AZ ÉVI CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS, HÁZ- ÉS LAKÁSÖSSZEÍRÁS ALAPELVEI

Átírás

1 AZ ÉVI CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS, HÁZ- ÉS LAKÁSÖSSZEÍRÁS ALAPELVEI DR. FRANTISEK FAJFR* 1. A D em ográfia folyóirat előzékenységét k é t célra veszem igénybe: tájékoztatni szeretném az olvasóközönséget arról, m ilyen elgondolások szerint készítjük elő az decem ber 1-én esedékes népszám lálást, házés lakásösszeírást. E gyúttal arra szeretném ösztönözni a népi dem okráciák statisztik ai h iv atalait, vegyék m ár m a fontolóra, hogyan lehetne országaikban a jövő népszám lálásokat 1970-től kezdve egységes alapelvek szerint végrehajtani. A gondolat, m iszerint a népszám lálást az egész világon lehetőség szerint egyöntetűen kell végrehajtani, régi keletű, és lassan valósul meg. A jövő népszám lálás egységes alapelvek szerint történő lebonyolítása a népi dem okratikus országokban m ár azért is helyénvaló és m egvalósítható gondolat, m e rt azonos társad alm i és gazdasági rendszerű állam okról van szó. 2. A népszám lálás előkészítése során abból a meggyőződésből indultu n k ki, hogy elsősorban ki kell dolgozni az a d atg y ű jté s elvont koncepcióját, am ely m entes lenne ugyan a statisztikai m axim alizm ustól, am elynél azonban a pénzügyi és m unkaerőgazdálkodási szem pontok mégsem já t szanának a kívánatosnál nagyobb szerepet. E koncepciónak olyannak kell lennie, hogy összhangba hozható legyen a népszám lálás végrehajtására és az anyag feldolgozására engedélyezett költségvetési k eret n y ú jto tta lehetőségekkel. 3. K iin dulópontként szolgált szám unkra a népszám lálás m ai funkciója. A XIX. századbeli népességi adatgyűjtések voltak az egyedüli vagy m ajdnem kizárólagos forrásai az állam gazdasági szerkezetét tükröző adatoknak és jóform án a legutóbbi időkig a főforrásai a kisüzem ekre vonatkozó inform ációknak, különösen a belkereskedelem ben, kézm űiparban stb. A folyam atos sta tisztik á k fejlődése az egész világon h á tté rb e szorítja a népesedési adatgyűjtésnek ezt a funkcióját. Nincs annyira égetően szükségünk népszám lálásra ahhoz, hogy m egtudjuk, hány em ber dolgozik egy bizonyos iparágban, hány kisvállalkozó az egyes szakm ákban, stb. A népszám lálás legyen alapvető szám bavétele az egész népesség életés k u ltu rális színvonalának, ne annyira m in t term előt, hanem inkább * Dr. Frantisek Fajfr, a Csehszlovák Állami S tatisztikai H ivatal, a Csehszlovák Népesedéspolitikai B izottság, valam int az E urópai S tatisztikusok É rtekezletének elnöke, ezt a cikket a DEM OGRÁFIA szám ára írta.

2 166 DR. FRANTISEK FAJF R m int fogyasztót vizsgálja az em bert, és terjedjen ki a közösségekre is, am elyekben az em ber él, azaz a h áztartásokra és családokra, községekre és településekre. 4. M inthogy a lakásviszonyok különösen fontos m u tatói a népesség kulturális színvonalának, a népességi ad atg y ű jtést és a lakásösszeírást összhangba kell hozni. A népszám lálás, a házak és lakások összeírása tö r ténjen egy időben és egy akció keretében; a feldolgozásnál sem szabad különválasztani a lakásstatisztik át a népességi statisztikától. Ez azt jelenti: a ház- és lakásösszeírás anyagát nem szabad a népszám lálási anyagtól elkülönítve feldolgozni, és a feldolgozásnál nem szabad annyira egyoldalúan figyelembe venni csak a ház (lakás) m űszaki-építészeti jellem zőit, nem szabad a népességi szem pontokat csupán annak feldolgozására korlátozni, hány személy lakik a lakásban; össze kell kapcsolni a lakás m űszakiépítészeti jellemzői szerinti csoportosítást a lakásban lakó háztartások, családok és fizikai szem élyek dem ográfiai jellemzői szerinti csoportosítással. A népszám lálást, ház- és lakásösszeírást m inden községben végre kell h a jta n i; a ház- és lakásösszeírást nem szabad bizonyos városokra korlátozni. 