Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek értékelése

Átírás

1 Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek értékelése Magyar Tudomány Ünnepe XII. Környezettudományi Tanácskozás november 13.

2 Tartalom 1. Témafelvezetés 2. Történeti áttekintés 1. A hulladékgazdálkodás története 2. A módszerek evolúciója 3. A vizsgált faktorok fejlődése 3. Az FCM-vizsgálat eredményei 4. A kutatás korlátai és jövőbeni kitekintés 2

3 Témafelvezetés Miként és milyen módszerrel alakítható ki olyan hulladékgazdálkodási rendszer, amely megfelel a szakmai követelményeknek, a különböző szintű jogszabályi előírásoknak, a lakosság igényeinek, a környezeti feltételeknek és egyben gazdaságosan üzemeltethető? 3

4 A hulladékgazdálkodás története 1960-as évek válgatás nélküli gyűjtés és szállítás a háztartásoktól a lerakókig csekély optimalizálás (főként költségek) 1970-es évek technológiai fejlődés cél: a gyűjtési útvonalak optimalizálása 1980-as évek rendszerszintű megközelítés, költségcsökkentés a hulladék erőforrás! 1990-es évek komplex hulladékgazdálkodási rendszerek működtetése 4

5 A hulladékgazdálkodás története 5

6 A hulladékgazdálkodás története Hulladékgazdálkodás Anyaggazdálkodás 6

7 A módszerek evolúciója es évek egyedi funkcionális elemek vizsgálata (pl. gyűjtési útvonalak optimalizálása) 1980-as évek rendszerszintű megközelítés (kezelési költségek csökkentése) 1990-es évek gazdasági (költségek és hasznok), környezetvédelmi (víz- és levegőszennyezés), technológiai szempontok/hatások LCA 1990-es évek intelligens számítási módszerek, több tényezős vizsgálatok GABI és Umberto 7

8 A módszerek evolúciója Módszertani és gyakorlati szempontok komplex feladat, több forgatókönyv 8

9 A vizsgált faktorok fejlődése 1990-es évek eleje gazdasági, környezeti, műszaki 1990-es évek vége gazdasági, környezeti, műszaki, társadalmi Fejlődő országok gazdasági, környezeti, műszaki, társadalmi, politikai/jogi 2000-es évek eleje gazdasági, környezeti, műszaki, társadalmi, politikai/jogi, intézményi struktúra 9 Buruzs Adrienn

10 A vizsgált faktorok fejlődése 2000-es évek közepe környezeti: energiatermelésből származó költségek, élőhely, jól-lét és motiváció, energiafelhasználás Napjainkban társadalmi: érintettek bevonása, NGO-k szerepe, magánszektor és média szerepe, tudományos közösség 10 Buruzs Adrienn

11 A Fuzzy Cognitive Map vizsgálat A workshop eredményeként megalkotott részletes modell A szövegbányászat eredményeként előállt idősorok Rendszerszemléletű megközelítés A modell állapotredukciója Integrált módszer Új, redukált modellek 11

