A feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei

Átírás

1 A feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei

2 Őshazája Észak-Amerika, Turner 1848-ban írta le részletesen, az amerikaiak a legrettenetesebb szőlőbetegségnek tartották Scribner A szőlő feketerothadását okozó gombát Európában először 1885-ben, Franciaországban találták meg (130 éve). Ekkor a szőlő legjelentősebb kórokozójának tartották. Nemzetség nevét a francia botanikustól Léon Guignard-tól kapta. Linhart - Mezey (1892) 22 oldalt írt róla a Természettudományi Közlöny havi folyóiratban, majd 18 oldalt a Szőlőbetegségek című könyvben. Lehoczky (1968) A Szőlő védelme c. könyvben (Lehoczky Reichart 1968) 1,5 oldal írt a szőlő feketerothadásáról, hazánkban ismeretlen betegségnek tartotta. Kast (1990) Németország feketerothadásáról, mint Németország új betegségéről számol be. Magyarországon először 1999-ben (16 évvel ezelőtt) figyeltük meg Kerekegyházán, (114 évvel franciaországi megjelenése után) majd az ország különböző borvidékein, így Tokajhegyalján és Sopronban is. Ez az év volt a XX. század egyik legcsapadékosabb éve. Ekkor akár 11 nemzedéke is lehetet. Azóta több helyen is előfordul, (2005-ben Egerben, 2009-ben Szekszárdon). Az elmúlt évben ismereteink szerint a fertőzés mértéke a XX. századit is meghaladta, a sok csapadéknak nagy jelentősége volt.

3

4 A fertőzés létrejöttének fontos feltétele,hogy a zöld részek szövetei fiatalok legyenek. A fertőzés csak a szőlő zöld részeit fenyegeti. A levelek a teljes kifejlődésük elérése után elveszítik fogékonyságukat. Bogyók esetén a fertőzés 6-8% cukortartalomnál következik be. A pusztítás a szőlő fürtjeit éri. A kórokozó életciklusát az időjárási feltételeket figyelembe véve rügyfakadástól zsendülésig kell nyomon követnünk.

5 nedvesség-borítottság óra óra Polinom. (óra) hőmérséklet C fok

6 1999

7 Bár a szakirodalomban a Guignardia bidvellii okozta betegséget feketerothadásnak nevezik, valóban rothadási tünettel nem találkozunk. A beteg bogyók nem lágyak, hanem szívóskemények. A kocsánykorona felől fertőzött bogyók leperegnek. A fertőzött bogyók ráncosodnak, majd mumifikálódnak.

8 Előző évi beteg bogyók Tárgyévi szőlőszemek

9 Peronoszpóra tünete Feketerothadás tünete

10 Fertőzés tünetei fiatal fürtön Feketerothadás

11 Fertőzés fiatal hajtáson

12 Leveleken több szögletes folt Piknidiumok

13 Foltok sokasága a levélen Piknídiumok a foltokban

14 Ovális, megnyúlt, besüppedő foltok Tünetek a fiatal hajtáson

15 Feketerothadás fertőzés tünetei a hajtás végén

16 Erős hajtás- és fürtfertőzés tünetei Bogyófertőzés tünete

17 Madárszem

18 Piknidiumok

19

20

21 Piknídiumok a hajtáson

22 Piknídiumok a csemegeszőlő bogyón

23

24 Piknidiumok Termőtestből kiürülő konidiumtömeg

25

26 1. peritécium 2. aszkusz 3. aszkospóra 4. fertőzés iránya 5. fertőzés iránya 7. fertőzés iránya 8. piknokonidiumok 9. beteg fürt 10. mumifikálódott bogyó

27

28 Megfelelő termőhely, metszés-, művelésmód kiválasztás, gyors felszáradás lehetőségének biztosítása. Szellős lombozat kialakítása, sorirány. Azokban az ültetvényekben, ahol a betegség foltszerűen lép fel, a fertőzött részeket el kell távolítani. Elhagyott ültetvények a fertőzés forrásai lehetnek. A higiéniai szabályok betartása rendkívül fontos!

29 A peronoszpóra és a lisztharmat ellen engedélyezett készítmények hatékonyak a feketerothadás ellen is (Thiovit Jet, Ecler). Az első kezelést már rügyfakadáskoráskor szükséges. A kontakt készítményeket eső előtt célszerű használni, hatásuk 3-7 nap. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában felszívódó gombaölő szereket használjunk. A felszívódó gombaölő szerek a fertőzéstől számítva legfeljebb 72 órán belül hatásosak.

30