Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Átírás

1 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 1 KVVM FI Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés január

2 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 4 2 Általános módszertani kérdések A költség-haszon elemzés szerepe A költség-haszon elemzés helye A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása Kiemelt módszertani kérdések 12 3 Változat elemzés Általános módszertan Az elemzés folyamata Változatok meghatározása Költség-hatékonyság mutatók Változat elemzés a hulladékgazdálkodási projekteknél Változatok hulladékgazdálkodási projektek esetében Költség-hatékonyság elemzés Egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzés Többszempontú értékelés 25 4 Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés célja A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A projekt pénzügyi költségeinek becslése Beruházási költségek Működési költség Maradványérték A költségek összegzése A projekt pénzügyi bevételeinek becslése, illetve összegzése Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) 49

3 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez A projekt pénzügyi teljesítménymutatói EU-támogatás nélküli esetben Befektetett tőke megtérülése A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása Támogathatósági feltételek vizsgálata A támogatási összeg meghatározása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata A beruházás finanszírozása A működés fenntarthatósága A projekt összevont pénzáram kimutatása 57 5 Közgazdasági költség-haszon elemzés A projekt pénzügyi költségeinek összegzése A projekt közgazdasági költségeinek becslése Költségvetési (fiskális) kiigazítások Piaci árról való áttérés elszámoló árra Közgazdasági költségek összegzése A projekt hasznainak becslése Használónál jelentkező hasznok becslése Az externális hasznok becslése A hasznok összegzése A költség-hatékonysági mutatók számítása Közgazdasági teljesítménymutatók Költség-hatékonysági mutatók számítása 69 6 Érzékenység és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása A változók hatásának elemzése A projekt kritikus változóinak azonosítása A küszöbértékek számítása Forgatókönyv-elemzés Kockázatelemzés A kritikus változók küszöbértékeinek előfordulási valószínűségének vizsgálata Kockázatkezelési stratégia 74

4 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 4 1 Bevezetés A programozási időszak az EU támogatás szabályaiban számos jelentős változást hozott. Ez érinti a projekt előkészítése során eddig is elvégzett költség-haszon elemzés módszertanát is. A változások főbb pontjait egy rövid, 2006-ban elfogadott útmutató foglalja össze. A dokumentum azonban hangsúlyozza, hogy a részletes módszertani útmutatást egyelőre még továbbra is a korábbi, 2002-ben kiadott útmutató ad. A két útmutató, illetve a támogatási szabályok egyes tisztázatlan pontjaira az NFÜ szakértői az EU szakértőitől kértek és kaptak állásfoglalást 2006 őszén. A változásokról szóló dokumentum több pontján is megjelenik az ajánlás, hogy a tagországok dolgozzanak ki az EU útmutatók alapján saját, keret jellegű útmutatót. A nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő módszertani keret feladata, hogy az egyes tagországokban készített költség-haszon elemzések szektoronként, illetve prioritási tengelyenként jól összehasonlíthatóak legyenek, és jól szolgálják a támogatásra érdemes projektek kiválasztását. Jelen útmutató célja: összehangolt módszertani keret megadása Alkalmazási kör Jelen útmutató célja, hogy a ajánlásokkal összhangban, olyan módszertani keretet adjon, amely a projekt előkészítői és értékelői számára megkönnyíti a vonatkozó előírások áttekintését, ezek alkalmazását. Ennek érdekében az útmutató az eddig készült alábbi útmutatókban foglalt követelményeket egységes szerkezetben jeleníti meg: Guide to cost-benefit analysis of investment projects (Structural Fund- ERDF, Cohesion Fund and ISPA), 2002 (a továbbiakban: EU Útmutató, 2002) WORKING DOCUMENT 4 Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (a továbbiakban: EU Útmutató kiegészítése, 2006) az NFÜ kérdéseire az Európai Bizottságtól októberében kapott válaszok (a továbbiakban: EU Válaszok 2006) (a továbbiakban mindezek együtt: EU Útmutatók). A Strukturális alapok és Kohéziós Alap felhasználásának feltétele, hogy a támogatás indokoltsága igazolható legyen. Ez elsősorban az alábbi feltételek teljesítését jelenti: társadalmi hasznosság igazolható legyen,

5 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 5 csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapnak, túltámogatás nem történjen; a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható legyen. Ezen támogatási feltételek ellenőrzése a költség-haszon elemzés módszereivel történik meg. Konkrét jogszabályi előírás szerint a nagyprojektek és a jövedelemtermelő projektek esetében kötelező költség-haszon elemzés készítése. Egyéb esetekben kötelező a támogatási feltételek igazolása, amely valamilyen bonyolultságú, részletezettségű költség-haszon elemzés elkészítését jelenti. Ezen útmutató feladata az is, hogy ezen projektek számára is megadja, hogy a támogatási feltételek igazolása hogyan történjen. A költség-haszon elemzés további feladata, amely szintén minden projekt esetében szükséges, hogy a vonatkozó szabályrendszer szerint a számítások alapján a támogatás aránya és összege számolható legyen. Az alábbi ábra bemutatja, hogy a különböző projekt jellemzők esetén mely szabályok szerinti, milyen részletezettségű költség-haszon elemzés elvégzése szükséges. 1. ábra: A költség-haszon elemzés alkalmazási területei A projekt jellemzői Pénzügyi elemzés Közgazdasági költség-haszon elemzés Változatelemzés A támogatást igénylő szervezet és a tevékenység együttesen vállalkozásnak minősüle? (ha a szervezet nem vállalkozás, de támogatandó tevékenységében piaci szereplőkkel versenyezik-e) igen Állami támogatásnak minősül-e (nem általános gazdasági érdekű szolgáltatás, vagy a kért támogatás az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésében megadott további feltételeket nem teljesíti)? nem igen (State igen nagyprojekt e? igen nem kötelező a részletes elemzés legalább a pénzügyi fenntarthatóság igazolása és a támogatás mértékének kiszámítása kötelező a részletes elemzés kötelező a részletes elemzés legalább a társadalmi szintű hasznosságot igazolni kell kötelező a részletes elemzés kötelező annak igazolása, hogy a leginkább optimális változat kerül megvalósításra, túltámogatás nem történik nem (nem Jövedelemtermelő e? nem igen kötelező a részletes elemzés kötelező a részletes elemzés State nagyprojekt e? nem legalább a pénzügyi fenntarthatóság igazolása és a támogatás mértékének kiszámítása legalább a társadalmi szintű hasznosságot igazolni kell

