AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2007) 832 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a vasúti szállításra vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatban a december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokról HU HU

3 TARTALOMJEGYZÉK vezetői összefoglaló BEVEZETÉS HÁTTÉR ÉS CÉLKITŰZÉSEK POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK BESZÁMOLÓ A TAGÁLLAMOKRÓL ÉS MÁS ORSZÁGOKRÓL A RENDELET VÉGREHAJTÁSA A FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK A jogi kötelezettségek tiszteletben tartása A végrehajtás terhe és a rendszeres adatszolgáltatás az adatszolgáltató országokban Adatgyűjtési, szerkesztési és ellenőrzési eljárás Módszertani kérdések EREDMÉNYEK Az adatok beküldése és érvényesítés Módszertani útmutató Az adatok nyilvánosságra hozatala KÖVETKEZTETÉSEK RÖVID TÁVÚ FEJLESZTÉSEK HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSEK...15 HU 2 HU

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 9. cikke előírja, hogy három év adatainak összegyűjtése után, a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokról. E jelentés célja a fenti követelmény kielégítése az első hároméves adatgyűjtési időszak ( ) vége után. A háttér, a célok és a jogi aktus politikai összefüggéseinek általános ismertetése után a jelentés néhány, a végrehajtással kapcsolatos kérdést tárgyal. Bemutatja az elért fontosabb eredményekkel kapcsolatos információkat is. A befejező részben levonja a következtetéseket, és ismerteti a lehetséges további fejlesztéseket. E rendelet végrehajtása lehetővé tette, hogy részletes adatok álljanak rendelkezésre az európai vasúti áru- és személyszállításra, valamint a vasúti balesetekre vonatkozóan, továbbá jelentős javulást eredményezett az adatok minőségét és időbeli pontosságát illetően is. A tagállamok erőfeszítéseket tettek és tesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a rendelet követelményeinek, és az adatszolgáltatás teljességének és időbeli pontosságának javítása érdekében a továbbiakban is szükség lesz ezen erőfeszítésekre. 1 BEVEZETÉS 1.1 HÁTTÉR ÉS CÉLKITŰZÉSEK A 91/2003 rendelet célja az volt, hogy összehasonlítható, megbízható, harmonizált, rendszeres és átfogó statisztikai adatokat biztosítson a Bizottság, más európai uniós intézmények, a nemzeti kormányok és a nagyközönség számára az európai uniós vasúti teher- és személyszállítás helyzetére és alakulására vonatkozóan. Ezt a korábban a vasúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló tanácsi irányelv (80/1177/EGK) alapján gyűjtött adatok több lényeges szempontból történő kiegészítésével sikerült elérni, kibővítve azokat a személyszállításra, a forgalmi áramlásokra és a vasúthálózatban előforduló balesetekre, a veszélyes áruk típusára, a szállítási egységek típusára, a nemzeti és nemzetközi árukra valamint a személyszállításra vonatkozó információkkal regionális (NUTS2) szinten. A 91/2003 rendelet fő jellemzői tehát a következőkben foglalhatók össze: Az adatszolgáltatásnak a Közösségen belüli valamennyi vasútra ki kell terjednie. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról, HL L 14., , 1. o. HU 3 HU

