PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY"

Átírás

1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskolavezető: Dr. Gáborjányi Richard egyetemi tanár DSc Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi tanár mezőgazdasági tudományok kandidátusa Társ-témavezető: Dr. habil. Fischl Géza egyetemi tanár mezőgazdasági tudományok kandidátusa VITIS FAJOK ÉS FAJTÁK TŐKEPUSZTULÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA ÉS A VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI KÉSZÍTETTE: Varga Zoltán Keszthely 2009

2 VITIS FAJOK ÉS FAJTÁK TŐKEPUSZTULÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA ÉS A VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskolájához tartozóan*. Írta: VARGA ZOLTÁN Témavezető: Dr. habil Kocsis László, egyetemi tanár Társ-témavezető: Dr. habil Fischl Géza, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke 2

3 Tartalomjegyzék Kivonatok-Összefoglaló... 5 Extracts-Abstract... 6 Auszüge Zusammenfassung Bevezetés A kísérletek célkitűzései Irodalmi áttekintés A tőkepusztulás okai A korai szőlőtőke elhalással kapcsolatos kutatások A szőlő fás részeit károsító gombák ismertetése Eutípás rák és tőkeelhalás Szőlőtőkék sztereumos elhalása Cilindrokarponos gyökérpusztulás Fekete kordonkar elhalás Szőlő fomopsziszos betegsége Verticilliumos tőkeelhalás Petri betegség Esca betegségcsoport A kórokozó gombák okozta tőkepusztulás elleni agrotechnikai és vegyszeres védekezés lehetőségei Anyag és módszer Szőlőültetvények vizsgálata a Dunántúl különböző pontjain A cserszegtomaji kísérleti ültetvény felmérése, a tünetek megjelenésének és továbbterjedésének megfigyelése A tőkepusztulást okozó kórokozók fertőzőképleteinek felvételezése a cserszegtomaji ültetvényben Növényvédő szerek laboratóriumi tesztelése Növényvédő szerek szabadföldi tesztelése Patogenitás tesztek A Vitis nemzetség fajainak fogékonyság vizsgálata A Cserszegtomajon nemesített és a világ szőlőtermesztésében általánosan elterjedt alanyfajták fogékonyságának vizsgálata patogenitási tesztekkel A Pinot fajtacsoport fogékonyságának tesztelése a Diplodia seriata és Phomopsis viticola kórokozókkal Eredmények A Dunántúl különböző pontjain vizsgált ültetvények eredményei A cserszegtomaji kísérleti ültetvény tünetet mutató tőkék felmérésének eredményei A tőkepusztulást okozó kórokozók fertőzőképleteinek felvételezési eredményei a cserszegtomaji ültetvényben

4 4.4 Növényvédő szerek laboratóriumi tesztelésének eredményei A készítmények hatása a Diplodia seriata és Phomopsis viticola gombákra Növényvédő szerek szabadföldi tesztelésének eredményei A patogenitási tesztek eredményei A Vitis nemzetség fajainak fogékonysága A Cserszegtomajon nemesített és a világ szőlőtermesztésében általánosan elterjedt alanyfajták fogékonyság vizsgálatának eredményei A Pinot fajtacsoport Diplodia seriata és Phomopsis viticola kórokozókkal történt tesztelésének eredményei Következtetések, javaslatok Összefoglalás Új tudományos eredmények Irodalomjegyzék Függelék

5 Kivonatok-Összefoglaló A szőlő korai tőkepusztulása a világ minden kontinensén ahol termesztik ismert jelenség. Az ültetvényekben tapasztalható tüneteket több tényező okozhatja, illetve e tényezők együttes hatása vezethet a tőkék elhalásához. Magyaroszágon is tapasztalható a globális klímaváltozás hatása. Az időjárási paraméterekben évszakonként egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőségek, mind csapadék mind hőmérséklet tekintetében. A hosszan tartó szárazság a vegetációs időszakban, illetve a téli fagyok gyakorisága stressz hatásnak minősülnek a szőlő számára. A szélsőséges hatások gyengítik az általános kondícióját, illetve az ellenállóképességét a szőlőnek. A legyengült tőkéket pedig sokkal könyebben képesek a patogének megtámadni. A gomba kórokozók okozta tőkepusztulás jelenleg már általánosan elterjedt jelenség minden magyarországi és külföldi ültetvényben. Az évente járványszerűen megjelenő betegségekkel szemben fontos megjegyezni, hogy a betegséget kiváltó kórokozók a telepítéstől jelen lehetnek a tőkék szöveteiben, továbbá a tüneteket nem egy, hanem több (akár 80) kórokozó okozhatja. A fertőzés időpontjának meghatározása nehézségekbe ütközik, hiszen a kórokozó bejutásától a tünetek megjelenéséig akár több év is eltelhet. A Pannon Egyetem Georgikon Karán 2003-ban indultak el a vizsgálatok a tőkepusztulással kapcsolatban. A kutatás elsősorban rezisztenciaforrások keresésére és lehetséges fungicides védekezési eljárások kidolgozására koncentrált. A rezisztenciaforrások vizsgálatánál 4 Vitis nemzetségbe tartozó önálló fajt (Vitis berlandieri, Vitis champinii, Vitis rupestris, Vitis riparia) teszteltünk 4 kórokozóval (Phaeomoniella chlamydospora, Phaeoacremonium aelophilum, Verticillium dahlie, Cylindrocarpon destructans). A kórokozókat gyökéren keresztül jutattuk a fajok szöveteibe, és vizsgáltuk a szöveti elszíneződést. További ellenálló genotípusokat kerestünk a termesztésben elterjedt alanyfajták, és fajtajelöltek vizsgálata során. Összesen 20 fajtát és fajtajelöltet inokuláltunk Phomopsis viticola kórokozóval, és vizsgáltuk a fogékonyságukat. A Vitis vinifera convarietas occidentalis conculta Kisburgundi (Pinot) fogékonyságát is összhasonlítottuk. A gombaölőszeres kísérletek során 10 készítményt laboratóriumi, és 3 készítményt szabadföldi körülmények között teszteltünk. Egy prevencióra alkalmas készítményt kerestünk, amivel meggátolhatjuk a kórokozók továbbterjedését akkor, amikor a gomba szaporítóképletek a legmagasabb koncentrációban vannak jelen az ültetvény légkörében. 5

6 Extracts-Abstract Grapevine decline is a well known phenomenon all around the world. A number of factors, or the combination of these factors can cause the dieback of the grape plants. In Hungary the effect of global climate change can be also experienced during the last decades. Extreme weather circumstances are appearing frequently, both in case of temperature and precipitation. The long drought period during the vegetation and the frequent frosts during the winter are causing much stress for the vines. The extreme weather conditions are weakening the genearal condition and the natural resistance of the grapes. So the pathogens can infect the vines much easier. The trunk diseases caused by fungal pathogens are now widespread in Hungary and all around the grape growing areas. In opposite of the epidemic diseases appearing yearly, it is possible that the pathogens are already in the tissues of the vines during the time of the planting, as well as the symptoms could be caused not just one, but several (up to 80) of fungi. The exact time of the infection is generally unknown because the symptoms appearing usually many years later. Experiments were started at the University of Pannonia, Georgikon Faculty in The experiments were primarly concentrated on susceptibility research, and fungicide treatments. The testing of the resistance source was started with 4 species of the Vitis genus (Vitis berlandieri, Vitis champinii, Vitis rupestris, Vitis riparia). The species were inoculated with 4 fungal pathogens (Phaeomoniella chlamydospora, Phaeoacremonium aelophilum, Verticillium Dahlin, Cylindrocarpon destructans). 20 widespread and new experimental rootstock varieties were tested also, with pathogenicity experiments. The rootlings were inoculated with Phomopsis viticola. The susceptibility of Vitis vinifera convarietas occidentalis conculta Kisburgundi (Pinot) varieties were tested with two pathogens Phomopsis viticola and Diplodia seriata. Fungicide experiments were conducted with 10 different fungicide products in laboratory ciricumstances, and 3 products were tested on the field. A preventional product was researched, to inhibit the transmission of the fungal spores to the wood tissue of the grapes. 6

7 Auszüge Zusammenfassung Wo auch immer Wein angebaut wird, ist das frühzeitige Absterben des Weinstocks eine bekannte Erscheinung. Die Symptome auf den Plantagen können von mehreren Faktoren verursacht werden, bzw. die gemeinsame Wirkung dieser Faktoren kann zum Absterben der Weinstöcke führen. Die Wirkung des globalen Klimawandels lässt sich auch in Ungarn spüren. Extremitäten kommen in den Wetterparametern der Jahreszeiten immer häufiger in dem Aspekt des Niederschlags und der Temperatur vor. Die lang anhaltende Dürre in der Vegetationsphase, bzw. die Häufigkeit des Winterfrosts gilt als Stresswirkung für den Weinstock. Das von den Pilzen verursachte Absterben des Weinstocks ist heutzutage eine weit verbreitete Erscheinung in den ungarischen und ausländischen Weinplantagen. Über die Krankeiten, die jährlich seuchenartig erscheinen, ist wichtig zu bemerken, dass die Erreger, die die Krankheit auslösen, ab dem Zeitpunkt des Anbaus in dem Gewebe des Weinstocks präsent sein können, des weiterem können die Symptome nicht von einem, sondern von mehreren (sogar von 80) Erregern verursacht werden. Die Bestimmung des Zeitpunktes der Infektion ist äusserst schwierig, denn ab dem Hineingelangen des Erregers bis zu der Erscheinung der Symptome können sogar mehrere Jahre vergehen. An der Fakultät Georgikon der Pannon Universität wurden die Untersuchungen in Bezug mit dem Absterben des Weinstocks im Jahre 2003 gestartet. Die Forschung erzielte vor allem die Suche von Resistenzquellen und die Ausarbeitung möglicher fungizide Schutzmethoden. Bei der Untersuchung der Resistenzquellen haben wir 4 selbstständige Arten (Vitis berlandieri, Vitis champinii, Vitis rupestris, Vitis riparia) aus dem Stamm Vitis mit 4 Erregern (Phaeomoniella chlamydospora, Phaeoacremonium aelophilum, Verticillium dahlie, Cylindrocarpon destructans) getestet. Wir haben die Erreger durch die Wurzeln in das Gewebe der Arten hineingebracht, und wir haben die Verfärbung des Gewebes untersucht. Während der Untersuchung der verbreiteten Unterlagensorten und der Sortenkandidaten haben wir nach weiteren wiederstandsfähigen Genotypen gesucht. Wir haben insgesamt 20 Sorten und Sortenkandidaten mit dem Erreger Phomopsis viticola inokuliert, und wir haben ihre Rezeptivität untersucht. Wir haben auch die Rezeptivität des Vitis vinifera convarietas occidentalis conculta Kisburgundi (Pinot) verglichen. Während der Versuche mit Sprühmitteln gegen Pilze haben wir 10 Präparate unter laboratorischen Bedingungen, 3 Produkte im Freien getestet. 7

