MONARCHIA BÉLYEGES TÉGLA GYŰJTŐK EGYE- SÜLETE ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 MONARCHIA BÉLYEGES TÉGLA GYŰJTŐK EGYE- SÜLETE ALAPSZABÁLYA

2 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete társadalmi szervezetet(a továbbiakban: Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. (Ptk a), valamint az egyesülési jogról szóló évi II. tv.( Etv.), továbbá a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. tv. rendelkezései szerint, az egyesülési jog alapján magánszemélyek hozzák létre az alábbiak szerint: l. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, párt- és politikamentes, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célra alakul, e cél elérése érdekében szervezi tagjainak tevékenységét. 2. Az Egyesület demokratikus és önkormányzati elvek szerint tevékenykedik. 3. Az Egyesület sajátos társadalmi szervezet, amelyre Az egyesülési jogról szóló, valamint A közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 4. Az Egyesület önálló jogi személy, amely a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. 5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet, az Alapszabályában meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kiegészítő tevékenységként végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület semmilyen pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat. 2. AZ EGYESÜLET ADATAI 1. A szervezet neve: Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete rövidített neve: Monarchia BTE 2. Székhelye: 2836 Baj, Petőfi u. 2.C

3 3. Levelezési címe: 2836 Baj, Petőfi u. 2.C. 4. Alapításának éve: AZ EGYESÜLET CÉLJA Az Egyesület létrehozásának célja: Magyarországon és a közép-európai régióban (többé-kevésbé az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén) készült bélyeges téglák gyűjteményének létrehozása, kezelése, fenntartása és bemutatása. AZ EGYESÜLET FELADATA, TEVÉKENYSÉGE 4. A történelmi Magyarország, Ausztria, Csehországés Horvátország területén egyes becslések szerint az elmúlt évben mintegy féle bélyeges téglát égettek. Az egyesület célul tűzte ki, hogy a bélyeggel, pecséttel, évszámmal és egyéb jelzéssel készített téglákat (és téglabélyegeket) öszszegyűjtse, az adatokat feldolgozza, és adatbázisban rendszerezze. Az Egyesület ezen tevékenységével segítséget nyújt a különböző ipartörténettel, helytörténettel, épületek és átépítések kormeghatározásával foglalkozó intézményeknek, szervezeteknek és csoportoknak. Az Egyesület levéltári kutatással, még élő tanúk megkérdezésével, az adatok irodalmi feldolgozásával, ellenőrzésével megkíséreli a több ezer féle, ma még ismeretlen téglajel azonosítását, értelmezését, a készítés illetve gyártás helyének, idejének és a készítő/gyártó megállapítását. Az Egyesület a jelölésekről elektronikus és nyomtatott formában katalógust kíván készíteni. A létrehozott gyűjteménnyel, katalógussal az ipartörténeti anyagot az Egyesület bemutatja, továbbá tagjai, egyéb érdeklődők, helytörténeti klubok, oktatási intézmények részére ismeretterjesztő, tájékoztató előadásokat, közös kirándulásokat, téglacseréket szervez az országon belül és a gyártások helye szerint külföldön is. Az Egyesület az írott szaksajtóban cikkeket, tanulmányokat kíván megjelenteni. A speciális ismeretek átadásával hozzá kíván járulni a műemlékvédelmi hatóság adatbázisához, segítve az épületek, építmények korának, illetve az átalakítások, átépítések idejének pontosabb meghatározását. Az fent részletezett a jövőben az Egyesület keretében is folytatandó - kutatási tevékenységgel az alapító tagok egy része létrehozott egy, a régészethez és az ipartörténethez kapcsolódó új segédtudomány ágat, a Signolaterologiát vagy téglabélyegtant (originális terminus technicus), az éremtan, címertan, zászlótan analógiájára

4 Az Egyesület folytatni kívánja az elmúlt évben megkezdett publikációs tevékenységet ban az alapító tagok állandó rovatot nyithattak Téglagyűjtők Fóruma címmel, a Múltunk Emlékei révkomáromi kiadású honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai havilapban, és esetenként a Kárpát- medencei Kastélykrónika c. folyóiratban. Egyik alapító tagunk tollából látott napvilágot a Kőbányai téglagyárak krónikája c. könyv. Előkészületben van egy újabb kötet, az Óbudai téglagyárak története. A tervezett, nyomtatásban megjelenő katalógusunk jelenleg több, mint 7000 tételt tartalmaz Az Egyesület bővíteni kívánja az egyik tagja által Fertőszentmiklóson létrehozott téglakiállítást. Tervei közt szerepel továbbá Szegeden, Győrben és a felvidéki csúzi kastélyban újabb kiállítás létrehozása. Az Egyesület segítséget kíván nyújtani a jelöléssel ellátott téglák iránt érdeklődő felsőoktatási hallgatók részére, segítséget nyújt a témában TDK dolgozat, diplomamunka készítéséhez. Az Egyesület kapcsolatot keres és tart fenn rokon célú hazai és külföldi egyesületekkel, múzeumokkal, helytörténeti kiállításokkal (Veszprémi Tegulárium, Bécsi Téglamúzeum, Bazini Múzeum). Az Egyesület tagjai eddigi tevékenységét folytatva - szakmai kapcsolatot ápol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Az Egyesület különféle rendezvényein, kiadványain keresztül lehetővé teszi az azonos érdeklődési körű személyek és szervezetek kapcsolatteremtését, információcserét, klubéletet. Az Egyesület tevékenységei a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. tv. 26. c) pontja 3., 4., 5. és 6. pontjaiban rögzített, alábbi célok szerinti, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, közhasznú tevékenységek: tudományos tevékenység, kutatás nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység kulturális örökség megóvása műemlékvédelem, Az Egyesület által a fenti tevékenységek keretében nyújtott szolgáltatást bárki igénybe veheti. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja nyilvános. A nyilvánosságot az Egyesület oly módon biztosítja, hogy a székhelyén a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos információkat bárki számára hozzáférhető módon közzéteszi (kifüggeszti). Az Egyesület bármely elnökségi tagjától bárki kérhet ezzel kapcsolatban a közzétételt meghaladó információt, ezzel kapcsolatos kérdésekre az Egyesület bármely elnökségi tagja köteles válaszolni