5 Az adatszolgáltatás a vasúti teher- és személyszállítást egyaránt érinti. Az összegyűjtött adatok éves és negyedéves statisztikákat foglalnak magukba az áru- és személyszállításra vonatkozóan. Az indulási és érkezési helyre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség mind a teher- mind a személyszállításnál földrajzilag NUTS2 szinten kerül meghatározásra. A kapott információk magukban foglalják a vasúthálózaton lebonyolított teher- és személyszállítás forgalmi áramlásaira vonatkozó statisztikákat. Az adatszolgáltatás kiterjed a vasúti baleseti statisztikára is. 1.2 POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A közös közlekedéspolitika kidolgozása a vasúti személy- és teherszállítás mértékének és alakulásának lehető legjobb ismeretét követeli meg. Az Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni (European transport policy for 2010: time to decide) című fehér könyv 2 szerint a közös közlekedéspolitika célja, hogy hozzájáruljon az európaiak hatékony és hatásos közlekedési rendszerekkel való ellátásához. Ez a cél a fehér könyv félidős értékelésekor 3 is fennmaradt, bár inkább a fenntartható európai mobilitás felé irányult. Az EU megújult fenntartható fejlődési stratégiája 4 az EU számára kulcsfontosságú célként fogalmazza meg a fenntartható közlekedést. Emiatt a vasúti közlekedésre vonatkozó közösségi statisztikák arra szolgálnak, hogy biztosítsák a keretet, a nyomon követést és az értékelést az EU közlekedési és egyéb politikái (pl. a megújult fenntartható fejlődési stratégia, továbbá a belső piac működése) számára. Az EU döntéshozatala számára ezek az adatok egyre jelentősebbek, figyelembe véve például a 2. és 3. vasúti javaslati csomaggal kapcsolatosan a Bizottságra ruházott hatáskört, A második vasúti csomag három irányelvből (biztonsági, interoperabilitási és piacnyitási irányelvek), valamint az Európai Vasúti Ügynökségről szóló rendeletből áll. A jogi intézkedések harmadik csomagja két irányelvet (az egyik egy későbbi, a nemzetközi vasúti személyszállítás piacának további megnyitására, a másik pedig a mozdonyvezetői engedélyekre vonatkozik) és egy (a vasúti utasok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó) rendeletet tartalmaz, Ezek az információk a személy- és teherforgalmi áramlások mérésére és az Unión belül a különböző szállítási módok közötti munkamegosztásra vonatkozó számítások végzésére is használatosak COM(2001) 370., szeptember 12. COM(2006) 314., június 22. Tartsuk mozgásban Európát! Fenntartható mobilitás kontinensünk számára. Az Európai Bizottság évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata. Az Európai Tanács június án fogadta el. HU 4 HU

6 Az említett adatok közlekedéspolitikai célú felhasználásának további példái: Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) saját munkája elvégzése során szintén érdekelt ezen adatok felhasználásában, például a közös biztonsági mutatók kidolgozásakor. A környezetvédelmi politika területén szintén van lehetőség ezen adatok felhasználására a szállítási módok összehasonlításában. Az adatok iránt egyre nagyobb szükség van, hiszen politikai szinten a vasúti közlekedést környezetvédelmi szempontokból kívánják megerősíteni. Ezek a statisztikák fontosak a TERM közlekedési és környezeti jelentési rendszer szempontjából is, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy tájékoztatást nyújtson az uniós közlekedéspolitika irányítói számára, és amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, a tagállamok szakértőivel és az Európai Bizottsággal együttműködve fejlesztettek ki. 1.3 VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK A 91/2003 rendelet végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, amelyeket a 10. és a 11. cikkben meghatározott bizottsági eljáráson keresztül kell gyakorolnia. Az Eurostat ezt az eljárást egy szabályrendszer bevezetésére alkalmazta, amely a rendelet végrehajtásának különböző aspektusait fedi le. Ezeket a szabályokat, a Statisztikai Programbizottság véleményezése után bizottsági rendeletként fogadták el. Eddig két végrehajtási rendeletet fogadtak el: A július 3-i 1192/2003/EK bizottsági rendelet 5, amely elsősorban minden ország által használható harmonizált fogalom-meghatározásokat biztosít a vasúti statisztikákhoz, amelyeket minden adatszolgáltató országnak alkalmaznia kell, ugyanakkor a melléklet tartalmát is kiigazítja a balesetekre vonatkozó statisztikák vonatkozásában; A március 27-i 332/2007/EK bizottsági rendelet 6, amely megadja az adattovábbítás technikai formátumát (a megfelelő struktúrával és egységes szerkezetbe foglalva megadandó adatkészletek). Az illetékes bizottságokban még egy további bizottsági rendelet vitája folyik. Ez számos meghatározás összehangolására és a 91/2003 rendelet H. mellékletének módosítására irányul, annak érdekében, hogy megfeleljen a 2004/49/EK vasútbiztonsági irányelv 1. mellékletének. 5 6 A Bizottság 1192/2003/EK rendelete (2003. július 3.) a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet módosításáról, HL L 167., , 13. o. A Bizottság 332/2007/EK rendelete (2007. március 27.) a vasúti közlekedés statisztikai adatainak továbbításához szükséges technikai előírásokról, HL L 88., , 16. o. HU 5 HU

7 1.4 BESZÁMOLÓA TAGÁLLAMOKRÓLÉS MÁS ORSZÁGOKRÓL A 91/2003 rendelet közvetlenül és teljes egészében alkalmazandó valamennyi tagállamra. A nemzeti jogrendbe nem kell átültetni. Ugyanakkor azonban a rendelet mellékletei (bizonyos vasúttársaságok, adatkészletek és változók esetében) bizonyos szabályok szerint, és legfeljebb három éves időtartamra (2005-ig bezárólag) fokozatosan kerülnek bevezetésre. Ami Romániát és Bulgáriát illeti, mindkét ország kinyilvánította hajlandóságát, hogy ezen a területen megfeleljen az EU jogszabályainak 2006-tól mint az adatszolgáltatás tekintetében referenciaévtől kezdve. Románia 2005-re vonatkozóan a rendelet rendelkezéseinek megfelelően csaknem minden adatot megadott. A tagjelölt országok közül Horvátország és Törökország bizonyos adatokat megadott, míg Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság még semmilyen adatot nem szolgáltatott. A 91/2003 rendelet 2003-ban az EGT-Vegyesbizottság döntése 7 alapján hivatalosan belekerült az EGT-megállapodás XXI. mellékletébe (Statisztika). Ennek a döntésnek megfelelően Norvégiának a rendeletben előírt adatokat be kell nyújtania. A rendelet egyszerűsített adatszolgáltatásra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, és ez vonatkozik Liechtenstein adataira 8. Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodással 9 összhangban Svájcnak is szolgáltatnia kell a rendeleten alapuló adatokat. Svájcnak a rendelet által előírt adatokat legkésőbb 2006 elejétől kezdve kell gyűjtenie Az EGT-Vegyesbizottság 12/2004 határozata (2004. február 6.), az EGT-megállapodás XXI, (Statisztika) mellékletének módosításáról, HL L 116., , o. A Liechtensteinre vonatkozó adatokat Ausztria szolgáltatja, mivel Liechtenstein területén csak egy (osztrák) vasúttársaság működik, október 26-án írták alá és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló, február 27-i tanácsi határozattal hagyták jóvá, HL L 90., , o. A fent említett megállapodás A. melléklete (Közlekedési és idegenforgalmi statisztika) HU 6 HU

8 2 A RENDELET VÉGREHAJTÁSA 2.1 A FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK A jogi kötelezettségek tiszteletben tartása A rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése a vizsgált időszakban javulást mutatott. A javuló tendencia oka elsősorban az volt, hogy a mellékletek rendelkezései fokozatosan, a következők szerint kerültek bevezetésre: évi adatok az első alkalommal az A1., A2., A3. táblázatot és az I. mellékletet kellett szolgáltatni; évi adatok az első alkalommal az A4., A5., A6., A7., A8. és A9. táblázatot, a B., C., D., E. és H. mellékletet kellett szolgáltatni; évi adatok az első alkalommal az F. és G. mellékletet kellett szolgáltatni, Az 1. táblázat a 2005-ös referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás helyzetét mutatja be adatkészletenként és rendszeresség szerint. A 91/2003 rendelet szerint: az E. melléklettel kapcsolatos adatkészleteket (áru- és személyszállításra vonatkozó statisztikai adatok) negyedévenként kell szolgáltatni; az A., B., C., D. (áru- és személyszállításra vonatkozó statisztikai adatok) és a H. (baleseti statisztikai adatok) mellékletettel kapcsolatos adatkészleteket évente kell szolgáltatni; az F. melléklettel (áru- és személyszállításra vonatkozó regionális statisztikai adatok) és a G. melléklettel (a vasúti hálózat forgalmi áramlásainak statisztikai adatai) kapcsolatos adatkészleteket ötévenként kell szolgáltatni (a 2005-ös referenciaévvel kezdődően); HU 7 HU

9 1. táblázat: Megfelelés a rendelet követelményeinek az időbeli pontosság és a teljesség tekintetében 2005-ben (referenciaév) Negyedév enkénti adatszolg áltatás Évenkénti adatszolgáltatás Ötévenkénti adatszolgáltatás (2005-től) Melléklet E A B C D H I F G Adatszolgáltatá si hónapok 3* 5 5 8/ Belgium Cseh Köztársaság T Q T Dánia T T T M T T T Németország T T T T T T, M Észtország Görögország T Spanyolország T M M M Franciaország M M T, M T Írország M T T Olaszország T Ciprus Lettország M Litvánia T Luxemburg T T T T Magyarország Málta Hollandia M M Q Q, T M Ausztria T T Lengyelország T Portugália T T M M M Szlovénia Szlovákia T T, Q T Finnország Svédország T T Q M Egyesült T T T Q, T M M Királyság Bulgária Horvátország T Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Izland Liechtenstein T T Norvégia M T M Románia Svájc Törökország M * A negyedik negyedévi adatok szolgáltatásának időbelisége figyelembe van véve. Q Q T HU 8 HU

10 Jelmagyarázat: megfelel a rendelet követelményeinek T időbeli problémák M egyes táblázatok hiányzanak Q minőségi problémák, hiányos adatok nem alkalmazandó A évi adatszolgáltatást illetően egyes adatszolgáltató országoknak problémáik voltak bizonyos adatkészletek (főleg a baleseti stb. statisztikákkal), illetve bizonyos elemek (vonatmozgások stb.) szolgáltatásával kapcsolatban. Az adatszolgáltatás az ezt követő két évben javult, bár még mindig erőfeszítéseket kell tenni az adatkészletek rendszerességének és teljességének javítása érdekében A végrehajtás terhe és a rendszeres adatszolgáltatás az adatszolgáltató országokban Az adatszolgáltató országok többségében a rendelet követelményeinek kielégítése a már meglévő adatok egyszerű felhasználását jelentette, tehát nem volt szükség különleges intézkedésekre, mivel a meglévő eljárások elégségesek voltak a követelmények kielégítésére. Egyes országokban azonban az adatgyűjtés kiegészítésére és további szerkesztési eljárásokra volt szükség. Meg kell említeni, hogy a végrehajtás költségeinek fedezésére a rendelet semmilyen pénzügyi támogatást nem irányzott elő. A rendszeres adatszolgáltatással járó munkaterhelést az adatszolgáltató országok többsége elfogadhatónak minősítette. Egyes országokban azonban ez számottevő terhet jelent, különösen a vasúttársaságoknál, mint eredeti adatszolgáltatóknál és azon országok illetékes nemzeti hatóságainál, amelyekre az EU liberalizációs szabályai vonatkoznak, és ennek eredményeképpen számos új vasúttársaság működik. Ami a költségeket illeti, egy, az Európai Statisztikai Rendszer Programozási és Koordinációs Munkacsoportja által 2006-ban megkezdett kísérleti tanulmány igen heterogén helyzetet állapított meg, amely szerint a vasúti közlekedési statisztikák előállításának átlagos éves költsége még a hasonló méretű és piaci szerkezetű tagállamok között is jelentős eltéréseket mutat. Igen kevés kivétellel a tagállamok megerősítették, hogy a költség-haszon elemzésben 11 bemutatott adatok valóban tükrözik a 91/2003 rendelet szerinti, a vasúti közlekedésre vonatkozó statisztikák előállításának éves összköltségét Adatgyűjtési, szerkesztési és ellenőrzési eljárás Az adatszolgáltató országokban az adatok összegyűjtése egy hagyományosan alulról felfelé történő információáramlást követ, Ez az információáramlás általában a vasúttársaságtól indul, amely továbbítja az adatokat az illetékes nemzeti hatóságnak, amely elvégzi a nemzeti adatok szerkesztését, ellenőrzését és az Eurostatnak történő továbbítását. Egyes esetekben az illetékes nemzeti hatóság más forrásokból, pl. a Közlekedési Minisztériumból, infrastruktúra kezelőktől vagy nemzeti biztonsági 11 A jelentést június 19-én az Európai Statisztikai Rendszer Programozási és Koordinációs Munkacsoportjában a tagállamoknak bemutatták és megvitatták (a napirend 2.1. pontja: A prioritások felülvizsgálata a kísérleti költség-haszon elemzések eredményei). HU 9 HU

11 vezetőktől származó információkat használ, különösen a vasúthálózaton zajló forgalmi áramlásokra és a baleseti statisztikákra vonatkozóan. Mielőtt az adatokat az Eurostatnak továbbítaná, valamennyi illetékes nemzeti hatóság belsőleg kidolgozott érvényesítési ellenőrző eljárásokkal és/vagy az Eurostat által biztosított érvényesítés előtti szoftverrel ellenőrzi azokat. Az érvényesítési szabályok a folyamat számos szempontjára kiterjednek, ideértve az adatok formátumát, egységes szerkezetét, az adatkészletek belső konzisztenciáját, az adatkészletek és változók közötti konzisztenciát stb., és hiba észlelése esetén azokat az Eurostatnak történő továbbítás előtt manuálisan kijavítják Módszertani kérdések A 91/2003 rendelet végrehajtásával kapcsolatos módszertani megállapodások közös keretet biztosítottak a harmonizált adatgyűjtéshez, és az összehasonlítható eredmények előállításához. A vizsgált időszakban a következő főbb módszertani kérdések merültek fel: Az átmenő utasforgalom beszámításának illetve figyelmen kívül hagyásának kérdése; Módszertani problémák az UIC-állomáskódok és a NUTS2-régiók közötti megfeleltetési táblázat létrehozásában, valamint a közös konverziós eszköz létrehozásában az NST/R-NST2000 (CPA, CN) számára közlekedési statisztikai célokra; A 49/2004 vasútbiztonsági irányelv és a vasúti rendeletek meghatározásai közötti harmonizáció szükségessége (az adatgyűjtési tartományok változásaival együtt) a vasúti baleseti statisztikák minőségének javítása érdekében; Módszertani segítség a G. melléklettel kapcsolatban (statisztikai adatok a vasúthálózat forgalmi áramlásáról); Megfeleltetési problémák az I. melléklet és a benyújtandó adatok között, 2.2 EREDMÉNYEK Az adatok beküldése és érvényesítés A 91/2003 mindegyik melléklete konkrét határidőket határoz meg az adatszolgáltató országok számára az adatok átadására vonatkozóan. A vizsgált időszak folyamán az e határidők betartása javult. Az adatok beküldésének technikai körülményeit illetően magas szintű szabványosítást sikerült elérni. Az adatok elektronikusan jutnak el az Eurostathoz, a kívánt adatfájl szerkezetben és formátumban. Ez lehetővé teszi az adatoknak az Eurostat munkaadatbázisába történő gyors integrálását, valamint az alapvető hibák és az ismeretlen kódok korai észlelését. Az adatoknak az Eurostat adatbázisába történő betöltése után részletes érvényesítési eljárásokat hajtanak végre az átadott adatok minőségének biztosítása érdekében. Az HU 10 HU

12 érvényesítés magában foglalja az adatkészletek belső, valamint időbeli konzisztenciájának ellenőrzését, az adatkészletek közötti összefüggéseket és a két adatszolgáltató ország közötti forgalmi adatok összehasonlítását. Az adatok minősége a teherszállítás esetében (amely a fuvarokmányokon alapul) jónak minősíthető. Az utasszállítás adatai az egyes tagországok eltérő adatgyűjtési módszerei miatt nem érhetik el ugyanezt a minőségi színvonalat. A baleseti statisztikák vonatkozásában az adatok időnként öngyilkosságokkal és öngyilkossági kísérletekkel szennyezettek. A balesetekre vonatkozó adatok egy része még mindig a közös fogalom-meghatározásokhoz való alkalmazkodás hiánya miatt mutat hiányosságokat (valószínűleg a 91/2003 rendelet által engedélyezett ötéves átmeneti időszak miatt). A fent említett harmonizált fogalommeghatározások alkalmazása javítani fogja az adatok minőségét. Ez a megállapítás egy szilárd közös módszertani keret végrehajtásán, valamint a nemzeti szinten végrehajtott szerkesztési és érvényesítési eljárásokon, illetve ezt követően, az adatok nyilvánosságra hozatala előtt az Eurostatnál elvégzett minőség-ellenőrzéseken alapul. A tagállamok többsége jónak ítéli a 91/2003 rendeletnek való megfelelés színvonalát. A legtöbb nehézség az adatszolgáltatásban regionális szinten tapasztalható az adatforrások és az adat-összesítési eszközök hiányosságai, az adatokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint bizonyos esetekben az adatfeldolgozás nehézségei következtében. Számos adatszolgáltató országban ugyanakkor folyamatos erőfeszítéseket tesznek a helyzet javítása érdekében, pl. rendszeresen felveszik a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal az adatátvitel kiegészítése érdekében, illetve új adatfeldolgozó rendszereket fejlesztenek ki Módszertani útmutató Az Eurostat kidolgozott egy kézikönyvet a 91/2003 rendelet végrehajtására vonatkozóan, hogy a tagállamoknak és az egyéb adatszolgáltató országoknak segítséget nyújtson a rendelet végrehajtásában. A kézikönyvet évente frissítik, hogy a statisztikák gyűjtése szempontjából fontos legfrissebb információk, dokumentumok és irányelvek belekerüljenek. Ezen túlmenően az Eurostat a tagállamokkal és az UIC-vel együttműködve elkészítette az UIC állomáskódok és a NUTS2 régiók megfeleltetési táblázatát Az adatok nyilvánosságra hozatala A 91/2003 rendelet 7. cikke szerint a Bizottság jogosult minden a tagállamok által bizalmasnak nem minősített adatot nyilvánosságra hozni. A gyakorlatban ezt a záradékot igen kevés ország alkalmazta, és az Eurostatnak átadott adatok döntő többsége nyilvánosságra hozható. Az I. mellékletben szereplő adatok (a vasúti vállalkozásokra vonatkozó adatok) a rendelet rendelkezései alapján bizalmasak. Az Eurostat az összegyűjtött adatokat a terjesztési adatbázis segítségével szabadon kibocsátja, és ezek az Eurostat honlapján hozzáférhetők. Már 19 táblázat található meg itt, amelyek az A E. és a H. mellékletből származó adatokkal vannak feltöltve. Ebben az évben (2007) a táblázatok száma az F. és a G. melléklet adatainak nyilvánosságra hozatalából eredően növekedni fog. HU 11 HU

13 Az Eurostat kiadványok segítségével is nyilvánosságra hoz adatokat, mint pl. a Statisztikák a középpontban ( Statistics in Focus ) című sorozatban vagy sajtóközleményekben, amelyek biztosítják, hogy a fontosabb adatok eljussanak a médiához és a nagyközönséghez. A rendelet rendelkezéseinek megfelelően beküldött adatok alapján a évi adatokról három Statisztikák a középpontban című kiadványt sikerült a közzétenni, amelyek: Vasúti balesetek az Európai Unióban ben; Vasúti teherforgalom 2005; Vasúti személyforgalom ben; A 2. táblázat a rendelet alapján összegyűjtött adatok közül tartalmaz néhány fontosabb információt az európai vasúti közlekedésre vonatkozóan. HU 12 HU

14 2. táblázat: Összes 12 vasúti személy- és teherforgalom valamint a vasúti balesetekben elhalálozott személyek száma országonként 2005-ben Személyszállí tás: (millió utaskm) Változás 2004-hez képest (%) Teherszállítás : (millió teherkm) Változás 2004-hez képest (%) Vasúti balesetekben elhalálozottak száma 13 Belgium :c Cseh Köztársaság , ,5 249 Dánia , ,9 23 Németország , ,8 157 Észtország , ,4 21 Görögország , ,6 26 Spanyolország , ,0 65 Franciaország , ,8 79 Írország , ,1 0 Olaszország , ,6 99 Ciprus Lettország , ,2 5 Litvánia 280-1, ,0 33 Luxemburg 267 5, ,9 0 Magyarország , ,9 91 Málta Hollandia , ,8 25 Ausztria , ,1 44 Lengyelország , ,5 291 Portugália , ,1 99 Szlovénia 716 3, ,0 5 Szlovákia , ,5 7 Finnország , ,0 22 Svédország , ,9 21 Egyesült Királyság , ,0 74 Európai Unió 25 : : : : Bulgária : : : : : Holrvátország , ,7 35 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság : : : : : Izland Liechtenstein 1 0, ,3 0 Norvégia , ,7 4 Románia , , Egyszerűsített és részletes jelentés, minden típusú közlekedés (nemzetközi, nemzeti, tranzit csak a teherforgalomnál). Egyes adatok öngyilkosságokat is tartalmazhatnak. Az adatok az egyszerűsített jelentésre vonatkozó titkossági záradék miatt titkosak (kisvállalkozások); a nagyvállalkozásokra vonatkozó adat (részletes jelentés) 2005-ben millió tkm volt. HU 13 HU

15 Svájc 15 : : : : : Törökország , , KÖVETKEZTETÉSEK A 91/2003 rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok általánosságban igen pozitívnak tekinthetők. A rendelet elfogadása, a jogi követelmények kidolgozásába mind nemzeti szinten mind az Eurostatnál befektetett munka és források gyorsan lehetővé tették összehasonlítható és megbízható eredmények előállítását. Ez különösen érvényes az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tíz tagállam esetében. A vasúti adatgyűjtéssel kapcsolatos legtöbb probléma olyan országokban merült fel, ahol a vasúti piac fejlettebb (ahol számos vasúttársaság létezik). Az adatszolgáltatás a két következő év folyamán javult, bár még mindig vannak problémák, különösen a rendszeresség és az adatkészletek teljessége tekintetében. A folyamatos tanulási folyamat következtében (három előző év során), valamennyi évi negyedéves adat már 2007 májusában rendelkezésre állt (a negyedéves adatokra vonatkozó határidőt mindegyik tagállam betartotta). Jelentős haladást értünk el egyes országokban bizonyos táblázatok titkosságának feloldása irányában. Kezdetben 7 ország jelentette be, hogy bizonyos táblázatai titkosan kezelendők, de miután az NSH-k felvették a kapcsolatot a vasúttársaságokkal, az adatok nyilvánosságra hozatala lehetségessé vált. Jelenleg mindössze három ország (AT 16, BE 17 és BG 18 ) tart fenn bizonyos korlátozásokat az adatokra vonatkozóan. Ezekben az országokban még mindig folyik az eljárás az adatok nyilvánosságra hozatala érdekében. Ennek következtében (bizonyos változók esetében) az EU összesített adatai még mindig nem állnak rendelkezésre. Ez európai szinten súlyosan hátráltatja a vasúti piac megfigyelését, és így az adatkészletek hasznosulását. A rendelet értelmezésével, az adatok gyűjtésével, szerkesztésével, benyújtásával és érvényesítésével kapcsolatos kérdések többségével megfelelően foglalkoznak és kezelik azokat. A szóban forgó rendelet végrehajtása a szektorra vonatkozó információk hozzáférhetőségének javulását, valamint az adatok minőségének és időbeli pontosságának javulását eredményezte. Az adatok alkalmazását illetően a kapott eredmények azonnal hasznosíthatók közlekedéspolitikai területen, különösen a vasúti közlekedéssel kapcsolatos ágazati politikák fejlesztésében, végrehajtásában és nyomon követésében nemzeti és uniós szinten. Az adatok különböző médiumok segítségével történő terjesztése hozzájárult az egész folyamat átláthatóságához, és biztosítják az állampolgárok számára a befektetett források megtérülését. 15 Svájc 2006-tól mint referenciaévtől kezdve szolgáltat vasúti adatokat (az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodásnak megfelelően, HL L 90., , o.), 16 Az A3., az F1. és az F2. táblázat titkos, a C1., C2., C3. C4., E2., F3., F4. táblázat nyilvánossá tétele folyamatban van. 17 A B1 a és évre vonatkozóan titkos. 18 Az E1. és az E2. táblázat nyilvánossá tétele folyamatban van. HU 14 HU

16 3.1 RÖVID TÁVÚ FEJLESZTÉSEK Rövid távon az erőfeszítéseket a következő területekre kell koncentrálni: A harmonizált fogalommeghatározások véglegesítése a különböző országok adatainak és a különböző közlekedési módoknak a jobb összehasonlíthatósága érdekében; Bizonyos vasúti baleseti adatok integrálása és harmonizációja (amelyeket jelenleg az ERA és az Eurostat külön-külön gyűjt), a többszörös munkavégzés és a jövőben a különböző adatok nyilvánosságra hozásának elkerülése érdekében; További fejlesztések szükségesek az adatok minőségének javítása érdekében bizonyos elemeknél, és az időbeli pontosság javítására. Bizonyos adatszolgáltató országoknak további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltassanak, és javítaniuk kell adatszolgáltatásuk időbeli pontosságán; A vasúthálózat forgalmi áramlásaira vonatkozó, valamint a regionális adatok nyilvánosságra hozatala; Az EU bővítése Romániával és Bulgáriával. Az Eurostat különös figyelmet fog fordítani arra, hogy ez a két tagország megfeleljen a vasúti közlekedés statisztikájára vonatkozó uniós jogszabályoknak. A nyilvánosságra hozatalra vonatkozó korlátozások teljes megszüntetése az EU összesített adatainak időben történő nyilvánosságra hozatala érdekében. 3.2 HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSEK Az adatok felhasználóinak bejelentett igényei alapján új változók gyűjtéséről és ezek megtárgyalásáról is szó lehet (pl. a megtett vasút-km adat felosztása a dízel és elektromos áram szerint hasznos lehet a környezetvédelmi hatások számításai céljából). Az adatgyűjtés lehetősége a nagy sebességű utasszállító vonatokra vonatkozóan (utasok száma, utas-km és vonat-km) szintén megtárgyalható. Az adatszolgáltató országok ugyanakkor világosan kifejezték a több adat gyűjtésével kapcsolatos problémáikat, valamint azt, hogy megfelelően igazolni kell minden további terhet a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatosan általában, különösen pedig a vasúti közlekedés statisztikájának vonatkozásában. Legalább két jövőbeli fejlesztést elő lehet irányozni, amelyek nem új adatkövetelményekkel kapcsolatosak: Az adatszolgáltatás idejének a megfigyelési időszak vége után öt hónapra történő rövidítése a vasúti utasok éves adataira vonatkozóan, a más közlekedési módokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtéshez hasonlóan. A földrajzi lefedettség kibővítése egyrészt az EU esetleges bővítése vagy külső országok együttműködési szerződések segítségével történő önkéntes bevonása. HU 15 HU