8 1. Bevezetés Magyarországon jelenleg ha-on termelnek szőlőt (KSH 2007). Ez az adat sajnálatosan évről évre csökken, bár a kataszteri besorolás alapján, Magyarországon 130 ezer hektár az a terület, ahol lehetne szőlőt termelni (Kozma 2000). Ismert egy olyan jelenség a szőlőtermesztők számára, amely minden kontinensen megfigyelhető. Ez a korai tőkepusztulás. A jelenség, már nagyon régóta foglalkoztatja a szőlőtemesztőket. Számos oka lehet egy ültetvényen belül egyes tőkék idő előtt bekövetkező pusztulásának. Egy ültetvény ökonómiai és biológiai elöregedése nem esik egy időpontba. Ökonómiai elöregedés alatt azt értjük, amikor egy adott területen gazdasági szempontból nem érdemes tovább az ültetvényt fenntartani, mivel a ráfordítások összege meghaladja a bevételt. Általában a szőlőtermesztők az ökonómiai elöregedés időszakában kivágják az ültetvényeket. Ezt az öregedést a tőkehiány jelentős mértékben felgyorsíthatja, ezért a tőkepusztulás nem elhanyagolható. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy korai tőkepusztulás jelensége a fiatal ültetvényekben ugyanúgy jelen van, mint az idős ültetvényekben, tehát a fellépő tőkehiány nagymértékben felgyorsíthatja az ökonómiai elöregedés folyamatát. A korai tőkepusztulást több tényező válthatja ki. Az abiotikus stresszen kívül, biotikus tényezők is fontos szerepet játszanak. (A tényezők részletesen az irodalmi áttekintés fejezetben szerepelnek). A korai tőkepusztulást kutatásaink során a patogén gombák oldaláról közelítettük meg. A kórokozó gombák okozta tőkepusztulás rendkívül komplex problémakör. A témával kapcsolatos kutatások több mint 130 éves múltra tekintenek vissza, és tényleges, végleges megoldás a mai napig nincs a betegség kialakulását okozó kórokozók elleni védekezésben. A védekezést jelentős mértékben gátolja, hogy a kórokozók a szőlő fás szöveteiben találhatóak, az éves vesszőtől, a kordonkaron keresztül a gyökérrendszerig. Rendszerint a külső tünetek nem utalnak egyértelműen egy adott kórokozóra, hanem több kórokozó is okozhat azonos jellegű tünetet. Nem kizárólagosan egy kórokozó felelős a tünetek kialakulásáért, abiotikus és biotikus tényezők együttes hatására alakulhatnak ki az ültetvényekben a beteg tőkék. A biotikus tényezők tekintetében, a kórokozó gombák okozzák a legtöbb esetben a tőkepusztulást, több mint 80 kórokozó gombafajt azonosítottak már az ültetvényekben. További jellegzetessége ennek a betegségcsoportnak, hogy a beteg tőkék még évekig élhetnek, de nincs megfelelő termésük, tehát tőkehiánynak tekinthetők (Lehoczky, 1992). A korai tőkepusztulást előidéző főbb patogén gombafajok a Phaeomoniella, 8

9 Phaeoacremonium, Phomopsis, Diplodia, Eutypa fajok. A tünetek csak akkor jelennek meg, ha a kórokozók már olyan mértékben terjednek el a szőlőtőkék fás szöveteiben, amelyek a növény víz és tápanyag háztartásában visszafordíthatatlan károkat okoznak. A tüneteket nem mutató tőkékről begyűjtött szaporítóanyag a kórokozókat látensen hordozhatja. Kísérletekben nyert bizonyítást, hogy azon tőkékről származó vesszők felhasználásával készült szaporítóanyag esetében, amelyek fás szöveteiben jelen voltak a tőkepusztulást okozó patogének, az oltványok eredési aránya sokkal rosszabb, mint amikor mindkét oltási komponens az oltóvessző és az alany - egészséges tőkéről származott. A szaporítóanyag, amely látensen hordozta magában a kórokozókat, nagyobb arányban eredményezett hibás oltásforradást. Más esetekben, fiatal korban, esetleg már az oltványiskolában tapasztalhatjuk a tünetek megjelenését. A tőkék vitalitása, illetve növekedési erélye jelentős mértékben elmarad az egészséges szaporítóanyaghoz képest. A kutatásokat a világ több kontinensén, Európában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, illetve az USA-ban folytatnak ezen a területen. Biztató, hogy az együttműködés szoros a kutatóintézetek között, ezért mindig felszínre kerülnek új és új védekezési lehetőségek. A Pannon Egyetem Gerogikon Karán megkezdett kutatások elsősorban a fajták fogékonyságának összehasonlítására összpontosultak. Kísérleteink során a Pinot fajtacsoport általánosan ismert fajtáinak ezirányú tulajdonságait vizsgáltuk két kórokozóval szemben, illetve a köztermesztésben elterjedt alanyfajták fogékonyságát hasonlítottuk össze, a cserszegtomaji kísérleti telepen nemesített új fajtajelöltekkel. Külföldön végeztük a Vitis nemzetségbe tartozó fajok az Esca betegségcsoport, illetve más tőkepusztulást okozó gomba fajokkal szembeni fogékonyságának vizsgálatát. A Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén folyó további kísérletek során a preventív védekezési módszerek kidolgozását határoztuk meg kutatási célul. A védekezési időpontok meghatározásától, a szőlőben alkalmazott készítmények kutatásáig terjedtek vizsgálataink. Kutatásaink elsősorban a preventív védekezési módszerek kidolgozására korlátozódtak, mivel a gyógyítási módszerekhez nem állt rendelkezésünkre megfelelően hatékony eszköz. Növények fás részeibe nem volt lehetőségünk a vizsgálni kívánt hatóanyagokat bejuttatni, tehát elsősorban a metszés során keletkezett metszlapok fungicides kezelésével próbáltuk a vizsgált készítmények hatékonyságát kutatni. Teszteltük laboratóriumi körülmények között a hatékonynak bizonyuló készítményeket, hatással vannak-e a vizsgált kórokozóra, illetve, hogy szabadföldi körülmények között is tapasztalhatjuk-e a laboratóriumi eredményeket. 9

10 A korai szőlőtőke pusztulás növénykórtani kutatása rendkívül összetett feladat. A tünetek kialakulásában nagyon sok tényező játszik szerepet. A dolgozatban az általunk végzett 4 éves munka eredményeit közöljük. Munkánk kiindulópontja lehet további kutatásoknak, elősegítve azt a küzdelmet, amelyet a szőlőtermesztők vívnak ezen betegségcsoportot előidéző kórokozókkal. 1.1 A kísérletek célkitűzései 1. Vizsgálataink során megfigyeltük, hogy a Dunántúl különböző pontjain elhelyezkedő szőlőültetvényekben milyen kórokozók okozzák a tőkepusztulás tüneteit. 2. Vitis fajok és fajták fogékonyságának vizsgálata a tőkepusztulást okozó gomba kórokozókra. 3. Felméréseink során megfigyeltük az ültetvényben, hogy milyen mértékben nő a tünetet mutató tőkék mennyisége évről évre. A tünetet mutató tőkék milyen gyorsan pusztulnak el az ültetvényen belül. 4. A tőkepusztulást okozó kórokozók fertőzőképleteinek felmérése, ezáltal, egy lehetséges hatékony védekezési időpont megállapítása. 5. Növényvédő szerek laboratóriumi és szabadföldi vizsgálata. 10

11 2. Irodalmi áttekintés 2.1 A tőkepusztulás okai A tőkepusztulás kiváltó okait abiotikus és biotikus tényezők okozhatják. Abiotikus tényezőnek tekinthetjük a talajtani tényezőket, a tám-rendszert, az időjárás által okozott elemi károkat. Biotikus tényezőkhöz soroljuk az ellenállóképességet és az azon bekövetkező, vagy abból fakadó hatásokat, valamint a kárt okozó kórokozókat, károsítókat. Telepítési anyag. A telepítési anyag csökkent biológiai értéke (alany és nemes közötti nem megfelelő affinitás, oltási hibák, a szaporító telepről származó fertőzések) már az ültetvény első éveiben tőkehiányt okozhatnak. Talajtani tényezők. Kis termőteret igénylő hagyományos tőkék elélhetnek száraz homokon, köves, sekély termőrétegű talajokon is. Nagyobb vegetatív tömeggel rendelkező tőkeformák azonban ilyen adottságú területeken, hosszú távon nem tarthatók fenn. Mély fekvésű, gyakori vízállásos területek szőlői hamar elhalnak. Toxikus anyagok. Sokszor a nem megfelelően alkalmazott növényvédő- és gyomirtó szerek, műtrágyák indokolatlanul túlzott használata vezethetnek tőkepusztuláshoz, kedvezőtlenül hathatnak például a klorid tartalmú műtrágyák. Elemi károk. A ºC-os téli fagyok, a jégesők, az aszályos időszakok egyes évjáratokban jelentős veszteségeket okozhatnak. Mechanikai sérülések. A kézi, de főként a gépi munka során olyan sérülések következhetnek be, melyek akár a tőke kipusztulását is okozhatják. Fokozott veszélynek vannak kitéve a gépi fordulókhoz közel eső tőkék, de csúszós talajon a sorokban bárhol okozhat az erőgép vagy a munkagép mechanikai károkat. A szűkre méretezett sorközökben nagyobb ennek a kockázata. A támaszrendszer. A hibásan tervezett és megépített támasz szintén tőkepusztulást idézhet elő. A támrendszer végzetes hatása természetesen nem közvetlen. A kidőlt, megroggyant törzsű tőkéket azonban könnyen kivághatják a művelő eszközök, illetve akaratlanul is okozhatnak olyan jellegű sérüléseket, amelyek a tőkék pusztulásához vezetnek. Fajtatulajdonságok. Tőkehiányok leggyakrabban a gyenge növekedésű, túltermésre hajlamos, fagyérzékeny fajták körében figyelhetők meg. Nagy a kiesési aránya többek közt a 11

