Endophytes and GTD pathogens isolated from symptomatic and asymptomatic grapevine woody tissues. PhD. hallgató.
|
|
- Mariska Dudás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kovács Csilla 1 - Peles Ferenc 2 - Balling Péter 3 - Bihari Zoltán 4 - Sándor Erzsébet 5 GTD tüneteket mutató és tünetmentes szőlőtőkék endofita mikroflórájának összehasonlítása Endophytes and GTD pathogens isolated from symptomatic and asymptomatic grapevine woody tissues k.csilla20@gmail.com 1 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, PhD. hallgató 2 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, adjunktus 3 Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, kutatóintézeti munkatárs 4 Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, igazgató 5 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, egyetemi docens Összefoglalás A szőlőtőkéből kiinduló megbetegedések (Grapevine Trunk Diseases -GTD), a tőke korai pusztulásához vezetnek. A betegség kialakulásában számos növényi kórokozó gomba vehet részt, emellett a tünetek kialakulását és a betegség súlyosságát az időjárási viszonyok is nagymértékben befolyásolják. A betegségek közös jellemzője, hogy az enyhébb tünetek megjelenése nem minden évben jellemző, illetve sokszor csak néhány évvel az első tünetek megjelenését követően figyelhető meg a tőke elhalása. A betegség kialakulásában valószínűleg biotikus és abiotikus tényezők egyaránt szerepet játszanak. Korábbi eredmények alapján a patogén gombák sok esetben a tünetmentes növényekből is kimutathatóak voltak, ezért célunk a tüneteket mutató és a tünetmentes tőkék mikroflórájának összehasonlítása volt. A vizsgálataink során Chardonnay ültetvényben végeztünk mintavételezést. A betegségben szerepet játszó kórokozók (Diplodia seriata és Diaporthe sp.) a GTD tüneteket mutató és a tünetmentes tőkékből egyaránt kitenyészthetőek voltak. Az egészséges és a betegséget mutató növények fás szöveteiben azonban nagy számban voltak jelen különböző, nem GTD patogén endofiták is (Epicoccum sp., Trichoderma sp., Mucor sp., Botrytis sp., Fusarium sp.) a GTD patogének mellett. Különbség mutatkozott a nekrotikus és nem nekrotikus szövetekből, illetve az eltérő növényi részekből kimutatható mikroflóra fajösszetétele között. Kulcsszavak: GTD patogén gombák, Chardonnay, endofita mikroflóra, Diplodia seriata, Diaporthe sp. 210
2 BEVEZETÉS A szőlőtőke korai pusztulásához vezető megbetegedéseket többféle, különböző betegség néven írják le kórokozó gombafajtól függően. A betegségek esetében több közös jellemző is megfigyelhető azonban, ami miatt a szőlőtőke fás betegségei (Grapevine Trunk Diseases -GTD) összefoglaló néven emlegetik világszerte (Bertsch et al., 2012). Bár a betegség kialakításában több kórokozó gomba szerepét is bizonyították, a tünetek nem minden esetben figyelhetőek meg a kórokozó jelenlétében. A betegségek közös jellemzője, hogy az enyhébb tünetek (1. kép) megjelenése nem minden évben újul ki, illetve sokszor csak néhány évvel az első tünetek megjelenését követően figyelhető meg a tőke teljes elhalása (Petit et al., 2006). A tünetek kialakulásában ezért valószínűleg egyéb tényezők is szerepet játszanak, melyek közül eddig az egyenlőtlen csapadékeloszlás szerepét bizonyították (Bertsch et al., 2012). A GTD világszerte, és Magyarországon is egyre nagyobb arányban jelentkező megbetegedés (Quéré és Sermier, 2015). 1. kép: Esca tünetek kialakulásának folyamata a Tarcal 7 levélen (az enyhébb tünetek a középső levélen láthatóak klorotikus érközi foltokként) Fotó: Sándor Erzsébet A növények belső szöveteiben található, endofita mikroflóra összetételével és változásával kapcsolatban, a növényi betegségek kialakulásában, illetve a növényi kórokozók terjedésének megakadályozásában játszott szerepéről egyre több eredmény lát napvilágot. Ma már egyértelmű, hogy mind a lágyszárú, mind a fás szárú növények belső szöveteiben jelentős számú, és változatos fajösszetételű mikroflóra található, melyek között nemcsak a növényi betegségek kialakításáért felelős, növényi patogén baktériumok és gombák találhatóak meg, hanem a növény számára hasznos, a betegségekkel szembeni ellenállást növelő mikrobák is jelen lehetnek (Stone et al., 2012)
3 A legfontosabb szőlő tőkebetegségek, melyeket ma már a GTD betegségcsoportba sorolnak, a következőek: esca, Eutypa-, és a Botryosphaeria, illetve a Phomopsis fajok okozta tőkeelhalás, Petri-betegség, fekete kordonkar-elhalás (BDA, black dead-arm elnevezés is) (Kotze et al., 2011; Lehoczky, 1974, Úrbez-Torres, 2011, Varga, 2009, Bertsch et al., 2012). A Petri-kór kialakításában a Phaeomoniella chlamydospora vesz részt, mely az egy évnél fiatalabb hajtásokat megfertőzve alakítja ki a jellegzetes tüneteket (Bertsch et al., 2012; Gramaje és Armengol, 2011). Az eutypás tőkeelhalást az Eutypa lata kórokozó gomba okozza. Az eutypás tőkeelhalást előidéző más, új fajokat is leírtak már Ausztráliában (Trouillas et al., 2011). Ezek a fajok az Eutypella microtheca, az Eutypella citricola és a Diatrypella vulgaris. Az Eutypella leprosa fajt pedig Chilében írták le (Díaz-Latorre, 2013). Az esca világszerte elterjedt betegség. Kialakításában részt vehet a tömlős gombák közé tartozó Phaeomoniella chlamydospora és