bejelentett csoportos létszámleépítések ütemezésével függ össze. A bejelentett munkaerő-kereslet az év utolsó negyedévére jelentősen lecsökkent, mivel mindössze állásajánlat érkezett kirendeltségeinkre. Ezek között úgynevezett normál álláshely (54,8 %), támogatott munkalehetőség (42,3 %), továbbá 78 fős, külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt. A támogatott munkahelyek nagy többsége, 959 munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre (84,6 %), a bér- és bérköltség-jellegű támogatások igénybe vétele mellett 175 fő felvételét tervezték a bejelentők. Az újonnan bejelentett állásajánlatok közül munkakör ellátásához legfeljebb általános iskolai végzettségre volt szükség (51,8 %), így ezek az igények segéd- vagy betanított munkára vonatkoztak. Ezeknek a munkahelyeknek a magas száma és aránya nagyrészt azzal magyarázható, hogy a teljes bejelentett munkaerőigény valamivel több mint harmadát lefedő, a közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó munkalehetőségek többnyire nem igényeltek szakképzettséget, illetve magasabb iskolai végzettséget. A középfokú szakképesítés megléte esetén betölthető álláshelyek aránya 28,1 %-ot, az ehhez kapcsolódó kereslet 754 főt ért el. A bejelentések között 248 szakközépiskolai, technikumi végzettséget igénylő munkahely (9,2 %) fordult elő. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára 163 bejelentés, a felsőfokú végzettségűek részére 129 állásajánlat érkezett, azaz a benyújtott igényeknek alig az 5-6 %-át fedték le. A negyedév során benyújtott normál ajánlatok legtöbbje, 653 munkahely a feldolgozóiparban állt rendelkezésre (44,4 %). Emellett egyedül a kereskedelem munkaerőigénye számított jelentősebbnek (206 fő, 14,0 %), még a munkaerő-kölcsönzők által benyújtott ajánlatok aránya sem érte el a 10 %-ot (133 bejelentés, 9,0 %). A normál állásbejelentések legnagyobb részét az összeszerelők iránti (323 fő, 22,0 %), illetve a legegyszerűbb, segédmunkára vonatkozó (260 ajánlat, 17,7 %) igények adták, amit a fémmegmunkálók (146 fő), majd a különféle feldolgozóipari gépkezelők (98 fő) felvételére irányuló ajánlatok száma követett. A szellemi munkakörök közül elsősorban a technikusok, azon belül is a minőségbiztosítási technikusok, továbbá az üzleti jellegű szolgáltatási ügyintézők iránti 50 fő körüli igény emelhető ki. II. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági ek jellemzői A január között lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során, melyhez ezúttal 472 munkáltató szolgáltatott adatot, az idei év első negyedévére, illetve az év végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk információkat a válaszadók létszámgazdálkodási terveiről. A negyedéves időszakról részletesebb, a munkaerő-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. Ez egyaránt érvényes a válaszadók saját állományába tartozók, illetve a náluk dolgozó közfoglalkoztatottak létszámára vonatkozóan, mely adatokat a vizsgálat során mindenütt külön kezeltük. A válaszadók december végén, a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak többsége, fő a legnagyobb létszám-kategóriába tartozó gazdasági eknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb ek és mikro-vállalkozások 963 fős összlétszámmal működtek. 3