12 Pannónia kincse, a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Cegléd szépe, az Irsai Olivér és az Arany sárfehér fajtáknak. Velük ellentétben a nagyobb "vegetációs stabilitású" fajták (pl. Leányka, Rajnai rizling, Cabernet franc, Chardonnay, Tramini, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Olaszrizling ) ültetvényeiben ritkábban tapasztalhatunk tőkehiányt. A tőkék túlterhelése. A nem megfelelő szakértelem, vagy a túlzott nyereségvágy miatt gyakori a tőkék túlterhelése. Ezek a növények érzékenyebbek a stresszhatásokra, hamar legyengülnek, s elhalnak. Az aránytalanul nagy termés kinevelésére kényszerített tőkéknek jelentős, az átlagot meghaladó méretű lombozatra volna szükségük. Hajtásaik erős csonkázásával csak pusztulásuk folyamatát siettetjük (Zanathy 2004). Kórokozók, károsítók. Hazánkban kiemelt jelentőségű a faszöveti barázdáltság vírusa, a baktériumos gyökérgolyva (kórokozó: Agrobacterium vitis), a gombás betegségek közül pedig az eutipás rák (kórokozó: Eutypa lata), a feketefoltosság (kórokozó: Phomopsis viticola) és a, a tőkék sztereumos elhalása (kórokozó: Stereum hirsutum). A nagy sebfelülettel járó metszésmódok elősegítik fertőzésüket. Fiatal ültetvényben nagy károkat okozhatnak a különböző cserebogár pajorok. Kötött talajon komoly gondot jelenthet saját gyökerű V. vinifera ültetvényekben - a filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae Fitch). Ültetvényeinkben a kabóca fajok terjedésével a fitoplazmás megbetegedések száma növekszik. 2.2 A korai szőlőtőke elhalással kapcsolatos kutatások Több mint 100 esztendővel ezelőtt egy ismeretlen etiológiájú betegség ütötte fel a fejét a szőlőskertekben, Franciaországban ban de Rolland megfigyelte, hogy az elpusztult tőkék fás szöveteiben nagymértékű szövetbarnulás tapasztalható (de Rolland, 1873). A beteg tőkék elszórva helyezkedtek el az ültetvényben. A tüneteket okozó szervezeteket nem tudták pontosan meghatározni, de a szőlőtőkék korai pusztulását súlyos problémának minősítették. A betegséget tünetei alapján gutaütésnek, vagy napégésnek nevezték el (Ravaz, 1898). A betegséggel kapcsolatos növénykórtani kutatás 1898-ban kezdődött el és a mai napig is folyik 4 kontinensen. Ravaz volt az első kutató, aki gombamicéliumot fedezett fel a beteg szőlőtőkék fás szöveteiben. A micélium morfológiája alapján a Fomes ignarius (L. ex Fr.) gombát azonosította (Ravaz, 1909). Ravaz mellet Vinet egy másik gomba károsítását is felfedezte a 12

13 szőlő szöveteiben. Ez a gomba a Stereum hirsutum (Willd. ex Fr.) volt (Vinet, 1909). Mikroszkóp segítségével elsőként Rives és munkatársai (1921) végeztek vizsgálatokat a tőkék fás részeiben található kórokozókkal kapcsolatban. Szicíliában Petri (1912) kutatásai nem elsősorban a gomba okozta tőkepusztulásra koncentráltak, de közben kiterjedt szövetbarnulást figyelt meg a fás szövetekben. A fás szövetekből származó mintákból két kórokozót izolált, amelyek Cephalosporium spp. és az Acremonium spp.fajok voltak (Petri, 1912) ban Bioletti is beszámolt a szőlőtőkék fás részeinek belsejében lezajló szövetpusztulásról. Ez a beszámoló az első volt Kaliforniában, amely a gombás tőkepusztulásról szólt (Bioletti, 1923) ban Viala és munkatársai széleskörű tanulmányt végeztek a korai tőkeelhalással kapcsolatban. A kutatások nem kizárólagosan a gomba kórokozók okozta tüneteket, hanem a klimatikus stresszek, illetve a rovarkárosítókkal kapcsolatos problémákat is vizsgálták (Viala 1926). A tőkepusztulással kapcsolatos kutatások második nagy korszaka a XX. század közepén kezdődött meg. Hewitt és munkatársai egy kaliforniai szőlőültetvényt vizsgáltak. Megfigyelték, hogy csak néhány tőke mutat tüneteket az ültetvényben évről évre. A vizsgált tőkék egész évben mutattak tüneteket, de ezek bizonyos években eltűntek, majd újra megjelentek, illetve a levélen és fürtön megfigyelt tüneteket váltakozva tapasztalták (Hewitt 1957). Hewitt tapasztalataira alapozva Chiarappa és munkatársai a Hewitt által vizsgált ültetényben a tőkék fás szöveteiből mintákat gyűjtöttek be. Több kórokozót is izoláltak a mintákból. A legnagyobb mennyiségben a Phellinus igniarius (syn. Fomitiporia punctata), illetve Cephalosporium kórokozókat izolálták (Chiarappa, 1959). A kutatások harmadik korszaka a század végén kezdődött és napjainkban is tart. A kutatások minden kontinensen folynak, mivel a tünetek mindenhol megjelentek ahol szőlő termesztés zajlott abban az időben a világon. A kutatások végeztek Olaszországban, Franciaországban, Dél-Afrikában és Kaliforniában is. Az első jelentős eredmények Larignon és Dubos nevéhez fűződnek, akik a tünetek kialakulásáért a Cephalosporium sp.-t és az Eutypa lata (Pers. et Fr.)-t tették felelőssé (Larignon és Dubos, 1987). Vizsgálataikat a francia borvidékeken végezték. Larignon további vizsgálatai igazolták, hogy a fás szövetek fenol tartalma a fertőzés eltérő fázisaiban ingadozik (Larignon, 1991). 13

14 Ferreira és munkatársai egy új kórokozót izoláltak, amely lassan évek alatt pusztította el a szőlő tőkéket, ez a kórokozó a Phialophora parasitica volt (Ferreira és mtsai., 1994). Az ezt követő időszakban jelentős előrelépés következett be a tüneteket okozó gombák identifikálásában (Mugnai és mtsai., 1996, Dubos, 1997) ban Crous és munkatársai (1996) egy új nemzetség felállítására tettek javaslatot, amely a Phaeoacremonium nevet kapta. 6 fajt soroltak be ebbe a nemzetségbe, amelyek közül 3 faj a szőlőben izolált kórokozók közül ezen a nemzetségbe került. Ezek a fajok a Cephalosporium, Acremonium, és a Phialophora parasitica voltak. A Cephalosporium sp. Fajt áthelyezték más nemzetségbe és így lett az új neve Phaeoacremonium chlamydosporum. Du Pont és munkatársai molekuláris biológiai módszerek segítségével elkülönítették a nemzetség két legjelentősebb kórokozó faját a Phaeoacremonium chlamydosporum -ot, és a Phaeoacremonium aelophylum -ot (Du Pont, és mtsai., 1998). Larignon egy spóra csapdás kísérletben bebizonyította, hogy a fennt említett két kórokozó levegő útján terjed (Larignon, 1999). Az első gomba kórokozók okozta tőkepusztulással kapcsolatos nemzetközi konferenciára 1999-ben Sienában Olaszországban került sor. Azóta minden második évben megrendezik Meeting Of Trunk Diseases néven a konferenciát ahol a kutatók kicserélik tapasztalataikat a témával kapcsolatban. Magyarországon Istvánffi írt az elsők között 1915-ben a tőke elcsalánosodásáról, törpeágúságáról, a tőke visszaesésének különböző okairól (Dula B.-né, 2003). A szőlőleromlást, pusztulást, kordonkarelhalást, csökkent termést, a levélzet jellegzetes elszíneződését (a levél színén világos klorotikus foltok megjelenése, melyek növekednek, majd később összefolynak és nekrotizálódnak), bogyófoltosodást az Esca betegségcsoportnak tulajdonítják (Graniti, és mtsai., 2000). Napjainkban már megkülönböztetik az egyes tünettípusokat: elkülönítve beszélnek Esca-ról, fiatal Esca-ról és Petri-betegségről, amelyek nagymértékben függnek a kórokozótól, a növények korától és a tünetektől. A 15 évesnél idősebb tőkékből leggyakrabban izolált gombafajok a Fomitiporia mediterranea (M. Fisch) Phaeomoniella chlamydospora, Phaeoacremonium aleophylum, voltak Magyarországon (Dula B-né és mtsai., 2009). Lehoczky János már korai munkáiban felhívta a figyelmet arra, hogy az idősebb tőkék elhalását az esetek 75 80%-ában kórokozó (k) általi fertőzés okozza (Lehoczky, 1972, 1974, 1982). Számos kórokozó szervezet képes olyan elváltozásokat kiváltani a beteg tőkékben, amelyekhez korai tőkeelhalás társul (Rábai és mtsai., 2000). A szállítószövetekben élő és károsító fitoplazmák a szőlőültetvényekben is világszerte súlyos károkat okoznak. Magyarországon először az 1970-es években Lehoczky talált fitoplazmás megbetegedésre utaló tüneteket Aligote és Rajnai rizling fajtán, de a kórokozót 14

