BEREG TÖC EGYESÜLET. EGYESÜLET (KÖZHASZNÚ) ALAPSZABÁLYA /Átalakítással egységes szerkezetben/ 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 EGYESÜLET (KÖZHASZNÚ) ALAPSZABÁLYA /Átalakítással egységes szerkezetben/ 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Bereg Többcélú Egyesület társadalmi szervezetet (a továbbiakban: Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk a), valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvény (Etv.), továbbá a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény rendelkezései szerint, az egyesülési jog alapján magánszemélyek hozzák létre az alábbiak szerint: 1. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, párt- és politikamentes, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesület az alapszabályban meghatározott célra alakul, e cél elérése érdekében szervezi tagjainak tevékenységét. 2. Az Egyesület demokratikus és önkormányzati elvek szerint tevékenykedik. 3. Az Egyesület sajátos társadalmi szervezet, amelyre Az egyesülési jogról szóló, valamint A közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 4. Az Egyesület önálló jogi személy, amely a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. 5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet, az alapszabályában meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kiegészítő tevékenységként végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 2. AZ EGYESÜLET ADATAI 1. A szervezet neve: BEREG TÖBBCÉLÚ EGYESÜLET Rövidített neve: BEREG TÖC EGYESÜLET 2. Székhelye: Jánd, Rákóczi út Levelezési címe: Jánd, Rákóczi út Alapításának éve: AZ EGYESÜLET CÉLJA Az Egyesület célja, hogy a térségben élő hátrányos helyzetű célcsoportok esélyegyenlőségének, életszínvonalának javítása. A különböző társadalmi helyzetű és korú emberek képzettségi szintjének emelése, a munka világába való visszatérítése különböző oktatási, nevelési és segítő szolgáltatások, technikák alkalmazásával. Egy egymásra épülő bölcsődei, óvodai nevelés, általános és szakképzési rendszer megteremtése, mely a többféle képzési formák párhuzamos és egymásra épülő bevezetésével (levelező esti tagozatos, általános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai képzés) és a felnőttképzési formák (OKJ középfok, OKJ felsőfok) megszerzésére minden társadalmi helyzetű és korú célcsoport lehetőséget kapjon a felzárkózáshoz. Továbbá az esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek, fogyatékosságügy, szociális foglalkoztatás

2 4. AZ EGYESÜLET FELADATA, TEVÉKENYSÉGE Az Egyesület a céljai elérését különösen az alábbi tevékenységek végzésével biztosítja: Részletes programot dolgoz ki a térségben élő hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásához, életkörülményeik javításához, munkába állásuk segítéséhez, vállalkozóvá válásuk elősegítéséhez: A program megvalósulásának érdekében szakértői team-ek bevonásával, konzultációkat, pályaalkalmassági vizsgálatokat tart. Felméri a hátrányos helyzetű emberek tanulási képességét, szociális helyzetét, egyéni szolgáltatási terveket készít. Együttműködik a munkaügyi központokkal a munkanélküliek átképzésével és a pályakezdő munkanélküliek pályakorrekciójával kapcsolatosan. Szakmai konferenciákat, rendezvényeket szervez, pályázatokat nyújt be és ír ki. A felzárkózáshoz szükséges általános, nyelvi és szakmai képzések során a célcsoport kimondottan hátrányos helyzetű mivoltából nagy hangsúlyt fektet az egyéni tanácsadások (rehabilitációs, pályaorientációs, álláskeresési, munkavállalási, pályaválasztási) tréningek. (álláskeresési, motivációs-kommunikációs, kulcsképesség fejlesztő, személyiségfejlesztő) szerepére. Az utógondozási szolgáltatások során rendszeres konzultációkkal felkészíti a célcsoportot az önálló álláskeresésre, munkavállalói jogaikra. Álláskeresési tanácsadásokat szervez, munkaerő piaci ismereteket, vállalkozóvá váláshoz való ismereteket oktat a célcsoportnak. Közreműködik a gyakorlati oktatás megszervezésében, gyakorló irodák biztosításában. A különböző régiók, térségek fejlesztése, felzárkóztatása, különösen az idősek és a gyermekek ellátására, gondozására, az oktatás, az átképzés, a felzárkóztatás elősegítésére való szakmai és egyéb támogatás. A bölcsődei, óvodai feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 1-7 éves gyermekek, továbbá a bölcsőde, óvoda környezetében, körzetében dolgozó szülők 1-7 éves gyermekeinek bölcsődei, óvodai nevelésére, napközbeni ellátására terjed ki. Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, felnőttoktatás (1 8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Egyéb felnőttoktatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Gyermekjóléti és gyermekvédelmi bentlakásos ellátás Egyéb bentlakásos szociális ellátás komplex támogatása Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei ellátás Családi napközi: A családi napközi célja a családban nevelkedő gyermekek számára életkoruknak megfelelő, nappali felügyelete, gondozás, nevelés és foglalkoztatás nyújtása. Házi gyermekfelügyelet, Gyermekek egyéb napközbeni ellátása Esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód megvalósulását, elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek, programok Fogyatékosságügy, Fizikai és információs akadálymentesítést segítő programok, támogatások Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének előmozdításával kapcsolatos egyéb tevékenység Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját segítő programok, támogatások Fogyatékosságal élők életminőségének javítását célzó programok és támogatások Komplex rehabilitációs programok fejlesztése, támogatása A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok Ifjúságszakmai fejlesztési feladatok, A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás kereteiben, illetve szociális foglalkoztatás a szociális foglalkoztatók önálló intézményeiben - 2 -