6 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 6 Nagyprojektek A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 39. cikke értelmében nagy projektnek minősül az olyan projekt, amelynek célja valamely pontos gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik, és amelynek teljes költsége környezetvédelem esetében meghaladja a 25 millió EUR-t, más területeken az 50 millió EURt. A regionális támogatásokról szóló 2006/C54/08 iránymutatás 60. pontja értelmében a nagyberuházási projekt egy olyan induló beruházás, amely 50 millió euró feletti elszámolható költséggel rendelkezik. Azt megelőzendő, hogy egy nagyberuházási projektet mesterségesen alprojektekre osszanak fel ezen iránymutatás rendelkezéseinek megkerülése céljából, egy nagyberuházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha az egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkozik. Jövedelemtermelő jelleg vizsgálata A költség-haszon elemzés elkészítése jogszabályi kötelezettséget jelent és a támogatási szerződés feltételét képezi. A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében jövedelemtermelő projekt Az útmutató alkalmazása és korlátai bármely olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását magában foglaló művelet, vagy vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet. Az útmutató módszertani kereteket ad, továbbá az elemzések során egységesen alkalmazandó paraméterek értékeit adja meg. Elsősorban az egyes projektek összehasonlíthatóságát, illetve az értékelők munkáját könnyítő egységesítést szolgálja. Nem kívánja azonban helyettesíteni a költség-haszon elemzést végző szakértők közgazdasági, pénzügyi szakértelmét. A példaszámítások korábbi tapasztalatainkat felhasználva, az új előírásokat alkalmazva készültek. A példaszámítások nem fogják tudni helyettesíteni a szakértők munkáját, mert csak példa, esettanulmány jellegűek, az adott projekt számos sajátosságát minden elemzés során külön kell kezelni. Jelen útmutató nem terjed ki a megvalósíthatósági tanulmány tartalmának teljes körű megadására, azonban az útmutatóban szereplő pontok struktúrájukban illeszkednek a megvalósíthatósági tanulmányba beépítendő változatelemzésre és a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzésére vonatkozó struktúrájához.

7 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 7 2 Általános módszertani kérdések 2.1 A költség-haszon elemzés szerepe költség-haszon elemzés feladata: hatékony projektek racionális A költség-haszon elemzés feladata annak kimunkálása és bemutatása, hogy a közösségi, illetve költségvetési forrásokból nyújtott támogatások olyan fejlesztések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek megvalósulá- sának támogatása költség-hatékonyak; társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét, csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapnak, túltámogatás nem történik; működtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. költség-haszon elemzés elemei: változat elemzés pénzügyi elemzés közgazdasági költség-haszon elemzés vagy más néven: társadalmi gazdasági elemzés A fenti feladatok ellátását az EU útmutatókban meghatározott három elem szolgálja. Változatok elemzése, melynek célja annak alátámasztása, hogy a projekt a megvalósítható alternatívák közül a legjobb. A pénzügyi elemzés, amely a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flow) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni. A közgazdasági költség-haszon elemzés, amelynek célja a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznokkal, ezért ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük. A pénzügyi és a közgazdasági elemzés egyaránt tartalmaz érzékenységvizsgálatot és kockázatelemzést.

8 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 8 A költség-haszon elemzés a projekt előkészítés során a projekt műszaki tartalmának, intézményi és finanszírozási feltételeinek meghatározásában játszik fontos szerepet. Az EU támogatás hatékony felhasználásáért felelős szervezetek számára azonban az egyes projektek költség-haszon mutatói a projektek összehasonlíthatóságát is szolgálják és a közöttük történő választást segítik. 2.2 A költség-haszon elemzés helye A költség-haszon elemzésnek a projekt előkészítés folyamatában a környezetvédelmi, műszaki, tervezési feladatokhoz és az intézményi elemzéshez kell kapcsolódnia. Az integrált megközelítés elengedhetetlen. Ezt szemlélteti az 1. sz. ábra 2. ábra: Hulladékkezelési infrastrukturális beruházások integrált megközelítése A szolgáltatási színvonalra vonatkozó célok Technikai színvonal és változatok A politikai elfogadás társadalmi megítélése Társadalmigazdasági kereslet elemzése Háztartások teherviselő képessége Beruházási és szolgáltatási színvonal Költség és ebből eredően a minimum díjak melyek fedezik a költségeket Fogyasztói tudatosság és fizetési hajlandóság A szolgáltatást nyújtó teherviselő képessége Bevétel: Maximálisan kivethető díj mértéke

