A szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedése elleni NEMZETI KÉSZENLÉTI TERVRŐL. ISMERETEK a szőlő sárgaság betegségekről

Átírás

1 ISMERTETŐ A szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedése elleni NEMZETI KÉSZENLÉTI TERVRŐL Ez az ismertető rövidített változata a NÉBIH a (NTAI) által kidolgozott és a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára által aláírt készenléti tervnek. Az abban szereplő intézkedések jogszabályi alapját a 7/2001 FVM rendelet 7. melléklete adja. A teljes anyag a NÉBIH honlapján érhető el: Hazánkban először 2013 augusztusában észleltük a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazmát, amely nem honos, nagy gazdasági és környezeti kárt okozó karantén károsító. Jogszabály 1. alapján bejelentés-kötelezett, behurcolása és terjesztése tilos. Miért van szükség készlenléti tervre a betegség terjedésének megakadályozásához? A készlenléti terv megteremti azt az alapot, amely lehetővéteszi az észlelt fertőzésre történő gyors és hatékony reagálást. Mit tartalmaz a készenléti terv? ISMERETEK a szőlő sárgaság betegségekről STRATÉGIA a kórokozó terjedésének megakadályozására megvalósítása megelőzési védelmi program felszámolási intézkedések 1. A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. FVM rendelet 1.

2 ! ISMERETEK - a szőlő sárgaság betegségekről A szőlőn két, a háncsszövetben élő fitoplazma okoz sárgaság betegséget Egymástól tünetileg nem különböztethetők meg, csak laboratóriumi vizsgálattal, molekuláris diagnosztikai módszerekkel : szőlő aranyszínű sárgaság - okozója az FD fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis; Grapevine flavescence dorée phytoplasma) járványszerű terjedése miatt karantén státuszú szőlőn kívüli gazdanövényei többek között az iszalag és az éger terjedésének főbb módjai: fertőzött szaporítóanyaggal - nagy távolságra: fertőzött oltóvesszővel, alannyal és oltvánnyal rovarvektorral, kabócákkal - kisebb távolságra: ültetvényeken belül és között tüneteit lásd a melléklet A. részében vektora - amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Fő gazdanövénye a szőlő. Fő kártétele nem a levélen végzett szívogatása, hanem a fitoplazma terjesztése. A háncsszövetből táplálkozik, ahol a fitoplazmák is találhatók. Behurcolása teremtette meg az alapját annak, hogy az FD fenyegető, járványszerű betegséggé váljon. Egynemzedékes faj, tojás alakban, a kétéves cseren telel át, ahová a nőstények a tojásokat a foszló kéreg alá helyezik el. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől - július első dekádjáig. 5 lárvastádium után a kifejlett alakok (imágók) az időjárás függvényében július elejétől-közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetők. Rajzáscsúcs: július vége-augusztus közepe A csapdázás leírását lásd a melléklet B. részében. szőlő feketevesszőjűség (Bois noir, BN) - okozója a sztolbur fitoplazma (Candidatus Phytoplasma solani) Magyarországon a 80-as évektől kezdődően terjedt el szőlőültetvényekben. Szőlőn kívüli gazdanövényei a szulák és egyéb gyomok. Nem karantén károsító, de mivel az ültetvény termőképességét mind mennyiség, mind minőség szempontjából csökkenti, a szaporítóanyagnak tünetileg mentesnek kell lennie 2., még a standard kategóriájúnak is. Kisebb a gazdasági jelentősége, mint az FD-nek, mert a vektora, a sárgalábú recéskabóca (Hyalesthes obsoletus) csak véletlenszerűen táplálkozik a szőlőn, csak próbaszívásokat végez, így a betegség terjedése lassabb. A fertőzött növények elszórtan találhatók az ültetvényben. 2. A szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 87/2006. FVM rendelet 2.

