Hatékony tanulásszervezési módok

Átírás

1 Hatékony tanulásszervezési módok A konstruktivista pedagógia A konstruktivista pedagógia gyűjtőfogalom, mely nem módszer, hanem szemlélet. Arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, ehhez másokkal együtt kell működnie. A leegyszerűsített, leképzett, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja biztosítani, csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek. A komplex tanulási környezet megteremtése alapfeltétel: többé már nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság. Az életszerű helyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a diákok a választ. A konstruktivista pedagógia sajátos tanulási környezetet igényel, amelyben a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást, változatos eszközöket és információs forrásokat használva, a tanulási célok eléréséhez és a problémamegoldó tevékenységhez. Tartalom: Fókuszban...1 Iskolai projektek Hírek Továbbképzések és műhelyfoglalkozások...27 Pályázatok, versenyek...35 Jó tudni...36 Számítógépes osztálytermi környezetben számos pedagógiai és tanulási mód megvalósítható, pl. a problémaközpontú és a projekt alapú tanulás. A számítógépes osztálytermi környezet akkor is alkalmasabb a korszerű módszerek alkalmazására, mint a számítógépterem, ha nincs annyi gép, ahány tanuló. Akár egy-két számítógép is elegendő ahhoz, hogy megfelelő tanulás- és munkaszervezéssel csoportos, együttműködésen alapuló megismerési folyamatok végbemenjenek. Az átlagos számítógépterem merev elrendezése és csoportbontásra tervezett Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március 1

2 mérete nem segíti a modern infokommunikációs eszközök integrálását a tantárgyi oktatásba. A kooperációra - együttműködésre épülő tanulásszervezési módok A kooperatív pedagógia azoknak a pedagógiai módszereknek az alkalmazását jelenti, amelyek a tanulást társas tevékenységgé teszik, és a hangsúlyt a kortársi, tanulói együttműködésre helyezik. A kooperatív tanulás több mint a teljesítmény növelése, tárgyi tudás mélyítése, kritikai gondolkodás képességének fejlesztése. A kooperatív ismeretek elsajátításának praktikus módja, ahol a tanulók a tanulási szituációk túlnyomó részét kooperatív csoportokban élik meg. Célja: Megtanulni azt, hogy valaki a képességeit más emberekkel kooperatív interakcióban hasznosítani tudja - ez jelenti az alapokat. - írta Horváth Attila a Kooperatívtechnikák c. könyvében. Sok kooperatív tanítási-tanulási módszer létezik, ilyen pl. a projektmódszer, a vitamódszer, a probléma alapú (központú) tanulás, a felfedező tanulás. E módszerek mindegyike rendelkezik már a kooperatív technikák, feladatok kisebb-nagyobb gyűjteményével, ajánlásokkal. Nincs egyetlen, üdvözítő kooperatív módszer, csak kooperatív módszerek vannak, és ennél is fontosabb, hogy sok száz kooperatív feladat, technika létezik, amelyekből az adott pedagógiai helyzetben ki lehet választani a megfelelőt még akkor is, ha a pedagógus nem kötelezi el magát egyik nevesített módszer mellett sem, illetve hol ezt, hol azt akarja használni. Néhány példa a sok közül: Probléma alapú tanulás E tanítási mód a tantárgyi tudás átadásán túl a problémamegoldó, együttműködési készségek fejlesztését célozza meg. A probléma alapú tanulás a diákok önálló kutatásaira, informatikai ismereteire, lényeglátására épít, illetve célja ennek fejlesztése. A pedagógus leginkább irányítóként, tanácsadóként jelenik meg. A probléma alapú tanulás arra tanítja meg a diákokat, hogyan tanuljanak. A diákok kooperatívan, csoportokban dolgoznak, a való világ problémáinak megoldásait kutatva, miközben kifejlesztik azokat a képességeket, amelyekkel a leghatékonyabban tudják irányítani önmaguk tanulását. A probléma alapú tanulás célja, hogy a készen kapott tudás helyett a tudás eléréséhez használjuk képességeinket. A módszerrel tanuló osztályokban a kontextus feltérképezése közben tanulják meg a diákok azt, hogyan válik a tanulás a tudáskeresés folyamatává. A diákok kifejlesztik a kritikus gondolkodás képességét, amely által állandóan össze tudják kapcsolni azt, amit olvasnak, azzal, amit az így szerzett információval akarnak kezdeni. A diák iskolai és iskolán kívüli hatékony tevékenységén múlik a probléma sikeres megoldása, a tananyag elsajátítása. A gyerekek csoportokban való együttműködése lerövidíti a feladat megvalósításának időigényét, illetve a résztvevők szociális, szövegalkotási készségeit fejleszti. A probléma alapú tanulás leginkább új tanulásszervező módszer, amely az eddig tanult konstruktív pedagógiai módszereket használja fel, alkalmazza úgy, hogy a tananyag elsajátítandó problémaként jelenjék meg. 2 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március

3 Kooperatív vita A módszer segítséget nyújt a diákok kommunikációs készségeinek és retorikai képességeinek fejlesztésében. A kooperatív vita során minden vitázó félnek lehetősége van a megszólalásra, bizonyos szabályok betartásával. Drámamódszer a tanításban A kreatív dráma kísérlet a tudás személyessé tételére. Kulcsfogalmai: szerep és azonosulás, vagyis a tanulók szerepbe lépnek: elképzelik, hogy mit tennének egy adott szerepben, illetve helyzetben. Valójában a feladattól függ, hogy mennyire adhatják magukat, csak a helyzet van-e meghatározva, vagy a karakter bizonyos vonásai is. De az utóbbi esetben is interakcióba lép a tanuló saját személyisége és a karakter, amellyel átmenetileg azonosulnia kell, és jó esetben bekövetkezik a helyzetben rejlő probléma belsőleg átélt megértése. Kagan-féle kooperatív tanulás A kooperatív technikák legújabb és legnagyobb gyűjteménye DR. SPENCER KAGAN Kooperatív tanulás c. könyve, amely 2001-ben, a Soros Alapítvány kiadásában jelent meg magyar fordításban. Ez a könyv nem kapcsolódik egyik kooperatív módszerhez sem, tulajdonképpen Kaganmódszer néven ismert, főleg készségek szerint csoportosított módszerközpontú gyűjtemény. A Kagan-módszer együttműködésen alapuló tanulásszervezés, az egyéni különbségek tiszteletben tartására törekszik. A tanítástanulás folyamatában kettős cél érvényesül: tantárgyi cél, mely az adott tananyagból kiindulva a kognitív-tudásbeli képességeket fejleszti szociális cél: a tanulók felelős szerepeket kapnak, illetve az adott tananyagot különböző együttműködésen alapuló tanulásszervezési módszerekkel sajátítják el, melynek során fejlődnek társas készségeik is. A kooperatív-együttműködésen alapuló tanulásszervezés, a csoportban való tanulás legmagasabb szintjén áll. Ennél a tanulásszervezési módnál a legerőteljesebb a csoporttagok egymásrautaltsága, tehát az elsajátítandó tananyag mellett a tanulók egyéb társas viselkedési normát, együttműködési készséget sajátíthatnak el. Ezeknek a készségeknek - képességeknek a meglétét a tanár nem elvárja, hanem a különböző kooperatív módszerekkel megtanítja. A hagyományos csoportmunka ezzel szemben lazább köteléket teremt a tanulók között, a feladat elvégzésének a sikere nem feltétlenül függ minden résztvevő munkájától. A kutatók szerint a pedagógus munkáját öt alapelem kell, hogy jellemezze ahhoz, hogy kooperatívnak tekinthessük. Az első: a pozitív interdependencia. A tanulóknak meg kell tanulniuk: együtt úszunk vagy együtt süllyedünk. Egy tanulási szituáció kooperatívvá akkor válik, amikor a tanulók felismerik a tanulócsoport többi tagjaival együtt a pozitív interdependencia létrejöttét, és a megélt csoportélményt tudatosítva, maguk keresik és tervezik az újbóli hasonló élményt. A második: a kooperatív tanulás a tanulók közötti közvetlen, szemtől szembe való interakciót igényel, amely során a tanulók viselkedési formákban tudják kifejezésre juttatni kölcsönös pozitív függésüket. Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március 3

4 A kooperatív tanulás harmadik alapeleme az adott feladatról való egyéni beszámolási képesség, azaz, hogy a tananyagot minden csoportnak el kell sajátítania. Az egyes tanulók önálló beszámolási kötelezettsége logikusan jelenti a követelményszintek (vagy esetleg követelménytípusok) egyénre szabott jellegét. A különböző követelmények azonos tananyagra, illetve feladatra vonatkoztatása segíti elő a csoporton belül a kooperációt, teszi lehetővé azt, hogy a tanulók segíthessenek egymásnak. A negyedik elemként lehet megemlíteni a csoportokban dolgozók egyénileg fejlett interperszonális és kiscsoportos kézségeit, az együttműködés képességét. S végül ötödikként feltételként szabják a jó működéshez azt, hogy a tanulóknak idejük és lehetőségük legyen feldolgozni csoportélményeiket és azokat elemezve saját maguk dolgozzanak a további jobb csoportteljesítmények eléréséért. Azt, hogy egy tanulói csoport megfelel-e a fenti kritériumoknak, vagy pedig nem az elsősorban a pedagógus szakmai célkitűzésétől függ. A célok elősegíthetik a kooperatív, a versenyszerű, vagy az egymástól független magatartás kialakulását a tanulmányi munkában, s meghatározzák a tanulók és tanár egymáshoz való viszonyát. A pedagógus építhet a tanulók egymással való interakciójára, vagy zavarónak is tekintheti azokat. Itt arra gondolhatunk, hogy tanórán szabad-e egymáshoz beszélni a gyerekeknek (amúgy is beszélnek egymáshoz), vagy, hogy szabad-e egymásnak segíteni a feladatmegoldáskor (amúgy is segítenek egymásnak). Minden tanár részére szükséges azonban az a képesség, hogy meghatározza: hogyan és mikor alakítsa az oktatási célokat a kooperatív, versenyszellemű, vagy egyéni módszer szerint, hisz minden pedagógiai eljárásnak megvan a saját helye, szerepe. Az ideális osztályban mindhárom pedagógiai technika jelen van nem szabad állítani tehát, hogy csak így, vagy csak úgy lehet, vagy kell tanítani. Az mindenképpen a pedagógus egyéni filozófiájának függvénye, hogy a kompetitív, az individuális és a kooperatív módszerek milyen arányban vannak meg osztálytermi gyakorlatában. A három eltérő technika segítségével a tanulók megtanulják, hogyan dolgozzanak együtt másokkal, máskor kedvtelve versenyezzenek egymással, s egyes esetekben a saját munkájukat mégis önállóan végezzék. A pedagógus feladatai A pedagógus nem mondja el a tananyagot, hanem feladatokat ad a csoportoknak, ezáltal új helyzetbe kerül. Felszabadul a hagyományos ismeretközlő szerep alól, energiáit a személyes kapcsolatokra tudja fordítani. Megtanul alkalmazkodni a változó helyzetekhez: más hangerővel és tónussal beszél, ha az osztályhoz szól, s másként, ha csak egy kis csoporthoz vagy személyhez. Érdekes, értelmes feladatokkal, jól átgondolt értékeléssel és türelmesen kiváró szabályalkotással tud maradandó hatásokat a gyerekekben elérni. Minden pedagógus kialakítja a maga egyéni vezetési technikáit, tanítási módszereit. Ennek több előnye is van: Meg tudja figyelni a gyerekeket, hogyan viselkednek egymás között, jobban látja tulajdonságaikat, ezért hatékonyabban tud beavatkozni, nevelni. Sokkal több alkalma nyílik az egyes személyek apró elismerésére, motiválására, segítésére. Konkrétan, egyénileg ismerheti minden tanuló erősségeit és hiányosságait, ezért a segítségnyújtás is egyénre szabott, személyes 4 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március

5 törődéssé válik. Fel tudja használni szervezeti tagolódásban rejlő lehetőségeket a személyes, kiscsoportos és nagycsoportos hatást a jutalmazásban vagy az elmarasztalásban Lehetősége nyílik arra, hogy ne csak a tananyagra, a tudásra figyeljen, hanem az egész emberre. Az osztály a passzív, figyelő (rendetlenkedő) szerepből kilépve aktív, együttműködő csapattá változik. A hivatalos kapcsolatok fokozatosan személyessé válnak, a bizalom és szeretet légköre terjed el az osztályban, mely kedvező hatással van egész lényére. A személyes viszony kialakításával a gyermekek partnerévé válik, együtt győzik le a felmerülő nehézségeket. A kiscsoportos tanulásszervezés szembetűnő hatékonyságát nemzetközi összehasonlító vizsgálatok a hatvanas évektől kezdve széles körűen bizonyították. Magyarországon ennek ellenére nem terjedt el. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a szakma vezetői egyszerű módszertani kérdésként kezelve alulértékelték a kiscsoportos tanulásszervezés jelentőségét, és nem látták meg benne a mélyén rejtőző gyökeres nevelésfilozófiai paradigmaváltás lehetőségét. A kooperatív pedagógia térhódítása szemléletváltást eredményezhet a nevelő-oktató munkában, a tanár-diák viszonyban, a nevelők közötti együttműködésben, vagyis a pedagógus szerepben. Nemcsak az oktatás széles körű területein van jövője, hanem a menedzserképzésben és a gazdasági szférában is. (Pl. Japán, Egyesült Államok.) Irodalom 1. Benda József: A HKT innovációs program hatásvizsgálata. HIA, Bp Benda József: A kooperatív pedagógia sikerei és lehetőségei Magyarországon bibl. adat 3. Horváth Attila: Kooperatív technikák. OKI, Bp Németh András: A Jenaplan - pedagógiai alapjai. Jenaplan Munkacsoport, Bp Paul Roeders: A hatékony tanulás titka. Calibra K., Bp Orbán Józsefné: Kooperatív tanulás a nevelési folyamatban. TSZ KPSZ, Pécs, Vastagh Zoltán: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában. JPTE, Pécs, Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március 5

6 I-II. óra: Állam, demokrácia, politikai ideológiák A témakör alapvető fogalmai elmélet Az alábbiakban bemutatunk egy példát arra vonatkozóan, hogy a kooperatív módszer miként alkalmazható a gyakorlatban. Az előző cikkben olvasható téma elméleti megközelítését itt Simon Bernadett tanárnő történelem- és társadalomismeretórán alkalmazott óravázlata támasztja alá, mely a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskolában került megvalósításra. Óravázlat 1. Címmeditáció Cél: ráhangolódás a témára. Tanulói tevékenység: Minden tanuló kap egy lapot, melyre a témakörrel kapcsolatos asszociációit (minimum ötöt) kell leírnia. Miután elkészültek, a leírtakat közösen megbeszéljük. Eszközök: Az osztálylétszámnak megfelelő számú papírlap. 2. Csoportok kialakítása Tanulói tevékenység: megbeszéljük, hogy a témát csoportmunkában fogjuk feldolgozni. A csoportokat véletlenszerűen alakítjuk ki kép összeillesztéses módszerrel. Célok: a munka kereteinek meghatározása. Eszközök: a csoportszám2nak megfelelően, 3-4 darabra vágott képek (pl. a magyar címer, a Szent Korona, a Parlament épülete, az alkotmány, a magyar zászló, Göncz Árpád portréja, stb.) 3. A téma alapvető ismereteinek feldolgozása: Az állam fogalma, kialakulása, feladatai, eszközei, a jogszabályok, az alkotmány, az államformák A demokrácia és a diktatúra fogalma, alapfeltételei (általános, egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a többpártrendszer, a három hatalmi ág szétválasztása, az ókori és a modern demokrácia összehasonlítása. A média fogalma, közéleti szerepe a demokráciákban, kulturális szerepe, az objektív szubjektív fogalompár, az objektív hírközlés. A politika és a politikai párt fogalma, a pártok szervezeti felépítése, anyagi forrásai, az ideológia fogalma, konzervatív liberális szociáldemokrata, jobboldalbaloldal. Tanulói tevékenység: a csoporttagok először önállóan dolgoznak. Mindegyik csoporttag a négy résztéma egyikét kapja meg feldolgozásra. A feladatuk: a tankönyvi szöveg alapján vázlatkészítés az óra elején kiosztott papírlapokra. A vázlat maximum 10 pontot tartalmazhat. A vázlatpont - címek által meghatározott fogalmakat kulcsszavakkal jellemezzék. 6 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március

7 Célok: a tananyag alapvető fogalmainak, ismeretanyagának feldolgozása az önálló ismeretszerzés gyakorlása a lényegkiemelés gyakorlása Eszközök: a társadalomismeret tankönyv általam kijelölt oldalain található leckék, az óra elején kiosztott papírlapok 4. Az önállóan feldolgozott résztémák közös megbeszélése 1. Tanulói tevékenység: Szakértői csoportokat alkotunk a tanterem négy sarkában: az eredeti csoportokból az azonos résztémát feldolgozó tanulók alkotnak most egy-egy alkalmi csoportot. Feladatuk: összevetni, kiegészíteni jegyzeteiket. Segíteni a másikat, megbeszélni az esetleges problémákat, elmagyarázni a gyengébbeknek a meg nem értett részeket. Cél: a tananyag alapvető fogalmainak, ismeretanyagának elmélyítése, bővítése a kooperáció, a közös munka gyakorlása 5. Az önállóan feldolgozott résztémák közös megbeszélése 2. Tanulói tevékenység: a tanulók visszaülnek eredeti csoportjukba. Vázlataik alapján szóban, egy percben előadják egymásnak az általuk feldolgozott résztéma lényegét. A csoporttagok végighallgatják az előadásokat, majd az elhangzottak kulcsszavait (5-10-et) emlékezetből leírják az óra elején kiosztott papírlapokra. a szóbeli kommunikáció gyakorlása a koncentrált figyelem gyakorlása a lényegkiemelés gyakorlása 6. Az önállóan feldolgozott résztémák közös megbeszélése 3. Tanulói tevékenység: az önállóan, majd csoportokban feldolgozott témákat most frontálisan beszéljük meg irányított kérdések alapján. Célszerű, hogy az adott résztémára vonatkozó kérdésekre mindig olyan tanuló válaszoljon, aki egy másik résztémát dolgozott fel. A megbeszélés után a füzetbe az otthoni tanulást segítő vázlatot írunk. Az óra elején kiosztott papírlapokat beszedem, pontozom, így az órai munka is beleszámít majd a témazáró jegybe. Cél: 7. Az óra lezárása az önállóan tanultak kiegészítése, korrigálása órai vázlat készítése Tanulói tevékenység: a beadandó papírlapra a tanulók írjanak két kérdést a tananyaggal kapcsolatban: 6 olyat, amelyre tudják a választ az elhangzottak alapján és egy olyat, amelyre nem. Mivel kétórás tevékenységről van szó, az első óra végét is így zárjuk le. Az órai munkákat minden órán 0-2-ig lehet pontozni. Cél: önvizsgálat segítség a tanárnak Cél: a tananyag alapvető fogalmainak, ismeretanyagának elmélyítése, bővítése Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március 7

8 2009 a Kreativitás és Innováció Európai Éve Az uniós kezdeményezés célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, milyen fontos szerepet játszik a kreativitás és az innováció saját személyes életükben, önmegvalósításuk és társadalmi jólétük elérésében csakúgy, mint a vállalatok és szervezetek sikerében, Európa versenyképességének növelésében, a fenntartható fejlődés biztosításában. A Kreativitás és Innováció Európai Éve átfogó kezdeményezés, amely jellegénél fogva számos területre kiterjed: az oktatás és képzés mellett érintett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom is. Az európai év néhány kiemelt témája többek között: A művészeti oktatás és a kreativitás fejlesztésének erősítése az alap- és középfokú oktatásban, a szakmai képzésben, valamint a nem formális és az informális oktatásban Az önkifejezés kreatív formáinak fenntartása, erősítése felnőtt korban is A kulturális sokszínűség mint a kreativitás és innováció forrása Az információs és kommunikációs technológiák mint a kreatív önkifejezés médiumai A matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok az aktív, innovatív gondolkodásmód szolgálatában Az innovatív folyamatok széles körű megértésének elősegítése, a vállalkozó szellem és attitűd erősítése a jólét fenntartása érdekében Az innováció mint a fenntartható fejlődés záloga Kreativitáson és innováción alapuló regionális és helyi fejlesztési stratégiák Kulturális és kreatív ipar: ahol az esztétikum és a gazdasági szempont egybeesik Innováció a köz- és magánszektorban A Kreativitás és Innováció Európai Évének hazai koordinátora az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány. Magyarországon a Kreativitás és Innováció Európai Éve kapcsán, a fenti témákkal összhangban, különösen nagy figyelmet kap a kulcskompetenciák fejlesztése az egész életen át tartó tanulás folyamatában és az innováció a fenntartható fejlődés szolgálatában. Forrás: Tempus Közalapítvány 8 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március

9 A kreativitás alapja: színvonalas oktatási rendszer és együttműködés január 7-én Prágában a Kreativitás és Innováció Európai Évének hivatalos nyitókonferenciájára is sor került. A rendezvényt Ondrej Liska cseh oktatásügyi miniszter és Jan Figel, oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős európai biztos nyitotta meg, mindketten hangsúlyozták a kreativitás és innováció egyéni, társadalmi és gazdasági jelentőségét. A siker kulcsa a folyamatos reagálás a változó környezetre, erre pedig a kreatív erőforrások tesznek képessé. Ondrej Liska egyenesen a válság ellenszerének nevezte az oktatást, és kiemelte, hogy a kreativitás és innováció témája hangsúlyosan jelen van a versenyképes és nyitott Európát célzó cseh elnökségi prioritásokban. Jan Figel elmondta, hogy a Kreativitás és Innováció Európai Éve katalizátor szerepet tölt be: célja, hogy felhívja a figyelmet a témára, és összehozza az érintetteket, megteremtse az együttműködés kereteit és hozzájáruljon az ötletek megvalósulásához. A sikerhez nyitott elmére és nyitott szívre van szükség: a racionális megközelítés és az empátia ötvözete vezethet célra. Az évet különböző szakterületekről és különböző európai országokból 24 felkért nagykövet képviseli, köztük Edward de Bono, a kreatív gondolkodás mestere, Radu Mihaileanu román származású francia filmrendező, Blanka Ríhova cseh mikrobiológus, valamint Rubik Ernő professzor, és Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója. A nagykövetek kerekasztalbeszélgetése eredményeként megfogalmazott ajánlásokat Esko Tapani Aho, a Nokia alelnöke, volt finn miniszterelnök ismertette a konferencián. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg megélt gazdasági válság egyben lehetőség is, hiszen előfordul, hogy fontos és szükséges reformokat válság nélkül lehetetlen lenne keresztülvinni. A kreativitás alapja a jól működő, színvonalas oktatási rendszer. Tudásalapú társadalomról beszélünk, de az oktatási rendszerek még nem igazodnak ezekhez az új igényekhez, radikálisan át kell őket alakítani. Az emberi tőkébe való befektetés elengedhetetlen, a gazdasági nehézségek ellenére, sőt éppen emiatt muszáj invesztálni az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe. Több és hatékonyabb együttműködésre van szükség az akadémiai szféra, a gazdaság és a kormányzati szféra között, jelenleg ez nagyon korlátozott, miközben az innovációs kapacitás egyre inkább az együttműködésen alapszik. Zárásként hozzátette, hogy a kreativitás és innováció által elért siker nemcsak gazdasági, anyagi jellegű, hanem jobb emberi életet eredményez. A szentendrei Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskola Egyesület pályázatot hirdet a fenntartásában lévő AGY Tanoda Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (Szentendre, Jókai u. 3.) igazgatói munkakörének betöltésére. A pályázat benyújtásának határideje: március 20. A pályázati kiírás az iskola honlapján olvasható: Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele március 9