15 mivel megfelelő diagnosztikai módszer akkor még nem állt rendelkezésre csak bioteszttel azonosították. Magyarországon 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben a 9 legfontosabb borvidéken, 29 szőlőültetvényben 9300 tőkét vizsgáltak meg Rábai és munkatársai (1999). A legnagyobb mértékű tőkepusztulás a Balatonmelléki és Szekszárdi borvidéken volt tapasztalható. A szőlőtőkék korai elhalását okozó gombafajok közül leggyakrabban Stereum hirsutum, Eutypa lata és Phomopsis viticola fertőzését tudták kimutatni. A három kórokozó dominanciáját tekintve legnagyobb arányban a Stereum hirsutum tünetei voltak szembetűnőek (Rábai és mtsai., 2000) ben Magyarországon, országos szinten nagy riadalmat keltettek az ültetvényekben tömegesen jelentkező satnyulás és Esca tünetek, valamint a korábbi évekhez viszonyítva jelentős mértékben gyarapodó korai tőkeelhalás a fiatal termőszőlőkben. Termőkorú ültetvényekben a Mátraalján és az Egri borvidéken, de az ország többi részén is, két tünettípust és észlelési időszakot állapítottak meg (Mikulás, és mtsai., 2004) - a fürtvirágzat megnyúlása idején az eutípás kordonkar elhalás tünetei, seprűsödő, csökkent növekedési erélyű hajtások jelentek meg - a fürtzáródás időszakában az Esca krónikus és gutaütéses tüneteit észlelték (Zanathy 1999). A tőkepusztulás kutatását Rábai és munkatársai részletesen is elvégezték négy borvidéken (2003, 2005). Az eredményeik azt mutatták, hogy a szőlő tőkepusztulást az Esca betegségcsoport illetve a fitoplazmás betegség okozza az általuk vizsgált ültetvényben (Rábai és mtsai., 2003, 2005). 15

16 2.3 A szőlő fás részeit károsító gombák ismertetése Eutípás rák és tőkeelhalás Teleomorf: Eutypa lata (Pers. :Fr) Tul. et C. Tul., syn.: E. armeniaceae Hansf. et Carter., Eutypa leptoplaca (Rapp.), Eutypella vitis (Schwein: Fr.) Anamorf: Libertella blepharis A. L. Smith, syn.: Cytosporina sp. Az Eutypa génuszt (Ascomycota, Xylariales, Diatrypaceae) Tulnase és Tulnase fedezte fel legelőször (Cater és mtsai., 1983). Az Eutypa lata kórokozót Persoon írta le a faj morfológiai tulajdonságai alapján (Persoon 1976). Az Eutypa spp. súlyos károkat okoznak több fás növény szöveteiben, így a szőlőben is (Carter 1991). A világ szőlőtermesztő vidékein súlyos gazdasági károkat tapasztalnak a szőlőtermesztők (Dubos 1994). Szőlőn, a betegség hazai első felismerése után (1977) hamarosan bizonyítható volt, hogy minden szőlővidékünkön megfigyelhető előfordulása, ugyanis Magyarország éghajlati viszonyai megfelelőek számára (Mikulás és Lázár, 1998b). Sok tényező játszhat szerepet a betegség tüneteinek kialakulásában, mint például a klíma, termesztési körülmények, fajtaválasztás, a tőkék kondíciója, vagy a tőkék kora (Dubos 1987). A tőkéken a tünetek csökkent vegetatív tömeg, és fürttermés formájában jelentkeznek (Munkvold, és mtsai 1994). A kórokozó a fás részek sérülésein és a metszési sebeken keresztül jut be a fás szövetekbe. Fertőzőképes aszkospóráit csak a már teljesen elhalt, rákosodott szövetekben fejleszti, ezért nagyon fontos az elhalt tőkék, elszáradt kordonkarok, kiszáradt fák, eltört ágak mielőbbi eltávolítása a szőlő és gyümölcskertekből (Glawe és mtsai. 1982, Véghelyi, 2001). A több éves beteg és elhalt fás tőkerészek felületén, 2-3 mm vastag, fekete sztróma képződik. Alatta egy rétegben, faszövetbe süllyesztve képződnek a gömbalakú, µm átmérőjű peritéciumok, amelyek hengeres nyakkal törik át a sztrómát. A peritéciumokban hengeres aszkuszok és ezekben 8 8 db egysejtű, enyhén sárgásbarna aszkospórák képződnek. Ezek részben már ősszel kialakulhatnak, míg másik részük tavasszal kilökődik, és légmozgással km-re is elsodródhatnak (Carter, 1988, cit. Lehoczky 1992). A fertőzött farész szállítószöveteiben a gombafonalak mind mélyebbre hatolnak, és minden irányban kiterjednek (1. ábra). A szállítószövet megbarnul, elhal, és 16

17 működésképtelenné válik. Ez a folyamat 3 5 éven keresztül lappang, majd a fertőzés helye körül kialakul a mindjobban kiterjedő rákos seb. A sebfelület besüppedt, a víz és tápanyagszállítás elégtelenné válik (Mikulás és Lázár, 1998a). Ennek eredménye, hogy a hajtások gyengén és rendellenesen fejlődnek, a levelek, a hónaljhajtások leveleivel együtt még a nyár folyamán lehullanak. Ezt a tünetet a hajtáson a gomba fenolos metabolitjai okozzák (eutypinol, eutypine, eulatachromene, siccayne, eulatinol, metileutypinol (Mahoney és mtsai., 2005), amit a tápanyagáramlás a szállítóedényekből apikálisan szállít (Tey, 1991, cit. Lehocky 1992). Ennek tulajdonítható, hogy a differenciált rügy virágkezdeményei is lelökődnek, ha mégis kifejlődnek, a fürtök minőség szempontjábó értéktelenek. A beteg tőke végül kondíciójának függvényében éves korában elhal. A kutatások bebizonyították, hogy a földrajzilag eltérő helyről származó Eutypa izolátumok eltérő patogenitási tulajdonságokkal rendelkeznek (Péros és Berger 1994). Sőt az egy aszkuszból származó izolátumok patogenitása között is tapasztaltak eltéréseket (English és mtsai 1983). Az izoenzimes vizsgálatok illetve a RAPD (random amplified polymorfic DNA) analízisek jelentős genetikai sokféleséget mutattak az egyes termőhelyekről gyűjtött izolátumok között (Péros és mtsai., 1997). Az eutípás rák diagnosztizálására laboratóriumi módszereket fejlesztettek ki a Kaliforniai Egyetem kutatói. Fajspecifikus primerek kifejlesztésével a növényi szövetből, PCR (polimerase chain reaction) segítségével ki tudják mutatni a kórokozó jelenlétét (Rolhausen és mtsai. 2004). Legújabb ismereteink szerint a kaliforniai ültetvényekben az Eutypa lata-hoz (2.ábra) hasonlóan, az Eutypa leptoplaca nevű kórokozó is súlyos tüneteket okoz (Troullias és Gubler 2004). A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy tünetek időbeni észlelése lehetőséget kínál a beteg törzs visszavágására, és a tőkék teljes elhalásának megelőzésére (Lehoczky, 1992). 1. ábra: Az eutípás rák tünete kordonkaron. (Fotó: Rolhausen) 17

18 2. ábra: Az Eutypa lata konídiumai (Fotó: Trouillas) Szőlőtőkék sztereumos elhalása Stereum hirsutum (Wild ex Fr.) S. F. Gray Mai ismereteink szerint a Stereum hirsutum-ot (borostás réteggomba) csak másodlagos kórokozónak tartják (Mikulás és mtsai. 2003). Ez a magasabbrendű bazidiumos gomba, már a távoli múltban is veszélyeztette a szőlőt. Lombos erdeink felújítása után ugyanis, a visszamaradó tönkök oldalán és felületén, - tartósan csapadékos viszonyok között, - nagy számban fejlődnek ki a 2-7 cm nagyságú, a többnyire félkörösen kiálló, zónázott, okkersárga, borostásan szőrös termőtestek (3. ábra) (Lehoczky, 1992). A gomba további fertőzési forrásai lehetnek a kérgezetlen akáckarók, oszlopok az ültetvényben. Az egész évben fejlődő bazidiospórák szél segítségével könnyen a metszési felületekre jutnak, valamint maga a beteg tőke is fertőzhet más tőkéket (Véghelyi, 2004). Sebparazita, csak a fatestig hatoló repedéseken és metszési sebeken keresztül fertőz, de fertőzött növényről származó oltóveszővel is terjed (Véghelyi és mtsai., 2003). A termőtestek bőrszerű kalapok, felületük sűrűn szőrös, szürke vagy sárga színű. Termőrétege sima, sárga vagy okkersárga, később barnuló. Spórái 6 8 x 3 4 µm nagyok (Ubrizsy, 1965). A gomba micéliuma a törzs alapja felé halad, közben a külső évgyűrűkbe is behatol, és barnulást, majd puha fehér korhadást (fehér revesedés) okoz a lignin bontásával. A fertőzés több éven át tartó folyamata látens jellegű, és tünetei a tőke zöld részein csak azt követően fejlődnek ki, ahogy a faszövet évgyűrűi és károsodásának aránya évről évre növekszik (Lehoczky és Makó, 1990, cit. Lehoczky, 1992). 18

19 A levelek egy részén elszórtan, kicsi sárguló klorotikus foltok fejlődnek, később a foltok megnagyobbodnak, csak a főér mellett marad keskeny zöld sáv, a levelek széle elhal, a bogyók barnás lilásan foltosodnak, felrepedhetnek (Mikulás és Lázár 1998c). A hajtástengely egyenlőtlenül érik, azonban a hajtás szövetébe a patogén gomba hifái sohasem hatolnak be, terjedésük csupán az idős fás részek szövetére korlátozott (Lehoczky és Makó 1990, cit. Lehoczky 1992). 3. ábra: A Stereum hirsutum termőteste (Fotó: Arnarson) Cilindrokarponos gyökérpusztulás Cylindrocarpon destructans Zins., syn: Cylindrocarpon radicicola Wollenw., C. macrodidymum, Cylindrocarpon wollen. Jelentősége szőlőben: A IV. nemzetközi Esca konferencián, Dél-Afrikában több kutatócsoport is beszámolt a Cylindrocarpon destructans, szőlőből történő izolálásáról, a károsítás mértékéről, jelentőségéről. Dél-Afrikában, új ültetvényekben 1999 és 2002 között a beteg vizsgált növényekből készített izolátumok 52 %-ában találtak Cylindrocarpon sp.-t, a között vizsgált növényekben pedig 24 %-ban volt jelen. Az izolátumokat pontosan meghatározták, és két Cylindrocarpon fajt és két Campylocarpon fajt azonosítottak, melyek: C. destructans, C. macrodidymum, Campylocarpon fasciculare és Campylocarpon pseudofasciculare fajok voltak (Halleen és munkatársai 2004). Portugáliában különböző alanyokat C. destructans-szal fertőztek. Majd 12 hónap elteltével 50-96%-os arányban tudták visszaizolálni a gombát a fertőzött egyedekből. 19

