Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről II. negyedév

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről II. negyedév 2800 Tatabánya, Népház u. 12. Tel: (34) , fax: (34) komaromkh-mk@lab.hu

2 I. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői A KSH lakossági munkaerő-felmérésének I. negyedévi adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói továbbra is kedvezőbbek voltak az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 140,3 ezer főt, ezen belül a foglalkoztatottaké 125,9 ezer főt mutatott. Az inaktívak csoportjába 71,3 ezer fő tartozott. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 66,3 %-ot, a foglalkoztatottaké 59,5 %-ot ért el. Az utóbbi mutató értéke 2,9 százalékponttal haladta meg az országos szintet, de az aktivitási ráta is 2,2 százalékponttal magasabb volt annál. Népességi és foglalkoztatási adatok Demográfiai adatok Állandó népesség száma december 31-én (ezer fő) 314,3 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én 1 (ezer fő) 209,2 Lakossági munkaerő-felmérés adatai I. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 140,3 Aktivitási arány (%) 66,3 Foglalkoztatottak (ezer fő) 125,9 Foglalkoztatási arány (%) 59,5 Munkanélküliek (ezer fő) 14,4 Munkanélküliségi ráta (%) 10,2 Intézményi statisztika I - IV. negyedév Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 76,9 A megye kirendeltségein 2013 márciusának végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 5,7 %-kal (817 fő) haladta meg az év eleji szintet. Létszámuk, mint szinte minden év elején, az idei az év első két hónapjában is erősen nőtt, januárban fővel, februárban további 792 fővel kúszott feljebb. A márciusi hónap viszont kedvező fordulatot hozott, mivel a november óta tartó létszámnövekedést jelentős mértékű, fős csökkenés váltotta fel. A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 0,6 százalékponttal emelkedett, s így március végén 10,2 %-ot mutatott. A negyedév végi záró állományban pályakezdő álláskereső szerepelt (10,7 %), munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak száma főt ért el. Az év első három hónapjában utóbbiak létszáma lényegesen kedvezőbben alakult, mint a pályakezdőké, mivel a fiataloké 10,6 %-kal (155 fő), a másik csoportbelieké kevésbé, 5,2 %-kal (662 fő) emelkedett. Bár a nyilvántartott álláskeresők megyei létszáma jóval kisebb mértékben nőtt az országosan jellemzőnél (8,9 %), megyénk relatív helyzete nem változott, a nyilvántartott álláskeresők megyei arányai szerint felállított, növekvő sorrendben az idei év első negyedévében is végig az 5. helyet foglaltuk el. A tárgynegyedévben fő kérte nyilvántartásba vételét, akik közül álláskereső munkaviszonyt vesztettként jelentkezett (86,4 %). Utóbbiak között fős létszámukkal a feldolgozóiparból érkezők jelentek meg a legnagyobb arányban (21,7 %). A munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó vállalkozásoktól jelentkező, de ezt megelőzően többnyire szintén a feldolgozóiparban dolgozók létszáma 524 főt (8,6 %) ért el. Az építőiparból és a kereskedelemből álláskeresővé váltak száma fő közé, arányuk 8,5 % közelébe esett. A versenyszféra többi ágában lényegesen enyhébb beáramlás mutatkozott, a befejeződő közfoglalkoztatási programokból visszatérők száma viszont kifejezetten magas volt év közötti népesség 2

3 A beáramlás alakulásában az idei év első három hónapjában nem volt kimutatható hatása a bejelentett, csoportos létszámleépítéseknek. Egyrészt ebben az időszakban csupán egy cég hozott döntést csoportosnak minősülő létszámcsökkentésről, másrészt az elmúlt évben bejelentett, de a tárgynegyedévben megvalósult leépítések létszámvonzata sem volt jelentős. Az első negyedévben bejelentett létszámcsökkentés 34 dolgozót sújt, akiknek felmondási ideje májustól kezdődően telik le. Az elmúlt évről áthúzódó leépítésekben mintegy 150 munkavállaló volt érintve, s közöttük nem egészen 75 %-os arányban jelentek meg a megyénkben élők. A tárgynegyedév során állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, ami úgynevezett normál (48,0 %), támogatott álláshelyből (51,3 %) és 27 főre vonatkozó, külföldi munkavállalók iránti igényből tevődött össze. A támogatott álláshelyek döntő többsége (89,3 %), azaz munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, az