3 Az egyesület célja továbbá a fenti szellemi erkölcsi értékek mentén igényes és tartalmas kulturális, művelődési, szabadidő és ismeretterjesztő programok, előadások szervezése és támogatása. Az egyesület kiemelt célja továbbá a fenti elvek megvalósítása érdekében ezen oktatási intézmények, és az abban tanuló tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása, segítése, valamint az eszközállományának fejlesztése és korszerűsítése. A kiemelkedő eredményt elérők, és vagy egyedi, speciális tevékenységet folytatók részére évenként adható, adományozható különdíj alapítása, létrehozása Az Egyesületi célok megvalósítása érdekében az Egyesület feladatai többek között: - Fejlesztési projektek generálása, és az egyesület eszközeinek a felhasználása ezek megvalósítása. - Ösztöndíj programok, kutatási tevékenység támogatása. - Képzési programok kidolgozása. - Területfejlesztési stratégiák kidolgozása és menedzselése. - Uniós tanácsadás non-profit szervezetek részére. - A nevelési- és iskola előkészítési munkával összefüggő technikai felszereltség fejlesztésének támogatása. - A hátrányos helyzetben lévő tanulóifjúság képzésének támogatása. - Közösségi és művelődési tevékenység segítése. - Konferenciák szervezése, megrendezése. - Különböző, jótékonysági bálok, rendezvények szervezése, megrendezése Az Egyesület tevékenységei a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 26. c) pontja 9., 22. pontjaiban rögzített, alábbi célok kielégítésére irányuló közhasznú tevékenységek: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások, 23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem; Az Egyesület e közhasznú feladatokat közhasznú szervezetként végzi. Az Egyesület által a fenti tevékenységek keretében nyújtott szolgáltatást bárki igénybe veheti. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja nyilvános. A nyilvánosságot az Egyesület oly módon biztosítja, hogy a székhelyén a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos információkat bárki számára hozzáférhető módon közzéteszi (kifüggeszti). Az Egyesület bármely elnökségi tagjától bárki kérhet ezzel kapcsolatban a közzétételt meghaladó információt, ezzel kapcsolatos kérdésekre az Egyesület bármely elnökségi tagja köteles válaszolni

4 5. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 1. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. Az Egyesület nyilvántartott tagságát a rendes tagok alkotják Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar állampolgár természetes személy, továbbá minden Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki egyetért az Egyesület alapszabályával, az Egyesület céljaival, és akit az Egyesület tagjai a közgyűlésen a jelenlévők által egyhangúan meghozott határozattal a tagok sorába felvettek. A nyilvántartott tagságon felül az Egyesület tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek pártoló vagy tiszteletbeli tagként. Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az Egyesület céljainak megvalósítását lehetőségeihez mérten elősegíti, valamint a rendes tag családtagja. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki közéleti vagy tudományos munkásságával az egyesület céljait elősegíti. Felvételükről a vezetőség javaslatára a közgyűlés határoz szintén a jelenlévők által meghozott egyhangú határozattal. 2. Az Egyesület tagsága a fentiek szerint a következő tagokból tevődik össze: rendes tagok pártoló tagok tiszteletbeli tagok Az alapszabály további részében, amennyiben nem kifejezetten pártoló vagy tiszteletbeli tagról van szó, a tag kifejezés alatt a rendes tagokat kell érteni. 6. TAGSÁGI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE 1. A tagok sorába rendes és pártoló tagként a tagfelvételi kérelemmel, belépési nyilatkozat aláírásával és az éves tagdíj egyidejű befizetésével lehet jelentkezni. A belépési nyilatkozatot az Egyesülethez kell eljuttatni. A tagfelvételről a közgyűlés a jelenlévők egyhangú határozatával dönt. A tagság a felvételről szóló határozat meghozatalának napján keletkezik. Tiszteletbeli tag felvételére a vezetőség tesz javaslatot. 2. A közgyűlés a tag felvételére vonatkozó vagy elutasító határozatát közli a jelentkezővel. Amennyiben nem veszi fel, a befizetett tagdíjat részére visszafizeti. A tagfelvételt elutasító határozat ellen a jelentkező a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. 3. A rendes és a pártoló tagok a tagságot évenként megújítják a tagdíj befizetésével, a vezetőség a tagdíj befizetését a következő évi tagsági igazolvány kiadásával és érvényesítésével igazolja. A tagdíj két egyenlő részletben esedékes, minden év június 30-ig és december 31-ig. 4. Elutasító döntés esetén, annak okairól írásban kell tájékoztatni a kérelmezőt. A tagfelvételi kérelem akkor utasítható el, ha a tagfelvételi kérelmet benyújtó az Egyesületre vonatkozó szabályokat magára nézve kötelezőnek nem fogadja el, vagy ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ezzel járó hátrányok alól való mentesülés időpontjáig. 7. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE A tagsági jogviszony a következő esetekben szűnik meg: 1. A tagsági jogviszonyról való önkéntes lemondás (kilépés)