9 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 9 Forrás : COWI A/S: Vízdíjak a Közép-Kelet Európai és FÁK országokban Segédanyag a fizetési hajlandóság, teherviselő képesség és a politikai elfogadás mérésére, (EBRD, 2002) I. Kötet, 4. oldal Hagyományosan az hulladékkezelésre vonatkozó szektorban a kiindulópontot a meglévő technikai színvonal és a lehetséges technológiai változatok felmérése jelenti. Szintén ez a kezdeti fázis fordít figyelmet a jövőbeni szolgáltatási színvonalra vonatkozó célok kitűzésére, melyek elsősorban az Európai Uniós kötelezettségek teljesítését jelentik. A lehetséges technikai változatok és a célul kitűzött szolgáltatási színvonal határozzák meg az infrastruktúrával és a szolgáltatási színvonallal kapcsolatban az első választási lehetősége(ke)t. Az integrált megközelítésben az a technikai változatok kiválasztásának szakasza nem zárul le, hanem a kereslet elemzésből illetve a politikai elfogadottság mérése eredményei alapján felülvizsgálatra kerülnek. A kereslet elemzésből származó eredmények már az első lépéseknél figyelembe vehetőek. Keresleti és kínálati oldal integrálása szükséges Bevételek Teherviselő képesség vizsgálata A keresleti és kínálati oldal integrálása a fenti folyamatábrán bemutatott lépéseken keresztül történik. Ezáltal a beruházási és szolgáltatási színvonal által meghatározott költségnek meg kell egyeznie a díjakból származó bevételekkel. A bevétel alapjában véve attól függ, hogy a díjakat ténylegesen milyen szinten lehet megállapítani, és hogy milyen beszedési arányra lehet számítani. Ennek az elemzésnek az alapját a háztartások teherviselő képességének és fizetési hajlandóságának vizsgálata jelenti. A díj mértéke ezen kívül függ pl. a díjemelés politikai elfogadottságától is, azaz hogy a politikai döntéshozatal mekkora valószínűséggel hozza meg a szükséges díjemelésről szóló döntést. Ennek vizsgálata és az intézményi kérdések együttesen szintén hozzájárulnak a tényleges bevételek meghatározásához (pl.: a díjak beszedésére vonatkozó jogszabályi környezet). Ezután következik a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata a szolgáltatást nyújtó oldaláról, azaz a vállalat képessége a meglévő illetve a javasolt új technológia fenntartására az adott bevétel mellett Amennyiben a célul kitűzött szolgáltatási színvonal által megkövetelt költségek nem fedezhetők, azokat újra kell vizsgálni. A beruházási projekt tervezése során a keresleti és kínálati oldal közötti egyensúly ilyen módon való megteremtése jelenti az integrált megközelítést. Az integrált megközelítés kihangsúlyozza, hogy az EU alapok támogatása a szennyező fizet elv ellenére azért szükséges ezekhez az infrastruktúra fejlesztési beruházásokhoz, hogy a környezetvédelmi előírásoknak történő megfelelés ne jelentsen a lakosság számára elviselhetetlen pénzügyi terheket.

10 Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek költség-haszon elemzéséhez 10 Költség-haszon elemzést a megvalósíthatósági tanulmány készítési folyamatába kell integrálni A költség-haszon elemzés tehát elsősorban a megvalósíthatósági tanulmány készítésének folyamatába illeszkedik. Az elemzés adatait azonban pontosítani szükséges, ha a műszaki tervezés újabb fázisába kerül (pl. elkészül az engedélyes terv), illetve pontosodnak a hatások becslései. Költségbecsléseket alapvetően tervezői költségbecslések, illetve az üzemeltetők adatai adnak. Az előrejelzéseket szintén az ő segítségükkel kell elvégezni. A költség-haszon elemzés során felhasznált adatok műszaki szempontból való alátámasztása szükséges. Ez különösen fontos a karbantartási költségek, pótlási költségek és a maradványérték becslése konzisztens becslésénél. 2.3 A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása A költség haszon elemzés egyes elemeinek kapcsolatát, valamint az egyes elemek célját, helyét, outputját és eredményét az alábbi ábra mutatja.

11 3. ábra: A költség-haszon elemzés elemei Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 11 Célja Helye Output Következtetés Változatelemzés Költség-hatékonyság elemzés Költség-hatékonyság elemzés esetén: legkisebb költségű változat Több-szempontú értékelés Egyszerűsített közgazdasági költséghaszon elemzés A műszakilag megvalósítható és jogilag megfelelő projekt változatok közötti választás A tanulmánytervek és műszaki költségbecslések alapján a részletes műszaki tervezés és engedélyezések előtt Többszempontú elemzés esetén: egy súlyozott pontszám Egyszerűsített költséghaszon esetén: Nettó A legmegfelelőbb, hatékony műszaki megoldás kiválasztása, ami a további kidolgozás alapját képezi hasznok jelenértéke, Pénzügyi elemzés Pénzügyi megtérülés, vizsgálata Finanszírozás, fenntarthatóság vizsgálata A kiválasztott változatra részletesen a, műszaki költségbecslések és piaci elemzések, jogszabályi /szerződéses előírások alapján Pénzügyi teljesítmény mutatók NPV, FRR, BCR Pénzáram tábla (cash A tételes beruházási költség meghatározása EU támogatási összeg, saját forrás igény és az egyéb támogatás összegének meghatározása EU támogatás számí- flow) tása Társadalmi költségek és hasznok elemzése Közgazdasági költséghaszon elemzés Többszempontú értékelés Támogathatóság vizsgálata A kiválasztott változat társadalmi hasznosságát vizsgálja Kiválasztott változatra a részletes tervek, tanulmányok, műszaki költségbecslések, környezeti hatás és kereslet elemzés alapján Közgazdasági teljesítmény mutatók: NPV, ERR, BCR Többszempontú elemzés szempontjai alapján egy súlyozott pontszám A projekt támogatás jogosságának alátámasztása A számított mutatók alapján lehetséges a más projektekkel történő összehasonlítás Érzékenység-, szcenárió-, és kockázat elemzés A költség-haszon elemzés eredményeinek szilárdságát/megbíz hatóságát vizsgálja Mindhárom elemzés részeként Kritikus változók, Küszöbértékek meghatározása Számszerűsített kockázatok Előrejelzések kritikus pontjainak meghatározása, A kockázat felmérése, Műszaki tartalék indoklása A változatok közötti választás megalapozása