a Paeoacremonium aleophilum, míg a bazídiumos gombák közül legelterjedtebb a Fomitiporia mediterranea (Fischer, 2006, Kuntzmann et al., 2010). A betegség lefolyása több év is lehet. A tünetek először a fás részeken jelennek meg, majd ezt követően figyelhető meg a vegetatív részek pusztulása (Bertsch et al., 2012, Lima et al., 2010). A kórokozó gombák spórái valószínűleg a szőlőn ejtett metszési sebeken keresztül, a szél segítségével jutnak a növénybe (Díaz-Latorre, 2013). Az esca öt leggyakoribb tünete: barna csíkok (főleg a gyökeres szőlővesszők esetén), Petri-betegség, fiatal esca, esca és az esca proper (1. kép) (Bertsch et al., 2012; Surico et al., 2006). A Botryosphaeria okozta tőkeelhalás kórokozójaként eddig 21 különböző, a Botryoshaeriaceae családba tartozó fajt azonosítottak, melyek közül a Diplodia mutila (teleomorf: Botryosphaeria stevensii) mellett a Diplodia seriata (teleomorf: Botryosphaeria obtusa) jelenlétét mutatták ki leggyakrabban (Bertsch et al., 2012). A fekete kordonkar elhalást (black dead-arm, BDA) először Magyarországon a tokaji régióban írta le Lehoczky 1974-ben. Franciaországban 1999-ben azonosították először (Larignon et al., 2001). A betegség kialakulását a klorotikus pontok megjelenése jelzi, melyek később hervadásnak indulnak (Lehoczky, 1974, Rábai et al., 2005). A BDA betegség kórokozójaként korábban csak a Diplodia mutila (teleomorf: Botryosphaeria stevensii) fajt írták le, ma már azonban a Diplodia seriata és a Botryosphaeria dothidea kóroktani jelenlétét is igazolták (Andolfi et al., 2011, Kuntzmann et al., 2010, Phillips, 2002, Úrbez-Torres, 2011). A fás betegségek akut (gyors lefolyású megbetegedés (gutaütés (2. kép)) és krónikus (hosszabb lefolyású, több éven át tartó) formában is megjelenhetnek (Bertsch et al., 2012, Lima et al., 2010, Mikulás 2008). Gombák közül a Phaeoacremonium aleophilum, Phaeomoniella chlamydospora, Eutypa lata, Fomitiporia mediterranea, Diplodia seriata, Phomopsis viticola tartoznak a betegséggel kapcsolatban eddig leggyakrabban azonosított kórokozók közé (Bertsch et al., 2012). A kórokozók jelenlétében azonban nem minden esetben és nem minden évben jelentkeznek az esca betegség levéltünetei. 212
4 2. kép: Akut fás betegség (gutaütés) Fotó: Sándor Erzsébet A vegetációs időszakban a lombozati tünetek megjelenése június és szeptember közötti időszakra tehető. A betegség megjelenésének fontos sajátossága az is, hogy nem minden szőlőtőkén, illetve nem minden levélen láthatóak a tünetek (Petit et al., 2006). Korábban jelentős eltérést találtak a GTD levéltüneteket mutató és tünetmentes tőkékből kimutatható gombák és baktériumok fajösszetételében Franciaországban (Bruez et al., 2014). Vizsgálatainkban magyarországi mintákban szerettük volna megvizsgálni az eltérő állapotú tőkék endofita mikroflóráját, hogy megállapítsuk a fertőzött és az egészséges növény egyes részeiben (gyökérzet, alanyra oltás, törzs, kordonkar) milyen mikroflóra található. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintáinkat az összehasonlító vizsgálathoz a Tokaji borvidékről gyűjtöttük be ben a márciusi rügyfakadást esős időszak előzte meg a virágzás előtt. A magas páratartalom és a változó hőmérséklet kedvezett a mikroorganizmusok növekedésének, így a tőkeelhalás (Grapevine Trunk Diseases-GTD) betegség kialakulásának is júliusban 41 éves Chardonnay szőlőültetvényben először felmértük a tőkebetegség jelenlétét, ahol száz növény esetén vizsgáltuk a leveleken megfigyelhető tipikus tüneteket. Apoplexiára, vagy kordonkar elhalásra utaló tüneteket nem találtunk a felvételezés időpontjában a vizsgált területen. Néhány minta esetén mintavételezéssel vizsgáltuk a GTD patogének jelenlétét. A véletlen mintavételezést követően vizsgáltuk meg egy tünetes és egy tünetmentes tőkében a kitenyészthető mikroflóra összetételét
5 2014. októberében egy GTD tüneteket mutató, és egy egész évben tünetmentes tőke fás szövetében található mikroflóra összetételét elemeztük a növény különböző részeiben: gyökérzet, alanyra oltás, törzs, kordonkar. A nekrotikus és az egészséges részekből egyaránt vettünk mintákat, melyeket Bruez et al. (2014) által leírt módszer alapján vizsgáltunk. EREDMÉNYEK A vizsgált ültetvényben a GTD jellegzetes tünetei a szőlőtőkék 13%-ában volt megfigyelhető. Vizsgálataink során egy egészséges és egy fertőzött növény különböző régióinak (gyökérzet, alanyra oltás, törzs, kordonkar) fás szövetéből történt a mintavétel (3. kép). Kordonkar Kordonkar Törzs Törzs Alanyra oltás Gyökérzet Gyökérzet Alanyra oltás A. B. 3. kép: A tünetmentes (A) és a tüneteket mutató (B) növények mintavételei helyei Fotó: Kovács Csilla 214