4 A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint fő feletti 6,1 % 10 főnél kisebb 42,2 % 10 főnél kisebb 2,9 % fő közötti 11,2 % fő közötti 24,6 % fő közötti 17,0 % fő közötti 34,7 % 249 fő feletti 61,3 % Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 34,3 %-os arányban ezúttal is a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági ek összlétszámának még nagyobb hányadát, 64,8 %-át adta. Ennek oka az, hogy a megye legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepet játszanak a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásában, minden esetben igyekszünk ezeket a cégeket minél nagyobb arányban bevonni felmérésünkbe. A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki, és az általuk foglalkoztatottak összlétszámon belüli aránya is csekély maradt. Egyedül a nem anyagi jellegű szolgáltatások, általunk összevontan kezelt területén foglalkoztatottak aránya haladta meg a 10 %-ot. Ezen kívül az is jellemző volt, hogy az egyes területeken foglalkoztatottaknak a részaránya többnyire jelentősen elmaradt az adott gazdasági ágban tevékenykedő adatszolgáltatóknak a teljes válaszadói körön belüli hányadától. Különösen érvényes ez az építőipar, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területére, ahol a nagy és a közepes létszámú vállalkozások is ritkán fordulnak elő. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkáltatók összlétszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől, ezért felmérésünk eredményei nem tekinthetőek reprezentatívnak. A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági ek száma és december 31-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,6 Feldolgozóipar , ,8 Egyéb ipar , ,4 Építőipar , ,4 Kereskedelem, javítás , ,8 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,6 Nem anyagi jellegű szolgáltatások , ,5 Összesen , ,0 A válaszadók törzsállományába tartozó alkalmazottak mellett december 31-én 7 munkáltatónál összesen 592 fő dolgozott közfoglalkoztatottként. Ezek a ek egy erdőgazdaság kivételével, ahol az összlétszám csaknem héttizedét alkalmazták (411 fő) mind települési önkormányzatok, illetve azok intézményei voltak. 4

5 III. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása I. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók I. negyedévre vonatkozó létszám-gazdálkodási tervei szerint, az általuk alkalmazottak összlétszámában nem várható számottevő változás, mivel csak 97 fős (0,3 %) növekedést jeleztek. A negyedéves létszámforgalom ugyancsak mérsékelt marad, az adatszolgáltatók ugyanis 792 főre vonatkozó munkaerőigényről, illetve 695 főre várható kiáramlásról számoltak be. A létszámmozgás a válaszadók közel negyedénél (116 munkáltató) eredményez összesen 560 fős növekedést, míg az ezzel ellentétes változást jelzők hányada 14,2 %-ot (67 válaszadó), a létszámcsökkenés mértéke 463 főt ér el. Az adatszolgáltatók legnagyobb részénél (61,2 %, 289 válaszadó) az alkalmazottak száma az idei év első negyedévében előreláthatólag változatlan marad, döntő többségük ráadásul egyáltalán nem tervezett létszámmozgást. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,0 10 fő alatt ,9 Összesen ,3 Az év első negyedévére várható munkaerő-forgalom a nagy és a közepes létszámú válaszadóknál sem jár jelentősebb változással. Bár a legalább 250 főt foglalkoztató válaszadók körében magas, 65,5 %-os arányban jelentek meg létszámnövekedést jelző cégek, de ennek mértéke csak minden harmadik cégnél éri el a 10 főt. Az ebben a kategóriában várható, összességében 260 fős bővítés kedvező hatását azonban csaknem teljes egészében kioltja a válaszadók bő negyedénél megvalósuló létszámcsökkentés. Az alkalmazottaik számát növelni szándékozó, közepes létszámú válaszadók kereken 40 %-os aránya is több mint a kétszeresét érte el a kedvezőtlen változást jelzőkének, az összesített létszámforgalom mégis enyhe mérséklődést vetít előre. Ennek egyik oka az, hogy három városi önkormányzatnál a közigazgatási, illetve a helyi átszervezések miatt 58 munkahely átcsoportosításra kerül. Ezektől eltekintve a válaszadók létszámbővítési, illetve csökkentési szándéka szinte teljes egyensúlyban lenne. Az előzőeknek éppen az ellenkezője érvényes a fő között foglalkoztató munkáltatók csoportjában, ahol egyébként ugyanúgy mint a legkisebb eknél is, a változatlan létszámot tervező válaszadók voltak határozott