5 a) A tagsági jogviszonyról való önkéntes lemondást írásban kell benyújtani az Egyesület vezetőségéhez. A kérelemmel együtt a tagsági igazolványt is le kell adni a vezetőségnek. A tagság a kérelem benyújtásával egyidejűleg megszűnik. b) A vezetőség köteles megtárgyalni, hogy a tagsági jogviszony megszűnését követően marad-e olyan kötelezettség, amelynek teljesítése a tag kötelezettsége lenne. c) A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos, kifejezetten a kilépő tagot terhelő kötelezettségek fennállása esetén a tagsági jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a vezetőség intézkedik a tag kötelezettségeinek érvényesítéséről: felszólítja a tagot a teljesítésre vagy arra közvetlenül vagy a közgyűlés útján más tagot jelöl ki. 2. Kizárás a rendes, pártoló és tiszteletbeli tag kizárásáról a vezetőség indítványára a közgyűlés határoz. Ki lehet zárni a rendes, pártoló és tiszteletbeli tagot, ha: őt bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli a rendes és pártoló tag az esedékes tagdíjat az Egyesület másodszori felszólítására sem fizeti meg a tagdíj befizetésére legalább két alkalommal írásban fel kell szólítani a tagot; a felszólító levélnek tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben a felszólító levélben megjelölt a levél kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidő alatt a tagdíjat nem fizeti be, úgy az Egyesület erre ismételten felhívja, a második felszólító levélben adott a kézhezvételétől számított, szintén legalább 8 napos határidő eredménytelen eltelése kizárást vonhat maga után (a második felszólító levélnek természetesen nem kell tartalmaznia az újabb felszólítás lehetőségét, hisz harmadszorra a tagot nem kell felszólítani) az Egyesület tulajdonában szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kárt okoz és azt az Egyesület a fentiek szerint közölt másodszori felszólítására sem téríti meg ha a tag az alapszabály rendelkezéseit nem tartja meg, úgy a közgyűlés a fentebb részletezett kétszeri felszólítást követően őt kizárhatja. 3. A rendes, pártoló és tiszteletbeli tag halála vagy rendes és pártoló jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén. 4. Az Egyesület megszűnése esetén. 8. A TAGOK JOGAI 1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében a tagok javaslatokat tehetnek a működés módjára, konkrét lépéseket indítványozhat. A tagok javaslatait a közgyűlés köteles megvitatni és arról döntést hozni. 2. A feltételek megléte esetén és az azt kizáró ok hiányában a rendes tagok a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjaivá választhatók. A tisztségviselők megválasztása során természetesen valamennyi rendes tag szavazati joggal rendelkezik, választhat és választható az Egyesület szerveibe. 3. Valamennyi tag (rendes, pártoló és tiszteletbeli) részt vehet a közgyűlésen, a rendes tagok részt vehetnek a határozatok meghozatalában. A rendes tagok javasolhatják napirendi pont felvételét a közgyűlésre, kezdeményezhetik rendkívüli közgyűlés összehívását, annak napirendjére vonatkozó javaslat tételével egyidejűleg. 4. A pártoló és tiszteletbeli tagok az egyesület közgyűlésein tanácskozási joggal vehetnek részt. 5. Minden tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) jogosult az Egyesület által nyújtott kedvezményekre. Részt vehet az Egyesület rendezvényein, az Egyesület által rendezett előadásokon, kirándulásokon, túrákon, használhatja az Egyesület könyvtárát, részesül a tagokat megillető kiadványokból. 6. Valamennyi tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) viselheti az Egyesület jelvényét, amennyiben az elkészül. 7. Az Egyesület valamely szervének jogszabálysértő vagy ezen alapszabállyal ellentétes határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt bármely tag megtámadhatja, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg annak jogszabálysértő voltát, illetve azt, hogy a határozat ellentétes az Egyesület alapszabályával