20 Megfigyelték, hogy a C. destructans izolátumok között színbeli eltérés van. Nem találták meg a jelentőségét és az okát a színbeli eltérésnek (Rego, 2005). A Cylindrocarpon nemzetségbe (teleomorf: Neonectria) a szakirodalom 125 fajt sorol (Mantiri és mtsai. 2001). A nemzetség fajai nagyon elterjedtek, különösen az erdei talajokon. Az erdészeti társulások esetében a fák gyökereit támadják meg, a gyökér belső része elbarnul (4. ábra), a külső háncsszövet felületén sporodochiumok képződnek. A sporodochiumokban többsejtű, elágazó konidiumtartókon, képződnek a makrokonídiumok (5. ábra)(1 harántfal esetén: x 5-6 µm, 2-3 harántfal esetén: x 5-6 µm, 4-5 harántfal esetén: x 6,5-7,5 µm). Gyakori a klamidospóra képződés, amelyek gömb alakúak, egyesével, vagy láncokban képződnek, kezdetben színtelenek majd barnára színeződnek, méretük 9-14 µm (Booth 1971 cit. Petit, és Gubler 2005). A gomba által okozott károkat először Franciaországban írták le 1961-ben (Maluta és mtsai., 1991). A további kutatások során több országban is megtalálták a Cylindrocarpon sp.-t szőlőkultúrában. Az Egyesült Államokban (Schek és mtsai., 1998) Olaszországban (Grasso és Lio 1975), Portugáliában (Rego és mtsai., 2000) és Spanyolországban (Armengol és mtsai. 2001) illetve Ausztráliában (Sweetingham mtsai., 1983) és Dél-Afrikában (Halleen és mtsai. 2004) is azonosították a betegség kórokozóit. Kaliforniában, a nemzetség két faját (Cylindrocarpon macrodidymum, Cylindrocarpon destructans) azonosították, amelyek hasonló tüneteket okoztak szőlő gyökérzetén (Petit és Gubler, 2005). Dél-Afrikában, fiatal ültetvényekben 24 %-ban volt jelen a Cylindrocarpon nemzetség valamely faja. Az izolátumok DNS szintű vizsgálata után, két Cylindrocarpon fajt, és két Campylocarpon fajt azonosítottak: C. destructans, C. macrodidymum, Campylocarpon fasciculare és Campylocarpon pseudofasciculare (Halleen, 2005). Petit és Gubler 2007-ben izolálták Cylindrocarpon liriodendri fajt is, amely a nemzetség többi fajához hasonlóan a gyökérrenszert támadja meg (Petit és Gubler, 2007). A kórokozók megtámadják egyaránt a fiatal, illetve az idősebb tőkéket is (Fourie és Halleen, 2001). A gyökérzet sérülése, fagykárosodása elősegíti a fertőzést. Mivel a fertőzés talaj eredetű, s a gomba a talajban hosszú ideig életképesen fennmarad, a közvetlen védekezés nem megoldott, nem csak szőlő esetében, de a magyarországi barack ültetvényekben is károkat okoz (Vajna, 1983). A gombafajok elsősorban az alanyültetvényekben okozhatnak károkat (Kocsis és mtsai., 2006) 20

21 4. ábra: A cilindrokarponos pusztulás tünetei a szőlőtőkefej belsejében (Fotó: Kocsis) 5. ábra: A Cylindrocarpon destructans konídiumai mikroszkópi felvételen (Fotó: Fischl) Fekete kordonkar elhalás Teleomorf: Botryosphaeria stevensii (Shoemaker) (anamorf: Diplodia mutila), Botryosphaeria dothidea (Moug.), Botryosphaeria cortitis (Demaree & Wilcox), Botryosphaeria rhodina (von Arx) (anamorf: Lasidiplodia theobromae), Botryosphaeria obtusa (Schwein.) (anamorf: Diplodia seriata) 21

22 Egész Európában elterjedt. Fő gazdanövényei a körte, alma, szőlő, tölgy, cser, ahol kéregnekrózist okoz. A szőlőn való előfordulása, az utóbbi években megnőtt, sőt ma már az egyik legveszélyesebb tőkepusztulást okozó kórokozónak számít (Úrbez-Torres, és Gubler 2009). A szőlőtőkék részleges elhalásának, legyengülésének az okozója lehet. Az egész világon előfordulhatnak a nemzetség fajai. Egyiptomban (El-Goorani, és Meleigi, 1972), Kaliforniában (Leawitt, 1990, Gubler, és mtsai., 2005), Mexikóban (Leawitt, 1990), Franciaországban (Larignon, és Dubos, 2001) Olaszországban (Rovesti és Montermini, 1987), Portugáliában (Phillips, 1998), Spanyolországban (Úrbez-Torres, és mtsai. 2006), Dél- Afrikában (van Niekerk, és mtsai., 2004), Chilében, Ausztráliában (Callisto, és mtsai., 2001) és Magyarországon (Lehoczky, 1974) is. Egy filogenetikai kutatás, amely a fekete kordonkar elhalással foglalkozik a Botryosphaeria nemzetségbe mindössze két fajt sorol be, melyek a Botryosphaeria dothidea (moug.) Ces. & De Not., és a B. corticis (Demaree & Wilcox) Arx & E. Müll. (Crous és mtsai., 2006). A Botryosphaeria név már nem alkalmazható a Fusicoccum és Diplodia anamorf típusú kórokozók esetében (Crous, és mtsai., 2006, Phillips, és mtsai. 2007). Ennek következtében, az általunk vizsgált korokozó a Botryosphaeria obtusa a továbbiakban az anamorf alakjának nevén, Diplodia seriata néven kerül említésre. A fekete kordonkar elhalás betegség nem csak Magyarországon, de az egész világon, ahol szőlőt termesztenek, súlyos károkat okoz (Úrbez- Torres, 2008). A betegség tünetei: A gomba konídiumaival sebeken át fertőzi a növényeket. A kórokozó a szállítószövetekben él és elhalásokat okoz. A fertőzéstől a látható tünetek megjelenéséig több év is eltelhet. Jellemző kórkép az idősebb fás részeken a besüppedő, szürkés foltok, amelyeken fekete piknídiumok láthatók. A fás részek károsításának következménye a tőkék víz- és tápanyagellátásának romlása, majd a részleges (6. ábra) vagy teljes elhalás (Lehoczky, 1974). A kórokozó biológiája: A kórokozó leggyakrabban konídiumos állapotban figyelhető meg a fertőzött anyagon. A konídiumos termőtest fekete, vastag falú, kéregszövetbe ágyazódó piknídium-sztróma. A konídiumok kezdetben hialinok, egysejtűek, a piknídiumokból való kiszóródás után lesznek sötétbarnák, kétsejtűek. Méretük 25 32,5 x µm. A vastagfalú aszkospórák kezdetben hialinok, egysejtűek (7. ábra), majd halványbarnák és kétsejtűek lesznek, méretük x µm. Ivaros alakjuk ritkábban figyelhető meg (Szabó, 2003). 22

23 Fertőzési forrás az elhalt kéregrész, ahol a kórokozó micéliummal és piknídiumokkal telel. A fertőzést a szél, víz, rovarok stb. által terjesztett konídiumok végzik (Szabó, 2003). 6. ábra: A fekete kordonkar elhalás tünete szőlő kordonkar belsejében, illetve gyökéren. (Fotó: Úrbez-Torres) 7.ábra: A Botryosphaeria dothidea A. peritéciumai B. aszkospórái C. konídiumai (Fotó: Úrbez-Torres) 23

24 Szőlő fomopsziszos betegsége teleomorf: Cryptosporella viticola Shear. anamorf: Phomopsis viticola Sacc. A kórokozó világszerte elterjedt a szőlőültetvényekben Franciaországban (Bugaret 1984), É-Amerikában (Pine 1959) vizsgálták alaposabban. Magyarországon a betegséget először Lehoczky ismerte fel Villányban, 1969-ben, egy mély fekvésű, zárt lombozatú, rossz fekvésű szőlőültetvény tőkéin. A fertőzés helyét általában a metszési sebek és az erőteljesen fejlődő hajtások epidermiszén képződő kicsi repedések képezik (Hewitt és Pearsons, 1990). Új telepítésekben az ország csaknem minden szőlővidékén megtalálható (Lehoczky, 1992). A kórokozó főleg az idősebb fás részeket támadja meg, a tőke részleges vagy teljes elhalását okozva. De a korokozó fertőzheti a fiatalabb hajtásokat, leveleket, a fürtkocsányt és a bogyókat is (Pearson és Goheen 1990). A szaporítóanyag előállítás során jelentős hatása lehet a kalluszosodásra is (Varga és Tarczal 2008). A kórokozó elsősorban a csapadékban gazdag évjáratokban okoz súlyos tüneteket (Willison és mtsai. 1965). A gomba patogenitását meghatározott hőmérsékleti és páratartalmú körülmények között először Bugaret vizsgálta (1984). Tünetek: A kordonkar vagy az egész tőke elhal, az elhalt és eltávolított külső kéreg alatt a fiatal kérgen és fán fekete apró pontok, piknídiumok láthatók. A beérett vesszőn fehér elszineződést okoz, amelyen fekete piknídiumok keletkeznek (Vanek, 1996). A hajtás tengelyén és a levél nyelén, hosszú ovális barna színű elhalt foltok (8. ábra), míg a levelek lemezén kicsi, 2-3 mm átmérőjű kiszakadó foltok fejlődnek ki. Ezen növényi részekből Lehoczky és munkatársai ki tudták nevelni laboratóriumban az anamorf alak piknídiumát (Lehoczky 1974). A piknídiumok µm átmérőjüek. Az α-típusú konídiumok µm szélesek ovális alakúak egysejtűek, a β-típusú konídiumok fonálszerűek µm hosszúak (Bugaret 1984). Ugyanakkor Vanek (1996) szerint a leveleken, fürtökön és a hajtásokon a mi ökológiai feltételeink mellett nem figyelhetők meg tünetek. A faszöveti elhalás mindig világosszürke színű, és a beteg tőkerész hosszirányú felmetszésekor szabálytalan lefutású, szklerotizált fekete vonal fejlődik ki a fatestben (Lehoczky 1992). A kórokozó biológiája: A gomba a rügyekben, micélium formában, vagy piknídium alakban telel át. A konídiumok tavaszal a fiatal hajtásokat fertőzik, melyek fehérednek. Az 24