többségben. Ebben a két kategóriában egyértelműen az a jellemző, hogy azok a cégek, melyek egyáltalán jeleztek létszámmozgást, leginkább csak néhány fős változással számoltak. Ez alól csak néhány olyan válaszadó jelentett kivételt, melyek a szezonalításra érzékeny ágazatokba tartoznak, s így a tavasz beálltával nagyobb mértékű létszámfelvételre kerülhet sor náluk. Az idei év első negyedévére vonatkozó előrejelzéseket gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy jelentősebb létszámváltozás egyetlen területen sem mutatkozik. A foglalkoztatási helyzet alakulásában meghatározó szereppel bíró feldolgozóiparban lényegében válto- 5

6 zatlan marad a létszám. Ezen a területen a válaszadók harmada tervezett létszámbővítést, míg a kedvezőtlen változásra számítók aránya ennél jóval alacsonyabb volt, 17,9 %-ot ért el. A feldolgozóiparon belül egyedül az elektronikai termékek gyártásának ágazata zárja az első negyedévet jelentősebbnek mondható, 83 fős negatív egyenleggel, ami három cég, együttvéve 188 főt érintő leépítésére vezethető vissza. Igaz, hogy ugyanerről a területről jelezték a legnagyobb, s egyedülállónak számító 100 fős létszámbővítési szándékot is, de ez önmagában nem tudja ellensúlyozni az ágazatban mutatkozó jellemző negatív hatásokat. A feldolgozóipar többi területét leginkább az év eleji létszám megtartása jellemzi, mérsékelt, fős bővítés a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek, a járműalkatrészek, valamint a gépek, gépi berendezések gyártásának ágazatában várható. A gazdaság többi területét tekintve legfeljebb a szállítás ágazatát érdemes megemlíteni, ahol 2,6 %-kal (43 fő) nőhet március végéig a létszám. A változás arányát tekintve egy-egy területen ehhez hasonló, illetve nagyobb emelkedés is előfordul, de ezek létszámvonzata olyan csekély, hogy nem befolyásolják a foglalkoztatási helyzet alakulását. A szolgáltatási szféra minimális létszámvesztése elsősorban a korábbiakban már említett, a közigazgatási ek közötti átcsoportosítással függ össze. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,1 Feldolgozóipar ,1 Egyéb ipar ,5 Építőipar ,3 Kereskedelem, javítás ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,7 Összesen ,3 Bár a válaszadók első negyedévi létszámgazdálkodása előreláthatólag csak mérsékelt forgalommal jár, néhány olyan foglalkozást azért lehet találni, melyben a létszámigény, illetve a kiáramlás egyenlege eléri a 10 főt. Ezek többnyire különböző, feldolgozóipari gépkezelőkre, illetve vas- és fémipari szakmákra vonatkoznak. A létszámforgalom várható egyenlege foglalkozások szerint I. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet Fizikai foglalkozások Megnevezés fő Megnevezés fő Tehergépkocsi-vezető 29 Vegyi alapanyagot terméket gyártó gép kezelője 29 Műanyagtermék-gyártó gépkezelője 27 Rakodómunkás 29 Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője 14 Textilipari gép kezelője, gyártósori dolgozó 11 Autóbuszvezető 14 Forgácsoló 12 Villamos gépek, berendezések műszerésze 12 Egyszerű ipari foglalkozásúak 11 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 11 Szellemi foglalkozások Gépészmérnök 14 6

7 A közfoglalkoztatási programok első negyedévi, foglalkoztatásbővítő hatását az ebben érintett munkáltatók az adatfelvétel idején még nemigen tudták felmérni. Ez lehet az oka annak, hogy a programokban részvevők március végére várható létszáma elmarad a három hónappal korábbitól. A januárban rendelkezésükre álló információk alapján 10 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy az első negyedév végén is fognak náluk közfoglalkoztatottak dolgozni. A támogatott munkavégzés e formájába belépők számát 455 főben, a negyedév során befejeződő programokból kilépőkét 553 főbe adták meg a munkáltatók, ami egyben azt is jelenti, hogy a negyedév folyamán a programokban résztvevők szinte teljes egészében kicserélődnek. Záró létszámuk az idei év márciusának végére 494 főre várható, ami hatodával (98 fő) alacsonyabb a év végi záró létszámnál. A változás alapvetően az erdészeti programokba résztvevők számának csökkenésére vezethető vissza, de a válaszadók közül még így is egy ezen a területen tevékenykedő cég biztosítja a legtöbb álláskereső közfoglalkoztatottként történő alkalmazását. 2. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei év végéig A válaszadók az általuk foglalkoztatottak létszámában az adatfelvétel időpontjától számított egyéves időszakra vonatkozóan az idei év első negyedévére tervezettnél lényegesen kedvezőbb előrejelzést adták, mivel 2,0 %-os, azaz 678 fős létszámnövekedést prognosztizáltak. Ennek alapján december végére várható összlétszámuk főre tehető. Az egyéves időszakra jelzett létszámemelkedés a válaszadók 29,2 %-ánál (138 munkáltató) tervezett, összesen fős bővítés, illetve az azzal szemben megjelenő, 506 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. A kedvezőtlen változást jelző munkáltatók hányada 13,4 %-ot ért el (63 cég), míg változatlan létszámot 57,4 %-uk (271 válaszadó) tervezett. Bár ez esetben is az utóbbiak voltak többségben, számuk csökkent azokéhoz képest, ahonnan az idei év első negyedévére vonatkozóan is hasonló előrejelzés érkezett. Ezzel szemben a létszámuk növekedését prognosztizálók száma meghaladta a negyedéves időszakra is bővítést tervezőkét, a létszámcsökkentésre kényszerülőké pedig egy kissé mérséklődött. A változások létszámvonzatát tekintve az év hátralévő részében még inkább kedvezően alakulnak a folyamatok. A létszámcsökkenés egész éves mértéke ugyanis csupán 15 fővel haladja meg az első negyedévre jelzett szintet, a bővítéseké viszont megkétszereződik. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása év végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,1 10 fő alatt ,4 Összesen ,0 A teljes évre szóló előrejelzés szerint a legalább 250 fő alatt foglalkoztató válaszadók körében már 2,3 %-os, azaz 483 fős bővítésre lehet számítani, de a kis létszámú ek összlétszámában várható, 4,1 %-os (156 fő) növekedés is a kétszeresét éri el az első negyedévinek. Az első csoportban a létszámukat az első negyedévben, illetve éves szinten növelni szándékozó cégek száma megegyezik, és egy kivételével ugyanazokról a válaszadókról is van 7

8 szó. Az év egészét tekintve azonban már többen is, az ebbe a kategóriában tartozó válaszadók csaknem negyedénél (7 cég) terveztek 20 főnél nagyobb bővítést is. Mivel fő tevékenységük szerint ezek a cégek mind a feldolgozóiparba tartoznak, ebből már következik, hogy a gazdaság e területén várható a legkedvezőbb változás. A közepes létszámú válaszadók esetében az alkalmazottaik létszámát növelni szándékozó száma, és a megvalósítandó bővítés is számottevő mértékben meghaladja az első negyedévi eredményeket. Az azonban továbbra is érvényes ebben a létszámkategóriában, hogy néhány kivételtől eltekintve legfeljebb öt - hat fővel növelik létszámukat. Az főt foglalkoztató munkáltatók egyéves időtávra vonatkozó létszámgazdálkodási tervei alig térnek el az első negyedévitől, bár azt meg kell említeni, hogy az első negyedévet követő időszakban egy rehabilitációs foglalkoztató viszonylag jelentős létszámfejlesztésre készült (30 fő). A létszámváltozás arányát tekintve a 10 fő alatti eknél mutatkozik a legkedvezőbb változás, mivel ebben a körben 6,4 %-os, ám szám szerint csupán 62 fős növekedés valószínűsíthető. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása év végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,6 Feldolgozóipar ,6 Egyéb ipar ,3 Építőipar ,3 Kereskedelem, javítás ,0 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,7 Összesen ,0 A év egészét tekintve már egyértelműen a feldolgozóipari válaszadók létszámgazdálkodási tervei emelhetőek ki, melyek 2,6 %-os, azaz 565 fős bővítést vetítenek előre. A gazdaság e területén működő adatszolgáltatóknál az alkalmazottak számának az év első negyedévére jelzett stagnálását a következő kilenc hónapban már egyértelmű fejlődés követheti. A gépgyártás területén az év folyamán hozzávetőlegesen 220 fővel, de az elektronikai ágazatban is mintegy 130 fővel növekedhet az alkalmazottak száma. Az előzőek mellett a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek, illetve a gépjármű-alkatrészek gyártásának területéről is 90 fő körüli létszámbővítést jeleztek. A felsorolt ágazatok létszámfejlesztése meghatározó részben nagy létszámú vállalatokhoz köthetőek. A feldolgozóipar többi ágazatában változatlan létszámra, illetve csekély mértékű létszámemelkedésre lehet számítani, ami alól csak a textil és ruházati ipar jelent kivételt, ahol mérséklődik a válaszadóknál foglalkoztatottak száma. A feldolgozóiparon kívül az egész évre vonatkozó előrejelzések csak a nem anyagi jellegű szolgáltatási szférában, illetve az egyéb ipari ágazatokban, azon belül is az energiaszektorban mutatnak jelentősebb eltérést az első negyedévi tervekhez képest. Az utóbbi ágazatban ugyanis enyhe létszámmérséklődésre kell számítani, míg a szolgáltatások területén éppen ellenkezőleg, az első negyedévet követően már némi növekedés várható. A többi, a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulására kisebb hatást gyakorló gazdasági ágból a év első negyedévére, illetve az év egészére vonatkozóan egymáshoz igencsak hasonló előrejelzések érkeztek. 8

9 3. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása a megye munkaerőpiaci körzeteiben A felmérés során összegyűjtött létszámforgalmi adatok szerint első negyedévében a Tata térségébe tartozó válaszadók körében várható a legnagyobb arányú létszámnövekedés, de ugyanez érvényes az év egészére vonatkozó előrejelzésre is. A Tatai Kirendeltség körzetéből az év első három hónapjára 1,7 %-os (44 fő) létszámbővítést jeleztek, amit az év hátralévő részében további növekedés követ. Így a teljes évet tekintve 4,7 %-kal (125 fő) emelkedhet a térség válaszadóinál alkalmazottak száma. Bár a első negyedévi adatok szerint a Kisbér körzetében működő adatszolgáltatók összlétszámában is a megye egészére jellemzőnél nagyobb arányú, 1,1 %-os bővítés várható, de szám szerint ez csak csekély létszámemelkedést jelent (14 fő), ugyanúgy, mint az év egészére jelzett, 1,6 %-os változás is (21 fő). Kirendeltség és működési körzete A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci körzeteiben Válaszadók Létszám Várható létszám Változás a i állapothoz képest Várható létszám Változás a i állapothoz képest fő % fő % Dorog , ,9 Esztergom , ,7 Komárom , ,0 Oroszlány , ,0 Tata , ,7 Tatabánya , ,7 Kisbér , ,6 Megye , ,0 Az idei év első negyedévében az Esztergomi Kirendeltség válaszadóinak összlétszámában még csak egészen minimális emelkedés (0,3 %, 16 fő), mondhatni stagnálás várható, az év egészére viszont már 1,7 %-os (90 fő) növekedéssel számoltak. Oroszlány és Tatabánya térségéből az első negyedévben azonos arányú, 0,7 %-os létszámbővítést jeleztek, ami az első körzetben mindössze 32 főt, az utóbbiban 93 főt takar. Eltérést jelent a megye egyébként két leginkább iparosodott körzetéből érkezett előrejelzések között az is, hogy a megyeszékhely térségében az év hátralévő részében kifejezetten nagy arányú, csaknem 400 fős további létszámfejlesztést terveztek a válaszadók, míg az oroszlányi körzetben csak egy kissé változik a létszám. Így éves szinten az Oroszlányi Kirendeltség működési területén összességében is csak 1,0 %-kal (51 fő), Tatabánya térségében viszont elsősorban két nagyvállalatnak köszönhetően 3,7 %-kal (486 fő) nőhet a válaszadók által alkalmazottak száma. A fennmaradó két kirendeltség, azaz Dorog és Komárom térségéből az előzőekkel szemben létszámcsökkenést jeleztek a válaszadók, aminek első negyedévi, illetve éves szinten várható mértéke mindkét esetben csak néhány fővel tért el egymástól. Abban is hasonlóság mutatkozott a két körzet helyzetében, hogy a kedvezőtlen változás mögött egy-egy feldolgozóipari vállalkozás viszonylag jelentős létszámcsökkentési szándéka állt. Komárom térségében az idei év során a válaszadók által foglalkoztatottak száma így 1,0 %-kal (24 fő), Dorog körzetében pedig 1,9 %-kal (71 fő) mérséklődhet, bár ez utóbbi változás magába foglal egy tényleges leépítéssel nem járó, a közigazgatási átszervezésből eredő, több mint 20 fős csökkenést is. 9

10 IV. A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemények A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, melyben évente visszatérően, másmás téma kerül feldolgozásra, ezúttal ismét a munkáltatók pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményét kérdeztük meg. A fiatalok foglalkoztatásának lehetséges előnyeire, illetve nehézségeire, hátrányaira vonatkozóan a kérdőíven 5-5 állítás volt feltüntetve, melyek közül, ha azzal egyetértettek, többet is megjelölhettek az adatszolgáltatók. A felmérés során kapott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a munkáltatók számára több előnnyel jár a pályakezdők alkalmazása, mint amennyi nehézséget, hátrányt látnak benne. A válaszlehetőségek közül leggyakrabban, mondhatni kiugróan magas, 54,4 %-os arányban a pályakezdők alkalmazása esetén igénybe vehető állami támogatásokat említették, így ez tekinthető a foglalkoztatásukat leginkább elősegítő eszköznek. Az egyes létszámkategóriákból érkezett vélemények ennél a válaszlehetőségnél alig tértek el egymástól, de nem mutatkozott számottevő különbség a vélemények között annál a másik megállapításnál sem, mely ugyancsak gazdasági, költséghatékonysági szempontból közelítette meg a kérdést. A válaszadók közel negyede egyetértett abban, hogy a pályakezdő fiatalok alkalmazása olcsóbb, mint a tapasztalt munkavállalóké. A válaszadók véleménye szerint a pályakezdők alacsonyabb bére az esetek meghatározó részében ellensúlyozza a lassúbb munkavégzésükből fakadó hátrányokat, mivel ezzel ellentétes véleményt a csak 12,1 %-uk fogalmazott meg. A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemények A pályakezdők alkalmazásának előnyei A válaszadók számán belüli arány (%) A pályakezdők alkalmazásának nehézségei, hátrányai A válaszadók számán belüli arány (%) Az állam számos támogatást nyújt utánuk 54,4 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 17,2 Könnyebben betaníthatóak, mint az idősebbek 24,2 Betanítások sok időt vesz igénybe 16,3 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 7,4 Betanításuk lefoglal egy szakképzett dolgozót 21,6 Alkalmazásuk olcsóbb, mint a tapasztalt munkavállalóké 24,2 Lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük 12,1 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 22,5 Nehezen alkalmazkodnak 7,6 A válaszadók ugyancsak a negyede jelölte meg a pályakezdők alkalmazásának előnyeként azt az állítást, hogy a fiatalok könnyebben betaníthatóak, mint a más korosztálybeliek, és nem sokkal volt alacsonyabb azoknak a hányada sem, akik szerint a pályakezdő fiatalok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek (22,5 %). Ennek ellenére a válaszadóknak csak a töredéke (7,4 %) tartotta őket alkalmasnak feladataik önálló ellátására. Ezzel összhangban áll az a tény, hogy a megkérdezettek viszonylag nagy hányada, 21,6 %-a szerint a pályakezdők betanítása lefoglal egy szakképzett dolgozót, hatoduk pedig a betanításukhoz szükséges időt is hosszúnak ítélte. Emellett 17,2 %-os arányt képviseltek azok a vélemények mi szerint a pályakezdő fiatalokra hosszú távon nem vagy csak kevésbé lehet számítani, ami nyilvánvalóan kapcsolatban áll a fiatalok életkori sajátosságaival, nagyobb mobilitásukkal, de amennyiben ez hosszú időt igénybe vevő és sok esetben költséges betanítással párosul, egyéb gazdasági előny híján már gátolhatja a pályakezdők alkalmazását. 10

11 V. A munkáltatói kapcsolattartás tapasztalatai Kirendeltségeink munkatársai élő kapcsolatban állnak a szolgáltatásainkat igénybe vevő munkáltatókkal és folyamatosan törekszenek ügyfélkörük bővítésére. Bár az aktív eszközrendszer keretében elérhető támogatásokat leginkább a mikro- és kisvállalkozások, esetenként a közepes létszámú cégek veszik igénybe, külön figyelmet fordítanak a megye munkaerőpiaci helyzetének alakulását sokkal inkább befolyásoló, legalább 100 főt foglalkoztató munkáltatóra. Nem kizárólagos gyakorlat, amit a megye legnagyobb s egyben a legtöbb nagy létszámú gazdasági tel rendelkező, Tatabányai Kirendeltsége folytat, de a többi kistérségben is hasonló a munkáltató kapcsolattartás menete. E szerint a kapcsolattartással megbízott munkatársak évente kétszer tesznek személyes látogatást a nagyobb munkáltatóknál. A visszajelzések alapján a cégek számára ez általában elegendő is, de rendkívüli igény vagy szükség esetén a kirendeltségek természetesen készséggel biztosítják a személyes megbeszélés lehetőségét. A munkáltatói látogatások mellett az informálódásban jelentős szerepe van az elektronikus kapcsolattartásnak és a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréseknek is. A januárban lebonyolított negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 60 olyan munkáltató vett részt, melyeknek a végi létszáma elérte a 100 főt. Döntő többségük a versenyszférában, azon belül is elsősorban a feldolgozóipar területén működik. Az ebbe a létszámkategóriába tartozó cégek többsége az idei év első negyedévére nem tervezett jelentősebb létszámváltozást, ami összhangban áll az egyéb csatornákon szerzett információkkal. Az akár az idei év első negyedévére, akár az év egészére tervezett jelentősebb létszámfelvételi, illetve leépítési szándékok, éppen a munkáltatói kapcsolattartásnak köszönhetően, többnyire már ugyancsak ismertek voltak a kirendeltségi munkatársak előtt, de olyan cégek esetében is rendelkeztek lényeges információkkal, melyek januári felmérésünkben nem vettek részt. Ezek közül egy cég 34 főre vonatkozó létszámleépítési döntését, illetve egy gyors fejlődést mutató vállalkozás mintegy 100 fős létszámbővítését kell kiemelni. Bár létszámát tekintve még nem a kiemelt kategóriában tartozik, de feltétlen említést érdemel egy, az elmúlt év utolsó hónapjaiban indult, élelmiszeripari vállalkozás, ahol 70 főt foglalkoztatnak, továbbá egy gépjárműgyártáshoz kapcsolódó cég, mely jelenleg még a munkaerő-toborzás, kiválasztás időszakát éli. A kapcsolattartás egy további formáját jelentik a munkáltatói fórumok is, melyeken a résztvevő tájékoztatást kaphatnak a megye munkaerőpiaci helyzetéről, ünk célkitűzéseiről, kiemelt programjairól, a különböző támogatási lehetőségekről, illetve az őket érdeklő, további kérdésekről. Február folyamán a megye valamennyi munkaerőpiaci körzetében sor került ennek a rendezvénynek a megtartására, amit minden esetben élénk érdeklődés kísért. Pákozdi Szabolcs igazgató 11

12 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) : mindazon személyek, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház 12

13 körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit ek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévő munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevők kivételével. A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskereső : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott munkát keresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 13