6 8. A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet rendes és pártoló tagok jogaikat törvényes képviselőjük útján gyakorolják. 9. A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI 1. Valamennyi tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) kötelessége az Egyesület vagyonának megóvása, érdekeinek védelme. 2. Valamennyi tag (rendes, tiszteletbeli és pártoló) köteles az alapszabály rendelkezéseit, az Egyesület szerveinek határozatait megtartani, az Egyesület célkitűzéseit előmozdítani. 3. A rendes és pártoló tagok kötelesek a közgyűlés által megállapított éves tagsági díjat minden év június 30. és december 31. napjáig két egyenlő részletben az egyesület pénztárába készpénzben befizetni. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles, azt önként teljesítheti. Az Egyesület szervei: 1. közgyűlés 2. vezetőség 3. ellenőrző bizottság 10. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 11. AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. 1. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, az Egyesület elnöke a napirend közlésével hívja össze. A napirendet a tagok részére a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal kiküldött meghívóban, bárki más részére pedig a székhelyen, a közgyűlés előtt legalább 15 napra történő kifüggesztés útján kell közölni. 2. A közgyűlés azonban csak akkor határozatképes, ha a rendes tagok 50%-a plusz egy fő jelen van. 3. A közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával hozza, amennyiben jelen alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik. A pártoló és tiszteltbeli tagok a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, de szavazati joggal nem rendelkeznek, és tisztségre nem választhatóak. 4. A közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, kézfeltétellel hozza meg. A jelenlévő tagok több mint felének szavazatával titkos szavazás is elrendelhető. Titkos szavazásra bármely tag tehet javaslatot, e javaslatról kötelező szavazni. A szavazás eredményét a javaslat mellett, ellene szavazók és a tartózkodók számát a közgyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell. 5. A közgyűlés a döntéshozatalban való segítségül külső személyek, tanácsadók, szakértők igénybevételére jogosult. Ilyen személyek részére az Egyesület elnöke a közgyűlés összehívásakor napirendet is tartalmazó meghívót küld, és abban megjelöli, hogy a közgyűlés mely kérdésben számít a segítségére. Ezek a személyek a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. 6. A közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a vezetőség legidősebb jelen lévő tagja. Az alakuló közgyűlés levezető elnöke az alakuló közgyűlésen a tagok többsége által megválasztott tag

7 7. A közgyűlés és a rendkívüli közgyűlés összehívása, a napirendi pontok és a tárgyalandó napirendi pontokhoz szükséges anyagok összeállítása, tanácsadó személyek meghívása az elnök vezetésével a vezetőség feladata. 8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni amelyet hitelesítés céljából a levezető elnök, valamint két jelenlévő a jelenlévők többsége által erre kijelölt tag mint jegyzőkönyv-hitelesítők, továbbá a többség által jegyzőkönyvvezetőnek kijelölt tag írják alá. 9. A közgyűlés döntéseiről az elnök olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. 10. A közgyűlés dönt az Egyesület céljának megvalósulásához szükséges feladatokról (a feladat kijelölése, végrehajtás módjának meghatározása, végrehajtásra tag kijelölése stb.), elfogadja, jóváhagyja az Egyesület költségvetését. 11. A közgyűlések nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet, a közgyűlésen hozott határozatokat jelen alapszabályban foglaltak szerint megtekintheti. 12. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 12. A KÖZGYŰLÉS KIZÁRÓLAGOS JOGKÖRE 1. Az alapszabály megállapításához valamennyi tag egyhangú szavazata, a módosításához az összes tag több mint kétharmadának szavazata szükséges. 2. Az ellenőrző bizottság elnökének és az Egyesület elnökének beszámoltatása évente az ellenőrző bizottság és a vezetőség munkájáról. 3. Döntés tagfelvételről rendes, pártoló és tiszteletbeli tag esetén egyaránt valamint tagfelvételi kérelem elutasításáról. 4. Az Egyesület gazdálkodását meghatározó költségvetés, a számviteli törvény szerinti beszámoló valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása az összes tag több mint 50%-ának szavazatával. A meghívóhoz mellékelni kell a költségvetés tervezetét, a beszámolót illetve a közhasznúsági jelentést, valamint az ellenőrző bizottság fenti okiratokról készített véleményét, hogy a tagok azt tanulmányozhassák. A költségvetés tervezetéről részletekben kell szavazni. A költségvetéshez módosításokat javasolhat a közgyűlés. Minden módosító javaslatról külön kell szavazni. Ha a közgyűlés a költségvetést nem fogadja el, azt a módosító javaslatokkal együtt visszaküldi a vezetőségnek, aki új javaslatot terjeszt elő. Az új javaslat elkészítése során figyelembe veszi a közgyűlés módosító javaslatait, azok elvetése esetén azt részletesen meg kell indokolni. Az elkészített újabb tervezetet szintén véleményezteti az ellenőrző bizottsággal, és a véleménnyel együtt a közgyűlés elé terjeszti. A következő évre szóló költségvetést legkésőbb december 23. napjáig el kell fogadni. Az Egyesület éves költségvetés alapján tevékenykedik, a költségvetés január 1. napjától december 31. napjáig szól. A költségvetés év közben is módosítható. A vezetőség vagy a tagok legalább 30%-ának az ellenőrző bizottság által véleményezett javaslata alapján a közgyűlés dönt erről a költségvetés elfogadásához szükséges szavazataránnyal. A közhasznúsági jelentést csak akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 19. -ban foglaltakat. 5. Az Egyesület más szervezetbe való belépésének, más szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása, továbbá nemzetközi szervezethez való csatlakozás elhatározása vagy visszavonása az összes tag több mint 2/3-ának szavazata alapján