5. A népszám lálást, ház- és lakásösszeírást minden állam ban szigorú rendszerességgel m inden nullával végződő tizedik évben kellene végreh ajtan i a január 1. nulla óra eszmei időpontnak megfelelően. Célszerűnek ta rtju k, hogy m inden országban a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás időszakosságáról külön törv ény rendelkezzen. 6. Elvben a jövő népszám lálásoknak az eredm ények még részletesebb és behatóbb feldolgozásában kellene különbözniük az eddigiektől. Erre m ég inkább szükség van akkor, ha az ad atg y ű jtés célja az élet- és ku l turális színvonal m egállapítása. A feldolgozás leegyszerűsítése csupán a fizikai személyek különböző jellemzők szerinti összegezésére, korlátozása k ét vagy három ism érv szerinti egyszerű kom binációkban tö r ténő csoportosításokra kételyeket tám aszt abban a tekintetben, van-e értelm e ilyen jelentéktelen eredm ények kedvéért lebonyolítani egy olyan nagyarányú akciót, m int am ilyen a népszám lálás, i t t elsősorban a gazdasági jellem zőknek (egyéni, ági foglalkozás, foglalkozási viszony) a dem ográfiai jellemzőkkel (nem, életkor, születési év, családi állapot), a lakások, háztartáso k és családok jellemzőivel való nagyobb arányú kom binációjára gondolunk. 7. A behatóbb feldolgozás nem lehet gyors, de k ét évnél tovább sem ta rth a t. A m ennyiben sor kerül a feldolgozási program lényeges kibővítésére, a gépi feldolgozás új technikája sem csökkenti ezt a határidőt, hiszen H ollerithnek a feldolgozást m eggyorsító 70 évvel ezelőtti ta lálm ányát is felhasználták ellentétben az előző népszám lálások kezdetleges összegezéseivel bonyolultabb k o m b in atív feldolgozások elvégzésére. A következő alapelvből ind u lh a tu n k ki: a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás nem bír közvetlen operatív jelentőséggel, és nem szolgálta th a t statisztikai alapokat az időszerű rövidlejáratú tervezéshez. Az ilyen cenzus az utolsó 10 év a la tt elért eredm ények szám bavétele. Csak így v á lh a t a term észetesen hosszúlejáratú tervezés statisztikai alap jáv á. H a a népszám lálásnak, ház- és lakásösszeírásnak operatív jelen

3 AZ ÉVI CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS 167 tőséget tulajd o n ítan án k, előfordulhatna, hogy soron kívül kerülnek feldolgozásra részletkérdések, ez pedig kárára lehetne a folyam atos, rendszeres feldolgozásnak. 8. Az európai népszám lálások m ár eléggé állandósult adatgyűjtési program m al rendelkeznek. Az elgondolás, hogy e népszám lálások á ta la kulóban vannak elsősorban a népesség élet- és kulturális színvonalának számbavételévé, és hogy a jövőben ennek az átalakulásnak m ég céltudatosabban kell folytatódnia, szükségszerűen oda vezet, hogy a népességi adatgyűjtés program ját ki kell bővíteni a lakásviszonyoknak az eddiginél jóval részletesebb vizsgálatával. M ár az első világháború u tán sor került a népszám lálási program kibővítésére olyan kérdésekkel, amelyek szoros összefüggésben vannak az élet- és kulturális színvonallal. Egyes országokban vizsgálni kezdték a nők term ékenységét, a havi kereset nagyságát, a lakosság társadalom biztosítási szolgáltatásokkal való ellátottságát, iskolai végzettségét stb. Az évi csehszlovák népszám lálás program jában nem szerepel a születési helyre, vallásra, anyanyelvre és nyelvism eretre, írni-olvasni tudásra vonatkozó kérdőpont, az t ak arju k viszont, hogy ez a népszám lálás lehető vé tegye a lakásviszonyok részletes m egállapítását és feldolgozását. 