5 5. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 1. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. Az Egyesület nyilvántartott tagságát a rendes tagok alkotják. Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár természetes személy, továbbá minden Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki egyetért az Egyesület Alapszabályával, az Egyesület céljaival, és akit az Egyesület tagjai a Közgyűlésen a jelenlévők által egyhangúan meghozott határozattal a tagok sorába felvettek. A nyilvántartott tagságon felül az Egyesület tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek pártoló vagy tiszteletbeli tagként. Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet aki (amely) az Egyesület céljainak megvalósítását hatékonyan elősegíti, valamint a rendes tag családtagja. Tiszteletbeli tag lehet az, aki közéleti vagy tudományos munkásságával az egyesület céljait elősegíti. Felvételükről a vezetőség javaslatára a közgyűlés határoz szintén a jelenlévők által meghozott egyhangú határozattal. 2. Az Egyesület tagsága a fentiek szerint a következő tagokból tevődik össze: rendes tagok pártoló tagok tiszteletbeli tagok Az Alapszabály további részében, amennyiben nem kifejezetten pártoló vagy tiszteletbeli tagról van szó, a tag kifejezés alatt a rendes tagokat kell érteni. 6. TAGSÁGI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE 1. A tagok sorába rendes és pártoló tagként a tagfelvételi kérelemmel, belépési nyilatkozat aláírásával és az éves tagdíj egyidejű befizetésével lehet jelentkezni. A belépési nyilatkozatot az Egyesülethez kell eljuttatni. A tagfelvételről a Közgyűlés a jelenlévők egyhangú határozatával dönt. A tagság a felvételről szóló határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal a határozat új tag részére történt közlésének napján keletkezik. 2. Az egyesület tagjának jelentkező természetes vagy jogi személy első lépésként egy naptári év időtartamra (365 napra) az egyesület pártoló tagjává válik, feltéve, hogy a Közgyűlés egyhangú (igenlő) határozatával felvételéről dönt

6 3. A pártoló tag akkor válhat rendes taggá, ha legalább egy naptári év pártoló tagság után kérelmet nyújt be, hogy a Közgyűlés fogadja be az egyesület rendes tagjai közé, és a kérelmet a Közgyűlés egyhangúlag elfogadja. Tiszteletbeli tag felvételére a Vezetőség tesz javaslatot. 4. A közgyűlés a tag felvételére vonatkozó vagy elutasító határozatát közli a jelentkezővel. Amennyiben nem veszi fel, a befizetett tagdíjat részére visszafizeti. 5. A tagok a tagságot évenként megújítják a tagdíj befizetésével, a vezetőség a tagdíj befizetését a következő évi tagsági igazolvány kiadásával és érvényesítésével igazolja. A tagdíj esedékessége minden év január 15-e. 6. A tagfelvételi kérelem elutasító döntése esetén, annak okairól írásban kell tájékoztatni a kérelmezőt. A tagfelvételi kérelem akkor utasítható el, ha a tagfelvételi kérelmet benyújtó az Egyesületre vonatkozó szabályokat magára nézve kötelezőnek nem fogadja el, vagy ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ezzel járó hátrányok alól való mentesülés időpontjáig. 7. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE A tagsági jogviszony a következő esetekben szűnik meg: 1. A tagsági jogviszonyról való önkéntes lemondás. / kilépés / a/ A tagsági jogviszonyról való önkéntes lemondást írásban kell benyújtani az Egyesület Vezetőségéhez. A kérelemmel együtt a tagsági igazolványt is le kell adni a Vezetőségnek. A tagság a kérelem benyújtásával egyidejűleg megszűnik. b/ A Vezetőség köteles megtárgyalni, hogy a tagsági jogviszony megszűnését követően marad-e olyan kötelezettség, amelynek teljesítése a tag kötelezettsége lenne. c/ Amennyiben a tagot kifejezetten őt érintő kötelezettség nem terheli, a tagsági jogviszony megszüntetésének bejelentését a Vezetőség tudomásul veszi, a tagot a tagnyilvántartásból törli. d/ A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos, kifejezetten a kilépő tagot terhelő kötelezettségek fennállása esetén a tagsági jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a Vezetőség intézkedik a tag kötelezettségeinek érvényesítéséről: felszólítja a tagot a teljesítésre vagy arra közvetlenül vagy a Közgyűlés útján más tagot jelöl ki. 2. A tagdíj meg nem fizetése esetén. A tagsági jogviszony megszűnik, ha az egyesület tagja az esedékes tagdíjat a tárgyév június 30-áig nem fizeti meg. A tagdíj esedékességétől számított 30 nap után amennyiben a tag nem fizeti meg a tagdíjat a Vezetőség írásban felszólítja a tagot a teljesítésre. A felszólításnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a tagdíj megfizetésére nyitva álló 30 napos póthatáridő eredménytelen eltelte után az egyesületi tagság külön intézkedés nélkül a tárgyév június 30-án megszűnik. Az írásbeli felszólítás megtörténtét a - 6 -