12 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez Kiemelt módszertani kérdések Az elemzés készítésének első lépéseként meg kell határozni az általános elemzési módszert, azaz hogy a fejlesztési különbözeten alapuló módszer vagy a történelmi költségek módszer alkalmazására kerül-e sor. A kiválasztott megközelítést konzisztensen kell alkalmazni az elemzés mindhárom elemére. Az EU útmutatók általánosan a fejlesztési különbözet módszerérével történő számítást írják elő. Ez a projekt hatását a történelmi előzményektől elkülönítetten mutatja, azaz a meglévő infrastruktúrát, annak hatásait adottnak veszi. Fejlesztési különbözet módszere A fejlesztési különbözet 1 módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli változatot. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani 2 a teljes vizsgált referencia időtávra. Lehetnek olyan költségelemek, hatáselemek stb., amelyek esetén csak a fejlesztés és a projekt nélküli eset különbözete becsülhető meg (például a költségcsökkenés mértéke). Ezek esetében lehetséges csupán a különbözet becslése, de a projekt nélküli esetet ekkor is be kell mutatni, továbbá a különbözeti becsléssel érintett elemek esetén a becslési módszer eltérését jelezni kell. A fejlesztési különbözet módszerének lényege, hogy csak a projekt hatásaira, fenntarthatóságára koncentrál, és nem foglalkozik a meglévő állapottal, annak esetleges problémáival sem. Történelmi költségek módszer Amennyiben a hatások illetve költségek becslése szempontjából a projektbeli fejlesztés elválaszthatatlanul épül a meglévő infrastruktúrára, akkor a történelmi költségek módszer alkalmazása szükséges. Ez esetben alá kell támasztani, hogy miért nem lehetett alkalmazni a fejlesztési különbözeten alapuló módszert. Amennyiben a fejlesztési különbözet módszer alkalmazása nem lehetséges, a történelmi költségek módszerének alkalmazásának indoklása szükséges. Ebben az esetben a pénzügyi elemzés során az Európai Bizottság az alábbi módszer használatát javasolja: a történelmi költségek módszerénél a projekt nélküli forgatókönyvben semmilyen infrastruktúra nem szerepel; 1 EU útmutató kiegészítése, 2006 (incremental method) 2 A projekt nélküli változat az EU útmutató, oldalán a do nothing alternatívának felel meg, amit más módszertani leírások baseline alternatívának neveznek.

13 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 13 a projekt megvalósítása esetén a következőket kell figyelembe venni: o az új infrastrukturális elemek beruházási költsége + a meglévő infrastruktúra maradványértéke piaci értéken, továbbá o a projekt megvalósítását követően a teljes infrastruktúra által teremtett összes jövedelem (a működési költség és bevétel becslésekor hatékony működtetést kell feltételezni). Gyakorlatilag itt arról van szó, mintha a meglévő infrastruktúrát (épületek, gépek, berendezések, technológia) újra befektetnék új vállalkozásként, kiegészítve az új építményekkel, gépekkel, berendezésekkel, technológiával, és a teljes befektetés megtérülését vizsgáljuk. A működési költségek és a bevételek szintén a teljes hulladékgazdálkodási ágazatra vonatkoznak. Az új infrastruktúra pótlási költségei mellett a meglévő infrastruktúra pótlási költségeit is meg kell becsülni. A meglévő infrastruktúra értéke: a még várható élettartam alatt elérhető nettó jövedelem jelenértéke, vagy az eszközállomány jelenlegi piaci értéke (értékbecslés alapján), vagy az eszközállomány jelenlegi piaci értéke a hitelekhez kapcsolódó adósságszolgálat jelenértékével csökkentve A projekt elszámolható költségét azonban csak az új építmények, gépek, berendezések, technológia, illetve az ezekhez kapcsolódó járulékos költségek (tervezés, műszaki felügyelet, TA, PR) képezik. A két módszert nem lehet felváltva alkalmazni A két módszert nem lehet felváltva alkalmazni egy fejlesztésre vonatkozó elemzésben. Ha a projekt nélküli változatot nem határozzák meg, akkor egyes elemzők hol a projekt által elért hatásokat tekintik, hol a projekt és a meglévő infrastruktúra együttes hatásait. A legnagyobb torzítást az okozhatja, ha a költségek becslésénél a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazzák, a hatásoknál pedig a történelmi módszert vagy fordítva. Egyedül a fizetőképesség vizsgálatoknál kell mindig a teljes díjakkal a vizsgálatokat elvégezni. Projekt nélküli eset A projekt nélküli eset (vagy forgatókönyv) lényegében az elemzési időtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a pályázatban szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni azt a forgatókönyvet, amely bemutatja, mi történne a pályázati projekt elmaradása esetén az elemzési időtávon belül. A pályázati projekt beruházási költségéből, üzemeltetési és karbantartási költségéből, valamint bevételéből le kell vonni azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli forgatókönyv esetén is jelentkeznének.

14 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 14 A projekt nélküli forgatókönyv leírásának a következőkre kell kiterjednie: a műszaki tartalom rövid megadása; ha a projekt nélküli esetben is tervezhető beruházás, akkor a beruházási költségek becslése (ennél célszerű feltételezni egy körülbelül olyan volumenű beruházást, amelyet a pályázó rendelkezésére álló önerő, illetve az általa EU-támogatás nélkül is megszerezhető költségvetési és egyéb forrás fedezne); a működési költségek becslése; a bevételek becslése (a pályázati projekt esetén például eltérőek lehetnek a fajlagos működési költségek, mint a projekt nélküli esetben); a hatások bemutatása. A projekt nélküli eset leírásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen általános elemzési módszer került kiválasztásra. Amennyiben a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmazzák, akkor a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset közti különbségekre kell koncentrálni a leírásban. A történelmi költség módszer alkalmazása esetén a módszer lényegéből fakadóan a projekt nélküli eset a teljes infrastruktúra hiánya, így minden költség és bevétel, továbbá hatás értéke nulla. A projekt nélküli eset nem feltétlen jogszabályi követelményeket kielégítő változat, de műszakilag megvalósíthatónak kell lennie. Meghatározásának egyik vezérfonala az, hogy mit tudna az infrastruktúra tulajdonosa/gondos gazdaként tenni, a szűkös pénzügyi keretei között, hogy legalább a jelenleg is meglévő szolgáltatási színvonal fennmaradjon, tekintetbe véve a reálisan tervezhető erőforrásokat. Árfolyam Infláció Reálértéken történő tervezés Hatásterület lehatárolása Az elemzés adatait forintban kell megadni. Nagy projektek esetén (ti. amikor környezetvédelem esetén a projekt költsége meghaladja a 25 millió eurót) a forintban meghatározott tételeket, továbbá a pénzügyi és gazdasági mutatókat euróra is át kell számítani. Az átszámításhoz a Pénzügyminisztérium (PM) által meghatározott költségvetési tervezési árfolyamot kell alkalmazni, ez jelenleg 248 HUF/EUR. A projekt elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs előrejelzések alapján a relatív árak változása jelentős, akkor a relatív árak korrekciója szükséges. Az elemzéseket reálértéken kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történő számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni (lásd később). A hulladékgazdálkodási projektek hatásterületét a szolgáltatással (hulladékszállítással) lefedett földrajzi terület határozza meg. Amennyiben azonos célt szolgáló projektváltozatokat vizsgálunk, azonos hatásterületeket kell vizsgálni.

15 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 15 Ütemezett beruházás Ütemezett beruházás: egy szerves egységet képező beruházás önállóan is működőképes elemeinek egymástól eltérő időben történő átadása. Önálló ütemnek az az elem tekinthető, amelyik legalább egy évig üzemel a hozzá közvetlenül kapcsolódó újabb ütem átadása előtt. Ütemezett beruházás részeként az adott ütemben megépítésre tervezett szakasz gazdaságossági jellemzőinek külön számítása esetén általában a többi szakasz várható ütemezésű megvalósulásának figyelembe vétele szükséges. A kockázatvizsgálat során elemeként kiszámítandó azon eset is, ha a további ütemek nem, vagy csak később valósulnak meg. Vizsgált időtáv A vizsgált időtáv (referenciaidőszak) 3 azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A projekt jövőbeni alakulására vonatkozó előrejelzéseket a projekt gazdaságilag hasznos élettartamának megfelelő és hosszabb távú valószínű hatásainak felölelésére elégségesen hosszú időszakra kell kialakítani. Ez alapján a hulladékgazdálkodási projektek vizsgált időtávja 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). Hulladékgazdálkodási projektek esetén a maradványértékben az üzemelési időszakon túl még az utógondozási időszak figyelembevétele szükséges, mivel ez idő alatt árbevétel és költség is keletkezik. Az elemzés során figyelembe veendő, hogy a hulladéklerakók esetében csupán 2020-ig elegendő kapacitás létrehozását finanszírozza az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank. Ez a korlát az egyéb hulladékgazdálkodási célú létesítményeket, például a komposztálókat nem érinti után építendő kapacitások létesítését már az addig elért bevételekből kell finanszírozni. 3 AZ EU útmutató kiegészítése, 2006 alapján

16 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 16 3 Változat elemzés 3.1 Általános módszertan A műszakilag és jogilag megvalósítható változatok esetében az EU útmutatót (2002) figyelembe véve a változatok elemzése az alábbi módokon történhet: Költség-hatékonyság elemzés Egyszerűsített költség-haszon elemzés Többszempontú értékelés. A változat elemzés alapjául alapjában véve a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott inputok és feltételezések az irányadóak. A változat elemzés során alkalmazott módszer kiválasztásában az alábbi ábra nyújt segítséget.

17 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 17 A projekt céljának meghatározottsága Hatások/hasznok jellege Alkalmazandó módszer A projekt célja meghatározott A projekt vagy projekt elem konkrét célját nem kell a változat elemzés során meghatározni, az már adottság, jogszabály vagy stratégia meghatározza (ekkor a változatok a megoldásokban különböznek) A projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékű haszon növekedést A projekt eredménye csak komplexen több hatással együttesen leírható Költség-hatékonyság elemzés Legkisebb költség Többszempontú értékelés A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre A projekt célja meghatározatla n A projekt vagy projekt elem konkrét célját is a változat elemzés során kell meghatározni, jogszabályi előírás vagy stratégia szerint (ekkor a változatok különbözhetnek a célokban és a megoldásokban, amelyeket egy vagy több lépcsőben is lehet elemezni) A projekt eredménye csak komplexen több hatással együttesen leírható A projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nagymértékű haszon növekedést Többszempontú értékelés A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre Többszempontú értékelés A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre Egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzés eredményez A hasznok pénzben kerülnek kifejezésre, vagy az egyfajta hatást jellemző naturáliákban

18 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 18 költség-hatékonyság elemzés egyszerűsített közgazdasági költséghaszon elemzés többszempontú értékelés A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés során a hatások és költségek számbavétele folyik. A költségek számszerűsítése, forintosítása megtörténik, a hatások értékben való kifejezése helyett az adott cél elérését jelentő állapot változás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. A költség-hatékonyság elemzés módszer során a célmeghatározás jellege: A cél meghatározása jellege szerint homogén Az adott cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékű haszon növekedést A hasznok naturális mértékegységben kerülnek kifejezésre Az egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzés akkor alkalmazandó, ha a konkrét célt több paraméter írja le és ezeknek a paraméter célértékeknek a meghatározása is a változat elemzés célja 4. A leghatékonyabban és a legkisebb kockázattal megvalósítható változat kiválasztásának lépései: beruházási és működési költségek becslése, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése változatok összevetése haszon/költség mutatók alapján A többszempontú értékelés módszerének alkalmazására abban az esetben javasolt, amennyiben a cél meghatározás jellege szerint nem homogén. Előnye, hogy az intézményi, működtetési kockázat is figyelembe vehető az elemzés során. Ez az elemzés veheti pl. egy szempontként az egyszerűsített pénzügyi elemzés mutatóit. Ez akkor releváns, ha a projekt megvalósítójának, illetve használóinak forrásai szűkösek, vagy különböző intézményi változatok jelentősen eltérő pénzügyi feltételeket eredményeznek, így a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéses lehet. Ekkor egy előzetes, egyszerűsített finanszírozási terv eredményei, következtetései bevonhatók a többszempontú értékelésbe, illetve ezek alapján a pénzügyileg nem megvalósítható változatok kizárhatók a további elemzésből Az elemzés folyamata A változat elemzés számítási becslésen alapuló előrejelzést jelent a megvalósítható alternatívák közül a legjobb változat kiválasztása érdekében. A változat elemzés folyamat az alábbiak szerint alakul: A cél(ok) meghatározása: A megvalósítandó projekt által elérendő cél minél pontosabb kvalitatív lehatárolása (eredmény indikátornak megfe- 4 Ilyen pl. az EU Útmutató (2002) 19. oldalán megadott do minimum és do something alternatívákra adott példa. A változat elemzés feladata, annak eldöntése is, hogy a folyón való átjutás általános célját érdemes-e híd építéssel megoldani, vagy elegendő a meglévő kompjárat felújítása.

19 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 19 lelően). Ha acél meghatározása is a változat elemzés feladata, akkor a cél jellemzésére szolgáló mérőszámokat kell megadni. Változat elemzés: o A lehetséges változatok szűrése az alábbi szempontok alapján: Műszakilag megfelelőség Jogszabályi környezetnek való megfelelőség o A műszakilag és jogilag megvalósítható változatok vizsgálata Elemzés Összehasonlítás és kiválasztás A változatelemzés több lépcsőben történhet, az előzetes vizsgálatok eredményeit átfogóan kell bemutatni, az elemzés végén kell összehasonlítani legalább két fejlesztési változatot Változatok meghatározása A változatok meghatározásánál általánosságban az alábbi szempontok figyelembe vétele szükséges: A műszaki és jogi szempontból megfelelő megoldások megfogalmazása és annak vizsgálata, hogy ezek ténylegesen különböző változatokat jelentenek-e A célállapot teljesülésének bemutatása Amennyiben a döntési változat a projekt egy részelemére vonatkozik, a többi résszel való kapcsolat leírása A projekt változatok szűrése történik meg annak alapján, hogy illeszkedik-e az EU-támogatásokra vonatkozó előírásokhoz. Az illeszkedés vizsgálata a következő kérdések elemzését jelentheti: a vizsgált változat gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladatnak tekinthető-e; egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik-e; Költség-hatékonyság mutatók A hatékonysági mutatók általános képlete: naturáliában kifejezett változás/forintosított költség. A mutatók tehát azt fejezik ki, hogy egységnyi hatás elérésének mekkora a fajlagos költsége. A költséghatékonysági mutató számlálója: a projekt által elért eredmény természetes mértékegységben kifejezve. A mutató nevezője: a beruházási és működési költségek.

20 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 20 A mutató vonatkozhat a teljes tervezési időhorizontra, ekkor a számlálóban az összes hatást, a nevezőben a költségek jelenértékét kell szerepeltetni. A mutató lehet éves, ekkor az éves hatást és a külön képlet szerint számítható éves költséget kell összevetni (éves szintre átszámított beruházási költség + éves működési költség). A konkrét költség-hatékonysági mutatókat a vonatkozó pályázati útmutató határozza meg. 3.2 Változat elemzés a hulladékgazdálkodási projekteknél A változatelemzéshez a hulladékgazdálkodási projektek esetében az alábbi változatokat kell meghatározni: A változatelemzéshez a hulladékgazdálkodási projektek esetében legalább az alábbi változatokat kell meghatározni: a projekt nélküli eset ( baseline scenario ), ami egyben a jelenlegi helyzet fenntartását jelenti. Ehhez hasonlítjuk a projekt árbevétel és költségnövekményét a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazása esetén. A jelenlegi helyzet fenntartása is feltételezi, hogy a szükséges pótlásokat elvégezzük. olyan beavatkozások, amelyek az általános célkitűzést az egyes paraméterek tekintetében különböző módon érik el. A projekt keretén belül megvalósuló fejlesztésre vonatkozóan legalább 2 változat meghatározása és elemzése szükséges Változatok hulladékgazdálkodási projektek esetében Néhány kulcsfogalom a hulladékgazdálkodási projekteknél, amiben változat megfogalmazása felmerülhet: Hulladékkezelési cél: gyűjtésre és hulladékkezelésre vonatkozó, a képződő hulladékmennyiség %-ában, illetve tonnában meghatározott országos előírások, amelyeket meghatározott időpontra el kell érni. Hulladékkezelési mód: a képződő hulladékok gyűjtésének és kezelésének a gyakorlati alkalmazási megoldásai, amelyek segítségével a hulladékkezelési célok elérése megvalósítható. A hulladékkezelési mód kapacitása: az adott hulladékkezelési mód vonatkozásában meghatározható, hogy milyen begyűjtési körzettel, milyen létesítmény kapacitásokkal végzik a feladatot. A támogatható hulladékkezelési módokat, illetve további fogalmi meghatározást a pályázati útmutató ad meg.