9. A nők term ékenységét ezekkel a kérdésekkel kív án ju k m egállapítani: az utolsó házasságkötés időpontja (özvegyeknél és elváltaknál az özvegységre jutás, illetve válás időpontja is) a jelenlegi (utolsó) házasság első, m ásodik stb. házasság-e az összes és a jelenlegi (utolsó) házasságból szárm azó élve szü letett gyerekek száma. Ügy látszik, kevés állam ban kerül sor a nők term ékenységének vizsg álatára is. A term ékenység részletes feldolgozása nagyon fontos adato k at szolgáltathat a népesség élet- és kulturális színvonalát illetően még abban az esetben is, ha csak a jelenlegi (utolsó) házasságban született gyerekek szám át állapítanák meg. Az évi csehszlovák népszám lálás kiegészítő kérdése arra vonatkozóan, hányadik házasságról van szó, vélem ényem szerin t célszerű; talán lehetséges lesz m egállapítani a m ásodik és további házasságok reprodukciós hatékonyságát és a válások befolyását a népesség reprodukciójára. A nők term ékenységére vonatkozó adatok megfelelő feldolgozása m egkönnyítheti szám unkra a férjezett nők (különösen anyák) gazdasági tevékenysége és a népesség reprodukciójának nagysága, valam int ütem e közti összefüggés vizsgálatát. A férjezett nők és anyák gazdasági tevékenysége egym agában véve is a m ai kor súlyos szociális problém ája, m ert a gazdaságilag tevékeny férjezett nő és anya háztartási m unkájának m egkönnyítése érdekében foganatosított intézkedések még m indig nem kielégítők és az ilyen dolgozó nők szám a em elkedik. A születési arányszám és az életszínvonal, valam int kulturális színvonal közti összefüggés kérdése term észetesen nagyon vitás kérdés: a szegényebb néprétegeknél m agasabb vo lt a születési arányszám, te h á t gyakrabban fordultak elő népesebb családok is. Ugyanez vonatkozik a m ezőgazdaságra a népgazdaság többi ágához viszonyítva. N agyobb a születési arányszám a kevésbé fejlett országokban is. Ebből azonban nem következik, hogy a m agas születési arányszám alacsony kulturális színvonalat jelent, vagy hogy a növekvő jóléttel szükségszerűen e g y ü ttjá r a születések szám ának csökkenése, sőt, hogy a születéscsökkentés jobban biztosítja a nép jólétét.

4 168 DR. FRANTISEK FAJFR 10. Igen bonyolult kérdés a népességi adatgyűjtések feldolgozásánál a gazdasági jellem zők kérdése: a foglalkozások (a gazdasági tevékenység fajtája), gazdasági ágak (m unkahely) és társadalm i rétegeződés (foglalkozási viszony: m unkás, vállalkozó stb.) szerinti csoportosítások. A folyam atos gazdaságstatisztikák sok a d a to t szolgáltatnak az aktív népesség e gazdasági jellemzőiről. M ajdnem hogy azt m ondhatnánk, hogy nincs is szükségünk népszám lálásra a népesség foglalkozási és gazdasági összetételének m egismeréséhez. A népességi adatgyűjtésnek hovatovább a lakosság élet- és k ultu rális színvonalának szám bavételévé történő átalak u lásával azonban a gazdasági jellemzők jelentősége m egváltozik és egyben növekedik. A folyam atos statisztikából ma m egtudjuk, ak ár havonkénti b ontásban is, például azt, hány személy (ebből h án y nő) dolgozik a te x tiliparban. Nem lehet azonban ettől a statisztikától m egkövetelni és erre nincs is szükség, hogy m egállapítsa a textilipari m unkások családi viszonyait, gyerm ekeik szám át és életk o rát, azt, vajon feleségeik is gazdaságilag aktívak-e, a népgazdaság melyik ágában dolgoznak, hogyan laknak családjaik stb. E családi és életkörülm ények 10 évenként egyszer történő kivizsgálása nem csak lehetséges, hanem szükséges is ma. M inden népszám lálás egyik kérd ő p o n tja m ég m indig a szám lált személyek foglalkozása. A foglalkozások jegyzékei sok ezer elnevezést ta rta lm a z nak, a népszám lálási eredm ények feldolgozásánál a foglalkozások osztályozása legfeljebb néhány száz nagyobb foglalkozáscsoport szerint történik, és ezen osztályozás célszerűsége is problem atikus. Az élet- és kulturális színvonal szem pontjából a foglalkozások szerinti csoportosítás különleges jelentőséggel bír: vannak ugyanis a nők, fiatalkorúak, idősebb személyek, csökkent m unkaképességűek szám ára nem megfelelő és kevésbé m egfelelő foglalkozások. Egyes foglalkozásokra jellemző a különösen sajátságos körülm ények k ö zött végzett m unka és az azzal kapcsolatos életm ód (pl. bányászok, üvegfúvók, takácsok, kőm űvesek stb.). Az életszínvonal és a kulturális helyzet vizsgálata csak az ilyen sajátos kiem elt foglalkozások részletesebb feldolgozásával lehetséges. 11. Sokkal részletesebbek voltak a népszám lálások népgazdasági ágak szerinti feldolgozásai további, esetleg igen szűk csoportokra való bontásban. Az ilyen feldolgozások eléggé m egbízható k ép et a d ta k a tá rsa dalom gazdasági stru k tú rájáró l, az ipari népességnek az ak tív népességben való részesedésével m eg m u tatták az iparosítás fokát stb. A folyam atos havi statisztika, illetve a gazdaságilag ak tív személyek évi összeírása a népességi adatgyűjtéseknek ezt a funkcióját részben h áttérb e szorította. Az élet- és kulturális színvonal tanulm ányozása szem pontjából a szám lált személyek ági foglalkozásának még m indig nagy a jelentősége, problém a azonban, hogyan állapítsuk meg a szám lált egyénnél a gazdasági ágat, am elyben dolgozik. V álasztásunk a helyi egységre esett, am elyet te r melésének túlnyom ó jellege szerint be lehet sorolni egy m eghatározott gazdasági ágba. A helyi egység (gyár, üzem) kijelölése az élet- és kulturális színvonal szem pontjából is helyes; az a hely, ahol a szám lált egyén gazdasági tevékenységét fizikailag fo ly ta tja és ahová m unkahelyére be kell járnia, esetleg utaznia. Az életszínvonal emeléséhez tarto zik a m unkahét csökkentése is, b á r ugy an ezt a célt a bejáráshoz szükséges idő lerövidítésével is elérhet

5 AZ ÉVI CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS 169 jük. A népszám lálás m egállapíthatja legalább azt, hány személy dolgozik ugyanabban a községben, am elyben lakik. 12. A foglalkozási viszony, társadalm i réteg (m unkás, vállalkozó stb.) az élet- és kulturális színvonal szem pontjából is fontos, de nagyon nehezen m egállapítható jellemző a következő o k o k b ó l: A népszám lálás, ház- és lakásösszeírás napján (1960. decem ber 1-én) Csehszlovákiában m ajdnem teljes lesz a szocializálás, m ert a (kisáruterm elő) m agánvállalkozás m ár ma is csak a m ezőgazdaságban áll fenn. Az ak tív népesség csak k é t csoportból tevődik m ajd össze: m unkaviszonyban állókból és a főképpen mezőgazdasági term előszövetkezetek tagjaiból. Ezek túlságosan tág csoportok. A m unkaviszonyban levők (a szó tágabb értelm ében v e tt dolgozók) csoportjának alcsoportokra való bontása nehézségekbe ütközik, m e rt hiányoznak a pontosabb h atáro k. Még ha ez lehetséges is lenne, szám olnunk kell azzal, hogy a m egszám lált személyek nem jelölik m ajd meg pontosan m unkavállalói viszonyukat, valam int személyi foglalkozásukat sem, am elynél rendszerint m ár az elnevezésből is kitűnik a foglalkozási viszony. 13. A gazdasági jellemzők feldolgozásának társadalm i foglalkozási osztályozás segítségével történő leegyszerűsítése, am elyet különösen a francia statisztikusok propagálnak, figyelem rem éltó gondolat, mi azonban gazdasági ágak szerint (bányászat stb.) csoportosítjuk a m unkásokat és m ás dolgozókat. 14. Az élet- és k u ltu rális színvonalnak a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás alapján történő tanulm ányozásához a legcélszerűbb lenne m indenkinél (az e lta rto tta k kivételével) m egállapítani a jövedelm et (bevételt). A válaszok kétségen kívül nem lennének pontosak, de a célnak megfelelnének. Nincs szükség arra, hogy a népszám lálás átalakuljon a k ifiz etett béralapok elszám olásává. 15. A lakásviszonyok az élet- és kulturális színvonal nagyon fontos jellemzői, de egyúttal igen nehéz kérdés e jellemző feldolgozása. B onyolult jellemző, am elyben kétféle feltételek kapcsolódnak egymással össze: az anyagi, m űszaki feltételek, vagyis a szerkezetileg különálló lakás, annak nagysága, a helyiségek száma, a felszereltség (villanyvilágítás, vízvezeték, fürdőszoba stb.), em ellett a lakás anyagi jellegét m eghatározza a ház is, am elyhez a lakás tartozik (családi ház, bérház, régi vagy korszerű ház stb.). Ehhez jönnek to v áb b á a dem ográfiai fe lté te le k : a lakásban rendszerint több ember, sőt gyakran egynél több háztartás vagy család lakik. Az egy lakásban lakók lehetnek rokonok és idegenek, különböző nemzedékekhez tarto zó személyek, gazdaságilag a k tív egyének és e lta rto tta k. A m űszaki szem pontból kifogástalan lakás is k ib írhatatlanul szűkké válhat, ha túlzsúfolt, főleg egym ástól nagyon eltérő tulajdonságokkal bíró egyénekkel. 16. M inthogy a lakást és a lakásviszonyokat nagym értékben határozza meg az épület, am elyhez a lakás tartozik, a népszám lálást, ház- és lakásösszeírást egy teljes egészbe kell összekapcsolni, mégpedig nemcsak a tulajdonképpeni szám bavételnél, hanem az eredm ények feldolgozásánál is. A házösszeírást m inden községben (a falusi jellegűekben is) végre kell hajtani. A házak szám bavételét nálunk maguk a szám lálóbiztosok végzik el egy külön házösszeíró lapon, am ely a ház fő jellem zőit tartalm azza: a

6 170 DR. FRANTISEK FAJFR ház korát, felszereltségét (villany, vízvezeték stb.), lakások szám át, a ház fa jtá já t (családi ház, bérház, nem lakóépület, am elyben azonban legalább egy lakás van, pl. gyár vagy iskola lakással), stb. E zenkívül a szám lálóbiztos feljegyzi erre a lapra a legfontosabb népességi adato k at is (a házban lakó személyek szám a stb.). A népszám lálás és lakásösszeírás elvben önszám lálási m ódszerrel m inden egyes különálló lakásról kitöltendő összeírólapon történik. Erre a lapra a szám lálóbiztos bejegyzi a ház néhány jellem zőjét. Az összeírólap a lakás elég részletes leírását tartalm azza: a szobák és más helyiségek szám át, az egész terü let, a lakóterület, esetleg a lakbér nagyságát, a m űszaki felszerelés jellem zését (villany, gáz, vízvezeték stb.), végül a tulajdonképpeni népességi adato k at. Ily módon m inden lakószem élynél m egállapítást nyer m ajd, milyen házban és milyen lakásban lakik, és lehetséges lesz kom binálni ezeket a jellem zőket valam ennyi lakószemély valam ennyi demográfiai jellemzőjével. 17. A népszám lálás végrehajtása a jelenlevő népesség szerint történik, m ert m indenkit o tt kell összeírni, ahol a szám bavétel eszmei időpontjában tartó zkodik. A feldolgozásnál azonban a lakónépesség fogalm ából kell kiindulni. A szám lálólapon szám ba kell venni az összes lakószem élyeket, tehát az ideiglenesen távollevőket is (az ideiglenes tartózko dási hely m egadásával), az ideiglenesen jelenlevőket is (ugyancsak állandó lakóhelyük m egadásával). Az ideiglenesen jelenlevőket á t kell m ajd vezetni lakóhelyükre. Ennek következtében a jelenlevő népesség szerinti összeírásnál szám bavett, ún. intézeti h áztartáso k lakóinak szám a csak az olyan szem élyekre redukálódik, akiknek az intézeten kívül, am elyben szám bavételük m egtörtént, eg yáltalában nincsen saját lakásuk (ide tarto zn ak például az aggok o tth o nainak lakói, a ta rtó s testi vagy elmebeli fogyatékosságban szenvedők szám ára létesített intézetekben ápoltak, a kolostorokban lakó szerzetesek stb.). Ezzel szemben például a népszám lálás napján szállodákban, penziókben elszállásolt vendégeket, az üdülőket, az in te rn á tu sb a n lakó diákokat, a laktanyákban elhelyezett k ato n ákat, a kórházakban gyógykezelt betegeket stb. lakóhelyük szerint az ún. m agánh áztartások népességéhez kell sorolni. 18. A jellem ző k et: ház, lakás, h áztartás, család és házaspár összefoglalva tehát lakásviszonyok a népszám lálás feldolgozásánál össze kell kapcsolni az egyes személyek többi dem ográfiai és gazdasági jellemzőjével. Véleményünk szerint ezt az összekapcsolást egyidejűleg kétféleképpen kell m egvalósítani: a) Ki lehet dolgozni a lakásviszonyok jellemzőinek osztályozásait és rávezetni azokat minden egyes fizikai személy lyukkártyájára, például a lakás lakottságát ki lehet fejezni azzal, hány négyzetméter lakóterület esik a lakásban lakó egy személyre. Ily módon természetesen csak a lakásviszonyok legfontosabb mutatószámait lehetne feldolgozni. b) A lakásviszonyok behatóbb megismerése céljából azonban nem a fizikai személyt, hanem a háztartást kell feldolgozási egységként elfogadni. A háztartás objektív ismérve a szerkezetileg különálló lakás. A lakásínség a nagyobb városokban oda vezetett, hogy a két (mellékhelyiséggel és saját bejárattal rendelkező) önálló lakásra fel nem osztható nagyobb lakásokat két háztartás között osztják fel bizonyos lakóhelyiségek kizárólagos és mellékhelyiségek (előszoba, fürdőszoba, stb.) közös használata mellett. A háztartás több családból is állhat és magában foglalhat úgy egymással rokonságban levő, mint idegen személyeket. Hogy feltárjuk a lakás, háztartás és család ezen összefüggését, megkíséreljük a szerkezetileg különálló lakásokban lakó személyek sokaságait felosztani

7 AZ ÉVI CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS 171 kisebb sokaságokra (népszámlálási háztartásokra), amelyeknél a következő 4 típust különböztetjük meg : A) háztartások, amelyek magvát a család képezi a) házaspár (esetleg élettárs és élettársnő) gyermekekkel vagy azok nélkül, b) a szülők egyike legalább egy gyermekkel, B) egyéb háztartások a) két vagy több személyből, b) egyedülálló személyekből. Term észetesen külön feldolgozási egység kell hogy legyen a szerkezetileg különálló lakás és az ugyanabban a lakásban lakó valam ennyi személy sokasága is. 19. M ódunk lesz te h á t m egállapítani a közös h á zta rtásb an élő házaspárok szám át. Az eddigi népszám lálásoknál a családi állapot szerinti csoportosítással csak a nős férfiak és a férjezett nők (rendszerint nagyobb) száma nyert m egállapítást. 20. Súlyos szociális problém a a nők különösen a férjes asszonyok és an y ák kereső tevékenysége. A legtöbb európai állam ban a nők foglalkozta to ttsá g a em elkedőben van. C sehszlovákiában a gazdaságilag ak tív népesség 42 százaléka nő. A m ezőgazdaságban a nők gazdasági tevékenysége nem új keletű, de a nő it t túlnyom órészt otth on fo ly ta tta azt, jóform án egyidejűleg a h á ztartá si teendők is a gyerekek ellátásával. A m ezőgazdasági családoknak ez a sajátossága is ma m ár a m ezőgazdasági üzemek kollektivizálása következtében kiveszőben van. Ahhoz, hogy a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás alapvető k ép ét adja a népesség élet- és k u ltu rális színvonalának, különleges figyelemben kell részesíteni a dolgozó nők kérdését. E zért az,,a /a típusnál különbséget teszünk aszerint, alkalm azásban van-e a feleség (kereső-e), vagy csak a h á z ta rtásb an dolgozik. 21. A népszám lálási h áztartáso k at a társadalm i-foglalkozási osztályozás szerint is kell csoportosítani. A dolog egyszerű azokban a háztartásokban, ahol a szociális hová tartozás m eghatározása egy személy (például a férj vagy az,,a /b típusnál a szülők egyike) szerint történik, vagy ahol az alkalm azásban álló feleség ugyanabba a társadalm i-foglalkozási csoportba tartozik (pl. m indkét házastárs ipari m unkás). A férjezett nők növekvő professzionális tevékenységével azonban a foglalkozásbeli heterogénia is növekedik. A népszám lálásoknál az eltarto ttak (családtagok) gazdasági jellemzők szerinti csoportosítása, am ennyiben erre a m últban sor k erült, a h áztartás feje, azaz a férj, illetve az apa szerint tö rtén t. Ha a feleség m ás foglalkozású volt, m int a férj, m int gazdaságilag ak tív szem élyt k ü lönválasztották családjától és foglalkozása szerint sorolták be a megfelelő kategóriába, de m ár m in t családtagok nélküli szem élyt. Ezzel m agyarázható, hoy a családtagok átlagos létszám a a különböző népgazdasági ágakban a foglalkoztatott nők növekvő részarányával c sö k k e n t; például a textiliparban, egészségügyben stb. kevés volt a családtag; itt term észetesen az e ltarto ttak, különösen nem a k tív feleségek és gyerm ekek eddigi foglalkozási csoportosításán kívül más tényezők is k ö zrejátszottak. E z ért akarjuk a foglalkozásilag vegyes házta rtá so k a t elvileg a férfi és a nő szerint is cso p o rto sítan i; az e lta rto tt családtagok k ettő s szám bavételének elkerülése m ellett nem okoz nagyobb nehézségeket.

8 172 D R. FRANT IS E K FAJFR 22. A család fogalm át a szülők és gyerm ekek kapcsolatára (két nemzedékre) korlátozzuk. Családnak fogjuk tekinteni a gyerm ektelen házaspárt és az A /b típ u st (az egyik szülő gyermekkel) is. A gyerm ektelenségnek itt k ettős jelentése van: gyerm ektelen házaspároknak tekin tjü k azokat a h ázastársak at, akiknek az összeírás napjáig egyáltalában nem v o ltak gyerm e keik és azokat a h áz a stá rsak at is, akiknek gyerm ekeik m ár m eghaltak, elvándoroltak, vagy m ár házasságban élnek (teh át új családot alkotnak), noha szüleikkel közös lakásban laknak. H a elism erjük azt a követelést, hogy m inden családnak legyen saját lakása ami ugyancsak célkitűzése az 1970-ig 1,2 millió lakás felépítését előirányzó csehszlovák tervnek, úgy a népszám lálásnak, ház- és lakásösszeírásnak meg kell állapítania, hány és milyen családoknak van önálló, illetve m ás családokkal közös lakása és milyen lakások azok. 23. A népesség élet- és kulturális színvonalának emelése az egész gazdaságpolitika kifejezett feladata és célja lett, noha az anyagi term elés elsőbbsége m indig fenn fog állani. Az élet- és kulturális színvonal fogalom nak term észetesen kettős szubjektív (lélektani) és objektív (gazdasági) értelm e van. A statisztik a általáb an igen k o rlá to lt eszközökkel rendelkezik még a nagyon objektív, lá th ató és lem érhető ism érvek m egállapításához is és ez fokozott m értékben vonatkozik az olyan statisztikai töm egakcióra, m int am ilyen a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás. M indam ellett az életés kulturális színvonal számos ism érvét m egállapíthatja, különösen akkor, ha feldolgozási egységnek nem csak a fizikai szem élyt teszi meg, hanem a legkisebb szociális közösséget is, am elyben az em berek többsége él, vagyis a házta rtá s t és a családot, annak lakásviszonyait, n agyságát (a személyek, gyerekek, keresők szám a) stb. Az életszínvonal szubjektív (lélektani) aspektusa, am ely a megelégedettségben, bizonyos szükségletek előnyben részesítésében, a gyakorlatilag fo ly tato tt foglalkozásban való személyi kedvtelésben stb. ju t kifejezésre, b ár fontos szerepet játszik a gazdaságpolitika és általáb an a politika szempontjából, aligha lehet a statisztika, különösen pedig a népszám lálás tárgya. Ez inkább egy m ásik, nézetem szerint ma nálunk eléggé elhanyagolt megismerési ág a társadalm i lélektan, nevezetesen a m unka lélektanának a dolga. 24. Az intézm ényes szocializmus, azaz a term előeszközök m ag án tu lajdonának felszám olása, C sehszlovákiában a legközelebbi jövőben m egvalósul, m ert a m agánvállalkozás utolsó területe, a mezőgazdaság, m ár m a a mezőgazdasági földterület 76 százalékán szocializálva van. Ezzel a város és falu kérdése nálunk új értelm et kap. Csehszlovákiában nem került sor a községeknek kategóriákba való besorolására és csak Prágának, Pozsonynak, valam int négy nagyobb fürdővárosnak van a többi községtől némileg eltérő közigazgatási szervezete. A város címmel nem járnak e g y ü tt különleges jogok és kötelességek. A szocialista m ezőgazdasági nagyüzem i term elés fejlődése m ár ma m egváltoztatja a falu jellegét, és feltételezhető, hogy e fejlődés szám ára ham arosan szűkek lesznek a mezőgazdasági szövetkezet m ai átlagos nagysága (valam ivel tö b b 300 h ektárnál) m egszabta keretek. A m ezőgazdaság ip aro sítása nagy befolyással lesz a m ezőgazdasági család életm ódjára és nagyságára. K ülönösen a falvak kiépítése válik m ajd fontos problém ává, a k ár üzemi és m ás nem lakóépületek, a k ár lakóházak vagy u ta k épí-

9 AZ ÉVI CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS 173 t éséről van szó. Sor kerül fokozatosan a községek egyesítésére is, m ert Csehszlovákiában, különösen a cseh kerületekben, ezideig a kis lélekszám ú települések is önálló községek. Mindezideig Csehszlovákiában nem tettek különbséget város és falu k ö z ö tt; falvaknak te k in tették (ugyanúgy, m int a N ém et D em okratikus K öztársaságban) a 2000-nél kisebb lélekszám ú községeket. A népesség városira és falusira való felosztását illetően, vélem ényünk szerint szigorúbb fe lté te lekhez kell kö tn i a városi jelleget, m égpedig azért, m e rt a városi jelleg liberálisabb elbírálása esetén kiderülne, hogy a népesség többsége városi. Ebben az esetben a v áro s falu kettősség elveszítené értelm ét. Meg a k arju k állap ítani az összeírás n ap jára vonatkozóan m inden községben az urbanisztikai ism érveket is. A valam ennyi községre kiterjedő házösszeírás egym agában véve is tá jék o ztatást ad a községek urbanisztikai jellegéről. 