7 kézbesítés általános szabályai szerint kell kezelni. Amennyiben a felszólítás ellenére 30 napon belül nem történik meg a tagdíj rendezése, akkor a tagság függővé válik, majd a tárgyév június 30-án külön intézkedés nélkül az Alapszabály erejénél fogva, automatikusan megszűnik. A tagság megszűnése után a tagságát elveszítő nevét az elnök törli az Egyesület névsorából. 3. Kizárás a tag kizárásáról a Vezetőség indítványára a Közgyűlés határoz. Ki lehet zárni a tagot, ha: őt bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli az Egyesület tulajdonában szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kárt okoz és azt az Egyesület a fentiek szerint közölt másodszori felszólítására sem téríti meg Ha a tag az alapszabály rendelkezéseit nem tartja meg, úgy a kötelezettségszegés megszüntetésére irányuló, a Vezetőség által tett írásbeli felszólítás eredménytelen eltelte után a tagot a Közgyűlés kizárhatja az Egyesület tagságából. 4. A tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén. 5. Az Egyesület megszűnése esetén. 8. A TAGOK JOGAI 1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében a tagok javaslatokat tehetnek a működés módjára, konkrét lépéseket indítványozhat. A tagok javaslatait a Közgyűlés köteles megvitatni és arról döntést hozni. 2. A feltételek megléte esetén és az azt kizáró ok hiányában a természetes személy rendes tagok a Vezetőség és az Ellenőrző Bizottság tagjaivá választhatók. A jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet rendes tag tisztséget nem tölthet be, de a tisztségviselők személyére indítványt terjeszthet elő. A tisztségviselők megválasztása során természetesen valamennyi rendes tag szavazati joggal rendelkezik. 4. Valamennyi rendes tag részt vehet a Közgyűlésen, a közgyűlési határozatok meghozatalában. A rendes tagok javasolhatják napirendi pont felvételét a közgyűlésre, kezdeményezhetik rendkívüli közgyűlés összehívását, annak napirendjére vonatkozó javaslat tételével egyidejűleg. 5. A pártoló és tiszteletbeli tagok az egyesület közgyűlésein tanácskozási joggal vehetnek részt. 6. Minden tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) jogosult az Egyesület által nyújtott kedvezményekre. Részt vehet az Egyesület rendezvényein, az Egyesület által rendezett előadásokon, ki

8 rándulásokon, túrákon, használhatja az Egyesület könyvtárát, részesül a tagokat megillető kiadványokból. 7. Valamennyi tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) viselheti az Egyesület jelvényét, amennyiben az elkészül. 8. Az Egyesület valamely szervének jogszabálysértő vagy ezen Alapszabállyal ellentétes határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt bármely tag megtámadhatja, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg annak jogszabálysértő voltát, illetve azt, hogy a határozat ellentétes az Egyesület Alapszabályával. 9. A természetes személy tagok jogaikat személyesen, a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok pedig törvényes képviselőjük útján gyakorolják. 9. A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI 1. A rendes tag köteles az Egyesület munkájában a Közgyűlés és a Vezetőség döntéseinek megfelelően személyesen közreműködni. 2. A rendes tag köteles elvégezni a Közgyűlés által rábízott feladatokat. 3. Valamennyi tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) kötelessége az Egyesület vagyonának megóvása, érdekeinek védelme. 4. Valamennyi tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) köteles az Alapszabály rendelkezéseit, az Egyesület szerveinek határozatait megtartani, az Egyesület célkitűzéseit előmozdítani. 5. A rendes és pártoló tagok kötelesek a Közgyűlés által megállapított éves tagsági díjat minden év január 15. napjáig az egyesület pénztárába készpénzben befizetni, vagy banki úton teljesíteni. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles, azt önként teljesíthet. 10. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE Az Egyesület szervei: 1. Közgyűlés 2. Vezetőség 3. Ellenőrző Bizottság - 8 -

9 11. AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. 1. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, az Egyesület elnöke a napirend közlésével hívja össze. A napirendet a tagok részére a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal kiküldött meghívóban, bárki más részére pedig a székhelyen, a Közgyűlés előtt legalább 15 napra történő kifüggesztés útján kell közölni. A napirend kiegészítését bármely tag kérheti, akár a meghívó kézhezvételét követően írásban, akár a Közgyűlésen személyesen. Az írásban javasolt napirendi pontokról a tagokat írásban értesíteni kell, ha ez a javaslat beérkezésétől a Közgyűlés időpontjáig hátralévő időben megtehető. A tag által javasolt napirendi pontot a Közgyűlés köteles megvitatni, és ha szükséges, arról döntést hozni. Döntés azonban csak akkor hozható, ha a napirendi pont közlése a Közgyűlést megelőző legalább 5 nappal megtörtént, vagy a Közgyűlésen minden tag jelen van. Ez a döntési korlát a megismételt Közgyűlés esetén is érvényes. 2. A Közgyűlést a megjelent tagok létszámától függetlenül meg lehet tartani. A Közgyűlés azonban csak akkor határozatképes, ha a rendes tagok 50 %-a plusz egy fő jelen van. 3. A Közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával hozza, amennyiben jelen Alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik. A pártoló és tiszteletbeli tagok a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, de szavazati joggal nem rendelkeznek, és tisztségre nem választhatóak. 4. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, és határozat hozatala szükséges, a Közgyűlést el kell halasztani és 30 napon belüli, de legalább a határozatképtelen Közgyűlés napjától számított 8 nap elteltét követő időpontra a napirend közlésével ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban, valamint az elhalasztott Közgyűlésen megjelent tag javaslata alapján felvett és a megismételt Közgyűlésre szóló meghívóban is közölt napirendi pontokban. A megismételt közgyűlés akkor is határozatképes, ha azon a rendes tagok kevesebb, mint a fele vesz részt, feltéve, hogy erről az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban a figyelmüket felhívták. 5. A Közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, kézfeltétellel hozza meg. A jelenlévő tagok több mint felének szavazatával titkos szavazás is elrendelhető. Titkos szavazásra bármely tag tehet javaslatot, e javaslatról kötelező szavazni A szavazás eredményét a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát a Közgyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell. 6. A Közgyűlés a döntéshozatalban való segítségül külső személyek, tanácsadók, szakértők igénybevételére jogosult. Ilyen személyek részére az Egyesület elnöke a Közgyűlés összehívá

10 sakor napirendet is tartalmazó meghívót küld, és abban megjelöli, hogy a Közgyűlés mely kérdésben számít a segítségére. Ezek a személyek a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. 7. A Közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a Vezetőség legidősebb jelenlévő tagja. Az alakuló Közgyűlés levezető elnöke az Alakuló Közgyűlésen a tagok többsége által megválasztott tag. 8. A Közgyűlés és a rendkívüli Közgyűlés összehívása, a napirendi pontok és a tárgyalandó napirendi pontokhoz szükséges anyagok összeállítása, tanácsadó személyek meghívása az Elnök vezetésével a Vezetőség feladata. 9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet hitelesítés céljából a levezető elnök, valamint két jelenlévő a jelenlévők többsége által erre kijelölt tag mint jegyzőkönyvhitelesítők, továbbá a többség által jegyzőkönyvvezetőnek kijelölt tag írják alá. 10. A Közgyűlés döntéseiről az elnök olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. 11. A Közgyűlés dönt az Egyesület céljának megvalósulásához szükséges feladatokról (a feladat kijelölése, végrehajtás módjának meghatározása, végrehajtásra tag kijelölése stb.), elfogadja, jóváhagyja az Egyesület költségvetését. A Közgyűlés évente beszámoltatja a Vezetőséget tevékenységéről, a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról. 12. A Közgyűlések nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet, a Közgyűlésen hozott határozatokat jelen Alapszabályban foglaltak szerint megtekintheti. 13. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk b) pont), élettársa a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 12. A KÖZGYŰLÉS KIZÁRÓLAGOS JOGKÖRE 1. Az Alapszabály módosítása, amelyhez az összes tag több mint kétharmadának szavazata szükséges. Az Alapszabály megállapítása az alakuló közgyűlésen az alapító tagok egyhangú határozatával történik

11 2. Az Elnökség és az ellenőrzés érdekében létrehozandó Ellenőrző Bizottság tagjainak, közöttük az Egyesület és az Ellenőrző Bizottság elnökének, az Egyesület titkárának és gazdasági felelősének megválasztása, megbízatásuk időtartamának meghatározása. A választás nyílt szavazással történik. Tisztségviselőket a Közgyűlés határozott időtartamra választja, a megbízatás időtartamáról a megválasztás alkalmával dönt. A megválasztáshoz az összes tag több mint 50 %-ának szavazata szükséges. 3. Az Ellenőrző Bizottság elnökének és az Egyesület elnökének beszámoltatása évente az Ellenőrző Bizottság és az Elnökség munkájáról. 4. Döntés tagfelvételről - rendes, pártoló és tiszteletbeli tag esetén egyaránt valamint tagfelvételi kérelem elutasításáról. 5. Az Egyesület gazdálkodását meghatározó költségvetés, a számviteli törvény szerinti beszámoló valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása az összes tag több mint 50 %-ának szavazatával. A meghívóhoz mellékelni kell a költségvetés tervezetét, a beszámolót illetve a közhasznúsági jelentést, valamint az Ellenőrző Bizottság fenti okiratokról készített véleményét, hogy a tagok azt tanulmányozhassák. A költségvetés tervezetéről részletekben kell szavazni. A költségvetéshez módosításokat javasolhat a Közgyűlés. Minden módosító javaslatról külön kell szavazni. Ha a Közgyűlés a költségvetést nem fogadja el, azt a módosító javaslatokkal együtt visszaküldi az Elnökségnek, aki új javaslatot terjeszt elő. Az új javaslat elkészítése során figyelembe veszi a Közgyűlés módosító javaslatait, azok elvetése esetén azt részletesen meg kell indokolni. Az elkészített újabb tervezetet szintén véleményezteti az Ellenőrző Bizottsággal, és a véleménnyel együtt a Közgyűlés elé terjeszti. A következő évre szóló költségvetést legkésőbb a megelőző év december 23. napjáig el kell fogadni. Az Egyesület éves költségvetés alapján tevékenykedik, a költségvetés január 1. napjától december 31. napjáig szól. A költségvetés év közben is módosítható. Az Elnökség, vagy a tagok legalább 30 %-ának az Ellenőrző Bizottság által véleményezett javaslata alapján a Közgyűlés dönt erről a költségvetés elfogadásához szükséges szavazataránnyal. A közhasznúsági jelentést csak akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. tv ban foglaltakat. 6. Az Egyesület más szervezetbe való belépésének, más szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása, továbbá nemzetközi szervezethez való csatlakozás elhatározása vagy viszszavonása az összes tag több mint 2/3- ának szavazata alapján. 7. A tagdíj mértékének meghatározása. 8. A Vezetőség és az Ellenőrző Bizottság határozataival szemben benyújtott fellebbezések elbírálása

12 9. Minden olyan ügyben való döntés, amelyet saját hatáskörébe utal, illetve nem tartoznak más hatáskörbe. 10. Minden olyan ügyben való döntés meghozatala, amelyet a törvény kizárólagos hatáskörébe utal. 11. Az Egyesület valamely szervének, köztük a közgyűlésnek is, törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A megtámadás keresetlevél benyújtásával történik. Ezen perek a megyei bíróság határkörébe tartoznak. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. 13. RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni 1. ha a bíróság elrendeli 2. ha az Egyesület elnöke azt szükségesnek tartja 2. a Vezetőség döntése alapján 3. ha az Vezetőség vagy az Ellenőrző Bizottság taglétszámának csökkenése miatt az Alapszabály rendelkezései értelmében szükséges 4. ha a tagok legalább 1/3-a az ok, a cél és a napirend megjelölésével kéri 5. ha az Ellenőrző Bizottság annak összehívását kezdeményezi Rendkívüli közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 40 napon belül össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal kell kiküldeni. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. 14. AZ EGYESÜLET NYILVÁNOSSÁGA Az Egyesület nyilvánosan működik, így

13 1. a Közgyűlés és az Vezetőség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet. A nyilvánosság abban az esetben zárható ki, ha az személyhez fűződő jogot vagy közérdeket sértene. A nyilvánosság kizárása ezen esetekben is csak a személyhez fűződő jog, illetve a közérdek védelme által szükséges mértékben lehetséges. A nyilvánosság kizárásáról határozatot kell hozni. 2. az Vezetőség és a Közgyűlés döntéseibe, valamint az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett egyéb iratokba bárki betekinthet. Aki az Egyesület iratait meg kívánja tekinteni, ezen igényét a vezetőségi tagok valamelyikének előzetesen köteles jelezni, aki lehetővé teszi az iratok megtekintését 3 napon belül. Az iratokat a székhelyen lehet megtekinteni a Vezetőség tagjával előzetesen megbeszélt időpontban egy vezetőségi tag jelenlétében. Az iratokról saját költségre másolat kérhető. 3. az Egyesület működéséről készített beszámoló valamint az Egyesület közhasznúsági jelentése is nyilvános, azt a 2. pontban foglalt módon szintén bárki megtekintheti, arról másolatot kérhet. 4. Az Egyesület beszámolója, valamint közhasznúsági jelentése is nyilvános, annak közzétételéről a nyilvánosság számára is elérhető módon az Egyesület az Alapszabály 19. -ban szabályozott kifüggesztés útján gondoskodik. 5. az Egyesület tagjai jelen lehetnek a Vezetőség és a Felügyelő Bizottság ülésein. 15. ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERV: A VEZETŐSÉG 1. A két Közgyűlés közötti időszakban a Közgyűlés által megbízott tisztségviselőkből álló 3 fős Vezetőség (elnök, titkár és gazdasági felelős) irányítja az Egyesület tevékenységét. A Vezetőség tagjait a Közgyűlés választja meg határozott időtartamra a rendes Közgyűlés alkalmával. Az Egyesület működésének első két éves időtartamára az alakuló Közgyűlés választotta meg a Vezetőség tagjait az alábbiak szerint: elnök: Dr. Herczig Béla titkár: Halász Imre gazdasági felelős: Cseh István Az egyesület tisztségviselője bármely magyar állampolgár, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan személy lehet, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, feltéve továbbá minden esetben, hogy a közügyek gyakorlásától eltiltva nincs