25 idősebb fás részek fokozatosan (néha több éven keresztül) elhalnak. A kéregszövetben a micéliumból piknídiumok fejlődnek ki, melyekben konídiumok képződnek (9. ábra). Védekezés lehetőségei: Az elhalt kordonkarokat, vagy az egész tőkét le kell vágni, és meg kell semmisíteni. A metszési felületet fertőtlenítő szerrel kell kezelni, és le kell zárni. (Vanek, 1996). 8. ábra: A fomopsziszos betegség tünetei a szőlő hajtásán (Fotó: Bush) 9. ábra: A Phomopsis viticola α-konídiumai, egy mikroszkóp felvételen (Fotó:Bush) 25

26 Verticilliumos tőkeelhalás Verticillium sp. A Verticillium fajok is szerepet játszanak az Esca betegség kialakulásában. Ennek a mértékét jelenleg még nem lehet tudni, ugyanakkor tény, hogy a (14. ábra) Firenzei Egyetem Kórtani Intézetében ki tudták mutatni szőlőből (Mikulás és Lázár, 2001). Eddigi ismereteink szerint, ezen fajoknak szőlőben való biológiájáról nincs részletes leírás, azonban a verticilliumos hervadás kutatásának hazánkban is nagy figyelmet szenteltek más kultúrákban. Ennek oka a jelentős mértékű kajszifapusztulás volt. Az első vizsgálatokra az 1940-es években került sor, melyek Berend nevéhez fűződnek. Kaliforniában a verticilliumos hervadást 1916-ban írták le először kajszin. Meggyen Hollandiában találták meg 1925-ben, majd szintén Kaliforniában 1931-ben számoltak be szilván és őszibarackfán való megjelenéséről (Vajna 1983). A kórokozó jellemzése: A konidiumtartó felálló, örvösen vagy különbözőképpen elágazó (15, ábra). A végső ágak a sterigmák, általában palack alakúak, elkeskenyedő végűek, örvökben állnak. A konidiumok gömbölyűek, ellipszoidok vagy rövid orsó alakúak, színtelenek vagy halványszínűek, egyenként keletkeznek. Néhány faj mikroszkleróciumokat fejleszt: Számos faj talajban vagy korhadó növényi részeken élő szaprofiton gomba, néhány faj tracheomikózist és hervadást előidéző növénykórokozó (Vörös és Husz, 1965). A Verticillium fajok növekedéséhez a legideálisabb hőmérséklet a o C között van (Selvaraj és Jannsens, 1975). Az egyes izolátumok patogenitása között jelentős eltéréseket tapasztaltak. A nagy patogenitású izolátumok celluláz termelése nagyobb volt azon izolátumok esetében ahol a β 1-4 glükozidáz, és az endo-β 1-4 glükanáz magasabb szintet ért el (Novo és mtsai., 2006). 26

27 14. ábra: A verticilliumos tőkeelhalás tünete a kordonkar belsejében (fotó: Varga). 15. ábra: A Verticillium sp. mikroszkópi képe (Fotó: Gallegos) 27

28 Petri betegség Phaemoniella chlamydospora (W. Gams et al.) Phaeoacremonium aelophilum (Crous et al.) (Teleomof: Togninia minima), Phaeoacremonium inflatipes Phialophora parasitica. Elterjedése: jelenleg a fiatal, 1-4 éves szőlőültetvények legsúlyosabb megbetegedéseként tartják számon a világ valamennyi szőlőtermesztő régiójában. Magyarországon 1997-ben jelent meg (Dula B.-né, 2004). Jelentősége: a beteg növények fejletlenek maradnak, elsorvadnak. A gyenge eredési % miatt akár % is lehet a pótlási igény. Külső tüneteit a gyenge kalluszképződés, a gyenge gyökeresedés és a gyenge hajtásnövekedés jellemzi. Már a telepítés évében, június-augusztusban észlelhetők a levél és hajtás tünetek: rövid ízköz, egyenetlen hajtástengely, kisebb levélméret, sárguló levélszín, levélszél nekrózis, kisebb törzsátmérő. A belső tünetek az oltás helyén és az alanyvesszőben láthatók. Az alanyvesszők talpalási részétől kiindulva, a bélrész színe sötétbarna-fekete. Az oltás keresztmetszetében, a fás szövetek barnán, feketén elszíneződnek. A bélrész körüli xylemben fekete, ragacsos nedv, fekete mézga (black goo) jelenhet meg. Hosszanti metszetben sötétbarna fekete csíkok és váladék látható a bélrészt körülvevő elsődleges szállító szövetekben. Biológiája: a Phaeomoniella chlamydospora éa a Phaeoacremonium spp. konídiumai megtalálhatók a szaporításra szedett alanyvesszők és nemes csapok felszínén. A fő fertőzési kapuk a metszési sebek, sérülések. A kórokozó gyorsan terjed a bélrészben és onnan hatol át a xylembe (Duláné 2004). Konídium képződés a fán és a farészben (xylemben) lehetséges. Phaeomoniella chlamydospora (10. ábra): a gomba konídiumai egyenesek. Sötétzöld konidióspórákkal rendelkezik. Kártétele: a tünetes, beteg növényegyedek elszórtan, többnyire egyenként, vagy kis csoportokban találhatók az ültetvényekben. A beteg tőkék a hideg teleken súlyos fagykárt szenvednek. A beteg tökéken, az elmondottakkal egyidőben más kordonkar és törzs megbetegedést előidéző gombafajok (Eutypa lata, Botryosphaeria sp., Phomopsis viticola) is megjelenhetnek. Végső tünet az általános leromlás, tőkepusztulás (Dula B.-né, 2004). 28

29 A fiatal tőkék leromlásának leggyakoribb tünetei Külső tünetek: A növény felismerve a fertőzést, válaszreakciója nyomán un. tömítő sejteket képez a xylemben, ezáltal gátolt a nedvkeringés, a tápanyagszállítás, ami végső soron, a leveleken és hajtásokon atipikus, tápanyag ellátási zavarra utaló tünetek megjelenését eredményezi. A gyökeres alany és oltványnövényeken figyelmeztető jelek a gyenge kallusz képződés, gyenge gyökeresedés és gyenge hajtásnövekedés. Rövid íz köz, kisebb levélméret, sápadt, sárguló levélszín, levélszél nekrózis. Kisebb törzsátmérő, korai lombhullás, fagyérzékenység. Általános leromlás, tőkepusztulás. A bélrész színe sötétbarna v. fekete. Az oltás keresztmetszetében a fás szövetek barna, fekete elszíneződése látható. Keresztmetszetben a bélrész körüli xylemben fekete, ragacsos nedv, fekete mézga, (black goo) jelenhet meg. Hosszanti metszetben sötét barna, fekete csíkok, fekete váladék látható a bélrészt körülvevõ szállító szövetekben (Dula B.-né, 2005). 10. ábra: A Phaeomoniella chlamydospora tünetei 1 éves oltványok törzsében (Fotó: Mugnai) 29

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi tanár mezőgazdasági tudományok

Részletesebben

A szőlőtőkék korai elhalásának

A szőlőtőkék korai elhalásának FIGYELMÉBE AJÁNLJUK NÖVÉNYVÉDELEM ROVA TVEZETŐ: Dr. Békési Pál ny. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./11.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl

Részletesebben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,

Részletesebben

Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon

Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon Láday Miklós és Vajna László MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf. 102. Botryosphaeria fajokról általában Botryosphaeria-fajok

Részletesebben

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ)

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) 2017.02.08 2017.02.17. A 2016/2017 telének tartós és kemény fagyokat hozó időjárása a korábbi enyhe évekhez képest próbára tette a szőlőtőkék állóképességét. Ebben az

Részletesebben

Mit kell tudni az aranyszínű sárgaság szőlő betegségről?

Mit kell tudni az aranyszínű sárgaság szőlő betegségről? Mit kell tudni az aranyszínű sárgaság szőlő betegségről?,hazánkban a NÉBIH a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, rövidítve: FD) betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén

Részletesebben

Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok

Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok Alanyfajták tulajdonságai (Az anyatelepeken) Vesszők beérlelése - a tenyészidő függvénye - befolyásolja a ráoltott nemes érési folyamatait Vesszőhozam:

Részletesebben

A feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei

A feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei A feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei Őshazája Észak-Amerika, Turner 1848-ban írta le részletesen, az amerikaiak a legrettenetesebb szőlőbetegségnek tartották Scribner 1886. A szőlő feketerothadását

Részletesebben

A szőlő tőkebetegségei

A szőlő tőkebetegségei A szőlő tőkebetegségei Átfogó védekezési stratégia a szőlő tőkebetegségek fertőzésének megelőzésére A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának finanszírozásában, a

Részletesebben

Közlemény: Megjelent Magyarországon a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)

Közlemény: Megjelent Magyarországon a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD) Közlemény: Megjelent Magyarországon a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD) Az aranyszínű sárgaság betegség első, azonosított előfordulása Magyarországon

Részletesebben

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Részletesebben

Trichodrma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek elleni védekezésben Európában

Trichodrma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek elleni védekezésben Európában Trichodrma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek elleni védekezésben Európában A WINETWORK projekt ügyvivő szakértőinek közös munkájának eredménye. A felhasznált adatok forrása a szőlőtermesztők körében

Részletesebben

Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék)

Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék) Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék) Uralkodó időjárási körülmények 2013 Szélsőséges (tavaszi) időjárás 2014