egyéb, de többnyire bér- és bérköltségjellegű támogatások igénybe vétele mellett 207 fő felvételét tervezték a bejelentők. A bejelentett munkaerő-keresletet a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó igények nélkül vizsgálva megállapítható, hogy a ajánlat legnagyobb részét az alacsony iskolai végzettséggel betölthető álláshelyek tették ki, melyekre 717 főt (35,0 %) vártak. Nem sokkal maradt el ettől a középfokú szakképesítéssel rendelkező álláskeresők iránti, 662 fős igény (32,3 %), a szakközépiskolai, technikumi végzettségűekre vonatkozó, 373 fős kereslet viszont már jóval kisebb volt (18,2 %). A gimnáziumi érettségivel betölthető állások 173 fő (8,5 %) számára kínáltak munkalehetőséget, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére pedig 122 új ajánlat érkezett (6,0 %). Az előzőekkel szemben a közfoglalkoztatási programok keretében rendelkezésre álló munkahelyek meghatározó részének a betöltéséhez elegendő volt az általános iskolai végzettség is (85,4 %, álláslehetőség). A negyedév során benyújtott normál ajánlatoknak kis híján a fele, azaz 890 bejelentés a feldolgozóiparból érkezett. Jellemzően ehhez a gazdasági ághoz kapcsolódott a munkaerőkölcsönzők által bejelentett 137 állásajánlat is (7,6 %), melyek száma és aránya ezúttal ugyanúgy meglehetősen alacsony volt, mint a többi gazdasági ág munkaerőigénye is. A normál állásbejelentések legnagyobb részét az összeszerelők iránti (412 fő, 22,7 %), illetve a legegyszerűbb, segédmunkára vonatkozó (218 ajánlat, 12,0 %) igények adták, amit a különféle feldolgozóipari gépkezelők (130 fő), majd a fémmegmunkálók (119 fő) felvételére irányuló ajánlatok száma követett. A szellemi munkakörök közül elsősorban a technikusok, a kereskedelmi, értékesítési ügyintézők, valamint az adminisztratív jellegű, irodai, ügyviteli foglalkozásúak iránti, fő közötti igény emelhető ki. II. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági ek jellemzői A április között lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során, melyhez ezúttal 482 munkáltató szolgáltatott adatot, az idei év második negyedévére, illetve a jövő év márciusának végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk információkat a válaszadók létszámgazdálkodási terveiről. A negyedéves időszakról részletesebb, a munkaerő-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. Ez egyaránt érvényes a válaszadók saját állományába tartozók, illetve a náluk dolgozó közfoglalkoztatottak létszámára vonatkozóan, mely adatokat a vizsgálat során mindenütt külön kezeltük. A válaszadók március végén, a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak többsége, fő a legnagyobb 3

4 létszámkategóriába tartozó gazdasági eknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb ek és mikro-vállalkozások 971 fős összlétszámmal működtek. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint fő feletti 6,4 % 10 főnél kisebb 41,9 % 10 főnél kisebb 2,6 % fő közötti 10,3 % fő közötti 24,6 % fő közötti 16,0 % fő közötti 35,7 % 249 fő feletti 62,5 % Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 34,8 %-os arányban ezúttal is a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági ek összlétszámának még nagyobb hányadát, 69,1 %-át adta. Ennek oka az, hogy a megye legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepet játszanak a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásában, minden esetben igyekszünk ezeket a cégeket minél nagyobb arányban bevonni felmérésünkbe. A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki, és az általuk foglalkoztatottak összlétszámon belüli aránya is csekély maradt. Egyedül a nem anyagi jellegű szolgáltatások, általunk összevontan kezelt területén foglalkoztatottak aránya haladta meg a 10 %-ot. Ezen kívül az is jellemző volt, hogy az egyes területeken foglalkoztatottaknak a részaránya többnyire jelentősen elmaradt az adott gazdasági ágban tevékenykedő adatszolgáltatóknak a teljes válaszadói körön belüli hányadától. Különösen érvényes ez az építőipar, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területére, ahol nemcsak a nagy, de a közepes létszámú vállalkozások is ritkán fordulnak elő. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkáltatók összlétszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől, ezért felmérésünk eredményei nem tekinthetőek reprezentatívnak. A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági ek száma és március 31-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,5 Feldolgozóipar , ,1 Egyéb ipar , ,3 Építőipar , ,4 Kereskedelem, javítás , ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,7 Nem anyagi jellegű szolgáltatások , ,1 Összesen , ,0 4

5 A válaszadók törzsállományába tartozó alkalmazottak mellett március 31-én 13 munkáltatónál összesen 570 fő dolgozott közfoglalkoztatottként. Ezek a ek egy erdőgazdaság kivételével, ahol az összlétszám csaknem héttizedét alkalmazták (391 fő), mind települési önkormányzatok, illetve azok intézményei voltak. III. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása II. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók II. negyedévre vonatkozó létszámgazdálkodási tervei szerint, az általuk alkalmazottak összlétszámában 1,1 %-os, azaz 405 fős növekedés várható. A negyedéves létszámforgalom viszont igencsak mérsékelt marad, az adatszolgáltatók ugyanis 746 főre vonatkozó munkaerőigényről, illetve 341 főre várható kiáramlásról számoltak be. A létszámmozgás a válaszadók háromtizedénél (144 munkáltató) eredményez összesen 492 fős növekedést, míg az ezzel ellentétes változást jelzők hányada csupán 5,8 %-ot (28 válaszadó), de a létszámcsökkenés mértéke is mindössze 87 főt ér el. Az adatszolgáltatók legnagyobb részénél (64,3 %, 310 válaszadó) az alkalmazottak száma az idei év második negyedévében előreláthatólag változatlan marad, döntő többségüknél ráadásul egyáltalán nem számoltak létszámmozgással (289 cég). A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,4 10 fő alatt ,3 Összesen ,1 Az év második negyedévére várható munkaerő-forgalom a nagy és a közepes létszámú válaszadóknál nem jár jelentősebb létszámnövekedéssel. Bár ebben a két létszámkategóriában viszonylag magas, 40 % feletti arányban jelentek meg a létszámbővítést jelző cégek, de ennek mértéke az fő közötti válaszadók esetében mindössze 3 vállalkozásnál, a nagyobbak körében 8 munkáltatónál éri el a 10 főt. Az utóbbi válaszadóknak a fele fővel szándékozik alkalmazottainak számát növelni. Jelentősebb létszámcsökkentést egyetlen válaszadó sem tervezett, ami nemcsak a nagy és közepes méretű válaszadókat, hanem az 50 fő alatti eket illetően is elmondható. Mindennek hatására a legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél egészen kis mértékű 0,5 %-os, létszámát tekintve 122 fős bővülés várható, míg a közepes létszámúaknál valamivel erősebben, 1,0 %-kal (92 fő) nőhet az alkalmazottak száma. Az 50 fő alatti válaszadóknál az előzőeknél jóval nagyobb arányú és a fős munkáltatók körében számszerűségében is jelentős létszámnövekedés várható (3,4 %, 130 fő). Ez utóbbi cégek harmada, az ennél kisebb válaszadóknak közel az ötöde tervezett létszámbővítést, aminek mértéke azonban csak elvétve haladta meg az 5 főt. Létszámcsökkenéssel ebben a két kategóriában a válaszadóknak csak a töredéke, alig 4 %-a számolt, általában azok is csu- 5

6 pán egy-két főt érintően. Ebből következően az 50 fő alatti válaszadók nagy többségét, mintegy kétharmadát azok képviselték, ahol egyáltalán nem terveztek sem létszámváltozást, sem létszámforgalmat (251 munkáltató). Az idei év második negyedévére vonatkozó előrejelzéseket gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy a teljes létszámbővülés több mint fele a feldolgozóiparban valósulhat meg, de a 230 fős növekedés, ebben, a foglalkoztatási helyzet alakulásában meghatározó szereppel bíró ágazatban csak 0,9 %-os bővülést jelent. A feldolgozóiparon belül a járműalkatrészek és az elektronikai termékek gyártásának ágazata 50 fő körüli, a gépgyártás, a fémfeldolgozás és az élelmiszeripar fős, a nemfém ásványi termékek gyártásának területe mintegy 20 fős pozitív egyenleggel zárja a második negyedévet, míg a többi ágazatban alig változik az alkalmazottak összlétszáma. A létszámnövekedést felmutató feldolgozóipari ágazatokban többnyire egy - két, leginkább nagy létszámú cég fős létszámbővítési szándékának köszönhető a változás. Ezen kívül két, a szezonális hatásokra egyaránt érzékeny ágazatot, az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területét kell megemlíteni, ahol 9-10 %-os, létszámát tekintve azonban szerény mértékű emelkedés várható. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,2 Feldolgozóipar ,9 Egyéb ipar ,6 Építőipar ,5 Kereskedelem, javítás ,6 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,3 Összesen ,1 Bár a válaszadók második negyedévi létszámgazdálkodása előrejelzéseik szerint mérsékelt forgalommal jár, több olyan foglalkozást is lehetett találni, melyeknél legalább 10 fős keresletei többlet mutatkozik. Ugyanakkor egyetlen olyan munkakör sem fordult elő, melyben hasonló mértékű létszámcsökkenésre kellene számítani. A létszámforgalom várható egyenlege foglalkozások szerint II. negyedévben Felvételi többlet (fő) Fizikai foglalkozások Összeszerelők 67 Fém- és szerkezetszerelők 25 Forgácsolók 17 Mechanikai gépek karbantartói, javítói 10 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 20 Targoncavezető 12 Földmunkagép-kezelő 10 Csomagológép-kezelő 11 Bolti és egyéb eladók 22 Egyszerű, segédmunkás foglalkozások 98 Szellemi foglalkozások Mérnökök 13 Kiáramlási többlet (fő) 6

7 Az év második negyedévében a közfoglalkoztatási programok foglalkoztatást bővítő hatása a felmérésünkbe bevont ek esetében is erősödik. A támogatott munkavégzés e formájában résztvevő válaszadók köre alig módosul, egy cserélődéstől eltekintve június végén is ugyanazoknál a munkáltatóknál alkalmaznak közfoglalkoztatottakat, mint az első negyedév végén. A tőlük kapott információk szerint a programokban résztvevők június végi záró létszáma 662 főre várható, ami 16,1 %-kal (92 fő) meghaladja a három hónappal korábbit. A létszámnövekedés jelentős részben az erdőgazdasági programhoz, illetve két városi önkormányzathoz köthető, a többi válaszadónál jellemzően a három hónappal korábbihoz hasonló szinten marad a közfoglalkoztatottként alkalmazottak száma. A programokban résztvevő álláskeresők azonban ez idő alatt is cserélődnek, hiszen a közfoglalkoztatásba bevonni kívánt létszámot 248 főben, az onnan időközben kikerülőkét 156 főben adták meg a válaszadók. Mindezek alapján elmondható, hogy a programokban résztvevő munkáltatóknál az idei év második negyedévében összesen 818 fő dolgozhat hosszabb-rövidebb ideig közfoglalkoztatottként. 2. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei I. negyedév végéig A válaszadók az általuk foglalkoztatottak létszámában az adatfelvétel időpontjától számított egyéves időszakra vonatkozóan az idei év második negyedévére tervezettnél lényegesen kedvezőbb előrejelzést adták, mivel 2,3 %-os, azaz 856 fős létszámnövekedést prognosztizáltak. Ennek alapján március végére várható összlétszámuk főre tehető. Az egyéves időszakra jelzett létszámemelkedés a válaszadók 37,8 %-ánál (182 munkáltató) tervezett, összesen fős bővítés, illetve az azzal szemben megjelenő, mindössze 189 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. A kedvezőtlen változást jelző munkáltatók hányada csupán 6,0 %-ot ért el (29 cég), míg változatlan létszámot 56,2 %-uk (271 válaszadó) tervezett. Bár ez esetben is az utóbbiak voltak többségben, számuk csökkenést mutat azokéhoz képest, ahonnan az idei év második negyedévére vonatkozóan is hasonló előrejelzés érkezett. Ezzel szemben a létszámuk növekedését prognosztizálók száma jelentősen meghaladta a negyedéves időszakra is bővítést tervezőkét, a létszámcsökkentésre kényszerülőké viszont alig módosul. A változások létszámvonzatát tekintve a vizsgált egyéves időtartam hátralévő részében a tárgynegyedévinél valamivel erősebben, szám szerint 451 fővel bővülhet a válaszadók összlétszáma. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedév végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,1 10 fő alatt ,2 Összesen ,3 Az idei év első negyedévének végétől számított 12 hónapos időszakra szóló előrejelzés szerint minden létszámnagyság-kategóriában kedvezőbb változásra lehet számítani, mint a tárgynegyedévben. Egyrészt a létszámukat éves szinten növelni szándékozó cégek száma valamennyi csoportban emelkedést mutat, másrészt a bővítési szándék is erősödni látszik. 7

8 A legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél alkalmazottak számában, bár arányát tekintve viszonylag mérsékelt, 1,3 %-os létszámemelkedés várható, ennek 295 fős létszámvonzata a második negyedévre tervezettnek a 2,4-szeresét éri el. A legnagyobb cégek csoportjában a létszámbővítést tervezőknél 434 fővel nőhet az összlétszám, de ennek hatását lerontja az, hogy néhány olyan válaszadónál, melyek már a második negyedévre is létszámuk mérséklődését jelezték, a későbbiekben is hasonló, de valamivel nagyobb mértékű változás várható. A legkedvezőbben az főt foglalkoztató válaszadók létszámgazdálkodási tervei alakulnak, ahol az alkalmazottak létszámát növelni szándékozók száma jelentős mértékben meghaladja a második negyedévit, a megvalósítandó bővítés mértéke pedig túllépi annak háromszorosát. Mivel létszámcsökkentéssel gyakorlatilag nem kell számolni, az egy év alatt várható létszámbővítés mértéke 285 főt érhet el, ami a március végi létszámukhoz viszonyítva 3,1 %-os növekedést jelent. Bár ebben a létszámkategóriában a válaszadók nagyobb része legfeljebb néhány fővel növeli alkalmazottjai számát, a második negyedévre jellemzőnél jóval több, szám szerint 7 olyan cég is található köztük, ahol fős, illetve két vállalkozásnál ennél nagyobb, 40 fő körüli létszámbővítésre is sor kerülhet. A főt foglalkoztató munkáltatók egyéves időtávra vonatkozó létszámgazdálkodási tervei is kedvezőbbek a második negyedévinél, mivel a várható növekedés 196 fős mértéke (5,1 %) annak másfélszeresét éri el. Ebben jelentős szerepet játszik az, hogy egy nemrég indult vállalkozás erre az időszakra tervezi létszámának feltöltését. A létszámváltozás arányát tekintve a 10 fő alatti eknél mutatkozik a legnagyobb növekedés, mivel ebben a körben 8,2 %-os, ám szám szerint csupán 80 fős növekedés valószínűsíthető. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedév végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,5 Feldolgozóipar ,6 Egyéb ipar ,4 Építőipar ,2 Kereskedelem, javítás ,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,2 Összesen ,3 A március végéig terjedő időszakot tekintve már egyértelműen a feldolgozóipari válaszadók létszámgazdálkodási tervei a legkedvezőbbek, melyek 2,6 %-os, azaz 673 fős bővítést vetítenek előre. A gazdaság e területén működő adatszolgáltatóknál az alkalmazottak számának az idei év második negyedévére jelzett, viszonylag mérsékelt a következő kilenc hónapban további, 443 fős létszámbővítés követheti. Az ebben a gazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások 46,2 %-a (78 válaszadó) tervezte alkalmazotti létszámának emelését, mégpedig összesen 786 fővel. A kedvező előrejelzést adó cégek száma éppen a másfélszeresét érte el azokénak, akik a tárgynegyedévre terveztek hasonlóképpen, a bővítés létszámvonzata viszont még nagyobb arányú, 2,8-szeres növekedést mutat. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy az idei év második negyedévét követő időszakban egy elektronikai cégnél jelentősebb, mintegy 50 fős létszámcsökkenésre is számítani kell. Ennek hatását azonban bőven ellensúlyozza egy másik, hasonló tevékenységet végző vállalat kiugróan nagy mértékű, egyéves időtávon mintegy 200 fős létszámnövelési szándéka. 8

9 Az egyes feldolgozóipari ágazatokat tekintve csak néhány olyan területet lehet találni, ahol stagnál a válaszadók összlétszáma, szinte mindenütt számítani lehet kisebb-nagyobb, de legalább 20 fős létszámnövekedésre. Az ágazatok közül kiemelkedik az elektronikai ipar, ahol az alkalmazottak összlétszáma várhatóan mintegy 190 fővel fog növekedni. Ezt a gépek, berendezések gyártásának területéről jelzett 130 fős, majd a járműalkatrészek gyártásának ágazatában tervezett, kis híján 100 fős létszámbővítés követi. Ez utóbbi két ágazatra vonatkozóan egyaránt elmondható, hogy a várható növekedést két - három cég jelentősebbnek számító, fős létszámbővítési terve alapozza meg. A feldolgozóiparon kívül a hosszabb időtávra szóló előrejelzések csak a nem anyagi jellegű szolgáltatási szférában, illetve az egyéb ipari ágazatokban, azon belül is az energiaszektorban mutatnak 10 főt meghaladó eltérést a második negyedévi tervekhez képest. Az utóbbi ágazatban enyhe létszámmérséklődésre kell számítani, mivel egy nagyvállalat tárgynegyedévi, mintegy 21 fős létszámcsökkentése a következő kilenc hónapos időszakban hasonló mértékű leépítéssel folytatódik. A szolgáltatások területén éppen ellenkezőleg a második negyedévi létszámbővítést, bár viszonylag mérsékelt, de további létszámemelkedés követheti. 3. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása a megye munkaerőpiaci körzeteiben A felmérés során összegyűjtött létszámforgalmi adatok szerint második negyedévében a Tata térségébe tartozó válaszadók körében várható a legnagyobb arányú létszámnövekedés, de ugyanez érvényes az egyéves időszakra vonatkozó előrejelzésre is. A Tatai Kirendeltség körzetéből a tárgynegyedévre 3,7 %-os (109 fő) létszámbővítést jeleztek, amit a következő kilenc hónapos időszakban további növekedés követ. Így a teljes időszakot tekintve 6,3 %- kal (186 fő) emelkedhet a térség válaszadóinál alkalmazottak száma, ami messze meghaladja nemcsak a megye egészére, de a második legkedvezőbb változást mutató kistérségre jellemző szintet is. Mindez nagyban köszönhető egy olyan vállalkozásnak, mely a létszámfeltöltés időszakát éli, továbbá egy rehabilitációs cél, illetve egy feldolgozóipari nagyvállalat létszámbővítési terveinek. Mellettük azonban magas, csaknem 45 %-os arányban fordultak elő a válaszadók között olyan kisebb munkáltatók is, melyek bár csak néhány fővel, de növelni szándékoznak alkalmazottaik számát. Kirendeltség és működési körzete A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci körzeteiben Válaszadók Létszám Várható létszám Változás a i állapothoz képest Várható létszám Változás a i állapothoz képest fő % fő % Dorog , ,6 Esztergom , ,8 Komárom , ,9 Oroszlány , ,5 Tata , ,3 Tatabánya , ,0 Kisbér , ,5 Megye , ,3 9

10 A Komárom térségébe tartozó válaszadóknál összességében ugyancsak kedvezőbben alakul a helyzet, mint a megye egészét tekintve, mivel az idei év második negyedévében 1,8 %-os (55 fő), míg az egyéves időtávon lényegesen nagyobb arányú, 4,9 %-os (148 fő) létszámbővítés várható náluk. Az adatszolgáltatóknak pontosan a fele sem a tárgynegyedévben, sem azt követően nem tervezett változást az általa alkalmazottak számában, és gyakorlatilag létszámcsökkentési szándék sem fordult elő. Ugyanakkor az is igaz, hogy a legtöbb, létszámnövekedést tervező cégnél csak néhány fős bővítésre láttak lehetőséget, így a kedvező változás mintegy héttizede három feldolgozóipari középvállalkozáshoz köthető. A Dorog körzetében működő válaszadók összlétszámában a tárgynegyedévben 1,0 %-os (38 fő), a jövő év márciusának végéig 2,6 %-os (99 fő) növekedés várható, ami arányát tekintve mindkét időszakban közel esik a megyei értékhez. Ebben a térségben az idei év második negyedévére a munkáltatók nagyobb része változatlan létszámot tervezett, de a válaszadók fennmaradó közel négytizede is csak néhány fős mozgással számolt. Alapjában véve az egyéves időtávra vonatkozó előrejelzések is ehhez hasonlóak voltak. A térség helyzetét ismerve számottevőnek minősíthető létszámnövekedés annak köszönhető, hogy két kisvállalkozás lehetőséget látott arra, hogy fővel növelje létszámát, egy jelentősnek számító feldolgozóipari cég pedig 24 fős létszámbővítési szándékról számolt be. Tatabánya és Oroszlány térségéből a második negyedévre hasonló arányú, 0,7-0,8 %-os létszámbővítést jeleztek, ami az első körzetben 86 főt, az utóbbiban mindössze 42 főt takar. A vizsgált időszakból hátralévő kilenc hónapra vonatkozó tervek már nagyobb eltérést mutatnak, mivel a megyeszékhely térségében további, mintegy 170 fős létszámfejlesztés várható, míg az oroszlányi körzetben csak a tárgynegyedévihez hasonló mértékben növekszik a létszám. Így éves szinten az Oroszlányi Kirendeltség működési területén összesen 1,5 %-kal (80 fő), Tatabánya térségében 2,0 %-kal (257 fő) emelkedhet a válaszadók által alkalmazottak száma. Az utóbbi körzetben a növekedés alapvetően egy elektronikai nagyvállalat valamivel több mint 200 fős létszámbővítési tervére vezethető vissza. Bár emellett néhány cégnél még várható 10 főt meghaladó létszámemelkedés, ezek hatását nagyrészt kioltja egy megyei viszonylatban egyedülálló, 54 fős leépítési szándék, amit ugyancsak egy elektronikai termékeket gyártó cég jelzett. Az oroszlányi körzetben szintén egy cég esetében kell számolni említésre méltó, 44 fős létszámcsökkentéssel, míg jelentősebb, ez esetben 35 fő körüli bővítést két válaszadó tervezett. Kisbér körzetében a második negyedévi adatok szerint lényegében stagnál a válaszadók által foglalkoztatottak összlétszáma. Bár éves szinten 1,5 %-os bővítés várható, ez is csak csekély mértékű létszámemelkedést jelent (23 fő). A megye legkisebb és egyik leginkább hátrányos helyzetű térségében működő válaszadók nagy többsége, több mint 75 %-a változatlan létszámmal tervezett, de egy vállalkozás kivételével a többiek is legfeljebb 3 fős változást jeleztek. Az Esztergom térségéhez tartozó válaszadók az idei év második negyedévére és a jövő év márciusának végéig terjedő időszakra is hasonló előrejelzést adtak. E szerint összlétszámukban mindössze 0,8 %-os (63-65 fő) emelkedés várható. Ebben a körzetben is az volt a jellemző, hogy a cégek több mint fele stagnáló létszámot tervezett, és a tárgynegyedévre csupán négy, de hosszabb időtávon is csak öt feldolgozóipari vállalkozás jelzett legalább 10 fős változást. Utóbbiak közül egy nagy létszámú járműipari cégtől eltekintve, ahol éves szinten 30 fővel mérséklődik az alkalmazottak száma, minden más esetben enyhe, 20 fő körüli létszámnövekedés várható. 10

11 IV. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a válaszadóknál A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, melyben évente visszatérően, másmás téma kerül feldolgozásra, ezúttal az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról kérdeztük a vizsgálatba bevont munkáltatókat. A kérdőíven azt kellett megjelölniük, hogy az idei év második negyedévére vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terveik szerint a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül, melyeket alkalmaznák. Erre három válaszlehetőség volt megadva, nevezetesen az, hogy az adott formát biztosan, esetlegesen vagy egyáltalán nem szándékoznak alkalmazni. Az egyes atipikus foglalkoztatási formák második negyedévi alkalmazására irányuló szándékaikról nyilatkozó válaszadók száma és aránya némileg eltért egymástól, de szűk sávba, % közé esett ( válaszadó). Az egyes létszámkategóriákba tartozó munkáltatók válaszadási arányában jelentősebb különbség mutatkozott, mivel a 249 fő feletti cégeknek legalább a 80 %-a értékelte a felsorolt foglalkoztatási formákat, de a közepes létszámúak között is csak néhány százalékponttal volt ennél alacsonyabb a hányaduk. A főt foglalkoztató munkáltatók válaszadási aránya a teljes adatszolgáltatói köréhez hasonló képet mutatott, de a 10 fő alatti ektől is viszonylag magas, % közötti arányban érkeztek vélemények. Az atipikus foglalkoztatási formák II. negyedévre tervezett alkalmazása a válaszadóknál Érdemi Válaszok megoszlása (%) Foglalkoztatási forma megnevezése válaszok A foglalkoztatási formát száma biztosan esetleg nem (db) alkalmazza alkalmazná alkalmazza Részmunkaidős foglalkoztatás ,4 42,0 29,6 Határozott idejű munkaszerződéssel való fogl ,2 47,0 26,8 Alkalmi vagy szezonális, egyszerűsített fogl ,0 32,8 45,2 Munkaerő-kölcsönzés 303 7,6 10,9 81,5 Megbízási szerződés 303 5,3 26,7 68,0 Önfoglalkoztatás 303 3,0 5,3 91,7 Távmunka 301 1,0 5,0 94,0 Bedolgozói jogviszony 301 0,7 5,6 93,7 Az érdemi választ adók a legnagyobb, 28,4 %-os arányban a részmunkaidős foglalkoztatást jelölték meg, mint amit az év második negyedévében biztosan alkalmazni fognak. Alig tért el ettől azoknak a hányada, akik teljesen kizárták ennek lehetőségét. A csökkentett munkaidőben történő munkavégzésről a kis létszámú eknek a negyede, a többi csoportba tartozóknak a háromtizede nyilatkozott úgy, hogy biztosan alkalmazni fogja a tárgynegyedévben. Ezzel szemben azoknak a hányada, akiknél egészen biztos, hogy nem kerül sor erre, a nagyvállalatok között csupán 14,8 %-ot, az fős válaszadók körében 26,6 %-ot ért el, míg az ennél kisebbeknek a harmada nyilatkozott ekképpen. A határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás, illetve annak kifejezett elutasítása is egymáshoz hasonló és viszonylag magas, 26,5 % körüli arányban jelent meg a válaszok között. Ez a lehetőség egyértelműen az 50 főnél nagyobb válaszadók körében a gyakoribb, mivel az e kategóriákba tartozó válaszadók 37 %-ánál, a kisebbeknek mintegy 22 %-ánál fordul csak elő. Ugyanakkor az utóbbi két csoportból érdemi választ adók %-a, a közepes és nagy létszámúaknak csupán a hatoda-hetede zárta ki teljesen a munkavállalók határozott időre szóló alkalmazását. Az alkalmi és szezonális jellegű foglalkoztatásra az ennek lehetősé- 11