8 6. A tagdíj mértékének meghatározása. 7. Minden olyan ügyben való döntés, amelyet a jogszabály, alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 8. A közgyűlés kizárólagos jogköre, hogy meghatározott feladatok ellátására eseti jelleggel munkabizottságot hozzon létre. 9. Minden olyan ügyben való döntés meghozatala, amelyet a törvény kizárólagos hatáskörébe utal. 13. RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA Rendkívüli közgyűlést kell összehívni 1. ha a bíróság elrendeli, 2. ha az Egyesület elnöke azt szükségesnek tartja, 3. a vezetőség döntése alapján, 4. ha a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság taglétszámának csökkenése miatt az alapszabály rendelkezései értelmében szükséges, 5. ha a tagok legalább 1/3-a az ok, a cél és a napirend megjelölésével kéri, 6. az ellenőrző bizottság kezdeményezésére. Rendkívüli közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal kell kiküldeni. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. Az Egyesület nyilvánosan működik, így 14. AZ EGYESÜLET NYILVÁNOSSÁGA 1. A közgyűlés és a vezetőség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet. A nyilvánosság abban az esetben zárható ki, ha az személyhez fűződő jogot vagy közérdeket sértene. A nyilvánosság kizárása ezen esetekben is csak a személyhez fűződő jog, illetve a közérdek védelme által szükséges mértékben lehetséges. A nyilvánosság kizárásáról határozatot kell hozni. 2. A vezetőség és a közgyűlés döntéseibe, valamint az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett egyéb iratokba bárki betekinthet. Aki az Egyesület iratait meg kívánja tekinteni, ezen igényét az elnökségi tagok valamelyikének előzetesen köteles jelezni, aki lehetővé teszi az iratok megtekintését 3 napon belül. Az iratokat a székhelyen lehet megtekinteni a vezetőség tagjával előzetesen megbeszélt időpontban, egy vezetőségi tag jelenlétében. Az iratokról saját költségre másolat kérhető. 3. Az Egyesület működéséről készített beszámoló valamint az Egyesület közhasznúsági jelentése is nyilvános, azt a 2. pontban foglalt módon szintén bárki megtekintheti, arról másolatot kérhet. 4. Az Egyesület tagjai jelen lehetnek a vezetőség és az ellenőrző bizottság ülésein. 15. ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERV: A VEZETŐSÉG 1. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a 3 fős vezetőség. A vezetőség tisztviselői az elnök, titkár és gazdasági felelős. A vezetőség tagjait a közgyűlés választja meg határozott időtartamra a rendes közgyűlés alkalmával. Az Egyesület működésének első ötéves időtartamára az alakuló közgyűlés választotta meg a vezetőség tagjait az alábbiak szerint: elnök: Szabóné Koncz Zsuzsanna (Vásárosnamény, , anyja neve: Kovács Mária, szem. ig. sz.: BA., lakcím: 4841 Jánd, Tisza út 33.) - 8 -

9 titkár: Tóthné Bihari Katalin (Baktalórántháza, , anyja neve: Simon Mária, szem. ig. sz.: AJ , lakcím: 4562 Vaja, Vay Á. Út 12/3.) gazdasági felelős: Koncz Zoltán (Vásárosnamény, , anyja neve:orbán Emma, szem. ig. sz.: BA, lakcím: 4841 Jánd, Rákóczi út 69.) Az egyesület tisztségviselője az Etv. 8. a) b) pontjaiban foglaltakra is tekintettel az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az Egyesület tisztségviselője továbbá az lehet, aki tisztségviselői jogviszonya keletkezésétől visszafelé számított 2 éven belül nem töltött be olyan közhasznú szervezetnél annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 2. A vezetőségi tagság megszűnik a) ha bíróság a vezetőségi tagot jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltja, vagy vele szemben egyéb büntetést alkalmaz, és előzetes mentesítésben nem részesíti, a határozat jogerőre emelkedésének napjával, b) lemondással, c) elhalálozással, d) visszahívással, e) a tagsági viszony megszűnésével. A lemondás, annak a vezetőség ülésén való bejelentésével válik hatályossá. Annak érvényességéhez és hatályosságához sem a vezetőség, sem a közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. Ha a taggal szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszahívja (legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 40 napon belül). A vezetőség létszámának csökkenéséről a vezetőség a soron következő rendes ülésre szóló meghívóban szükség esetén tájékoztatja a közgyűlést, és a közgyűlés napirendi pontjai közé felveszi az új vezetőségi tag választását. A vezetőség taglétszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az esetben kell rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az elnök tagsági jogviszonya szűnt meg, vagy az elnökség taglétszáma egy főre csökkent. Amennyiben az elnök vezetőségi tagsági jogviszonya megszűnése esetén válik szükségessé rendkívüli közgyűlés összehívása, azt a titkár hívja össze, amennyiben titkár vezetőségi tagsági jogviszonya is megszűnik, a közgyűlést a vezetőség harmadik tagja hívja össze. Amennyiben új vezetőségi tag választása miatt rendkívüli közgyűlést kell összehívni, az új tag magválasztásáig a vezetőség nem hozhat határozatot. A közgyűlés új tag egyidejű választásával visszahívja a vezetőségi tagot, ha a bizalom benne megingott, illetve ha vele szemben kizáró ok merült fel, és nem mondott le. A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni, valamint tájékoztatni kell a visszahívott tisztviselőt arról, hogy a határozattal szemben milyen határidővel és hova fordulhat jogorvoslatért. A határozat akkor válik hatályossá, amikor azt mind a visszahívott tag, mind a megválasztott új tag részére közölték. Ezen időponttól kezdve a megválasztott új tag látja el a tisztséggel járó teendőket. A visszahívásról szóló határozat ellen a visszahívott tisztviselő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a határozat jogszabálysértő voltát, vagy azt a tényt, hogy a határozat ellentétes az Egyesület alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy a visszahívásról szóló határozat jogszabálysértő, vagy ellentétes az alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a bírósági határozatról a visszahívott és az új tisztségviselőt is. Ez esetben a tájékoztatás időpontjától kezdődően ismét a visszahívott tag látja el a tisztséggel járó teendőket. 3. Az Egyesület vezetőségi tagja nem lehet olyan személy, - 9 -