21 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez Költség-hatékonyság elemzés A költség-hatékonyság elemzés folyamatát az alábbi ábra mutatja be. 4. ábra: A Költség-hatékonyság elemzés folyamata DÖNTÉSI VÁLTOZATONKÉNTI ELEMZÉS DÖNTÉSI VÁLTOZATOK ÖSSZEVETÉSE Beavatkozási változatra vonatkozó költségbecslés döntési kritérium: Várható állapothoz tartozó hatásbecslés Költségek és hatások összevetése legkisebb költség - hatások számbavétele, - hatások ugyanabban a naturáliában történő számszerűsítése, Döntési változatok sorbarendezése A hulladékgazdálkodási projekteknél a költség-hatékonyság elemzéshez a változatokat oly módon kell megfogalmazni, hogy ugyanolyan hulladékfrakcióra vonatkozzon és a hulladékkezelési mód ugyanolyan célt szolgáljon. Ez utóbbi feltétel azt jelenti, hogy pl. a szerves hulladék esetében a lerakás elkerülését ugyanolyan mértékben szolgálja. A változatok közti különbség lehet a hulladékkezelési módban, ha az adott frakció esetében logikailag egyáltalán lehetséges több változat (szerves hulladék esetében pl. lehetséges) a gyűjtési körzet nagyságában A változatok költségeinek és hatásainak becslése A költségbecslés a közgazdasági költséghaszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy a becslések nagyvonalúbbak, legfeljebb tanulmánytervre alapozottak. A hulladékgazdálkodási projektek esetében éves költséget akkor lehet alkalmazni, ha a kezelt hulladék mennyisége évente nem változik. Ha változik, akkor a költségek jelenértékét kell megadni. Az egyes változatokhoz tartozó hatások becslése az alábbi elemekből épül fel: Hatások számbavétele hatások naturáliában való kifejezése

22 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 22 A hulladékgazdálkodási projektek esetében a hatások becslése a kezelt hulladék mennyiségének számszerűsítésével történik hulladékkezelési célonként A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása A döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált időszak összes költségének jelenértéke alapján történik. A hulladékgazdálkodási projektek esetében, ha csak a technológiában volt különbség az egyes változatok között, akkor a döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált időszak összes költségének jelenértéke alapján történik. A hulladékgazdálkodási projektek esetében, ha csak begyűjtési körzet nagyságában volt különbség az egyes változatok között, akkor a döntési változatok sorba rendezése a hatás/költség hatékonysági mutató alapján történik, ha a projekt teljesíti a támogatási feltételek között megadott, idevonatkozó költséghatékonysági mutatókat. A hulladékgazdálkodási projektek esetében a költséghatékonysági mutató képlete a következő: 30 év alatt az összes kezelt hulladék mennyiség az adott frakcióban az adott hulladékkezelési céllal az adott hulladékkezelési móddal / közgazdasági költségek jelenértéke. A költség-hatékonysági mutatók kiszámításával kapcsolatos követelményeket részletesen bemutatja a pályázati útmutató E.1. pontja. A kiválasztott változat az egységnyi hatás elérését a legkisebb költséggel biztosító változat lesz a technológiában különböző változatok között, míg a begyűjtési körzet nagyságában különböző változatok között a támogatási feltételek között megadott hatékonysági kritériumokat teljesítő legnagyobb hatékonysági mutatójú projekt lesz. A költség-hatékonyság elemzés eredményét az alábbi táblázat szerint kell bemutatni. 1. Táblázat: A költség-hatékonyság elemzés outputja A, B, C változat Jelenérték A változat B változat C változat Szelektív gyűjtés 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft) 2. Működési költség jelenértéke (Ft) 3. Maradványérték jelenértéke (Ft) 4. Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2+3) 5, Ft 5 A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az 5. sorban pozitív számként szerepel.

23 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 23 Jelenérték A változat B változat C változat 5. Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) 6. Költség-hatékonyság mutató (5/4) Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft) 2. Működési költség jelenértéke (Ft) 3. Maradványérték jelenértéke (Ft) 4. Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2+3) 6, Ft 5. Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) 6. Költség-hatékonyság mutató (5/4) Lerakással történő ártalmatlanítás 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft) 2. Működési költség jelenértéke (Ft) 3. Maradványérték jelenértéke (Ft) 4. Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2+3) 7, Ft 5. Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) 6. Költség-hatékonyság mutató (5/4) Amennyiben a változatelemezés során az egyes változatok költség-hatékonyság elemzésére nem kerül sor, a kiválasztott változat esetén az pontban a költség-hatékonyság elemzést el kell végezni az ebben a pontban leírt módszertan alapján Egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzés Az egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatokat a hatások és a költségek alapján hasonlítjuk össze. Az összevetés egyszerűsített haszon-költség mutató segítségével történik, amelynek képlete: összes hatás/összes többletköltség. A mutató azt fejezi ki, hogy egységnyi költséggel mekkora hatást lehet elérni az egyes változatok esetén. Az egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzést minden változatra vonatkozóan azonos szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolt a többszempontú értékelésre való áttérés. A hulladékgazdálkodási projektek esetében az egyszerűsített költség-haszon elemzés olyan változatok összehasonlítására alkalmas, amelyek több frakcióra 6 A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az 5. sorban pozitív számként szerepel. 7 A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az 5. sorban pozitív számként szerepel.

24 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 24 kiterjedően, különböző hulladékkezelési célokat, különböző begyűjtési körzetekben valósítanak meg. Az egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzés során a leghatékonyabban és a legkisebb kockázattal megvalósítható változat kiválasztásának lépései: beruházási és működési költségek becslése, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése változatok összevetése haszon/költség mutatók alapján A döntési változatok vizsgálata a projekt nélküli állapothoz viszonyítva történik A változatok költségeinek és hatásainak becslése A költségbecslés a közgazdasági költséghaszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy a becslések nagyvonalúbbak, legfeljebb tanulmánytervre alapozottak. A hulladékgazdálkodási projektek esetében a hatások becslése történhet a hasznok pénzben történő meghatározásával a közgazdasági költséghaszon elemzésnél leírtak szerint, vagy a kezelt hulladék mennyiségének számszerűsítésével frakciónként és hulladékkezelési módonként A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása Az egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzést minden változatra vonatkozóan azonos szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolt a többszempontú értékelésre való áttérés. Az egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzésben is lehetőség nyílik a társadalmi nettó haszon (nettó jelenérték) számítására, ha a számítás a változatelemzés szintjén is elvégezhető módszerrel történik. Ebben az esetben a változatokat az ENPV (gazdasági nettó jelenérték) és az ERR (gazdasági belső megtérülési ráta) 8. alapján is össze lehet hasonlítani a részletes elemzési módszertan szerint. A kiválasztott változat a legmagasabb haszon/költség mutatóval rendelkező változat. 2. Táblázat: Az egyszerűsített értékelés eredménye A projekt Haszon jelenértéke vagy naturáliában kifejezett összege Költségek jelenértéke Haszon/költség mutató 8 A rövidítések jegyzékét a 4. sz. melléklet tartalmazza

25 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 25 változat B projekt változat... projekt változat Többszempontú értékelés A hulladékgazdálkodási projektek esetében többszempontú értékelés akkor szükséges, ha a begyűjtőkörzet nagyságán, a technológián, illetve a hulladékkezelési célok és módok meghatározásán kívül egyéb, pl. intézményi jellegű változatok is vannak. Ilyen kérdés lehet pl. a létrejövő eszközök tulajdonlása, üzemeltetése stb A változatok költségeinek és hatásainak becslése A főbb költség típusok: beruházási költségek: Egyes hatékonysági mutatók számításához az éves költségeket kell az éves hasznokhoz hasonlítani. Ez esetben a beruházási költségekből éves költséget kell számítani a következő képlet segítségével. Éves beruházási költség (ACC) =beruházási költség * tőke megtérülési arány(crf) CRF = r/[1-(1+r) -n ] ahol: r = reál értékben mért diszkontláb (reál közgazdasági diszkontráta (5,5%) n = beruházás élettartama működtetési költségek: A működtetési költségek évente megjelenő költségek. A nettó haszon jelenértékének számítása során a költségeket felmerülésük idején teljes mértékben kell figyelembe venni. Az éves beruházási költség (ACC) és az éves működési költség összeadható, így olyan - beruházást és a működést is figyelembe vevő - éves költséget kapunk, amelynek alapján az egyes projektek reálisan összehasonlíthatók. Ha a hatások évente jelentősen változnak, akkor alkalmazható a költségek becslésére a költségek jelenértéke is, ekkor a hatásokat is a teljes vizsgált időszakra kell összesíteni. A hatások részletes becslése az alábbi vizsgált hatások alapján történik:

26 Módszertani útmutató hulladékkezelési projektek költség-haszon elemzéséhez 26 környezeti hatások: Az értéket nem pénzben fejezzük ki, hanem pontozzuk. A környezeti hatások értékének pénzben történő becslése az elemzés legvégén, a kiválasztott projektváltozat részletes pénzügyi és költség-haszon elemzésében történik meg. gazdasági életképesség (pl. az önerő igény, az egy használóra jutó díjak pontozása egy-egy szempontként) intézményi és működtetési kockázatok fenntarthatósági, finanszírozhatósági szempontok A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása Az összehasonlításhoz a hatások aggregálásának módszere a következő: a hatások éves értéke alapján pontszám adása, ami a hatásokat hatásonként ezres skálára vetíti, normalizálja (azaz mindegyik hatás esetében az elérhető maximális pontszám 1000 lesz); az egyes hatások egymáshoz való viszonyát súlyok fejezik ki. Az összes hatás pontszáma az egyes hatások pontértékeinek és súlyának szorzatösszege. A kiválasztott változat a többszempontú értékelés alapján a legmagasabb pontszámot elérő változat lesz. A pénzügyi megvalósíthatóság alapján az egyes változatokat előzetesen a további változatelemzésből (pl. ha saját forrás, önerő korlát van, akkor azokat a változatokat függetlenül az egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzés eredményeitől ki kell zárni, amelyek finanszírozását a projekt megvalósítója, illetve használói nem tudják felvállalni). Az alábbiakban egy javasolt szempontrendszer szerinti összehasonlítás kerül bemutatásra. társadalmi hasznosság: lehetőség szerint a nettó társadalmi haszon pénzben kifejezve. Ennek hiányában a társadalmi hasznokat elemenként kell a többszempontú értékelésbe bevonni. Így meg kellene jeleníteni pl. környezeti hatásokat, munkahelyek számára gyakorolt hatásokat, stb. gazdasági életképesség: a tevékenység szakmai, piaci fenntarthatóságát kell elemezni itt (pl. a létrehozott termékek, melléktermékek eladhatósága, a kritikus inputok hozzáférhetősége stb.) intézményi és működési kockázatok: elemezni kell, hogy a szervezeti feltételek, szerződéses és jogi háttér mennyire alkalmas a változat megvalósítására, a kockázatok jelentősek-e, illetve lehet-e azokat megfelelően kezelni pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság: itt azt kell vizsgálni, hogy a beruházás és a működés során rendelkezésre álló források menynyiben elegendőek a projekt finanszírozására.