12 Fuzzy kognitív térkép sémája 12

13 13 Workshop 33 elemű rendszermodell

14 Workshop eredményeként 33 faktor azonosítása Rendszer Alrendszer CID Rendszer Alrendszer CID Technológia, üzemeltetés Környezet (C2) (C1) Műszaki, tervezői tudásszint C1.1 Lakossági vélemény C4.1 Technológiai rendszer és annak koherenciája C1.2 Egészségügy C4.2 Helyi földrajzi és infrastrukturális adottságok C1.3 Politikai, hatalmi tényezők C4.3 Európai uniós műszaki elvárások és a hazai szakmapolitika Társadalom (C4) C1.4 Oktatás C4.4 Tervezett technológia korszerűsége C1.5 Kultúra C4.5 Környezeti elemekre hatás C2.1 Szociális környezet C4.6 Hasznosítás C2.2 Foglalkoztatás C4.7 Földrajzi tényező C2.3 Ellenőrzés, szankcionálás C5.1 Erőforrás-használat C2.4 Belső és külső jogszabályi koherencia (hazai Jog (C5) jogszabályok) Élővilág (társadalmi elfogadottság) C2.5 Általános hulladékgazdálkodási szabályozás az EU-ban C5.3 C5.2 Környezeti visszacsatolás C2.6 Lakosság összetétele és jövedelmi viszonyai C3.1 Szakpolitikai stratégia és a végrehajtás tervszerűsége C5.4 Nyilvánosság, átláthatóság (adatkezelés is) C6.1 Gazdaság (C3) Díjak alakulása C3.2 Párhuzamos hatáskörök megszüntetése C6.2 Értékcsökkenési, fejlesztési forrás képzése C3.3 Gyors és rugalmas ügyintézés C6.3 Üzemeltetői gazdasági érdekek C3.4 Együttműködés az intézmények között C6.4 Finanszírozás (önrész és támogatás) C3.5 Szakmai színvonal emelése C6.5 Intézmény (C6) 14 Ipari struktúra C3.6

15 33*32 (1056) elemű kapcsolati mátrix (részlet) Környezet Környezeti elemekre hatás Hasznosítás Földrajzi tényező Erőforráshasználat Élővilág (társadalmi elfogadottság) Környezeti visszacsatolás Lakosság összetétele és jövedelmi viszonyai -0,8 0, ,2 0,2 Díjak alakulása -0,6 0,4 0 0,6 0 0,4 Gazdaság Értékcsökkenési, fejlesztési forrás képzése 0,4 0,4 0 0,2 0,2 0,2 Üzemeltetői gazdasági érdekek -0,6 0,8 0-0,2 0,2 0,2 Finanszírozás (önrész és támogatás) 0,4 0,8 0 0,6 0 0 Ipari struktúra 0,6 1 0,8-0,8 0,4 0,4 Műszaki, tervezői tudásszint 0,6 0,2 0 0,8 0,2 0,6 Technológia Technológiai rendszer és annak koherenciája 0,2 0,2 0 0,4 0,2 0,4 Helyi földrajzi és infrastrukturális adottságok ,2 0 0,4 Európai uniós műszaki elvárások és a hazai 0,6 0,2 0 0,6 0,6 0,8 szakmapolitika Tervezett technológia korszerűsége 0,4 0,2 0 0,4 0,4 0,6 15

16 33 tényezős modell: α = 1 vágat 16

17 Szövegbányászat, idősorok felállítása A részletes modellre vonatkozó idősor: a szövegbányászat segítségével kinyert adatokból 115 jogi és startégiai dokumentum elemzése az időperiódusban A folyamat lépései a dokumentumok kiválasztási kritériumainak meghatározása; dokumentumok összegyűjtése a kulcsfontosságú kifejezések elemzése a dokumentum kódolása analízis és szógyakorisági táblázatok és idősorok elkészítése 17

18 Szövegbányászat idősorok előállítása (példák a szógyakoriságra, 2010-es évek) Szó Előfordulás Előfordulási gyakoriság Háztartási 247 0,070 Érdek 702 0,200 Felelősség 141 0,040 Gazdasági 467 0,133 Költség 326 0,093 Támogatás 472 0,134 Gyártó 570 0,162 Környezet 458 0,130 Felhasználás 455 0,129 Hasznosítás ,290 18

19 Példa a gyakorisági táblázatra A Környezet faktor és alrendszeri elemeinek idősora Környezet Környezeti elemekre Földrajzi Erőforráshasználat elfogadottság) visszacsatolás Élővilág (társadalmi Környezeti Hasznosítás hatás tényező 1970' 0,77 0,80 0,04 0,09 0,05 0, ' 0,75 0,12 0,12 0,05 0,06 0, ' 1,00 0,13 0,03 0,03 0,23 0, ' 0,57 0,33 0,01 0,09 0,18 0, ' 0,82 0,45 0,00 0,37 0,08 0,13 19

20 Új faktorredukciós módszer Részletes modell sokkal precízebb, de nehezebben áttekinthető Faktorredukciós eljárás faktorok klaszterezése új, redukált modell 20

21 Az összevont faktorok 21 Új CID-k Klaszterek (összevont faktorok) Q1 C3.1+C3.2+C3.3+C3.4+C3.5+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.4+C6.4+C4.6 Q2 C3.2+C3.3+C3.4+C3.5+C3.6+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.4+C1.5 Q3 C3.1+C3.5+C2.1+C2.3+C2.5+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.3+C4.4+C4.5+C4.6 Q4 C3.2+C3.3+C3.5+C3.6+C2.2+C2.5+C1.1+C1.2+C1.5 Q5 C3.1+C3.3+C3.5+C2.3+C2.5+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.3+C1.4+C6.1+C6.3+C6.4+C6.5+C4.4+C4.5+C4.6 Q6 C3.5+C3.6+C2.3+C2.4+C2.5+C5.3+C1.1+C4.4 Q7 C3.1+C3.2+C3.3+C3.5+C2.5+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.4+C6.4+C4.6 Q8 C3.1+C3.4+C3.5+C2.6+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.4+C6.1+C4.4+C4.5+C4.6 Q9 C3.3+C3.5+C2.2+C2.3+C2.5+C5.1+C1.1+C1.2+C1.5+C6.5+C4.4 Q10 C3.1+C3.3+C3.4+C3.5+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.4+C6.1+C6.4+C6.5+C4.4+C4.5+C4.6 Q11 C3.1+C3.3+C3.4+C3.5+C5.4+C1.1+C1.2+C1.4+C6.1+C6.2+C6.4+C6.5+C4.3+C4.4+C4.6 Q12 C3.1+C3.3+C2.3+C2.5+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.3+C1.4+C6.1+C6.3+C4.1+C4.2+C4.4+C4.5+C4.6 Q13 C3.1+C3.3+C2.3+C2.5+C5.2+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.3+C1.4+C6.1+C6.3+C6.4+C6.5+C4.2+C4.4+C4.5+C4.6 Q14 C3.1+C3.2+C3.3+C3.4+C3.5+C5.3+C5.4+C1.1+C1.2+C1.4+C6.4+C4.3+C4.6 Q15 C3.1+C3.3+C2.3+C2.5+C5.2+C5.3+C1.1+C1.2+C1.3+C1.4+C6.1+C6.3+C6.4+C6.5+C4.2+C4.4+C4.5+C4.6+C4.7

22 A tényezők megjelenése a klaszterekben az új RHGR modelljének lehetséges váza CID Tényező szerepe Tényező elnevezése C műszaki-tervezői tudásszint C technológiai rendszer és annak koherenciája C értékcsökkentési-fejlesztési forrás képzése C finanszírozás (önrész és támogatás) C általános hulladékgazdálkodási szabályozás az EU-ban C lakosság összetétele és jövedelmi viszonyai C szakpolitikai stratégia és a végrehajtás tervszerűsége C európai uniós műszaki elvárások és a hazai szakmapolitika C szociális környezet C oktatás C5.2 9 belső és külső jogszabályi koherencia (hazai jogszabályok) C2.5 9 élővilág (társadalmi elfogadottság) C6.4 8 együttműködés az intézmények között 22

23 A kutatás korlátai A kutatás korlátai és jövőbeni kitekintés a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek vizsgálatára vonatkozóan jelenleg nem vagy csak kevés empirikus adat áll rendelkezésre a hulladékgazdálkodási rendszerekre vonatkozó szakirodalom a rendszerek újszerű volta miatt még kevéssé áll rendelkezésre a szakma képviselői a vártnál kisebb arányban vettek részt az input adatok előállításában Jövőbeni kitekintés az elvégzett kutatást a gyakorlati alkalmazás lehetőségeinek tükrében is értékelni és az eredményeket validálni kívánom 23

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 24