10 aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig, aki sportegyesületnél elnökségi tag illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt, az annak megszűnését követő három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták. akit a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott, ennek hatálya alatt A vezetőség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy más egyesületnél vagy egyéb társadalmi szervezetnél, közhasznú szervezetnél is betölt tisztséget, illetve tisztségre jelölték. 4. A vezetőség tagjai a tisztséggel járó teendőket ingyenesen látják el, díjazásra nem jogosultak. 16. A VEZETŐSÉG MŰKÖDÉSE 1. A vezetőség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. A vezetőség ülését az elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. A napirendi pontokat tartalmazó meghívó az elnök a tervezett ülést megelőző legalább 15 nappal megküldi a vezetőség tagjainak. A vezetőségi ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni. 2. A titkár az ülésekről jegyzőkönyvet vezet, amelyet hitelesítés érdekében valamennyi vezetőségi tag aláír. 3. Vezetőségi ülés megtartásához legalább két tag jelenléte szükséges. Határozat hozatalához két tag egybehangzó szavazata szükséges. A szavazás nyíltan történik. A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a vezetőségi tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk b) pontja), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt A vezetőség döntéseiről az Egyesület elnöke jelen alapszabály pontjában foglaltak szerint köteles nyilvántartást vezetni. 4. A vezetőség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet. A nyilvánosság abban az esetben zárható ki, ha az személyhez fűződő jogot vagy közérdeket sértene. A nyilvánosság kizárása ezen esetekben is csak a személyhez fűződő jog, illetve a közérdek védelme által szükséges mértékben lehetséges. A nyilvánosság kizárásáról határozatot kell hozni. 5. A vezetőségi ülést 15 napon belül össze kell hívni, ha az ellenőrző bizottság vagy a vezetőség bármely tagja a javasolt napirend megjelölésével kérik. A vezetőségi ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat valamint kívülálló személyeket, az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni. 6. A vezetőségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az ellenőrző bizottság elnökét. 7. Az Egyesület elnöke szakértőket, tanácsadókat meghatározott napirendi pontok tárgyalására tanácskozási jogkörrel meghívhat. 17. A VEZETŐSÉG FELADATA 1. A vezetőség feladata a közgyűlés által kijelölt célok megvalósítása érdekében történő intézkedés. 2. Harmadik személyekkel és szervezetekkel szemben az elnök, akadályoztatása esetén a titkár és a gazdasági felelős együttesen képviseli az Egyesületet

11 3. A vezetőség összeállítja a rendes és az általa kezdeményezett rendkívüli közgyűlések napirendjét, elkészíti a határozati javaslatokat. Összeállítja a napirendi kérdések megvitatásához, a döntéshozatalhoz szükséges anyagokat. Szükség esetén a közgyűlésre a döntéshozatal segítése érdekében külső személyeket hív meg. 4. Elkészíti és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti éves munkatervét, a közhasznúsági jelentést, költségvetési tervezetet és számviteli törvény szerinti beszámolót. A költségvetési tervezetet, számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést a közgyűlés elé terjesztésüket megelőzően megküldi az ellenőrző bizottságnak véleményezés céljából. Az ellenőrző bizottság véleményét szintén a közgyűlés elé terjeszti. A költségvetési tervezetet az ellenőrző bizottság véleményével együtt legkésőbb október 15-ig kell a közgyűlés elé terjeszteni. A költségvetés tervezetét és a beszámolót a közgyűlésre szóló meghívókhoz mellékelni kell, hogy azt a tagok tanulmányozhassák. 18. A VEZETŐSÉG TAGJAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1. Az elnök önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel, szervezetekkel, hatóságokkal szemben. 2. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület elnöke (jelenleg Szabóné Koncz Zsuzsanna.) és az Egyesület titkára (jelenleg Tóthné Bihari Katalin) együtt rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezéshez ezen két személy aláírása szükséges. 3. Az elnök irányítja a vezetőség munkáját. Összehívja a vezetőség üléseit, elkészíti annak napirendjét. Összekészíti az ülésre a napirendi kérdések megvitatásához szükséges iratokat. 4. Az elnök az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően összehívja a rendes és rendkívüli közgyűléseket, azok előkészítése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. 5. Az elnök gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. 6. Az elnök a közgyűlés valamint a vezetőség döntéseiről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. 7. Az elnök köteles gondoskodni a vezetőség döntéseinek közzétételéről a székhelyen való kifüggesztés útján. Biztosítja, hogy azok bárki számára nyilvánosak és hozzáférhetők legyenek. 8. Az elnök gondoskodik a vezetőség döntéseinek az érintettek részére történő közléséről is, a döntéstől számított 5 munkanapon belül, ajánlott postai küldeményként történő megküldéssel. 9. Az elnök évente beszámol a közgyűlésnek a vezetőség működéséről. 10. Az Egyesület elnökét akadályoztatás esetén és annak idejére valamennyi feladatkörében a titkár és a gazdasági felelős együttesen helyettesíti. 11. Az Egyesület nyilvántartásait, könyveit a gazdasági felelős vezeti, vezetteti. Gondoskodik az Egyesület vagyonának eszközeinek megóvásáról. 19. A KÖZGYŰLÉS ÉS A VEZETŐSÉG HATÁROZATAINAK KÖZLÉSE A közgyűlés és a vezetőség határozatait a székhelyen történő kifüggesztéssel kell közzétenni, továbbá amennyiben jelen alapszabály eltérően nem rendelkezik a döntést annak, akit az közvetlenül érint, kézbesíteni kell, a döntés meghozatalától számított 5 munkanapon belül, postai úton, ajánlott küldeményként. A