14 2. A Vezetőség megbízatása 2010-től négy naptári évre szól. 3. A Vezetőség a saját hatáskörében megalkotott ügyrend alapján végzi tevékenységét. 4. Az vezetőségi tagság megszűnik a/ ha bíróság a vezetőségi tagot jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltja, vagy vele szemben egyéb büntetést alkalmaz, és előzetes mentesítésben nem részesíti, a határozat jogerőre emelkedésének napjával b/ lemondással c/ elhalálozással d/ visszahívással e/ az egyesületi tagsági viszony megszűnésével. A lemondás a Vezetőség ülésén való bejelentésével válik hatályossá. A lemondás érvényességéhez és hatályosságához sem a Vezetőség, sem a Közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. Ha a taggal szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a Közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszahívja (legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 40 napon belül). A Vezetőség létszámának csökkenéséről a Vezetőség a soron következő rendes ülésre szóló meghívóban szükség esetén tájékoztatja a Közgyűlést, és a Közgyűlés napirendi pontjai közé felveszi az új vezetőségi tag választását. A Vezetőség taglétszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az esetben kell rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha az elnök tagsági jogviszonya szűnt meg, vagy a Vezetőség taglétszáma egy főre csökkent. Amennyiben az elnök vezetőségi tagsági jogviszonya megszűnése esetén válik szükségessé rendkívüli Közgyűlés összehívása, azt a titkár hívja össze, amennyiben titkár vezetőségi tagsági jogviszonya is megszűnik, a Közgyűlést a Vezetőség harmadik tagja hívja össze. Amennyiben új vezetőségi tag választása miatt rendkívüli közgyűlést kell összehívni, az új tag magválasztásáig a Vezetőség nem hozhat határozatot. A Közgyűlés új tag egyidejű választásával visszahívja a vezetőségi tagot, ha a bizalom benne megingott, illetve ha vele szemben kizáró ok merült fel és nem mondott le. A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni, valamint tájékoztatni kell a visszahívott tisztviselőt arról, hogy a határozattal szemben milyen határidővel és hova fordulhat jogorvoslatért. A határozat jogerőre emelkedésével válik hatályossá. Ezen időponttól kezdve a megválasztott új tag látja el a tisztséggel járó teendőket. A visszahívásról szóló határozat ellen a visszahívott tisztviselő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a határozat jogszabálysértő voltát vagy azt a tényt, hogy a határozat ellentétes az Egyesület Alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy a visszahívásról szóló

15 határozat jogszabálysértő vagy ellentétes az Alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a bírósági határozatról a visszahívott és az új tisztségviselőt is. Ez esetben a tájékoztatás időpontjától kezdődően ismét a visszahívott tag látja el a tisztséggel járó teendőket. 5. Az Egyesület Vezetőségi tagja nem lehet olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig, aki sportegyesületnél vezetőségi tag illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését követő három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták. akit a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott, ennek hatálya alatt áll. A Vezetőség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy más egyesületnél, vagy egyéb társadalmi szervezetnél, közhasznú szervezetnél is betölt tisztséget, illetve tisztségre jelölték. 6. A Vezetőség tagjai a tisztséggel járó teendőket ingyenesen látják el, díjazásra nem jogosultak. 16. A VEZETŐSÉG MŰKÖDÉSE 1. A Vezetőség saját hatáskörében megalkotott ügyrend szerint működik. 2. A Vezetőség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. A Vezetőség ülését az elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az elnök a tervezett ülést megelőző legalább 15 nappal megküldi a Vezetőség tagjainak. A Vezetőségi ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni. 3. A titkár az ülésekről jegyzőkönyvet vezet, amelyet hitelesítés érdekében valamennyi vezetőségi tag aláír. 4. Vezetőségi ülés megtartásához legalább két tag jelenléte szükséges. Határozat hozatalához legalább két tag egybehangzó szavazata szükséges. A szavazás nyíltan történik. A Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a vezetőségi tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk b) pontja), élettársa a határozat alapján a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt A Vezetőség döntéseiről az Egyesület elnöke jelen Alapszabály pontjában foglaltak szerint köteles nyilvántartást vezetni

16 5. A Vezetőség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet. A nyilvánosság abban az esetben zárható ki, ha az személyhez fűződő jogoz vagy közérdeket sértene. A nyilvánosság kizárása ezen esetekben is csak a személyhez fűződő jog, illetve a közérdek védelme által szükséges mértékben lehetséges. A nyilvánosság kizárásáról határozatot kell hozni. 6. A vezetőségi ülést 10 napon belül össze kell hívni, ha az Ellenőrző Bizottság vagy a Vezetőség bármely tagja a javasolt napirend megjelölésével kéri. 7. A vezetőségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság elnökét. 8. Az Egyesület elnöke szakértőket, tanácsadókat meghatározott napirendi pontok tárgyalására tanácskozási jogkörrel meghívhat. 17. A VEZETŐSÉG FELADATA A Vezetőség a Közgyűlés akaratának megfelelő módon, határozatait végrehajtva tevékenykedik. 1. A Vezetőség feladata a Közgyűlés által kijelölt célok megvalósítása érdekében történő intézkedés, operatív munkák irányítása. 2. Harmadik személyekkel és szervezetekkel szemben az elnök, akadályoztatása esetén a titkár képviseli az Egyesületet. 3. A Vezetőség összeállítja a rendes és az általa kezdeményezett rendkívüli közgyűlések napirendjét, elkészíti a határozati javaslatokat. Összeállítja a napirendi kérdések megvitatásához, a döntéshozatalhoz szükséges anyagokat. Szükség esetén a közgyűlésre a döntéshozatal segítése érdekében külső személyeket hív meg. 4. Elkészíti és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti - éves munkatervét, - a közhasznúsági jelentést, - költségvetési tervezetet és számviteli törvény szerinti beszámolót. A költségvetési tervezetet, számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést a közgyűlés elé terjesztésüket megelőzően megküldi az Ellenőrző Bizottságnak véleményezés céljából. Az Ellenőrző Bizottság véleményét szintén a Közgyűlés elé terjeszti. A költségvetési tervezetet az Ellenőrző Bizottság véleményével együtt legkésőbb október 15-ig kell a Közgyűlés elé terjeszteni. A költségvetés tervezetét és a beszámolót a Közgyűlésre szóló meghívókhoz mellékelni kell, hogy azt a tagok tanulmányozhassák. 6. Eljár a Közgyűlés által feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben. 7. A Vezetőség törvénysértő határozatával szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet fordulni a közgyűléshez

17 18. A VEZETŐSÉG TAGJAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1. Önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel, szervezetekkel, hatóságokkal szemben. 2. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület mindenkori elnöke és az Egyesület mindenkori titkára együtt rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezéshez ezen két személy aláírása szükséges. Ez irányú helyettesítéséről mindkét személy csak eseti meghatalmazással gondoskodhat, az eseti meghatalmazott csak a mindenkori gazdasági felelős lehet. 3. Ellenőrzi és irányítja a Vezetőség munkáját. Összehívja a Vezetőség üléseit, elkészíti annak napirendjét. Összekészíti az ülésre a napirendi kérdések megvitatásához szükséges iratokat. 4. Az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően összehívja a rendes és rendkívüli Közgyűléseket, azok előkészítése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. 5. Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. 6. A Közgyűlés valamint a Vezetőség döntéseiről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. 7. Köteles gondoskodni a Vezetőség döntéseinek közzétételéről a székhelyen való kifüggesztés útján. Biztosítja, hogy azok bárki számára nyilvánosak és hozzáférhetők legyenek. 8. Gondoskodik a Vezetőség döntéseinek az érintettek részére történő közléséről is. 9. Évente beszámol a Közgyűlésnek a Vezetőség működéséről. 10. Az Egyesület elnökét akadályoztatás esetén és annak idejére valamennyi feladatkörében a titkár helyettesíti. 11. Az Egyesület nyilvántartásait, könyveit a gazdasági felelős vezeti, vezetteti. Gondoskodik az Egyesület vagyonának eszközeinek megóvásáról. 19. A KÖZGYŰLÉS ÉS A VEZETŐSÉG HATÁROZATAINAK KÖZLÉSE

18 A Közgyűlés és a Vezetőség határozatait a székhelyen történő kifüggesztéssel kell közzétenni, továbbá amennyiben jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik - a döntést annak, akit az közvetlenül érint, kézbesíteni kell. A határozatokat a meghozatalát követő 5 napon belül legalább 15 napra kell kifüggeszteni. A Közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. Tv. 7. (3) bekezdés d) pontja értelmében a beszámolót, továbbá a 19. (5) bekezdése érdekében a közhasznúsági jelentést is nyilvánosságra kell hozni. Ennek érdekében ezen dokumentumokat is ki kell függeszteni az egyesület székhelyén az elfogadásukat követő 5 napon belül legalább 15 naptári napra. A közhasznúsági jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig ki kell függeszteni. A határozatokat kézbesítés esetén az átvétel napjával kell közöltnek tekinteni. Kétszeri sikertelen kézbesítés esetén a második sikertelen kézbesítéstől számított 5. napon. A döntés mindenki számára nyilvános és hozzáférhető. 20. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 1. amennyiben az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forint összeget, a vezetőségtől elkülönülő felügyelő szerv létrehozása kötelező. Az Egyesület azonban ezen feltétel bekövetkezését megelőzően már létrehozza a felügyelő szervet az alábbiak szerint. Az Egyesület ellenőrző szerve az Ellenőrző Bizottság, amely elnökből és két tagból áll. Tagjait, köztük az elnököt, a Közgyűlés választja három évre. Az Ellenőrző Bizottság elnökét kifejezetten erre a pozícióra kell megválasztani. 2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai valamint azok hozzátartozói a) az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be, b) az Egyesülettel e megbízatáson kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat c) az Egyesület cél szerinti juttatásából nem részesülhetnek, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által a tagsági jogviszony alapján a tagnak nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. 3. Az Ellenőrző Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más egyesületnél vagy egyéb társadalmi szervezetnél, közhasznú szervezetnél is betölt tisztséget, illetve tisztségre jelölték