6 1. táblázat: Egészséges és egy levéltüneteket mutató tőkéből származó, különböző növényi részekből izolált endofiták Vizsgált növényi minta Tünetmentes tőke (5/24) Nem nekrotikus szövet Nekrotikus szövet KORDONKAR Diplodia seriata, Botrytis sp., Epicoccum sp., Diaporte sp., Trichoderma sp. Diplodia seriata, Fusarium sp. TÖRZS Levéltüneteket mutató tőke (5/31) baktériumok, Diplodia seriata baktériumok Diplodia seriata, Botrytis sp. Nem nekrotikus szövet Nekrotikus szövet Nem nekrotikus szövet Diplodia seriata, Mucor sp., Epicoccum sp., Botrytis sp., Diaporthe sp. Epicoccum sp., Botrytis sp., Diplodia seriata ALANYRA OLTÁS Diplodia seriata, Fusarium sp., Epicoccum sp. Botrytis sp., baktériumok, Diplodia seriata, Fusarium sp. Diplodia seriata, baktériumok, Fusarium sp. Botrytis sp., Fusarium sp., baktériumok Mucor sp. Nekrotikus szövet Botrytis sp., Diplodia seriata Mucor sp. Nem nekrotikus szövet Nekrotikus szövet GYÖKÉRZET Alternaria sp., Botrytis sp., Trichoderma sp., Diplodia seriata Epicoccum sp., Diaporthe sp, Diplodia seriata, Fusarium sp. Botrytis sp., Mucor sp., Trichoderma sp., baktériumok Diplodia seriata, Fusarium sp. Eredményeink (1. táblázat) alapján a GTD patogének (Diplodia serita és Diaporthe) kitenyészhetőek voltak, mind a tünetmentes, mind a tüneteket 2014-ben nem mutató tőkék esetében a nekrotikus, és az egészséges fás szövetből egyaránt. Feltűnő különbség volt, hogy az egészséges növény egyes régióiból kimutatható és beazonosított gombák között több esetben is jelen voltak potenciális biokontroll fajok (Epicoccum sp. és Trichoderma sp.) A beteg tőke esetén Epicoccum fajokat egyáltalán nem sikerült kimutatnunk, és a mikoparazita Trichoderma jelenléte is csak az alany gyökér régiójában volt megfigyelhető, az oltás feletti részben nem volt jelen. Az egyes növényi részekben más endofita gombákat is azonosítottunk (Fusarium sp., Botrytis sp.), valamint baktériumok jelenlétét is kimutattuk, melyek pontos azonosítását a későbbiekben tervezzük
7 KÖVETKEZTETÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS A 2014-es csapadékosabb év hatására a betegség jelenléte alacsonyabb mértékű volt a szárazabb 2013 évihez képest a Tokaj-hegyaljai borvidéken található 41 éves ültetvényben(kovács et al., 2015). A kiválasztott ültetvényből származó, egészséges és a betegséget mutató növények fás szöveteiben több különböző, nem GTD patogén endofita gombát (Epicoccum sp., Trichoderma sp., Mucor sp., Botrytis sp., Fusarium sp.) sikerült azonosítani, illetve több estben megtalálhatóak voltak különböző baktériumok is. Korábbi eredményekkel összhangban, a GTD kialakításában a korábban leírt patogének megtalálhatóak voltak a vizsgált szőlőnövények eltérő növényi részeiben mind a nekrotikus, mind a nekrózist nem mutató, fás szövetekben, az egészséges és a GTD tüneteket mutató tőkékben egyaránt. A tőkeelhalásban szerepet játszó kórokozók közül a Diplodia seriata és a Diaporthe sp. fajokat azonosítottuk. Megállapítottuk, hogy az eltérő növényi részekből kimutatható mikroflóra fajösszetétele között különbség volt a nekrotikus és a nem nekrotikus szövetek között. A fajösszetétel változása, illetve a különböző fajok eltérő arányának eredményei segíthetik a GTD betegség kialakulásához vezető folyamatok megismerését. Az endofita mikroflóra szerepének jobb megértése, és befolyásolása lehetőséget teremt egy nem kémiai alapú védekezési technológia kidolgozásához, a patogéneket visszaszorító mikroflóra kialakításával, és fenntartásával. További vizsgálataink célja az izolált baktériumok pontos faji azonosítása a betegséggel szembeni védekezési lehetőségként való felhasználásuk céljából. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg. A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú, valamint a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV számú projekt is támogatta. Sándor Erzsébet munkáját a Debreceni Egyetem belső kutatási pályázata támogatta. A kutatások a COST FA1303 keretében zajlottak. Prof. Patrice Reynek (Université de Bordeaux, ISVV, UMR1065 Santé et Agroécologie du Vignoble (SAVE), Bordeaux Sciences Agro, Villenave d Ornon, France; INRA, ISVV, UMR1065 SAVE, Villenave d Ornon, Franciaország) is köszönetet szeretnénk mondani, aki segítette a munkánkat. SZAKIRODALMI JEGYZÉK Abreo, E., Martinez, S., Bettucci, L. and Lupo, L. (2013): Characterization of Botryosphaeriaceae species associated with grapevines in Uruguay. Australasian Plant Pathology, Andolfi, A., Mugnai, L., Luque, J., Surico, G., Cimmino, A., Evidente, A. (2011): Phytotoxins Produced by Fungi Associated with Grapevine Trunk Diseases. Toxins, Bertsch, C., Ramírez-Suero, M., Magnin-Robert, M., Larignon, P., Chong, J.- Abou-Mansour, E., Spagnolo, A., Clément, C.- Fontaine, F. (2012): Grapevine trunk diseases: complex and still poorly understood. Plant Pathology,
8 Bruez, E., Vallance, J., Gerbore, J., Lecomte, P., Da, Costa, J.P., Guerin-Dubrana, L. and Rey, P. (2014): Analyses of the Temporal Dynamics of Fungal Communities Colonizing the Healthy Wood Tissues of Esca Leaf- Symptomatic and Asymptomatic Vines. Plos One. Vol. 9. Issue Díaz, G.A., Latorre B.A. (2013): Efficacy of paste and liquid fungicide formulations to protect pruning wounds against pathogens associated with grapevine trunk diseases in Chile. Crop Protection, Fischer, M. (2006): Biodiversity and geographic distribution of basidiomycetes causing esca-associated white rot in grapevine: a worldwide perspective. Phytopathologia Mediterranea, Kotze, C., Gramaje, D., Armengol, J.:(2011): Fungal Trunk Pathogens in the Grapevine Propagation Process: Potential Inoculum Sources, Detection, Identification, and Management Strategies. Plant Disease, Niekerk, J.V., Mostert, L., Halleen, F., Fourie, P.