12 határozatokat a meghozatalát követő 5 napon belül legalább 15 napra kell kifüggeszteni. A Közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 7. (3) bekezdés d) pontja értelmében a beszámolót és a közhasznúsági jelentést is ki kell függeszteni a nyilvánosság biztosítása érdekében. A határozatokat kézbesítés esetén az átvétel napjával kell közöltnek tekinteni. Kétszeri sikertelen kézbesítés esetén a határozat a második sikertelen kézbesítéstől számított 5. munkanapon tekinthető kézbesítettnek. A döntés mindenki számára nyilvános és hozzáférhető. 20. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 1. Amennyiben az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forint összeget, a vezetőségtől elkülönülő felügyelő szerv létrehozása kötelező. Az Egyesület azonban ezen feltétel bekövetkezését megelőzően már létrehozza a felügyelő szervet az alábbiak szerint. Az Egyesület ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság, amely elnökből és két tagból áll. Tagjait, köztük az elnököt, a közgyűlés választja öt évre. Az ellenőrző bizottság elnökét kifejezetten erre a pozícióra kell megválasztani. Az Egyesület működésének első ötéves időtartamára az alakuló közgyűlés választotta meg az ellenőrző bizottság tagjait az alábbiak szerint: Elnök: Dr. Papp Tamás Gyula (szül. hely, idő: Nyíregyháza, , anyja neve: Nováki Piroska, szem. ig. sz.: LA., lakcím: 4405 Nyíregyháza, Nárcisz köz 2.) További két tag: Erdei Gábor (szül. hely: Debrecen, , anyja neve: Suta Mária, szem. ig. sz.: KA, lakcím 4031 Debrecen, Károli G. út 130.) és Jakab Anna (szül. hely, idő: Kisvárda, , anyja neve: Mandula Katalin, szem. ig. sz.: LA, lakcím Vasmegyer, Kossuth út 66.) 2. Az ellenőrző bizottság tagjai valamint azok hozzátartozói a) az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be, b) az Egyesülettel e megbízatáson kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat c) az Egyesület cél szerinti juttatásából nem részesülhetnek, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által a tagsági jogviszony alapján a tagnak nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. 3. Az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más egyesületnél vagy egyéb társadalmi szervezetnél, közhasznú szervezetnél is betölt tisztséget, illetve tisztségre jelölték. 4. Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnik a vezetőségi tagság megszűnésének pontjában szabályozott eseteiben, az ott szabályozott módon. Az ott rögzített szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: A lemondást az ellenőrző bizottságnak kell bejelenteni, az ezzel a bejelentéssel válik hatályossá. A lemondást az ellenőrző bizottságnak nem kell elfogadnia. Az ellenőrző bizottság létszámának csökkenéséről szükség esetén a Bizottság a vezetőség útján haladéktalanul tájékoztatja a közgyűlést. Új tag választása érdekében rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amennyiben az ellenőrző bizottsági elnökének ellenőrző bizottsági tagsági jogviszonya szűnik meg, vagy az ellenőrző bizottság létszáma egy főre csökken. 21. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Különös gonddal ellenőrzi az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodását, a költségvetés végrehajtását. Ellenőrzési jogosítványa általános, kiterjed az egyesületi tevékenység egészére: az alaptevékenységre és a kiegészítő tevékenységként végzett vállalkozási tevékenységre is. Ügyel arra, hogy a kiegészítő tevékenységek végzése ne veszélyeztesse az Egyesület céljainak megvalósulását, az alapfeladatok ellátását