3 STRATÉGIA - a kórokozó terjedésének megakadályozására A CÉL kettős: I. a fertőzés megelőzése II. a fertőzés felszámolása I. A fertőzés megelőzése a fertőzésmentes területeken védelmi programmal 1. Egészséges szaporítóanyag ültetésévela FD és sztolbur fitoplazmától egyaránt mentes legyenszőlők 2. Az amerikai szőlőkabóca felderítésévela a lárvák felderítése az ültetvény bejárásával, a kifejlett egyedek felderítése csapdázással /10 16 cm sárga ragacslap/, hatósági, termelői és szakmai érdekképviseleti feladat, szaporítóanyag termesztő területeken kötelező a csapdázás (lásd a melléklet B. részében) 3. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel agrotechnikai és kémiai kezelések a lárvák és az imágók ellen a hatóság védekezési felhívása szerint, imágó ellen csapdafogás alapján a kezelés az ország minden szaporítóanyag előállító területén (oltványiskola, alanyvessző előállító anyatelep, törzsültetvények) kötelező, a szőlőültetvényekben ajánlott, A vektorok elleni növényvédő szeres védekezési technológia 1. ábra: A szőlőkabóca észlelési térképe A NÉBIH NTAI által vezetett Szőlőkabóca Munkacsoport országos hálózatot működtet a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca észlelésére. A különböző fejlődési fokozatú alakok megjelenése az alábbi honlap-térképen követhető nyomon a tenyészidőben: 3.

4 Az észlelési adatok alapján a NÉBIH NTAI honlapján ( rendszeresen közzéteszi felhívását a védekezésre, megadva az időzítést és az ajánlott hatóanyagokat. A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályának (a továbbiakban: hatóság) szakemberei segítséget nyújtanak a csapdázáshoz és a védekezéshez is. A legfontosabb a lárva elleni védekezés a virágzás végén, terméskötődés idején. Ezt egészíti ki a kifejlett kabóca (imágó) elleni második, esetleg harmadik kezelés. Nagyon korai lárvakeléskor szükséges lehet egy virágzás előtti permetezés is. Lemosó permetezés tojás ellen 0. kezelés L1-es lárva ellen 1. kezelés L3-as lárva ellen 2. kezelés lárva + imágó ellen 3. kezelés lárva + imágó ellen nyugalmi időszak Virágzás terméskötödés bogyófejlődés érés III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Tojás Tojás Lárva Kifejlett egyed terméskötődéstől - fürtzáródásig Actara SC tiametoxam 3x 21 Reldan 22 EC * klórpirifosz-metil 2x 14 Daskor klórpirifosz-metil + cipermetrin 1x 21 fürtzáródásig Karate Zeon 5 CS lambda-cihalotrin 2x 3 zsendülésig Decis Mega deltametrin 2x 3 terméskötődéstől - zsendülésig Decis Mega deltametrin 2x 3 Ökológiai termesztésben SpinTor 480 g/l spinozad 3x 15 Laser 240 g/l spinozad 3x ábra: A szőlőkabóca elleni védekezési program 4.

5 II. A fertőzés felszámolása és a betegség terjedésének megakadályozása hatósági intézkedésekkel: A fellépés eredményessége érdekében az intézkedés alapegysége nem a fertőzött tábla vagy az ahhoz tartozó termőhely, hanem egy adott fertőzés miatt körülhatárolt terület. 1. A körülhatárolt terület meghatározása: Ha a fertőzést laboratóriumi vizsgálat igazolja, a hatóság kijelöli a fertőzöttnek minősített (a továbbiakban: fertőzött) területet és az azt körülvevő biztonsági övezetet (puffer zóna), amelyek együtt alkotják a körülhatárolt területet. 3. ábra: Az FD fertőzés elleni intézkedés alapegysége a körülhatárolt terület A fertőzött terület 1 km sugarú körben helyezkedik el a fertőzött növény(ek) körül A biztonsági övezet (puffer zóna) mintegy 3 km szélességben veszi körül a fertőzött területet, feltételezetten mentes a fitoplazmától 2. Alkalmazandó intézkedések Milyen területeken szükséges intézkedéseket hozni? körülhatárolt terület szőlőültetvényein szőlőiskolákban szaporító alapanyagot előállító területeken (továbbiakban törzsültetvényekben) elhanyagolt szőlőterületeken 5.

6 2.1. Intézkedések körülhatárolt terület szőlőültetvényeiben a) Az 1 km sugarú fertőzött területen A hatóság feladatai: A fertőzött területet a hatóság növény-egészségügyi zárlat alá helyezi. Erről határozatot ad ki az érintett önkormányzatoknak. A határozat címzettjei az önkormányzat illetékességéhez tartozó fertőzött területen található szőlőterületek tulajdonosai. Ellenőrzést végez, mintát vesz a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növényekből. A termelő feladatai (a fertőzött területen belül): A hatóság által kijelölt fertőzött és minden tünetes növényt el kell távolítania. Mivel a szőlő fitoplazmák a növények gyökerében telelnek át, azokat gyökerestől kell kivágnia és megsemmisítenie a növény kiásásával vagy kivágásával. Ez utóbbi esetben a csonkot be kell vonni totális gyomirtó szerrel. A fakadó új sarjakat el kell távolítania. Ha az ültetvényben a tünetes növények aránya meghaladja a 30%-ot, a teljes ültetvényt meg kell semmisítenie, ugyanis nagy az esélye annak, hogy a növények többsége már megfertőződött. A növény-egészségügyi zárlat feloldása: Ha a fertőzött területen 2 egymást követő évben nem jelennek meg az FD jelenlétére utaló tünetek. Ekkor a területet a hatóság átminősíti biztonsági övezetté, melyben továbbra is fennmarad a szigorú ellenőrzési és védekezési kötelezettség. b) A 3 km széles biztonsági övezetben Ha biztonsági övezet feltételezetten mentes az FD betegségtől, e területen a termelőnek rendszeresen ellenőriznie kell a szőlőnövényeket az esetleges tünetek felkutatására és védekeznie kell a vektor ellen. Ha a hatóság e területen is kimutatja az FD jelenlétét, ez újabb fertőzött terület és biztonsági övezet kijelölését vonja maga után. 6.

7 2.2. Intézkedések szőlőiskolákra (szaporítóanyag előállítás) a) A fertőzött területen belül, ha a szőlőiskola maga nem fertőzött 4. ábra: Intézkedés szaporítóanyag termő területen 1 km-es körzetben tilos az oltványok forgalmazása. A tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha bizonyított, hogy a szőlőiskola nem tekintendő fertőzöttnek, mert az onnan vett minták a kórokozótól mentesek a laboratóriumi vizsgálat alapján, a sárgaság betegségek tüneteit mutató növényeket megsemmisítették, a szőlőiskolát határoló 100 méter széles körzet is mentesnek bizonyult a fertőzéstől, a termelő nyilvántartása alapján egyértelmű, hogy az FD-vektorok elleni kötelező védekezéseket a hatóság előírásai szerint elvégezték a szőlőiskolában és annak 100 méteres körzetében. b) Függetlenül attól, hogy a szőlőiskola hol található, 1. ha a szőlőiskola 100-méteres körzete fertőzött, de a szőlőiskola nem: A fertőzés egy körülhatárolt terület kialakítását vonja maga után. Az abban található szőlőültetvényekre az II/1. pontban leírtak érvényesek. Az oltványok forgalmazására vonatkozó tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült: 100-m-en belül a fertőzött és a tünetes növényeket megsemmisítették, a szőlőiskolában található tünetes növényeket megsemmisítették, a vektor elleni kötelező védekezéseket elvégezték. 7.

8 2. ha a szőlőiskola fertőzött: A fertőzés egy körülhatárolt terület kialakítását vonja maga után. Az abban található szőlőültetvényekre az II/1. pontban leírtak érvényesek. A fertőzött növény(ek)hez tartozó teljes tételt meg kell semmisíteni a gyökérzettel együtt. Ha ez megtörtént, forgalmazhatóak a fennmaradó növények, ha a származási helyen található anyanövények FD-mentesek és a vektor gyérítését szolgáló kötelező védekezéseket elvégezték. Minden szőlőiskolában kötelező a vektor jelenlétének sárga ragacsos csapdával történő megfigyelése és egyedszámának gyérítése a hatóság által meghatározottak szerint Intézkedések a törzsültetvényekben (szaporító alapanyag előállítás) a) Ha a törzsültetvény fertőzött területen belül található, de maga az ültetvény nem fertőzött a szőlőiskolánál leírtak érvényesek (2.2.a.). b) Függetlenül attól hogy a törzsültetvény hol található, 1. ha a törzsültetvény 100-méteres körzete fertőzött, de a törzsültetvény nem a szőlőiskola 100 méteres körzeténél leírtak érvényesek (2.2.b.1.). 2. ha a törzsültetvény fertőzött: A fertőzés egy körülhatárolt terület kialakítását vonja maga után. Az abban található szőlőültetvényekre az 2.1. pontban leírtak érvényesek. Minden, a fertőzött tábláról származó, szaporítóanyag-termelésre szánt növényanyagot meg kell semmisíteni. A forgalmazási tilalom feloldható azután, hogy 2 egymást követő teljes tenyészidőszak alatt: -- a törzsültetvény tünetmentes és -- laboratóriumi vizsgálattal igazoltan FD-mentes. 8.

9 2.4. Intézkedések elhanyagolt szőlőterületre Az elhanyagolt ültetvény nagy növény-egészségügyi kockázatot jelent a környező szőlőnövények számára. Fokozott a veszély azoknál a művelt területek mellett lévő ültetvényeknél, ahol a zöld növényi részek biztosítják a kabócák számára az életfeltételeket és a legalapvetőbb növényvédő szeres kezeléseket sem végezték el. a) A körülhatárolt területen belül Az elhanyagolt szőlőterületet úgy kell tekinteni, hogy a termelő nem teljesítette kötelezettségét a károsító terjedésének megakadályozására. Ezért a hatóság: növény-egészségügyi vizsgálatot végez ezeken a helyeken; elrendeli az adott határidőn belüli művelést, gondozást, a kötelező védekezést; közérdekű védekezést rendel el a növényállomány gyökerestől történő eltávolítására és megsemmisítésére a törvényben 3. előírtak alapján, ha a termelő a megszabott határidőn belül nem tesz eleget kötelezetségének; Ennek költségei a termelőt terhelik. b) A körülhatárolt területen kivül A földhasználó köteles a törvény 4. értelmében bármely károsító ellen védekezni, ha az más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát bármely módon veszélyezteti. A hatóság növényvédelmi bírságot szabhat ki, ha a termelő a művelésre és kötelező védekezésre történő felszólításnak nem tesz eleget Intézkedések a szőlő feketevesszőjűség terjedésének megakadályozására Minden szaporítóanyag-termesztő területen biztosítani kell a növényanyag mentességét e kórokozótól is. A hatóság még a standard kategóriájú növényanyagnál is elrendeli a tünetes tőkék kivágását és megsemmisítését. 3. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény (Éltv.) 48. (1) i) pont 4. Éltv. 17. (1) c) pont 5. Éltv. 60. (1) pont 9.

10 Nyitott szemmel szőlőink védelmében! FIGYELJEN LÁSSON- ÉRTESÍTSEN! felügyelet érdekképviselet kutatás termelés, forgalmazás lakosság terjedésüket megállíthassuk! többet tudjon értük tenni! többet tudjunk róluk! termékével ne terjessze! megvédje, amit nevel! megőrizzük, ami díszít! Az illetékes megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának elérhetőségei: Megye neve Cím Tel. Megye neve Cím Baranya 7634 Pécs, Kodó dülő 1. (72) Heves 3300 Eger, Szövetkezet út 6. Bács-Kiskun Békés Borsod-Abauj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros és Pest Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves 6001 Kecskemét, Halasi út Békéscsaba, Szabolcs u Miskolc, Blaskovics u Hódmezővásárhely, Rárósi út Velence, Ország út Gödöllő, Kotlán Sándor út Győr, Arató út Debrecen, Böszörményi út Eger, Szövetkezet út 6. (76) (66) (46) (62) (22) (28) (96) (52) (36) Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 2891 Tata, Új út Balassagyarmat, Mártírok útja Kaposvár, Guba Sándor u Nyíregyháza, Kótaji u Szolnok, Vízpart krt Szekszárd, Keselyűsi út Tanakajd, Ambrózy sétány Veszprém, József Attila u Zalaegerszeg, Kinizsi út 81. Tel. (36) (34) (35) (82) (42) (56) (74) (94) (88) (92) Budapest, Keleti Károly u. 24. Telefon: 06/ ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu Fax: 06/ Zöld szám: 06-80/a nebih 06-80/