25. B efejezésként m égegyszer hangsúlyozni akarom, hogy a jövő népszám lálások feladata m ás, m in t a régebbi, első világháború előtti népességi ad atgyűjtéseké. Egyre nagobb szerepet játszik az élet- és kulturális színvonal, nevezetesen a lakásviszonyok vizsgálata. A népszám lálás jelentősége a feldolgozás részletességében van. A népszám lálás leegyszerűsítése az egyének puszta összegezésére, a fizikai személyek szerinti egyszerű feldolgozásra, a folyam atos gazdaságstatisztikák fejlődése m ellett nem célszerű.

10 174 DR. FRANTISEK FAJFR PRINCIPLES OF THE CZECHOSLOVAK CENSUS OF POPULATION AND HOUSING Summary The 19th century censuses were still the sole or almost exclusive sources of data on the economic structure of the country and up to recent days they have been the main sources of information on small plants. With continuous collection of data developing this feature of censuses has been pushed into the background. Today a census has to fulfil the task of rendering account of the living standard and cultural level of the population as a whole. It must extend over the communities in which people live, that is over households, families and settlements. It seems desirable for people s democratic countries to hold in the future censuses on these fundamental principles every ten years, at the same time and using similar methods. Everywhere population censuses should take place conjointly with the censuses of dwellings and in the course of elaboration grouping by the technical-architectural characteristics should be linked up with the grouping by demographic characteristics of the households, families and persons living in the dwellings. The Czechoslovak population census of 1960 will not enquire about the place of birth, religion, mother longue, knowledge of languages, and literacy but will provide for

11 AZ ÉVI CSEHSZLOVÁK NÉ PSZÁ M LÁ LÁS 175 a detailed elaboration of dwelling conditions. It will subject to a detailed analysis marital fertility, and at the same time elaboration by occupations and economic branches will inconsequence of the development of the continuous collection of data, lose of its significance. In the fully socialised countries the elaboration of employment and of the social strata encounters with considerable difficulties because the subgrouping of those employed is a task hard to solve. To account the living standard an enquiry into the income would be required which could not be exact but would meet the purpose. To obtain well-elaborated data about dwelling conditions a full census of dwelling houses must be effected and, at the same time, all dwellings must be taken into account. The population census must take place by the present population, but its processing by the notion of the living population which brings about an appreciable reduction in institute-households. The processing of dwelling conditions must be linked up with the other demographic and economic characteristics of the individual persons. This should be carried out in two ways. Partly on the punch card of each person the data of his dwelling must be included, e. g. the dwelling area per person. Partly the processing must be made primarily by households. To clear up interconnections among dwelling, household, and family the Czechoslovak population census will range the persons living structually in the same household into census-househokls by family relations. Their four types are: A) Households with a family-nucleus. a) couples (married or not) with or without children b) one of the parents with at least one child. B) Other households a) of two or more persons b) single persons. The Czechoslovak population census will establish the number of married couples living in common households. When processing the households it will take into account the earning activity of the woman and will make the grouping both by the man s and woman s occupation. The notion of a family will be confined to two generations, i. e. connections between parents and children. The Czechoslovak population census will consider also the urbanistic criteria of settlements.