Részletesebben

Az Európában legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a szőlő korai tőkeelhalásával (GTDs) szemben

Az Európában legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a szőlő korai tőkeelhalásával (GTDs) szemben Az Európában legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a szőlő korai tőkeelhalásával (GTDs) szemben A WINETWORK projekt keretprogramja során azonosított szabadföldi megfigyelések eredményei A WINETWORK

Részletesebben

KOCSÁNYTALAN TÖLGY ÁLLOMÁNYOKBAN JELENTKEZŐ PUSZTULÁSSAL KAPCSOLATOS MIKOLÓGIAI-NÖYÉNYKÓRTANI

KOCSÁNYTALAN TÖLGY ÁLLOMÁNYOKBAN JELENTKEZŐ PUSZTULÁSSAL KAPCSOLATOS MIKOLÓGIAI-NÖYÉNYKÓRTANI 634.0.443 Qu. petrea DR. VÁJNA LÁSZLÓ DR. EKE ISTVÁN VIZSGÁLATOK DR. CSETE SÁNDOR KOCSÁNYTALAN TÖLGY ÁLLOMÁNYOKBAN JELENTKEZŐ PUSZTULÁSSAL KAPCSOLATOS MIKOLÓGIAI-NÖYÉNYKÓRTANI 1982 83-ban végzett vizsgálatok

Részletesebben

Dr. Lehoczky János szőlő növényvédelmi kutatásai

Dr. Lehoczky János szőlő növényvédelmi kutatásai Dr. Lehoczky János szőlő növényvédelmi kutatásai Dr. Lehoczky János (1925-1993) Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, szőlővédelmi osztályvezetője (1962-1981) volt Mivel nagyon

Részletesebben

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,

Részletesebben

A bogyós gyümölcsök betegségei

A bogyós gyümölcsök betegségei A bogyós s gyümölcs lcsök betegségei gei (Kertész) 1 Szamóca nyálkagombás károsodása Kórokozó: Diachea leucopodia (Myx) Képek: internet 2 Szamóca mikoszferellás levélfoltossága Kórokozó: Mycosphaerella

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2012.08.09. 12:00-kor. Érvényes: 2012.08.16-ig. Várható frissítés: 2012.08.16. 12:00-kor.

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK

MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK Készítették: Tisza Ottó dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőhasználati Tanszék FOGALMAK Ággöcsök: A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek

Részletesebben

Hiányozhatnak a virágzatkezdemények o C-ig egyre több virágzatkezdemény. - Sok szőlőfajta termékenysége a trópusok felé haladva növekszik

Hiányozhatnak a virágzatkezdemények o C-ig egyre több virágzatkezdemény. - Sok szőlőfajta termékenysége a trópusok felé haladva növekszik A virágzatok és a termés kialakulási folyamatai A főhajtások fürtjei két vegetatív ciklus alatt fejlődik ki Hónaljhajtások másodfürtjei: néhány hónapos folyamat A kialakuló téli rügyekben végbemenő folyamatok

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

A fás részek betegségei

A fás részek betegségei Az M9-es alanyon levő gyümölcsfák törzskerülete jóval kisebb, mint az erős alanyokon álló fáké, ezért a kórokozók már fiatal korukban könnyen meggyűrűzhetik ezeket. Vajon lehetséges-e az alma termesztése

Részletesebben

Növénykórtani problémák kajszin és őszibarackon 2016-ban. Nagy Géza NÉBIH NTAI

Növénykórtani problémák kajszin és őszibarackon 2016-ban. Nagy Géza NÉBIH NTAI Növénykórtani problémák kajszin és őszibarackon 2016-ban Nagy Géza NÉBIH NTAI Uralkodó időjárási körülmények 2013 Szélsőséges (tavaszi) időjárás 2014 Mint 2010, de esetenként problémásabb 2015 Változékony

Részletesebben

Helyes metszési eljárások

Helyes metszési eljárások Helyes metszési eljárások Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási keretprogramjában támogatást nyert WINETWORK projekt célja egy olyan nemzetközi hálózat kialakítása, amely lehetővé teszi az európai bortermelő

Részletesebben

A PATOGÉNMENTES SZAPORÍTÓANYAG- TERMESZTÉS HELYZETE

A PATOGÉNMENTES SZAPORÍTÓANYAG- TERMESZTÉS HELYZETE NAIK SzBKI A PATOGÉNMENTES SZAPORÍTÓANYAG- TERMESZTÉS HELYZETE Dr. Korbuly János osztályvezető NÉBIH NKI Szőlő- Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Eger, 2015. január 23. Dr. Lázár János tud. munkatárs

Részletesebben

Endophytes and GTD pathogens isolated from symptomatic and asymptomatic grapevine woody tissues. PhD. hallgató.

Endophytes and GTD pathogens isolated from symptomatic and asymptomatic grapevine woody tissues. PhD. hallgató. Kovács Csilla 1 - Peles Ferenc 2 - Balling Péter 3 - Bihari Zoltán 4 - Sándor Erzsébet 5 GTD tüneteket mutató és tünetmentes szőlőtőkék endofita mikroflórájának összehasonlítása Endophytes and GTD pathogens

Részletesebben

Az alanykiválasztás- termőhely összefüggései Kocsis László, Németh Gyöngyi, Lajterné Farkas Bernadett, Chinchille Mathilde

Az alanykiválasztás- termőhely összefüggései Kocsis László, Németh Gyöngyi, Lajterné Farkas Bernadett, Chinchille Mathilde Az alanykiválasztás- termőhely összefüggései Kocsis László, Németh Gyöngyi, Lajterné Farkas Bernadett, Chinchille Mathilde www.georgikon.hu; kocsis-l@georgikon.hu Elvárásaink a szőlőalany fajtákkal szemben:

Részletesebben

Móri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára

Móri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára betegség-előrejelzése Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára 2019.06.13. Az Ezerjó hazája Május 30-án elállt az eső. Korábban azt vártuk, hogy essen, de most már örültünk

Részletesebben

Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély

Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek Fény Fényen is jól fejlődök, ha fokozottabb vízellátásról gondoskodsz számomra Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok Víz Kisebb szárazságot még elviselek, kánikulában

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

borszőlők vörös fajták:

borszőlők vörös fajták: Flora-Pack Kertészet 2400 Dunaújváros Venyimi út 28. borszőlők fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Leányka Nemes olasz rizling Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni

Részletesebben

Az élelmiszerbiztonság a termőföldön kezdődik, amelynek meghatározó elemévé kell váljon a növényvédő mérnök, a növényorvos.

Az élelmiszerbiztonság a termőföldön kezdődik, amelynek meghatározó elemévé kell váljon a növényvédő mérnök, a növényorvos. Az élelmiszerbiztonság a termőföldön kezdődik, amelynek meghatározó elemévé kell váljon a növényvédő mérnök, a növényorvos. A szőlő új és várható károsítói www.vmnk.hu Növlnokényvédelmi és agrokémiai szakmérnök

Részletesebben

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája

Részletesebben

EURÓPAI TRENDEK A SZŐLŐTERMESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGÁBAN: INNOVATÍV NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK EREDMÉNYEI A H2020 ÉS COST PROGRAMOK KERETÉBEN

EURÓPAI TRENDEK A SZŐLŐTERMESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGÁBAN: INNOVATÍV NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK EREDMÉNYEI A H2020 ÉS COST PROGRAMOK KERETÉBEN EURÓPAI TRENDEK A SZŐLŐTERMESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGÁBAN: INNOVATÍV NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK EREDMÉNYEI A H2020 ÉS COST PROGRAMOK KERETÉBEN Dr. Váczy Kálmán Zoltán Eszterházy Károly Főiskola Élelmiszertudományi

Részletesebben

Organikus szőlő növényvédelme

Organikus szőlő növényvédelme Organikus szőlő növényvédelme Rész 1: Növényvédelmi stratégiák Az Európai Unió Lifelong Learning Programme ja támogatásával. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. A kiadvány

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés a Pannonhalmi borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés a Pannonhalmi borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés a szőlőtermesztői számára 2018.08.21-től 08. 30 ig Fenológia: érés szüret körül 1 Merlo Időjárás(08.12 08. 21.) Folyamatosan kánikula volt, csapadék nélkül. A napi átlagos

Részletesebben

Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen

Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen Készítette: Csizmár Mihály Környezettan BSc Témavezető: Dr. Bratek Zoltán Egyetemi adjunktus

Részletesebben

PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,

PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának

Részletesebben

Kovács Csilla 1 - Csótó András 2 - Rakonczás Nándor 3 - Sándor Erzsébet 4. Összefoglalás

Kovács Csilla 1 - Csótó András 2 - Rakonczás Nándor 3 - Sándor Erzsébet 4. Összefoglalás Kovács Csilla 1 - Csótó András 2 - Rakonczás Nándor 3 - Sándor Erzsébet 4 Mikroklimatikus viszonyok szerepe a szőlő tőkebetegségeinek tünet megjelenésére The role of microclimatic conditions for the appearance

Részletesebben

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1945. 2. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1953. 3. Rubner: Die pflanzengeograph. Grundlagen des Waldbaues, 1953. 4. Braun Blanquet: Pflanzensoziologie, 1951.

Részletesebben

gei Kép: internet Fotó: internet

gei Kép: internet Fotó: internet A keresztes virágúak betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Káposztafélék gyökérgolyválya (Kertész) Plasmodiophora brassicae (Protozoa) Gazdanövények: Keresztesek, pl.: Repce Retek Torma Karalábé,

Részletesebben

A kabakosok betegségei

A kabakosok betegségei A kabakosok betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Uborka mozaik vírus Cucumber mosaic virus (CMV) Gazdanövények: Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Tökfélék Paradicsom Gyomnövények Dísznövények stb.

Részletesebben

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet dr. Bujdosó Géza NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Árutermelő gyümölcsültetvények kritériumai min.

Részletesebben

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása Útmutató a jó gyakorlatok felhasználásához A projekt az Európai Unió Horizon 2020

Részletesebben

10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. http://fahiba.fmk.nyme.hu

10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. http://fahiba.fmk.nyme.hu Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. Görbeség Görbeség: a hengeres fa hossztengelye íves

Részletesebben

Amit az esca-ról tudni érdemes

Amit az esca-ról tudni érdemes Amit az esca-ról tudni érdemes A múltba gyökerező jelen és a jövő növényvédelmi problémája(ái) dr Dula Bencéné Kertészmérnök, növényvédelmi mikológus, szőlőtermelő, Eger 2 JÁRVÁNYOS (egytényezős) Szőlőbetegségek

Részletesebben

Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz!

Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz! Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz! Dr. Véghelyi Klára címzetes egyetemi docens Budapest A kórokozó A röszleriás gyökérgomba, a termőtest alakjára utaló elnevezés szerint szegecsfejű

Részletesebben

a) területválasztás, b) talajtermékenység fenntartása, c) kevésbé erőteljes gyökérzetű fajta kiválasztása, d) megfelelő mezőgazdasági technikák

a) területválasztás, b) talajtermékenység fenntartása, c) kevésbé erőteljes gyökérzetű fajta kiválasztása, d) megfelelő mezőgazdasági technikák Biobor A szőlészet az utóbbi 25 évben számos fontos változáson ment át. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a polikultúrát mindenhol egyre inkább felváltja a monokultúra. A monokultúrás termelésben

Részletesebben

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A szőlőtermesztés a tanúhegyek lankáin folyik Szent György-hegy Csobánc (Keszi-hegy) Jellegzetes kalap

Részletesebben

Teljeskörű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Neszmély, Szöllősi Pincészet július. 09

Teljeskörű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Neszmély, Szöllősi Pincészet július. 09 ISONET L PLUS Teljeskörű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Neszmély, Szöllősi Pincészet 2014. július. 09 Kőrös Tamás (20/551 4442) Szőlő növényvédelmi szaktanácsadó 2 A szőlő molykártevői mennyiségi

Részletesebben

Dr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna. 2013. május 11. fotó: Vajna L.

Dr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna. 2013. május 11. fotó: Vajna L. Dr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna 2013. május 11. fotó: Vajna L. Sok gond van a meggyel telepítés rosszul sikerül korai fapusztulások verticilliumos hervadás monilia fertőzés, járvány blumeriellás

Részletesebben

( ompartmentalization f ecay n rees)

( ompartmentalization f ecay n rees) ( ompartmentalization f ecay n rees) Erdészeti (fa) patológia Elsősorban a fák leromlásának, korhadásának folyamatát kutató tudományág. George Henry Hepting (1907 1988) 1935 - Először ír a fák korhadások

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

Dr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág

Dr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág Dr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág 1 A sebekről Kültakaró folytonosságának megszakadása Elkerülhetetlenül keletkeznek, a fák esetében is Evolúció során

Részletesebben

KORAI SZÔLÔTÔKE-PUSZTULÁST OKOZÓ, SZAPORÍTÓANYAGGAL TERJEDÔ KÓROKOZÓ GOMBÁK

KORAI SZÔLÔTÔKE-PUSZTULÁST OKOZÓ, SZAPORÍTÓANYAGGAL TERJEDÔ KÓROKOZÓ GOMBÁK NÖVÉNYVÉDELEM 47 (11), 2011 461 KORAI SZÔLÔTÔKE-PUSZTULÁST OKOZÓ, SZAPORÍTÓANYAGGAL TERJEDÔ KÓROKOZÓ GOMBÁK Dula Bencéné 3300 Eger, Eszterházy tér 9. e-mail: terezia@dulabor.hu A szôlôtôkék legyengülése,

Részletesebben

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly

Részletesebben

Rizoktónia. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye.

Rizoktónia. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye. Rizoktónia www.kws.hu A narancs a KWS egyik védjegye. Velünk kezdõdik. Tartalomjegyzék Szakkifejezések...4 Rhizoctonia solani...6 Származása, története, elterjedése, gazdasági jelentôsége...7 Tünetei...12

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

CELTIS FAJOK KOMPLEX ETIOLÓGIÁJÚ BETEGSÉGÉNEK DIAGNÓZISA (esettanulmány)

CELTIS FAJOK KOMPLEX ETIOLÓGIÁJÚ BETEGSÉGÉNEK DIAGNÓZISA (esettanulmány) NÖVÉNYVÉDELEM 46 (10), 2010 465 CELTIS FAJOK KOMPLEX ETIOLÓGIÁJÚ BETEGSÉGÉNEK DIAGNÓZISA (esettanulmány) Vajna László MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest Pf. 102. Díszfák, erdei fafajok és

Részletesebben

Dr. Vajna LászLó. I. A betegség fellépésének tényezői, és a földfeletti részek egyes gomba-kórokozói. Fotó: Dr. Vajna László

Dr. Vajna LászLó. I. A betegség fellépésének tényezői, és a földfeletti részek egyes gomba-kórokozói. Fotó: Dr. Vajna László I. A betegség fellépésének tényezői, és a földfeletti részek egyes gomba-kórokozói Dr. Vajna LászLó NAIK, Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Budatétény Fotó: Dr. Vajna László 2014. március Az összeállítás

Részletesebben

Varga László

Varga László Új mikrobiológiai talajkezelési lehetőségek és termékfejlesztések az ökológiai 2017. 12. 09. termesztésben, misztériumok nélkül Varga László +36 30 928 6172 Mik a termelés kritikus pontjai? Időjárás Kártevők

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés ( ) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés ( ) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.07.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2015.05.07. 12:00-kor. Érvényes: 2015.05.14-ig. Várható frissítés: 2015.05.14. 12:00-kor. Az elmúlt hét időjárása

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2015.05.21. 12:00-kor. Érvényes: 2015.05.28-ig. Várható frissítés: 2015.05.28. 12:00-kor. A gyors növekedésnek

Részletesebben

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge DEKALB HÍRLEVÉL 2012.08.02. 2012/10. Szám A repcék télállósága A repcék betegség ellenálló képessége Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu Télállóság

Részletesebben

A csonthéjasok betegségei. gei

A csonthéjasok betegségei. gei A csonthéjasok betegségei gei 1 Prunus (cseresznye, meggy) nekrotikus gyűrűsfoltossága (Kertész) Kórokozó: Prunus necrotic ring spot virus, PNRSV Gazdanövények: cseresznye meggy szilva őszibarack kajszibarack

Részletesebben

Man-Made Plant diseases

Man-Made Plant diseases Fotó: Vajna László Mottó! CeCil Yarwood: Man-Made Plant diseases science, vol. 168. 218-200. 10 April 1970: (Cecil E. Yarwood, Department of Plant Pathology, University of California, Berkeley... ) 1907-1981

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert 8. Fahasznosítás Tölgyek Quercus spp. 2 Quercus robur kocsányos tölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III.

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Mechanikai sérülések Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás,

Részletesebben

Dr. Janky Ferenc Rácz Kinga

Dr. Janky Ferenc Rácz Kinga Dr. Janky Ferenc Rácz Kinga Szőlészeti-Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek, 2012. február 20.-24. Bevezetés Európa meghatározó mind a termelésben, mind a fogyasztásban Itt a fogyasztás csökken

Részletesebben

Teljes körű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Babarci Pincészet Győrújbarát, 2014. július. 15

Teljes körű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Babarci Pincészet Győrújbarát, 2014. július. 15 Teljes körű lehetőségek a növényegészség megőrzésében Babarci Pincészet Győrújbarát, 2014. július. 15 LÉGTÉRTELÍTÉS Kőrös Tamás (20/551 4442) Szőlő növényvédelmi szaktanácsadó 2 A szőlőmolyok természetes

Részletesebben

1.táblázat A fürtkezdemények számának átlaga 1.rügyemelet 2.rügyemelet

1.táblázat A fürtkezdemények számának átlaga 1.rügyemelet 2.rügyemelet Az áttelelő szőlőkárosítók és a rügyek állapotának vizsgálata (2015 február) Éles Sándorné és Balling Péter A 2014-15-ös tél végén az idén is megvizsgáltuk mikroszkóppal a rügyekben lévő fürtkezdeményeket,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását,

Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól. Háncs: A kéreg belső részén

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét- Katonatelep Kiskőrös 2014. szeptember 05. Európában a mezőgazdaságilag

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A málna védelme. I. A málna betegségei. II. A málna kártevői. III. A málna gyomírtása

A málna védelme. I. A málna betegségei. II. A málna kártevői. III. A málna gyomírtása A málna védelme I. A málna betegségei II. A málna kártevői III. A málna gyomírtása I. A málna betegségei I/1. Málnamozaik: Tünetek: szögletes, sárgászöld foltok a leveleken, levéltorzulás. Életmód: 4 vírus

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

A 2010-es év szőlővédelmi tanulságai Lovász Csaba

A 2010-es év szőlővédelmi tanulságai Lovász Csaba A 2010-es év szőlővédelmi tanulságai Lovász Csaba az előadás témái időjárási tényezők 2010-ben a 2010-es körülmények hatása és nyomon követése egy konkrét védekezési kísérletben tanulságok, amik segíthetnek

Részletesebben

Egyszikű és kétszikű szár megfigyelése

Egyszikű és kétszikű szár megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az egyszikű és kétszikű szár összehasonlítása A szártípusok csoportosítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: egyszikű és kétszikű növény szára (kukorica, petúnia,

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A növényi növekedés és fejlődés áttekintése Előadás áttekintése 1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma

Részletesebben

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA

AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA

Részletesebben

Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben

Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben Fákkal, cserjékkel kapcsolatos őszi teendők: - Az évi utolsó fűnyírás (ha szükséges), a gyep szellőztetése, a kaszálék felhasználása (mulcs, komposzt) - A lehullott

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

A málna kórokozói. vírusos betegségek közül a málnamozaik a legjelentősebb. A betegséget

A málna kórokozói. vírusos betegségek közül a málnamozaik a legjelentősebb. A betegséget A kórokozói A TÖBBNYIRE KISÜZEMBEN, HÁZIKERTBEN TERMESZTETT MÁLNÁT SOK KÁRO- SÍTÓ VESZÉLYEZTETI. A KIEGÉSZÍTŐ AGROTECHNIKAI, MECHANIKAI ELJÁRÁ- SOKNAK IS IGEN NAGY SZEREPÜK VAN A KÁROSÍTÓK LEKÜZDÉSÉBEN.

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben