Amit az esca-ról tudni érdemes

Átírás

1 Amit az esca-ról tudni érdemes A múltba gyökerező jelen és a jövő növényvédelmi problémája(ái) dr Dula Bencéné Kertészmérnök, növényvédelmi mikológus, szőlőtermelő, Eger 2 JÁRVÁNYOS (egytényezős) Szőlőbetegségek KRÓNIKUS (több tényezős) fás betegségek peronoszpóra lisztharmat szürkerothadás feketerothadás Vírusok (15 féle) Fitoplazmák (FD, BN) Baktériumok agrobaktérium Pierce betegség! Gombák e s c a kordonkar elhalás (BOT, Eutypa, Phomopsis) gyökérbetegségek (Újratelepítési betegség) dr Dula Bencéné 1

2 3 E S C A A szőlőműveléssel egyidős Globális probléma Kutatások kezdete 1898-tól Újkori esca a 80-es évek végétől, erőteljes tünetgyarapodás termő és fiatal 4-6 éves szőlőkben is Fr, Sp a N-arzenit betiltással - de Mo ill 2001-től Tőkepusztulás 1-10 %/év 20 év felett 30%< tőkehiány A levéltünetes tőkék aránya 10-50% B boglár C sauvignon ,9 42, ,4 % 14 Esca tünetes tőkék aránya Országos átlag 11,94 12, ,93 8,59 4 1, dr Dula Bencéné 2

3 5 Esca tünetes tőkék előfordulási gyakorisága borvidékenként (három év átlaga ) % Neszmél y Csopak- Bfüred Badacson y Bboglár Eger Kunság Mátra Somló Sopron Tokaj Villány % 4,0 6,9 5,0 39,8 4,1 2,7 12,2 5,5 3,4 1,4 3,1 6 Esca tünetes növények aránya Nagyréde éves Hárslevelű ültetvény 22,70 24,50 13,40 10, dr Dula Bencéné 3

4 7 ESCA A szőlő legkorábbi és legbonyolultabb fásbetegsége Intenzív nemzetközi kutatás1990-es évek elejétől Több kötetnyi cikk, publikáció Lassan áttekinthetetlen, nehezen követhető évrőlévre gyarapodó új információ Egyre többet tudunk róla, ennek ellenére Mindmáig nincs, és belátható időn belül nem lesz ellene megoldás NEM ADJUK FEL 8 Esca Komplex etiológiájú fásbetegség A fertőzésért felelős leggyakoribb kórokozók: Phaeomoniella chlamydospora, Phaeoacremonium aleophilum, (Pm hungaricum) Botryosphaeria spp Cadophora luteo-olivacea farontó Fomitiporia mediterranea (kiültetés után) Nem specifikus szőlőkórokozók A tünetes levelekről nem izolálhatók Kizárólag a fás szövetekben élnek Zöld részeket nem fertőzik Rejtőzködve induló kórfolyamat Összetett tünetegyüttes Hektikus tünetmegjelenés! (van/eltűnik/sok) A beteg tőkék nem gyógyíthatók! dr Dula Bencéné 4

5 RA Phaeoacremonium hungaricum Pm mortoniae PDA MA 10 Ma már ismert a teljes kórfolyamat 4 önálló betegségfázis és elnevezés dr Dula Bencéné 5

6 11 Nem ezzel kezdődik ez már a 4 tünetfázis A fertőzés kiindulása Szaporítóanyag előállítás Alany és csapvesszők felületén lévő gombaspórák Metszőollók, oltóeszköz, Vesszők előáztatása során Talajból Látensen fertőzött oltványokkal dr Dula Bencéné 6

7 13 A tünetek megjelenési ideje, formája szerint 1 betegség fázis 1 Barna szövetcsíkoltság kiváltói : Pch, Pal Oltványiskolában nevelt növényeken Csak belső faszöveti elváltozások 2 Petri betegség (black goo) 1-8 éves 14 ültetvényekben Külső tünet: csökött növekedés, klorotikus levélszín, levélszélnekrózis Belső szöveti elváltozások: sötét bélrész, fekete foltok vagy gyűrű a bél körül, gumiszerű sötét váladék kiváltói : Pch, Pal, Cadophora luteo-olivacea azonos tünetekkel (komplex fertőzés) dr Dula Bencéné 7

8 15 3 Fiatal esca szőlő levélcsíkoltság 2-4 éves szőlőkben tipikus esca tünet tiger stripe foltosság A faszöveti tünetek azonosak a Petribetegségnél leírtakkal, kórokozók: Pch, Pal nagyobb kiterjedésű barnás-vörös faszöveti nekrózis Pch Valódi esca dr Dula Bencéné 8

9 4 Valódi esca esca 17 proper elnevezés a fehérkorhadásos betegségre vonatkozik Levéltünet + fehérkorhadás Valódi esca tünetek T5C alany ültetvényben Tünetgyakoriság: 15,62% dr Dula Bencéné 9

10 E A B F C D G Valódi esca fásrészekben látható tünetek A: fehérkorhadás alanytőkefejben B : fehérkorhadás 4 A fehérkorhadás kórokozója (Fomitiporia mediterranea) éves tőke oltási keresztmetszetében C: fehérkorhadás a törzs teljes hosszában D,E, F: különböző Szaporítóanyaggal mértékű korhadások nem a terjed törzsben G: Fomitiporia mediterranea tenyészeti képe BDA táptalajon Kizárólag az ültetvényben metszési sebeken keresztül fertőz 20 Társult, párhuzamos fertőzések, komplex v önálló betegségek részleges törzs és/vagy kordonkar elhalást/vagy korai tőkepusztulást kiváltó gomba kórokozók dr Dula Bencéné 10

11 Fekete kordonkarelhalás (21faj - Bot, Neofusicoccum) Gyakran esca-val együtt levéltünetei is hasonlatosak gyakori fiatal kordonművelésű szőlőkben Oltványokon is előfordulhat! Fekete kordonkarelhalás dr Dula Bencéné 11

12 23 BOT rákos seb, és himlőfoltos fürt Tolcsva, dr Dula Bencéné 12

13 Feketelábúság Ilyonectria 26 spp (Cylindrocarpon spp) Talajból fertőz Gyakran izolálható oltványok gyökeréről, vesszőkről Hosszanti fekete nekrózis csíkoltság a xylemben Gyökérzet elhalása Lassú növekedés, rövid ízköz, csökött hajtások, apró levelek érközi klorózis és nekrózis Rövid időn belül jelentős mértékű leromlás,tőpusztulás dr Dula Bencéné 13

14 Eutípás rák önálló betegség, specifikus tünetekkel 27 Idősebb korú szőlőkben, részleges elhalás Fertőzési forrás elhalt tőkerészek Fertőzés sebzéseken, sérüléseken keresztül Lassú, több éves látens fázis közben a kórokozó a faszövetben halad előre Tünetek a kambium és a háncsszövet elérése után meg az első tünetek Amputálás lehetősége!! Fiatal 6 éves ültetvényben is dr Dula Bencéné 14

15 B A C D E Eutypa tipikus hajtástünete: rövid ízközű, abortálódó apró levelű, mereven felálló hajtások fiatal 6 éves ültetvényben C: V- alakú faszöveti nekrózis a kar vagy törzskeresztmetszetben D: Eutypa miatt elhalt kordonkar E: fokozott fertőzési veszélyt jelent a sorközben maradt metszési nyesedék valamint, az ültetvény közelében felhalmozott elpusztult törzsek AA C E B D F G H J Fomopszisz tünetek A, B: foltos és kifehéredett egyéves veszők C,D: hosszanti nekrotikus foltok a hajtások alapi részén E: apró nekrotikus foltok és levélér elhalások levélen F: rothadó levélszövet piknídiumokkal G: H: J: kibuggyanó fehér piknokonidiumok tömege bogyón, levélkocsányon és levélen dr Dula Bencéné 15

16 31 A tünetes levelekről kórokozók nem izolálhatók Mi okozza a tüneteket? A levél és fürttünetek megjelenéséért a fás részeket fertőző (Phaeo) fajok által termelt toxinok felelnek Eutypa eutipin toxin a növény másodlagos biotikus v abiotikus stressz metabolitok fitoalexinek (resveratrol, pterostilben, viniferin) termelésével reagál (védekezik) szintje a tünetmegjelenéstől növekszik Tünet fürtzáródás előtt nincs súlyos stressz-hatást követően (aszály, fagy, túlnedves talajállapot) intenzívebb tünetmegjelenés 32 A fás, krónikus betegségekkel fertőzött tőkék száma (az esca is) világszerte drámaian gyarapszik Széleskörű összefogás, biztató új eredmények ellenére Megoldás még mindig nincs! dr Dula Bencéné 16

17 Szőlőbetegségek jellemzői JÁRVÁNYOS (egytényezős) Egy kórokozó Levegőben terjed Logikus, jól követhető kórfolyamat Zöld részek károsítása Fertőzés után specifikus tünetek Mennyiségi, minőségi kár csak az adott évben A tőke élete nincs veszélyben Jól kezelhető! KRÓNIKUS (fás, többtényezős) Látens, komplex fertőzés Szaporítóanyag Fás részekben élő belső élősködők (szöveti degradáció, tápanyagforgalmi zavar, toxinok) Tünet évekkel később Atipikus tünetek Mennyiségi és minőségi kár évről-évre Lassú, vagy gyors leromlás tőkepusztulás Nem gyógyítható! 34 A fás szárú növények leromlása, lassú pusztulása többtényezős, összetett folyamat Abiotikus és biotikus tényezők által okozott komplex betegség melyhez e két tényező időben és térben együtt és/vagy egymást követően megnyilvánuló hatása szükséges dr Dula Bencéné 17

18 35 Abiotikus tényezők Meghatározó, hajlamosító szerepet töltenek be Klimatikus tényezők csapadék, hőmérséklet szélsőséges ingadozása a legjelentősebb stressz hatást okozó elem, a leromlási folyamat gerjesztője is Az ember az ökoszisztéma legfőbb szabályozó eleme Súlyosbíthatja az abiotikus tényezők káros hatását terület, fajta, alany megválasztás, szaporítóanyag előállítás, telepítés, művelés, terhelés, tápanyag ellátás során Az elkövetett hibák később nem korrigálhatók, ezért A leromlás bekövetkezése rendszerint elkerülhetetlen 36 Biotikus tényezők Szerves, de nem meghatározó része 1 Szívókártevők, járványos betegségek (pl korai lombhullást okozó kórokozók) hajlamosítók 2 Fakultatív parazita gombák egy csoportja, a leromlást kiváltó un decline patogének szöveti elhalást okozva közvetlen kiváltói a fás növények elhalásának Gyökérelhalást okozók (pl Armillaria, Roesleria, Rosellinia) Belső élősködők (pl Fusarium, Phaeomoniella, Phaeoacremonium) Vessző, törzs, ágelhalást, rákos sebeket okozók (pl Botryosphaeria, Neofusicoccum, Phomopsis, Euthypa) Farontó, korhasztó gombák (pl Fomitiporia) Az életközösségek szerves részeként, tartós és szélsőséges környezeti hatások esetén válnak jelentős tényezővé! dr Dula Bencéné 18

19 A fásnövények leromlás jellegű pusztulása összetett, 37 többtényezős folyamat 1 Hajlamosító (hosszú távú hatás) pl a növény genetikai potenciálja, vírusfertőzöttség, rossz talajállapot, klíma, elöregedés 2 Kiváltó (rövid távú hatás) pl aszály, fagy, lombvesztést okozó gombafertőzés v rovarkártétel 3 Járulékos (súlyosbító) (hosszú távú hatás) pl rákos, faszöveti betegséget, korhadást okozó gombák, vírusfertőzés, fonálféreg ELHALÁS 38 Jellemzői A leromlás szindróma, nem specifikus tünetek összessége, amelyek eltérő ökoszisztémában, fafajtól függetlenül nagymértékű hasonlóságot mutatnak A leggyakoribb tünetek: növekedési erély csökkenés, rövid internódiumok, gyökérzet degenerációja, részleges elhalása, korhadása, korai lombszíneződés, levélméret csökkenés, vessző, kordonkar elhalás Gyakran többéves folyamat Tünetek fokozódása évről-évre, esetenként mérséklődése, elmaradása, látszólagos állapot javulás, korai, teljes pusztulás dr Dula Bencéné 19

20 39 Nem könnyű ezt a rendkívül összetett, komplex rendszert áttekinteni, megérteni, megértetni és elfogadtatni egy egyszerű termelővel Mi ez? Mivel, hogyan védekezhetek? A diagnosztizálás és a védekezési módszerek megválasztása más megközelítést kíván Mit tehet az aki krónikus betegségre gyanakszik? Önálló, egyedi esettanulmány Komplex etiológiájú betegség kiderítése Komplex, több tényezős megközelítést kíván Felkészült szakemberek! dr Dula Bencéné 20

21 Esettanulmány A krónikus betegségeket, leromlást és korai tőkeelhalást okozó patogén ágensek (viroidok, vírusok, fitoplazmák, baktériumok, gombák) többsége fokozottan veszélyes, mert a beteg tőkékről szedett vegetatív szaporítóanyaggal terjedhetnek (Lehoczky János, 1991) Általános vélemény, a kórokozó(k) már kiültetés idején a növényben van/lehet Az alapoknál kezdődik a baj! dr Dula Bencéné 21

22 43 Tények: Védekezési lehetőségek 1 A fertőzés kiindulása a szaporítóanyag 2 A kórokozó gombák az oltványkészítés során kerülnek be a növényekbe Megtalálhatók és kimutathatók: Alany és nemes csapvesszők felszínéről, metszőollókról, oltókészülékről, asztalok felületéről, alany és nemes csapvesszők előáztató vizéből, oltási helyről 3 A beteg növény kiültetés után nem gyógyítható 4 Új fertőzések ültetvényben metszési sebeken 5 A kórokozók metszőollóval is átvihetők 44 A védekezések célja 1 MEGELŐZÉS 2 Új fertőzések megakadályozása dr Dula Bencéné 22

23 45 MEGELŐZÉS 1 Alany és nemes törzsültetvények, oltványiskolák Fertőzésmentes törzsültetvények létesítése Évenkénti szigorú ellenőrzése Tünetes, beteg tőkék szelekciója eltávolítása, megsemmisítése, elégetése Alapanyag kizárólag ellenőrzött, egészséges növényekről Oltványiskolák vándoroltatása 5 év (talajpihentetés) Talajfertőtlenítés Újratelepítés előtt talajpihentetés (3-5 év) 46 MEGELŐZÉS 2 Szaporítóanyagelőállítás teljeskörű higiéniája 1 Metszőollók fertőtlenítése alapanyag begyűjtése, darabolása során 2 Tároló és oltóhelység helység, eszközök, oltóberendezés, kezelő felületek, asztal fertőtlenítése (10%-os Hypó) 3 A megszedett vesszők gyors beszállítása (24 órán belül) 4 Alapanyag vegyszeres felületi fertőtlenítése 1 betárolás előtt A Solvochin Extra 1998 betiltása óta, nincs újabb engedélyezett, legálisan használható felületi fertőtlenítő anyag Ezért sokan (feketén) még mindig használják dr Dula Bencéné 23

24 47 MEGELŐZÉS 3 Egyéb módszerek 1 Melegvizes kezelése (50 o C/30-45 perc) alany és csapvesszők (oltványok) betárolás előtt vagy kitárolás után vírusok, fitoplazmák, gombaspórák, atka, kabócatojások gyérítése, elpusztítása A B C D E F Melegvizes hőkezelő berendezés (Tapolca Mogyorósi Tibor) B: alany és csapvesszők behelyezés előtt C: a kosár beemelése a vízbe D: vesszők az 50 o C-os vízben E: hőkezelő lezárt állapotban, automatikus vízkeverés és hőszabályozás F: a kosár kiemelése 40 perc kezelési idő dr Dula Bencéné 24