13 2. Az ellenőrzés érdekében a következő jogkörei vannak: a) jelentést kérhet az Egyesület vezető tisztségviselőitől b) tájékoztatást, felvilágosítást kérhet a munkavállalóktól c) betekinthet az Egyesület könyveibe és egyéb irataiba 3. Az ellenőrző bizottság véleményezi a vezetőség által a részére megküldött költségvetési tervezetet, számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint közhasznúsági jelentést. Írásba foglalt véleményét az iratok megküldésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a vezetőségnek. 4. Az ellenőrző bizottság köteles az Egyesület elnökét és rajta keresztül vagy közvetlenül a közgyűlést tájékoztatni ha olyan eseményt tapasztal, ami szükségessé teszi a vezetőség illetve a közgyűlés intézkedését. Amennyiben az intézkedés megtételéhez a közgyűlés határozata szükséges az ellenőrző bizottság a tájékoztatással egyidejűleg kezdeményezi annak összehívását az elnöknél, aki a tájékoztatástól számított harminc napon belül köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni, és erről az ellenőrző bizottságot tájékoztatni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult. Amennyiben az erre jogosult szerv nem teszi meg a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 5. Az ellenőrző bizottság évente köteles beszámolni a közgyűlésnek az Egyesület gazdálkodását érintő kérdésekről, a bizottság működéséről. 22. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1. Az ellenőrző bizottság a saját maga által elkészített éves munkaterv és ügyrend alapján tevékenykedik. Az ellenőrző bizottság üléseit szükség esetén, de legalább félévenként össze kell hívni. Az ellenőrző bizottság üléseit az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az ellenőrző bizottság elnöke a tervezett ülést megelőző legalább 8 nappal megküldi az ellenőrző bizottság tagjainak. 2. Az ellenőrző bizottság ülésén valamennyi bizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha valaki nem jelenik meg, az ülést újból össze kell hívni. Az ellenőrző bizottság ülésén a határozat hozatalához két tag egybehangzó szavazata szükséges. A szavazás nyíltan történik. Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak. Az ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni 3. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell három példányban vezetni, amelyből egy példányt az Egyesület elnökének az ülést követő 10 napon belül át kell adni. A jegyzőkönyvet minden ellenőrző bizottsági tag köteles aláírni. 23. MUNKABIZOTTSÁGOK Az Egyesület meghatározott feladatok elvégzésére állandó vagy időszakos munkabizottságokat hozhat létre. 24. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE 1. Az Egyesület működéséhez szükséges vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, belépési díjakból, a szolgáltatást igénybe vevők által befizetett térítési díjakból, önkéntes hozzájárulásokból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, pályázat útján elnyert támogatásokból, céltámogatásokból és egyéb

14 támogatásokból, valamint a tevékenység egyéb bevételeiből tevődik össze. Az esetleges felajánlások elfogadásáról a vezetőség határoz. 2. Az Egyesület céljainak elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytathat. 3. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 4. Az Egyesület a cél szerinti illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. 5. Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban bizonylat ellenében igényt tarthatnak. A megtérítésről a vezetőség dönt. 6. Az Egyesület tartozásaiért és kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj fizetésen túl saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért. 7. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségéért a vezetőség a felelős. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzését az ellenőrző bizottság látja el. 8. A tagok (rendes és pártoló) fizetési kötelezettségét a félévente fizetendő tagdíj képezi. Mindkét fizetési kötelezettség összegét a közgyűlés évente a rendes közgyűlésen állapítja meg; a működés első évében az alakuló közgyűlés. 9. Az Egyesület gazdálkodása során a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet előírásai szerint jár el. Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésekből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 25. AZ EGYESÜLET KIADVÁNYAI Az egyesület időszakosan kiadványt adhat ki. Az egyesületi tagok a kiadványt tagi jogon kapják. 26. AZ EGYESÜLETRE IRÁNYADÓ NYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYOK Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület bevételei: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás illetve adomány, b) közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel, e) tagdíj, f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, g) vállalkozási tevékenységből származó bevétel. Az Egyesület költségei: a) közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), d) közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani

15 Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 27. AZ EGYESÜLETRE IRÁNYADÓ BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés a következőket tartalmazza: a) számviteli beszámoló, b) költségvetési támogatás felhasználása, c) vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás, d) cél szerinti juttatások kimutatása, e) központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A közhasznúsági jelentés részét képező számviteli beszámolóra vonatkozó rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 28. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az Egyesület feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig a közhasznú működés tekintetében a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 29. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE Az Egyesület megszűnik, ha a) feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a közgyűlés kimondja, b) az arra jogosult szerv feloszlatja illetve megszűnését megállapítja. Az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása az Egyesület közgyűlésének kizárólagos jogkörébe tartozik, mely döntéshez az összes tag több mint 2/3-ának szavazata szükséges

16 Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyont olyan egyesület vagy alapítvány részére kell átadni, amely az Egyesület céljának megfelelő tevékenységet folytat. A fennmaradó vagyon sorsáról a közgyűlés határoz egyszerű szótöbbséggel. Az alapszabályban nem részletezett kérdésekben az alapszabály 1. -ban említett jogszabályok rendelkezései az irányadók. Jánd, Előttünk, mint tanúk előtt:..... az Egyesület elnöke Név: Lakcím: Szem. ig. sz.: Aláírás: