S SDA Stúdió kft Hallgatók adatlap

Átírás

1 Az oktatói szerepkör leírása 1. Belépés a rendszerbe Ehhez szükség van az azonosító és a jelszó megadására. Az azonosítót kis- és nagybetűvel is beírhatjuk, a jelszó megadásánál viszont ügyelni kell rá, hogy pontosan úgy írjuk be, ahogyan azt korábban megadtuk. Ügyeljünk rá, hogy ha valamilyen Windows fut a gépen, akkor a megfelelő karakterkészlet legyen kiválasztva! Csak a jogosultságunknak megfelelően enged belépni a rendszer. 2. Adatlapok 2.1. Tárgy adatlap 2.2. Hallgatók adatlap 2. ábra. Hallgatók adatlap Az adatlapon megtekintheti hallgatóinak adatait a Bővebb gombra való kattintással. Itt is érdemes a testre szabott szűréseket létrehozni, hogy megkönnyítsük a későbbi munkát. A szorgalmi időszak megkezdése előtti napokban listákat készít, hogy az Ö kurzusára hány hallgató jelentkezett és arra a tárgyra milyen hallgatói csoport(ok) jár(nak), mert ezzel a listával megy az első órájára, hogy névsorolvasást csináljon. Az oktató üzenetet küldhet hallgatóinak az Üzenet gombra való kattintással. 1. ábra. Tárgy adatlap 2.3. Oktatók adatlap Itt a tanszék által oktatott tárgyakat láthatjuk, amelyeknek van tárgykódjuk és képzéshez is vannak rendelve. A Bővebb gombbal a tárgyról kaphatunk több információt: melyik tanszékhez tartozik, a tárgy, megtudhatjuk a tárgy kódját, követelményét, heti felbontását elméleti, gyakorlati illetve labor órákra felbontva, súlyozását, kredit pontját. Érdemes szűrést készíteni a következő félév tárgyaira, hogy megkönnyítse a munkát. 3. ábra. Oktatók adatlap Oktató fülön a tanszékhez tartozó oktatók jelennek meg. 1. oldal

2 Ha kiválasztunk egy oktatót, akkor a bővebb gombbal, megtudhatjuk a személyi adatait: név, szoba szám, ahol elérhető, telefonszám, internet elérési címei, foglalkozás, beosztás. Amennyiben saját adatainknál módosítani kívánunk, úgy utána a mentés gombot nyomjuk meg. Az oktatott kurzusok fülnél az oktató kurzusai tekinthetők meg. A bővebb gombbal részletesebb leírást kapunk a kijelölt kurzusról. A vizsgaalkalmak fülön tekinthetjük meg az oktató vizsgaalkalmait. Bővebb gombbal részletesebb leírást kapunk, a kijelölt vizsgaalkalomról. 3. Jegybeírás A NEPTUN adatbázisban a hallgató eredményei indexbejegyzésekként szerepelnek. Ezek jellege lehet aláírás, félévközi-, gyakorlati-, vizsgajegy szigorlat stb. Az Oktatók adatlapon válassza ki a saját nevét, majd nyomja meg a bővebb gombot. A következő ablak jelenik meg: 5. ábra. A kurzus adatai Itt láthatjuk a kiválasztott kurzus adatait, órák számát és időpontjait, a kurzusra jelentkezett hallgatók névsorát, az oktatókat, a számonkéréseket stb. Válassza ki a Hallgatók fület, majd kattintson az Érdemjegy gombra, ahol a következő ablak jelenik meg: 6. ábra. Érdemjegyek beírása 4. ábra. aját adatok Válassza ki az Oktatott kurzusok fület, majd nyomja meg a Bővebb gombot. A következő ablak jelenik meg: Több lehetőség közül választhat: Amennyiben a hallgatónak már vannak jegyei vagy aláírásai, a rendszer megjeleníti azokat. A már bevitt adatokat a Módosít gombbal lehet megváltoztatni. Új jegyeket vagy aláírásokat az Új bejegyzés gombra való kattintással tehetjük meg. 7. ábra. Új érdemjegy bevitele 2. oldal

3 A Beír gombra való kattintással vihetjük be a kívánt érdemjegyet vagy aláírást. A rendszer mindig a kiválasztott hallgatónak és csakis annak írja be a bevitt adatokat Táblázatos bevitel 10. ábra. Vizsgáztató oktatók kijelölése 8. ábra. Táblázatos bevitel Ezzel a módszerrel megkönnyíthető a jegyek, eredmények és aláírások bevitele a rendszerbe. 4. Vizsga Kiírása A vizsga kiírásához válasszuk ki a Vizsgaalkalmak fület, majd kattintsunk a Hozzáad gombra és a következő ablak jelenik meg: 9. ábra. Új vizsga kiírása A szükséges adatok megadása után kattintsunk a Mentés gombra, majd válasszuk ki a Vizsgáztatók fület. Jelöljük ki a vizsgáztató oktatókat. Az index bejegyzés bevitelére a kurzus oktatói jogosultak. Más vizsgáztató oktatóknak adható jogosultság, a Jog mező bejelölésével. Az így adott jogosultság csak ehhez a vizsgaalkalomhoz kapcsolódó index bejegyzések bevitelére jogosít fel. A Vizsgalap gombra való kattintással nyomtathatunk vizsgalapot. 5. Publikációk adatlap Az adatlapon megtekinthetjük a rendszerbe felvitt publikációk adatait. zűréseket készíthetünk az jobb áttekinthetőség végett. 6. Évközi követelmény A szerkesztő alapvetően két funkció betöltésére alkalmas: Évközi feladatokat lehet kiírni, megadva különböző jellemzőiket (feladat típusa, értékelés skálája, pótlási lehetőségek száma és beszámításuk módja, stb.). Ennek segítségével lehetővé válik a hallgatók eredményeinek regisztrálása, azaz az itt megadott feladatokhoz a félév folyamán később meg lehet adni az egyes hallgatók által elért eredményt, illetve a feladat teljesítésének tényét. Követelményrendszer állítható össze a megadott feladatokból (pl.: három kis zh átlaga legalább kettes, és a nagy zh legalább negyven pontos lett), aminek segítségével a félév végén automatikusan lehet aláírást generálni a hallgatóknak, ha a feladateredményeik regisztrálva lettek: a program képes ugyanis az egyes hallgatókra kiértékelni egy-egy ilyen követelményrendszert, megadva, hogy teljesítette-e vagy sem, és az előbbi esetben beírni az aláírást. Ezen kívül a felület alkalmas tájékoztatásra is, mivel a hallgatók itt meg tudják nézni az adott tárgy adott kurzusán kiírt feladatokat, és a 3. oldal

4 félév teljesítéséhez szükséges követelményeket, illetve az ezekhez esetleg kapcsolódó járulékos információkat, mint például a feladat beadásának határidejét, vagy a zárthelyi dolgozatok helyét és időpontját. esetén kell megadni, ilyenkor 2-est kapnak, akik teljesítették, és 1-est, akik nem. Követelményben pedig azt kell megadni, hogy a feladat eredménye 2 legyen (ahol kivételesen a > jelnek nincs jelentősége, de más esetben szükséges). A kapcsolódó termet a Választ gombbal választhatjuk ki, amennyiben ez szükséges. Követelmények szerkesztése: 11. ábra. Évközi követelmények Az új feladat hozzáadása gombra kattintva megadhatjuk az új feladat jellemzőit, a feladat leírását, típusát, az értékelés skáláját, pótlási lehetőségeket és a teljesítés dátumát vagy határidejét (9. ábra). A Feladat szerkesztése gomb a már meglévő feladatok módosítására szolgál. Amennyiben a feladatot törölni kívánjuk kattintsunk a Feladat törlése gombra. 13. ábra. Követelmények szerkesztése 14. ábra. úlyok 12. ábra. Feladatok jellemzői Az értékelés skálája külön magyarázatra szorul: Itt tetszőleges pozitív egész szám megadható. Ez azt a maximális értéket adja meg, amit az adott feladatra adni lehet. Ez jelenthet százalékot, érdemjegyet, pontszámot vagy egyszerűen csak bináris (kétértékű) jelzését annak, hogy a hallgató teljesítette-e a feladatot (beadta a házit, megtartotta a kiselőadást, elvégezte a mérést, stb.). Ennek megfelelően a legördülő listából ki lehet választani a 2, 5 és 100 értékek valamelyikét, de ettől eltérő szám is megadható. 2-es skálát a bináris értékelés Megadhatjuk, hogy milyen minimális követelményeknek kell a hallgatóknak az adott kurzuson megfelelniük. Az alsó korlátot megadhatjuk, > nagyobb, mint a megadott korlát, vagy >= nagyobb, vagy egyenlő a megadott korláttal. A követelmények megadása után a Ok gombra kattintva menthetjük el a megadott adatokat. A táblázatban csak a kijelölt feladatok láthatóak, ezekhez a úlyok oszlopba lehet 1- től 100-ig egész számokat megadni. Ha súlyozott átlagot számítunk, akkor nem lehet használni a Legjobb opciót; ha be volt jelölve, ez automatikusan törlődik. Az előzőek szerint származtatott, illetve az egyetlen feladat eredményéből adódó érték alsó korláthoz való viszonyát kell megadni: annál nagyobb kell, hogy legyen, vagy pedig lehet egyenlő is. A legtöbb esetben így is, úgy is megadható a követelmény (pl.: 5-ös skálán értékelt egyetlen feladat eredménye >=2 illetve >1 ugyanazt jelenti), de vannak esetek, amikor szükség lehet rá. 4. oldal

5 Az alsó korlát megadása: egész vagy lebegőpontos szám lehet. A program nem ellenőrzi, hogy ez hogyan viszonyul az egyes feladatok értékelési skálájához, így megadható irreális követelmény is, tehát erre a felhasználónak kell figyelnie. A 3. pontbeli összegzés és átlagolás általában felcserélhető; ízlés dolga, hogy ki melyiket használja. Az összegzés hátránya, hogy könnyebb elrontani a követelményt (rossz számolás, újabb feladat bejelölése után az összeg növelésének elmaradása). Viszont jobban használható, ha különböző értékelési skálával rendelkező feladatokból áll össze a követelmény. Az átlagolás pedig azonos skála esetén előnyösebb. A program a felhasználó munkáját megkönnyíti azzal, hogy a pillanatnyilag megadott adatok alapján folyamatosan kiírja a követelmény szövegét az ablak alsó részében található keretben. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag a követelmény leírására szolgáló mondatot építi fel a felhasználó, ami azután az előző szinteken lévő ablakokban is meg fog jelenni. Az Ok gomb megnyomása előtt össze kell állnia a teljes mondatnak, azaz minden szükséges mezőt ki kell tölteni. A követelmény megadása után (Ok gomb megnyomása) a program rákérdez arra a logikai műveletre, amellyel az előző követelményekhez fog kapcsolódni. Új követelmény létrehozása esetén felajánlja a választás lehetőségét, míg korábban létrehozott szerkesztésénél arra kérdez rá, hogy megváltoztassa-e a régit. Ebből következik, hogy ha csak valamely két követelményt összekapcsoló logikai műveletet akarunk megváltoztatni, akkor ehhez a második követelményt kell szerkesztésre kiválasztani, majd rögtön megnyomva az Ok gombot, a Megváltoztat opciót kell választani. 5. oldal