19 4. Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnik az elnökségi tagság megszűnésének pontjában szabályozott eseteiben, az ott szabályozott módon. Az ott rögzített szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: A lemondást az Ellenőrző Bizottságnak kell bejelenteni, az ezzel a bejelentéssel válik hatályossá. A lemondást az Ellenőrző Bizottságnak sem kell elfogadnia. Az Ellenőrző Bizottság létszámának csökkenéséről szükség esetén a Bizottság a Vezetőség útján haladéktalanul tájékoztatja a Közgyűlést. Új tag választása érdekében rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amennyiben az elnök ellenőrző bizottsági tagsági jogviszonya szűnik meg, vagy az Ellenőrző Bizottság létszáma egy főre csökken. 5. Az Ellenőrző Bizottság törvénysértő határozatával szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet fordulni a közgyűléshez. 21. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Különös gonddal ellenőrzi az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodását, a költségvetés végrehajtását. Ellenőrzési jogosítványa általános, kiterjed az egyesületi tevékenység egészére: az alaptevékenységre és a kiegészítő tevékenységként végzett vállalkozási tevékenységre is. Ügyel arra, hogy a kiegészítő tevékenységek végzése ne veszélyeztesse az Egyesület céljainak megvalósulását, az alapfeladatok ellátását. 2. Az ellenőrzés érdekében a következő jogkörei vannak: a) jelentést kérhet az Egyesület vezető tisztségviselőitől b) tájékoztatást, felvilágosítást kérhet a munkavállalóktól c) betekinthet az Egyesület könyveibe és egyéb irataiba 3. Az Ellenőrző Bizottság véleményezi a Vezetőség által a részére megküldött költségvetési tervezetet, számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint közhasznúsági jelentést. Írásba foglalt véleményét az iratok megküldésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a Vezetőségnek. 4. Az Ellenőrző Bizottság köteles az Egyesület elnökét és rajta keresztül vagy közvetlenül a Közgyűlést tájékoztatni, ha olyan eseményt tapasztal, ami szükségessé teszi a Vezetőség, illetve a Közgyűlés intézkedését. Amennyiben az intézkedés megtételéhez a Közgyűlés határozata szükséges az Ellenőrző Bizottság a tájékoztatással egyidejűleg kezdeményezi annak összehívását az elnöknél, aki a tájékoztatástól számított harminc napon belül köteles a rendkívüli Közgyűlést összehívni, és erről az Ellenőrző Bizottságot tájékoztatni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Amennyiben az erre jogosult szerv nem teszi meg a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet

20 5. Az Ellenőrző Bizottság évente köteles beszámolni a Közgyűlésnek az Egyesület gazdálkodását érintő kérdésekről, a Bizottság működéséről. 22. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1. Az Ellenőrző Bizottság a saját maga által elkészített éves munkaterv és ügyrend alapján tevékenykedik 2. Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség esetén, de legalább félévenként össze kell hívni. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az Ellenőrző Bizottság elnöke a tervezett ülést megelőző legalább 8 nappal megküldi az Ellenőrző Bizottság tagjainak. Az Ellenőrző Bizottság ülésén valamennyi bizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha valaki nem jelenik meg, az ülést újból össze kell hívni. Az ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni 3. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell három példányban - vezetni, amelyből egy példányt az Egyesület elnökének az ülést követő 10 napon belül át kell adni. A jegyzőkönyvet minden ellenőrző bizottsági tag köteles aláírni. 23. MUNKABIZOTTSÁGOK Az egyesület meghatározott feladatok elvégzésére állandó vagy időszakos munkabizottságokat hozhat létre. 24. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE 1. Az Egyesület működéséhez szükséges vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, belépési díjakból, a szolgáltatást igénybevevők által befizetett térítési díjakból, önkéntes hozzájárulásokból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, pályázat útján elnyert támogatásokból, céltámogatásokból és egyéb támogatásokból, valamint a tevékenység egyéb bevételeiből tevődik össze. Az esetleges felajánlások elfogadásáról a Vezetőség határoz

21 2. Az Egyesület céljainak elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytathat. 3. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 4. Az Egyesület a cél szerinti illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. 5. Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban - bizonylat ellenében - igényt tarthatnak. A megtérítésről a Vezetőség dönt. 6. Az Egyesület tartozásaiért és kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj fizetésen túl saját vagyonukkal - nem tartoznak felelősséggel az Egyesület tartozásaiért. 7. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségéért a Vezetőség a felelős. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el. 8. A tagok (rendes és pártoló) fizetési kötelezettséget az éves tagdíj képezi. Mindkét fizetési kötelezettség összegét a Közgyűlés évente a rendes Közgyűlésen állapítja meg; a működés első évében az alakuló Közgyűlés. 9. Az Egyesület gazdálkodása során a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet előírásai szerint jár el. 25. AZ EGYESÜLET KIADVÁNYAI Az egyesület időszakosan kiadványt adhat ki. Az egyesületi tagok a kiadványt tagi jogon kapják. 26. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az Egyesület feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el

22 Az Egyesület megszűnik, ha 27. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE a) feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja b) az arra jogosult szerv feloszlatja illetve megszűnését megállapítja, Az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása az Egyesület Közgyűlésének kizárólagos jogkörébe tartozik, mely döntéshez az összes tag több mint 2/3-ának szavazata szükséges. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyont olyan egyesület vagy alapítvány részére kell átadni, amely az Egyesület céljának megfelelő tevékenységet folytat. Amennyiben ilyen szervezet a megszűnés időpontjában nem létezik, a fennmaradt vagyont a tagok között az addig teljesített összes befizetéseik arányában fel kell osztani. A fennmaradó vagyon sorsáról a Közgyűlés határoz egyszerű szótöbbséggel. Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben az Alapszabály 1. -ban említett jogszabályok rendelkezései az irányadók. Baj, május 08 Dr. Herczig Béla Sándor az Egyesület elnöke