( 2011): Evaluation of biocontrol agents for grapevine pruning wound protection against trunk pathogen infection. Phytopathology Mediterranea, 50. Supplement S247 S263. Kovács, Cs., Peles, F., Xie, H., Szojka, A., Hajdu, G., Bihari, Z., Sándor E. (2014): A fertőző tőkeelhalásban szerepet játszó gombák izolálása és azonosítása hagyományos és molekuláris biológiai módszerekkel a Tokajhegyaljai borvidéken. Agrártudományi Közlemények, /ISSN / Cs., Kovács, P., Balling, E. Sándor, Z., Bihari, P., Rey, F., Peles (2015): Endophytes and pathogens isolated from symptomatic and asymptomatic (Grapevine Trunk Diseases) woody tissue of Chardonnay from Tokaj wine region in Hungary. "Search for applied solutions to control grapevine trunk diseases" Funded by Jas HENNESSY & Co. Abstract book. Cognac, France 14. Kuntzmann, P., Villaume, S., Larignon, P., Bertsch, C. (2010): Esca, BDA and Eutypiosis: foliar symptoms, trunk lesions and fungi observed in diseased vinestocks in two vineyards in Alsace. Vitis, Larignon, P., Fulchic, R., Cera, L., Dubos, B. (2001): Observation on black dead arm in French vineyards. Phytopathologia Mediterranea, 40. Supplement S336-S342. Lehoczky, J.(1974): Black dead arm disease of grapevine caused by Botryosphaeria stevensii infection. Acta Phytopathologica Academie Scientiarum Hungaricae, Lima, M.R.M., Mafalda, L., Felgueiras-Graçxa, G., Rodrigues, J.E.A., Barros, A., Gilana, M., Dias, A.C. (2010): NMR metabolomics of esca disease-affected Vitis vinifera cv. Alvarinho leaves. Journal of Experimental Botany, Mikulás, J. (2008): Korai tőkeelhalással (Esca) kapcsolatos feladatok szüret környékén. Agrofórum: a növényvédők és növénytermesztők havilapja, Petit, A. N., Vaillant, N., Boulay, M.,, Clément, C., Fontaine, F (2006): Alteration of Photosynthesis in Grapevines Affected by Esca. Ecology and Epydemiology, Phytopatology, Phillips, A.J.L. (2002): Botryosphaeria species associated with diseases of grapevines in Portugal. Phytopathologia Mediterranea, Quéré, C., Sermier J.-M. (2015): Rapport d information n 2946 Les maladies de la vigne et du bois. Assemblée Nationale XIV. Législature Rábai, A., Morvai, Sz., Ember, I., Fischl, G. (2005): Szőlő-tőkepusztulás Veszprém megyében. Növényvédelem, Stone, J.K., Polishook, J.D., White, J., F. Jr. Endophytic fungi. DOI: /
9 Surico, G., Mugnai, L., Marchi, G.(2006): Older and more recent observations on esca: a critical review. Phytopathologia Mediterranea, Trouillas, F.P., Pitt W.M., Sosnowski, M.R., Huang, R., Peduto, F, Loschiav, A., Savocchia, S., Scott, E.S., Gubler, W.D. (2011): Taxonomy and DNA phylogeny of Diatrypaceae associated with Vitis vinifera and other woody plants in Australia. Fungal Diversity, Úrbez-Torres, J.R. (2011): The status of Botryosphaeriaceae species infecting grapevines. Review. Phytopathology Mediterranea, 50. Supplement Varga, Z. (2009): Vitis fajok és fajták tőkepusztulásának összehasonlító vizsgálata és a védekezési lehetőségei, PhD dolgozat
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen 2
KovácsCs et al.:layout 1 3/10/14 1:36 PM Page 1 A szőlő fertőző tőkeelhalásban szerepet játszó gombák izolálása és azonosítása hagyományos és molekuláris biológiai módszerekkel a Tokaj-hegyaljai borvidéken
RészletesebbenKovács Csilla 1 - Csótó András 2 - Rakonczás Nándor 3 - Sándor Erzsébet 4. Összefoglalás
Kovács Csilla 1 - Csótó András 2 - Rakonczás Nándor 3 - Sándor Erzsébet 4 Mikroklimatikus viszonyok szerepe a szőlő tőkebetegségeinek tünet megjelenésére The role of microclimatic conditions for the appearance
RészletesebbenKORAI SZÔLÔTÔKE-PUSZTULÁST OKOZÓ, SZAPORÍTÓANYAGGAL TERJEDÔ KÓROKOZÓ GOMBÁK
NÖVÉNYVÉDELEM 47 (11), 2011 461 KORAI SZÔLÔTÔKE-PUSZTULÁST OKOZÓ, SZAPORÍTÓANYAGGAL TERJEDÔ KÓROKOZÓ GOMBÁK Dula Bencéné 3300 Eger, Eszterházy tér 9. e-mail: terezia@dulabor.hu A szôlôtôkék legyengülése,
RészletesebbenEURÓPAI TRENDEK A SZŐLŐTERMESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGÁBAN: INNOVATÍV NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK EREDMÉNYEI A H2020 ÉS COST PROGRAMOK KERETÉBEN
EURÓPAI TRENDEK A SZŐLŐTERMESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGÁBAN: INNOVATÍV NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK EREDMÉNYEI A H2020 ÉS COST PROGRAMOK KERETÉBEN Dr. Váczy Kálmán Zoltán Eszterházy Károly Főiskola Élelmiszertudományi
RészletesebbenTrichoderma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek (Grapevine Trunk Diseases, GTDs) elleni védekezésben Európában
Trichoderma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek (Grapevine Trunk Diseases, GTDs) elleni védekezésben Európában A növényvédő szerek használatának helyettesítése természetbarát alternatív megoldásokkal
RészletesebbenSZAKMAI ISMERTETŐ. Trichoderma készítmények alkalmazása. a szőlő metszési sebeinek védelmére
SZAKMAI ISMERTETŐ Trichoderma készítmények alkalmazása a szőlő metszési sebeinek védelmére Az innovatív tudástranszfert és információcserét szolgáló nemzetközi hálózat létrehozása az európai bortermelő
RészletesebbenSZAKMAI ISMERTETŐ HELYES METSZÉSI ELJÁRÁSOK
SZAKMAI ISMERTETŐ HELYES METSZÉSI ELJÁRÁSOK A metszési sebek kaput nyitnak a szőlő tőkebetegségek kórokozói számára, míg a lemetszett vesszők, a venyige és a tünetes tőkék pedig fertőzési forrásként szolgálnak.
RészletesebbenA szőlő tőkebetegségei
A szőlő tőkebetegségei Átfogó védekezési stratégia a szőlő tőkebetegségek fertőzésének megelőzésére A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának finanszírozásában, a
RészletesebbenSzőlőtőkékből izolált endofita Trichoderma izolátumok micéliális növekedése és kompetíciós képessége
Kovács Csilla Sándor Erzsébet Peles Ferenc Szőlőtőkékből izolált endofita Trichoderma izolátumok micéliális növekedése és kompetíciós képessége Mycelial growth rate and mycoparasitic ability of endophytic
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi tanár mezőgazdasági tudományok
RészletesebbenSZAKMAI ISMERTETŐ TÖRZSMEGÚJÍTÁS
SZAKMAI ISMERTETŐ TÖRZSMEGÚJÍTÁS A szőlő tőkebetegségeinek visszaszorítását szolgáló gyakorlat az ültetvényekben Nemzetközi hálózat létrehozása az innovatív tudástranszfer és információcsere biztosítására
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2015
Növényvédelmi Tudományos Napok 05 Budapest 6. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 05. február 7-8. ii Szerkesztőbizottság Kiss Levente Horváth
RészletesebbenAz Európában legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a szőlő korai tőkeelhalásával (GTDs) szemben
Az Európában legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a szőlő korai tőkeelhalásával (GTDs) szemben A WINETWORK projekt keretprogramja során azonosított szabadföldi megfigyelések eredményei A WINETWORK
RészletesebbenHelyes metszési eljárások
Helyes metszési eljárások Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási keretprogramjában támogatást nyert WINETWORK projekt célja egy olyan nemzetközi hálózat kialakítása, amely lehetővé teszi az európai bortermelő
RészletesebbenSZAKMAI ISMERTETŐ. Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenntartásával
SZAKMAI ISMERTETŐ Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenntartásával A szőlő tőkebetegségeinek (grapevine trunk diseases, GTDs) kezelése a megelőzési stratégiákat helyezi előtérbe, melyek visszaszorítják
RészletesebbenA rendezvény szervezői: Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály
A rendezvény szervezői: Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenMan-Made Plant diseases
Fotó: Vajna László Mottó! CeCil Yarwood: Man-Made Plant diseases science, vol. 168. 218-200. 10 April 1970: (Cecil E. Yarwood, Department of Plant Pathology, University of California, Berkeley... ) 1907-1981
RészletesebbenDr. Lehoczky János szőlő növényvédelmi kutatásai
Dr. Lehoczky János szőlő növényvédelmi kutatásai Dr. Lehoczky János (1925-1993) Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, szőlővédelmi osztályvezetője (1962-1981) volt Mivel nagyon
RészletesebbenSZAKMAI ISMERTETŐ. Átfogó védekezési stratégia a szőlő tőkebetegségek fertőzésének megelőzésére
SZAKMAI ISMERTETŐ Átfogó védekezési stratégia a szőlő tőkebetegségek fertőzésének megelőzésére A szőlő tőkebetegségek fertőzésének megelőzésére alkalmazható védekezési eljárások Nemzetközi hálózat létrehozása
RészletesebbenTrichodrma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek elleni védekezésben Európában
Trichodrma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek elleni védekezésben Európában A WINETWORK projekt ügyvivő szakértőinek közös munkájának eredménye. A felhasznált adatok forrása a szőlőtermesztők körében
RészletesebbenAmit az esca-ról tudni érdemes
Amit az esca-ról tudni érdemes A múltba gyökerező jelen és a jövő növényvédelmi problémája(ái) dr Dula Bencéné Kertészmérnök, növényvédelmi mikológus, szőlőtermelő, Eger 2 JÁRVÁNYOS (egytényezős) Szőlőbetegségek
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskolavezető: Dr. Gáborjányi Richard egyetemi tanár DSc Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi
RészletesebbenXI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA. Tanulmánykötet május 6-9. Pécs
XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA Tanulmánykötet 2015. május 6-9. Pécs Szerkesztette: Csicsek Gábor Kiss Ibolya ISBN 978-963-642-873-0 Kiadó: Szentágothai János Szakkollégium dr. Hatvani
RészletesebbenKözlemény: Megjelent Magyarországon a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)
Közlemény: Megjelent Magyarországon a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD) Az aranyszínű sárgaság betegség első, azonosított előfordulása Magyarországon
RészletesebbenKOCSÁNYTALAN TÖLGY ÁLLOMÁNYOKBAN JELENTKEZŐ PUSZTULÁSSAL KAPCSOLATOS MIKOLÓGIAI-NÖYÉNYKÓRTANI
634.0.443 Qu. petrea DR. VÁJNA LÁSZLÓ DR. EKE ISTVÁN VIZSGÁLATOK DR. CSETE SÁNDOR KOCSÁNYTALAN TÖLGY ÁLLOMÁNYOKBAN JELENTKEZŐ PUSZTULÁSSAL KAPCSOLATOS MIKOLÓGIAI-NÖYÉNYKÓRTANI 1982 83-ban végzett vizsgálatok
RészletesebbenSZŐLŐ-LEVÉL A TOKAJ BORVIDÉK SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET NONPROFIT KFT. ELEKTRONIKUS FOLYÓIRATÁNAK NOVEMBER HAVI SZÁMA
VI. évfolyam 9. szám SZŐLŐ-LEVÉL A TOKAJ BORVIDÉK SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET NONPROFIT KFT. ELEKTRONIKUS FOLYÓIRATÁNAK NOVEMBER HAVI SZÁMA Gyapottok-bagolylepke a szőlőfürtökben A Tokaji Borvidék
RészletesebbenMit kell tudni az aranyszínű sárgaság szőlő betegségről?
Mit kell tudni az aranyszínű sárgaság szőlő betegségről?,hazánkban a NÉBIH a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, rövidítve: FD) betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
RészletesebbenKét új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon
Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon Láday Miklós és Vajna László MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf. 102. Botryosphaeria fajokról általában Botryosphaeria-fajok
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása Útmutató a jó gyakorlatok felhasználásához A projekt az Európai Unió Horizon 2020
RészletesebbenA szőlőtőkék korai elhalásának
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK NÖVÉNYVÉDELEM ROVA TVEZETŐ: Dr. Békési Pál ny. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./11.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl
RészletesebbenKülönböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata
Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, Budapest Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai
RészletesebbenOrchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban
Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban Ouanphanivanh-Kiss Noémi ELTE KDI Környezetbiológia program III. évfolyam Témavezető: Dr. Szigeti Zoltán
RészletesebbenCELTIS FAJOK KOMPLEX ETIOLÓGIÁJÚ BETEGSÉGÉNEK DIAGNÓZISA (esettanulmány)
NÖVÉNYVÉDELEM 46 (10), 2010 465 CELTIS FAJOK KOMPLEX ETIOLÓGIÁJÚ BETEGSÉGÉNEK DIAGNÓZISA (esettanulmány) Vajna László MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest Pf. 102. Díszfák, erdei fafajok és
RészletesebbenSzéchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése
RészletesebbenBOTRYTIS CINEREA IZOLÁTUMOK MORFOLÓGIAI VÁLTOZÉKONYSÁGA ÉS FUNGICID REZISZTENCIÁJA AZ EGRI BORVIDÉKEN
BOTRYTIS CINEREA IZOLÁTUMOK MORFOLÓGIAI VÁLTOZÉKONYSÁGA ÉS FUNGICID REZISZTENCIÁJA AZ EGRI BORVIDÉKEN Váczy Kálmán Zoltán 1 Karaffa Levente 2 Kövics György János 3 Holb Imre 3 Sándor Erzsébet 3 1 FVM Sz
RészletesebbenLEVÉLFOLTOSSÁG TÜNETEKET OKOZÓ GOMBÁK EL FORDULÁSA ÉS FELSZAPORODÁSA SZI BÚZÁN MAGYARORSZÁGON BAN
Növénynemesítés a megújuló mez gazdaságban LEVÉLFOLTOSSÁG TÜNETEKET OKOZÓ GOMBÁK EL FORDULÁSA ÉS FELSZAPORODÁSA SZI BÚZÁN MAGYARORSZÁGON 2001-2013-BAN CS SZ LÁSZLÓNÉ 1, MATUZ JÁNOS 1, KERTÉSZ ZOLTÁN 1,
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenMezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben
A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,
RészletesebbenA feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei
A feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei Őshazája Észak-Amerika, Turner 1848-ban írta le részletesen, az amerikaiak a legrettenetesebb szőlőbetegségnek tartották Scribner 1886. A szőlő feketerothadását
RészletesebbenKÉT POLIFÁG KÓROKOZÓ BIOHERBICIDKÉNT TÖRTÉNÔ KÍSÉRLETI ALKALMAZÁSA A PARLAGFÛ ELLEN
NÖVÉNYVÉDELEM 45 (8), 2009 409 KÉT POLIFÁG KÓROKOZÓ BIOHERBICIDKÉNT TÖRTÉNÔ KÍSÉRLETI ALKALMAZÁSA A PARLAGFÛ ELLEN Bohár Gyula BIOVÉD 2005 Biológiai Növényvédô Készítményt Elôállító Kft., 9923 Kemestaródfa,
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
Részletesebben1.táblázat A fürtkezdemények számának átlaga 1.rügyemelet 2.rügyemelet
Az áttelelő szőlőkárosítók és a rügyek állapotának vizsgálata (2015 február) Éles Sándorné és Balling Péter A 2014-15-ös tél végén az idén is megvizsgáltuk mikroszkóppal a rügyekben lévő fürtkezdeményeket,
RészletesebbenSzőlő-Levél A tokaj borvidék szőlészeti és borászati kutatóintézet Nonprofit Kft. elektronikus folyóiratának február havi száma
VI. évfolyam 2. szám Szőlő-Levél A tokaj borvidék szőlészeti és borászati kutatóintézet Nonprofit Kft. elektronikus folyóiratának február havi száma Ez történt januárban A furmint klónszelekció múltja
RészletesebbenAz élelmiszerbiztonság a termőföldön kezdődik, amelynek meghatározó elemévé kell váljon a növényvédő mérnök, a növényorvos.
Az élelmiszerbiztonság a termőföldön kezdődik, amelynek meghatározó elemévé kell váljon a növényvédő mérnök, a növényorvos. A szőlő új és várható károsítói www.vmnk.hu Növlnokényvédelmi és agrokémiai szakmérnök
RészletesebbenVarga László
Új mikrobiológiai talajkezelési lehetőségek és termékfejlesztések az ökológiai 2017. 12. 09. termesztésben, misztériumok nélkül Varga László +36 30 928 6172 Mik a termelés kritikus pontjai? Időjárás Kártevők
RészletesebbenA 2014-ES ÉV TAPASZTALATAI A TÁPIÓ-VIN KFT-NÉL ÉS EGY 3 ÉVES
A 2014-ES ÉV TAPASZTALATAI A TÁPIÓ-VIN KFT-NÉL ÉS EGY 3 ÉVES LOMBTRÁGYA KÍSÉRLET ÖSSZEFOGLALÁSA Készítette: Kiss Attila Tápiószentmárton, 2015 SZŐLŐ ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Helyszín: Bénye, Gomba 90 ha szőlő,
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenMikroszkopikus gombák szerepe a parlagfű pollenszezon terminációjában
Mikroszkopikus gombák szerepe a parlagfű pollenszezon terminációjában Tischner Zsófia 1,2, Dobolyi Csaba 1, Sebők Flóra 1, Dobróné Tóth Márta 3, Magyar Donát 2 1 Szent István Egyetem 2 Országos Közegészségügyi
RészletesebbenRÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ)
RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) 2017.02.08 2017.02.17. A 2016/2017 telének tartós és kemény fagyokat hozó időjárása a korábbi enyhe évekhez képest próbára tette a szőlőtőkék állóképességét. Ebben az
RészletesebbenTóth Pál Zöldborsó termékmenedzser. Rezisztencianemesítés szerepe a zöldborsó termesztésben
Tóth Pál Zöldborsó termékmenedzser Rezisztencianemesítés szerepe a zöldborsó termesztésben A zöldborsó jelentősége Táplálkozás szempontjából Termesztés szempontjából Táplálkozás szempontjából (USDA adatai
RészletesebbenRövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink Országos Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger Szőnyegi Sándor, Dancsházy Zsuzsanna Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenKedvezményezett: Sarkpont Zrt. (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u ) Pályázati azonosító: GOP / Projekt Előrehaladási Jelentés
FOTÓDOKUM EN TÁ C IÓ Kedvezményezett: Sarkpont Zrt. (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u.16-18.) Pályázati azonosító: GOP-1.1.1-08/1-2008-0104 1. Projekt Előrehaladási Jelentés Időszak: 2009.02.05. 2009.09.30.
RészletesebbenA legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
RészletesebbenA mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA
A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA 1971-2002 Nemzetközi Fürdőhigiénés Konferencia Budapest 2005 március 10-11 Rebecca L. Calderon U.S. Environmental Protection Agency National Health
RészletesebbenSZŐLŐ-LEVÉL. A tél első felének meteorológiája. Biológiai védekezés. a szőlőbogyók héjvastagságára és az aszúsodásra.
IV. évfolyam 2. szám SZŐLŐ-LEVÉL A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Elektronikus Folyóiratának február Havi száma K-vízüveg hatása a szőlőbogyók héjvastagságára és az aszúsodásra A
RészletesebbenFrancia Orobanche toleráns fajták gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata az ULT Magyarország Kft. és a Nyidoter Kft.-nél
Francia Orobanche toleráns fajták gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata az ULT Magyarország Kft. és a Nyidoter Kft.-nél Bevezetés A dohánytermesztők körében a vajvirág vagy dohány virág jól ismert,
RészletesebbenA Bovilis BVD és a Bovilis IBR marker együttes alkalmazása
A Bovilis BVD és a Bovilis IBR marker együttes alkalmazása Dr. Hankó Faragó Emese szakmai és marketing vezető VI. MSDay, Budapest MOM Park 2013. február 21. Bevezetés 1. Európa számos országában igény
Részletesebben2/yr (Prognosis for 6 months) Meteorologiai elorejelzes. Akademiai Kiado 1519 Budapest, Pf. 245. e-mail:
Name of publication Frequency Idojaras (Weather, in Orszagos Meteorologiai Szolgalat 1024 Budapest, Kitaibel Pal u. 1. 4-5/yr Idojaras felhavi elorejelzese Orszagos Meteorologiai Szolgalat Semi-monthly
RészletesebbenAZ EGRI BORVIDÉK BOTRYTIS CINEREA POPULÁCIÓINAK GENETIKAI JELLEMZÉSE
AZ EGRI BORVIDÉK BOTRYTIS CINEREA POPULÁCIÓINAK GENETIKAI JELLEMZÉSE Sándor Erzsébet 1 Váczy Kálmán 2 Kövics György János 1 Karaffa Levente 3 1 Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mez gazdaságtudományi
RészletesebbenAz ANOVA feltételeire vonatkozó vizsgálatok és adatkezelési technikák
Az ANOVA feltételeire vonatkozó vizsgálatok és adatkezelési technikák Esettanulmány Budapesti Corvinus a mentafélék Egyetem illóolaja Ramularia menthicola Prezentáció kórokozó cím elleni in vivo hatékonyságának
RészletesebbenEgy szuperoxid (paraquat) toleráns, nagy antioxidáns kapacitású dohány fokozott fogékonysága szisztemikus vírusfertızéssel szemben
Egy szuperoxid (paraquat) toleráns, nagy antioxidáns kapacitású dohány fokozott fogékonysága szisztemikus vírusfertızéssel szemben 1, Nádai Tímea 2 és Künstler András 1 1 MTA ATK, Növényvédelmi Intézet,
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. A T 042 494 sz. OTKA által támogatott
1 ZÁRÓJELENTÉS A T 042 494 sz. OTKA által támogatott "Mikobióta-diverzitás tanulmány fás növényeken, különös tekintettel a 'decline' folyamatokban részes nekrotróf fajokra" 2003-2006 Témavezető: Vajna
Részletesebbenpublikációi Az intézet dolgozóinak szőlő-bor témában megjelent publikációi
2012-2015 publikációi Az intézet dolgozóinak szőlő-bor témában megjelent publikációi Balling P. 2012. A metszés forradalma. Szőlő-levél, 2/9: 7. Balling P. 2012. 200 éve született Haraszthy Ágoston. Szőlő-levél,
RészletesebbenÚj és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és dísznövényeken. Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron
Új és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és dísznövényeken Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron Jogszabályi háttér 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi
RészletesebbenA Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon
A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,
Részletesebbengei Kép: internet Fotó: internet
A keresztes virágúak betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Káposztafélék gyökérgolyválya (Kertész) Plasmodiophora brassicae (Protozoa) Gazdanövények: Keresztesek, pl.: Repce Retek Torma Karalábé,
RészletesebbenSZŐLŐ-LEVÉL A TOKAJ BORVIDÉK SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET NONPROFIT KFT. ELEKTRONIKUS FOLYÓIRATÁNAK FEBRUÁR HAVI SZÁMA
VII. évfolyam 2. szám SZŐLŐ-LEVÉL A TOKAJ BORVIDÉK SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET NONPROFIT KFT. ELEKTRONIKUS FOLYÓIRATÁNAK FEBRUÁR HAVI SZÁMA SZŐLŐ FAJTÁK AZONOSÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI ÖTVEN ÉVES A
RészletesebbenSZŐLŐ-LEVÉL. Ez történt januárban. A müvelési mód és a fás betegségek régi Tokaj-hegyaljai szőlőfajták gombaspórák és trichloranisolok
V. évfolyam 2. szám SZŐLŐ-LEVÉL A tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatóintézet elektronikus folyóiratának február havi száma Ez történt januárban A müvelési mód és a fás betegségek régi Tokaj-hegyaljai
RészletesebbenParatyphus tömeges előfordulása nagyüzemi sertésállományokban. Dr. Albert Mihály
Paratyphus tömeges előfordulása nagyüzemi sertésállományokban Dr. Albert Mihály Sertés salmonellosisai Sertéstyphus: S. typhisuis Malac paratyphus: S. choleraesuis S. typhimurium S. dublin Esetismertetés
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenHazai természetesvízi és tógazdasági halakból származó Aeromonas veronii törzsek összehasonlító vizsgálata
Hazai természetesvízi és tógazdasági halakból származó Aeromonas veronii törzsek összehasonlító vizsgálata Sellyei Boglárka, Varga Zsuzsanna, Papp Melitta, Paulus Petra, Molnár Kálmán, Székely Csaba MTA
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT MAGYAR FOLYÓIRATAI
1 AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT MAGYAR FOLYÓIRATAI 2013 2 Acta Agronomica Hungarica X 977 ISSN: 0238-0161 Acta Agronomica Óváriensis X 157 ISSN: 1416-647X Acta Alimentaria
RészletesebbenRadionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton
XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,
RészletesebbenPEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,
PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenLehetséges dentális gócok előfordulásának vizsgálata orthopantomogram felvételeken
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi Lehetséges
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenRizoktónia. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye.
Rizoktónia www.kws.hu A narancs a KWS egyik védjegye. Velünk kezdõdik. Tartalomjegyzék Szakkifejezések...4 Rhizoctonia solani...6 Származása, története, elterjedése, gazdasági jelentôsége...7 Tünetei...12
RészletesebbenA PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna
A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna XXVI. Derzsy Napok 2018. június 7-8. Hajdúszoboszló 1 Marek betegség vírusa Vakcina vírustörzs Alphaherpesvirinae Mardivirus Gallid
RészletesebbenAktualitások a növényvédelemben
Aktualitások a növényvédelemben Zsigó György Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Agromulti Kereskedőház Kft. Bugyi, 2019. 01.14. Aktuális teendők Fás részeken is áttelelnek: Lisztharmatok
RészletesebbenISTERVIN SZEMINÁRIUM. Győrújbarát, október 16. Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével
ISTERVIN SZEMINÁRIUM Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével Dr. Vér András projektvezető Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi
RészletesebbenDr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna. 2013. május 11. fotó: Vajna L.
Dr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna 2013. május 11. fotó: Vajna L. Sok gond van a meggyel telepítés rosszul sikerül korai fapusztulások verticilliumos hervadás monilia fertőzés, járvány blumeriellás
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenMikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények
Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények A mikrobák csoportosítása I. Vírusok Nem érik el a sejtes szerveződés szintjét Örökítő anyag (nukleinsav) és fehérje Szubvirális elemek:
RészletesebbenAz Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai. Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest április 9.
Az Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest 2019. április 9. Szociális gazdaság: Franciaország, 1990, Harmadik szektor,
RészletesebbenSzőlő növényvédelmi előrejelzés a Pannonhalmi borvidék szőlőtermesztői számára
Szőlő növényvédelmi előrejelzés a szőlőtermesztői számára 2018.08.21-től 08. 30 ig Fenológia: érés szüret körül 1 Merlo Időjárás(08.12 08. 21.) Folyamatosan kánikula volt, csapadék nélkül. A napi átlagos
RészletesebbenA 2019-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2019-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae Kiadó Megítélt
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Nagyné Sárdi Éva
tudományos tanácsadó Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1968-1973 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Szerves és Biológiai Vegyipari Szak
RészletesebbenMEGHÍVÓ. A Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Tanácsa meghívja Önt. Dr. Szatmári Szilárd Attila
MEGHÍVÓ A Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Tanácsa meghívja Önt Dr. Szatmári Szilárd Attila A szepszishez társuló enkefalopátiás betegek agyi vérkeringésének vizsgálata című egyetemi doktori (Ph.D.)
RészletesebbenKajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék)
Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék) Uralkodó időjárási körülmények 2013 Szélsőséges (tavaszi) időjárás 2014
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenÉlő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.
Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok Dr. Kollár Anna, Dr. Soós Pál, Antalné Szalkai Teodóra, Dr. Tóth Ádám, Dr. Nagy Zoltán, Gubucz-Sombor
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée) kezelése az ültetvényekben
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée) kezelése az ültetvényekben A betegséggel fertőzött területeken elkerülve annak további terjedését Hogyan kezeljük célzottabban a szőlő aranyszínű
Részletesebben-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok
ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű
RészletesebbenAz ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon
Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Király Zoltán
kutatóprofesszor Kertészettudományi Kar Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1944-1948 Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, agrármérnök Tudományos fokozatok, címek:: 1957,
Részletesebben