25 49 2 Biológiai módszer Trichoderma antagonista gomba hatáskifejtés módja Tér és tápanyag kompetició direkt parazita hatás a patogén kórokozókkal szembeni Számos másodlagos metobolitot termel pl sejtfaloldó enzimek, az egyik legfontosabb a 6-pentyl-V-pyrone (6PP) (kókuszaroma illatanyag) Elicitor hatás - ami a növények védekezési mechanizmusát serkentő anyagok -fitoalexinek, speciális fehérjék - termelését indukáló 50 Mely kórokozók ellen hatékonyak Talajból fertőző hervadást és rothadást okozó fajok Fusarium spp, Verticillium spp, Pythium spp, Rhizoctonia solani, Armillaria spp, Aspergillus spp, Botrytis cinerea, Alternaria stb A legfontosabb Esca kórokozók P chlamydospora, Phaeoacremonium spp, Diplodia spp, Botryospheria spp, Euthypa lata, Cadophora spp, Agrobacterium vitis dr Dula Bencéné 25

26 51 Trichoderma Oltványiskolától az ültetvényig TRIFENDER T asperellum, VINTEC (2018)T atroviride SC1 Oltványkészítés különböző fázisaiban 1 Alany és csapvesszők felületi kezelése áztatása (1 ó), betárolás előtti vagy kitárolás után 2 Oltás előtti előáztatása (24 ó)!!!!! 3 Kiiskolázás előtt g yökérkallusz bemártása (10 perc) 4 és/vagy beöntözése VINTEC 200g/100l vízben = 2x10 12 spóra töménység) TRIFENDER PRO 500 g/100l vízbe 52 2 Új fertőzések megakadályozása fiatal v idősebb ültetvények higiéniája PRAKTIKUS TANÁCSOK Metszőollók fertőtlenítése Csapadékos időben ne metszünk Hagyjunk 3-5 cm csonkot Ültetvény higiénia potenciális fertőzési források felszámolása Elpusztult tőkék kivágása, tőkerészek levágása, eltávolítása, nyesedék kihúzása, elégetése dr Dula Bencéné 26

27 53 Esca visszavágott, amputált tőke új hajtásain Eutypa és feketekordonkar elhalás esetén hatékony Metszési sebek kezelése, lezárása Levegővel terjedő, sebeken át fertőző kórokozó fajok Fomitiporia, Botryosphaeria, Eutypa, Phaeo bejutásának megakadályozása Zöldmunka nem veszélyes A kórokozók csak a fás részeket fertőzik 1 Sebkezelők 2 Trichoderma antagonista gomba (Vintec 2 g/l) közvetlen metszés után permetezéssel 10 o C felett, száraz időben kezelés után 2 fagymentes nap dr Dula Bencéné 27

28 55 A Trichodermának helye van telepítés, újratelepítés és pótlások végzésekor (Trifender Pro WP 1-2 kg/ha) Telepítés előtt talajba forgatással Segíti a gyökérmaradványok elbomlását Talajfertőtlenítő szerepet játszik Saját gyökerű növények vagy, oltványok gyökérzetének bemártása Ültető gödör talajának kezelése/ beöntözése 56 Összegzés Az esca nem új, hanem a szőlő legrégebbi, legösszetettebb, legnehezebben kezelhető komplex etiológiájú fás betegsége A szőlőtőkék korai pusztulása világméretű probléma A beteg tőkék nem gyógyíthatók Nincs más lehetőségünk Meg kell tanulni együtt élni ezzel is úgy, hogy a lehető legkisebb gondot okozza Törekedni kell a fertőzés megelőzésére és kártételi szint minimalizálására Minden lehetséges eszköz alkalmazásával dr Dula Bencéné 28

29 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! dr Dula Bencéné 29