12 gét mérlegelő cégek 22,0 %-ánál kerül sor biztosan, viszont 45,2 %-ra tehető azoknak a hányada, ahol úgy ítélték meg, hogy nincsen rá szükség. Az egyszerűsített foglalkoztatás elsősorban az 50 fő alatti válaszadók munkaerő-gazdálkodási terveiben szerepel, legkevésbé pedig a nagyvállalatok vannak érdekelve benne. Utóbbiaknak csaknem a 75 %-a teljesen kizárta az alkalmi és szezonális munkavégzés lehetőségét, amitől messze elmaradt a hasonló választ adó, mikro- és kis létszámú ek 38,7 %-os hányada. A határozott idejű, illetve az alkalmi és szezonális munkavégzés létszámgazdálkodásban betöltött szerepe összefügg a válaszadók tevékenységi körével is. Ezt egyértelműen mutatja, hogy a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatában kiugróan magas volt azoknak a hányada, akik biztosan állították, hogy élni fognak a határozott idejű (46,7 %) vagy az egyszerűsített foglalkoztatás (55,6 %), esetleg mindkettő lehetőségével. Ebben az összefüggésben említhető még a szállítás, raktározás ágazata, míg a szezonális hatásoknak ugyancsak erősen kitett építőipar területén tevékenykedő cégek ennél a két atipikus foglalkoztatási formánál az esetleges alkalmazást jelölték meg a legnagyobb, 50 % körüli arányban. Az egyszerűsített foglalkoztatás azonban még ezen a területen is kevésbé valószínű, mint a határozott idejű munkavégzés, ami egyébként szinte az összes gazdasági ágra vonatkozóan is elmondható. Egyedül a vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cégek körében volt alacsonyabb az alkalmi és szezonális munkavégzést teljességgel kizáró válaszadók aránya azokénál, akik a határozott idejű foglalkoztatás lehetőségét ítélték meg így. Ezek kívül csak a kereskedelem és a mezőgazdaság területe említhető meg, mint ahol viszonylag kicsi, néhány százalékpontos eltérés mutatkozott az ennek a két foglalkoztatási formának a második negyedévi alkalmazására nemleges választ adók hányada között. A kérdőíven felsorolt atipikus foglalkoztatási formák alkalmazására vonatkozó válaszok a munkaerő-kölcsönzés esetében voltak a leginkább megosztottak. Ezzel a lehetőséggel igen kevesen, a válaszadók 7,6 %-a kívánt csak élni, döntő többségük elutasította azt (81,5 %). Ugyanakkor a nagyvállalatok, azok közül is elsősorban feldolgozóipari cégek körében lényegesen gyakoribb a munkaerő-kölcsönzés, amit a létszámgazdálkodás legrugalmasabb eszközeként alkalmaznak. Ezt mutatja az is, hogy a 249 főnél nagyobb létszámú válaszadók között csaknem 40 %-os arányban fordultak elő azok, ahol az év második negyedévében egészen biztosan igénybe vesznek kölcsönzött dolgozókat, a feldolgozóipari cégek közötti, 16,2 %-os arányuk pedig több mint a kétszeresét éri el a teljes válaszadói körre jellemzőnek. E két kategória metszetében, azaz a feldolgozóipari nagyvállalatok csoportjában a válaszadók 47,4 %-a határozottan tervezte a munkaerő-kölcsönzés igénybe vételét, de további 15,8 %-uk sem zárta ki azt. Ezzel szemben a közepes létszámú válaszadóknak csaknem a kétharmada, az 50 fő alatt foglalkoztatóknak pedig mintegy 90 %-a volt bizonyos abban, hogy az idei év második negyedévében nem fog munkaerő-kölcsönző vállalkozásokhoz fordulni. Az előzőek mellett legfeljebb a megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatás érdemel még külön említést, az is legfeljebb az alkalmazását lehetségesnek tartó válaszadók 26,7 %-os aránya miatt. A bedolgozói jogviszony, a távmunka, de a bizonyos feladatok egyéni vállalkozókkal kötött szerződés keretében történő elvégeztetése is csak elvétve fordult elő az érdemi választ adók második negyedévére vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terveiben. Pákozdi Szabolcs igazgató 12

13 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) : mindazon személyek, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház 13

14 körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit ek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévő munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevők kivételével. A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskereső : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott munkát keresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 14